Manapság egy cég megalapítása rövid idő alatt és relatíve könnyen megtehető. Az erre szakosodott szolgáltatóknál ehhez rendelkezésre állnak dokumentum minták és maga a folyamat is standardizált, technikailag jól szabályozott és a legtöbb esetben gördülékeny.
A cégalapítás, illetve az azt megelőző és követő időszak sokszor turbulens, érthető módon a fókusz főként a termékfejlesztésre, az üzleti folyamatok kialakítására, a marketingre, stb. helyeződik. Ebből kifolyólag a tervezésben, valamint a cég működésének első időszakában gyakran elsikkad, vagy csak minimális mértékben jelenik meg az adózási szempontok és kérdések körültekintő átgondolása, mérlegelése, és ezáltal az esetleges lehetőségek kihasználása és később költséges cégváltoztatások, „átalakulások” elkerülése.
Az adózási kérdéskör minden újonnan alapított cégnél jelentőséggel bír, ugyanakkor az ún. startupok esetében különösen hangsúlyos ez a terület, amivel érdemes proaktívan foglalkozni, tervezni és körültekintően dönteni.
Az alábbiakban összeszedtünk pár olyan szempontot, melyeket a startupoknál (és akár más típusú induló vállalkozásoknál is) célszerű lehet megvizsgálni adózási oldalról. Ezek alapos átgondolása és implementálása akár versenyelőnyt is jelenthet, vagy a későbbiekben, egy esetleges cégeladás kapcsán adómegtakarítást eredményezhet.
Tulajdonosi és cégstruktúra: a legtöbb esetben kézenfekvő, hogy a startup tevékenysége és az ahhoz kapcsolódó eszközök (legyen az tárgyi eszköz, vagy valamilyen szellemi tulajdon) egy társaságba kerüljenek, és ez a társaság közvetlenül az alapító magánszemély(ek) tulajdonában legyen. A működésből fakadó kockázatok kezelése, a startupban létrejött szellemi termék(ek), kialakított üzletág(ak) vagy akár az egész cég későbbi adóhatékony értékesítése szempontjából azonban már az alapításkor érdemes lehet egyéb tulajdonosi és céges struktúrákat is megvizsgálni (pl. holding vagy működés/eszközök szerinti felépítés).
Adózási forma: a jelenlegi magyar adórendszer számos társasági (bt, kft, zrt) és adózási formát biztosít a kisebb vállalkozások számára. Ezen adózási formák (vállalkozói Szja, KATA, KIVA, Tao) és az egyéb adózási lehetőségek (áfában pl. az alanyi adómentesség vagy a pénzforgalmi elszámolás) előnyeit, hátrányait, alkalmazhatóságát, stb. szakértő bevonásával célszerű megvizsgálni. Az adózási forma kiválasztását számos tényező befolyásolhatja (pl. vállalkozói/társasági forma, tervezett árbevétel, tervezett létszám, tevékenység jellege, későbbi működés és növekedési potenciál), így az azzal kapcsolatos döntést mindenképpen a konkrét körülmények és tervek figyelembevétele és alapos elemzése alapján szükséges meghozni. Ha a startup növekszik és egy vállalatcsoport része lesz, érdemes lehet a csoportos társasági adóalanyiság és az áfa csoport előnyeit is számba venni, mert ezekkel nemcsak adózási, hanem például likviditási, adminisztrációs és költségcsökkentés is elérhető cégcsoport szinten.
Korai fázisú vállalkozási státusz: startupok esetében a befektetők, és ezáltal az elinduláshoz, működéshez és fejlődéshez szükséges tőke „bevonzása” mindig kardinális kérdés. Ezen kérdéskör kezelésének egyik összetevője lehet a cég ún. korai fázisú vállalkozásként történő nyilvántartásba vétele. Az ilyen típusú vállalkozásba történő befektetés esetén ugyanis a befektető társaság (meghatározott feltételek teljesülése esetén) társasági adóalap-kedvezményt érvényesíthet, ezáltal a befektetését rentábilisabbá teheti.
Kutatás-fejlesztés: számos startupnak az a célja, hogy az ügyfelek/fogyasztók számára valamilyen újdonsággal, újszerűséggel bíró terméket, szolgáltatást hozzon létre, amivel ki tud tűnni a piacon, illetve be tud tölteni egy piaci rést. A termék, szolgáltatás kidolgozása, valamint adott esetben a cég tevékenységének végzése kapcsán érdemes megvizsgálni, hogy az minősíthető-e adózási szempontból kutatás-fejlesztésnek. Itt nem csak a klasszikus értelemben vett „kémcsöves”, „fehér köpenyes” kutatásokra kell gondolni, mert adózási szempontból kutatás-fejlesztés akár egy IT fejlesztés vagy új eljárási mód, módszertan kidolgozása, illetve egy meglévő ismeretanyag újszerű alkalmazása is lehet. Ezt a témakört azon okból célszerű alaposabban is megvizsgálni a konkrét körülmények tükrében, mert a kutatás-fejlesztési tevékenységhez számos kedvezmény kapcsolódik adózási szempontból, pl. társasági adóban, vállalkozói személyi jövedelemadóban, szociális hozzájárulási adóban, helyi iparűzési adóban, innovációs járulékban.
Szellemi tulajdon: az előző témakörhöz kapcsolódóan javasolt azt is megvizsgálni, hogy a cég által fejlesztett termék/eszköz mennyiben szabadalmaztatható, vonható oltalom alá vagy részesíthető szerzői jogi védelemben. Ezen esetekben ugyanis a termék/eszköz hasznosításához, valamint esetleges későbbi értékesítéséhez jelentős kedvezmények köthetők társasági adóban. Körültekintő tervezéssel a startup sikerének eredménye, ha az egy szellemi termékben valósul meg, annak értékesítése akár társasági adómentes is lehet.
Értékesítés: a startupoknak a kezdeti időszakban gyakran nehézséget okoz a termékük, szolgáltatásuk értékesítése és az is, hogy mindezek a potenciális vevők számára árazás, árképzés szempontjából vonzók legyenek. Ebben nyújthat segítséget az a megközelítés, ha a startup megvizsgálja, hogy az általa értékesített termék, nyújtott szolgáltatás megvásárlásával a vevő érvényesíthet-e valamilyen adókedvezményt. Amennyiben igen, akkor célszerű ezt az információt is a marketing és az ügyfélkommunikáció részévé tenni, hiszen az adókedvezmény érvényesítésével a vevő beruházása is gyorsabban megtérül, megtérülhet, ezzel is növelve a potenciális vevő vásárlási hajlandóságát.
Munkavállalók motiválása: nem utolsó sorban egy startup életében több szempontból is kiemelt jelentősége van a munkavállalók motiválásának, valamint a kulcsemberek megtartásának, lojalitásuk növelésének és megfelelő premizálásának. Ezzel kapcsolatban korábbi cikkünkben foglaltunk össze néhány adóhatékony megoldást.