Külföldi kiküldetés_2. rész

Adózás külföldi kiküldetés esetén – 2. rész

Cikksorozatunk első részében azzal foglalkoztunk, hogy milyen eltérések vannak a bérjövedelem adó és járulék kezelését illetően rövid és hosszú távú kiküldetések esetében, amikor eltekintünk a gazdasági munkáltató kérdéskörétől.

Mostani második cikkünkben folytatjuk a külföldi kiküldetések témáját. Áttekintjük szintén adózási oldalról a legjellemzőbb juttatási és egyéb jövedelem típusokat a kék (fizikai dolgozók) és fehér galléros (szellemi dolgozók) munkavállalói csoport mentén, melyeket korábbi cikkeinkben már részletesebben elemeztünk.

Juttatások fizikai dolgozóknak (kékgallérosoknak)

Széles körben elterjedt a fizikai dolgozók esetében is az ún. béren kívüli juttatásokkal történő javadalmazás. Ez 2019-től már gyakorlatilag „csak” az ún. SZÉP-kártyát jelenti.  Kérdésként merül fel, hogy ha a fizikai dolgozónk a környező országok valamelyikében 183 napnál hosszabb időre megy külföldre dolgozni, akkor ezek a juttatások hogyan kezelendők esetükben, melyik országnak van joga a juttatást adóztatni. Egyezményes ország esetében például az irányadó OECD értelmezés szerint ezek a juttatások az alapul szolgáló jogviszony (munkaviszony vagy megbízási jogviszony) mentén adókötelesek. Azaz adott esetben ugyanúgy mint a bérjövedelem, a juttatás is csak a munkavégzés külföldi helye szerint adózik, ha a magánszemély illetősége külföldön van.

Hosszú távú kiküldetés esetén minden egyéb természetbeni juttatás (ún. egyes meghatározott juttatás) ugyanígy adózik, mert az OECD értelmezés szerint ha a juttatást a fizikai dolgozó a munkaviszonyára tekintettel kapja – például a korábbi cikkünkben említett önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény előírásai szerint célzott szolgáltatásra befizetett összeget, egészségbiztosítást, életbiztosítást vagy lakhatási hozzájárulást a külföldi tartózkodására – az mind-mind mentesül a magyar adóztatás alól és a külföldi illetőség szerinti ország rendelkezései mentén adóköteles.

Ha a járulékkötelezettség Magyarországon marad, mert a magánszemély a hosszú távú kiküldetése végeztével tervei szerint hazatelepül, akkor a járulékokat a munkavállaló alapbére (munkabére) után kell Magyarországon megfizetni. Míg a SZÉP-kártya juttatás és egyéb természetbeni juttatásokra a juttató magyar társaságnak nem kell szocho teherrel számolnia.

Juttatások szellemi dolgozóknak (fehérgallérosoknak)

A szellemi dolgozók vonatkozásában nincs eltérő kezelés a fizikai dolgozókhoz képest abban az esetben, ha munkaviszonyban kerülnek alkalmazásra és adóügyi illetőségük külföldre helyeződik át.

Ugyanakkor ha például a vezető tisztségviselő megbízási jogviszonyban van az adott vállalkozással és TB biztosítási jogviszonya Magyarországon folytonos marad még hosszabb külföldi kiküldetése alatt is, mert haza kíván térni a kiküldetése lejártával, akkor a járulékalapot képező jövedelme kiküldetése alatt a megbízási szerződésében meghatározott díja lesz.

Végül említsük meg a szellemi dolgozók esetében az értékpapírjuttatási programokat is, hiszen talán ez az egyik legkedveltebb ösztönzési forma nemzetközi vállalatcsoportoknál, de közepes méretű magyar vállalatoknál is. Az ilyen juttatások esetében azt kell megvizsgálni, hogy azt Magyarország adóztatja-e külföldi illetőségűek vonatkozásában vagy sem. Ha van egyezmény az adott külföldi ország és Magyarország között, akkor az egyezmény előírásait, ha nincs egyezmény, akkor pedig a magyar szabályokat kell alapul venni.

Az egyezményeket és a magyar belső szabályozást is megvizsgálva azt találjuk, hogy az értékpapírjuttatások esetben is az alapul szolgáló jogviszony szerint kell megítélni a juttatást (azaz munkavállaló esetében a munkaviszonya, vezető tisztségviselője esetében pedig megbízási jogviszonya alapján) és annak megfelelően meghatározni az adókezelést. Külföldi adóilletőség keletkezésekor, a magyar magánszemélyek által külföldön végzett munka ellenértéke – beleértve az értékpapírjuttatásokat is – a külföldi államban lesz adóköteles.

Összegezve a külföldi kiküldetések témáját, azt lehet elmondani, hogy a kérdéskör több buktatót rejt magában, ha csak adózási oldalról közelítjük meg a kérdést. Javasolt ezért körültekintően áttanulmányozni a vonatkozó magyar és külföldi szabályokat is. Sok esetben a kiküldötteket érintő egy-egy juttatási elemmel kapcsolatban akkor lehet megnyugtató döntést hozni, ha szakértővel konzultálunk.

külföldi kiküldetés_1 rész

Adózás külföldi kiküldetés esetén – 1. rész

Sokszor okoz fejtörést nemcsak magának a kiküldött munkavállalónak, legyen az fizikai vagy szellemi dolgozó, de az adózásért felelős vezetőknek is, hogy a külföldre kiküldött munkavállalónak vagy megbízási jogviszonyban tevékenykedő vezető tisztségviselőnek juttatott jövedelem hogyan adózik. A kérdés azért is érdekes, mert nem mindegy, hogy a nap végén az adott személy mekkora összegű nettó jövedelmet vihet haza, legyen az vezető beosztású vagy sem.

Ha nemcsak pár napos vagy hetes kiküldetésben gondolkodunk – amikor a kérdéskör relatíve egyszerű – hanem huzamosabb időben (több mint fél év, vagy akár évek), javasolt előre tájékozódni nemcsak a magyar, de a kiküldetés szerinti országban lévő adó és járulék következményekről. Bonyolódik a kérdés, ha az adott magánszemély különböző „magyar” juttatásokra is jogosult marad kiküldetése alatt a magyar, kiküldő cégtől, legyen az bér vagy más a munkaviszonyához kapcsolódó rendszeres juttatás (pl. életbiztosítás, nyugdíj előtakarékosság, SZÉP-kártya juttatás). Még érdekesebb a kérdés, ha a kiküldöttnek magának is van más, ún. külön adózó jövedelme például tőzsdei jövedelme (osztalék, árfolyamnyereség, stb.), más értékpapírból származó jövedelme vagy akár magyar ingatlan bérbeadásából származó jövedelme, hogy csak néhányat említsünk.

Cikksorozatunk első részében a bérkifizetések adóvonzatait tekintjük át a külföldi kiküldetés szempontjából. A következő részben a legjellemzőbb kedvező adózású juttatási és az egyéb jövedelem típusokkal fogunk foglalkozni a kék (fizikai dolgozók) és fehér galléros (szellemi dolgozók) munkavállalói csoport mentén, melyeket korábbi cikkeinkben vettünk szemügyre részletesebben.

Nem önálló tevékenységből származó jövedelem

Ha eltekintünk a gazdasági munkáltató kérdéskörétől, akkor a külföldi kiküldetés sarkalatos pontja, hogy az adott személy hány napot tölt külföldön. Ha a munkavégzés helye eltér a magánszemély adóügyi illetőségének országától, akkor alapesetben a munkavégzés helye szerinti állam rendelkezik adóztatási joggal a külföldi munkajövedelemre. Bizonyos feltételek teljesülése esetén ugyanakkor az adóztatás joga marad Magyarországon.

Amikor a kiküldetés a sokat emlegetett 183 napot nem haladja meg és a dolgozó visszatér Magyarországra a kiküldetése végeztével (családja is Magyarországon tartózkodik a kiküldetése alatt), a külföldi munkavégzése ellenére a külföldön megszerzett bérjövedelem Magyarországon adóköteles (rövid távú kiküldetés esete). Ebben az esetben a dolgozónk illetősége nem változik, belföldi marad, azaz Magyarországon kell minden jövedelmét (bér, juttatások, külön adózó jövedelmek) bevallani (világjövedelme belföldön adózik). Esetében ez az az ún. teljes körű adókötelezettség.

Más a helyzet ugyanakkor, ha a magánszemély kiküldetése meghaladja a 183 napot (hosszú távú kiküldetés esete) vagy a külföldi cég ahol dolgozik, ún. gazdasági munkáltatónak minősül, mert ezekben az esetekben a magánszemély adózási helyzete megváltozhat. Ekkor az adóügyi illetőség kérdését kell alaposan megvizsgálni az érintett két ország belső szabályai és ha van, akkor a vonatkozó kettős adóztatást kizáró egyezmény alapján is, mert utóbbiak felülírják a belső szabályokat. Mindezeken felül Magyarország és az adott ország között lévő TB egyezmény vagy EU-s TB rendelkezéseket is javasolt áttekinteni.

Ha a magánszemélynek az illetősége külföldre kerül át és ezt igazolni is tudja egy hivatalos (külföldi hatóság által kiállított) illetőségigazolással, mert több évre utazik kiküldetésbe és például a családja is vele utazik, akkor bérjövedelme és a munkaviszonyához köthető juttatásai már nem esnek magyar adóztatás alá. Ez esetben „csak” a belföldről (Mo-ról) származó jövedelmei, mint a fent említett magyar ingatlan bérbeadásából származó jövedelme után kell Magyarországon adóznia.

Mint látható eltérő lehet az adó és járulék, szocho kezelés abban az esetben, ha valaki rövidtávú kiküldetésben vesz részt vagy évekre települ át családjával munkát végezni, ha munkaviszonya ez idő alatt marad a magyar vállalkozásnál. Javasolt ezért körültekintően áttanulmányozni a vonatkozó magyar és külföldi szabályokat is, adott esetben szakértő bevonásával.

NAV figyelő

Áprilisi NAV figyelő

Az alábbiakban összegyűjtöttük a NAV honlapján az elmúlt hetekben közzétett fontosabb tájékoztatókat és iránymutatásokat.

Adóztatási számlaszámok és adónemek jegyzéke (2022.04.07.)

Adóztatási IBAN számlaszámok és adónemek (2022.04.07.)

Mi a teendője az üzemeltetőnek, ha pénztárgépét az adatkapcsolat szüneteltetése vagy korlátozása miatt blokkolta a NAV? (2022.04.12.)

Közlemény a 2021. évben szja 1%-os kiutalásban részesült technikai számos kedvezményezettekről (2022.04.26.)

Tájékoztató a jegybanki alapkamat változásáról (2022.04.26.)

Jegybanki alapkamat/ Central Bank base rate/ Leitzins der Zentralbank/ Taux de référence de la Banque Centrale (2022.04.26.)