Cikksorozatunk első részében egy átfogó képet kaphattunk a kötbér intézményéről, szerepéről, és ismertetésre került a bírósági és adóhatósági álláspont a kötbér adókötelessé tételéről. A cikksorozat második részében bemutatásra kerül jogszabályi szinten és gyakorlati példákon keresztül is, hogy milyen rendelkezés alapján állapítható meg az adókötelezettség a kötbért megszerző fél oldalán.
Az Szja tv. alapelvi szinten fogalmazza meg a kötbér adókötelezettségét érintő szabályokat. Az 1. § (9) bekezdés b) pontja szerint – kivonatosan – az adókötelezettség jogcímét, valamint az adókötelezettségeket (ideértve a jövedelem megállapítását is) kötbér címén megszerzett bevétel esetén azon bevételre irányadó rendelkezések szerint kell meghatározni, amelynek késedelmes, illetve nem vagy nem szerződésszerű teljesítésére tekintettel a kifizetése, juttatása történt.
Lássuk pár gyakorlati példán keresztül a szabály alkalmazását. A példák során azzal a feltételezéssel éltünk, hogy
- a szerződésszegés nem okozott kárt a vétlen félnek;
- a felek az ügyletben egymástól függetlenek;
- amely esetben az releváns, a szokásos piaci érték került megfizetésre.
Eset 1: Ingatlan adásvétele esetében a vevő nem fizet, melyre tekintettel az eladó kötbérre válik jogosulttá
Alkalmazva az imént idézett szabályt, első lépésként azt kell vizsgálni, hogy milyen bevétel késedelmes, vagy nem, vagy nem szerződésszerű teljesítése okán került kifizetésre a kötbér, mert az azon bevétel adóztatására irányadó szabályok kerülnek átörökítésre a kötbér összegére.
Egy ingatlan értékesítése során rögtön gondolhatnánk, hogy az Szja tv. 59-63. §-ai lesznek irányadóak, jelen példabeli esetben azonban nem beszélhetünk megvalósult adásvételről, a vevő ugyanis nem fizetett az ingatlanért, így az adásvétel meghiúsult.
Abban az esetben, ha a vevő magánszemély, az általa fizetett kötbér – tekintettel arra, hogy jelen esetben nem beszélhetünk teljesített termékértékesítésről (vagyoni érték átengedéséről), szolgáltatásnyújtásról – az Szja tv. 1. számú melléklet 7.2. pontja alapján az eladó adómentes bevétele lehet.
Akkor azonban, ha a vevő nem természetes személy (tehát kifizető), az összeg az Szja tv. 2. § (6) bekezdése alapján a felek között fennálló jogviszony szerint viseli majd az adókötelezettséget; így független felek esetében a magánszemély összevonás alá eső egyéb jövedelmévé válik. A kifizető a rá irányadó szabályok alapján megállapítja, levonja és megfizeti a 15% szja előleget, emellett 13% szochot is fizet az általa kifizetett kötbér összege után.
Az eladó magánszemély az egyéb jövedelme megállapításakor jogosult a bevétel megszerzése érdekében felmerült kiadásait figyelembe vetetni. Ilyen kiadásnak minősülhet, ha például a vevő csak az eladó által megbízott ügyvéd közbenjárását követően volt hajlandó megfizetni a kötbér kötelezettségét.
Eset 2: Ingatlan adásvétele esetében a vevő határidőn túl fizet, mely késedelemre tekintettel az eladó kötbérre válik jogosulttá
Ebben az esetben egy teljesedésbe ment adásvételről beszélhetünk, így elmondható, hogy az eladó az ingatlan átruházásból származó bevételének késedelmes megfizetésére tekintettel vált jogosulttá a kötbérre, így annak adókötelezettségére alkalmazhatóvá válik az Szja tv. 59-63. §-ában foglalt rendelkezés.
Mivel az ingatlan átruházásából származó jövedelmet a magánszemélynek magának kell megállapítani az éves adóbevallásában, így ebben az esetben a vevő személyét érintő megbontástól eltekinthetünk.
Eset 3: Ingatlan adásvétele esetében az eladó nem adja át határidőben a megvásárolt ingatlant, így a vevő kötbérre válik jogosulttá
Az utolsó mintapéldánk kicsit mélyebb vizsgálatot, hosszabb gondolkodást igényel. Ebben az esetben ugyanis nem beszélhetünk ingatlan értékesítésből származó bevételről, ugyanis a vevő az, aki kötbérre válik jogosulttá.
Vizsgáljuk meg lépésenként az Szja tv. vonatkozó rendelkezéseit:
- Első lépésként ebben az esetben is ki kell derítenünk, hogy milyen bevétel késedelmes, vagy nem, vagy nem szerződésszerű teljesítése okán került kifizetésre a kötbér.
- Az Szja tv. bevételnek tekinti a magánszemély által bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni értéket. – Jelen esetben a magánszemély ingatlan vásárlás jogcímén ingatlan formájában tehát bevételhez jutott.
- Alapvető rendelkezés, hogy a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni azt a vagyoni értéket, amelynek szokásos piaci értékét a magánszemély köteles megfizetni/megfizette. – Mivel az adásvétel teljesedésbe ment, így maga az ingatlan bevétel esetében nem beszélhetünk jövedelemszerzésről, mert annak piaci értékét a vevő megfizette.
- Jelen példabeli esetben azonban a vevő nem csupán az ingatlanhoz jutott hozzá, hanem kötbérhez is, melyet együttesen vizsgálva már nem tekinthetünk el attól a körülménytől, hogy a kötbér egy, a megfizetett piaci értéken – melyet jelen esetben az ingatlan testesít meg – felül megszerzett plusz bevételként jelenik meg.
Abban az esetben, ha az eladó kifizetőnek minősül az ügyletben, az átadott kötbér a felek között fennálló jogviszony szerint viseli majd az adókötelezettséget; így független felek lévén a magánszemély összevonás alá eső egyéb jövedelmévé válik. A kifizető a rá irányadó szabályok alapján megállapítja, levonja és megfizeti a 15% szja előleget, emellett 13% szochot is fizet az általa kifizetett kötbér összege után.
A vevő magánszemély az egyéb jövedelme megállapításakor jogosult a bevétel megszerzése érdekében felmerült kiadásait figyelembe vetetni. Ilyen kiadásnak minősülhet, ha például az eladó csak a vevő által megbízott ügyvéd közbenjárását követően volt hajlandó megfizetni a kötbér kötelezettségét.
Akkor pedig, ha az eladó egy másik magánszemély, mivel jelen esetben már más személy által teljesített vagyoni érték átengedéséről beszélhetünk, az Szja tv. 1. számú melléklet 7.2. pontja nem alkalmazható, így a kötbérbevétel összege ebben az esetben is a magánszemély összevonás alá eső egyéb jövedelmévé válik.
A magánszemély ebben az esetben is jogosult a bevétel megszerzése érdekében felmerült kiadásait figyelembe venni; emellett, mivel ebben az esetben a szocho megfizetésére kifizető hiányában ő lesz kötelezett – melynek összegét számára nem térítik meg, és melyet költségként nem számolhat el –, a 15% szja és a 13% szocho alapja egyaránt a kötbér költségekkel csökkentett részének 89%-a lesz. Az adóelőlegek megfizetésének határideje főszabály szerint a kötbérbevétel megszerzésének negyedévét követő hónap 12. napja lesz.
Ez csupán három életből vett példa volt, mely esetében a kötbér bevétel megszerzése életszerűen előfordulhat; tekintve viszont, hogy a szerződő felek gyakorlatilag bármilyen szerződésszegés esetére kiköthetnek kötbért, a valóságban számos további eset fordulhat elő. Ahogyan az a három mintapéldából is világosan látható volt, kötbér esetében az adókötelezettségek kimenetele nagyon sokrétű lehet, melynek meghatározása minden esetben alapos vizsgálatot igényel a konkrét körülmények és szerződéses feltételeket figyelembe véve. Abban az esetben, ha bizonytalanság merül fel egy adott szerződéses ügy során megszerzett kötbér adókötelezettségét illetően, célszerű egy, a témában jártas szakember segítségét igénybe venni.