EUB ítélet - behajt követ

Behajthatatlan követelések áfája: újabb EUB ítélet született

Az EUB az elmúlt héten döntést hozott egy, a behajthatatlan követelések áfájával kapcsolatos lengyel ügy vonatkozásában. Az ítélet következményeként a 2020. január 1-jétől életbe lépett magyar előírások is módosulhatnak.

Kapcsolódó részletes cikkünk az Adózónán olvasható, az alábbiakban pedig röviden összefoglaltuk az ítélet hátterét, megállapításait és a magyar vonatkozásokat.

Milyen ügyet vizsgált az EUB?
A Bíróság egy lengyel adóalany szolgáltatásnyújtása során keletkezett behajthatatlan követelés kapcsán folytatott vizsgálatot. A konkrét ügyben az adóalany (azaz a hitelező) ügyfele (azaz az adós) az érintett szolgáltatásnyújtás teljesítését követően felszámolás alá került, ennek következményeként pedig a hitelező nem volt jogosult a behajthatatlan követeléssel kapcsolatos áfát visszaigényelni a lengyel szabályok alapján. A Bíróság nem csak az adott esettel kapcsolatos lengyel előírás uniós jognak való megfelelését vizsgálta, hanem az egyéb kapcsolódó rendelkezéseket is.

Melyek az ítélet megállapításai?

A vizsgált ügy kapcsán a Bíróság egyrészt azt állapította meg, hogy a behajthatatlan követeléssel kapcsolatos adóalap-csökkentés feltételeként nem köthetők ki olyan feltételek, miszerint a termékértékesítés vagy a szolgáltatásnyújtás időpontjában, valamint a behajthatatlan követeléssel összefüggő adócsökkentés érvényesítésére irányuló adóbevallás helyesbítésének a benyújtását megelőző napon az adós aktív áfa alanyként legyen nyilvántartva, és ne álljon fizetésképtelenségi vagy felszámolási eljárás alatt.

Másrészt a Bíróság rögzítette, hogy az adóalap-csökkentésnek nem lehet feltétele az sem, hogy az érintett adóbevallás helyesbítésének a benyújtását megelőző napon maga a hitelező továbbra is aktív áfa alanyként legyen nyilvántartva.

Milyen hatása lehet az ítéletnek a magyar szabályozásra?

Az Áfa törvényben nem kerül direkt módon rögzítésre, de a behajthatatlan követelésekkel kapcsolatos adóalap-csökkentés jelenleg csak adóalany adós esetén megengedett, ami ellentétes az EUB-ítélet következtetéseivel.

A kormány által az elmúlt héten előterjesztett adótörvény módosítások alapján ugyanakkor ez az előírás várhatóan pozitív irányba fog változni visszamenőleg és a jövőre tekintettel is. A módosítások ugyanis lehetővé tennék a behajthatatlan követelés címén történő utólagos adóalap-csökkentést abban az esetben is, ha a behajthatatlan követelés alapjául szolgáló ügylet vevője nem minősül áfa alanynak.

Az Áfa törvény hatályos előírásai alapján a behajthatatlan követelés címén történő utólagos adóalap-csökkentés egyik feltétele, hogy az adós nem áll csőd-, felszámolási, vagy kényszertörlési eljárás hatálya alatt a behajthatatlan követelésként történő elszámolás alapjául szolgáló termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítésének időpontjában.

A lengyel ügyre vonatkozó EUB-ítélet alapján ez a magyar előírás is – hasonlóan az adós áfa alanyiságára vonatkozó jelenlegi feltételhez – ellentétes a közösségi joggal. Ezen szabályra vonatkozóan azonban az adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat egyelőre nem tartalmaz módosításokat, így e tekintetben feltehetőleg további pontosítások várhatók a magyar szabályozásban.

Tags: No tags