Monthly Archives: március 2022

Márciusban új törvénymódosítás (2022. évi I. törvény) jelent meg, amely a Tao tv. szerinti fejlesztési és energiahatékonysági adókedvezményt érintő módosításokat is tartalmaz. Ezen módosítások következményeként a fejlesztési adókedvezményről szóló kormányrendelet előírásai is változtatásra kerültek.

A módosításokat az indukálta, hogy 2022. január 1-jétől megváltozott a regionális támogatási térkép. Ennek eredményeként nagyvállalkozásoknál Pest, Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld és Dél-Dunántúl régiókban 50% lehet a maximális támogatási intenzitás, míg Közép-Dunántúl és Nyugat-Dunántúl régiókban 30% (további részletek a korábban írt cikkünkben találhatók).

A regionális támogatási térkép változásával a fejlesztési és energiahatékonysági adókedvezmény szabályai a következők szerint módosultak.

Fejlesztési adókedvezmény

• A jelenértéken legalább 6 milliárd forint értékű beruházás, valamint a jelenértéken legalább 3 milliárd forint értékű munkahelyteremtést szolgáló beruházás megszűnt önálló támogatási jogcímként.

(Korábban ezen jogcímeken nagyvállalkozás abban az esetben vehetett igénybe adókedvezményt, ha a beruházás termék-diverzifikációt eredményező induló beruházásnak vagy új eljárási innovációt eredményező induló beruházásnak minősült, és a Közép-Magyarország régió támogatható településein valósult meg.)

• A korábbi előírásokkal ellentétben egyik régióban sem feltétel, hogy a beruházásnak új gazdasági tevékenységre irányuló induló beruházásnak kell lennie. Az induló beruházás kitételnek azonban továbbra is meg kell felelni.
• Az előbbi módosítások eredményeként a következő fogalmak kivezetésre kerültek a szabályozásból: termék-diverzifikációt eredményező induló beruházás, új eljárási innovációt eredményező induló beruházás, új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházás.
• További változás, hogy kis- és közepvállalkozás általi fejlesztési adókedvezmény igénybevételéhez akkor kell a Kormány – Európai Bizottság engedélyén alapuló – határozata, ha a beruházás Budapesten kerül megvalósításra, és a beruházáshoz igényelt összes állami támogatás jelenértéken, adózónként meghaladja a 7,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget.

(Korábban a régióval kapcsolatos kitétel Közép-Magyarországra vonatkozott (kivéve a Közép-Magyarország régió támogatható településeit).)

• A kapcsolódó kormányrendeleten alapvetően a fenti módosítások kerültek átvezetésre: a Közép-Magyarország régió támogatható településeire vonatkozó fogalom kivezetésre került, valamint az említett támogatási jogcímekre történő hivatkozások és kapcsolódó szabályokat törölték.
• Az előbbiek mellett a kormányrendeletben a nehéz helyzetben lévő társaságként történő minősítés feltételei is változtak. Ennek megfelelően, ha az adózó 2020. január 1-je és 2021. december 31-e között nehéz helyzetbe került, de 2019. december 31-én nem volt nehéz helyzetben, akkor nem minősül nehéz helyzetben lévő társaságnak és így jogosult lehet adókedvezményre.

(A korábbi szabályok a 2020. január 1-je és 2021. június 30-a közötti időszak vonatkozásában fogalmaztak meg ezeket a feltételeket.)

• A Tao tv. fenti módosításai 2022. március 21-től, míg a kormányrendelet kapcsolódó változásai 2022. március 22-től hatályosak, melyeket – főszabály szerint – a 2022. év tekintetében kell először alkalmazni. Ugyanakkor az átmeneti szabályok értelmében a módosításokat már a 2021. december 31-ét követően benyújtott, de a módosítások hatálybalépéséig nyilvántartásba nem vett bejelentések, nem engedélyezett kérelmek esetében is alkalmazni kell.

Energiahatékonysági adókedvezmény

• A regionális támogatási térkép módosulásának eredményeként a támogatási intenzitások a következők szerint változtak az energiahatékonysági adókedvezmény esetén.
• Nagyvállalkozásoknál Budapest régióban 30% lehet a maximális támogatási intenzitás (korábban ez a Közép-Magyarország régió nem támogatható településeire vonatkozott).
• Az összes többi régióban 45% a maximális támogatási intenzitás.
• A fenti módosításokat első alkalommal a 2021. december 31-ét követően megkezdett, energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások, felújítások tekintetében lehet alkalmazni.
• A nehéz helyzetben lévő társaság fogalma is módosult (ezzel a fejlesztési adókedvezménnyel megegyező szabályok kerültek bevezetésre). Ennek megfelelően nem minősül nehéz helyzetben lévő társaságnak az az adózó (és így adókedvezményre lehet jogosult), ha 2019. december 31-én nem volt nehéz helyzetben, de 2020. január 1-je és 2021. december 31-e között nehéz helyzetbe került. Ezt a kivételt az adózó akkor is figyelembe veheti, ha beruházásának, felújításának megkezdésekor e kivétel nem volt hatályos.

Cikksorozatunk első részében azt foglaltuk össze, hogy a munkáltatók a jelenlegi adózási szabályok mellett milyen adóhatékony juttatási elemekben és rendszerekben gondolkodhatnak a fizikai dolgozók (ún. kékgallérosok) vonatkozásában.

A cikksorozat második részében arra térünk ki, hogy a szellemi dolgozók (ún. fehérgallérosok) esetében milyen lehetőségei vannak a cégeknek, ha a munkavállalók motivációját és elkötelezettségét adóhatékony juttatási rendszerrel szeretnék növelni.

1. „Klasszikus” juttatások

Az előző cikkünkben felsorolt egyes meghatározott juttatások, a SZÉP-kártya és az adómentes juttatások a fehérgallérosok számára is megfelelő és egyben adóhatékony juttatási formát jelenthetnek.

Ezek mellett a szellemi dolgozók esetében egyéb juttatási elemek is fel szoktak merülne alternatívaként. Adómentes juttatási körben többek között a következő népszerűbb példák szoktak megjelenni:

• magáncélú használatra adott céges autó, valamint a céges autó fenntartásához és használatához kapcsolódó termékek és szolgáltatások (pl. autópálya-matrica, üzemanyag);
• autómegosztó (vagy ismertebb angol nevén car sharing) szolgáltatás díjának megtérítése;
• meghatározott feltételek teljesülése esetén lakáscélú hitel biztosítása (akár kamatmentesen is) 5 éves időszakot tekintve max. 10 millió forint összegig saját lakás építéséhez, vásárlásához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, akadálymentesítéséhez, vagy bármely említett célra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez.

Az előbbiek mellett természetesen egyéb juttatási formák is bevezetésre szoktak kerülni a szellemi munkavállalók igényei alapján. Ugyanakkor ezekben az esetekben javasolt körültekintően eljárni és az adózási következményeket a juttatás tényleges körülményei, feltételei, érintett személyek, stb. alapján meghatározni.

Például nem mindegy, hogy a munkáltató a manapság népszerű coaching, pszichológiai vagy mentálhigiéniás szolgáltatások, vagy akár angol nyelvtanfolyam vagy más ún. soft skill tréning ingyenes igénybevételét melyik munkavállaló (vagy akár annak családtagja) számára és milyen körülmények mellett teszi lehetővé, és így az adott esetben mondjuk bérként vagy egyes meghatározott juttatásként válik adókötelessé.

2. Értékpapír juttatások

Elsősorban nemzetközi hátterű társaságoknál, cégcsoportoknál találkozhatunk ún. értékpapírjuttatási rendszerekkel a szellemi munkavállalók, azon belül is elsősorban a kulcsemberek vonatkozásában. Tapasztalatunk szerint az utóbbi időben egyre több magyar hátterű cég, cégcsoport is felismeri az ilyen típusú juttatási formában rejlő nemcsak motivációs, de más előnyöket, és így él is ezzel a lehetőséggel.

Ebben az esetben a juttatási programban résztvevő munkavállalók jellemzően meghatározott jogokkal bíró értékpapírt kapnak az adott cégtől, cégcsoporttól, amivel a cég, cégcsoport hatékony működésében, pénzügyi növekedésében, stb. közvetlenül is érdekeltté válnak.

Erre a juttatási formára is igaz, hogy az értékpapírok fehérgallérosok számára történő juttatásának adókövetkezményei a juttatás körülményeitől és feltételeitől nagyban függnek. Vannak olyan juttatási formák, melyeket az adózási szabályok kedvezően kezelnek és a bérkifizetéshez képest nagyságrendileg alacsonyabb adókötelezettséget társítanak. Emiatt az értékpapírjuttatások esetében is jelentőséggel bír adózási szempontból, hogy a cég, cégcsoport milyen módon alakítja ki és működteti ezeket a motivációs rendszereket.