Cikksorozatunk első részében az igazságügyi adószakértők tevékenységét, jogrendszerünkben való szerepét és a magánszakértői véleménnyel történő bizonyítást tekintjük át. Cikksorozatunk következő részében egy – egy gyakorlati példán keresztül szemléltetjük a magánszakértői vélemények jelentőségét.
Kik az igazságügyi adószakértők?
Igazságügyi szakértők azok a személyek, akiknek tevékenységére a 2016. évi XXIX. törvény (Szakértői törvény) vonatkozik legyen az hatóság (NAV, bíróság, közjegyző, rendőrség, stb.) által történő kirendelés vagy magánmegbízás (jogi személyek vagy természetes személyek megbízásából).
A 9/2006. IM rendelet szerint az igazságügyi szakértők különböző szakterületeken tevékenykedhetnek. A közgazdasági, vám és egyes pénzügyi területeken belül találjuk az adó- és járulék, a jövedék vagy a vám szakterületeket. Azt a személyt, aki megfelelő végzettséggel és szakértelemmel rendelkezik, az Igazságügyi Minisztérium (IM) nyilvántartásba veszi mint igazságügyi adószakértőt.
Közhiteles nyilvántartás
A szakértőkről az IM nyilvántartást, ún. névjegyzéket vezet. Ha adószakértőt keresünk, a névjegyzékben tájékozódhatunk a különböző adónemek szerint. Például kereshetünk szakértőt társasági adó, áfa személyi jövedelemadó vagy transzferár szakértelemmel. Aszerint is szűrhetünk a névjegyzékben, hogy az adott szakértő Budapesten vagy valamelyik vidéki megyében tevékenykedik, milyen nyelvismerettel rendelkezik vagy hogy elektronikus kapcsolattartást vállal-e vagy sem.
Mi az igazságügyi adószakértő szerepe a jogrendszerben?
Az igazságügyi szakértőkre (beleértve a magánszakértőt is) több területen is szükség lehet, legyen az magánmegbízás vagy kirendeléses közigazgatási, bírósági, stb. eljárás.
A magyar jogrendszer és igazságszolgáltatás egyre aktívabban alkalmazza a szakértői bizonyítás intézményét. Ugyanis az igazságügyi szakértő egy személyi bizonyítási eszköz (pl. egy peres vagy nemperes polgári vagy büntetőügyben), a szakértő szakvéleménye pedig egy okirati bizonyítéknak minősül.
Megkülönböztetünk közigazgatási és egyéb hatósági eljárást, polgári és büntetőeljárást, amelyek mindegyikében közreműködhet az igazságügyi szakértő és így egy adószakértő. Mindhárom eljárás egymástól eltérő szabályrendszerrel rendelkezik. Az igazságügyi szakértőknek mindhárom eljárási rendben van/lehet szerepe.
A különböző eljárásokban akkor vonják be például az adószakértőt (a bíróság, a közjegyző vagy a perben álló fél/felek), ha a bizonyítandó tény megállapításához vagy megítéléséhez különleges adózási szakértelem szükséges. A köznyelv ezért is szokta ténybírónak hívni az igazságügyi szakértőt.
Mire „használható” egy magánszakértői vélemény?
Ha magánmegbízásról van szó, akkor az igazságügyi adószakértő megbízási szerződés alapján jár el és a megbízó által feltett kérdésekre válaszol adózási szempontból, ún. magánszakértői véleményt készít. Véleménye készítésekor be kell tartania a Szakértői törvény rendelkezéseit, azaz független és pártatlan véleményt kell készítenie.
Magánszakértői vélemény többek között azért készül, mert egy vállalkozás vagy magánszemély bizonyítani kíván egy tényt és erre megbíz egy pártatlan, tőle független és megfelelő szakértelemmel rendelkező személyt, hogy válaszolja meg az általa feltett adószakmai kérdést/kérdéseket.
Magánszakértői vélemény abból a célból is készülhet, mert a megbízó egy adózási kérdés tisztázására peres eljárást kíván indítani a későbbiekben és ehhez kívánja felhasználni a megelőzően készített magánszakértői véleményt.
Sok esetben előfordul az is, hogy a megbízó a magánszakértői véleményt azért készítteti, mert a szerződéses partnerével kapcsolatban valamilyen követelése van és a követelés összegét kívánja meghatározni egy független, pártatlan és megfelelő szakértelemmel rendelkező személy bevonásával.
Mi a szakértő feladata?
Az igazságügyi szakértő feladata, hogy a tudomány és a műszaki fejlődés eredményeinek felhasználásával szakszerű, közérthető és jól használható szakvéleményt készítsen, valamint a függetlenség és pártatlanság követelményének megtartásával segítse a tényállás megállapítását (ténybíró) és a szakkérdés eldöntését.
A szakvélemény a szakkérdés eldöntésére irányul és nem terjedhet ki semmilyen jogkérdés megválaszolására.
Cikksorozatunk következő részében olyan bírósági eseteket tekintünk át, amelyek során egy – egy adószakmai kérdés megválaszolása igazságügyi adószakértő bevonásával történt.
