Monthly Archives: április 2022

Április elején a NAV közzétette a 2022. évre vonatkozó ellenőrzési tervét. Az alábbiakban a főbb irányokat, ellenőrzési területeket foglaltuk össze. A részleteket tartalmazó dokumentum az adóhatóság honlapján olvasható.

MEGKÖZELÍTÉS

Az előző évek gyakorlatához hasonlóan az adóhatóság a jogkövető magatartást tanúsító és együttműködő adózókat támogatja, míg a szándékos adóelkerülést folytató adózókkal szemben minden lehetséges eszközt felhasználva lép fel.

A NAV a konkrét fellépést (jogkövetési vizsgálat, adó-, vámellenőrzés, támogató eljárás) a kockázatelemzések alapján a kockázatok súlya és az adózók jogkövetési hajlandósága szerint határozza meg.

FÓKUSZ TERÜLETEK

A 2022-es ellenőrzési terv alapján a NAV ellenőrzési tevékenysége négy fő területre koncentrál.

1. Jelentős költségvetési kockázatot hordozó tevékenységek ellenőrzése

Ebbe a körbe tartoznak többek között:

• webhelyeken, portálokon értékesítők,
• élelmiszeripari termékeket előállítók és forgalmazók; építőipari- / építőanyag-kereskedelmi tevékenységet folytatók,
• (használt) gépjármű- és gépjármű alkatrész kereskedelmi / gépjárműjavítás tevékenységet végzők,
• ingatlanközvetítői tevékenységet végzők; számítástechnikai-termékek kereskedelmével foglalkozók.

2. A rendelkezésre álló adatok alapján költségvetési bevételi szempontból kockázatot hordozó adóalanyok célzott kockázatelemzésen alapuló ellenőrzése

Ebben a körben alapvetően az online adatszolgáltatásból, a nemzetközi információcseréből, valamint a „Foglalkoztatotti riaszt” rendszerből származó adatokat elemzi az adóhatóság és teszi meg adott esetben a szükséges ellenőrzési lépéseket.

Kiemelt területként került megjelölésre:

• a számlázási láncok feltárása,
• az adózási szempontból nem együttműködő országokkal kapcsolatban álló és onnan nyereséget szerző adózók kockázatelemzésen – különös tekintettel a transzferárazásra – alapuló ellenőrzése,
• a nagy élőmunkaerő-igényű foglalkoztatással – például munkaerő-kölcsönzéssel, vagyonvédelemmel és takarítással – összefüggő csalárd adózói magatartás feltárása, valamint
• az e-kereskedelem és kifejezetten az import tevékenység átfogó ellenőrzése.

3. Kiemelt adózók ellenőrzése

A kiemelt- és legnagyobb adóteljesítményű adózók ellenőrzése továbbra is a NAV ellenőrzési tevékenységének középpontjában áll.

Ezen belül a nemzetközi információcsere alapján fogadott adatok (országonkénti jelentések, határon átnyúló konstrukciók) kockázatelemzésével 2022-ben nagyobb hangsúlyt kap a határon átnyúló ügyletek ellenőrzése.

4. Önkéntes jogkövetés támogatása

Ezen a területen a NAV egyrészt támogató eljárásokat folytat le folyamatos kockázatelemzés alapján a kockázatok súlya és az érintett adózói kör jogkövetési hajlandósága szerint.

Másrész folyamatosan monitorozza az alapvető devianciákat. Ezen a területen a fókusz többek között a következőkre terjed ki:

• újonnan alakult és személyi változással érintett vállalkozások,
• Online Számla rendszer adatai, valamint Online pénztárgéppel kapcsolatos kötelezettségek,
• az áfabevallást be nem nyújtó, vagy nullás adókötelezettséget valló, de kontroll alapján tevékenységet folytató, áfakontroll-eltéréssel rendelkező, illetve az „alvó státuszból feléledő” társaságok,
• a személyi jövedelemadó visszaigénylést, visszatérítést tartalmazó bevallások.

A fentiek mellett az adóhatóság ellenőrzési terve részletesen tartalmazza a 2022. évben tervezett ellenőrzések fő irányait (támogató eljárások, folyamatos feladatok, tematikus feladatok).

 

A témához kapcsolódó korábbi cikkeink:

Mit lát az adóhatóság? – 1. rész – TruTax

Mit lát az adóhatóság? – 2. rész – TruTax

NAV: Mesterséges Intelligencia Munkacsoport – TruTax

Határon átnyúló ügyletek jelentése: gyakorlati kérdések és válaszok – TruTax

Székhelyszolgáltatók: működéssel kapcsolatos előírások és Pmt. szerinti ellenőrzési tapasztalatok – TruTax

Cikksorozatunk első részében az igazságügyi adószakértők tevékenységével foglalkoztunk és azzal, hogy mi a szerepük jogrendszerünkben, legyen az közigazgatási, polgári vagy büntetőügy, vagy egy egyszerű vita két fél között. Áttekintettük mi a különbség a kirendelt és a megbízási szerződés keretében működő szakértői munka között.

Cikksorozatunk második részében a szakértői munka gyakorlati oldalát tekintjük át egy-egy példán keresztül. Olyan kérdésekkel és jogesetekkel foglalkozunk, amelyek során igazságügyi adószakértő bevonása segítette az ügy szakszerű és összességében költséghatékony megoldását, elkerülendő a jogvita időbeli elhúzódását.

Különleges szakértelem példája adóalap becslésekor

Több élethelyzetben fordul elő a gazdasági életben, hogy az adóhatóság olyan tevékenységet végző adózónál folytat vizsgálatot, akinek speciális a szakmai vagy üzleti tevékenysége. Ha az egyediség figyelembevétele nem elhanyagolható, akkor azt például az adóalap becslésénél figyelembe kell venni. Ennek tisztázása különleges szakértelmet igényelhet, emiatt az adott adózási szakterületen jártas szakértő kirendelése szükségessé válhat, legyen az áfa, társasági adó vagy személyi jövedelemadó terület. Több esetben előfordult, hogy szakértő segített például egy bonyolult áfa arányosítási kérdés módszertanának vizsgálatában.

Transzferár, mint különleges szakterület

Azt is jó tudni, hogy a szakértő bevonását egy eljárásban kezdeményezheti az adóhatóság, de maga az adózó is. Sőt, a szakértő személyére az adózó is tehet például egy transzferár ügyben javaslatot, ha azon a véleményen van, hogy különleges transzferárat érintő szakértelemre van szükség. Jó oka lehet az adózónak erre – amely több bírósági esetben már előfordult – ha például kapcsolt vállalkozások közötti bonyolult tranzakciót vizsgál az adóhatóság, legyen az jogdíj vagy kölcsönügylet, termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás.

Ilyen esetekben ugyanis nemzetközi adatbáziskutatással lehet megalapozottan álláspontokat képviselni és például összehasonlítható szerződéseket vagy adott esetben összehasonlítható társaságokat találni, melynek segítségével az adóhatóság vagy a szemben álló fél meggyőzhető a társasági vagy iparűzési adóalap, valamint az innovációs járulék alapjának helyességéről, ezzel megelőzve adóhiány és jelentős összegű bírságtételek megállapítását.

Cégérték, haszon vagy kár meghatározása

Számos esetben előfordul, hogy adószakértő vagy könyvszakértő kirendelésére kerül sor abban az esetben, amikor egy társaság üzletrészének, részesedésének vagy egy eszköznek a piaci értékét kell meghatározni. Ennek célja egyrészről lehet az, hogy megállapítást nyerjen vállalkozások vagy akár magánszemélyek viszonylatában, hogy történt-e adóelkerülés. Az ilyen esetekben a szakértő mérlegeli az adott vállalkozás vagy eszköz sajátosságait és az eset összes körülménye alapján állapítja meg azt a cég ill. eszköz értékelési módszert vagy módszerek összességét (például több módszer súlyozásával), amellyel a piaci ár meghatározható.

Másrészről, igen gyakori hogy házassági vagyonmegosztási ügyekben rendelnek ki szakértőt, hogy a bíróság dönteni tudjon az érintett vagyon helyes megosztásáról. Az ilyen esetekben a szakértő a bíróság segítségére tud lenni abban, hogy a felek közötti vitát tényekkel, adatokkal alátámasztva, szakmai berkekben jól ismert számítások alapján tudja “eldönteni” (ténybíró szerep).

Olyan is előfordul, hogy kártérítési ügyben segít a szakértő jól ismert közgazdasági módszer(ek) alkalmazásával meghatározni elmaradt haszon vagy kár összegét például egy tevékenységhez kapcsolódóan.

Összegzés

Mint látható rendkívül széles lehet azon esetek köre, amelyben igazságügyi adószakértő bevonása hasznos lehet egy-egy vitás kérdés megoldásában. Érdemes lehet ezért szakértőhöz fordulni, ha más a véleményünk egy adózási kérdésben mint a szemben álló félnek, legyen az vállalkozás, magánszemély vagy az adóhatóság.

Végezetül felhívjuk olvasóink figyelmét arra, hogy a bíróság nem mellőzheti a szakértő kirendelését, ha az a jogvita elbírálása szempontjából szükséges, és annak törvényi feltételei fennállnak.

Adótanácsadó cégünk további fejlődésnek indult, így ha megfelelsz az alábbi elvárásoknak és tetszenek az általunk biztosított feltételek, akkor mindenképpen vedd fel velünk a kapcsolatot az  e-mail címen.

Az alábbiakban összegyűjtöttük a NAV honlapján az elmúlt hetekben közzétett fontosabb tájékoztatókat és iránymutatásokat.

Ukrajna – Behozatali korlátozás (2022.03.01.)

Fizetési nehézségek kezelése például a Sberbank ügyfelei számára (2022.03.03.)

Felhívás az orosz-ukrán konfliktus miatt elrendelt uniós szankciókról (2022.03.03.)

Adózási könnyítések a kisbenzinkutaknak (2022.03.08.)

7004/2022. felhívás a belarusz helyzetre tekintettel elrendelt uniós szankciókról (2022.03.08.)

Jövedéki adó fajtakódok (2022.03.11.)

Tájékoztatás az Oroszországgal és Belarusszal szemben elrendelt kiviteli szankciók módosításáról (2022.03.11.)

A Sberbank végelszámolásával kapcsolatos adózási kérdések (2022.03.12.)

Tájékoztató a jegybanki alapkamat változásáról (2022.03.22.)

Jegybanki alapkamat/ Central Bank base rate/ Leitzins der Zentralbank/ Taux de référence de la Banque Centrale (2022.03.22.)

Tájékoztatás az Oroszországgal és Belarusszal szemben elrendelt újabb szankciókról (2022.03.22.)

7007/2022. felhívás az Oroszországgal szemben elrendelt új uniós szankciókról (2022.03.23.)

Támogatja az online hitelkérelmezési folyamatot a NAV elektronikus keresetkimutatása (2022.03.29.)