veszélyhelyzet meghosszabbítása_2

Covid-19-el kapcsolatos intézkedések aktuális módosításai

A napokban megjelent a Magyar Közlöny 51. és 52. száma, melyek a járványügyi helyzettel összefüggő védelmi intézkedések meghosszabbításáról, illetve azok fokozatos feloldásáról szólnak.

A védelmi intézkedések 2021. április 8. napjáig fennmaradnak. Ez alól kivételt képeznek az oktatásra vonatkozó intézkedések, melyek 2021. április 19-ig maradnak hatályban.

The nearly doubled tax rates for company cars introduced by the government's Decree on Extra Profit Taxes for the second half of 2022, described in our previous article írtunk az intézkedésekkel kapcsolatos adókedvezményekről,  bérjellegű és egyéb támogatásokról. A legújabb veszélyhelyzeti módosításokat az alábbiakban foglaltuk össze.

2.500.000. COVID-19 oltóanyag első dózisának beadását követően életbe lépő legfontosabb intézkedések:

  • Kijárási tilalom időszaka 22:00-5:00 közé tolódik ki.
  • A significant increase in the amount of szolgáltatásokkal kapcsolatos ideiglenes védelmi intézkedések megszüntetésre kerülnek.
  • A személyes megjelenést igénylő szolgáltatás céljára szolgáló helyiség (tax authorities, courts, public notaries, the police, etc.) or helyszín nem köteles zárva tartani.
  • The rules on the application of the üzletek 5:00 és 21:30 között nyitva tarthatnak és vásárlókat fogadhatnak.
  • Vendéglátó üzletben az elvitelre alkalmas étel kiadásáig megengedett a benntartózkodás.
  • 10 nm2-es, vagy ennél kisebb üzlethelyiségben 1 fő vásárló tartózkodhat. 10 nm2-nél nagyobb üzlethelyiségben 10 nm2-ként átlagosan 1 fő tartózkodhat. A megengedett létszámba nem kell beleszámolni a 14. életévét be nem töltött kiskorút, 65. életévét meghaladott személy segítőjét, illetve a fogyatékossággal elő személy segítőjét. Ha nincs üzlethelyiség, akkor a vásárlóknak egymástól 1,5 méteres távolságot kell tartaniuk.
  • A szabályok be nem tartása 100.000,-Ft-tól 1.000.000,-Ft-ig terjedő bírságot vonhat maga után, illetve a kötelezettségszegő helyiséget, területet legalább 1 napra, de legfeljebb 1 évre ideiglenesen bezárhatják. Lehetőség van a jogkövetkezmények alóli mentesülésre, ha az üzemeltető/vezető a jogsértő személyt felszólította a távozásra vagy – ha a jogsértő személy a felszólítás ellenére sem távozott – a rendőrséget értesítette.

Meghosszabbításra került 2021. május 1-ig a 147/2021. (III. 27.) Korm. rendelet, ami a veszélyhelyzet ideje alatti egyes gazdaságvédelmi intézkedésekről szól.

  • A bértámogatás külön kérelem benyújtása nélkül meghosszabbodik 2021. április hónappal azon munkáltatók esetében, akik 2021.03.27. (e rendelet hatálybalépése) napja előtt már benyújtottak bértámogatási kérelmet. Automatikusan kiterjed a kérelem április hónapra abban az esetben, ha a munkaadó nem nyilatkozik akként, hogy nem kívánja igénybe venni a bértámogatást.
  • Ezen felül, azon tevékenységek esetében, amelyek adókedvezményt vagy bértámogatást vontak maguk után, 2021. április hónapra is megkapják a korábbi article említett segítségeket (azaz a szocho kedvezményt 2021. március és április hónapra, szakképzési hozzájárulás mentességet 2021. januártól áprilisig, rehabilitációs hozzájárulás mentességet 2021-ben négy hónapra, KATA tételes adó mentességet 2021. március és április hónapokra, KIVA mentességet a személyi jellegű kifizetések tekintetében pedig 2021. januártól áprilisig).

Széchenyi Pihenő Kártyán lévő pénzösszegek felhasználásáról:

  • A veszélyhelyzet lejártát követő 60. napig bezárólag a pénzforgalmi szolgáltató a Pihenő Kártyán lévő fel nem használt pénzösszegre díjat nem számíthat fel.
  • Az ezt követő periódusra vonatkozó díjról pedig tájékoztatót küld a kártyabirtokosnak.

A digitális oktatással érintett családokat segítő támogatás a következőképpen módosult:

  • A helyhez kötött internet-hozzáférési szolgáltatás nem négyszer, hanem ötször 30 napra vehető igénybe.
  • Ez a kedvezmény március és április hónap tekintetében az alapfokú nevelés-oktatást folytató köznevelési intézménnyel fennálló jogviszonyra tekintettel is igénybe vehető, kétszer 30 napra.

A bérletidíj-fizetési mentesség kapcsán a következők változtak:

  • Korábban csak 2021. március hónapra nem kérhette az állam vagy helyi önkormányzat, vagy a befolyásuk alatt álló gazdasági társaság a bérleti díjat. Ez a bérleti díjfizetési mentesség 2021. április hónapra is érvényesül.
  • Ezen felül a bérbeadó a rendelet alapján mentesített tevékenységet végző bérlőnek a bérleti díjat köteles 2021. április 16-ig visszafizetni, ha azt a bérlő 2021. április hónapra már megfizette.

Összefoglalva a veszélyhelyzeti legújabb rendelkezéseket:

  • A Kormány 2021. április hónapra meghosszabbította a különböző adókedvezményeket és bértámogatásokat az érintett tevékenységet főtevékenységként folytató vállalkozásoknál, vállalkozóknál.
  • Ugyanakkor a korábbi tevékenységi kivételekben nincs változás.
  • A digitális oktatás 2021. április 19-ig tartó meghosszabbodásával az internet előfizetési támogatás plusz 30 napra igénybevehető az érintett diákokra tekintettel.
  • A bérleti díjfizetési mentesség is meghosszabbodott 2021. április hónapra tekintettel.
DAC_2cikk

Határon átnyúló ügyletek jelentése: hol húzódik a határ?

Az előző hírlevelünkben is említett pénzminisztériumi tájékoztató közérthetően járja körül a DAC 6 ismertetőjegyek jórészét és több egyértelmű helyzetet is példaként vizsgál meg a jelentéstétel szempontjából.

Tapasztalatunk szerint azonban számos olyan, a gyakorlati életből hozott szituáció merül(het) fel, melyekkel összefüggésben nem kézenfekvő, hogy miként kell eljárnia az adózónak vagy az adózó képviselőjének (pl. adótanácsadó, ügyvéd, könyvelő, székhelyszolgáltató, pénzügyi tanácsadó, hogy csak néhány szolgáltatót említsünk), illetve hogy az adott eset kapcsán egyáltalán mi a célja és következménye a jelentéstételnek. Az alábbiakban két példát említünk ezekre vonatkozóan.

Építőipari tevékenység

Mi a teendő DAC 6 jelentéstételi szempontból például egy magyarországi székhelyű, építőipari vállalkozás esetében, ahol határon átnyúló szolgáltatás keretében teljesítenek építőipari kivitelezési munkákat Németországban?

Az ún. EU posting szabályok következményeként a magyar munkavállalók ugyanazt a minimális bérszintet kapják, amelyet a németországi vállalkozó lenne köteles fizetni a saját munkavállalóinak. Ugyanakkor a 2020. június 30-ig hatályos társadalombiztosítási szabályok alapján ezen bértömegből elegendő volt csak a minimálbér/garantált bérminimum után megfizetni a társadalombiztosítási közterheket. Ez végeredményben a német megrendelő oldalán váltott ki olyan adóelőnyt/költségmegtakarítást, ami a struktúra kialakításánál és a megbízás odaítélésénél döntő jelentőséggel bírt.

Kell-e ilyen esetben adatot szolgáltatni a NAV irányába DAC 6 szempontból, és a NAV vajon tájékoztatja-e a német adóhivatalt, ha az ügylet bejelentésre kerül?

Tevékenység áttelepítése

További kérdésként merül fel, hogy miként viszonyuljanak ezek után a vállalkozások az országok által biztosított számos, a letelepedést ösztönző állami támogatásokhoz, mint pl. zöldmezős beruházások támogatásához, fejlesztési adókedvezményekhez vagy egyéb munkahelyteremtő beruházásokhoz a DAC 6 jelentéstételi szabályok kapcsán?

Hiszen az országok között e tekintetben nagy a verseny; megannyi eszközzel próbálják elérni, hogy egy-egy cég náluk telepedjen le (helyezze át tevékenységét) és hozzon létre például szolgáltató vagy K+F központot és ezzel fejlessze a gazdaságot, foglalkoztasson munkavállalókat és végső soron jelentős adóbevételeket és vásárlóerőt generáljon. Gazdaságpolitikailag ezek a fent említett ösztönzők azt üzenik, hogy ha az adott országba telepíti valaki az üzletágát, K+F tevékenységét, termelő üzemét, stb., kedvezőbb adózási és támogatási szabályokkal számolhat az áttelepítés és akár a működtetés során is, mint más országokban tenné, tehetné.

Meglátásunk szerint ebből a szempontból ambivalensnek mondható a DAC 6 irányelv, aminek célja, hogy kiszűrje azokat a vállalkozásokat és technikákat, amelyek csupán adóelkerülési céllal visznek be egy külföldi elemet tevékenységükbe, miközben számos állam sokrétű adóoptimalizációs és támogatási eszközzel is kecsegtet, ha a befektető az adott országban telepedik le, helyezi át oda tevékenységét.

Hol húzódik tehát a határ, ami alapján eldönthető, hogy egy konstrukció fő előnye az adóelőny vagy a fő előnyök egyike a konstrukció megvalósításával az elért adóelőny és így már jelentéstételi kötelezettséget von maga után? Illetve ha jelentést kell tenni, akkor mi ennek a célja és következménye ezekben az esetekben?

A fent említett néhány kiragadott példán keresztül látható, hogy számos kérdés merül fel a határon átnyúló konstrukciókra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség tekintetében. A pénzügyminisztériumi tájékoztatóban ismertetetteken túl belefuthatunk olyan ügyletekbe, amelyekkel érdemes és szükséges is foglalkozni, hiszen komoly szankciókat vonhat maga után a bejelentés elmulasztása, de akár annak késedelme vagy hibás teljesítése is. Ezek alapján elmondható, hogy mindenképpen tájékozódni szükséges a DAC 6 adatszolgáltatási szabályokról, amennyiben valamilyen külföldi eleme van vállalkozásunk vagy ügyfelünk tevékenységének.

Kriptovaluta

Kriptovaluták és egyéb modern jövedelmek adózása

Az internet terjedésével több olyan online (tőzsdei) platform létezik, amely kis befektetés mellett nagy nyereséggel kecsegtet, de vajon ismerjük-e azok adózási konzekvenciáit és hogy magánszemélyek esetében van-e bevallandó jövedelem, amire személyi jövedelemadót vagy más közterhet kell fizetni? Cikkünk erre a kérdésre keresi a választ néhány tipikus kérdéskört érintve.

eToro, Revolut, PayPal sokak számára ismert portálok és lehetőségek könnyűnek tűnő jövedelemszerzésre, befektetésre. Ezeken a jól ismert online portálokon nemcsak klasszikus vállalati részvények, kötvények, áruk, arany, devizák, befektetési jegyek adás-vétele történik (sokszor pillanatok leforgása alatt), hanem egyéb ügyletek is bonyolódnak, pl. származtatott pénzügyi instrumentumok, kriptovaluták, bitcoin részvények, CFD-k, ETF-k vagy más hasonlóan izgalmas instrumentumok is gazdát cserélnek olykor nagy nyereséggel. De olyan is előfordul, hogy a magánszemély veszteséget realizál egy-egy befektetése kapcsán, noha összességében nyereséggel zár egy évet.

Mivel Magyarországon ezek az online felületek jellemzően nem magyar vállalkozásként vannak jelen és sok esetben csak az interneten találhatóak meg (nincsenek fizikai szolgáltató fiókok, valamint jellemző, hogy amerikai, luxemburgi, ír, hongkongi, ciprusi, stb. bejegyzésű vállalkozásokról van szó), a hétköznapi ember hajlamos úgy gondolkodni, hogy ezek a magyar hatóságok számára „láthatatlanok” és így az általuk realizált jövedelem után nem kell adót fizetni. Nohát, ez koránt sincs így. Ki kell ábrándítsuk az érdeklődő olvasót.

A széleskörű, egész világot átfogó információcsere szabályok miatt – gondoljunk csak az amerikai FATCA szabályozásra vagy az Európai Unió DAC irányelveire – ezen jövedelmek egy része a nemzeti adóhatóságok között már most automatikusan vagy kérésre időről időre megosztódik és gazdát cserél. A megosztott információk és jövedelmek köre pedig egyre inkább bővül, bővülni fog (ebbe az irányba mutat a kidolgozás alatt lévő DAC 8 Irányelv is a kriptoeszközökkel és az elektronikus pénzzel kapcsolatos információk cseréjéről), így csak idő kérdése, hogy egyeseknél NAV vizsgálódás tárgyát képezzék a jelenleg láthatatlannak gondolt befektetések.

Magyar magánszemélyek esetében miért bír jelentőséggel ez a témakör?

Magyar illetőségű magánszemélyek Magyarországon korlátlan adókötelezettséggel rendelkeznek, ami azt jelenti, hogy világjövedelmükről kell számot adniuk éves adóbevallásukban. Másként megfogalmazva: minden önálló és nem önálló, valamint elkülönülten adózó és egyéb jövedelmet be kell vallaniuk, függetlenül attól, hogy azt Magyarországon vagy külföldön realizálták. Az már egy másik kérdés, hogy ezekre kell-e adót fizetniük, tekintettel például a kettős adózást kizáró egyezmények „mentesítő” szabályaira, és pontosan mennyit.

Elképzelhető természetesen az is, hogy valamilyen jövedelemre külföldön már vontak le adót, de ez nem jelenti azt, hogy azt nem kell bevallani vagy nem kell rá magyar személyi jövedelemadót vagy más közterhet fizetni (pl. szociális hozzájárulási adót).

Milyen adókötelezettség merülhet fel egyik-másik befektetés kapcsán?

Itt elsősorban a magánszemélyeket terhelő 15%-os személyi jövedelemadóra és a 15,5%-os szociális hozzájárulási adóra kell gondolnunk. Az adó alapja sok esetben nem a jövedelem 100%-a, hanem annál alacsonyabb szinten van (jelenleg 87%, de korábbi években ez alacsonyabb, 85% volt), azonban az összes adóterhelés akár egy jelentős összeg is lehet. Elképzelhető, hogy ezeket a vonatkozó negyedévet követően kell adóelőlegként megfizetnünk és az éves adókötelezettségünkkel együtt kell a teljes összegre kipótolnunk, ha van a befizetett előleghez képest pótlólag fizetendő adónk.

Ha tartós befektetésről beszélünk (ún. portfolió típusú TBSZ számláról), akkor persze az is elképzelhető, hogy a nyereségre nincs semmilyen adóteher, ugyanakkor ehhez több szigorú feltételt kell teljesítenie a magánszemély befektetőnek (pl. jellemzően 5 évig kell a befektetést tartania).

Hogyan kell ezeket a jövedelmeket bevallani?

Függetlenül attól, hogy ezeket a jövedelmeket magyar vagy külföldi forrásból szerezzük, azokat a magánszemélynek kell bevallania személyi jövedelemadó és szociális hozzájárulási adó szempontból is (önadózás szabályai szerint). Az esetek többségében a magyar szolgáltatóknak (pl. befektetési szolgáltatónak vagy hitelintézetnek) sem kell a vonatkozó szja és egyéb közterheket levonnia – külföldi online (tőzsdei) platformnak meg pláne nincs ilyen kötelezettsége Magyarországon.

Fontos, hogy be kell kategorizálni az adott jövedelmeket és ez alapján kell megállapítani az adókötelezettséget. Lehet például, hogy ellenőrzött tőkepiaci ügyletről (Stock vagy ETF-ek (Exchange Trading Fund)), tőzsdei értékpapír után fizetett osztalékról (Dividend on Real) vagy árfolyamnyereségről beszélünk, de az is előfordul, hogy egyéb jövedelemről. Ilyen utóbbi jövedelemkategóriába eshetnek például a származékos ügyletek (CFD-k (Contract for Difference)) vagy a kriptovaluta ügyletek. Mindezeknek más és más lehet az adózása, olykor még az adóalapja is.

Általánosságban elmondható például, hogy amennyiben van a magánszemélynek a minimálbér 24-szeresét meghaladó jövedelme, akkor szociális hozzájárulási adót csak az ún. egyéb jövedelem kategóriába eső pénzügyi instrumentumokon kell megfizetni, mint például az értékpapírnak nem minősülő kriptovalutákon, bitcoinokon vagy a származtatott ügyleteken, mint pl. a CFD-éken.

Mi alapján lehet a jövedelmet meghatározni?

Az online (tőzsdei) platformoknál elérhetőek részletes kimutatások, amelyek napról napra követik az akár éves szinten ezernyi ügylet nyereségét és veszteségét is. Ezeket a kimutatásokat mindenképpen érdemes ellenőrizni adózási szempontból is, mert korántsem biztos, hogy ha az adott évben összességében veszteséggel zártuk az online kereskedéseinket, nem merül fel személyi jövedelemadó vagy szociális hozzájárulási adó kötelezettségünk.

A nyereség a veszteséggel korlátlanul szembeállítható?

Erre nincs egy egyértelmű igenlő válasz, hiszen ez attól függ, hogy milyen pénzügyi instrumentumról van szó és hogy a kereskedés az adott instrumentummal például milyen platformon pl. hivatalos tőzsdén folyik vagy sem. Ha tőzsdén kereskedett értékpapírról beszélünk, akkor ún. ellenőrzött tőkepiaci ügyletekről van szó, és egyértelmű igen a válasz. Ez azokat a kereskedéseket jelenti, amelyek hivatalos tőzsdéken bonyolódnak, mint pl. a Budapesti Értéktőzsdén, a frankfurti, a londoni vagy más hivatalos értéktőzsdéken. Ilyen ellenőrzött tőkepiaci ügyletek nyereségeinek és veszteségeinek együttes összege adóköteles csak egy adott adóéven belül. Sőt ismert ezen értékpapírok esetében az adókiegyenlítés intézménye, ami azt jelenti, hogy összesen 3 adóév tekintetében például a korábbi két év veszteségeit is figyelembe lehet venni az adott 3. év nyereségének csökkentésére. Ezért is lehet fontos például egy-egy adóév tekintetében a veszteségeket is feltüntetni az szja bevallásban.

Hogyan kell forintra átszámítani a külföldi devizában lévő pénzügyi instrumentumok nyereségét?

A (tőzsdei) platform igazolása alapján a magánszemélynek főszabály szerint az MNB által közzétett hivatalos napi devizaárfolyamai használatával kell napi szinten forintra átszámítania az online számlán napi szinten realizált nyereséget és veszteséget. Ez sok esetben nem szokott könnyű feladat lenni, főleg ha napi szinten több száz ügylet is realizálódik egy online számlán.

A NAV által kiajánlott eSZJA bevallásban szerepelnek ezek a „modern” jövedelmek?

Néhány kivételtől eltekintve alapvetően nem szerepelnek ezek a jövedelmek a NAV által kiajánlott eSZJA bevallásban sem a személyi jövedelemadó, sem a szociális hozzájárulási adó kötelezettségek között. Mivel önadózásról van szó, a magánszemélynek saját magának kell adatot szolgáltatnia az adóév során realizált jövedelmeiről, amelyet a jövedelem konkrét típusától függően kell feltüntetnie az szja bevallásában legyen az ellenőrzött tőzsdei ügylet, osztalék, árfolyamnyereség vagy akár egyéb jövedelem.

Mint látható sok olyan kérdéskör merül fel az online (tőzsdei) platformokon zajló ügyletek kapcsán, ami nem egyszerű feladat elé állítja az adózásban tapasztalatlan magánszemélyeket. Javasolt ezért körültekintően tájékozódni a helyes adókötelezettség meghatározásához, főleg a közeledő éves szja bevallások elkészítése kapcsán.

NAV figyelő

Tax monitor – March

Below we collected the most important notices and guidelines published on the Hungarian Tax Authority’s website in recent weeks.

Minimálbér, garantált bérminimum (2021.03.01.)

Katás vállalkozások és partnereik: mikor és kinek kell a 40 százalékos mértékű adót megfizetnie? (2021.03.02.)

Márciusra is érvényesek a kedvező szabályok (2021.03.02.)

Mezőgazdasági őstermelői tevékenység 2021-ben Gyakran ismételt kérdések (2021.03.02.)

NAV-ajánlás a számlázó programok fejlesztőinek (2021.03.03.)

Szankciómentesség a külföldi adóalanyok távértékesítés utáni számlaadat-szolgáltatására (2021.03.03.)

Gépjárműadóval kapcsolatos gyakran ismételt kérdések (2021.03.03.)

Pénzügyi képviselet a brexit után (2021.03.03.)

Megszűnik a fordított áfa a munkaerő-kölcsönzés szektorban (2021.03.05.)

Mezőgazdasági őstermelői tevékenység 2021-ben Gyakran ismételt kérdések (2021.03.08.)

Magánszemélyek, egyéni vállalkozók fizetési kedvezménye (2021.03.08.)

Gazdálkodó szervezetek, egyéni vállalkozók fizetési kedvezményei (2021.03.08.)

Márciusra nem kell katát fizetni (2021.03.12.)

Újabb kedvezmény az adózási könnyítéseket igénybe vevő egyéni és társas vállalkozásoknak (2021.03.12.)

Március hónapra újabb ágazatokban érvényesíthetők a veszélyhelyzeti adózási könnyítések (2021.03.12.)

Gyakori kérdések és válaszok az szja-bevallásról 2021 (2021.03.12.)

Az elektronikus kereskedelemre vonatkozó új áfaszabályok (2021.03.16.)

Családi kedvezmény érvényesítése egyedülállók családi pótlékának folyósítása esetén (2021.03.26.)

Nem minden energiahatékonysági beruházáshoz társul adókedvezmény (2021.03.31.)

Covid_támogatás_kedvezmény

Veszélyhelyzet: kedvezmények és bértámogatás

2021. márciusában a súlyosbodó járványügyi helyzet, valamint a bekövetkezett szigorítások miatt a vállalkozások egy újabb köre vehet igénybe adókedvezményeket és bértámogatást a már támogatott vállalkozások mellett. Ezen felül az ún. internet-hozzáférési szolgáltatási kedvezmény és a bérletidíj-fizetési mentesség is meghosszabbításra került.

Az alábbiakban az ezekkel kapcsolatos főbb tudnivalókat foglaltuk össze.

Milyen adókedvezmények érhetők el?

blank

* Jelen esetben az általános szabályok szerinti jogosultsági időszakokat tüntettük fel kizárólag a 2021-es év tekintetében. Az alábbiakban kifejtettek alapján meghatározott tevékenységi körökre speciális előírások vonatkoznak.

Mekkora összegű bértámogatás kapható?

A bértámogatás (vissza nem térítendő állami támogatásként adott) összege a bruttó munkabér 50%-a, de legfeljebb havi 241.500 Ft, 2021. február 1-től pedig 251.100 Ft (a megemelt minimálbér miatt). Itt fontos kritérium, hogy a munkaviszony minimum 2021. április 30-ig fenn kell, hogy álljon.

Mely tevékenységek jogosítanak kedvezményekre és bértámogatásra, és milyen időszakra vonatkozóan?

A kormányrendelet tételesen felsorolja azokat a tevékenységeket, melyek alapján jogosult lehet egy vállalkozás az említett adókedvezményekre és bértámogatásra. Azonban fontos figyelemmel lenni arra, hogy ezen tevékenységek az alábbi csoportokra kerültek felosztásra:

  1. Az 1-25. pontban felsorolt (fő)tevékenységet végzők 2021. I. negyedévre vonatkozóan jogosultak a kedvezmények igénybevételére, bértámogatásra pedig a 2020. november 11-től 2021. április 10-ig terjedő időszakban lehet kérelmet benyújtani (figyelemmel a 3. pontban említett szálláshely-szolgáltatókra vonatkozó kivételekre is).
  2. A 26-56. pontban szereplő (fő)tevékenységet végzők esetében a rendelkezés csak 2021. március 8-31. napja között hatályos, mivel ezen vállalkozásoknak csak március 8. napjától kellett bezárniuk. Így ők csak március hónapjára igényelhetik a kedvezményeket és a bértámogatást.
  3. Szálláshely-szolgáltatási főtevékenységet végzők (19-22. pontok) 2020. december 10. és 2021. április 10-ig terjedő időszakban nyújthatják be bértámogatási igényüket.

Megjegyezzük, hogy a kedvezmények és a bértámogatás igénybevételének feltétele, hogy a vállalkozás minimum 6 hónapja túlnyomórészt a megjelölt tevékenységet (tényleges főtevékenységként) végzi és az abból származó bevétele az összes bevétel minimum 30%-a vagy ennél magasabb arány. Az is fontos szempont, hogy a bértámogatást saját jogon nem veheti igénybe egy egyéni vállalkozó vagy társas vállalkozó, hanem csak az általa foglalkoztatott után.

Az említett tevékenységek tehát a következők:

  1. Éttermi, mozgó vendéglátás (TEÁOR 5610) tevékenység,
  2. Rendezvényi étkeztetés (TEÁOR 5621) tevékenység,
  3. Italszolgáltatás (TEÁOR 5630) tevékenység,
  4. Filmvetítés (TEÁOR 5914) tevékenység,
  5. Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése (TEÁOR 8230) tevékenység,
  6. Sport és szabadidős képzés (TEÁOR 8551) tevékenység,
  7. Előadó-művészet (TEÁOR 9001) tevékenység,
  8. Előadó-művészetet kiegészítő (TEÁOR 9002) tevékenység,
  9. Művészeti létesítmények működtetése (TEÁOR 9004) tevékenység,
  10. Múzeumi tevékenység (TEÁOR 9102) tevékenység,
  11. Növény-, állatkert, természetvédelmi terület működtetése (TEÁOR 9104) tevékenység,
  12. Sportlétesítmény működtetése (TEÁOR 9311) tevékenység,
  13. Sportegyesületi tevékenység (TEÁOR 9312),
  14. Testedzési szolgáltatás (TEÁOR 9313) tevékenység,
  15. Egyéb sporttevékenység (TEÁOR 9319) tevékenység,
  16. Vidámparki, szórakoztatóparki (TEÁOR 9321) tevékenység,
  17. Fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR 9604) tevékenység,
  18. n.s. egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység (TEÁOR 9329)
  19. Szállodai szolgáltatás (TEÁOR 5510) tevékenység,
  20. Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR 5520) tevékenység,
  21. Kempingszolgáltatás (TEÁOR 5530) tevékenység,
  22. Egyéb szálláshely szolgáltatás (TEÁOR 5590) tevékenység,
  23. Utazásközvetítés (TEÁOR 7911) tevékenység vagy
  24. Utazásszervezés (TEÁOR 7912) tevékenység
  25. n.s. egyéb szárazföldi személyszállítás (TEÁOR 4939) tevékenység
  26. Iparcikk jellegű bolti vegyes kiskereskedelem (TEÁOR 4719) tevékenység,
  27. Audio-, videoberendezés kiskereskedelme (TEÁOR 4743) tevékenység,
  28. Textil-kiskereskedelem (TEÁOR 4751) tevékenység,
  29. Villamos háztartási készülék kiskereskedelme (TEÁOR 4754) tevékenység,
  30. Bútor, világítási eszköz, egyéb háztartási cikk kiskereskedelme (TEÁOR 4759) tevékenység,
  31. Könyv-kiskereskedelem (TEÁOR 4761) tevékenység,
  32. Papír-, írószer-, irodaszer- és nyomtatvány-kiskereskedelem (TEÁOR 476203) tevékenység,
  33. Zene-, videofelvétel kiskereskedelme (TEÁOR 4763) tevékenység,
  34. Sportszer-kiskereskedelem (TEÁOR 4764) tevékenység,
  35. Játék-kiskereskedelem (TEÁOR 4765) tevékenység,
  36. Ruházat kiskereskedelem (TEÁOR 4771) tevékenység,
  37. Lábbeli-, bőráru-kiskereskedelem (TEÁOR 4772) tevékenység,
  38. Óra-, ékszer-kiskereskedelem (TEÁOR 4777) tevékenység,
  39. Egyéb m.n.s. új áru kiskereskedelme (TEÁOR 4778) tevékenység,
  40. Használtcikk bolti kiskereskedelme (TEÁOR 4779) tevékenység,
  41. Videokazetta, lemez kölcsönzése (TEÁOR 7722) tevékenység,
  42. Egyéb személyi használatú, háztartási cikk kölcsönzése (TEÁOR 7729) tevékenység,
  43. Egyéb foglalás (TEÁOR 7990) tevékenység,
  44. Szerencsejáték, fogadás (TEÁOR 9200) tevékenység, kivéve a totózó és lottózó,
  45. Szórakoztatóelektronikai cikk javítása (TEÁOR 9521) tevékenység,
  46. Lábbeli, egyéb bőráru javítása (TEÁOR 9523) tevékenység,
  47. Bútor, lakberendezési tárgy javítása (TEÁOR 9524) tevékenység,
  48. Óra-, ékszerjavítás (TEÁOR 9525) tevékenység,
  49. Egyéb személyi, háztartási cikk javítása (TEÁOR 9529) tevékenység,
  50. Fodrászat, szépségápolás (TEÁOR 9602) tevékenység,
  51. n.s. egyéb személyi szolgáltatás (TEÁOR 9609) tevékenység,
  52. Virág-, koszorú- és dísznövény-kiskereskedelem (TEÁOR 477601) tevékenység,
  53. Oktatási intézményben működő vállalkozások esetén Egyéb vendéglátás (TEÁOR 5629) tevékenység,
  54. Járművezetés oktatás (TEÁOR 8553) tevékenység,
  55. n.s. egyéb oktatás (TEÁOR 8559) tevékenység vagy
  56. Oktatást kiegészítő (TEÁOR 8560) tevékenység

Ugyanakkor a felsorolt tevékenységekre vonatkozik pár kivétel szabály, amikor az adott tevékenységet végző nem válik jogosulttá sem adókedvezményre, sem bértámogatásra.

blank

A digitális oktatással kapcsolatban elérhető bármilyen kedvezmény?

Igen, elérhető. Az ún. internet-hozzáférési szolgáltatási kedvezmény a veszélyhelyzet ideje alatt 2021. március hónapra is jár azon családoknak, akiknek van olyan gyermeke, aki alapfokú oktatásban vesz részt.

Bérletidíj-fizetési mentesség

Az előzőeken túlmenően a bérletidíj-fizetési mentességről szóló kormányrendelet is módosításra került. Ez alapján a bérbeadó a bérleti díj 2021. március hónapra eső részét nem követelheti a bérlőtől

  • az állam vagy a helyi önkormányzat, valamint
  • az állam vagy a helyi önkormányzat többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság
    tulajdonában lévő helyiség tekintetében fennálló bérleti szerződés alapján.

A bérleti díjat olyan esetekben nem lehet követelni (a megfizetett díjat pedig vissza kell fizetni március 16-ig), amikor a bérlő az adott helyiségben az alább felsorolt tevékenységek valamelyikét 2021. március 3. napján már végezte és a bérleti szerződés a rendelet hatályba lépése előtt már fennállt.

  1. iparcikk jellegű bolti vegyes kiskereskedelem,
  2. audio-, videoberendezés kiskereskedelem,
  3. textil-kiskereskedelem,
  4. villamos háztartási készülék kiskereskedelem,
  5. bútor, világítási eszköz, egyéb háztartási cikk kiskereskedelem,
  6. könyv-kiskereskedelem,
  7. papíráru-kiskereskedelem,
  8. zene-, videofelvétel kiskereskedelem,
  9. sportszer-kiskereskedelem,
  10. játék-kiskereskedelem,
  11. ruházat kiskereskedelem,
  12. lábbeli-, bőráru-kiskereskedelem,
  13. óra-, ékszer-kiskereskedelem,
  14. egyéb m.n.s. új áru kiskereskedelem,
  15. használtcikk bolti kiskereskedelem,
  16. videokazetta, lemez kölcsönzése,
  17. egyéb személyi használatú, háztartási cikk kölcsönzése,
  18. egyéb foglalás,
  19. szerencsejáték, fogadás tevékenységet, kivéve a totózó és lottózó,
  20. szórakoztatóelektronikai cikk javítása,
  21. lábbeli, egyéb bőráru javítása,
  22. bútor, lakberendezési tárgy javítása,
  23. óra-, ékszerjavítás,
  24. egyéb személyi, háztartási cikk javítása,
  25. fodrászat, szépségápolás,
  26. n.s. egyéb személyi szolgáltatás,
  27. virág-, koszorú- és dísznövény-kiskereskedelem,
  28. oktatási intézményben működő vállalkozások esetén egyéb vendéglátás,
  29. járművezetés oktatás,
  30. n.s. egyéb oktatás,
  31. oktatást kiegészítő tevékenységet végzett.

Ugyanakkor a felsorolt tevékenységekre vonatkozik pár kivétel szabály, amikor a bérletidíj-fizetési mentesség nem alkalmazható. Ezek a kivételek megegyeznek az adókedvezményeknél és bértámogatásnál megadottakkal (pl. egyéb m.n.s. új áru kiskereskedelme, ha a tevékenységet végző az optikai és a mezőgazdasági tevékenységet tényleges főtevékenységként folytatja).

Summary

  • A rendelettel érintett kötelezettségek és ennek megfelelően adókedvezmények: SZOCHO, szakképzési hozzájárulás, rehabilitációs hozzájárulás, KATA, valamint KIVA (személyi jellegű ráfordítások tekintetében) esetében jellemzően azon vállalkozásoknál, ahol a mentesített tevékenységet főtevékenységként folytatják (vannak kivételek is ez alól).
  • Az 1-25. pontban szereplő tevékenységek esetén a kedvezmények és a bértámogatás 2021. első negyedévében igénybe vehetők, míg a 26-56. pontban lévők csak 2021. március hónapjában. Itt a szálláshely-szolgáltatásokra vannak kivételek.
  • A megjelölt tevékenységeken belül is akad néhány kivétel, melyek nem jogosítanak a kedvezmények és a bértámogatás igénybevételére.
  • A digitális oktatással kapcsolatban 2021. március hónapra internet előfizetési támogatás kérhető.
  • Egyes esetekben a rendelkezés bérletidíj-mentességet biztosít olyan helyiségek bérlése kapcsán, melyekben a felsorolt, járványügyi helyzettel súlyosan érintett tevékenységek valamelyikét végzik.
Fordított áfa

Munkaerő-kölcsönzés áfája: fordítottból egyenes

Egy régóta húzódó, munkaerő-kölcsönzési szolgáltatásokkal kapcsolatos áfa kérdésben döntött a minap az Európai Bizottság. A döntés következtében 2021. április 1. napjától a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó magyar áfa szabályok szűkebb körben teszik lehetővé az ún. fordított adózást, a legtöbb esetben egyenesen fognak adózni ezek a szolgáltatások.

A módosításhoz nem kapcsolódik az Áfa törvényben átmeneti szabály, ugyanakkor az elmúlt héten pénteken a Pénzügyminisztérium és a NAV kiadott egy közös tájékoztatót, ami több gyakorlati kérdést is tisztáz a hatálybalépéssel és az új előírások alkalmazásával kapcsolatban.

A következőkben ismertetünk néhány kérdéskört, ami meglátásunk szerint tipikusan felmerülhet a munkaerő-kölcsönzési szolgáltatásban érintett adózóknál (akár a szolgáltatást nyújtó, akár az igénybevevő oldalán). Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy átmeneti szabály hiányában az esetek minden körülményének és tényének ismeretében lehet egy munkaerő-kölcsönzési szolgáltatást áfa szempontból megítélni és arról véleményt mondani az átmeneti időszak tekintetében.

Mely szolgáltatások adóznak továbbra is fordítottan?

A módosítás eredményeként kizárólag a következő ún. „építőiparimunkaerő-kölcsönzési szolgáltatások maradnak továbbra is a fordított adózás hatálya alatt:

  • az építési-szerelési munkával létrehozott, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzendő ingatlan átadásával (termékértékesítéssel) kapcsolatos szolgáltatások, valamint
  • az ingatlan létrehozására, bővítésére, átalakítására, megváltoztatására irányuló építési, szerelési munkával kapcsolatos szolgáltatások.

Ezekben az esetekben természetesen a fordított adózás egyéb feltételeinek is meg kell felelniük az adózóknak (pl. a szolgáltatás nyújtója és igénybevevője is rendelkezik magyar adószámmal, azaz áfa alanynak minősül, nem élvez alanyi adómentességet, stb.) ahhoz, hogy ténylegesen fordított adózást alkalmazhassanak.

A fentiekben nem említett esetekben a munkaerő-kölcsönzési szolgáltatások 2021. április 1-jétől egyenesen adóznak áfa szempontból.

Mi a rendező elv az átmeneti időszak számlázásaival kapcsolatban?

Átmeneti szabályok hiányában a fordított adózás alól kieső munkaerő-kölcsönzési szolgáltatások áfa terhére az adott ügylet Áfa törvény szerinti teljesítésének időpontja az irányadó.

Ennek következtében amennyiben az áfa szerinti teljesítésre 2021. április 1-jét megelőzően kerül sor, úgy arra az ügyletre még a fordított adózás szabályait kell alkalmazni. Ugyanakkor amennyiben a szolgáltatásnyújtás Áfa törvény szerinti teljesítése április 1-jére vagy azt követő időpontra esik, abban az esetben már az egyenes adózás szabályai szerint szükséges eljárni.

A munkaerő-kölcsönzési iparágban gyakori az ún. időszakos elszámolás. Ilyen esetekben az Áfa törvény speciális teljesítési szabályai mentén kell eljárni. Itt lényeges szempont például, hogy egy adott időszakról utólag vagy előre számol el partnerével a szolgáltatás nyújtója. Az Áfa törvény ugyanis ezekhez az elszámolási módokhoz eltérő teljesítési szabályt határoz meg. Mindazonáltal egységes rendező elv ezekben az esetekben is az, hogy fordított adózású számlát kell kiállítani, ha az időszakos elszámolású ügylet áfa szerinti teljesítése április 1. előtti, és egyenes adózású számlát, ha a teljesítés április 1-jére vagy azt követő időpontra esik.

Ha a számlázandó időszak áthúzódik április 1-jén, például az elszámolás kéthavonta történik (március-április), akkor sem kell megbontani a vonatkozó számlát. Az ilyen esetekben is az Áfa törvény szerinti teljesítés lesz az irányadó rendező elv.

Van tisztázatlan kérdés a szabályozással kapcsolatban áfa szempontból?

Tekintettel arra, hogy az Áfa törvény nem tartalmaz átmeneti előírásokat, példának okáért értelmezés kérdése, hogy kell eljárni előleg fizetése esetén. Ha például április 1-jét követően történik a végszámla kiállítása, de előleget a szolgáltatásnyújtó már kapott ezt megelőzően partnerétől, amit fordított adózásúként kezelt áfa szempontból, kérdéses, hogy ezt hogyan kell beszámítani a végszámlába.

A munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatos 2015-ös áfa módosítás (amikor egyenesből lett fordított adózás) ezt a kérdéskört megnyugtatóan rendezte az átmeneti szabályozással és a kapcsolódó 2015/2. Adózási kérdéssel. Ugyanakkor jelenleg erre a kérdéskörre vonatkozóan egyelőre nincs konkrét előírás vagy iránymutatás.

Milyen feladatok merülnek fel az „átállással” kapcsolatban?

Az érintett adózóknak többek között számolnia kell azzal, hogy a számlázási rendszert, illetve a folyamataikat hozzá kell igazítani a módosításhoz és az átmenettel kapcsolatos rendező elvhez. E tekintetben például a számlázási programot lehet szükséges módosítani, ami adott esetben bonyolult lehet tekintettel az évközi változásra.

A programnak ugyanis kezelnie kell a különböző munkaerő-kölcsönzési tevékenységeket (építőipari vagy egyéb munkaerő-kölcsönzési szolgáltatás), valamint az átmeneti időszak tekintetében azt, hogy időszakos elszámolásról van szó vagy a főszabály alkalmazandó (pl. egy egyszeri teljesítésre), és ezek alapján egyenesen vagy fordítottan adózik az ügylet.

Az is elképzelhető, hogy már egy kiállított számlát kell módosítani és ennek megfelelően arról tájékoztatni szükséges a partnert többek között azon okból is, mert jelentős áfa finanszírozási kérdés merülhet fel.