Sokszor okoz fejtörést nemcsak magának a kiküldött munkavállalónak, legyen az fizikai vagy szellemi dolgozó, de az adózásért felelős vezetőknek is, hogy a külföldre kiküldött munkavállalónak vagy megbízási jogviszonyban tevékenykedő vezető tisztségviselőnek juttatott jövedelem hogyan adózik. A kérdés azért is érdekes, mert nem mindegy, hogy a nap végén az adott személy mekkora összegű nettó jövedelmet vihet haza, legyen az vezető beosztású vagy sem.
Ha nemcsak pár napos vagy hetes kiküldetésben gondolkodunk – amikor a kérdéskör relatíve egyszerű – hanem huzamosabb időben (több mint fél év, vagy akár évek), javasolt előre tájékozódni nemcsak a magyar, de a kiküldetés szerinti országban lévő adó és járulék következményekről. Bonyolódik a kérdés, ha az adott magánszemély különböző „magyar” juttatásokra is jogosult marad kiküldetése alatt a magyar, kiküldő cégtől, legyen az bér vagy más a munkaviszonyához kapcsolódó rendszeres juttatás (pl. életbiztosítás, nyugdíj előtakarékosság, SZÉP-kártya juttatás). Még érdekesebb a kérdés, ha a kiküldöttnek magának is van más, ún. külön adózó jövedelme például tőzsdei jövedelme (osztalék, árfolyamnyereség, stb.), más értékpapírból származó jövedelme vagy akár magyar ingatlan bérbeadásából származó jövedelme, hogy csak néhányat említsünk.
Cikksorozatunk első részében a bérkifizetések adóvonzatait tekintjük át a külföldi kiküldetés szempontjából. A következő részben a legjellemzőbb kedvező adózású juttatási és az egyéb jövedelem típusokkal fogunk foglalkozni a kék (fizikai dolgozók) és fehér galléros (szellemi dolgozók) munkavállalói csoport mentén, melyeket korábbi cikkeinkben vettünk szemügyre részletesebben.
Nem önálló tevékenységből származó jövedelem
Ha eltekintünk a gazdasági munkáltató kérdéskörétől, akkor a külföldi kiküldetés sarkalatos pontja, hogy az adott személy hány napot tölt külföldön. Ha a munkavégzés helye eltér a magánszemély adóügyi illetőségének országától, akkor alapesetben a munkavégzés helye szerinti állam rendelkezik adóztatási joggal a külföldi munkajövedelemre. Bizonyos feltételek teljesülése esetén ugyanakkor az adóztatás joga marad Magyarországon.
Amikor a kiküldetés a sokat emlegetett 183 napot nem haladja meg és a dolgozó visszatér Magyarországra a kiküldetése végeztével (családja is Magyarországon tartózkodik a kiküldetése alatt), a külföldi munkavégzése ellenére a külföldön megszerzett bérjövedelem Magyarországon adóköteles (rövid távú kiküldetés esete). Ebben az esetben a dolgozónk illetősége nem változik, belföldi marad, azaz Magyarországon kell minden jövedelmét (bér, juttatások, külön adózó jövedelmek) bevallani (világjövedelme belföldön adózik). Esetében ez az az ún. teljes körű adókötelezettség.
Más a helyzet ugyanakkor, ha a magánszemély kiküldetése meghaladja a 183 napot (hosszú távú kiküldetés esete) vagy a külföldi cég ahol dolgozik, ún. gazdasági munkáltatónak minősül, mert ezekben az esetekben a magánszemély adózási helyzete megváltozhat. Ekkor az adóügyi illetőség kérdését kell alaposan megvizsgálni az érintett két ország belső szabályai és ha van, akkor a vonatkozó kettős adóztatást kizáró egyezmény alapján is, mert utóbbiak felülírják a belső szabályokat. Mindezeken felül Magyarország és az adott ország között lévő TB egyezmény vagy EU-s TB rendelkezéseket is javasolt áttekinteni.
Ha a magánszemélynek az illetősége külföldre kerül át és ezt igazolni is tudja egy hivatalos (külföldi hatóság által kiállított) illetőségigazolással, mert több évre utazik kiküldetésbe és például a családja is vele utazik, akkor bérjövedelme és a munkaviszonyához köthető juttatásai már nem esnek magyar adóztatás alá. Ez esetben „csak” a belföldről (Mo-ról) származó jövedelmei, mint a fent említett magyar ingatlan bérbeadásából származó jövedelme után kell Magyarországon adóznia.
Mint látható eltérő lehet az adó és járulék, szocho kezelés abban az esetben, ha valaki rövidtávú kiküldetésben vesz részt vagy évekre települ át családjával munkát végezni, ha munkaviszonya ez idő alatt marad a magyar vállalkozásnál. Javasolt ezért körültekintően áttanulmányozni a vonatkozó magyar és külföldi szabályokat is, adott esetben szakértő bevonásával.