Kötbér; mindenki hallott már róla, sőt, talán mindenki találkozott is már vele, amikor egy szerződést írt alá, arról azonban már jóval kevesebben tudunk beszámolni, hogy mi a teendő akkor, amikor a fogalomból tényleges teljesítés lesz, és részünkre kötbér kifizetésére kerül sor. Cikksorozatunkban megpróbálunk egy átfogó képet adni az intézményről, bemutatjuk annak általános adójogi kezelését, majd életből vett példák segítségével megmutatjuk, hogy a gyakorlatban hogyan is történik az adó megállapítása a kötbért megszerző fél oldalán.
Cikksorozatunk első részében vizsgáljuk meg a kötbér funkcióját, működését és megítélését bírósági, jogalkotói és adóhatósági szinten.
A kötbér meghatározását/funkcióját/működését a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény A szerződés megerősítése és módosítása cím alatt szabályozza.
A szabályok értelmében a kötelezett pénz fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, megszegi a szerződést.
A jogosult kötbérigényét attól függetlenül érvényesítheti, hogy a kötelezett szerződésszegéséből kára származott-e.
A jogosult a kötbér mellett érvényesítheti a kötbért meghaladó kárát.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (korábban Pénzügyminisztérium, továbbiakban: NGM) jogértelmezése szerint „a kötbér minimál-kárátalány jellege abban jelenik meg, hogy amennyiben a jogosultnak egyáltalán nincs kára, a kötbér összege akkor is megilleti. A kötbér összegét meg nem haladó kárösszeget illetően tehát nincs bizonyítási kötelezettség. A minimál-kárátalány jellegből következik továbbá, hogy a jogosult a kötbért meghaladó kárát érvényesítheti a kártérítés szabályai szerint, azaz az összegszerűség bizonyításának kötelezettségével.”
Az adóhatóság és az NGM álláspontja egységes abban, hogy a kötbér adójogi kezelése során a foglaló adójogi kezeléséhez hasonlóan szükséges eljárni, tekintve annak hasonló funkcióját/működését. Adókezelésük alapját a Kúria 12/2014. számú közigazgatási elvi határozata adja (Kúria Kfv. 35.500/2012/7.), mely szerint:
„… külön kell választani a foglaló, mint biztosíték általános adójogi megítélését attól az esettől, ha a szerződés meghiúsulása kárt is okozott, ezért a foglaló a kárátalány szerepét is betöltheti (feltéve, hogy a felek így állapodtak meg, és ezáltal nem kell a károsultnak a tényleges kárát, annak összegét külön bizonyítania, csak ha a kár nagyobb, mint a foglaló összege).
A foglaló alapesetben nem valaminek a helyébe lép, nem valamit pótol /mint a kártérítés/, hanem egy pluszként jelentkező jövedelem. Ennél fogva nem tartozik az Szja. tv-ben nevesített kivételi körbe, nem kártérítés, azaz nem adómentes. Másként fogalmazva, azért, mert a foglalónak kárátalány szerepe is lehet, nem mondható rá generálisan, hogy adómentes. Csupán a foglaló összegét meghaladóan kapott kártérítés felel meg a jelzett kivételnek.”
Az adómentességi rendelkezés, amire az ítéletben utalás történik az Szja tv. 1. számú melléklet 6.1. pont c) alpont, mely szerint – kivonatosan – a károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentes az a juttatás, amelyet a magánszemély kap kártalanításként, kárpótlásként, kártérítésként, sérelemdíjként, vagyoni elégtételként, kivéve a jövedelmet pótló kártalanítást, kárpótlást és kártérítést.
Egyértelmű tehát a szabály:
- abban az esetben, ha a szerződésszegés, melyre tekintettel kötbér kifizetésére került sor, nem okozott kárt a kötbért megszerző magánszemélynek, nem lehet adómentesnek tekinteni a kapott összeget az Szja tv. imént idézett szakasza alapján;
- abban az esetben pedig, ha a szerződésszegésből a magánszemélynek kára keletkezett, a kötbér összegén felül kapott plusz kártérítés összege az, amire az Szja tv. idézett adómentes rendelkezése alkalmazható.
Ha a kötbér kárátalány jellegére tekintettel történő adómentes kezelését ki lehet zárni fentiek alapján, akkor mégis milyen jövedelemben részesül az azt megszerző magánszemély? Ki lehet jelenteni kategorikusan, hogy minden esetben az az összevonás alá eső egyéb jövedelmévé válik? Cikksorozatunk második részében gyakorlati példák segítségével mutatjuk meg, hogy mely szabály alapján, milyen lépések mentén lehetséges a kötbér adókötelezettségét megállapítani.