Adótanácsadóként sokszor teszik fel nekünk a kérdést, hogy mit lát a magánszemélyek és a vállalkozások vagyonáról és jövedelmi helyzetéről az adóhivatal? Ezt a kérdést járjuk most körbe kétrészes cikksorozatunkban. Az első cikkben a magyar helyzetet, azaz az utóbbi évek fejlesztéseit tekintjük át, a második cikkben pedig az európai uniós információcserét vesszük górcső alá.
Az adóelkerülés megakadályozása és az adózási kötelezettségek nyomon követésének jobb átláthatósága érdekében az utóbbi években számtalan újítást vezettek be Magyarországon. Az újításokat két csoportra lehet osztani. Az első csoport azokat az információ technológiai (IT) megoldásokat és a digitalizáció adta lehetőségeket öleli fel, amelyek többnyire magyar indíttatásra / fejlesztés révén jöttek létre és amelyekkel az adóhatóság nemzetgazdasági szinten adatokat tud gyűjteni és azt elemezni tudja. A másik csoport azokat a nemzetközi folyamatokat öleli fel, amelyek lehetővé teszik az államok hatóságai közötti adózást érintő információk cseréjét.
Az elmúlt évek magyar újításai elsősorban a legnagyobb adóbevételt jelentő áfa adónemre irányultak. Ezen fejlesztések hatására – az Európai Bizottság 2020. szeptemberben készített felmérése alapján – az áfarés hazánkban jelentősen csökkent, amelyet a következő ábra is szemléltet. Mint ismeretes az áfarés az az áfa összeg, amelyről az adóhatóságok úgy vélik, nem került befizetésre az adott ország költségvetésébe.
(forrás: Study and Reports on the VAT Gap in the EU-28 Member States, 41. oldal)
A magyar gazdaság áfa szempontú fehérítése nagy lépésekkel haladt előre az elmúlt pár évben. Sőt megfigyelhető, hogy a javulás ezen adónem tekintetében 2018-ban volt a legnagyobb európai uniós szinten is (13,5%-ról 8,4%-ra).
Nézzük most meg, hogy a javulás hátterében milyen adózást érintő fejlesztések és rendszer-bevezetések állnak hazánkban, valamint milyen egyéb újítások történtek, illetve várhatóak.
2014 – Pénztárgépek online bekötése
Az online pénztárgépek bevezetésével és a kötelezetti kör kiszélesítésével lényegében minden érintett vállalkozás értékesítési (nyugta és egyszerűsített számla) információja valós időben az adóhatóság számára követhető. Például, ha egy adott üzletet vagy vendéglátóipari egységet néznek, napról napra látható a forgalom változása és így célirányosan ellenőrizhető a vállalkozás bevétele.
2015 – EKÁER bevezetése
Az áfacsalások visszaszorítására megalkotott EKÁER rendszernek köszönhetően 2015-től ellenőrizhetővé vált mind a belföldön szállított, mind az EU bármely tagállamából Magyarországra érkező, vagy innen kiszállított termék közúton való fuvarozásával összefüggő adókötelezettségek teljesítése, ha a fuvarozás 7,5 tonnás vagy azt meghaladó tehergépkocsival történt. A pénzügyőrök számára láthatóak nemcsak a termékek mennyiségi (tömeg), hanem értékbeni adatai is. Sőt, arról is rendelkeznek információval a hatóságok, hogy hol történik egy adott rendszámú gépjárműre a termékek ki- és berakodása és hogy azokat kik végzik, ezzel is biztosítva a hatékonyabb adóbeszedést és nem utolsó sorban a bűnüldözést, az adócsalások megelőzését.
2017 – eSzja kiajánlása
A 2017-es év kétségkívül legnagyobb vívmánya a magyar adóhátóság részéről a magánszemélyek számára készített bevallási tervezet kiajánlása, melynek célja az szja bevallás megtételével kapcsolatos adminisztráció minimalizálása és a jogkövetésre ösztönzés. Az érintettek köre azóta folyamatosan bővült. Mára az szja bevallás tervezetben a magánszemélyek minden olyan jövedelmi adatai szerepelnek, amelyekkel kapcsolatosan magyar munkáltatók, kifizetők adatot szolgáltatnak a havi adó- és járulékbevallásokban. Tehát külföldi személyektől, vállalkozásoktól vagy nem kifizetőtől kapott jövedelmek nem.
Ennek megfelelően a NAV lát minden magyar kifizetőtől származó munkaviszonyos jövedelmet (munkabér, táppénz, stb.), ingatlanhasznosítással kapcsolatos jövedelmet (bérbeadás) vagy tőkejövedelmet (például ellenőrzött tőkepiaci ügyletet). Nem szerepelnek a tervezetben ugyanakkor például a magánszemélyektől realizált ingó és ingatlan értékesítésből vagy a magánszemélyek részére történő ingatlan bérbeadásból származó jövedelmek. Nem fogjuk megtalálni a bevallástervezetben azokat az elkülönülten adózó (pl. osztalék, árfolyamnyereség, az ingó és ingatlanértékesítésből származó jövedelem) és egyéb jövedelmeket sem (pl. kriptovaluta ügyletek), amelyeket külföldről vagy külföldi bankszámlán realizálunk.
Fontos tudni, hogy ezeket a jövedelmeket is jórészt látja az adóhivatal (a külföldi jövedelmek egy része ez alól kivétel), csupán nem áll még rendelkezésére az informatikai háttér ahhoz, hogy összekapcsolhassa ezeket az adatokat az eSzja bevallással. Önkéntes alapon tehát ezeket a jövedelmeket nekünk magunknak kell feltüntetni bevallásainkban, hogy elkerüljük a szankcionálást.
2018 – Online számla bevezetése
Az online számla adatszolgáltatás lépcsőzetesen került bevezetésre 2018. július 1-jétől. Jelenleg az adóhatóság lát az (adó)értékhatárra tekintet nélkül minden, a belföldi számlázási szabályok szerint kiállított számlát. Mindez érvényes a módosító, érvénytelenítő számlákra és a számlával egy tekintet alá eső okiratokra is néhány kivétellel.
2021 – BIREG, Tényleges tulajdonosok központi nyilvántartása (TTKNY) és eÁFA
2021-től elindításra került a BIREG rendszer, amely a fent említett EKÁER rendszert hivatott részben kiváltani. Alapvetően minden 3,5 tonna feletti össztömegű tehergépkocsival végzett közúti áru fuvarozását látni fogja az adóhatóság és ellenőrizheti, amely nemcsak a magyar, az EU-s, de a harmadik országból érkező szállítmányokra is kiterjed. A regisztráció során a pénzügyőrök valós időben kapnak adatokat egy-egy szállítmányról, mindkét érintett féltől, így a hibás regisztráció vagy vélhetően illegális rakomány esetén előre megtervezett ellenőrzéseket hajthatnak végre.
2021. évközi újdonsága a TTKNY, melynek lényege a gazdasági szereplők tulajdoni viszonyainak átláthatóvá tétele, illetve a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni fellépés hatékonyságának elősegítése. A rendszerrel, amely szintén lépcsőzetesen lép életbe 2021. júniusi kezdettel, a fizetési számlákat vezető pénzintézetek és széfszolgáltatók többek között a tulajdonosi érdekeltség jellegére és mértékére vonatkozóan adnak át az adóhatóság részére információkat. Erről a témáról korábban megjelent cikkünkben olvashatók részletek.
A másik 2021-es újdonság az eÁFA lesz, amely – hasonlóan az eSzja bevalláshoz – a vállalkozások részére tervezetben fog elkészülni és a NAV fogja részükre kiajánlani. Néhány kivételtől eltekintve 2021. november 12-től október hónapra vonatkozóan lesz elérhető a tervezet. Így az eÁFA-nak köszönhetően a magyar vállalkozások által kiállított összes számla és nyugta adatából bevallás tervezetre számíthatnak a vállalkozások. Sőt áfa egyenlegük is naprakészen figyelhető.
2022/2023 – SAF-T, a NAV legújabb gazdaságfehérítő eszköze
Az adóhivatal 2019-ben kezdte meg az ún. Standard Audit File – Tax vagy közismertebb nevén SAF-T bevezetésének előkészítését. A rendszer az adóellenőrzések hatékonyabbá tételét hivatott megvalósítani. A SAF-T rendszer lényege ugyanis az, hogy egy kiterjesztett és egységesített adatátadási kötelezettséget fog jelenteni majd a magyar cégek számára, azzal, hogy nemcsak könyvelésüket, számlaforgalmukat, törzsadataikat, de egyes egyéb gazdálkodási adataikat, például tárgyi eszközökre vagy készletmozgásokra vonatkozó adataikat is látni fogja az adóhatóság.
A következő ábra szemlélteti a fent összefoglalt újonnan bevezetett, illetve bevezetni tervezett adózást érintő fejlesztések időrendjét:
Összefoglalva azt mondhatjuk, hogy a magyar adóhivatal több olyan nagy horderejű IT fejlesztést hajtott végre hazánkban 2014-től a pénztárgépek online bekötésétől kezdve, az EKÁER-en (2015), az elektronikusan kiajánlott szja bevallásokon (2017) keresztül a folyamatosan, egyre szélesebb adózói körben bevezetett online számlaadat szolgáltatásig (2018), amely az adózókat az önkéntes jogkövetés irányába tereli.
Sőt, a folyamat azóta sem állt meg hazánkban, hiszen az EKÁER részben átalakulóban van a BIREG rendszerbe, az Áfa bevallásokat idén – ugyan halasztva, de hamarosan –kiajánlja az adóhatóság a vállalkozások számára és a 2022-2023-as SAF-T rendszer bevezetésére is látszik már a hatósági elköteleződés, hiszen az IT fejlesztések már 2019-től zajlanak.
Ha mindezen újdonságok bevezetésre kerülnek és az adóhatóság informatikai rendszere is fejlesztésre kerül, akkor a NAV szakemberei képesek lesznek még hatékonyabban elemezni és ellenőrizni a potenciálisan adókijátszásra okot adó folyamatokat. Ennek eredményeképpen pedig számíthatunk az adórés további javulására (nemcsak az áfa tekintetében) és az adókijátszás csökkenő ütemére is.
Cikksorozatunk második részében azt tekintjük át, hogy az EU tagállamai milyen adózást érintő információkat osztanak meg a magyar hatóságokkal az Európai Uniós információcsere keretében.