Monthly Archives: december 2021

2021. december 15-én elfogadásra került a legújabb adózást érintő téli adócsomag (T/17668., T/17882.), amely 2022. január 1-jével megemeli a minimálbért 200.000 Ft-ra, a garantált bérminimumot pedig 260.000 Ft-ra. Ezzel párhuzamosan a cégek terhei 2022-től csökkenek oly módon, hogy 2,5 százalékponttal kevesebb szociális hozzájárulási adót fizetnek majd és eltörlésre kerül a 1,5%-os szakképzési hozzájárulás. Mindezeken felül a 2022-es adóévre is meghosszabbodik a mikro-, kis- és közepes vállalkozások csökkentett 1%-os iparűzési adóterhe ott, ahol alapesetben ennél magasabb az iparűzési adó. Továbbá az év végi hajrá részeként a kormány még számos kormányrendeletet adott ki december végén, többek között a SZÉP-kártya kapcsán kedvező szabályokat fogadott el.

Emellett december 15-én ugyancsak elfogadásra került a T/17671. számú törvényjavaslat, amely a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény hatályát 2022. június 1-jéig kitolja. Ez a módosítás a veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdéseket rendezi és – a 2021. évi XCIX. törvénnyel együtt – a meglévő adózási könnyítéseket hosszabbítja meg vagy terjeszti ki.

Az ez év nyarán elfogadott, szintén jövő évre vonatkozó adójogszabályi változásokról korábbi cikkünkben tájékoztattuk Önöket. A 2022. január 1-jén vagy azt követően hatályba lépő korábban elfogadott módosításokat dőlt szöveggel jelöltük a jobb átláthatóság érdekében.

Hírlevelünkben a legfontosabb változásokat főbb adónemenkénti bontásban foglaltuk össze.

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓZÁS ÉS KAPCSOLÓDÓ ADÓK

Növekszik a minimálbér és a garantált bérminimum

• A legnagyobb horderejű változás a minimálbér és a garantált bérminimum növekedése 2022. január 1-jétől. Hogy miként változik a nettó bér, a táppénz, a gyermekgondozási díj, illetve a közterhek mértéke, az alábbi táblázat szemlélteti.

	2021. év (minimálbér havi bruttó 167.400 Ft)	2022. év (minimálbér havi bruttó 200.000 Ft)	2021. év (garantált bérminimum havi bruttó 219.000 Ft)	2022. év (garantált bérminimum havi bruttó 260.000 Ft)
Nettó bér	111.321 Ft	133.000 Ft	145.635 Ft	172.900 Ft
Szja-előleg	25.110 Ft	30.000 Ft	32.850 Ft	39.000 Ft
Társadalombiztosítási járulék	30.969 Ft	37.000 Ft	40.515 Ft	48.100 Ft
Táppénz felső határa	11.160 Ft/nap	13.333 Ft/nap	11.160 Ft/nap	13.333 Ft/nap
Gyermekgondozási díj felső határa	234.360 Ft/hó	280.000 Ft/hó	234.360 Ft/hó	280.000 Ft/hó

• A táblázatból látható, hogy 2022-ben egy minimálbért kereső munkavállaló havi nettó jövedelme 21.679 Ft-al növekszik, míg ez egy garantált bérminimumot kereső munkavállaló esetén 27.265 Ft növekedést jelent.
• Ugyanakkor megjegyezzük, hogy összességében a közterhek is növekednek a szocho csökkentés és a szakho eltörlés ellenére.
• Egyéni- és társas vállalkozóként a társadalombiztosítási járulék alapja legalább a minimálbér, szakképzettséget igénylő tevékenység esetén a garantált bérminimum. Ez alapján egy vállalkozó társadalombiztosítási járulék befizetése megegyezik a munkavállaló táblázatban ismertetett befizetéseivel.

A szociális hozzájárulási adó csökkentése és a szakképzési hozzájárulás beépítése a szocho-ba

• A szociális hozzájárulási adó mértéke – a korábban tervezett 2022. július 1-jei módosítás helyett – már 2022. január 1-jétől 15,5%-ról 13%-ra csökken.
• A 1,5%-os szakképzési hozzájárulás, mint önálló adónem 2022. január 1-jével megszűnik (korábban ezt a változást is 2022. július 1-jére ütemezték volna) és a kapcsolódó szabályok (például kedvezmények, részben átdolgozva) beépülnek a Szocho törvénybe.
• A hatályvesztéssel összefüggésben azonban 2021. december hónapra még be kell vallani és meg kell fizetni a szakhot, amelynek határideje 2022. január 12-e. A 2021. adóévben befizetett előleg és a 2021. adóévre vonatkozó nettó kötelezettség adózó javára mutatkozó különbözetét a vállalkozás 2022-ben visszaigényelheti.
• A minimálbér növekedésével a szocho plafon is növekszik 2022. évtől 4.800.000 Ft-ra (2021-re vonatkozólag ez kb. 4 millió Ft).

Jövedelemadó és szocho alap változása magánszemélyek adómegállapításakor 89%-ra növekszik

• Minden olyan jövedelem után, amivel kapcsolatban a magánszemély az szja és a szocho megfizetésére kötelezett (pl. nem kifizetőtől származó egyéb jövedelem) a megállapított jövedelem 87%-át kell tényleges adóalapnak tekinteni 2021-ben. Ez a mérték (adóelőleg-alap tekintetében is) 2022. január 1-jétől 89%-ra növekszik a szocho-kulcs csökkenés eredményeként.

Távmunkavégzés költségtérítése szja-mentes marad

• A veszélyhelyzet meghosszabbításával továbbra is szja-mentes marad a munkáltató költségtérítése, amit a munkavállaló a távmunkában (home-office-ban) töltött napokra kap, amelynek maximuma a minimálbér 10%-a.

Adóvisszatérítés gyermeket nevelők részére

• A gyermeket nevelő családok személyi jövedelemadó visszatérítésre jogosultak 2022-ben a 2021. adóévre befizetett szja-juk tekintetében.
• Az adóvisszatérítés a családi kedvezményre jogosultaknak, azaz a családi pótlékra jogosultaknak (házastárs, bejegyzett élettárs, szülőtárs) és a gyermeket váró szülőknek jár, ha a magzat élettartama elérte 2021. december 31-ig a 91. napot.
• A visszatérítés a kisadózókra (KATA-nál 25%-os mértékben) és az EKHO szerint adózókra is vonatkozik.
• Egyes magánszemélyeknek az ún. VISSZADÓ nyomtatványt kell még 2021. december 31-ig kitölteniük és benyújtaniuk az adóhatóság felé. Ez az ügyfélkapun könnyen megtehető. A visszatérítést 2022. február 15-ig az adóhatóság a megadott bankszámlára vagy postai címre teljesíti.
• A témában az alábbi linken olvashat részletszabályokat.

Kriptojövedelem

• A kripto ügyletekből származó jövedelmek (nyereségek) adózása rendkívül kedvezően változik 2022-től, amelyről itt olvashat részletesebben. A módosítások lényege, hogy 15% szja mellett adózik a kriptoműveletek profitja, mint külön adózó jövedelem, emellett ún. adókiegyenlítésre is van lehetőség. Továbbá egyfajta amnesztia is érvényesíthető a korábbi kripto ügyletek vonatkozásában elévülési időn belül.

Négy gyermekes anyák szja kedvezménye

• 2022-től bentlakásos szociális intézményben élő gyermekre is érvényesíteni lehet a teljes szja mentességet az anyának, ha gyermekével tartja a kapcsolatot és szülői felügyeleti joga fennáll gyermekével.
• Az anyának nem kell minden évben nyilatkozatot tennie, ha a feltételekben nincs változás és 2021-ben már tett nyilatkozatot.

25 év alattiak kedvezménye

• 2022. január 1-jétől meghatározott jövedelemtípusokra (pl. nem önálló tevékenység többsége) és maximált összegben a 25 év alattiak szja kedvezményre jogosultak, melyről részletesebben itt olvashat.

Cafetéria – a SZÉP-kártya alszámlái átjárhatók maradnak

• 2022-től ugyan már nem lesz szocho-mentes a SZÉP-kártyára juttatott összeg, de a kártya egyes alszámlái közötti átjárás 2022. december 31-ig meghosszabbításra került, azaz a kártya bármelyik zsebéből lehet fizetni a szolgáltatásokért.
• Szintén változás a SZÉP-kártyával kapcsolatban, hogy az alszámlákon lévő összeg 2022. február 1. és 2022. május 31. között élelemiszer vásárlására is felhasználható (kivéve az alkohol-, illetve dohányterméket).
• A SZÉP-kártyához hasonlóan a reprezentáció és üzleti ajándék vonatkozásában is megszűnik a szocho-mentesség 2022. január 1-jével. A kedvezményes szocho-kezelés megszűnésére vonatkozó adóhatósági tájékoztató ezen a linken található.

Kerékpár magáncélra

• A kifizetőtől kizárólag emberi erővel hajtott vagy legfeljebb 300 W teljesítményű elektromos motorral segített magáncélú használatára kapott kerékpár 2022-től teljesen adómentes juttatásnak tekintendő magánszemély esetében. Ebbe nemcsak a kerékpár, hanem az azzal kapcsolatos szervízköltségek is beletartoznak.

TAO, KATA, KIVA és átalányadó

A TAO főbb változásai

• 2022-től a hibrid gazdálkodó szervezet is belföldi adózónak minősül. A szabályról korábbi cikkünkben
• A KKV-k beruházásai esetén tovább csökken a fejlesztési adókedvezményre jogosító értékhatár 2022. január 1-jétől. Kisvállalkozás esetén 200 millió Ft helyett 50 millió Ft-tól, középvállalkozás esetén pedig 300 millió Ft helyett 100 millió Ft-tól lehet igénybe venni az adókedvezményt.
• 2022-től szűkül a csoportos társasági adóalanyiságot választó adóalanyok köre, azaz nem választhatja ezt az adóalanyiságot a nonprofit gazdasági társaság, a szociális szövetkezet, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet és az iskolaszövetkezet.
• Szűkül az adóparadicsomoknak tekintett országok köre az Európai Unió Tanácsa által vezetett feketelista alapján elfogadott kormányrendelet szerint. 2021. december 31-től már csak 9 ország tartozik ebbe a körbe (például az Amerikai Virgin-szigetek, Panama vagy a Fidzsi-szigetek), miután Anguilla, a Dominikai Közösség és a Seychelle-szigetek kikerültek a feketelistáról. A feketelistán szereplő országokban adóügyi illetőséggel rendelkező külföldi személyek és telephelyek nem mentesülhetnek az ún. ellenőrzött külföldi társaságokra vonatkozó korlátozások alól.

KATA ellátási alap növekedése

• A főállású kisadózó e jogállásának időtartama alatt biztosítottnak minősül és valamennyi ellátásra jogosult. Az ellátások számításának alapja jelenleg havi 102.000 Ft (50.000 Ft-os KATA fizetése esetén), magasabb összegű tételes adó (75.000 Ft-os KATA) fizetése esetén 170.000 Ft, amely 2022. január 1-jétől 108.000, illetve 179.000 Ft-ra növekszik.

KIVA adómérték 1 százalékpontos csökkenése

• A kisvállalati adó, illetve adóelőleg alapja 2022. január 1-jétől 11%-ról 10%-ra csökken.

Kedvező átalányadózási szabályok és költséghányadok egyéni vállalkozóknál

• 2022. január 1-jétől kedvezőbbek lesznek az átalányadózás szabályai, mivel az átalányadózó egyéni vállalkozók jövedelme adómentes lesz az éves minimálbér összegének feléig, azaz 2022-ben 1.200.000 Ft-ig.
• Az átalányadózó egyéni vállalkozók fő szabály szerint 40%-os mértékű költségátalányt érvényesíthetnek a bevételükkel szemben. Ha figyelembe vesszük a fent említett adómentes határt, akkor 2 millió Ft bevételig nem kell szja-t fizetniük.
• Bizonyos tevékenységek esetén (pl. fodrász, fényképész, számítógép-javító, taxis) ez a mérték 80%, kizárólag kiskereskedelmi tevékenység esetében pedig 90%. Így az adómentes bevételi határ az első esetben 6 millió Ft, míg a kiskereskedőknél 12 millió Ft lesz.
• Az átalányadózás változásairól részletesebben itt olvashatnak.

EKHO

13%-ra csökken az ekho

• A szocho mértékének változásával összefüggésben változik az ekho mértéke is. Az ekhoalap összege után 15,5% helyett 2022. január 1-jétől 13% ekhót kell fizetni.

ÁFA

• Adómentességet vezetnek be az Európai Bizottság vagy az uniós jog által létrehozott ügynökség és szerv általi olyan beszerzésekre, melyek a Covid19-világjárványra való reagálás érdekében, ezen intézményekre ruházott feladatok ellátásához szükséges. Az adómentességi előírásokat a hatálybalépést megelőzően 2020. december 31-ét követően teljesített ügyletekre is alkalmazni kell.
• A fordított adózás szabályai fognak továbbra is érvényesülni egyes gabona-, illetve acélipari termékek értékesítése, illetve az üvegházhatású gáz kibocsátására jogosító forgalomképes vagyoni értékű jog (kibocsátási egység) átruházása esetén 2022. január 1-jétől 2022. június 30-ig. Annak érdekében, hogy ez a szabály a későbbiekben meghosszabbítható legyen a 2022. július 1-jétől esedékes erre a szektorra vonatkozó fordított adózás megszüntetésére irányuló szabályt hatályon kívül helyezték.
• Szintén hatályon kívül helyezik az eÁfa bevallástervezettel kapcsolatos rendelkezéseket (amelyek első körben 2021 júliusában léptek volna hatályba). Azaz bizonytalan időre az áfa bevallások adózói kiajánlása elhalasztódik.
• Nem kell nyugtát adni abban az esetben, ha az ellenértéket automataberendezéssel szedik be.

HELYI ADÓK

Marad az 1%-os iparűzési adó a KKV-nak 2022-re és helyi adó moratórium is lesz

• A KKV-k számára a korábbi feltételekkel azonosan az iparűzési adó (HIPA) mértéke a 2022. adóévben továbbra is legfeljebb 1% lehet, ahogy 2021-ben.
• A kedvezmény igénybevételéhez nyilatkozatot kell tenni 2022. február 25-ig (ha korábban nem tettek az érintettek) az adóhatóságnak, amelyben a vállalkozó rögzíti, hogy KKV-nak minősült a 2021. évben vagy a 2022. évben várhatóan annak fog minősülni, továbbá vállalni kell, hogy a helyi adótörvény szerinti telephelyének címét bejelenti, ha nem tette meg korábban.
• Korábban új helyi és települési adó bevezetési, valamint adóemelési moratóriumot állapítottak meg a 2021. évre a települési önkormányzatok számára, amelynek hatályát a 2022. évben is fenntartják.

KISKERESKEDELMI ADÓ

Emelkedik a kiskereskedelmi adó mértéke

• Gyorsított eljárásban fogadták el az élelmiszerláncokat és kiskereskedelmi adót érintő módosításokat annak érdekében, hogy az élelmiszerpazarlás környezeti, gazdasági és társadalmi hatásait mérsékeljék és az élelmiszerhulladék nagyságát csökkentésék.
• A módosítás kitér a kiskereskedelmi adóra, amelynek mértéke az adóalap 100 milliárd Ft-ot meghaladó része után 2,5% helyett február 1-jétől 2,7%-ra növekszik.

ADÓZÁS RENDJE

Adminisztrációs kötelezettség az adóvisszatérítés megkönnyítésére

• A gyermeket nevelő családok számára 2022-ben járó adóvisszatérítés gyors és hatékony, az érintett jogosultaktól a lehető legkisebb adminisztrációs közreműködést igénylő végrehajtása érdekében rendszeres adatszolgáltatási kötelezettséget írt elő a családi pótlékot folyósító kincstár, illetve a családtámogatási kifizetőhelyként működő, a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium számára az adóhatóság felé.
• Az adatszolgáltatás tartalmazza a jogosult gyermek, házastárs, bejegyzett élettárs vagy élettárs személyes adatait, családi állapotát, gyermek tanulói jogviszonyának tényét, számlaszámot, várandósság tényét, házassági/élettársi kapcsolattal összefüggő adatokat.

Fizetési kedvezményre vonatkozó veszélyhelyzeti szabályok

• Fizetési kedvezményekre vonatkozó kérelem 2022. június 30-ig terjeszthető elő a veszélyhelyzetre tekintettel.
• Ennek keretében természetes személynek az adóhatóságnál nyilvántartott, legfeljebb 5 millió Ft összegű adóra, egy alkalommal, legfeljebb 6 havi pótlékmentes fizetési halasztást vagy legfeljebb 12 havi pótlékmentes részletfizetést engedélyezhető.
• Lehetőség van nem természetes személy adózónak az őt terhelő adótartozást egy alkalommal, legfeljebb 20%-kal, de 5 millió Ft-ot meg nem haladó összegben mérsékelni. Az adómérséklés csak egy adónem tekintetében kérelmezhető.

EGYÉB VÁLTOZÁSOK

Regionális támogatási térkép

• Az Európai Bizottság elfogadta a 2022. január 1. és 2027. december 31. között alkalmazandó regionális támogatási térképet. Az előző időszakhoz képest változás, hogy Pest megye „a” régióként 0%/20%/35% helyett 50%-os (nagyvállalkozásokra vonatkozó) maximális intenzitással szerepel a térképen, azonban Budapest továbbra sem támogatható. A támogatási intenzitás Közép-Dunántúl esetén 35%-ról 30%-ra csökken, míg a Nyugat-Dunántúl térsége esetén 25%-ról 30%-ra emelkedik. A többi régió támogatási intenzitása változatlan, azaz 50% az Észak-Magyarország, az Észak-Alföld, a Dél-Alföld és a Dél-Dunántúl régiókban. Változatlan továbbá az is, hogy az említett támogatási intenzitások a kisvállalkozások beruházásai esetében 20 százalékponttal, a középvállalkozások beruházásai esetében 10 százalékponttal növelhetők. Bővebb tájékoztatás a TVI honlapján található.

Pénzügyi szervezetek különadója

• A tőzsdei, árutőzsdei és kockázati tőkealapkezelők pénzügyi szervezetek különadó-kötelezettsége 2022-től megszűnik.

A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló tv. módosítása

• 2022-ben 6.000 Ft-ról 12.000 Ft-ra nő a Start számlára (közismertebb nevén a babakötvényhez kapcsolódóan) befizetett összeg utáni támogatás maximuma, illetve 12.000 Ft-ról 24.000 Ft-ra nő a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermeket és a Magyarországon nevelésbe vett gyermeket a Start számlára történő befizetéstől függetlenül is megillető támogatás.

A víziónknak és az általunk képviselt értékeknek megfelelően minden ügyfél és ügy esetében különös jelentőséggel bír számunkra, hogy valódi segítséget nyújtsunk szakmai és emberi értelemben is. Tudatában vagyunk annak, hogy adótanácsadóként nem csak száraz jogszabályokkal és számokkal dolgozunk, hanem hús-vér emberekkel, konkrét élethelyzetekkel és megoldásra váró problémákkal.

Emiatt is fontos számunkra, hogy olyan projektek és ügyek mögé tudjunk beállni, ami a csapatunk tagjainak személyiségével és értékeivel összeegyeztethető. Így amikor felmerült annak lehetősége, hogy az UNICEF Magyarország mindennapi működését támogathatjuk adózási oldalról, gondolkodás nélkül igent mondtunk.

Mivel az UNICEF küldetésével és tevékenységével maximálisan azonosulni tud az egész TruTax csapat, ezért úgy döntöttünk, hogy mindezt pro bono alapon tesszük, természetesen továbbra is a tőlünk megszokott megbízható és magas szintű szakértelem mellett. Ugyanakkor azt is gondoljuk, hogy ez az együttműködés mindkét oldal számára win-win szituáció lesz. Ugyanis mi ugyanúgy növekedni, gyarapodni fogunk további élményekkel, tudással és tapasztalatokkal, amiket az életben és a szakmánkban is kamatoztatni tudunk.

Ezt a tevékenységünket pedig tovább szeretnénk majd bővíteni a jövőben. Így ahogy növekszik a csapatunk, annál több időt és energiát szeretnénk fordítani ehhez hasonló együttműködésekre és projektekre.

Az ünnepek alkalmával sok cégnél előtérbe kerül, hogy adományokkal, felajánlásokkal támogassák a számukra fontos kezdeményezéseket, célokat és szervezeteket. Az adózási törvények speciális előírásokat fogalmaznak meg ezekkel a jó cselekedetekkel kapcsolatban. Az adományok és felajánlások alapvetően adómentesek a juttató társaság oldalán, de ahhoz, hogy a kedvező adózási szabályok érvényesülni tudjanak, a juttatás körülményeire és a kapcsolódó adminisztrációra különös figyelmet kell fordítani. Cikkünkben röviden összefoglaltuk, hogy a támogatást nyújtó cégeknek milyen adózási aspektusokra szükséges odafigyelniük a különböző szervezetek számára történő, adókockázatoktól mentes adakozás érdekében társasági adó, KIVA és általános forgalmi adó szempontból.

Az adományozó cégeknek első körben azt szükséges felmérniük, hogy milyen szervezet részére és milyen célból nyújtják a támogatást, legyen szó termékről, szolgáltatásról vagy pénzbeli adakozásról. Az adózási szabályok e tekintetben megkülönböztetik az adomány céljából (az általános forgalmi adó terminológiájának megfelelően közcélú adomány) és a nem adomány céljából nyújtott támogatásokat. Nézzük meg, hogy mi a különbség a két adakozási forma között.

Adomány, közcélú adomány

A Tao tv. az adomány fogalmát, míg az Áfa tv. a közcélú adomány fogalmát használja. Ezek a meghatározások kisebb különbséggel gyakorlatilag megegyeznek.

Társasági adó szempontból adománynak a közhasznú szervezet és az egyházi jogi személy részére, valamint a közérdekű kötelezettségvállalás céljára visszafizetési kötelezettség nélkül nyújtott támogatás minősül. Fontos, hogy a támogatás célhoz kötött legyen és tartalmilag (ténylegesen) is szolgálja az adott célt (tehát például közhasznú szervezet esetében annak alapító okiratában rögzített és a vonatkozó törvényben meghatározott közhasznú tevékenységet, egyházi jogi személy esetén pedig a törvényben meghatározott hitéleti tevékenységet).

Az adományként történő kezelésnek további feltétele, hogy a támogatás ne jelentsen vagyoni előnyt a támogatást nyújtó társaságnak és a társasághoz kapcsolódó meghatározott személyi körnek (pl. tag, részvényes, vezető tisztségviselő, könyvvizsgáló, mindezek közeli hozzátartozói). Ugyanakkor arra van lehetőség, hogy a támogatásban részesülő szervezet az adományozó nevét és tevékenységét megemlítse, feltüntesse a kommunikációjában. Az is fontos, hogy az adományozás valós tartalma alapján se legyen csak látszólagosan közhasznú vagy közérdekű, mert ez esetben fennáll annak a veszélye, hogy az ügylet tényleges körülményei alapján átminősítsék azt ingyenes / ellenérték fejében történt termékátadásnak, szolgáltatásnyújtásnak vagy pénzátadásnak.

Az előbbiekben leírtak az irányadók általános forgalmi adó szempontból is, azzal az eltéréssel, hogy az Áfa tv. közcélú adományra vonatkozó meghatározása a közérdekű kötelezettségvállalás helyett az oktatási intézmény támogatását tartalmazza.

A kedvező adózási szabályok alkalmazása érdekében társasági adó és általános forgalmi adó szempontból is szükség van egy, a támogatott szervezet által kiállított igazolásra. Ennek az igazolásnak a következőket kell tartalmaznia: az adományozó és az adományozott nevét, székhelyét vagy állandó lakóhelyét, adószámát, adószám hiányában egyedi azonosítására szolgáló jelét, az adomány összegét és a támogatott célt (ahogy már írtuk, ez utóbbinak illeszkednie kell az adományban részesülő szervezet alapító okirata szerinti tevékenységéhez).

Amennyiben ez az igazolás rendelkezésre áll és a fentiekben felvázolt feltételek teljesülnek, akkor az adomány a támogatást nyújtó szervezetnél elismert költségnek minősül a társasági adóalap meghatározásakor, valamint az adomány juttatása nem keletkeztet áfa-fizetési kötelezettséget sem. Sőt, amennyiben a juttatott termék vagy szolgáltatás közcélú adománynak tekintendő általános forgalmi adó szempontból, a korábban a beszerzéséhez kapcsolódó és levonásba helyezett (input) áfát sem szükséges korrigálni/helyesbíteni. Megjegyezzük, hogy a KIVA tv. nem tartalmaz speciális előírásokat az adománnyal kapcsolatban, ugyanakkor meglátásunk szerint a KIVA szerint adózó társaságok esetében is teljesíteni kell az előbbi feltételeket ahhoz, hogy az adomány után ne kelljen KIVA-t fizetni.

Jelen cikkünkben nem részletezzük, de fontosnak tartjuk kiemelni, hogy az adományokhoz, illetve meghatározott személyi körnek (pl. Magyar Kármentő Alap, Nemzeti Kulturális Alap, felsőoktatási intézmény, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány) nyújtott támogatásokhoz bizonyos feltételek teljesülése esetén kedvezmény (további adóalap-csökkentés) is kapcsolódik társasági adóban. Az ezekre vonatkozó szabályokat adott esetben célszerű részleteiben megvizsgálni és a kedvezménnyel élni.

Adománynak nem minősülő támogatás

Amennyiben nem a fentiekben felvázolt feltételek mellett történik az adakozás, vagy az említett igazolás nem áll rendelkezésre vagy tartalma hiányos, akkor a támogatás nem tekinthető (közcélú) adománynak és így arra eltérő adózási szabályok vonatkoznak.

Társasági adóban és KIVA-ban ilyenkor a nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségekre, ráfordításokra vonatkozó szabályokat kell vizsgálni. Ezen előírások értelmében a külföldi személy részére nem adomány céljából, visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás nem minősül elismert költségnek, így annak összegével a támogatást nyújtó cégnek meg kell növelnie az adóalapját.

Amennyiben a támogatásban részesülő belföldi személy, akkor a támogatás támogató cégnél történő társasági adó és KIVA szempontú elszámolhatóságát az fogja meghatározni, hogy a Tao tv. által meghatározott tartalmú nyilatkozatok kiállíthatók-e és rendelkezésre állnak-e. Ennek megfelelően a támogatás az alábbi esetekben minősül elismert költségnek:

• a támogatást nyújtó társaság rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében a juttatást az eredményében bevételként elszámolta és az adózás előtti eredménye, adóalapja e juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, továbbá az e bevételre jutó társasági adót megfizeti, amelyet a társasági adóbevallás elkészítését követően nyilatkozat útján igazol;
• amennyiben a juttatásban részesülő vállalkozási tevékenységet nem végez, a nyilatkozatra vonatkozó feltételt teljesítettnek kell tekinteni, amennyiben a juttatásban részesülő arról nyilatkozik, hogy a juttatás adóévében vállalkozási tevékenységet nem végzett, vagy, hogy a támogatást nem a vállalkozási tevékenységéhez kapta, vagy a vállalkozási tevékenysége után adófizetési kötelezettsége nem keletkezik (civil szervezetekre jellemzően ezen esetek valamelyike vonatkozik).

Pénzbeli támogatás esetén általános forgalmi adó érintettségről nem beszélhetünk. Ugyanakkor, ha természetben adott támogatásról (termék és/vagy szolgáltatás) van szó és az nem minősül közcélú adománynak, akkor ezen támogatás kapcsán a következők szerint kell eljárni.

Ha a támogatást nyújtó társaság már a termék, szolgáltatás beszerzésekor, előállításakor tudja, hogy azt támogatásként fogja továbbadni, akkor a kapcsolódó általános forgalmi adót nem helyezheti levonásba, ugyanakkor a termék, szolgáltatás támogatásként történő átadásakor nem merül fel áfa-kötelezettsége. Abban az esetben viszont, ha a társaság eredetileg nem támogatás céljából szerezte be, állította elő a terméket, szolgáltatást és így az ahhoz kapcsolódó áfa-levonási jogával élt, akkor a támogatás nyújtásakor áfa-kötelezettség (pl. számlakiállítás, áfa-fizetés) terheli. Természetesen az áfát a támogatást nyújtó társaságnak nem kell megfizettetnie a támogatásban részesülővel, ugyanakkor be kell vallania mint kötelezettséget az átadás napját magába foglaló áfa fizetési időszakban.

A fentiek kapcsán fontos kiemelni, hogy a pandémia időtartama alatt, a Covid veszélyhelyzet okozta károk elhárítása, mérséklése érdekében a veszélyhelyzetben lévőnek ingyenesen adott juttatásra speciális előírások vonatkoznak. Ezzel kapcsolatban még az előző évben a Pénzügyminisztérium és a NAV Központi Irányítása egy közösen megfogalmazott részletes tájékoztatót adott ki, ami a következő linken érhető el: A koronavírus-járvány elleni védekezéssel összefüggő ingyenes termékátadások, ingyenes szolgáltatásnyújtások adózási szempontú megítélése – Nemzeti Adó- és Vámhivatal (gov.hu)

Az alábbiakban összegyűjtöttük a NAV honlapján az elmúlt hetekben közzétett fontosabb tájékoztatókat és iránymutatásokat.

Szja-visszatérítés (2021.11.22.)

Kombinált Nómenklatúra 2022 (2021.11.03.)

Tájékoztató a jegybanki alapkamat változásáról (2021.11.16.)

Az EK kedvezményes származási szabályrendszere (2021.11.22.)

2021/7. Adózási kérdés – Vevői készlet kis értékű hiányának mértéke (2021.11.26.)

2021/8. Adózási kérdés – A rozsdaövezeti lakások értékesítésének adómértéke (2021.11.29.)