extraprofit adó (2)

Tavaszi extraprofit-adó változások

Az elmúlt időszakban az adózók és a tanácsadók figyelme is a beszámoló készítés – bevallás benyújtás köré összpontosult; a jogalkotók azonban még ezen zsúfolt időszakban is elvétve hoztak egy-két módosító szabályt, melyről érdemes pár szót említeni. Ebben a cikkben, azon extraprofitadókat érintő változásokat mutatjuk be, melyek áprilistól léptek hatályba.

A Magyar Közlöny 45. számában kihirdetett 100/2023. (III. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: MódR.1) az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) módosításáról, a kőolajtermék-előállítók esetében vezetett be egy árbevétel arányos különadót. Az adó alapja a kötelezett 2022. évi nettó árbevétele, az adó mértéke 2,8%. A különadó 3 részletben fizetendő – a 2023. adóév hatodik, kilencedik és tizenkettedik hónapjának 20. napjáig – bevallására külön nyomtatvány kerül rendszeresítésre.

A MódR.1 módosít a kőolaj világpiaci árkülönbözet megállapításának módján és a bányajáradék szabályain is.

Ezt követően április 25-ei hatálybalépéssel megjelent a Kormány 144/2023. (IV. 24.) Korm. rendelete (a továbbiakban: MódR.2), mely a 2023. év második felére alapjaiban változtatja meg a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások különadó alapjának megállapítási szabályait.

Míg az év első felében a 2022-re vonatkozó szabályokat követve, a helyi adókról szóló törvény szerinti nettó árbevétel adta a kiindulási alapot – pontosabban annak fél évre arányosított része -, addig júliustól az adó alapjának meghatározásakor a megelőző évi adózás előtti eredmény arányosított részét kell majd figyelembe venni.

Az adó alapjának megállapításakor

  • csökkentő tételként kell figyelembe venni:
    • a megelőző adóévben bevételként elszámolt osztalék 50%-át,
    • a megelőző adóévre szóló beszámolóban meghatározott, a nem a szokásos tevékenység keretében keletkezett áruértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származó nyereség 50%-át;
  • növelő tételként kell figyelembe venni a megelőző adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt:
    • pénzügyi szervezetek különadójának 50%-át,
    • pénzügyi tranzakciós illeték 50%-át,
    • a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások különadójának 50%-át.

A MódR.2 az év második felére megemeli a különadó mértékét is. Míg június 30-ig, a korábbi szabályok alapján megállapított adóalap 8%-a, addig július 1-jétől sávos adóztatás alapján, az adóalap 10 milliárd forintot meg nem haladó része után 13%, e feletti összegre pedig 30% lesz a különadó mértéke.

A Magyar Közlöny 2023. május 31-én kihirdetett 79. számában a Kormány a Korm. rendelet módosításáról szóló 206/2023 (V. 31.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: MódR.) az extraprofitadó terhek hatályát kiterjeszti a 2024-es adóévre is, ugyanakkor bevezet egy hatálytalanító rendelkezést is, mely szerint a Korm. rendelet 2025. január 1-jétől hatályát veszti. A MódR. rendelkezései – egy kivétellel – június 1-jétől léptek hatályba.

Mi változott?

A változások többsége az extraprofit adók meghosszabbítását és későbbi kivezetését készíti elő; de emellett két esetben szigorítottak a szabályokon.

Kedvező változások:

  • a gyógyszergyártókat terhelő adókulcs mértéke a 2024-es adóévben valamennyi adóalap-sávban feleződik majd,
  • a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások 2024-ben is a 2023-as adóév második felében alkalmazandó módon fogják – ezúttal a teljes adóévre vonatkozóan – megállapítani adóalapjukat. A MódR. annyiban változtat most a szabályokon, hogy 2024-től a kedvezőbb – 13%-os – adókulcs alkalmazására jogosító adóalap mértéke 10 milliárd forintról 20 milliárd forintra emelkedik, e felett azonban továbbra is marad a 30%-os különadó mérték. Fontos változás az eddigi szabályokhoz képest, hogy kizárólag ezen adózói kör számára megnyílt a lehetőség, hogy akár felére csökkentsék különadójukat. Az adókedvezmény feltétele, hogy növeljék a 2023. január 1. és április 30. között tulajdonolt, a MódR. szerint meghatározott állampapír állományukat a 2024. január 1. és november 30. közötti időszakra, és 2024. december 10-ig nyújtsák be bevallásukat. Az érvényesíthető adócsökkentés mértéke az állampapír állomány értéknövekményének 10%-a, de maximum a kedvezmény nélkül számított, adóévre fizetendő adójuk 50%-a lehet.

Kedvezőtlen változások:

  • a gyógyszer forgalomba hozatali engedélyének jogosultjának az általa tb támogatott módon, gyógyszertárban forgalmazott, 10 ezer forintot meghaladó termelői áras gyógyszere után az eddigi 28%-os helyett, 40%-os mértékű befizetési kötelezettsége keletkezik. A megemelt mérték már a 2023. július 20. napjáig esedékes kötelezettség esetében is alkalmazandó lesz.
  • a kiskereskedelmi pótadó mértéke 4,1%-ról 4,5%-ra emelkedik a 100 milliárd forintot meghaladó adóalap részre.

A MódR. módosít a bányajáradék szabályokon is, azonban mivel szakmai körökben egymásnak ellentmondó jogértelmezések láttak napvilágot, a szabályokban pontosítást várunk.

Az adókötelezettség teljesítésének szabályaiban készülhetnek némi változásra a feldolgozóipari gyártók; ugyanis míg ezidáig egy becsült érték – a 2023. adóévre várható fizetendő adó – adta a fizetendő adóelőlegek kiszámításának alapját, addig 2024-ben a 2023. adóévi fizetendő adó mértéke alapján kell majd az adóelőlegeket megállapítani, 2024. június 20-ig bevallani, és ezt követő hónaptól hat egyenló részletben megfizetni.

Mi az, ami nem változott?

A MódR.-ben foglalt rendelkezések nagy része csupán kiterjeszti a 2023-ban alkalmazandó adómértékek és adókötelezettségek szabályait a 2024-es adóévre, így bár „megemlítésre” kerülnek a MódR.-ben, de lényegi változás nem érinti:

  • a kiegyenlítő szabályozási szolgáltatást terhelő különadóra vonatkozó szabályokat,
  • a kőolajtermék-előállítókat terhelő adót, – azaz, az eredetileg őket terhelő különadó megmarad, és az idén tavasszal ez évre megállapított, árbevétel-arányos különadó szabályok nem kerülnek meghosszabbításra 2024-re.
  • a távközlési pótadót,
  • a biztosítási pótadót,
  • az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos minimum értékeit.

Ha tüzetesen megnézzük, láthatjuk, hogy az érintett különadó kör nem teljeskörű; ez azonban nem jelenti azt, hogy a MódR.-ben nem említett más különadóktól (pl. légitársaságok hozzájárulása, kiterjesztett NETA szabályok) elbúcsúzhatunk; azok változatlan tartalommal továbbra is terhelik a kötelezetteket.

13% szocho_megtakarítások

13% szocho a magánszemélyek megtakarításaira

A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló, május 31-én kihirdetett, 205/2023. (V. 31.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Korm. rendelet) a Kormány 13% szociális hozzájárulási adókötelezettséggel sújtja a magánszemélyek egyes megtakarításain elért hozamait.

A Korm. rendelet szövege alapján a plusz elvonás egyelőre csak az orosz-ukrán háború okozta veszélyhelyzet időszakát érinti, és csak a július 1-jétől eszközölt befektetésekre, illetve az onnantól megszolgált kamatokra terjed ki, ezzel is lehetőséget adva a magánszemélyeknek, hogy átgondolhassák mibe fektetik ezt követően megtakarításaikat.

Mit terhel július 1-jétől 13% szocho?

Ha röviden akarnánk összefoglalni az új szabályt, azon hozamokat terheli szocho júliustól, melyek:

  • az Szja tv. 65. §-ának hatálya alá tartoznak – tehát kamatjövedelemnek minősülnek, and
  • az adott szakasz alapján szja-fizetési kötelezettség alá esnek.

Bővebben kifejtve, a 15% szja-n felül 13% szocho is terheli:

  • a folyószámlán tartott pénz után július 1-jétől kapott kamatot,
  • a június 30. napját követően lekötött betét után járó kamatot,
  • a július 1-jétől kezdve megvásárolt bizonyos értékpapírok után járó kamatjövedelmet – abban az esetben is, ha az EGT tagállamában működő elismert tőzsdén bevezetett értékpapírról van szó,

Előbbiek kapcsán a nem pénzben megszerzett kamatjövedelem esetében az szja és így a szocho alapja is a jövedelem 1,18-szorosa!!!

  • a július 1-jétől megkötött befektetési célú életbiztosítások kamatjövedelemnek minősülő hozamait,
  • a július 1-jétől nyújtott szövetkezeti kölcsön kamatát,
  • a foglalkoztatói nyugdíjintézmény tagját – az Szja tv-ben kifejtett esetben – megillető kamatjövedelem július 1-jétől arányosított részét.

A Korm. rendelet egy kivételszabályt említ az adófizetés alól: nem kell szochot fizetni az ingatlanalap befektetési jegyéből származó kamatjövedelem után.

A szociális hozzájárulási adókötelezettség teljesítésének szabályai – ideértve többek között az adó megállapításának, levonásának, bevallásának szabályait – a Korm. rendelet alapján az elkülönülten adózó jövedelmeket terhelő szocho megállapításának szabályaival egyeznek majd meg, így kifizetőtől származó jövedelem esetében a magánszemélynek ezzel nem lesz teendője.

Nagyon fontos azonban, hogy előbbi csoporttól eltérően, a kamatjövedelmeket terhelő szocho-nak – hasonlóan az összevonat adóalapba tartozó jövedelmekhez – nem lesz felső korlátja, emellett viszont, érdekes módon, a jövedelem összege nem is lesz beszámítható a minimálbér 24-szeresébe. Tehát, míg egy összevont adóalapba tartozó, szocho alól mentesített ingatlan bérbeadás jövedelme beszámít a jövedelemhatárba, addig a korlátlan mértékben szocho köteles kamatjövedelem összege nem fogja azt csökkenteni.

Mi az, ami nem változik?

Természetesen továbbra sem terheli majd szocho azokat a kamat / hozam típusú jövedelmeket, melyek mentességet élveznek az Szja tv. 65. §-a, vagy az Szja tv. egyéb rendelkezése alapján, így:

  • a magyar állam által kibocsátott kötvény kamatát
  • azt a nyereményalapot meg nem haladó összeget, melyet a kifizető a nyereménybetét-számlán már jóváírt nyeremény megváltására fizet a magánszemélynek
  • egyszeri díjas befektetési életbiztosítások esetében:
    • a szerződés létrejöttét követő 3. évtől, de az 5. évet megelőzően a kamatjövedelem 50%-át
    • a szerződés létrejöttét követő 5. évtől a kamatjövedelem 100%-át
  • rendszeres díjas befektetési életbiztosítások esetében:
    • a szerződés létrejöttét követő 6. évtől, de a 10. évet megelőzően a kamatjövedelem 50%-át
    • a szerződés létrejöttét követő 10. évtől a kamatjövedelem 100%-át
  • a nem szünetelő egyéni vállalkozó által elért, a pénzforgalmi számláján jóváírt, és vállalkozói bevételként elszámolt kamatot
  • azt a kamatjövedelmet, melyet külföldi illetőségű személynek fizetnek ki,

illetve, melyek nem az Szja tv. 65. §-a alá tartoznak, nevezetesen a(z):

  • tartós befektetési szerződésből származó jövedelmet (67/B. §)
  • ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelmet (67/A. §)
  • kriptoügyletből származó jövedelmet (67/C. §)
  • csereügyletből származó jövedelmet (65/B. §).

Fontos megjegyezni, hogy az Szja tv. taxatív felsorolást tartalmaz a 65. § alá tartozó kamatjövedelmek köréről; az ezekhez hasonlóan kamatként megszerzett, de ott nem említett jövedelmek esetében (mint például egy tagi kölcsön után kapott kamat esetében) – amikor is az adókötelezettség a felek közt fennálló jogviszonytól és a szerzés körülményeitől függ – már eddig is kellett szochot fizetni.