Monthly Archives: február 2025

„2025. január 1-től szociális hozzájárulási adót (szocho) kell fizetni a tartós befektetési számla hozama, vagyis a tartós befektetésből származó jövedelem után, ha a lekötési időszak nem éri el az öt évet.” Olvasható az adóhatóság honlapján megjelent tájékoztató bevezető gondolataiban. Hasonlóan fogalmaz az interneten fellelhető szakmai cikkek tucatja is, melyek mindegyike szépen felsorakoztatja az újonnan bevezetett, TBSZ-ek esetében alkalmazandó adómértékeket: a 13%-ot, 8%-ot és 0%-ot, a személyi jövedelemadó kötelezettség keletkezésével párhuzamban, a lekötés 3 éven belüli – azt követően történő, de 5 éven belüli – illetve 5. évtől történő megszakítása esetében.

Jelen cikkünk most nem abból a célból íródott, hogy elérhető legyen +1 ismertető a témában; sokkal inkább egy ez idáig még nem kezelt hiányosságra hívná fel a figyelmet, mely adott esetben a jogalkotó szándékával szembemenő visszaélésre adhat jogalapot.

2025. január 1-től a törvény megfogalmazásában adófizetési kötelezettség keletkezik: g) az Szja tv. 67/B. § (5) bekezdés c) pont szerinti lekötési hozam
Magyarországon adóztatható része után.

Lefordítva a szabályt: szochot kell fizetni az után a lekötési hozam után, mely akkor keletkezik, ha a magánszemély a lekötést az elhelyezést követően a hároméves lekötési időszak vége előtt szakítja meg – amikor is a lekötési hozam után 15% szja fizetési kötelezettség is fennáll egyébként a magánszemély befektetőnél.

Figyelembe véve a tényt, hogy a Szocho tv. kizárólag a hároméves lekötési időszakon belül keletkezett lekötési hozamot tekinti a szocho alapjának, egyelőre feleslegesnek tűnik, mondhatni kiüresedik a törvényben a 8% -os és 0%-os adómérték alkalmazása.

Mindenképpen szükséges tehát a jogalkotó részéről kezelni a helyzetet. Szakmai véleményünk szerint ennek érdekében már annyi módosítás is elegendő lenne, ha a törvény az adó alapjának meghatározása során csupán az Szja tv. 67/B. § (5) bekezdés szerinti lekötési hozamra hivatkozna.

Cikksorozatunk első részében bemutatásra került a feltételes adómegállapítás, az APA eljárás és a magánszakértői vélemény szerepe; hogy azok milyen ügyletek esetében  és milyen kötőerővel bírnak az adóhatóság eljárásaiban. A sorozat utolsó részéből pedig kiderülnek a gyakorlati tudnivalók; például, hogy ki indíthatja az eljárást, milyen költségekre lehet számítani és meddig használható az adott eszköz.

	Feltételes adómegállapítás	Szokásos piaci ármegállapítás (APA eljárás)	Magánszakértői vélemény
Ki jogosult kérni?	Bármely adózó kérheti.	Kapcsolt vállalkozási viszonyban álló társaság kérheti.	Bármely adózó kérheti.
Ki jogosult eljárni?	Az adózó kizárólag kamarai jogtanácsos, ügyvéd, nyilvántartásba vett adószakértő, nyilvántartásba vett okleveles adószakértő, nyilvántartásba vett adótanácsadó, könyvvizsgáló képviseletével járhat el.	Az adózó kizárólag kamarai jogtanácsos, ügyvéd, nyilvántartásba vett adószakértő, nyilvántartásba vett okleveles adószakértő, nyilvántartásba vett adótanácsadó, könyvvizsgáló képviseletével járhat el.	Igazságügyi szakértő, igazságügyi szakértői tevékenységre feljogosított gazdasági társaság, igazságügyi szakértői intézmény és igazságügyi szakértői intézet, igazságügyi szakértői testület, külön jogszabályban feljogosított állami szerv, intézmény, intézet és szervezet, külön törvény szerinti Teljesítésigazolási Szakértői Szerv
Mennyi időre szól?	A határozat kötőereje – változatlan tényállás és jogszabályi környezet mellett – a kiadmányozását követő 5. adóév utolsó napjáig tart, mely egyszer 2 évvel meghosszabbítható.	A határozat legalább 3, legfeljebb 5 teljes adóévre szól, mely hatály egy alkalommal 3 adóévvel meghosszabbítható.	A magánszakértői szakvéleménynek nincs konkrét törvény által szabályozott hatálya.
Díjazása	Típusszerződés esetén 10 millió forint, egyéb esetben 8 millió forint, sürgősségi eljárásban 12 millió forint.	Egyoldalú eljárásban 8 millió forint, két vagy többoldalú eljárásban 12 millió forint.	A fél és a szakértő megállapodása szerint. Perben alkalmazott szakértő esetében díjjegyzék alapján.
		A határozat meghosszabbítása és módosítása iránti eljárás díja az alapdíj 50%-a.
	A kérelem elutasítása, visszautasítása, az eljárás megszüntetése esetében a befizetett díj 85%-a visszajár.	Az előzetes konzultáció díja konzultációnként 500 ezer forint.
		A kérelem elutasítása, visszautasítása, az eljárás megszüntetése esetében a befizetett díj 85%-a visszajár.
Elkészítés határideje	90 nap, mely egy alkalommal 60 nappal meghosszabbítható	120 nap, mely két alkalommal 90 nappal meghosszabbítható	Alapesetben a megbízó és a magánszakértő megállapodása alapján. Nem peres eljárás során pl. közjegyző határidő kitűzésével az ügy bonyolultságát figyelembe véve jellemzően 30 vagy 60 nap alatt. Peres eljárás esetében az eljáró bíróság által meghatározott határidő alatt készítendő el a szakvélemény. Kérelemre a határidő meghosszabbítható. Ítélkezési szüneteket figyelembe kell venni a határidő számítása során.
	Sürgősségi eljárásban 60 nap, mely 30 nappal meghosszabbítható	Két vagy többoldalú eljárás esetében 2 év, mely 1 évvel meghosszabbítható
Előzetes konzultáció lehetősége	Nincs lehetőség előzetes konzultáció lefolytatására, de az adózó kérésére a feltételes adómegállapítás intézése során meghallgatható.	Adott a lehetőség előzetes konzultációra. A konzultáció eredménye nem köti a feleket.	Peres eljárás során a fél, a felek, a bíróság és a szakértő között a szakkérdések terjedelmének tisztázására a szakértő kompetenciája mentén van lehetőség előzetes konzultációra. A megbízó a szakértőt nem utasíthatja.
Jogi alap	Art. 164.-173. §, Air. 16. §, Adóig vhr. 102-110. §, 1. számú melléklet	Art. 174.-183. §, Air. 16. §, Adóig vhr. 111-116. §	Art. 255.§, Air. 66.§, Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény, Polgári eljárás során: a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.), Büntetőeljárásban (Be.): 2017. évi XC. törvény a büntetőeljárásról
Megjelent cikkeink a témában	Feltételes adómegállapítás	Szokásos piaci ármegállapítás (APA eljárás)	Magánszakértői vélemény https://adozona.hu/altalanos/Peldak_amikor_nagyon_hasznos_lehet_igazsagu_CCYZMI

Ahogyan az a kétrészes cikksorozatból is kiderülhetett, mindhárom jogintézménynek megvan a létjogosultsága és helye adóviták esetében. Vannak érvek és ellenérvek mindhárom jogintézmény esetében. Abban pedig, hogy melyik eszközt érdemes/lehet az adózónak felhasználni, segítséget tud nyújtani egy adótanácsadó vagy egy ügyvéd, aki az adózó konkrét esetére, az eset körülményeinek és a tényeknek az ismeretében segíteni tud, hogy melyik eszköz lesz a legcélravezetőbb számára.

Két részes cikksorozatunkban bemutatunk három törvényadta lehetőséget, mely az adózók rendelkezésére áll mintegy védelmi eszközként az adóhatóság előtt / az adóhatósággal szemben. Az első részben a feltételes adómegállapítás, az APA eljárás és a magánszakértői vélemény szerepéről, erejéről lesz bővebben szó, míg a cikksorozat második része gyakorlati oldalról mutatja be az egyes jogintézményeket.

	Feltételes adómegállapítás	Szokásos piaci ármegállapítás (APA eljárás)	Magánszakértői vélemény
Eljárás relevanciája, szerepe, célja	A kérelemben bemutatott ügy esetében egy speciális jogbizonyosság, kiszámíthatóság érvényesül mely kötő erővel párosul az adózást illetően. Az adókockázatok minimalizálásának egyik eszköze. Jelentősebb magyar, vagy határon átnyúló tranzakciók esetében bír relevanciával.	A transzferárakból eredő adókockázatok mérséklésének egyik legjobb módja; egyedi, nem szokványos, nagy jelentőségű ügyletek árazása esetében, a transzferár-ellenőrzése esetében felmerülő jogviták elkerülése céljából. Az APA határozat funkcióját tekintve egy adóhatóság által elfogadott transzferár-dokumentációnak tekinthető, annak kiváltására alkalmas. Az érintett felek tekintetében nemcsak magyar, hanem külföldi adózása tekintetében is kötőerejű, ha a kérelem két- vagy többoldalú.	Az igazságügyi szakértő kirendelés (bíróság, közjegyző, ügyészség, rendőrség, más hatóság pl. az adóhatóság) vagy megbízás formájában történhet. Ez utóbbit hívja a köznyelv magánszakértőnek. A szakértő a bíróság segédje, a bíró hiányzó szakértelmét pótolja. A szakértő a perben személyi bizonyítási eszköz, az általa adott szakvélemény bizonyíték.
Tárgya	Konkrét ügyben az adókötelezettségnek vagy annak hiányának megállapítása (kivéve szokásos piaci ármegállapításra, vagy kizárólag számviteli kérdésre vonatkozóan). Típusszerződésekre is vonatkozhat.	Megállapítja a kapcsolt vállalkozások (magyar és külföldi) közötti jövőbeni ügyletben érvényesíthető szokásos piaci ár meghatározásakor alkalmazandó módszert, a megállapítás alapjául szolgáló tényeket, körülményeket, valamint, ha meghatározható, a szokásos piaci árat, ártartományt.	A szakértő különleges szakértelmével (pl. adózási, azon belül egyéb szakterületi kompetenciája alapján) lehetővé teszi a peres eljárás és a nem peres eljárás eldöntése céljából jelentős tények megismerését, a feltett szakkérdések megválaszolását.  Szakkérdésekben kirendelése kötelező. A szakértő jogkérdésben nem foglalhat állást.
Kötőereje	A kérelemben előadott változatlan tényállás mellett, és a részletesen meghatározott egyetlen ügyletben köti az adózót, és az adóhatóságot is egy esetleges adóellenőrzése során. A feltételes adómegállapítás nem bír precedensjelleggel – még ugyanazon ügyfél későbbi ügyletei során sem.	Változatlan tényállás, jogszabályi környezet, és az adózó elvárható magatartása esetében, az APA határozat kizárólag a kérelmező, valamint a kérelemben megjelölt kapcsolt vállalkozás(ok) közötti, a szokásos piaci ár megállapítási eljárás tárgyát képező ügylet tekintetében bír kötőerővel.	A magánszakértő véleményét a bíróság köteles elfogadni, kivéve, ha a szakvélemény aggályos. Aggályos a szakvélemény, ha hiányos, nem tartalmazza a kötelező tartalmi elemeket, ellentmondásos, ha a helyességéhez nyomatékos kétség fér vagy ha a szakértő nem teljesített a perbeli kötelezettségeit, vagy ha a szakkérdésben ellentétben áll másik perbeli szakértői véleménnyel. Ez utóbbi esetekben a bíróság felhívja a szakértőt szakvéleményének kiegészítésére.   Polgári eljárásjog szerint ugyanazon szakkérdésre csak egy módon vehető igénybe szakértő és arról a bizonyító fél dönt (választ). Ennek módozatai: kirendelt szakértő, más eljárásban kirendelt szakértő vagy magánszakértő. Bírósági kirendelést követően magánszakértő vagy más eljárásban kirendelt szakértő már nem alkalmazható. A magánszakértői bizonyítást és más eljárásban kirendelt szakértővel történő bizonyítást viszont követheti bírósági kirendelés. A szakértő személyéről a felek megegyezhetnek, ennek hiányában a bíróság dönt.   Büntetőeljárásban szakértői bizonyítás indítványra történik vagy a bíróság által hivatalból. Büntetőeljárásban a szakértő ún. ténybíró, de a szakértő szakvéleményét a bíróság vitathatja, ha a kötelező tartalmi elemek hiányoznak, nem egyértelmű, önmagával, bizonyítékokkal ellentmondásos, helyességéhez nyomatékos kétség fér. A szakvélemény ellentmondásait fel kell oldani, anélkül az ítélet megalapozatlan.
Időbelisége	Jövőbeni ügyletre vonatkozik, azaz a kérelem benyújtását követően létrejött ügyletre, vagy – kizárólag áfa adónem tekintetében – olyan ügyletre, mely esetben a kérelem benyújtásának időpontjában folyamatos teljesítés történik.	Jövőbeni ügyletre vonatkozik, azaz a kérelem benyújtását követően létrejött ügyletre, vagy olyan ügyletre, mely esetben a kérelem benyújtásának időpontjában folyamatos teljesítés történik.	Keresetlevél benyújtása előtt nemperes eljárás keretében (közjegyző előtt) lehetőség van (igazságügyi) magánszakértő kirendelésére, akinek a személyére szakmai kompetenciái ill. nyelvtudása alapján a fél javaslatot tehet. Peres eljárás során lehetőség van bizonyítási indítványt benyújtani magánszakértői vélemény benyújtása iránt, amelyet az ellenérdekű fél elfogad vagy kifogással élhet. A döntést a szakértő személyéről a közjegyző dönti el.
	VAGY Jövőbeni ügyletnek nem minősülő ügyletre vonatkozik, melyek esetében kizárólag Tao, Szja, KIVA, HIPA adónemek vonatkozásában kérhető, ha a kérelem az adott adónemre és adómegállapítási időszakra vonatkozó bevallás benyújtásáig, de legkésőbb a bevallás benyújtásának határidejéig benyújtásra kerül.	A határozat hatályának kezdő napja nem lehet korábbi, mint a kérelem benyújtása adóvének első napja, és nem lehet későbbi, mint a határozat véglegessé válását követő adóév első napja. Két vagy többoldalú eljárás esetében az illetékes hatóságok megállapodása alapján a hatály elévülési időn belül az ez előtti adóévekre is kiterjedhet, ha ezek ellenőrzésben nem érintett adóévek.
Adóhatósági ellenőrzésre vonatkozó hatása	Az ügylettel összefüggésben ellenőrzés nem rendelhető el a kérelem benyújtásától kezdődően, egészen a határozat véglegessé válásától számított 15 nap elteltéig.	Ha az APA határozat kiadását megelőzően már történt teljesítés (valamint, ha a kérelmet visszautasító vagy eljárást megszüntető végzés kerül kiadmányozásra), akkor a kiadott határozat jogerőre emelkedését követő 60 napon belül ellenőrzés nem rendelhető el a már megkötött szerződések, egyéb jogügyletek tekintetében. Ez az átmeneti időszak lehetőséget biztosít az adózónak, hogy a határozatban megállapított szokásos piaci árnak megfelelően módosítsa a határozat kiadása előtti időszak adójogi következményeit, önellenőrzés lefolytatásával.	Nincs hatása az adózó ellenőrzés alá vonhatóságára. Ellenőrzés során bizonyítási eszköznek tekintendő.
		Amennyiben a kérelmező által átadott információk nem egyértelműek, ellentmondásosak, az adóhatóság az adópolitikáért felelős miniszter felkérésére a körülmények valódiságát ellenőrizheti (valódiságvizsgálat). A vizsgálat nem teremt ellenőrzéssel lezárt időszakot.
Jogorvoslat	A határozattal szemben fellebbezésnek helye nincs, az közigazgatási perben támadható meg.	Az eljárásban hozott döntés ellen fellebbezésnek helye nincs.	A szakvélemény kijavítása, kiegészítése, kiigazítása iránti kérelemnek van helye a felek részéről, illetve erre a bíróság utasíthatja a szakértőt ill. tárgyalást rendelhet el.