NAV figyelő

Decemberi NAV figyelő

Az alábbiakban összegyűjtöttük a NAV honlapján az elmúlt hetekben közzétett fontosabb tájékoztatókat és iránymutatásokat.

Szja-visszatérítés (2021.11.22.)

Változnak a jövedéki termékek KN-kódjai (2021.12.01.)

NAV adóztatási számlaszámok és adónemek érvényes jegyzéke (2021.12.09.)

NAV adóztatási IBAN számlaszámok és adónemek érvényes jegyzéke (2021.12.09.)

A bírságolási gyakorlatról szóló útmutató (2021.12.10.)

Az EK kedvezményes származási szabályrendszere (2021.12.11.)

A NAV IBAN végrehajtói letéti számlaszáma (2021.12.13.)

Kedvező változások 2022-től az egyéni vállalkozók átalányadózásában (2021.12.14.)

Tájékoztató a jegybanki alapkamat változásáról (2021.12.14.)

Tájékoztató a 22HIPAK jelű helyi iparűzési adóbevallás nyomtatványképéről (2021.12.16.)

Év végéig kedvezményesen adhatók a SZÉP-kártya-juttatások (2021.12.17.)

Négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét érintő változások (2021.12.21.)

25 év alatti fiatalok kedvezménye (2021.12.21.)

Új szabályok alapján adóznak a kriptovaluta-ügyletek (2021.12.21.)

BREXIT információk (2021.12.22.)

A sós snackek netakötelezettsége (2021.12.22.)

A NAV 2022. évi intézkedési terve az integritási és korrupciós kockázatok kezelésére (2021.12.22.)

3008/2021. útmutató az egységes vámokmány kitöltéséről (2021.12.23.)

Minimálbér, garantált bérminimum (2021.12.27.)

Az alkoholtartalmú italok kedvezményes jövedéki adójához szükséges független kisüzemi termelői tanúsítvány (2021.12.27.)

Adóelőleg-nyilatkozatok 2022 (2021.12.29.)

Igazolás a magánszemély által a 2021. évi szja-bevallásban tehető nyugdíjbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó rendelkező nyilatkozat megtételéhez (2021.12.29.)

Új űrlap az adószámla-túlfizetés kiutalására és átvezetésére (2021.12.30.)

téli adócsomag

Tax law changes for 2022 – Presents for Xmas

On 15 December 2021, the latest winter tax law package (T/17668., T/17882.) was adopted, which increased the minimum wage to HUF 200,000 and the guaranteed minimum wage to HUF 260,000 as of 1 January 2022. At the same time, the tax burden of companies was reduced as of 2022 by 2.5 percentage points regarding social contribution tax and the 1.5% vocational training fund contribution was abolished. In addition, the local business tax which was reduced earlier to 1% for micro, small and medium-sized enterprises (SMEs) was extended to the tax year 2022, in those locations where the local business tax is higher than 1%. Furthermore, as part of the year-end busy period, the government approved various decrees at the end of December 2021, including favourable rules on the so caled SZÉP-card.

In addition, on 15 December, the proposal no. T/17671 was also adopted, which extends the validity of Act I of 2021 on the protection against the coronavirus pandemic until 1 June 2022. This amendment addresses certain regulatory issues related to the pandemic situation and, together with Act XCIX of 2021, it lengthen the date of expiration of certain tax reliefs or extends them.

The additional tax law changes effective from 2022 but adopted earleir last summer, were covered in our earlier article . Previously adopted changes that are enter into force on or after 1 January 2022 are in italics for better understanding.

In our newsletter, we have summarised the most important changes by main tax categories.

PERSONAL INCOME TAX AND RELATED TAXES

Increase in minimum wage and guaranteed minimum wage

  • The most significant change is the increase in the minimum wage and the guaranteed minimum wage from 1 January 2022. The table below illustrates how net wages, sick pay, childcare allowance and public charges will change.
Year 2021
(minimum monthly wage
gross HUF 167,400)
Year 2022
(minimum monthly wage
gross HUF 200,000)
Year 2021
(guaranteed minimum monthly wage
gross HUF 219,000)
Year 2022
(guaranteed minimum monthly wage
gross HUF 260,000)
Net wage HUF 111,321 HUF 133,000 HUF 145,635 HUF 172,900
Personal income tax advance HUF 25,110 HUF 30,000 HUF 32,850 HUF 39,000
Social security contribution HUF 30,969 HUF 37,000 HUF 40,515 HUF 48,100
Maximum amount on sick leave HUF 11,160 /day HUF 13,333 /day HUF 11,160 /day HUF 13,333 /day
Maximum for childcare allowance HUF 234,360 /month HUF 280,000 /month HUF 234,360 /month HUF 280,000 /month
  • The table shows that in 2022 the monthly net income of an employee earning the minimum wage increases by HUF 21,679, while for an employee earning the guaranteed minimum wage it increases by HUF 27,265.
  • At the same time, we note that overall public charges are also increasing, despite the reduction in social contribution tax and the abolition of the vocational training fund contribution.
  • For a self-employed entrepreneur or at a partnership, the basis for social security contributions is at least the minimum wage, or the guaranteed minimum wage in the case of activities requiring qualifications. On this basis, the social security contributions paid by an entrepreneur are the same as those paid by an employee, as described in the table.

Reduction of social contribution tax and inclusion of the vocational training fund contribution in the social contribution tax

  • The rate of social contribution tax was reduced from 15.5% to 13% from 1 January 2022, instead of the previously planned change on 1 July 2022.
  • The 1.5% vocational training fund contribution as a separate contribution/tax was abolished as of 1 January 2022 (previously this change was also scheduled for 1 July 2022) and the related rules (e.g. discounts, partly changed) was incorporated into the Social Contribution Tax Act.
  • However, in the context of the date of expiration, the vocational training fund contribution still has to be declared and paid for the month of December 2021, with a deadline of 12 January 2022. The difference between the advance paid in the 2021 tax year and the net liability for the 2021 tax year in favour of the taxpayer can be claimed back by the company in 2022.
  • By the increase of the minimum wage, the maximum amount for social contribution tax payment be also increased to HUF 4,800,000 from 2022 (for 2021, this was about HUF 4 million).

Change in income tax and social contribution tax base for individuals increases to 89%

  • For all income on which the individual is liable to pay personal income tax and social contribution tax (e.g. other income from a payer not qualifying as a disburser), 87% of the assessed income be considered the effective tax base in 2021. This rate (also for advance tax calculation purposes) was increased to 89% from 1 January 2022 as a result of the reduction in the social contribution tax rate.

Remuneration for remote working remains exempt from personal income tax

  • The extension of the emergency situation continues to exempt from personal income tax the employer's reimbursement of the cost of the days spent remote working (in. home office), up to a maximum of 10% of the minimum wage.

Tax refund for persons raising a child

  • Families with a child are entitled to a personal income tax refund in 2022 regarding the personal income tax paid for the tax year 2021.
  • The tax refund is available to those who entitled to family allowances (spouse, registered partner, parent) and parents expecting a child, if the life expectancy of the foetus reaches 91 days by 31 December 2021.
  • The refund also applies to small taxpayers (at 25% for KATA payers) and to taxpayers under the simplified income tax contribution (in Hungarian EKHO).
  • Some individuals still have to fill in and submit the so-called "VISSZADÓ" form to the tax authorities by 31 December 2021. This can easily be done through the client portal. The refund will be paid by the tax authorities to the bank account or postal address provided no later than 15 February 2022.
  • You can find detailed rules on the subject at the following link .

Crypto income rules

  • The tax treatment of income (gains) from crypto transactions will change very favourably from 2022. You may read more about this rules here . The essence of the tax law changes is that crypto profits will be taxed as an income similar to income from Stock Exhange at 15% personal income tax, and there will also be a possibility to claim tax offset/relief. Furthermore, a kind of tax amnesty can be claimed for previous years crypto transactions within the statute of limitation period.

Personal income tax allowance for mothers with four or more children

  • From 2022, a mother can also claim the full personal income tax exemption for a child living in a residential social institution if she maintains personal contact with the child and has parental custody.
  • The mother does not have to make a declaration every year if the conditions have not changed and she has already made a declaration in 2021.

Personal income tax exemption for young people under age 25

  • From 1 January 2022, people under the age of 25 are entitled to a personal income tax credit for certain types of income (e.g. the majority of income from non-self-employment) and up to a maximum amount, regarding which you can read more about here .

Cafeteria – SZÉP-card sub-accounts will remain interchangeable

  • From 2022, the amount allocated to SZÉP-card is no longer exempt from social contribution tax, but the transfer between the individual sub-accounts of the card has been extended until 31 December 2022, meaning that payments can be made from any sub-accounts of the card.
  • Another change relating to SZÉP-card is that between 1 February 2022 and 31 May 2022, the amount of the sub-accounts can be used for the purchase of food (except alcohol and tobacco products).
  • Similar to SZÉP-card, the social contribution tax exemption for business representation and business gifts seazes to exist by 1 January 2022. The relevant information from the tax authorities can be found here regarding the regulation.

Bicycle for private use

  • A bicycle powered by human power or an electric motor of up to 300 W received by the employee for private use from its employer is considered a fully tax-free benefit from 2022. The tax exemption is applicable not only for the purchase of the bicycle, but also for the associated service/maintenance costs.

CORPORATE INCOME TAX (CIT), KATA, KIVA and lump-sum taxation

Main changes in CIT

  • From 2022, a hybrid entity is also considered as a Hungarian resident taxpayer. You may read about this regulation in our earlier article
  • The threshold for development tax relief regarding investments of small and medium sized enterprises (SMEs, in Hungarian KKVs ) is further reduced from 1 January 2022. For small enterprises, the tax relief is available for investments worth at least HUF 50 million instead of HUF 200 million, and for medium-sized enterprises for investments worth at least HUF 100 million instead of HUF 300 million.
  • From 2022, the range of taxpayers who can opt for corporate tax grouping status is narrowed, i.e. non-profit business associations, social cooperatives, public interest pensioners’ cooperatives and school cooperatives are no longer allowed to be members of a group taxpayer.
  • The number of countries considered as tax havens is reduced according to a government regulation adopted on the basis of the blacklist maintained by the Council of the European Union. From 31 December 2021, only 9 (nine) countries are included (such as – among others – the US Virgin Islands, Panama and Fiji), after Anguilla, the Dominican Community and the Seychelles have been removed from the blacklist. Foreign persons and premanent establishments (PEs) tax resident in blacklisted countries are not exempt from the so-called controlled foreign company (CFC) restrictions in the Act on CIT.

Increase in the supply fund for KATA taxpayers

  • A full-time small taxpayer is considered insured and entitled to all benefits for the duration of this status. The basis for calculating benefits is HUF 102,000 per month in 2021 (if paying HUF 50,000 KATA/tax), and HUF 170,000 if paying the higher rate of tax (which is HUF 75,000 KATA/tax in 2021). These amounts are increased to HUF 108,000 and HUF 179,000 from 1 January 2022.

1 percentage point reduction in KIVA tax rate

  • From 1 January 2022, the small business tax and its tax advance are reduced from 11% to 10%.

Favourable lump-sum taxation rules and expense ratios for self-employed

  • From 1 January 2022, the rules on lump-sum taxation are more favourable, as the income of self-employed individuals subject to lump-sum taxation is tax-free up to half of the annual minimum wage, i.e. HUF 1,200,000 in 2022.
  • As a general rule, self-employed lump-sum taxpayers can claim a 40% lump-sum tax on their income. If one takes into account the tax-free threshold mentioned above, he/she does not have to pay personal income tax up to HUF 2 million.
  • For certain activities (e.g. hairdresser, photographer, computer repairer, taxi driver) the rate is 80%, and for retail activities only, 90%. Thus the tax-free income threshold is HUF 6 million for the first case and HUF 12 million for retailers.
  • You may read more about the changes to the lump-sum taxation here .

THE SIMPLIFIED CONTRIBUTION FOR CERTAIN PROFESSIONS (EKHO)

EKHO is reduced to 13%

  • In line with the changes in the rate of the social contribution tax, EKHO also changes. From 1 January 2022, 13% EKHO is payable instead of 15.5% on the amount of the EKHO base.

VAT

  • A tax exemption is introduced for purchases made by the European Commission or an agency or body established by EU law which are necessary for the performance of the tasks entrusted to these institutions in order to respond to the Covid19 pandemic. The provisions for exemption also apply to transactions carried out before the entry into force and after 31 December 2020.
  • The reverse charge rules continue to apply to the supply of certain cereals and steel products and to the transfer of a tradeable right (allowance) to the emission of greenhouse gases from 1 January 2022 until 30 June 2022. In order to allow the possibility of extension of this rule at a later date, the rule abolishing reverse charge for these sectors from 1 July 2022 has been repealed.
  • The provisions on the draft electornic VAT (eVAT) return (which would have been entered into force as of July 2021 in the first round) were also repealed. This means that the preparation of draft VAT returns for taxable persons be postponed indefinitely.
  • No receipt is required if the consideration for the productor service is collected through an automated system.

LOCAL TAXES

The 1% local business tax (LBT) for SMEs and the local tax moratorium remain in 2022

  • For the 2022 tax year for SMEs the local business tax rate remains at a maximum of 1% on the basis of the same rules as in 2021.
  • To qualify for the relief, a declaration must be made to the tax authority by 25 February 2022 (if not previously made), stating that the entrepreneur qualified as an SME in 2021 or expects to qualify in 2022, and must undertake to declare the address of its permanent establishment(s) under the Local Business Tax Act if it has not previously done so.
  • Previously, moratorium regarding the introduction of new local and municipal taxes, furthermore, tax increases were introduced for municipalities with respect to 2021, which remain in force in 2022 as well.

RETAIL SALES TAX

Retail tax rate increases

  • Amendments affecting food chains and retail sales taxes have been adopted in a fast-track procedure to reduce the environmental, economic and social impact of food waste and to reduce the overall amount of the food waste.
  • The amendment covers retail sales tax, which increases from 2.5% to 2.7% from 1 February 2022 on that part of the tax base which falls on the amount exceeding HUF 100 billion.

RULES OF TAXATION

Administrative obligations to facilitate personal income tax refunds

  • In order to ensure the swift and efficient implementation of the tax refund for families with children in 2022, and to minimise the administrative burden on the beneficiaries concerned, the law imposes a regular reporting obligation to the tax authority for the Treasury, which pays the family allowance, and the Ministry of Defence, which acts as the family subsidy disburser office.
  • The information provided includes personal details of the eligible child, spouse, registered partner or common-law partner, marital status, the fact that the child is a student, bank account number, the fact of pregnancy, and data relating to the marriage/partnership.

Pandemic rules for the payment reduction

  • Applications for payment reductions can be submitted until 30 June 2022 in view of the pandemic situation.
  • Under this scheme, an individual may be granted a deferral of up to 6 months or an instalment of up to 12 months for a tax of up to HUF 5 million registered with the tax authority.
  • A non-individual taxpayer is allowed to reduce the amount of tax due by up to 20% once, up to a maximum of HUF 5 million. A reduction may be applied for only in respect of one taxable amount.

OTHER CHANGES

Regional subsidy map

  • The European Commission has adopted the regional subsidy map applicable from 1 January 2022 to 31 December 2027. A change compared to the previous period is that Pest county is included in the map as "a" region with an aid intensity of 50% (for large enterprises), but Budapest is still not eligible for any subsidy. The subsidy intensity is changed from 35% to 30% for Central Transdanubia and from 25% to 30% for Western Transdanubia. The subsidy intensity for the other regions remains unchanged at 50%. These regions are Northern Hungary, Northern Great Hungarian Plain, Southern Great Hungarian Plain and Southern Transdanubia. What also remains unchanged is that these aid intensities may be increased by 20 percentage points for investments made by small enterprises and by 10 percentage points for investments made by medium-sized enterprises. More information can be found on the TVI website regarding the regulation.

Special tax on financial organisations

  • Stock exchange, commodity exchange and venture capital fund managers' special tax liability for financial institutions is abolished from 2022.

Support for young people starting their lives

  • In 2022, the maximum amount of annual state subsidy for the amount paid into the Start account (commonly known as the baby bond) increases from HUF 6,000 to HUF 12,000, and the subsidy for children entitled to regular child protection benefits and children fostered in Hungary increases from HUF 12,000 to HUF 24,000, regardless of the amount paid into the Start account.
Unicef_logó

UNICEF – TruTax pro bono tax advisory services

In line with our vision and our values, it is of particular importance to us to provide real help, both professional and human, for every client and case. We are aware that as tax advisors, we do not just work with dry legislation and numbers, but with real people, specific life situations and problems to be solved.

For this reason, it is also important for us to be able to get behind projects and issues that are compatible with the personalities and values of our team members. So, when the opportunity arose to support the day-to-day operations of UNICEF Hungary from the tax side, we said yes without a second thought.

As the whole TruTax team can identify with the mission and activities of UNICEF, we decided to do this on a pro bono basis, of course still with the same high level of expertise and reliability that we provide for everyone. However, we also believe that this cooperation will be a win-win situation for both sides. Because we will also grow and enrich ourselves with additional experience, knowledge and expertise that we can use in life and in our profession.

And we will continue to expand this activity in the future. So, as our team grows, we want to devote more time and energy to collaborations and projects like this.

Adományozás és adózás

Adományozás és adózás

Az ünnepek alkalmával sok cégnél előtérbe kerül, hogy adományokkal, felajánlásokkal támogassák a számukra fontos kezdeményezéseket, célokat és szervezeteket. Az adózási törvények speciális előírásokat fogalmaznak meg ezekkel a jó cselekedetekkel kapcsolatban. Az adományok és felajánlások alapvetően adómentesek a juttató társaság oldalán, de ahhoz, hogy a kedvező adózási szabályok érvényesülni tudjanak, a juttatás körülményeire és a kapcsolódó adminisztrációra különös figyelmet kell fordítani. Cikkünkben röviden összefoglaltuk, hogy a támogatást nyújtó cégeknek milyen adózási aspektusokra szükséges odafigyelniük a különböző szervezetek számára történő, adókockázatoktól mentes adakozás érdekében társasági adó, KIVA és általános forgalmi adó szempontból.

Az adományozó cégeknek első körben azt szükséges felmérniük, hogy milyen szervezet részére és milyen célból nyújtják a támogatást, legyen szó termékről, szolgáltatásról vagy pénzbeli adakozásról. Az adózási szabályok e tekintetben megkülönböztetik az adomány céljából (az általános forgalmi adó terminológiájának megfelelően közcélú adomány) és a nem adomány céljából nyújtott támogatásokat. Nézzük meg, hogy mi a különbség a két adakozási forma között.

Adomány, közcélú adomány

A Tao tv. az adomány fogalmát, míg az Áfa tv. a közcélú adomány fogalmát használja. Ezek a meghatározások kisebb különbséggel gyakorlatilag megegyeznek.

Társasági adó szempontból adománynak a közhasznú szervezet és az egyházi jogi személy részére, valamint a közérdekű kötelezettségvállalás céljára visszafizetési kötelezettség nélkül nyújtott támogatás minősül. Fontos, hogy a támogatás célhoz kötött legyen és tartalmilag (ténylegesen) is szolgálja az adott célt (tehát például közhasznú szervezet esetében annak alapító okiratában rögzített és a vonatkozó törvényben meghatározott közhasznú tevékenységet, egyházi jogi személy esetén pedig a törvényben meghatározott hitéleti tevékenységet).

Az adományként történő kezelésnek további feltétele, hogy a támogatás ne jelentsen vagyoni előnyt a támogatást nyújtó társaságnak és a társasághoz kapcsolódó meghatározott személyi körnek (pl. tag, részvényes, vezető tisztségviselő, könyvvizsgáló, mindezek közeli hozzátartozói). Ugyanakkor arra van lehetőség, hogy a támogatásban részesülő szervezet az adományozó nevét és tevékenységét megemlítse, feltüntesse a kommunikációjában. Az is fontos, hogy az adományozás valós tartalma alapján se legyen csak látszólagosan közhasznú vagy közérdekű, mert ez esetben fennáll annak a veszélye, hogy az ügylet tényleges körülményei alapján átminősítsék azt ingyenes / ellenérték fejében történt termékátadásnak, szolgáltatásnyújtásnak vagy pénzátadásnak.

Az előbbiekben leírtak az irányadók általános forgalmi adó szempontból is, azzal az eltéréssel, hogy az Áfa tv. közcélú adományra vonatkozó meghatározása a közérdekű kötelezettségvállalás helyett az oktatási intézmény támogatását tartalmazza.

A kedvező adózási szabályok alkalmazása érdekében társasági adó és általános forgalmi adó szempontból is szükség van egy, a támogatott szervezet által kiállított igazolásra. Ennek az igazolásnak a következőket kell tartalmaznia: az adományozó és az adományozott nevét, székhelyét vagy állandó lakóhelyét, adószámát, adószám hiányában egyedi azonosítására szolgáló jelét, az adomány összegét és a támogatott célt (ahogy már írtuk, ez utóbbinak illeszkednie kell az adományban részesülő szervezet alapító okirata szerinti tevékenységéhez).

Amennyiben ez az igazolás rendelkezésre áll és a fentiekben felvázolt feltételek teljesülnek, akkor az adomány a támogatást nyújtó szervezetnél elismert költségnek minősül a társasági adóalap meghatározásakor, valamint az adomány juttatása nem keletkeztet áfa-fizetési kötelezettséget sem. Sőt, amennyiben a juttatott termék vagy szolgáltatás közcélú adománynak tekintendő általános forgalmi adó szempontból, a korábban a beszerzéséhez kapcsolódó és levonásba helyezett (input) áfát sem szükséges korrigálni/helyesbíteni. Megjegyezzük, hogy a KIVA tv. nem tartalmaz speciális előírásokat az adománnyal kapcsolatban, ugyanakkor meglátásunk szerint a KIVA szerint adózó társaságok esetében is teljesíteni kell az előbbi feltételeket ahhoz, hogy az adomány után ne kelljen KIVA-t fizetni.

Jelen cikkünkben nem részletezzük, de fontosnak tartjuk kiemelni, hogy az adományokhoz, illetve meghatározott személyi körnek (pl. Magyar Kármentő Alap, Nemzeti Kulturális Alap, felsőoktatási intézmény, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány) nyújtott támogatásokhoz bizonyos feltételek teljesülése esetén kedvezmény (további adóalap-csökkentés) is kapcsolódik társasági adóban. Az ezekre vonatkozó szabályokat adott esetben célszerű részleteiben megvizsgálni és a kedvezménnyel élni.

Adománynak nem minősülő támogatás

Amennyiben nem a fentiekben felvázolt feltételek mellett történik az adakozás, vagy az említett igazolás nem áll rendelkezésre vagy tartalma hiányos, akkor a támogatás nem tekinthető (közcélú) adománynak és így arra eltérő adózási szabályok vonatkoznak.

Társasági adóban és KIVA-ban ilyenkor a nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségekre, ráfordításokra vonatkozó szabályokat kell vizsgálni. Ezen előírások értelmében a külföldi személy részére nem adomány céljából, visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás nem minősül elismert költségnek, így annak összegével a támogatást nyújtó cégnek meg kell növelnie az adóalapját.

Amennyiben a támogatásban részesülő belföldi személy, akkor a támogatás támogató cégnél történő társasági adó és KIVA szempontú elszámolhatóságát az fogja meghatározni, hogy a Tao tv. által meghatározott tartalmú nyilatkozatok kiállíthatók-e és rendelkezésre állnak-e. Ennek megfelelően a támogatás az alábbi esetekben minősül elismert költségnek:

  • a támogatást nyújtó társaság rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében a juttatást az eredményében bevételként elszámolta és az adózás előtti eredménye, adóalapja e juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, továbbá az e bevételre jutó társasági adót megfizeti, amelyet a társasági adóbevallás elkészítését követően nyilatkozat útján igazol;
  • amennyiben a juttatásban részesülő vállalkozási tevékenységet nem végez, a nyilatkozatra vonatkozó feltételt teljesítettnek kell tekinteni, amennyiben a juttatásban részesülő arról nyilatkozik, hogy a juttatás adóévében vállalkozási tevékenységet nem végzett, vagy, hogy a támogatást nem a vállalkozási tevékenységéhez kapta, vagy a vállalkozási tevékenysége után adófizetési kötelezettsége nem keletkezik (civil szervezetekre jellemzően ezen esetek valamelyike vonatkozik).

Pénzbeli támogatás esetén általános forgalmi adó érintettségről nem beszélhetünk. Ugyanakkor, ha természetben adott támogatásról (termék és/vagy szolgáltatás) van szó és az nem minősül közcélú adománynak, akkor ezen támogatás kapcsán a következők szerint kell eljárni.

Ha a támogatást nyújtó társaság már a termék, szolgáltatás beszerzésekor, előállításakor tudja, hogy azt támogatásként fogja továbbadni, akkor a kapcsolódó általános forgalmi adót nem helyezheti levonásba, ugyanakkor a termék, szolgáltatás támogatásként történő átadásakor nem merül fel áfa-kötelezettsége. Abban az esetben viszont, ha a társaság eredetileg nem támogatás céljából szerezte be, állította elő a terméket, szolgáltatást és így az ahhoz kapcsolódó áfa-levonási jogával élt, akkor a támogatás nyújtásakor áfa-kötelezettség (pl. számlakiállítás, áfa-fizetés) terheli. Természetesen az áfát a támogatást nyújtó társaságnak nem kell megfizettetnie a támogatásban részesülővel, ugyanakkor be kell vallania mint kötelezettséget az átadás napját magába foglaló áfa fizetési időszakban.

A fentiek kapcsán fontos kiemelni, hogy a veszélyhelyzet időtartama alatt, a veszélyhelyzet okozta károk elhárítása, mérséklése érdekében a veszélyhelyzetben lévőnek ingyenesen adott juttatásra speciális előírások vonatkoznak. Ezzel kapcsolatban még az előző évben a Pénzügyminisztérium és a NAV Központi Irányítása egy közösen megfogalmazott részletes tájékoztatót adott ki, ami a következő linken érhető el: NAV – A koronavírus-járvány elleni védekezéssel összefüggő ingyenes termékátadások, ingyenes szolgáltatásnyújtások adózási szempontú megítélése (gov.hu)

NAV figyelő

Novemberi NAV figyelő

Az alábbiakban összegyűjtöttük a NAV honlapján az elmúlt hetekben közzétett fontosabb tájékoztatókat és iránymutatásokat.

Szja-visszatérítés (2021.11.22.)

Kombinált Nómenklatúra 2022 (2021.11.03.)

Tájékoztató a jegybanki alapkamat változásáról (2021.11.16.)

Az EK kedvezményes származási szabályrendszere (2021.11.22.)

2021/7. Adózási kérdés – Vevői készlet kis értékű hiányának mértéke (2021.11.26.)

2021/8. Adózási kérdés – A rozsdaövezeti lakások értékesítésének adómértéke (2021.11.29.)

Szakho_NAV áf

Itt a szakho. Hol a szakho?

2021. július 1-jével módosításra került a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény („Szakho tv.”). A törvénymódosítás során egyrészt a 2021. január 1-jén hatályba léptetett 105. § (3) bekezdést (ami tartalmában gyakorlatilag a korábbi, 2020. december 31-ig hatályos előírással egyezett meg) pontosították („régi kedvezmény”). Másrészt a 107. § (3b) és (4) bekezdéssel új kedvezmény szabályok kerültek bevezetésre („új kedvezmény”).

A régi és az új kedvezmény egymáshoz való viszonyával, valamint alkalmazhatóságával kapcsolatban számos bizonytalanság merült fel az elmúlt időszakban, amit egy korábbi, Adózóna.hu-n megjelent cikk is taglal. Mivel gyakorlatilag minden gazdálkodó szervezetet érint a jogszabály-módosítás, utánamentünk ezeknek a bizonytalanságoknak és állásfoglalás-kérést nyújtottunk be a NAV Központi Ügyfélszolgálatához. A kérdéseinkre egy héten belül megérkeztek a válaszok, melyek között vannak meglepőek pozitív és negatív értelemben is. Az alábbiakban röviden bemutatjuk a hátteret, a feltett kérdéseinket és az arra kapott válaszokat.

Mi is változott 2021. július 1-jével?

2020. december 31-ével a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény megszűnt, ezzel együtt a kapcsolódó szabályok beépültek a Szakho tv-be. A szabályok folytonosságát biztosítandó a régi előírások (2011. évi CLV. törvény 4. § (1a) bekezdés) tartalmával megegyezően a Szakho tv. is lehetővé tette szakho-kedvezmény igénybevételét, ha szocho-ban 15,5%-os, azaz 100%-os mértékű kedvezményre volt jogosult a kötelezett (Szakho tv. 105. § (3) bekezdés). Ebben az előírásban július 1-jén kizárólag szövegszerű pontosítás történt, amiből arra lehetett következtetni, hogy tartalmában és gyakorlati alkalmazásában nem változott a szabály.

Emellett új kedvezmény szabályok kerültek bevezetésre (107. § (3b) és (4) bekezdés). Röviden összefoglalva ezek lényege az, hogy ha bizonyos feltételek teljesülnek ((4) bekezdés szerinti előírások), akkor a szakho-kötelezett gyakorlatilag ugyanazon a jogcímen és mértékben érvényesíthet szakho-kedvezményt, mint azt szocho-ban teszi. (Másként megfogalmazva: 15,5%-os, azaz 100% mértékű szocho-kedvezmény esetén 1,5%, azaz szintén 100% mértékű az érvényesíthető szakho-kedvezmény. Amennyiben 50% mértékű a szocho-kedvezmény, akkor szintén 50% mértékű, azaz 0,75%-os a szakho-kedvezmény.)

Felmerült kérdések

A régi és az új kedvezmény vonatkozásában többek között kérdésként merült fel, hogy az új kedvezményre tekintettel a régi kedvezmény továbbra is alkalmazható-e és ha igen, akkor milyen feltételek mellett?

Továbbá az is kérdéses volt, hogy az új kedvezmény érvényesítésének feltételrendszerét pontosan hogyan kell értelmezni: az csak az érintett tanulókra, hallgatókra vonatkozik, vagy más módon, tágabban kell/lehet értelmezni a kedvezményeket?

NAV válaszok

Az első kérdéskör kapcsán az adóhatóság megerősítette, hogy a régi kedvezmény 2021. július 1-je után is él, és ennek érvényesítéséhez nem kell teljesíteni az új kedvezménnyel kapcsolatos feltételrendszert, azaz nem kell személyenként szakképzési munkaszerződéssel, hallgatói munkaszerződéssel, vagy együttműködési megállapodással rendelkezni.

Ugyanakkor a NAV állásfoglalása alapján az új kedvezmény bevezetésével a régi kedvezmény gyakorlati alkalmazhatóságában, annak értelmezésében változás történt (annak ellenére, hogy a régi kedvezménnyel kapcsolatos előírás megfogalmazása lényegét tekintve a módosítást követően nem változott).

Ezt a változást leginkább a következő példán keresztül lehet jól érzékeltetni. A foglalkoztatás első évében a munkaerőpiacra lépő munkavállaló teljes munkaidőben kerül foglalkoztatásra, bruttó bére 150.000 Ft. Ebben az esetben sem szocho-, sem pedig szakho-kötelezettség nem keletkezik, hiszen a kedvezmény alapját, azaz a minimálbért (167.400 Ft) nem haladja meg a munkavállaló bruttó bére.

Ugyanakkor, ha ugyanennek a munkavállalónak bruttó 200.000 Ft munkabért fizetnek, akkor az új értelmezés alapján már más eredményre jutunk. Szocho-kötelezettség a minimálbér összegéig továbbra sem merül fel, szakho-t azonban a teljes bruttó bér után köteles fizetni a munkáltató (feltéve, hogy egy hallgatót, tanulót sem foglalkoztat, lásd következő kérdéskör), mert a bruttó bér meghaladja a szocho-kedvezmény alapját.

Ez elég fontos értelmezésbeli változás, mert a 2021. június 30-ig hatályos szabályok/értelmezés alapján (az adóhatóság ezt is megerősítette számunkra) a bruttó fizetés mértékének nem volt hatása a kedvezmény érvényesítésére, azaz mind az első, mind a második esetben érvényesíthető volt a szakho-kedvezmény. Megjegyezzük, hogy 2021. július 1-jétől a példa szerinti második esetben a munkáltató kizárólag akkor mentesülhet a szakho-kötelezettség alól a szocho-kedvezmény alapjának erejéig, ha hallgatót, tanulót foglalkoztat, azaz jogosult az új kedvezmény szabályt alkalmazni.

A második kérdéskör vonatkozásában arra voltunk kíváncsiak, hogy az új kedvezménnyel kapcsolatos előírások kizárólag a szocho-kedvezménnyel érintett hallgató, tanuló kapcsán érvényesíthetők, vagy ha a szakho-kötelezett foglalkoztat legalább egy hallgatót, tanulót, akkor minden szocho-kedvezménnyel érintett munkavállalóra alkalmazható az új kedvezmény?

Mi a második esetre adtunk részletes érvelést és levezetést. Ezt pedig egyértelműen megerősítette az adóhatóság, azaz: az új kedvezmény abban az esetben is alkalmazható az adókötelezett minden szocho-kedvezménnyel érintett munkavállalója tekintetében, ha a szakképzési munkaszerződésre, a hallgatói munkaszerződésre, vagy az együttműködési megállapodásra vonatkozó feltétel csak egy munkavállaló vonatkozásában teljesül.

A végső kérdés

Mivel sem a jogszabály-módosítások indokolása, sem a NAV információs füzetek, sem pedig a 08-as bevallás kitöltési útmutatója nem tartalmaz az előzőekben leírtakhoz hasonló tájékoztatást, joggal merül fel a kérdés, hogy mennyire vehetőek komolyan az adóhatóság állásfoglalásában leírtak.

Ahogy a fentiekben utaltunk arra, a NAV válaszai kifejezetten gyorsan (egy héten belül) érkeztek meg több bonyolult kérdés kapcsán. Emellett szakmai fórumokon is hasonló adóhatósági visszajelzésekről lehet olvasni, valamint tudomásunk szerint az első kérdéskör kapcsán a bérszámfejtő szoftvereket a fentiekben leírtak alapján módosították július 1-jével.

Mindez arra enged következtetni, hogy egy kiforrott szakmai álláspontot kaptunk válaszként a NAV-tól. A kérdés eldöntésében azonban sokat segítene, ha valamilyen formában (információs füzetben és/vagy kitöltési útmutatóban) ezt az adóhatóság széles körben is megerősítené és nyilvánossá tenné, mert a fenti megállapítások egyrészt jelentős mértékben módosítják a korábbi gyakorlatot/értelmezést, másrészt nem olvashatók ki egykönnyen a jogszabály-módosításokból.

Telephely_DTT

Telephely, nem telephely?

Külföldi vállalkozások sok esetben letelepedés nélkül vannak jelen Magyarországon. Egyes esetekben letelepedésre nincs is szükség, más esetekben meg igenis van! Cikkünkben erre a kérdéskörre kísérlünk meg választ adni, vagy legalábbis orientálni az olvasót, hogy mely szempontokat javasolt megvizsgálni és fontolóra venni a kérdés eldöntéséhez.

A mindennapi életünk során gyakran találkozunk a telephely kifejezéssel, ugyanakkor nem feltétlenül tudjuk mit is jelent pontosan ez a kifejezés adózási szempontból. Egy külföldi vállalkozásnak azért fontos eldöntenie, hogy Magyarországon van-e telephelye, mert annak megléte esetén adófizetés kötelezettsége lehet hazánkban.

A telephely még adózási szempontból is többrétű fogalom, hiszen az nemcsak társasági adó, hanem általános forgalmi adó vagy iparűzési adó szempontból is keletkezhet. Írásunkban a társasági adó szempontú telephely jelentését vesszük górcső alá, amelynek során röviden bemutatjuk annak főbb típusait.

A telephely fogalmának meghatározásakor kiindulópont, hogy a külföldi vállalkozás adójogi illetősége szerinti országgal Magyarországnak van-e kettős adózást kizáró egyezménye („Egyezmény”). Amennyiben nincs Egyezmény, a magyar társasági adóról szóló törvény („Tao. törvény”) telephely szabályozása az irányadó a külföldi vállalkozás magyar jelenlétének vizsgálatakor. Egyezmény megléte esetében pedig az adott egyezmény rendelkezései az irányadóak. Egyezményeink döntő többségükben az ún. OECD Adózási Modellegyezmény szövegét és gondolatiságát követik, így annak hivatalos Kommentára is vizsgálandó egy kérdéses esetben. Nem is beszélve az ún. Multilaterális Egyezmény (rövidített nevén MLI) rendelkezéseiről, hiszen előfordulhat, hogy az a hatályban lévő Egyezményt módosítja.

Az értelmezési nehézségek ellenére a telephely keletkeztető tényállásokkal mindenképpen szükséges tisztában lennünk, hiszen egy vállalkozás külföldi telephelyének betudható jövedelem a telephely országában adóköteles. Alapvetően négy típusú telephely meglétét fontos ismerni külföldi vállalkozás magyar jelenlétekor.

1. Önálló üzleti létesítmény, mint fix bázisú telephely

Telephelynek minősül az olyan állandó üzleti létesítmény (néhány kivétellel, mint például a raktár, az információgyűjtésre vagy előkészítő vagy kisegítő tevékenységre létrehozott létesítmény), berendezés, felszerelés, ahol és/vagy amellyel az adózó részben, vagy egészben vállalkozási tevékenységet folytat, függetlenül attól, hogy az adózó milyen jogcímen használja. Ilyen tipikusan, ha a külföldi vállalkozás Magyarországon irodát vagy gyárat létesít és üzemeltet. Ugyanakkor az üzletvezetés helyének Magyarországra telepítése is jelenthet társasági adó szempontú jelenlétet és így adózást.

Általánosan igaz, hogy három kritérium fennállása esetén beszélhetünk önálló üzleti létesítményről. Egyrészről annak helyhez kötötten állandónak kell lennie és a vállalkozásnak erről a helyről kell a tevékenységét végeznie. Másrészről ennek a helynek a vállalkozás rendelkezésére kell állnia, például bérlet, tulajdonjog jogcímén vagy más helyzetből adódóan. Végül pedig fontos, hogy az térben és időben is állandó legyen.

Ebből következően alapesetben az időszakos jelenlét (például a világjárványra tekintettel bevezetett home office) nem keletkeztet telephelyet, hiszen alapesetben ideiglenesnek tekintendő. Ugyanakkor előfordulhat olyan eset, amikor a home office a világjárvány után is megmarad és így telephely lesz, vagy például amikor a külföldi vállalkozás a járvány befejeztével iroda biztosítása helyett utasítja munkavállalóját, hogy otthonában folytassa munkáját és emiatt keletkezik telephely.

2. Függő ügynök típusú telephely

A külföldi vállalkozás számára telephelyet keletkeztet az a személy, legyen az magánszemély vagy vállalkozás Magyarországon, aki a nevében beföldön rendszeresen tevékenységet végez és szerződést köt.

Ahhoz, hogy egy személy ún. függő ügynöknek minősüljön és ezáltal a külföldi vállalkozás számára telephelyet keletkeztessen, három konjunktív kritériumnak szükséges teljesülnie. Az ügynök

  • tevékenységvégzésének rendszeresnek kell lennie;
  • megfelelő jogosultsággal kell rendelkezzen, hogy a külföldi cég képviseletében eljárhasson;
  • a tevékenység végzésében (például utasítási jogkör) nem független a külföldi vállalkozástól.

Például a telephely megléte nem lehet kétséges egy olyan esetben, amikor valaki egy termék megrendelésével kapcsolatos szerződések minden lényeges elemét és részletét oly módon letárgyalja Magyarországon, hogy az kötelezze a külföldi vállalkozást, még akkor is, ha a szerződést ténylegesen a külföldi vállalkozás írja alá és hitelesíti.

3. Építkezéshez köthető telephely

Az építkezés helye is telephelyet keletkeztet, feltéve, hogy az – akár folyamatosan, akár megszakításokkal – meghatározott ideig (Tao törvény szerint 3 hónap, ENSZ Modellegyezmény alapján 6 hónap, OECD Adózási Modellegyezmény szerint 12 hónap hosszan) tart. Látható, hogy az építkezés folytatása esetén elsősorban annak időtartamának van meghatározó szerepe.

Tekintettel arra, hogy a hazai szabályozás, a modellegyezmények és a kétoldalú adózást kizáró egyezmények eltérő időtartamokat tartalmaznak, mindig nagy gondossággal szükséges megállapítani, hogy az adott tényállás esetében milyen szabályozás, és így milyen időtartam bír jelentőséggel.

4. Szolgáltatásnyújtás kapcsán létrejövő telephely

A 2021-től bevezetett új magyar telephely kategória szerint egy külföldi vállalkozás számára Magyarországon telephelyet keletkeztet az a munkavállaló, vagy azzal más jogviszonyban álló személy, aki 12 hónapon belül 183 napot meghaladóan nyújt szolgáltatást Magyarországon. Ez az új telephely kategória nem Egyezményes országok tekintetében bír relevanciával. Ilyenre lehet példa Libanon vagy több dél-amerikai ország.

Bár a szabályozás a Tao törvény szempontjából új kategória, néhány egyezményünk már régóta szabályozza a kérdéskört (például a hongkongi, a fülöp-szigeteki vagy a román kettős adózást kizáró egyezmény).

Tekintettel arra, hogy a kettős adóztatást elkerülő egyezményeink alkalmazása prioritást élvez a Tao törvényhez képest, Egyezmény megléte esetén a külföldi vállalkozás magyarországi szolgáltatásnyújtása kizárólag abban az esetben keletkeztet telephelyet, amennyiben azt az alkalmazandó egyezmény elismeri. A legtöbb bilaterális egyezményünk egyelőre nem rendelkezik ezen esetről, ugyanakkor például a Romániával kötött egyezményünk értelmében a 9 hónapot meghaladó szolgáltatásnyújtás kimeríti a telephely fogalmát. Így, ha pl. egy magánszemély egy román vállalkozás megbízásából szolgáltatást nyújt Magyarországon és ennek időtartama meghaladja a 9 hónapot, a román vállalkozásnak hazánkban telephelye keletkezik és a telephelynek betudható jövedelem Magyarországon adóköteles lesz.

Záró gondolatok

Annak megállapítása, hogy egy külföldi vállalkozásnak más országban keletkezik-e társasági adó szempontú telephelye, javasolt a jelenlét összes lényeges elemét és körülményét alaposan megvizsgálni. Ez igaz mind a tényállás és a releváns körülmények pontos feltárására és beazonosítására, mind az irányadó magyar és nemzetközi jogszabályok és értelmezések vizsgálatára. Javasolt tehát a körültekintő társasági adó szempontú telephely meghatározás egy külföldi vállalkozás magyarországi jelenlétének tervezési fázisában is, annak érdekében, hogy a külföldi vállalkozás nem várt adókötelezettséggel vagy esetleges hátrányos jogkövetkezményekkel nézzen szembe pár év távlatában.

 

Külföldi munkáltató, magyarországi munkavégzés; az irányadó jog és a munkahelyre vonatkozó rendelkezések meghatározása

Munkaerő külföldről – mire figyeljen a belföldi foglalkoztató?

NAV figyelő

Októberi NAV figyelő

Az alábbiakban összegyűjtöttük a NAV honlapján az elmúlt hetekben közzétett fontosabb tájékoztatókat és iránymutatásokat.

Szja-visszatérítés (2021.10.05.)

A hibás számlaadat-szolgáltatásról októbertől levelet küld a NAV (2021.10.05.)

2021/6. Adózási kérdés – Képzéshez kapcsolódó kedvezmény a kisvállalati adó alanyainál (2021.10.11.)

Értesítést kap, aki elmulasztotta a környezetvédelmi termékdíj bevallását (2021.10.12.)

Adatlapok fizetési könnyítésre és/vagy mérséklésre irányuló kérelmek elbírálásához (2021.10.12.)

Segédlet gépjárműadó-lekérdezéshez (2021.10.12.)

Tájékoztató a jegybanki alapkamat változásáról (2021.10.19.)

E-kereskedelem – Gyakori kérdések-válaszok (2021.10.21.)

Az EK kedvezményes származási szabályrendszere (2021.10.21.)

Mátrix – diagonális kumulációt lehetővé tévő átmeneti származási szabályok (2021.10.21.)

Közeledik az OSS-bevallás határideje (2021.10.28.)

Megjelent a nyilatkozat a gyermeket nevelők adó-visszatérítéséhez (2021.10.31.)

VISSZADO-nyomtatvány: 2021. december 31-ig nyilatkozhat az adó-visszatérítéshez (2021.10.31.)

Szja-visszatérítés

Szja-visszatérítés_NAV tájékoztató

Szja-visszatérítés – NAV tájékoztató

2021. szeptember 30-án megjelent a Magyar Közlönyben a gyermeket nevelő magánszemélyek adóvisszítérítésének részletszabályaival kapcsolatos kormányrendelet. Október 1-jén a NAV ki is adott egy tájékoztatót, ami egy rövid összefoglalót, egy részletes információkat tartalmazó leírást és egy GYIK-ot is tartalmaz.

A tájékoztató az alábbi linken érhető el:

NAV – Szja-visszatérítés (gov.hu)

Mit lát az adóhatóság_2

Mit lát az adóhatóság? – 2. rész

Kétrészes cikksorozatunk első részében összefoglaltuk, hogy az elmúlt évek fejlesztései eredményeképpen a magyar adóhatóság milyen adatokat lát a magánszemélyek és a vállalkozások vagyonával és jövedelmi helyzetével kapcsolatban. Jelenlegi, második cikkünkben azt ismertetjük, hogy az ún. DAC (Directive on Administrative Cooperation) irányelvek alapján az Európai Unió (adó)hatóságai mely adózást érintő adatainkat osztják meg egymás között és hogy erre mióta van lehetőségük, kötelezettségük.

DAC 1: a spontán, a megkeresésre történő és az automatikus információcsere bevezetése

A DAC 1 alapján alapvetően európai uniós személyek, illetve egyes speciális esetekben harmadik országbeli illetőségűek bizonyos jövedelmei vonatkozásában történik az adóhatóságok között adatszolgáltatás.

Ennek keretében például automatikusan kerülnek továbbításra a vezető tisztségviselők díjára, a munkaviszonyból, az életbiztosításokból, a nyugdíjból és az ingatlan hasznosításból származó jövedelemre vonatkozó adatok. Az automatikus információcsere kapcsán az információk átadására évente legalább egyszer kerül sor, a tagállam azon adóévének végét követő 6 hónapon belül, amelyben az információk hozzáférhetővé váltak.

Emellett megkeresés alapján egy konkrét adózót vagy tranzakciót érintő valamennyi információt kötelesek egymás között megosztani a tagállamok. Ezt meghaladóan a hatóságok olyan adatokat is továbbítanak egymásnak, amelyek vélhetően szükségesek vagy hasznosak lehetnek egy másik tagállam hatósága számára.

A magyar szabályozás 2013. január 1-jén lépett hatályba a spontán és a megkeresésre induló információcsere tekintetében. Az automatikus információcsere vonatkozásában a magyar adóhatóság a gyakorlatban 2015. július 1-jétől szolgáltat adatot. Ugyanakkor 2015. június 30-áig a NAV visszamenőlegesen is rendelkezésre bocsátotta a fenti jövedelem- és tőkeadatokat a 2014. január 1-jével kezdődő adómegállapítási időszakra.

DAC 2: automatikus információcsere a pénzügyi számlákról és kapcsolódó bevételekről

A DAC 2 eredményeként a magánszemélyek és a jogi személyek pénzügyi számláival kapcsolatos adatok (pl. pénzügyi számla tulajdonosának neve, a pénzügyi számla száma, adóév utolsó napján fennálló egyenleg) kerülnek megosztásra.

Az információkat minden évben egyszer közlik az adóhatóságok, az adott naptári évet követő 9 hónapon belül. Az első adatátadásra 2017. szeptember 30-áig került sor.

A pénzügyi intézmények a fenti adatokat 2016. január 1-jétől gyűjtik a magánszemélyekre és a jogi személyekre vonatkozóan, és adják át azokat az adóhatóság részére, valamint végzik el az általuk vezetett pénzügyi számlák átvilágítását.

DAC 3: feltételes adómegállapításhoz, valamint előzetes transzferármegállapításhoz kapcsolódó adatcsere

A DAC 3 életbelépésével az adóhatóságok a feltételes adómegállapításokat, valamint az előzetes szokásos piaci ármegállapítási (Advance Pricing Arrangement) döntéseket érintő adatokról küldenek információkat egymás számára, ha van érintett határon átnyúló tranzakció az adott kérelemben.

Ebben az esetben például nemcsak az adózó azonosító adatait, az adómegállapítás típusát, érvényességi idejét, az érintett tagállamok megnevezését és a vizsgált ügylet értékét osztják meg egymással, hanem a hatósági döntés lényegi részét is, mint a gazdasági tevékenység leírását, az ügylet adókezelését és az alkalmazott transzferár módszert, ha APA-ről van szó.

Bár az irányelv csupán 2017. január 1-jével alkalmazandó, a tagállamok adatszolgáltatási kötelezettsége visszamenőlegesen, egészen 2012-től kezdődően fennáll(t).

DAC 4: multinacionális vállalatcsoportok főbb adatainak cseréje

A 750 millió euró összevont (konszolidált) bevételt elérő multinacionális vállalatcsoportok adatszolgáltatásra kötelezettek a főbb pénzügyi adatok (pl. bevétel, adózás előtti eredmény, megfizetett és fizetendő nyereségadó, jegyzett tőke, eredménytartalék, foglalkoztatottak száma, tárgyi eszközök), valamint a tagvállalatok által végzett tevékenységek (pl. beszerzés, értékesítés, gyártás, termelés, forgalmazás, kutatás-fejlesztés, adminisztrációs / menedzsment szolgáltatások, finanszírozás, stb.) vonatkozásában.

Az adatszolgáltatásra kötelezett csoporttagnak az adott pénzügyi évet követő 12 hónapon belül kell adatot szolgáltatnia a multinacionális vállalatcsoportról (első alkalommal a 2016-as évre vonatkozóan történt ez meg). Az adóhatóságok az adatszolgáltatásra kötelezett csoporttagoktól kapott információkat az adott pénzügyi évet követő 15 hónapon belül osztják meg egymás között.

DAC 5: tényleges tulajdonosokra vonatkozó információcsere

A DAC 5 alapján a tagállamok jogosultak lesznek a gazdasági társaságok, egyéb jogi entitások és a bizalmi vagyonkezelésben kezelt vagyon tényleges tulajdonosaira vonatkozó, központi nyilvántartásban szereplő adatai (pl. tényleges tulajdonos neve, lakcíme, állampolgársága, tulajdonosi érdekeltségének jellege, mértéke) vonatkozásában adatot igényelni, valamint azokhoz hozzáférni.

A nyilvántartás adataihoz való hozzáférés magyar viszonylatban lépcsőzetesen kerül bevezetésre: 2021. szeptember 1-jétől a tényleges tulajdonosok (magánszemélyek), 2022. február 1-jétől a pénzmosás elleni felügyeletek, a nyomozóhatóságok, az ügyészség, a bíróság, a pénzügyi információs egységként működő hatóság (a NAV egyik szervezeti egysége) és a különböző szolgáltatók (pl. könyvelők, székhelyszolgáltatók, adótanácsadók), valamint 2023. február 1-jétől az Európai Unió más tagállamainak adatigénylői férhetnek hozzá a nyilvántartott adatokhoz.

DAC 6: határon átnyúló adótervezési konstrukciók jelentése

A DAC 6 következményeként a pénzügyi közvetítőket (pl. pénzügyi intézmények, biztosítók, pénzügyi és befektetési tanácsadók), az adótervezésben közreműködőket (pl. könyvvizsgálók, adó- és jogi tanácsadók, szolgáltató központokat – SSC-k), és végső soron az adózókat terheli jelentési kötelezettség a határon átnyúló, azaz legalább két országot érintő speciális konstrukciók és ügyletek tekintetében.

Nehézséget okozhat azonban annak megállapítása, hogy egy adott ügyletet jelenteni szükséges-e az irányelv hatálya alatt. Ezen kérdés eldöntését segítik az ún. általános és speciális ismertetőjegyek, illetve a fő előny vizsgálatára irányuló teszt (Principle Purpose Test – PPT). Ezekről részletesebben korábban megjelent cikkünkben olvashat (kapcsolódó link az összefoglaló végén található).

Az adatszolgáltatási kötelezettség 2020. július 1-jétől indult az ezen időpontot követően kialakított struktúrákra, konstrukciókra vonatkozóan. Ugyanakkor azokról az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó határokon átnyúló konstrukciókról, amelyek végrehajtásának első lépése 2018. június 25. és 2020. június 30. közé esett a jelentést visszamenőlegesen is meg kellett tenni 2021. február 28-ig.

DAC 7: online piactereken folytatott ügyletekkel kapcsolatos EU-s információcsere

2023. január 1. napjától kezdődően adatszolgáltatási kötelezettség terheli a digitális platformokat üzemeltető vállalkozásokat. Ennek keretében az online piacterek adatot szolgáltatnak majd többek között az adatszolgáltatással érintett értékesítők neve, címe, adószáma, születési dátuma, pénzforgalmi jelzőszáma, pénzügyi számlája tulajdonosának neve, kifizetett vagy jóváírt ellenérték teljes összege, visszatartott vagy kivetett díjak, jutalékok, adók, valamint a közvetített ingatlan címe és földhivatali nyilvántartási száma tekintetében.

Jelentendő tevékenység például a személyi szolgáltatás (feladat alapú online és személyes offline munka), a közlekedési eszköz bérbeadása, vagy bizonyos volumen esetében az ingatlan bérbeadása és az áruértékesítés. Fontos kiemelni, hogy a kötelezettség EU-n kívüli platformüzemeltetőkre is kiterjed, amennyiben azok kereskedelmi tevékenysége érinti az EU területét.

Összefoglalás

Látható tehát, hogy az első DAC irányelv elfogadása óta eltelt egy évtized alatt az adózók adatszolgáltatási kötelezettsége egyre több információra terjed ki, míg az adóhatóságok közötti információcsere lehetővé teszi azok mind szélesebb körű átláthatóságát, ezzel csökkentve az adóelkerülés veszélyét. Fontos azonban leszögezni, hogy az adatszolgáltatással és információcserével érintett adatok köre folyamatosan bővül, minthogy további irányelvek kidolgozása jelenleg is folyamatban van. Erre példa a DAC 8, amely a kriptoeszközökkel és az elektronikus pénzzel kapcsolatos információk cseréjére fog vonatkozni.

 

 

Az egyes irányelvekről részletesebb információkat korábbi cikkeinkben olvashat.

Európai uniós információcsere: amit a DAC 1-ről érdemes tudni

Pénzügyi számlaadatok cseréje: harc az adócsalás, adókijátszás ellen

Egyre szűkül a nemzetközi adórendszer kiskapuinak kihasználási lehetősége

DAC 4: a multinacionális vállalatcsoportok főbb adatainak cseréje

DAC 5: tényleges tulajdonosokra vonatkozó információk megosztása

Határon átnyúló ügyletek jelentése: gyakorlati kérdések és válaszok

Online piactereken folytatott ügyletekkel kapcsolatos EU-s információcsere

NAV figyelő

Szeptemberi NAV figyelő

Az alábbiakban összegyűjtöttük a NAV honlapján az elmúlt hetekben közzétett fontosabb tájékoztatókat és iránymutatásokat.

Szja 1%! Letölthető a civilszervezetek 21EGYREG-adatlapja (2021.09.01.)

Fontos változás az ÁNYK-ban 2021. október 01-től! (2021.09.21.)

Tájékoztató a jegybanki alapkamat változásáról (2021.09.21.)

Az EK kedvezményes származási szabályrendszere (2021.09.27.)

Érkeznek az adószámla-értesítők (2021.09.28.)

Adatlapok fizetési könnyítésre és/vagy mérséklésre irányuló kérelmek elbírálásához (2021.09.29.)

startupok_adókedvezmények

Startupok – adókedvezmények

A startupokkal kapcsolatos előző cikkünkben arra tértünk ki, hogy milyen adózási szempontokat célszerű mérlegelni ezen vállalkozásoknak (és akár más típusú induló vállalkozásoknak is) a kezdeti szakaszban, valamint a működés során.

Az említett szempontok közül az egyik legfontosabb talán annak vizsgálata, hogy a létrehozott termék, szolgáltatás mennyiben bír újdonsággal, újszerűséggel az ügyfelek/fogyasztók számára, mennyiben szabadalmaztatható, vonható oltalom alá vagy részesíthető szerzői jogi védelemben, és ezáltal milyen adókedvezmények érvényesíthetők a fejlesztése, hasznosítása és értékesítése kapcsán.

Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül összegyűjtöttünk pár kedvezmény típust, melyek jól érzékeltetik, hogy miért érdemes foglalkozni ezzel a kérdéskörrel részleteiben is.

Corporate tax

Társasági adóban számos olyan kedvezmény van, amely újdonsággal, újszerűséggel bíró termék, szolgáltatás, illetve immateriális jószág fejlesztéséhez, hasznosításához és értékesítéséhez kapcsolódik. Ezen kedvezmények között vannak olyanok, amelyek a társasági adóalapot és olyanok, amelyek a fizetendő társasági adót csökkentik. Egy közös bennük: a kapcsolódó szabályok körültekintő alkalmazásával a társaságnak az adott évben, vagy a későbbi években kevesebb társasági adót kell fizetnie.

Az alábbiak kapcsán fontos megjegyezni (ahogy arról korábbi cikkünkben is írtunk), hogy sok esetben egy IT fejlesztés vagy egy új eljárási mód, módszertan kidolgozása, illetve egy meglévő ismeretanyag újszerű alkalmazása is minősíthető adókedvezményre jogosító kutatás-fejlesztésnek.

A kedvezmények közül párat kiemelve:

  • kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó adóalap-kedvezmény: saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztés közvetlen költségével csökkenthető az adóalap, aminek következtében gyakorlatilag az érintett költségek kétszerese kerülhet levonásra (amennyiben ugyanis elismert költség, akkor az adózás előtti eredményt is csökkenti). Meghatározott feltételek teljesülése esetén cégcsoporton belüli kutatás-fejlesztés, valamint belföldi társaságtól igénybe vett kutatás-fejlesztési szolgáltatások kapcsán is érvényesíthető kedvezmény. További előnyökkel jár az, ha a társaság valamely elismert kutatási hellyel (pl. felsőoktatási intézmény, Magyar Tudományos Akadémia, központi költségvetési szervként működő kutatóintézet) közösen végez kutatás-fejlesztési tevékenységet.
  • fejlesztési adókedvezmény kutatás-fejlesztési tevékenységre: jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, kutatás-fejlesztést szolgáló beruházással kapcsolatban adókedvezmény igényelhető, ha a projekt új gazdasági tevékenység végzésére irányuló / induló beruházás. Az adókedvezmény feltételei differenciáltak attól függően, hogy nagyvállalkozás vagy KKV valósítja meg, illetve hogy melyik régióban kerül sor a beruházásra.
  • immateriális javakhoz kapcsolódó kedvezmények: egyes meghatározott, az ún. jogdíjra jogosító immateriális javak értékesítéséből, illetve az ilyen típusú eszközök más vállalkozásba való apportjából vagy más típusú hasznosításából származó nyereség bizonyos feltételek teljesülése esetén csökkenti a társasági adó alapját.

Personal income tax

Az egyéni vállalkozó szja-kötelezettségének megállapítása során (hasonlóan a társasági adónál leírtakhoz) meghatározott feltételek fennállása esetén a kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos kiadásokkal csökkenthető a vállalkozói bevétel. Ez a csökkentés a kutatás-fejlesztési kiadások költségként történő elszámolása mellett is alkalmazható, így gyakorlatilag az érintett költségek kétszeres levonását teszi lehetővé.

Social contribution tax and contribution to the training fund

Szocho-ban több lehetőség is rendelkezésre áll kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos adókedvezmény igénybevételére.

Egyrészt meghatározott feltételek teljesülése esetén munkaviszonyban doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal/címmel rendelkező kutató, fejlesztő, vagy doktori képzésben részt vevő hallgató vagy doktorjelölt foglalkoztatására tekintettel érvényesíthető adókedvezmény.

A kedvezmény mértéke a munkavállalót terhelő közterhekkel nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 500 ezer forint 15,5%-a az első, magasabb képzettségű munkavállaló esetében. Míg a második esetre vonatkozóan a kedvezmény a munkavállalót terhelő közterhekkel nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 200 ezer forint 7,75%-ával egyezik meg.

Az előbbiek mellett abban az esetben is érvényesíthető adókedvezmény, ha a társaság munkaviszonyban kutató-fejlesztő munkavállalót foglalkoztat és kutatás-fejlesztési tevékenységet folytat. Az adókedvezmény összege a kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségeként elszámolt bérköltség 7,75%-a.

Ez utóbbi kedvezmény igénybevétele esetén a társaság a fentiekben említett, a kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó társasági adóalap-kedvezmény számításakor nem vonhatja le kutatás-fejlesztés közvetlen költségeként a kutató-fejlesztő munkavállaló azon munkabérének a hozzá kapcsolódó szociális hozzájárulási adóval és szakképzési hozzájárulással növelt összegét, amelyre szocho kedvezményt érvényesít.

Mivel főszabály szerint a szakképzési hozzájárulás alapja a szocho alapjával azonos, a fentiekben említett adóalap-kedvezmények a szakképzési hozzájárulásban is érvényesíthetők meghatározott feltételek teljesítése esetén.

Helyi iparűzési adó és innovációs járulék 

A helyi iparűzési adó alapja csökkenthető az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költségével.

Ezen túlmenően az önkormányzat rendeletében – valamennyi vállalkozóra egységesen – határozhatja meg, hogy a vállalkozó az alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költsége 10%-ának megfelelő összeggel csökkentheti az adóját.

Mivel az innovációs járulék alapja a helyi iparűzési adó alapjával azonos, a fentiekben említett adóalap-kedvezmény ebben az adónemben is érvényesíthető.

startup

Startupok – adózási megfontolások

Manapság egy cég megalapítása rövid idő alatt és relatíve könnyen megtehető. Az erre szakosodott szolgáltatóknál ehhez rendelkezésre állnak dokumentum minták és maga a folyamat is standardizált, technikailag jól szabályozott és a legtöbb esetben gördülékeny.

A cégalapítás, illetve az azt megelőző és követő időszak sokszor turbulens, érthető módon a fókusz főként a termékfejlesztésre, az üzleti folyamatok kialakítására, a marketingre, stb. helyeződik. Ebből kifolyólag a tervezésben, valamint a cég működésének első időszakában gyakran elsikkad, vagy csak minimális mértékben jelenik meg az adózási szempontok és kérdések körültekintő átgondolása, mérlegelése, és ezáltal az esetleges lehetőségek kihasználása és később költséges cégváltoztatások, „átalakulások” elkerülése.

Az adózási kérdéskör minden újonnan alapított cégnél jelentőséggel bír, ugyanakkor az ún. startupok esetében különösen hangsúlyos ez a terület, amivel érdemes proaktívan foglalkozni, tervezni és körültekintően dönteni.

Az alábbiakban összeszedtünk pár olyan szempontot, melyeket a startupoknál (és akár más típusú induló vállalkozásoknál is) célszerű lehet megvizsgálni adózási oldalról. Ezek alapos átgondolása és implementálása akár versenyelőnyt is jelenthet, vagy a későbbiekben, egy esetleges cégeladás kapcsán adómegtakarítást eredményezhet.

Tulajdonosi és cégstruktúra: a legtöbb esetben kézenfekvő, hogy a startup tevékenysége és az ahhoz kapcsolódó eszközök (legyen az tárgyi eszköz, vagy valamilyen szellemi tulajdon) egy társaságba kerüljenek, és ez a társaság közvetlenül az alapító magánszemély(ek) tulajdonában legyen. A működésből fakadó kockázatok kezelése, a startupban létrejött szellemi termék(ek), kialakított üzletág(ak) vagy akár az egész cég későbbi adóhatékony értékesítése szempontjából azonban már az alapításkor érdemes lehet egyéb tulajdonosi és céges struktúrákat is megvizsgálni (pl. holding vagy működés/eszközök szerinti felépítés).

Adózási forma: a jelenlegi magyar adórendszer számos társasági (bt, kft, zrt) és adózási formát biztosít a kisebb vállalkozások számára. Ezen adózási formák (vállalkozói Szja, KATA, KIVA, Tao) és az egyéb adózási lehetőségek (áfában pl. az alanyi adómentesség vagy a pénzforgalmi elszámolás) előnyeit, hátrányait, alkalmazhatóságát, stb. szakértő bevonásával célszerű megvizsgálni. Az adózási forma kiválasztását számos tényező befolyásolhatja (pl. vállalkozói/társasági forma, tervezett árbevétel, tervezett létszám, tevékenység jellege, későbbi működés és növekedési potenciál), így az azzal kapcsolatos döntést mindenképpen a konkrét körülmények és tervek figyelembevétele és alapos elemzése alapján szükséges meghozni. Ha a startup növekszik és egy vállalatcsoport része lesz, érdemes lehet a csoportos társasági adóalanyiság és az áfa csoport előnyeit is számba venni, mert ezekkel nemcsak adózási, hanem például likviditási, adminisztrációs és költségcsökkentés is elérhető cégcsoport szinten.

Korai fázisú vállalkozási státusz: startupok esetében a befektetők, és ezáltal az elinduláshoz, működéshez és fejlődéshez szükséges tőke „bevonzása” mindig kardinális kérdés. Ezen kérdéskör kezelésének egyik összetevője lehet a cég ún. korai fázisú vállalkozásként történő nyilvántartásba vétele. Az ilyen típusú vállalkozásba történő befektetés esetén ugyanis a befektető társaság (meghatározott feltételek teljesülése esetén) társasági adóalap-kedvezményt érvényesíthet, ezáltal a befektetését rentábilisabbá teheti.

Kutatás-fejlesztés: számos startupnak az a célja, hogy az ügyfelek/fogyasztók számára valamilyen újdonsággal, újszerűséggel bíró terméket, szolgáltatást hozzon létre, amivel ki tud tűnni a piacon, illetve be tud tölteni egy piaci rést. A termék, szolgáltatás kidolgozása, valamint adott esetben a cég tevékenységének végzése kapcsán érdemes megvizsgálni, hogy az minősíthető-e adózási szempontból kutatás-fejlesztésnek. Itt nem csak a klasszikus értelemben vett „kémcsöves”, „fehér köpenyes” kutatásokra kell gondolni, mert adózási szempontból kutatás-fejlesztés akár egy IT fejlesztés vagy új eljárási mód, módszertan kidolgozása, illetve egy meglévő ismeretanyag újszerű alkalmazása is lehet. Ezt a témakört azon okból célszerű alaposabban is megvizsgálni a konkrét körülmények tükrében, mert a kutatás-fejlesztési tevékenységhez számos kedvezmény kapcsolódik adózási szempontból, pl. társasági adóban, vállalkozói személyi jövedelemadóban, szociális hozzájárulási adóban, helyi iparűzési adóban, innovációs járulékban.

Szellemi tulajdon: az előző témakörhöz kapcsolódóan javasolt azt is megvizsgálni, hogy a cég által fejlesztett termék/eszköz mennyiben szabadalmaztatható, vonható oltalom alá vagy részesíthető szerzői jogi védelemben. Ezen esetekben ugyanis a termék/eszköz hasznosításához, valamint esetleges későbbi értékesítéséhez jelentős kedvezmények köthetők társasági adóban. Körültekintő tervezéssel a startup sikerének eredménye, ha az egy szellemi termékben valósul meg, annak értékesítése akár társasági adómentes is lehet.

Értékesítés: a startupoknak a kezdeti időszakban gyakran nehézséget okoz a termékük, szolgáltatásuk értékesítése és az is, hogy mindezek a potenciális vevők számára árazás, árképzés szempontjából vonzók legyenek. Ebben nyújthat segítséget az a megközelítés, ha a startup megvizsgálja, hogy az általa értékesített termék, nyújtott szolgáltatás megvásárlásával a vevő érvényesíthet-e valamilyen adókedvezményt. Amennyiben igen, akkor célszerű ezt az információt is a marketing és az ügyfélkommunikáció részévé tenni, hiszen az adókedvezmény érvényesítésével a vevő beruházása is gyorsabban megtérül, megtérülhet, ezzel is növelve a potenciális vevő vásárlási hajlandóságát.

Munkavállalók motiválása: nem utolsó sorban egy startup életében több szempontból is kiemelt jelentősége van a munkavállalók motiválásának, valamint a kulcsemberek megtartásának, lojalitásuk növelésének és megfelelő premizálásának. Ezzel kapcsolatban earlier article foglaltunk össze néhány adóhatékony megoldást.

NAV figyelő

Augusztusi NAV figyelő

Az alábbiakban összegyűjtöttük a NAV honlapján az elmúlt hetekben közzétett fontosabb tájékoztatókat és iránymutatásokat.

EKÁER bejelentésköteles termékkör változása (2021.08.06.)

Kérdőív a kkv-k határokon átnyúló adóügyeiről (2021.08.24.)

Tájékoztató a jegybanki alapkamat változásáról (2021.08.24.)

Augusztus 26-ától változik az Online Számla rendszer (2021.08.26.)

Az Online Számlázó mobilalkalmazás változásai (2021.08.26.)

Adóváltozások_2021_2022

Tax changes for 2022 and mid-2021

In June, the Hungarian Government adopted the tax package for 2022, which introduces new measures in several areas. From mid-2022, the 1.5% vocational training fund contribution will no longer be a separate tax and the social contribution tax will be reduced to 15%. In doing so, the Government is delivering on its promise to cut taxes on labour again by 2 percentage points in a year, helping to boost employment. Furthermore, the special tax on venture capital fund managers, stock exchange and commodity exchange service providers will be abolished. A major innovation is a new regulation, similar to the one for controlled capital market transactions, in crypto assets (e.g. Bitcoin, Ethereum, Tether, etc.), which introduces a very favourable personal income tax rate of 15% on these assets. Additionally, the new rules contain a kind of amnesty for income earned and not declared in earlier years (before 2021) on crypto assets, as individuals can also benefit from the favourable 15% tax rate. In addition to the adoption of the tax package, other tax law changes have also been made to stimulate the economy. In this article, we review the main changes for 2022 and mid-2021.

Personal income tax

Rules on crypto assets as capital gains:

  • The concept of crypto assets and the personal income tax rules that apply to them have been long awaited, and a new approach has been taken, even by European standards. Profits from such assets will no longer be taxable under the so-called „other income” rules from 2021 (currently, in the case of foreign disburser, 15% personal income tax and 15.5% social contribution tax is payable on 87% of the income), but will be considered as separately taxable income and within that as capital gains and will be subject to only 15% personal income tax. The rules are similar to those for income from stock exchange transactions.
  • A digital representation of value or rights that can be electronically transferred and stored using shared ledger technology or similar technology shall be considered as a crypto asset. If an individual makes a profit on a transaction involving crypto assets in a tax year, he/she has to pay personal income tax.
  • A crypto asset transaction is a transaction in which an individual transfers or assigns a crypto asset that is available to anyone (i.e. not in a private market) and therefore acquires non-crypto assets (e.g. forint, foreign currency, real estate, vehicle etc.). So a taxable transaction only occurs when the crypto asset leaves the crypto world.
  • Profit is generated from a single crypto asset transaction if the amount of revenue earned from crypto transactions in the current year exceeds the amount spent in the past to acquire the crypto assets and the amount of fees, commissions and other costs auxiliary to the crypto transactions. It is also preferential that transaction income does not have to be determined and taxed on the day the income is earned, if the amount of the income does not exceed 10% of the prevailing minimum wage (currently HUF 16,740) and the sum of these incomes do not exceed the minimum wage in the tax year.
  • Cost on crypto assets is, for example, the cost of purchasing, mining or operating related systems during the tax year.
  • Unlike under the previous rules, tax equalisation may be possible, whereby losses between tax years can be taken into account in relation with a three-year period. For instance, if an individual incurs a loss on a crypto asset transaction in one or two years prior to the tax year in question, he/she can reduce the current year tax payable on his/her crypto asset transaction income. The reduction can be the deemed tax calculated on the losses provided that he/she reported this loss in his/her personal income tax return in the past years.
  • It is important to note that from 2021, no social contribution tax will be payable on the income (profit) from the sale of crypto assets.
  • Taxpayers will also benefit from the extremely favourable transitional provisions whereby those who have not declared income and paid tax (neither personal income tax nor social contribution tax) before 2021 through the transfer or assignment of crypto assets are allowed to do so under the new favourable 15% tax rate. This means that in their tax return for the year 2022, they will be able to report all their undeclared crypto income, whether it is for the year 2020 or preceding year(s). They should not fear from adverse legal consequences either provided that they declare any unreported crypto income in their tax return and pay the 15% personal income tax.

SZÉP-card:

  • SZÉP-card benefits granted in 2021 are exempt from social contribution tax, only personal income tax is payable on them. However, there is still no exemption under taxes for small enterprises (in Hungarian the so called KIVA) in this respect.
  • By raising the value threshold, the annual limit is HUF 800,000 in the competitive sector and HUF 400,000 in the public sector in 2021. It is also good news that the amounts in each sub-account (accommodation, catering and leisure) can be used for products and services under other sub-accounts until the end of 2021.
  • From 2022, the public sector recreation budget will increase to HUF 450,000. The excess will be taxable as certain defined benefits, as before.

Representation and business gifts:

  • The taxation of representation and business gifts has changed favourably during the year. In the first half of the year, as in previous years, the tax base is 1.18 times the value of the benefit, and the tax burden is 15% personal income tax plus 15.5% social contribution tax.
  • From 10 June 2021 until 31 December 2021, only 15% personal income tax is payable on these benefits, but the taxable amount remains unchanged at 1.18 times the benefit. Exemption will not be provided for KIVA payers under these benefits, either.

Amendments relating to lump-sum taxation:

  • In connection with the simplification of the rules on lump-sum taxation and the exemption from tax of a certain part of the income determined in the lump sum, the rules on lump-sum taxation will be amended from 1 January 2022.
  • As a general rule, the cost ratio will be 40%, 80% for certain activities (e.g. taxi driver, hairdresser, agricultural services provider, catering services provider) and 90% (retail activities only).
  • Under the amendments, a self-employed person will only have to pay tax on income in excess of the tax-free portion. The income of self-employed individuals will be exempt from tax up to 50% of the annual minimum wage (currently HUF 167,400 per month, or about HUF 1 million per year).
  • The income threshold for lump-sum taxation is also increased from HUF 15 million to ten times the annual minimum wage, which is currently more than HUF 20 million.
  • For self-employed persons engaged exclusively in retail activities, the income threshold is 50 times the annual minimum wage, which corresponds to more than HUF 100.2 million.

Personal income tax exemption for young people under age 25 from 2022:

  • The personal income tax exemption for young people under age 25 basically covers income from employment, taxable social security benefits (e.g. sick pay, infant care allowance, childcare allowance) and income from non-self-employment (e.g. work in a school cooperative), nevertheless, the tax exempt amount is capped (the amount of the average gross national earnings for the month of July preceding the reference year (HUF 401,847 for July 2020) and only applicable for the months of entitlement).
  • The personal income tax exemption does not cover severance pay, income from real estate, other income and separately taxable income (e.g. interest, dividends, capital gains, sales of movable and immovable property), allowances, income included in the entrepreneur's dividend base.

Tax allowance for mothers with four or more children:

  • As of 1 January 2022, the personal income tax exemption for mothers of four or more children will be extended. Currently, a woman who is entitled to family allowances for her biological or adopted child, or who is no longer entitled to family allowances but has been entitled to them for at least 12 years, or whose entitlement to family allowances has ended because of the death of the child, is entitled to the benefit.
  • The tax credit is modified in a favourable way, because a mother can also claim this tax credit if her child lives in a residential social institution due to a disability, but she has parental custody and maintains contact with her child.

Tax free:

  • The revenue from a household-sized small power plant up to 12,000 kWh. Above that, it is taxable (from 10 June 2021).
  • Mobility and housing allowance for jobseekers (from 10 June 2021).
  • Employment incentive for severely disadvantaged workers, up to a maximum of 30% of the minimum wage per month for a maximum of 6 months (from 10 June 2021).
  • Tax refund for the purchase of a flat in a residential property in a rust-zone (from 10 June 2021).
  • Benefits provided by the "COVID-19 orphans" foundation set up by the President of the Republic (from 10 June 2021).
  • Private use of a bicycle provided by companies. Provided that the bicycle is either manually propelled or equipped with an electric motor with a maximum power of 300 W (from 1 January 2022).

 

Corporate tax

Opting for group corporate tax:

  • As of 10 July 2021, non-profit business associations, social cooperatives, public interest pensioners' cooperatives and school cooperatives are no longer allowed to be members of a group taxpayer.
  • However, under the transitional rules, the existing group membership of these organisations will continue until the end of the tax year 2021.

Public trust foundation performing public services:

  • As of 10 June 2021, corporate taxpayers will be able to provide subsidy to a public trust foundation performing public services and to a university maintained by a church under favourable conditions if they conclude a so called higher education grant agreement with the institution concerned.
  • For such grants, the reduction of the corporate income tax base is 300% of the grant; and grant agreements can be concluded for 3 years instead of 5.

Hybrid business company:

  • From 2022, in order to reduce tax evasion and tax avoidance, a hybrid business entity registered or established in Hungary will be regarded as a Hungarian resident taxpayer if its non-resident majority owner is subject to a tax jurisdiction that also treats the hybrid entity as subject to local corporate tax or equivalent tax.
  • The income of the hybrid business entity treated as Hungarian resident taxpayer is taxed to the extent that such income is not taxed under the tax laws of Hungary or another country.

 

Tax on tourism

  • According to the rules in force, a private individual who spends at least one night in the territory of a municipality because of public service obligation is entitled to a tourism tax exemption. As health service status has not been previously included in the definition of public service obligations, the change in the legislation fills this gap. The favourable rule will apply from 10 June 2021.

 

Social contribution tax and contribution to the training fund

  • The social contribution tax rate is reduced to 15% from 1 July 2022.
  • As of the same time, the contribution to the training fund is abolished, effectively incorporated into the social contribution tax.
  • With the abolition of the contribution to the training fund, from 1 July 2022, the tax relief for vocational education and dual training will be provided from the social contribution tax.
  • Tax relief in excess of the social contribution tax payable or, in the case of taxpayers who are not legally obliged to pay social contribution tax, the tax relief can be claimed back.

 

Value added tax

Retrospective reduction of VAT base relating to irrecoverable receivables:

  • As of 10 June 2021, the retrospective reduction of the VAT base of irrecoverable receivables changes favourably. It is no longer automatically excluded from the reduction if, at the time of the original transaction, the purchaser was subject to insolvency proceedings or was on the database of persons with large tax shortage or large tax debt, or if their tax identification number has been cancelled or if the tax authority has informed the taxpayer that the customer has evaded tax. Of course, the tax authority may examine these above mentioned circumstances when approving the VAT base reduction request of a taxpayer.

E-commerce:

  • As of 1 July 2021, VAT exemption for low-value goods (below EUR 22) from outside the EU has been abolished.
  • Goods below EUR 150 will remain duty-free, except for alcoholic products, perfumes and colognes, furthermore, tobacco and tobacco related products.

VAT refund in relation to the UK:

  • UK domiciled taxpayers are entitled to Hungarian VAT refund charged to them on a reciprocal basis (third country status) for transactions carried out after 31 December 2020. Before that date, these taxable persons were entitled to a VAT refund under EU law. The possibility of VAT refund between Hungary and the UK exists as long as the two states has an agreement in place on a reciprocal basis.

Recording and reporting obligations of payment service providers:

  • The new VAT rules for e-commerce, which have come into force on 1 July 2021, require the introduction of a new control tool.
  • As a result, from 2024, payment service providers will be obliged to keep records and provide data on cross-border payments related to the payment services they provide.
  • As a general rule, the payee's payment service provider is obliged to provide data to the state if the number of cross-border payments performed in a particular calendar quarter reaches a certain threshold (25 payments per quarter).

 

Stamp duty

  • From 10 July 2021, the definition of a company with domestic real estate assets will be slightly tightened and changed. The essence of the amendment is that the status of a company may change in this respect, if the value of real estates and non-financial assets acquired or disposed changes between the balance sheet date and the date when the stamp duty obligation arises. In this case, the balance sheet values must be adjusted not only for real estates but also for all assets.
  • The repayment (or ordering the repayment) of the state subsidy received not only revives the liability of the beneficiary to pay the stamp duty for advance, but also for all "CSOK" type subsidies. However, the obligation to pay the stamp duty only arises if the beneficiary repays the full amount of the „CSOK”, i.e. if the beneficiary repays the subsidy "only" in part, the tax authority cannot impose the stamp duty retrospectively.
  • Full personal stamp duty exemption applies to public trust foundations performing public services.

 

The rules of taxation

Change of powers for arm’s length pricing arrangements (so called APA arrangements), EU mutual agreement procedures, Arbitration Convention and for tax treaty related mutual agreement procedures:

  • The above procedures pending as of 30 September 2021 will be transferred to the minister responsible for tax policy as of 1 October 2021.

Application for payment in instalments, tax deferral and tax reduction:

  • Upon request of the taxpayer (or the person liable to pay tax), the Hungarian Tax Authority allows a tax deferral of up to 6 months or payment in instalments of up to 12 months without any additional tax liability for tax amounts of up to HUF 5 million. The approval is conditional on that the applicant’s payment difficulty is due to the emergency situation.
  • Upon request of a non-natural person taxpayer (or the person liable to pay the tax), the Hungarian Tax Authority will reduce the tax debt by a maximum of 20%, but not exceeding HUF 5 million. In this case, the taxpayer must prove that the payment of the tax debt would make his/her business activity impossible for reasons attributable to the emergency situation. The reduction may only be granted for one type of tax.
  • In both cases, the tax authority makes a decision on the application within 15 days.
  • Applications can be submitted from 10 June 2021 until 31 December 2021.
Rozsdaövezet_áfa-visszatérítés

Rozsdaövezeti lakások: áfa-visszatérítés igényelhető

Az állam a rozsdaövezetek fejlesztése céljából lakások vásárlásához kapcsolódó áfa-visszatérítési támogatás lehetőségét vezeti be 2021. szeptember 1-jétől kezdődően. Az ezzel kapcsolatos részletszabályokat a 444/2021. (VII. 23.) korm. rendelet tartalmazza.

Hogy milyen lakásra vehető igénybe az adó-visszatérítés, azt az Áfa tv. 3. sz. melléklete határozza meg, azaz: rozsdaövezeti akcióterületen található földrészleten létesített többlakásos lakóingatlanban kialakítandó vagy kialakított, 150 négyzetmétert meg nem haladó összes hasznos alapterülettel rendelkező lakás esetén, ha:

  • az első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg, vagy
  • az első rendeltetésszerű használatbavétele ugyan megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély véglegessé válása (vagy a használatbavétel hallgatással történő tudomásulvétele) és az értékesítés között még nem telt el 2 év, vagy az ún. egyszerű bejelentés esetén a beépítés tényét igazoló hatósági bizonyítvány kiállítása és az értékesítés között még nem telt el 2 év.

Rozsdaövezeti területnek jellemzően a használaton kívül került, leromlott fizikai állapotban lévő és/vagy környezetszennyezéssel terhelt egykori ipari/gazdasági terület vagy elhagyatott laktanyaterület minősül (a pontos meghatározást az 1997. évi LXXVIII. törvény tartalmazza).

Az előbbiek mellett a támogatás olyan lakás vásárlása esetén igényelhető, amelyet gazdálkodó szervezet természetes személy részére való értékesítés céljából épített vagy építtetett, és az igénylő részére értékesített.

A támogatás feltételeként került meghatározásra, hogy a lakás vásárlójának

  • magyar állampolgárnak kell lennie, vagy
  • olyan személynek, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja, vagy
  • bevándorolt, letelepedett jogállással rendelkező, vagy
  • hontalan jogállású.

További feltétel, hogy a támogatást igénylőnek nem lehet a NAV-nál nyilvántartott köztartozása, a lakást az ingatlannyilvántartásban lakás megnevezéssel feltüntették, illetve bejegyzésre került a nyilvántartásba az igénylő tulajdonjoga.

A támogatás összege megegyezik a lakás vásárlásáról kiállított számla vagy számlák szerint megfizetett, 5%-os áfa összegével.

A támogatás az adásvételi szerződés megkötését és a teljes vételár kiegyenlítését követően az igénylő tulajdonjoga ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésének és a lakás teljes vételáráról kiállított számla vagy a vételár utolsó részletéről kiállított részszámla megfizetésének évét követő naptári év szeptember 30. napjáig igényelhető (a határidő jogvesztő). Ha az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés és a vételár kiegyenlítése eltérő évben történik, akkor az időben későbbi időpontot kell figyelembe venni a határidő számításánál.

Fontos, hogy a támogatás a lakás elhelyezkedése szerinti rozsdaövezeti akcióterületet lehatároló kormányrendelet hatálybalépésének napján vagy azt követően kiállított számla alapján igényelhető.

A támogatás iránti kérelem a Magyar Államkincstár (MÁK) által rendszeresített és a honlapján közzétett formanyomtatványon nyújtható be elektronikusan, postai úton vagy személyesen is. A támogatás iránti kérelmeket a beérkezést követő 30 napon belül bírálják el.

A kérelemhez a következő dokumentumokat kell csatolni:

  • adásvételi szerződés,
  • a lakás teljes vételárát és az 5%-os áfát tartalmazó számla vagy részszámlák,
  • az eladótól származó nyilatkozat a teljes vételár kiegyenlítésére vonatkozóan,
  • végleges használatbavételi engedély, használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány vagy a lakóépület megépültét igazoló hatósági bizonyítvány.

Amennyiben a kérelem hibásan vagy hiányosan került benyújtásra, úgy legfeljebb 30 napos határidővel hiánypótlásra van lehetőség. Ez az idő a kérelem elbírálásába nem tartozik bele, tehát akár egy hónappal is kitolódhat a döntés megszületése (támogatói okirat kiállítása vagy elutasítás).

A kérelem kedvező elbírálása esetén, a támogatói okirat kiállítását követő 5 napon belül a MÁK folyósítja a támogatást az igénylő belföldi fizetési számlájára.

Mit lát a NAV_1 rész

What kind of information does the Hungarian tax authority have access to? – Part 1

As tax advisers, we are often asked what kind of information the tax authority has about the assets and income position of individuals and businesses. On a high-level basis, we examine this question in two articles. In the first article we review the Hungarian situation, namely the implemented developments in recent years, and in the second article we summarize the main facts on the exchange of information within the European Union.

In order to prevent tax avoidance and to monitor more transparently the tax obligations, many innovations have been introduced in Hungary in recent years. The innovations can be divided into two groups. The first includes information technology (IT) solutions and opportunities of digitalism, that have been established based on Hungarian initiation or development and with which the tax authority is able to collect and analyze data on the national economy level. The second group contains international processes, that facilitate the exchange of information regarding taxation among the national authorities .

The Hungarian innovations of recent years have mostly aimed at VAT, which is the largest tax revenue. As a result of the developments – based on the survey of the European Commission prepared in September 2020 – the VAT gap has significantly decreased in Hungary, as illustrated in the following graph. As it is generally known, the VAT gap is the amount of VAT that has not been paid into the national budget based on the tax authorities’ statistics.

(source: Study and Reports on the VAT Gap in the EU-28 Member States, page 41)

 

The Hungarian economy has progressed on a large scale in the terms of VAT whitening in the past few years. Indeed, the Hungarian improvement in the VAT gap has been the largest on the European Union level in 2018 (from 13,5% to 8,4%).

Let us take a look at the developments concerning taxation and introduction of systems, that are behind the improvements in Hungary and what other innovations have been and are expected to be introduced.

2014 – Connecting cash registers online

With the introduction of online cash registers and the extension of the obligors, essentially all affected businesses’ sales (receipts and simplified invoice) information can be tracked in real time by the tax authority. For example, if they look at a particular shop or catering unit, the change of the turnover can be followed on a day-to-day basis and thus, the income of the business can be monitored in a targeted way.

2015 – Introduction of EKÁER

Due to EKÁER (Electronic Public Road Trade Control System), which was created to cut back VAT fraud, since 2015 it is possible to control the fulfilment of tax obligations related to the transport of goods by roads, both within Hungary and goods leaving from or arriving to Hungary from any of the EU Member States, if the transport was carried out by lorries of 7.5 tons or more. Not only the quantity (weight) but also the value of the goods can be followed by the excise officers. Moreover, the Hungarian tax authority also has information on where products are loaded and unloaded on a given vehicle and by whom, ensuring more efficient tax collection and, last but not least, law enforcement and the prevention of tax fraud.

2017 – Introduction of ePIT

The biggest achievement of 2017 was undoubtedly the draft PIT return prepared and issued for individuals by the Hungarian tax authority, which aims to minimalize the administrative burden of filing the tax return and encourage compliance.Since then, the number of people affected has continuously increased. Today, all income data of individuals for which Hungarian employers and disbursers provide data in the monthly tax and contribution returns are included in the draft PIT return. As a consequence, income received from foreign persons, companies or non-disbursers are not included in the draft document.

Accordingly, the NAV has access to all employment income (wage, sick pay, etc.), income in connection with real estate utilization (lease out) and capital income (e.g., controlled capital market transactions) received from Hungarian disbursers. However, for instance incomes received from individuals in connection with the sale of movable and immovable property or income from lease out to individuals are not included in the draft document. Nor will we find those separately taxable (e.g., dividend, capital gains, income from the sale of movable and immovable property) and other income (e.g., cryptocurrency transactions), that we realize from abroad or on foreign bank accounts.

It is important to know, that these incomes are mostly monitored by the tax authority (except from some foreign incomes), but the IT system is not yet able to connect these data with the ePIT return. Thus, on a voluntary basis, we must indicate these incomes in our return to avoid sanctions.

2018 – Launch of online invoice-data reporting system

The online invoice-data reporting system has been introduced gradually starting from 1 July 2018. Currently, the tax authority has information on all invoices issued according to domestic invoicing rules regardless of (tax)threshold. This also applies to the correcting invoices, credit notes and documents treated as invoices, with some exceptions.

2021 – BIREG, Register of ultimate beneficial owners (UBO) and eVAT

In 2021, the BIREG (Advance Electronic Licence Registration System)has been launched, which is intended to partially replace the abovementioned EKÁER. Essentially, all goods transported on roads by lorries with a gross weight of over 3.5 tons will be subject to the supervision and control of the tax authority, which will concern not only the Hungarian or EU consignments, but also the ones arriving from third countries. During the registration process, the excise officers will receive real-time data on the given consignment from both parties involved in the transport, therefore in case of incorrect registration or possibly illegal cargo, they can carry out pre-planned inspections.

A new feature for 2021 is the UBO,which aims to make the ownership of companies more transparent and to improve the efficiency of actions against money laundering and terrorist financing. Within the system, which also enters into effect gradually starting from June 2021, financial institutions and safe deposit providers that hold payment accounts, provide information to the tax authority e.g. on the nature and extent of ownership interests. Details on this topic can be found in our previous article .

The other new development of 2021 will be the eVAT, which – similarly to the ePIT return – will be prepared and issued in draft form for businesses by the Hungarian tax authority. With some exceptions, the draft tax return will be available from 12 November 2021 for the month of October. Therefore, due to the eVAT, the Hungarian businesses can expect draft return based on the data of their outgoing and incoming invoices and receipts. Moreover, their VAT-balance can be monitored up to date.

2022/2023 – SAF-T, the newest economy whitening tool

In 2019, the tax authority started the development of the so-called Standard Audit File – Tax, or commonly known as SAF-T. The system is designed to make tax audits more efficient. The SAF-T system imposes an extended and standardized data transfer obligation on Hungarian companies, and therefore the tax authority will monitor not only their accounting, invoice turnover and master data, but also other management / financial data, e.g., data relating to fixed assets or stock movements.

The following graph illustrates the timeline of the newly introduced developments concerning taxation summarized above:

 

 

In summary, the Hungarian tax authority has implemented several major IT developments since 2014, started with the online connection of the cash registers in 2014, through EKÁER (2015) and ePIT return (2017) to the online invoice-data reporting system (2018), which are constantly being extended and developed, to steer the taxpayers towards voluntary compliance..

Moreover, the process has not stopped in Hungary since then, as EKÁER is partially being transformed into BIREG, eVAT returns will be prepared and issued to the businesses this year and the tax authority’s commitment to introduce the SAF-T system in 2022-2023 is also visible, since IT developments are already underway from 2019.

If all these innovations are introduced and the tax authority’s IT system is also improved, the Hungarian tax authority will be able to analyze and control potential tax avoiding processes even more effectively. As a result, we can expect a further improvement in the tax gap (not only in case of VAT) and a reduction in the rate of tax evasion.

In the following article on this topic, we will review the tax information that EU Member States share with the Hungarian authorities within the framework of the European Union’s information exchange.

NAV figyelő

Júliusi NAV figyelő

Az alábbiakban összegyűjtöttük a NAV honlapján az elmúlt hetekben közzétett fontosabb tájékoztatókat és iránymutatásokat.

 

Változik a vállalkozók után fizetendő szocho alapja (2021.07.05.)

A megváltozott munkaképességű személyek szochokedvezmény-alapjának megállapítása (2021.07.05.)

Változtak a behajthatatlan követelésekkel kapcsolatos áfaszabályok (2021.07.13.)

Meddig vagyok jogosult ingyenes orvosi ellátásra, ha befejeztem a tanulmányaimat? (2021.07.13.)

Augusztus 1-jén megszűnik az 5 százalékos áfa az elviteles és házhoz szállított ételre, italra (2021.07.14.)

Adómentessé vált a háztartási kiserőművet üzemeltetők bevétele (2021.07.14.)

Az Egyesült Királyságban letelepedett adóalanyok az IAFAK-nyomtatványon igényelhetik vissza a Magyarországon megfizetett áfát (2021.07.15.)

Foglalkoztatással, álláskereséssel kapcsolatos adómentes juttatások (2021.07.16.)

A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének adózási szabályai (2021.07.27.)

Tájékoztató a jegybanki alapkamat változásáról (2021.07.27.)

A tényleges főtevékenység meghatározása (2021.07.28.)

A távmunka költségtérítése a veszélyhelyzetben (2021.07.30.)

középvezetők_motiváció

Motivating managers with corporate law tools (also), tax efficiently

It has always been a challenge for employers to retain the talented (executive) management of the company and encourage them for better performance and thus improve the company’s profitability. At the same time, in my opinion, the motivation system works well only, if the business leaders also consider these colleagues as an asset of the company and are willing to “give a slice of their cake”. This is because these executives contribute greatly to the corporation's success.

“He/she doesn't look at the firm as his own.” “I paid him/her a high salary for years, yet he/she left us and went to the competition.”We have come across countless times such and similar statements as a consultant. But why would an owner, an entrepreneur expect, whether with an international background or leading a family business, the managers to give their hearts and souls for the company and put their personal life and leisure back, when they do not benefit proportionately from the company’s success? Of course, mapping out the real proprietorship challenge is not a purely legal task. Nonetheless, there are several corporate, commercial, and employment law agreements to motivate management. Not only the owners, but also people who develop the organization by being responsible for HR, coaching, as well as the company’s tax or finance managers should also be aware of those solutions.

The following few examples make the benefit system transparent, thus being predictable and strengthening the employer brand, increasing loyalty within the business and encouraging higher performance of key personnel.

Quota / Share

Whether a legal person operates in the form of a limited liability (Kft.) or as a private company limited by shares (Zrt.), it has the option to grant quota / share conferring special rights to (middle) management or a certain class of staff. Such quotas / shares with different legal rights serve the purpose of recognizing colleagues who play a key role in the profitability. These quotas / shares do not need to provide equal or proportionate rights (for example, in terms of voting rights or dividend entitlements) and may be for a definite period (i.e. duration of legal relationship with the entity). The changes must be reflected in the establishment's corporate law documentation, and in the case of a private company limited by shares, additional securities management tasks must be considered.

The purpose of the so-called Employee Share Program (MRP), which is regulated by law, is similar, based on which employees may acquire ownership shares in an organized and preferential manner.

With proper planning and documentation, the introduction and closure of these benefit schemes, i.e. the provision and withdrawal of key employee shares, can be achieved in a tax-efficient manner, otherwise unexpected tax liabilities may arise.

However, in the case of long-term planning, the biggest advantage of the program (which also helps to meet the owner’s expectations and goals mentioned above) is that the concerned employees can earn income through dividends and thus its taxation is more favorable compared to salary.

Asset management

If a company owner wants to reward its managers’ loyalty, but still does not willing to grant ownership (shares/quotas) in the company (not even one with full value), it has the option of developing a simpler, so called low-tax asset management scheme. As part of this scheme, certain jobs, positions, seniority levels may be defined which determine the benefits in accordance with the establishment's performance yearly, therefore, encouraging the talented colleagues to perform even better.

In that case, a benefit system can be established where preferred employees, such as middle and senior executives do not take ownership in the company’s shares (quotas), consequently, any fear and mistrust of owners about employee ownership plans may be avoided. Furthermore, the sale and purchase of dividends, tasks and questions related to the provision may be excluded as well. However, even in such cases, it is possible to ensure the distribution of more favorable taxed income on the surplus compared to salary with appropriate planning and documentation.

Other favorable options

Whether in an employment or contractual relationship, the owner of a company always can formulate favorable rules in relation to employment, and thus, among others, implement tax-efficient performance incentives at the company such the following ones:

  • increased or reduced notice period in proportion to seniority
  • insurance, health insurance, private health care packages
  • a higher amount of severance payment, based on the number of years spent at the company
  • “alumni” benefits (either directly or through a fund, insurance company) available after the termination of the employment relationship with the company
  • benefits provided to the employee's family
  • providing longer unpaid leave (sabbatical leave)

Like the Employee Share Programs (MRPs), the planning and systematization of the above-detailed benefits may have an impact on tax administration, and thus, on the total cost of the benefits. It is therefore worth structuring the benefit plan carefully from a tax perspective, considering the given circumstances.

The loss and replacement of a middle or senior manager imposes a significant financial burden on businesses. That is because not only the time and cost of recruiting the right person should be considered, but also the alternative costs of handing over processes, integrating a new colleague, rebuilding the entity's reputation, the loss of the company's know-how, customer base and building long-term loyalty. It is therefore in the fundamental interest of firms to rethink how they can reward the work of their valuable co-workers and support their loyalty through transparent and predictable remuneration systems.

(This article was prepared with the assistance of Opus Legal. Thank you for the help!)  

 

NAV figyelő

Júniusi NAV figyelő

Az alábbiakban összegyűjtöttük a NAV honlapján az elmúlt hetekben közzétett fontosabb tájékoztatókat és iránymutatásokat.

 

Az OSS/IOSS egyablakos e-kereskedelmi rendszer, beleértve a kisértékű import küldemények adózása 2021. július 1-jétől (2021.06.02.)

2021/5. Adózási kérdés – Munkahelyi, üzemi étkeztetés adómértéke (2021.06.02.)

Adólevonás az adószámos magánszemélyek bevételei után (2021.06.02.)

3004/2021. útmutató az általános forgalmi adó bevallás általános szabályairól, valamint a gyakorított elszámolási lehetőségének engedélyezéséről szóló 3011/2018. útmutató módosításáról (2021.06.02.)

Továbbra is 5 százalék az elviteles, illetve házhoz szállított étel- és italértékesítés áfája (2021.06.07.)

Adatlapok fizetési könnyítésre és/vagy mérséklésre irányuló kérelmek elbírálásához (2021.06.11.)

Nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni a tanulószerződés alapján kifizetett díj után (2021.06.14.)

Idén nem kell turizmusfejlesztési hozzájárulást fizetni (2021.06.14.)

Változik a háztartási alkalmazott utáni regisztrációs díj kezelése (2021.06.15.)

Fizetési kedvezmények 2021. június 10-től 2021. december 31-ig (2021.06.16.)

Állandó tartózkodási helynek harmadik országból az Európai Unió területére való áthelyezése során igénybe vehető kedvezmény (2021.06.18.)

Bővült a munkaerőpiacra lépőnek számító, adókedvezménnyel foglalkoztathatók köre (2021.06.18.)

Június 30-ig a járvány miatti igazolási kérelmet különösen méltányosan bírálja el a NAV (2021.06.18.)

Tájékoztató a jegybanki alapkamat változásáról (2021.06.22.)

Változások a CSOK-kal vásárolt lakás illetékmentességében (2021.06.28.)

E-kereskedelem (2021.06.30.)

20210618_tényleges tulajdonos_adatbázis

Megszületett a várva várt tényleges tulajdonosok központi nyilvántartásáról szóló törvény

Nemrég létrehoztak egy új központi nyilvántartást, amelynek célja a vállalkozások tényleges tulajdonosának nyilvántartása. A nyilvántartáshoz tartozó adatszolgáltatási kötelezettség – nyilvántartás hiányában – több alkalommal is eltolódott, ahogy azt egy earlier article is írtuk. Azonban az ez év áprilisában beadásra került törvénytervezetet 2021. májusában elfogadták.  Nézzük meg, hogy milyen feladatai lehetnek a gazdálkodó szervezeteknek és azon belül a különböző szolgáltatóknak (könyvelőknek, székhelyszolgáltatóknak, adótanácsadóknak, stb.) az új központi nyilvántartás kapcsán.

Kik lesznek adatszolgáltatásra kötelezettek?

A tényleges tulajdonosi nyilvántartásba adatszolgáltatásra kötelezettek (az ún. adatszolgáltatók):

  • a Magyarország területén nyilvántartásba vett gazdálkodó szervezetek,
  • a Magyarország területén nyilvántartásba vett civil szervezetek,
  • a bizalmi vagyonkezelési jogviszony esetén a bizalmi vagyonkezelők,
  • a részben állami tulajdonú szervezetek, amelyek legalább 25% nem állami tulajdoni hányaddal rendelkeznek.

Mikortól és kinek kell az adatokat szolgáltatni?

Maga a törvény, amely elrendeli az adatbázis felállítását 2021. május 21-én lépett hatályba.

A fizetési számlákat vezető pénzintézeteknek és széfszolgáltatóknak (jellemzően bankoknak, pénzügyi vállalkozásoknak) pedig 2021. június 6-ig kellett átadniuk a tényleges tulajdonosi nyilvántartásnak azon adatszolgáltatók adatait, amelyekkel 2021. január 1-től üzleti kapcsolatban állnak. Ezt követően pedig az új ügyfeleik adatait 2021. október 1-jétől kell majd megküldeniük a központi nyilvántartás felé.

Tehát mivel az adatszolgáltatók bankszámlanyitásra kötelezettek, tényleges tulajdonosi adataikat a pénzintézetek, széfszolgáltatók be kell, hogy szerezzék, majd azt továbbítaniuk kell a központi nyilvántartásba.  A nyilvántartást az adóhatóság (NAV) hozza létre és kezeli.

A szolgáltatóknak – mint például a könyvelőknek, székhelyszolgáltatóknak, adótanácsadóknak – mivel adatellenőrzési kötelezettségük van az ügyfél-átvilágítási feladataik teljesítése miatt, amennyiben eltérést tapasztalnak a saját nyilvántartásukban lévő adatokhoz képest, azt jelezniük kell a NAV felé 5 munkanapon belül.

Van-e további teendő a szolgáltatók szempontjából?

A szolgáltatóknak belső szabályzatukat az e törvény szerinti feladataik teljesítése mentén módosítaniuk kell (pl. az ügyfél-átvilágítási feladataik kapcsán) a törvény hatályba lépését követő 90 napon belül.

Miért van szükség az adatbázisra?

A nyilvántartás létrehozásának célja egyrészről:

  • a pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtése,
  • a gazdaság szereplői tulajdoni viszonyainak átláthatóvá tétele és
  • a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni fellépés hatékonyságának elősegítése.

A magyarországi központi nyilvántartások, mint pl. a cégnyilvántartás, nem tartalmaznak a tényleges tulajdonosokra vonatkozó adatokat. Ennek kiküszöbölésére, valamint az EU 4. és 5. pénzmosás elleni irányelveiben (EU Pmt Irányelvek) foglalt rendelkezéseinek teljesítésére született meg a tényleges tulajdonosi információk központi nyilvántartása bár a nyilvántartás nem tekinthető közhitelesnek.

Mi az a TT index?

Az első adatszolgáltatást követően az érintett szervezet nemzeti nyilvántartási számot, illetve TT indexet kap az adóhatóságtól (NAV). A TT index a nyilvántartásban az adatszolgáltató tényleges tulajdonosi adatához rendelt megbízhatósági szintet jelöli. A megbízhatóság szintje 1-10 közötti értékű lehet. Az első adatrögzítés alkalmával minden nyilvántartott személy 10 pontot kap.

Amennyiben az adatszolgáltatásra kötelezettek vagy a hatóságok eltérést találnak a nyilvántartás adataiban, ez a megbízhatósági érték csökkenhet. Ha a TT index értéke 8 pont alá csökken, a tényleges tulajdonos „bizonytalan” minősítést kap, ha 6 pont alá csökken, akkor pedig „megbízhatatlan” minősítést.

Megbízhatatlan minősítés esetén 5 munkanapon belül tájékoztatni kell az adatszolgáltatásra kötelezettet, hogy a tényleges tulajdonosi nyilvántartásban tárolt tényleges tulajdonosi adatokat erősítése meg, vagy módosítsa. Ha az adatszolgáltató megerősíti vagy módosítja a tényleges tulajdonos adatait, a nyilvántartást vezető szerv a TT index értékét újra 10 pontra módosítja.

Vannak-e jogkövetkezmények az adatszolgáltatás elmulasztásával vagy a tényleges tulajdonos minősítésével kapcsolatban?

Ha egy tényleges tulajdonos 180 napot meghaladó ideig „bizonytalan” minősítésű, a NAV közzéteszi az érintett szervezet nevét, adószámát és minősítését. „Megbízhatatlan” minősítés eseten a közzététel azonnali hatállyal bekövetkezik.

Ezen felül a „megbízhatatlan” minősítésű szervezetet magas kockázatú ügyfélként kell kezelni, ami a továbbiakban fokozott ügyfél-átvilágítással jár. Emellett a szolgáltatók a 4,5 millió forintot elérő ügyletek végrehajtását számukra nem teljesíthetik.

Egyebekben pedig a felügyeletet ellátó szervek a felügyeleti tevékenységük gyakorlása során a Pmt.-ben meghatározott eljárást és intézkedéseket (szankciókat) alkalmazzák, amelynek bírságtételei elrettentően nagyok is lehetnek.

Lehet-e panasszal élni a jogkövetkezményekkel szemben?

A jogkövetkezményekkel kapcsolatosan az adatszolgáltató és a tényleges tulajdonos (magánszemély) is panasszal fordulhat az illetékes miniszterhez. A panasz benyújtásának feltétele az adatszolgáltató számlavezetőjénél végrehajtott adatszolgáltatás vagy adat-megerősítés eredménytelensége.

Kik és mikortól férhetnek hozzá a nyilvántartás adataihoz?

A hatálybalépés lépcsőzetes lesz. A tényleges tulajdonosok (magánszemélyek) már 2021. szeptember 1-jétől jogosultak lesznek díjmentesen a saját adataik megismerésére, amelynek tartalma a következő:

  • név, születési hely és idő,
  • lakcím, ennek hiányában tartózkodási hely,
  • állampolgárság
  • tulajdonosi érdekeltség jellege és mértéke.

Feladataik teljesítése végett a tulajdonosi adatokhoz korlátozás nélkül a pénzmosás elleni felügyeletek, a nyomozóhatóságok, az ügyészség, a bíróság és a pénzügyi információs egységek férhetnek hozzá 2022. február 1-jétől.

A különböző szolgáltatók (pl. könyvelők, székhelyszolgáltatók, adótanácsadók) az ügyfél-átvilágítási kötelezettségük teljesítése érdekében szintén díjmentesen hozzáférhetnek a nyilvántartáshoz 2022. február 1-jétől.

Az adatlekérések célja a hatóságok és a szolgáltatók esetében is a náluk lévő adatok valódiságának és helyességének ellenőrzése.

Harmadik személyek csak 2022. július 1-jétől férhetnek hozzá a nyilvántartott adatokhoz. Az eljárás díjköteles lesz és az adatigénylést indokolni kell majd (pl. vagyonjogi per vagy szoros üzleti kapcsolat fennállása miatt van szükség az adatokra).

Fontos kiemelni, hogy a magyar központi nyilvántartáshoz az Európai Unió más tagállamainak adatigénylői csak 2023. február 1-jétől férhetnek majd hozzá.

20210615_kormányrendelet

Adókedvezmények és adómentességek az év második felében is

2021. június 9-én megjelent a kormányrendelet, amely számos adókedvezményt, adókönnyítést vezet be az év második felére vonatkozóan is. Alábbi cikkünkben összegyűjtöttük a lényegesebb tudnivalókat, határidőket.

Szociális hozzájárulási adóhoz kapcsolódó szabályok:

  • A 2021. évben a Széchenyi Pihenő Kártya kártyaszámlájára utalt béren kívüli juttatásnak minősülő összeget nem terheli adókötelezettség.
  • Nem kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót a 2021. június 10. és 2021. december 31. közötti időszakban juttatott reprezentáció és üzleti ajándék után.
  • 2021. június 10. és 2021. december 31. között létrejött munkaviszony esetében munkaerőpiacra lépő az is, aki az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére álló adatok szerint a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 183 (eredeti előírások szerint ez 275) napon belül legfeljebb 92 napig rendelkezett biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal, egyéni, társas vállalkozói jogviszonnyal (tehát ezen személyek esetében is érvényesíthető a kapcsolódó szocho-kedvezmény).

SZÉP-kártyával kapcsolatos változások:

  • A 2021. évben az alábbi összegekig minősül béren kívüli juttatásnak a SZÉP-kártyára kapott összeg:
    • szálláshely alszámlára utalt támogatás legfeljebb évi 400 ezer forintig,
    • vendéglátás alszámlára utalt támogatás legfeljebb évi 265 ezer forintig,
    • szabadidő alszámlára utal utalt támogatás legfeljebb évi 135 ezer forintig.
  • A 2021. évben az éves rekreációs keretösszeg költségvetési szerv munkáltató esetén évi 400 ezer forint (illetve bizonyos esetekben ennek arányos része), más munkáltató esetében évi 800 ezer forint (illetve bizonyos esetekben ennek arányos része).

Application for payment in instalments, tax deferral and tax reduction:

  • A NAV az adózó (illetve adó megfizetésére kötelezett) kérelmére, az adóhatóságnál nyilvántartott, legfeljebb 5 millió forint összegű adóra, egy alkalommal, legfeljebb 6 havi pótlékmentes fizetési halasztást vagy legfeljebb 12 havi pótlékmentes részletfizetést engedélyez. Ennek feltétele, hogy a kérelmező valószínűsíti, hogy a fizetési nehézség a veszélyhelyzetre vezethető vissza.
  • A NAV a nem természetes személy adózó (illetve az adó megfizetésére kötelezett) kérelmére, adótartozását egy alkalommal, legfeljebb 20%-kal, de 5 millió forintot meg nem haladó összegben mérsékli. Ebben az esetben az adózónak bizonyítania kell, hogy az adótartozás megfizetése a gazdálkodási tevékenységét a veszélyhelyzetre visszavezethető okból ellehetetlenítené. Az adómérséklés csak egy adónem esetében történhet meg.
  • In both cases, the tax authority makes a decision on the application within 15 days.
  • Kérelmet előterjeszteni 2021. december 31-ig van lehetőség.

Turisztikai ágazathoz kapcsolódó köztehercsökkentés:

  • Nem kell megállapítani, bevallani és megfizetni a turizmusfejlesztési hozzájárulást a 2021. január 1. és 2021. december 31. közötti időszakra.
NAV figyelő

Májusi NAV figyelő

Az alábbiakban összegyűjtöttük a NAV honlapján az elmúlt hetekben közzétett fontosabb tájékoztatókat és iránymutatásokat.

Kérdések és válaszok a katás vállalkozások tájékoztatási kötelezettségéről (2021.05.03.)

Változások a hipabevallással kapcsolatban (2021.05.05.)

Májusra is érvényesíthető kedvezmények (2021.05.06.)

Tájékoztató típusszabályzatok közzétételéről (2021.05.07.)

A sportcélú taofelajánláshoz szükséges igazolás (2021.05.14.)

Vállalati szintű adatokat tartalmazó nemzetközi üzleti adatbázisok alkalmazása a transzferárazásban (2021.05.28.)

belső szabályzat

Módosultak a NAV által ajánlott pénzmosási típusszabályzatok

Korábbi cikkünkben a székhelyszolgáltatók működésével kapcsolatos előírásokról, valamint a Pmt. szerinti ellenőrzési tapasztalatokról írtunk részletesebben. A cikk megjelenését követően a NAV közzétette a 2/2021. (II. 2.) PM rendelet előírásai alapján és a korábbi Pmt. változásokkal is aktualizált, a különböző szolgáltatókra vonatkozó típusszabályzatokat. Ezen szabályzatok az érintett szolgáltatók belső szabályzatának elkészítését, frissítését hivatottak segíteni. Az alábbiakban a módosított típusszabályzatokkal kapcsolatos főbb tudnivalókat tekintjük át röviden.

Kiket érint a típusszabályzatok változása?

  • a megbízási vagy vállalkozási jogviszony keretében tevékenységet végző:
    • könyvviteli szakembert (könyvelőt)
    • adószakértőt, okleveles adószakértőt, adótanácsadót
  • az ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet végzőt
  • a virtuális és törvényes fizetőeszközök, illetve virtuális fizetőeszközök közötti átváltási szolgáltatásokat nyújtót
  • a letétkezelő pénztárca-szolgáltatót és a
  • a székhelyszolgáltatót

Milyen területeket érintenek a változtatások?

A 2021. március 19-től hatályos PM rendelet előírásai a következő területeket érintik:

  • a belső kockázatértékelés elkészítésének szabályrendszere
  • a belső ellenőrző és információs rendszer működtetése
  • az egyszerűsített és a fokozott ügyfél-átvilágítás esetkörei és azok felügyeleti jóváhagyásának szabályai
  • az auditált elektronikus hírközlő eszköz és működtetésének minimum követelményei, auditálásának módja, valamint az ilyen eszköz útján végzett ügyfél-átvilágítás végrehajtása
  • a megerősített eljárás esetkörei és feltételrendszere
  • a kockázatérzékenységi megközelítés alapján üzleti kapcsolat létesítéséhez vagy ügyleti megbízás teljesítéséhez vezetői döntést igénylő esetek meghatározása
  • képzési program
  • ügylet felfüggesztése
  • az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtása érdekében működtetett szűrőrendszer kidolgozása és működtetésének minimumkövetelményei

Az érintett szolgáltatók teendői

  • Aktualizálni kell a belső szabályzatokat – ennek határideje 2021. április 18-a volt.
  • Az aktualizáláshoz javasolt a NAV által közzétett típusszabályzatokat használni, már csak azért is, mert ezek az elmúlt időszak jogszabálymódosításait is tartalmazzák.
  • Az átdolgozott belső szabályzatot nem kell megküldeni a NAV Pénzmosás Elleni Irodája részére, de egy esetleges NAV ellenőrzéskor elérhető kell legyen.

Szankcionálható a belső szabályzat átdolgozásának elmulasztása?

Igen, a Pmt. kötelezettségek megsértése – így például a belső szabályzat aktualizálásának elmulasztása – vagy nem megfelelő teljesítése szankcionálható. A szankciót az határozza meg, hogy a jogsértés mennyire súlyos. Előfordulhat, hogy csak figyelmeztetik, illetve határidő tűzésével kötelezik a szolgáltatót a jogsértés megszüntetésére, vagy akár bírságot vetnek ki, amelynek összege a jogsértés súlyával arányosan változik és 100 ezer forinttól akár 400 millió forintig is terjedhet.

füttyszó helyett adóhatékony ösztönzés

Füttyszó helyett adóhatékony ösztönzés

Számtalan esetben előfordulhat, hogy egy vállalat alkalmazottja ezt-azt elvisz a munkahelyéről. Jobb esetben ezek csak kisebb tárgyak (pl. irodaszer vagy kávé), de rosszabb esetben lehet ez az ügyfélkör vagy a szellemi tőke, ami már nagy problémát okoz a jövőre nézve. Az is előfordulhat, hogy az eladásra szánt árukészlettel trükköznek a munkavállalók, vagy egyéb módokon kurtítják meg a vállalkozást.

A munkahelyi csalásokkal kapcsolatos visszaélés-bejelentési (ún. whistleblowing – füttyentés) rendszerek kiépítése mellett célszerű megfontolni olyan megoldások bevezetését is, amelyek arra ösztönzik a munkavállalókat, hogy hosszú távon elkötelezettek legyenek a vállalkozással szemben, és meg se forduljon a fejükben az önkéntes „fizetéskiegészítés”. Cikkünkben néhány erre vonatkozó adóhatékony alternatívát foglalunk össze.

  1. Béren kívüli juttatás, a SZÉP-kártya

Ennek a kategóriának a legismertebb formája a széles körben elterjedt ún. SZÉP-kártya juttatás, benne a különböző alszámlákkal (szállás, vendéglátás és szabadidő). Azért is nagyon aktuális ez a juttatási forma, mert jelenleg 2021. első félévében csupán 15% személyi jövedelemadót (szja) kell fizetnie a munkáltatónak ezen juttatások után. 2021. június 30. napját követően – hacsak a gazdasági helyet nem hoz hosszabbítást – 15,5% szociális hozzájárulási adót (szocho) is kell majd fizetni ezen juttatások kapcsán. Ráadásul a SZÉP-kártyákra juttatható rekreációs keretösszege 2021. január 1. és június 30. közötti időszakban 800.000 Ft-ra emelkedett, így már egy igen jelentős összeg juttatása válik elérhetővé sokak számára. Fontos azonban, hogy a SZÉP-kártya juttatási keretösszeg 2021. július 1-től 450.000 Ft.

Alapesetben minden alszámlához tartozik egy összeghatár (2021. június 30-ig a szálláshely alszámlán 400.000 Ft, vendéglátás alszámlán 265.000 Ft, szabadidő alszámlán 135.000 Ft, 2021. július 1-től pedig rendre 225.000 Ft, 150.000 Ft és 75.000 Ft). Ugyanakkor 2021-ben az alszámlák között biztosított az átjárhatóság. Az összeghatárok fölött pedig ún. „egyes meghatározott juttatásnak” minősül a munkáltatói juttatás. Ebben a témakörben és az adózók részéről felmerült kapcsolódó kérdésekre vonatkozóan az adóhatóság korábban kiadott egy részletes tájékoztatót, amit érdemes átolvasni.

  1. Egyes meghatározott juttatás

Ha a munkaadó a SZÉP-kártya keretösszegén túl további támogatást nyújt munkavállalójának, akkor az egyes meghatározott juttatásnak minősül. Például, ha a munkáltató a 2021-es év első felében egymillió forintnyi juttatást szeretne adni a munkavállaló hosszú távú elköteleződését támogatandó, akkor ebből az összegből 800.000 Ft lehet SZÉP-kártya juttatás, míg 200.000 Ft béren kívüli juttatás. A 800.000 Ft-on 15% a teljes adóteher (15% szja), ugyanakkor a 200.000 Ft-on a 15% szja-t és a 15,5% szocho-t kell megfizetni, amelyek alapja a 200.000 Ft 1,18-szorosa (ezzel a kumulált adóteher a 200.000 Ft-on 35,99%).

Az egyes meghatározott juttatások körébe tartoznak még többek között az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény előírásai szerint célzott szolgáltatásra – kivéve a kiegészítő önsegélyező szolgáltatásra – befizetett összegek, a vendéglátásra vagy szabadidőprogramra irányuló ingyenes vagy kedvezményes rendezvények, események – ideértve az ilyen rendezvényeken a résztvevőknek adott, személyenként a minimálbér 25%-át meg nem haladó egyedi értékű ajándéktárgyakat is -, valamint az évente egy alkalommal adható csekély értékű – minimálbér 10%-át meg nem haladó értékű – ajándékok.

  1. Értékpapírjuttatás

Elsősorban nemzetközi hátterű társaságoknál szintén széles körben elterjedt módja a munkavállalók és főként a cégen belüli kulcsemberek ösztönzésének, ha bevonják őket a vállalkozásba oly módon, hogy értékpapírt kapnak az adott cégcsoportból, jellemzően az anyavállalat részvényeiből. Ugyanakkor ez a lehetőség a magyar hátterű cégek számára is nyitott és megfontolandó, hiszen ilyen esetben a munkavállalónak már közvetlen anyagi érdeke fűződik ahhoz, hogy a vállalkozás minél jobban teljesítsen. Az ún. értékpapírjuttatásnak különböző módjai lehetnek attól függően, hogy Kft-ről vagy részvénytársaságról van szó.

Az ilyen értékpapírjuttatások esetében általános esetben akkor keletkezik a munkavállalói oldalon adófizetési kötelezettség, amikor a munkavállaló jövedelmet realizál az értékpapírral kapcsolatban. Azaz például, ha értékesíti azt, vagy ha az értékpapíron osztalékot realizál. Az adókötelezettség az elidegenítés vagy osztalékrealizáció esetében nem a munkáltatót, hanem a foglalkoztatottat terheli, főszabály szerint 15% szja és az ún. adófizetési felső határig 15,5% szocho megfizetése mellett.

  1. CSR Pro munkavállalói támogatási program

Az ösztönzésnek egy akár teljes mértékben adó- és járulékmentes módja lehet adott esetben, ha a vállalkozás egy olyan támogatási programot dolgoz ki, amely objektív keretrendszerben nyújt alternatívát a munkavállalók és családtagjaik támogatásához. A munkáltató ilyen programon keresztül hatékonyan támogathatja az egészségmegőrzést, különböző szűrővizsgálatokon való részvételt, önkéntes pénztári befizetéseket, iskolakezdést, üzemi étkezést vagy sportolást, kulturális programokat, hogy csak a legismertebbeket említsük. A CSR Pro munkavállalói támogatási programról bővebb információ ezen az oldalon regarding the regulation.

A fentiekből látható, hogy számos adóhatékony módja létezik annak, hogy a foglalkoztatottjainknak olyan juttatásokat ajánljunk, amelyek meggyőzik őket arról, hogy munkájukat és a céggel szembeni lojalitásukat megbecsülik. Ez pedig egy olyan ösztönző erőként hat, ami nagyobb teljesítmény elérésére sarkalja őket és remélhetőleg a lopásokat, a céges know-how, szellemi tőke „elvitelét” és más trükközéseket is visszaszorít. Tehát amennyiben a vállalat üzleti céljainak elérését szeretnénk elősegíteni, vagy fontosnak tartjuk a munkaerő megtartását, érdemes a hagyományos munkabér mellett különböző juttatási alternatívákban, programokban is gondolkodni, akár több juttatási formát párhuzamosan alkalmazni.

 

Mit ér a füttyszó a vállalaton belül?

A leltári készlet kezelésének szabályozása

Leltártrükkök – lopják a készleteket, de mégis stimmel a leltár?

székhelyszolgáltató

Székhelyszolgáltatók: működéssel kapcsolatos előírások és Pmt. szerinti ellenőrzési tapasztalatok

A székhelyszolgáltatók az ügyfeleik számára nemcsak székhelyet biztosítanak, hanem a cégiratok és egyéb adminisztratív teendők elvégzését is vállalják. Éppen ezért számos vállalkozás költségtakarékossági és hatékonysági megfontolásból vagy üzleti tevékenységének jellege miatt úgy dönt, hogy állandó iroda és személyzet fenntartása helyett egy erre specializálódott társaság segítségét veszi igénybe. A téma aktualitását ezért egyrészt a terület népszerűsége, másrészt viszont az elmúlt években bevezetett szigorú szabályok adják, amelyek nem titkolt célja, hogy gátat szabjanak a lehetséges adóelkerülésnek és visszaéléseknek.

A Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) kiemelt ellenőrzési területei közé tartozott 2020-ban a székhelyszolgáltatással foglalkozó, valamint az azt igénybe vevő cégek jogkövetésének ellenőrzése. Idén ugyan ezek a cégek nem kaptak kiemelt fókuszt az általános NAV ellenőrzések szempontjából, azonban a szolgáltatási területre vonatkozó szabályok további szigorításával már a NAV-on belül működő Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda („NAV Pénzmosás Elleni Iroda”) is egyre fokozódó intenzitással és szigorral folytat ellenőrzéseket a tevékenység végzőivel szemben. Sőt, számos esetben bírságot is kivet a székhelyszolgáltatási tevékenységgel foglalkozó vállalkozásokra, amennyiben hiányosságot talál.

Az átláthatatlan és jogszerűtlen működés mára már nem kifizetődő, ugyanis súlyos következményekkel nézhetnek szembe azok, akik nem felelnek meg az előírásoknak. Az alábbiakban általános jelleggel áttekintjük a vonatkozó szabályok alakulását és azt, hogy milyen követelményeknek kell megfelelniük a székhelyszolgáltatóknak, ha jogszerűen akarnak működni. Cikkünk végén a NAV Pénzmosás Elleni Irodájának ellenőrzési megállapításait és bírságolási irányait tekintjük át.

I. A székhelyszolgáltatásra vonatkozó rendelet

A visszaéléseket követően 2017-ben sor került az intézmény részletes jogi szabályozására. A szabályozás keretét a székhelyszolgáltatásról szóló 7/2017. (VI. 1.) IM rendelet („Rendelet”) adja, amely az alábbiak szerint rögzíti a tevékenység megkezdéséhez szükséges feltételeket.

  1. Székhelyszolgáltatóval kapcsolatos követelmények

Főszabályként székhelyül olyan ingatlan szolgálhat, amely a szolgáltató kizárólagos tulajdonában áll, vagy amelyre a használati jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték. Ha fentiek nem teljesülnek, a tevékenység csak akkor végezhető, ha az ingatlan tulajdonosa ehhez írásban hozzájárul és az alábbi feltételek valamelyike fennáll:

  • a megbízó és a megbízott kapcsolt, jelentős tulajdoni részesedésű vagy egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozások,
  • székhelyszolgáltató a cégjegyzék adatai között mint kézbesítési megbízott van bejegyezve, vagy
  • a felek között a székhelyszolgáltatáson túlmenően tartós könyvvezetési megbízási jogviszony is fennáll.
  1. Székhely biztosítására irányuló megbízási szerződés megkötése

A Rendelet szerint az érintett társaságoknak székhely biztosítására irányuló megbízási szerződést kell kötniük egymással. A megállapodás csak határozatlan időre jöhet létre (kivéve, ha a megbízó működése határozott időre szóló) és a felek a szerződéskötést követő egy éven belül a rendes felmondás jogát sem gyakorolhatják.

A megállapodás kötelező tartalmi elemei az alábbiak:

  • azoknak az iratoknak a megnevezése, amelyet a vállalkozás a székhelyen kíván őrizni, rendelkezésre tartani,
  • a megbízott székhelyszolgáltató kötelezettségvállalása arra vonatkozóan, hogy az érintett társaság cégtábláját az ingatlanon jól látható módon elhelyezi, valamint iratait és ingóságait a többi irattól és ingóságtól elkülönítve tárolja, továbbá a megbízó iratjegyzékéről és ingóságainak jegyzékéről naprakész nyilvántartást vezet.
  1. Megbízó cég kötelezettségei

A megbízó cég köteles az adóhatóság felé bejelentést tenni székhelyszolgáltatás igénybevételéről, vagy a szerződés változásáról. A bejelentés megtétele a létesítéstől vagy a változástól számított 15 napon belül esedékes.

  1. Székhelyszolgáltató további kötelezettségei

A Rendelet alapján a megbízottat további kötelezettségek is terhelik; ezek közé tartozik a megbízónak címzett postai küldemények átvétele, valamint a társaság erről való értesítése. Az értesítési kötelezettség a megbízót érintő hatósági kényszerintézkedésekkel kapcsolatban is fennáll.

II. Új kötelezettségek a Pmt. alapján

A szolgáltatóknak tehát 2017 óta feladatuk, hogy a fenti szabályoknak megfeleljenek, azonban a tevékenységüket üzletszerűen folytató vállalkozások 2020. január 10-től a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény („Pmt.”) hatálya alá is tartoznak. A Pmt. alapján a tevékenység végzésére vonatkozó szándékot a NAV Pénzmosás Elleni Irodájának is be kell jelenteni, csatolva a belső szabályozó dokumentumokat is.

A fentiek mellett a székhelyszolgáltatóknak a bankokhoz és a könyvelőkhöz hasonló ügyfél-azonosítási és átvilágítási eljárást kell végezniük ügyfeleik, vagyis a megbízó társaságok vonatozásában. Ennek keretében többek között ügyfeleik tényleges tulajdonosát is be kell azonosítaniuk. Tényleges tulajdonos többek között az a végső természetes személy, aki az adott vállalkozásban közvetlenül vagy közvetve legalább 25%-os szavazati joggal vagy részesedéssel rendelkezik (a pontos meghatározás a Pmt-ben található).

III. NAV felügyeleti tevékenysége, ellenőrzési tapasztalatok

A Pmt. előírásainak való megfelelés felügyeletét a székhelyszolgáltatóknál is – ahogy például a könyvelőknél, adószakértőknél – a NAV Pénzmosás Elleni Irodája biztosítja. Az elmúlt időszakban több ellenőrzés történt az ország egész területén, melyekkel kapcsolatban a tipikus ellenőrzési megállapítások a következők voltak:

– Pmt. szerinti nyilvántartásbavételi kötelezettségét nem teljesítette,

– nem jelentette be azt a személyt, aki az ún. kijelölt személy (aki a Pmt. szerinti belső szabályzatnak megfelelően a bejelentési kötelezettséget teljesíti) vagy a bejelentés hiányos volt,

– nem működött együtt a székhelyszolgáltató az ellenőrzési irodával,

– hibás volt a székhelyszolgáltató belső kockázatértékelése, vagy az ügyfél-átvilágítási gyakorlata, vagy

– a székhelyszolgáltató a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedésekről szóló 2017. évi LII. törvény egyéb rendelkezéseit sértette meg.

A NAV Pénzmosás Elleni Irodája a fenti hiányosságok kapcsán az esetek túlnyomó többségében kizárólag figyelmeztette a székhelyszolgáltatót, azonban előfordult több olyan eset is, amikor pár százezer forintos bírságot szabott ki.

Az előbbiek alapján tehát amikor egy cég megbízható székhelyszolgáltatót keres, érdemes a fenti feltételekről egyeztetnie és akár a NAV Pénzmosás Elleni Irodájának határozatait is ellenőriznie, hiszen egy esetleges adóellenőrzés keretében is nagyobb eséllyel lehet számítani egy egyébként is magas színvonalú szolgáltatást nyújtó társaság segítségére, támogatására.

(This article was prepared with the assistance of Opus Legal. Thank you for the help!)

NAV figyelő

Áprilisi NAV figyelő

Az alábbiakban összegyűjtöttük a NAV honlapján az elmúlt hetekben közzétett fontosabb tájékoztatókat és iránymutatásokat.

A NAV-hoz benyújtott hipa-bevallások kezelése (2021.04.06.)

A tőzsdei értékpapír osztaléka utáni szociális hozzájárulási adó a 20SZJA bevallásban (2021.04.07.)

A fordított áfa hatálya alá tartozó ügyletkör szűkítése a munkaerő-kölcsönzés szektorban 2021. április 1-jétől (2021.04.08.)

Megszűnik a 22 eurós áfamentességi értékhatár (2021.04.08.)

Hasznos tanácsok az szja-bevallási tervezethez (2021.04.09.)

Áprilisra is érvényesek a kedvező szabályok (2021.04.12.)

3002/2021. útmutató a méltányossági jogkör gyakorlásáról (2021.04.14.)

Ingatlan bérbeadásból származó jövedelem figyelembevétele a szociális hozzájárulási adó felső határának számításánál magánszemélyek esetében (2021.04.20.)

Szankciómentesség a külföldi adóalanyok távértékesítés utáni számlaadat-szolgáltatására (2021.04.22.)

Változtak a rendezett munkaügyi kapcsolat feltételrendszerének szabályai (2021.04.27.)

Hogyan adózik az online sportfogadás nyereménye? (2021.04.30.)

tényleges tulajdonos nyilvántartás

Tényleges tulajdonosok központi nyilvántartása

Az Európai Unió egyik legfontosabb célkitűzése a pénzmosás és terrorizmus megakadályozása. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (Pmt.) a különböző szolgáltatókra ügyfél átvilágítási és tényleges tulajdonos adatgyűjtési kötelezettséget ír elő. Az ügyfél tényleges tulajdonosának adatait továbbítani szükséges majd egy központi nyilvántartásba. A nyilvántartás létrehozását és a kapcsolódó adatszolgáltatást ugyan elhalasztották, de a Pénzügyminisztérium tájékoztatása alapján a nyilvántartás 2021 közepén élesedni fog.

Kik minősülnek tényleges tulajdonosnak?

Mint ismeretes a különböző szolgáltatóknak ügyfeleik tényleges tulajdonosát azonosítaniuk kell. A tényleges tulajdonost a Pmt. határozza meg, kiegészítő jogszabályként a Polgári törvénykönyv előírásait is figyelembe kell venni. A szabályozás elég összetett, de az mindig egy konkrét, létező magánszemélyt jelent.

Röviden és általános jelleggel megfogalmazva a tényleges tulajdonos az a természetes személy, aki egy adott jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben közvetlenül vagy közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább 25%-val rendelkezik, vagy egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol, vagy meghatározó befolyással bír (alapítványok és bizalmi vagyonkezelési szerződés esetén a tényleges tulajdonos meghatározására speciális előírások vonatkoznak).

Kinek kell majd az adatokat szolgáltatnia a központi nyilvántartásba?

A Pmt. szerinti szolgáltatóknak (szolgáltató), azaz a könyvelőknek, a székhelyszolgáltatóknak, könyvvizsgálóknak, adótanácsadóknak, ügyvédeknek, hitelintézeteknek, pénzügyi szolgáltatóknak, ingatlanforgalmazóknak, stb. kell a központi nyilvántartásba bejelentést tenniük a tényleges tulajdonos adatairól.

Szolgáltatóként mikor és hogyan kell a tényleges tulajdonost meghatározni?

A legtöbb szolgáltató esetében az üzleti kapcsolat létrejöttekor kell meghatározni az ügyfél tényleges tulajdonosát, valamint folyamatosan figyelemmel kell kísérni az adatváltozást. Mindezt írásban dokumentálni kell a szolgáltatónál.

Milyen adatokat kell szolgáltatnia a szolgáltatónak a tényleges tulajdonosról?

A szolgáltatónak többek között a következő adatokat kell továbbítania a tényleges tulajdonosról a központi nyilvántartás számára:

  • családi és utónév,
  • születési családi és utónév,
  • állampolgárság,
  • születési hely, idő,
  • lakcím (ennek hiányában tartózkodási hely),
  • a tulajdonosi érdekeltség jellege és mértéke,
  • kiemelt közszereplő vagy sem.

Kik és milyen mértékben férhetnek hozzá a tényleges tulajdonosok központi nyilvántartásához?

A pénzügyi információs egység, a nyomozó hatóság, a terrorizmust elhárító szerv, a nemzetbiztonsági szolgálatok, az ügyészség és a bíróság korlátozás nélkül igényelhet adatot a központi nyilvántartásból.

A Pmt. által meghatározott felügyeletet ellátó szerv (pl. MNB, Magyar Könyvvizsgálói Kamara, területi ügyvédi kamara) a Pmt-ben foglalt feladatai ellátása érdekében, a szolgáltató a Pmt. által meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedések végrehajtása céljából igényelhet adatot a nyilvántartásból.

Mikortól lép életbe az adatszolgáltatási kötelezettség?

Ugyan az adatszolgáltatási kötelezettséget legkésőbb 2021. március 1-ig teljesíteni kellett volna, az ehhez szükséges központi nyilvántartás hiánya következtében a gyakorlatban erre nem kerülhetett sor. A nyilvántartás felállítása a tervek szerint 2021. június 1-jével valósulhat meg. A Pénzügyminisztérium tájékoztatása alapján az adatszolgáltatás végleges módjáról döntés és törvényjavaslat a közeljövőben várható.

DAC7

Online piactereken folytatott ügyletekkel kapcsolatos EU-s információcsere

Az Európai Unió Tanácsa 2021. március 22-én új irányelvet fogadott el, amely az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről szóló 2011/16/EU tanácsi irányelvnek (Directive on Administrative Cooperation, DAC 1) egy újabb módosítása.

A módosítás a digitális platformokat üzemeltető vállalkozások számára ír elő adatszolgáltatási kötelezettséget, illetve az Európai Unió tagállamainak adóhatóságai között automatikus információcserét biztosít 2023. január 1-től. A 2021/514/EU irányelvet Magyarországnak, ahogy minden uniós tagállamnak, 2022. december 31-ig kell a hazai jogrendbe átültetnie.

A DAC 7 a korábbi DAC irányelvekhez hasonlóan az OECD által elindított BEPS Akciótervének mentén kidolgozott adócsalás, adókijátszás és adóelkerülés kiküszöbölése érdekében kíván lépéseket tenni. A DAC 7 irányelv létrejöttét több kérdéskör indukálta.

Egyrészt a gazdaság digitalizációja felgyorsult, aminek következtében a be nem vallott és így adózatlan jövedelmek szintje jelentős. A tagállami adóhatóságok pedig nem rendelkeznek kellő információval ahhoz, hogy például a digitális platformok közvetítésével végzett kereskedelmi tevékenységekből országukban szerzett bruttó jövedelmet pontosan megállapítsák és ellenőrizzék.

Másrészt az európai uniós és az unión kívüli digitális platformokat üzemeltetők számára kíván az Európai Unió egységes szabályozást bevezetni annak érdekében, hogy az ezeken a csatornákon szerzett jövedelem részévé váljon a jövedelmekkel kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségnek, illetve a tisztességtelen verseny megakadályozásával egyenlő versenyfeltételeket biztosításon a különböző vállalkozások számára.

Nézzük, hogy melyek a DAC 7 irányelvvel kapcsolatos legfontosabb szabályok:

  • Az adatszolgáltatási kötelezettség a digitális platformok üzemeltetőire, az adatszolgáltatással érintett aktív értékesítők és az általuk végzett ún. érintett tevékenységek tekintetében terjed ki.
  • Adatszolgáltatással érintett az az értékesítő, aki valamely EU-s tagállamban illetőséggel rendelkezik vagy valamely tagállamban található ingatlant adott bérbe, és az alábbi tevékenységek kapcsán bevételt realizált az adott évben.
  • Érintett tevékenység amennyiben ellenérték fejében végzik a következő tevékenység(ek)et: ingatlan bérbeadása, személyi szolgáltatás (minden feladatalapú online vagy személyes offline munka), áruk értékesítése és közlekedési eszköz bérbeadása.
  • A fentiek alapján adatszolgáltatás alá esnek, eshetnek például az Amazon-on, az eBay-en, az Alibaba-n, az Airbnb-n és a Booking.com-on történő értékesítések, bérbeadások is.
  • Az adatszolgáltatásra kötelezett digitális platform üzemeltetőjének többek között a következő adatokat kell szolgáltatnia az értékesítővel kapcsolatban az illetékes hatóságnak: név, cím, adószám, születési dátum, pénzforgalmi jelzőszám, pénzügyi számla tulajdonosának neve, kifizetett vagy jóváírt ellenérték teljes összege, visszatartott vagy kivetett díjak, jutalékok, illetve adók, közvetített ingatlan címe és földhivatali nyilvántartási száma.
  • Az ingatlanok bérbeadásával foglalkozó értékesítők (például szállodaláncok vagy utazásszervezők) esetében külön szabályok kerülnek megállapításra, amelynek lényege az, hogy csak bizonyos volumen alatt keletkezik adatszolgáltatási kötelezettség.
  • Az irányelv alapján az áruértékesítésre szintén speciális szabályok fognak vonatkozni, így ezekben az esetekben meghatározott tranzakciószám és árbevétel értékhatár felett merül fel adatszolgáltatási kötelezettség.
  • Az irányelvet 2022. december 31-ig kell átültetni a nemzeti jogba, amit 2023. január 1-től kell alkalmazni. Ez alapján az első adatszolgáltatást 2024. január 31-ig kell megtenni.
  • Az adatszolgáltatási kötelezettség kiterjed a határokon átnyúló és a nem határokon átnyúló tevékenységekre is.
  • Elég egyetlen európai uniós tagállamban adatot szolgáltatnia az érintetteknek, hisz a tagállamok adóhatóságai automatikusan továbbítják a többi érintett ország adóhatósága felé az információkat.
  • Az adatszolgáltatási kötelezettség azokat is érinteni fogja, akik ugyan kereskedelmi tevékenységet folytatnak az Unióban, de egyetlen tagállamban sem rendelkeznek adóügyi illetőséggel (harmadik országban jegyezték be őket), valamint üzletvezetésük helye vagy állandó telephelyük sem valamely tagállamban található. Ilyen külföldi platformüzemeltetőnek egy uniós tagállamban regisztráltatnia kell magát, majd ebben az országban kell adatot szolgáltatnia.
  • A szankciók megválasztása tagállami hatáskörbe fog tartozni – azoknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.
  • Adatvédelmi szabályok is feltüntetésre kerülnek, amelyek alapján a platformüzemeltetőknek tájékoztatniuk kell az érintett magánszemélyeket egyebek mellett arról, hogy az irányelvvel összhangban rájuk vonatkozó információkat gyűjtenek és továbbítanak.

A DAC 7 elfogadásával a Tanács munkája még nem ért véget. Már megkezdődött a következő irányelv, a DAC 8 kidolgozása, amely az új alternatív fizetési és befektetési eszközökkel kapcsolatos információcsere szabályait kívánja lefektetni, többek között érintve a kriptoeszközöket és az elektronikus pénzt.

veszélyhelyzet meghosszabbítása_2

Covid-19-el kapcsolatos intézkedések aktuális módosításai

A napokban megjelent a Magyar Közlöny 51. és 52. száma, melyek a járványügyi helyzettel összefüggő védelmi intézkedések meghosszabbításáról, illetve azok fokozatos feloldásáról szólnak.

A védelmi intézkedések 2021. április 8. napjáig fennmaradnak. Ez alól kivételt képeznek az oktatásra vonatkozó intézkedések, melyek 2021. április 19-ig maradnak hatályban.

Korábbi article írtunk az intézkedésekkel kapcsolatos adókedvezményekről,  bérjellegű és egyéb támogatásokról. A legújabb veszélyhelyzeti módosításokat az alábbiakban foglaltuk össze.

2.500.000. COVID-19 oltóanyag első dózisának beadását követően életbe lépő legfontosabb intézkedések:

  • Kijárási tilalom időszaka 22:00-5:00 közé tolódik ki.
  • szolgáltatásokkal kapcsolatos ideiglenes védelmi intézkedések megszüntetésre kerülnek.
  • A személyes megjelenést igénylő szolgáltatás céljára szolgáló helyiség vagy helyszín nem köteles zárva tartani.
  • Az üzletek 5:00 és 21:30 között nyitva tarthatnak és vásárlókat fogadhatnak.
  • Vendéglátó üzletben az elvitelre alkalmas étel kiadásáig megengedett a benntartózkodás.
  • 10 nm2-es, vagy ennél kisebb üzlethelyiségben 1 fő vásárló tartózkodhat. 10 nm2-nél nagyobb üzlethelyiségben 10 nm2-ként átlagosan 1 fő tartózkodhat. A megengedett létszámba nem kell beleszámolni a 14. életévét be nem töltött kiskorút, 65. életévét meghaladott személy segítőjét, illetve a fogyatékossággal elő személy segítőjét. Ha nincs üzlethelyiség, akkor a vásárlóknak egymástól 1,5 méteres távolságot kell tartaniuk.
  • A szabályok be nem tartása 100.000,-Ft-tól 1.000.000,-Ft-ig terjedő bírságot vonhat maga után, illetve a kötelezettségszegő helyiséget, területet legalább 1 napra, de legfeljebb 1 évre ideiglenesen bezárhatják. Lehetőség van a jogkövetkezmények alóli mentesülésre, ha az üzemeltető/vezető a jogsértő személyt felszólította a távozásra vagy – ha a jogsértő személy a felszólítás ellenére sem távozott – a rendőrséget értesítette.

Meghosszabbításra került 2021. május 1-ig a 147/2021. (III. 27.) Korm. rendelet, ami a veszélyhelyzet ideje alatti egyes gazdaságvédelmi intézkedésekről szól.

  • A bértámogatás külön kérelem benyújtása nélkül meghosszabbodik 2021. április hónappal azon munkáltatók esetében, akik 2021.03.27. (e rendelet hatálybalépése) napja előtt már benyújtottak bértámogatási kérelmet. Automatikusan kiterjed a kérelem április hónapra abban az esetben, ha a munkaadó nem nyilatkozik akként, hogy nem kívánja igénybe venni a bértámogatást.
  • Ezen felül, azon tevékenységek esetében, amelyek adókedvezményt vagy bértámogatást vontak maguk után, 2021. április hónapra is megkapják a korábbi article említett segítségeket (azaz a szocho kedvezményt 2021. március és április hónapra, szakképzési hozzájárulás mentességet 2021. januártól áprilisig, rehabilitációs hozzájárulás mentességet 2021-ben négy hónapra, KATA tételes adó mentességet 2021. március és április hónapokra, KIVA mentességet a személyi jellegű kifizetések tekintetében pedig 2021. januártól áprilisig).

Széchenyi Pihenő Kártyán lévő pénzösszegek felhasználásáról:

  • A veszélyhelyzet lejártát követő 60. napig bezárólag a pénzforgalmi szolgáltató a Pihenő Kártyán lévő fel nem használt pénzösszegre díjat nem számíthat fel.
  • Az ezt követő periódusra vonatkozó díjról pedig tájékoztatót küld a kártyabirtokosnak.

A digitális oktatással érintett családokat segítő támogatás a következőképpen módosult:

  • A helyhez kötött internet-hozzáférési szolgáltatás nem négyszer, hanem ötször 30 napra vehető igénybe.
  • Ez a kedvezmény március és április hónap tekintetében az alapfokú nevelés-oktatást folytató köznevelési intézménnyel fennálló jogviszonyra tekintettel is igénybe vehető, kétszer 30 napra.

A bérletidíj-fizetési mentesség kapcsán a következők változtak:

  • Korábban csak 2021. március hónapra nem kérhette az állam vagy helyi önkormányzat, vagy a befolyásuk alatt álló gazdasági társaság a bérleti díjat. Ez a bérleti díjfizetési mentesség 2021. április hónapra is érvényesül.
  • Ezen felül a bérbeadó a rendelet alapján mentesített tevékenységet végző bérlőnek a bérleti díjat köteles 2021. április 16-ig visszafizetni, ha azt a bérlő 2021. április hónapra már megfizette.

Összefoglalva a veszélyhelyzeti legújabb rendelkezéseket:

  • A Kormány 2021. április hónapra meghosszabbította a különböző adókedvezményeket és bértámogatásokat az érintett tevékenységet főtevékenységként folytató vállalkozásoknál, vállalkozóknál.
  • Ugyanakkor a korábbi tevékenységi kivételekben nincs változás.
  • A digitális oktatás 2021. április 19-ig tartó meghosszabbodásával az internet előfizetési támogatás plusz 30 napra igénybevehető az érintett diákokra tekintettel.
  • A bérleti díjfizetési mentesség is meghosszabbodott 2021. április hónapra tekintettel.
DAC_2cikk

Határon átnyúló ügyletek jelentése: hol húzódik a határ?

Az előző hírlevelünkben is említett pénzminisztériumi tájékoztató közérthetően járja körül a DAC 6 ismertetőjegyek jórészét és több egyértelmű helyzetet is példaként vizsgál meg a jelentéstétel szempontjából.

Tapasztalatunk szerint azonban számos olyan, a gyakorlati életből hozott szituáció merül(het) fel, melyekkel összefüggésben nem kézenfekvő, hogy miként kell eljárnia az adózónak vagy az adózó képviselőjének (pl. adótanácsadó, ügyvéd, könyvelő, székhelyszolgáltató, pénzügyi tanácsadó, hogy csak néhány szolgáltatót említsünk), illetve hogy az adott eset kapcsán egyáltalán mi a célja és következménye a jelentéstételnek. Az alábbiakban két példát említünk ezekre vonatkozóan.

Építőipari tevékenység

Mi a teendő DAC 6 jelentéstételi szempontból például egy magyarországi székhelyű, építőipari vállalkozás esetében, ahol határon átnyúló szolgáltatás keretében teljesítenek építőipari kivitelezési munkákat Németországban?

Az ún. EU posting szabályok következményeként a magyar munkavállalók ugyanazt a minimális bérszintet kapják, amelyet a németországi vállalkozó lenne köteles fizetni a saját munkavállalóinak. Ugyanakkor a 2020. június 30-ig hatályos társadalombiztosítási szabályok alapján ezen bértömegből elegendő volt csak a minimálbér/garantált bérminimum után megfizetni a társadalombiztosítási közterheket. Ez végeredményben a német megrendelő oldalán váltott ki olyan adóelőnyt/költségmegtakarítást, ami a struktúra kialakításánál és a megbízás odaítélésénél döntő jelentőséggel bírt.

Kell-e ilyen esetben adatot szolgáltatni a NAV irányába DAC 6 szempontból, és a NAV vajon tájékoztatja-e a német adóhivatalt, ha az ügylet bejelentésre kerül?

Tevékenység áttelepítése

További kérdésként merül fel, hogy miként viszonyuljanak ezek után a vállalkozások az országok által biztosított számos, a letelepedést ösztönző állami támogatásokhoz, mint pl. zöldmezős beruházások támogatásához, fejlesztési adókedvezményekhez vagy egyéb munkahelyteremtő beruházásokhoz a DAC 6 jelentéstételi szabályok kapcsán?

Hiszen az országok között e tekintetben nagy a verseny; megannyi eszközzel próbálják elérni, hogy egy-egy cég náluk telepedjen le (helyezze át tevékenységét) és hozzon létre például szolgáltató vagy K+F központot és ezzel fejlessze a gazdaságot, foglalkoztasson munkavállalókat és végső soron jelentős adóbevételeket és vásárlóerőt generáljon. Gazdaságpolitikailag ezek a fent említett ösztönzők azt üzenik, hogy ha az adott országba telepíti valaki az üzletágát, K+F tevékenységét, termelő üzemét, stb., kedvezőbb adózási és támogatási szabályokkal számolhat az áttelepítés és akár a működtetés során is, mint más országokban tenné, tehetné.

Meglátásunk szerint ebből a szempontból ambivalensnek mondható a DAC 6 irányelv, aminek célja, hogy kiszűrje azokat a vállalkozásokat és technikákat, amelyek csupán adóelkerülési céllal visznek be egy külföldi elemet tevékenységükbe, miközben számos állam sokrétű adóoptimalizációs és támogatási eszközzel is kecsegtet, ha a befektető az adott országban telepedik le, helyezi át oda tevékenységét.

Hol húzódik tehát a határ, ami alapján eldönthető, hogy egy konstrukció fő előnye az adóelőny vagy a fő előnyök egyike a konstrukció megvalósításával az elért adóelőny és így már jelentéstételi kötelezettséget von maga után? Illetve ha jelentést kell tenni, akkor mi ennek a célja és következménye ezekben az esetekben?

A fent említett néhány kiragadott példán keresztül látható, hogy számos kérdés merül fel a határon átnyúló konstrukciókra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség tekintetében. A pénzügyminisztériumi tájékoztatóban ismertetetteken túl belefuthatunk olyan ügyletekbe, amelyekkel érdemes és szükséges is foglalkozni, hiszen komoly szankciókat vonhat maga után a bejelentés elmulasztása, de akár annak késedelme vagy hibás teljesítése is. Ezek alapján elmondható, hogy mindenképpen tájékozódni szükséges a DAC 6 adatszolgáltatási szabályokról, amennyiben valamilyen külföldi eleme van vállalkozásunk vagy ügyfelünk tevékenységének.

Kriptovaluta

Kriptovaluták és egyéb modern jövedelmek adózása

Az internet terjedésével több olyan online (tőzsdei) platform létezik, amely kis befektetés mellett nagy nyereséggel kecsegtet, de vajon ismerjük-e azok adózási konzekvenciáit és hogy magánszemélyek esetében van-e bevallandó jövedelem, amire személyi jövedelemadót vagy más közterhet kell fizetni? Cikkünk erre a kérdésre keresi a választ néhány tipikus kérdéskört érintve.

eToro, Revolut, PayPal sokak számára ismert portálok és lehetőségek könnyűnek tűnő jövedelemszerzésre, befektetésre. Ezeken a jól ismert online portálokon nemcsak klasszikus vállalati részvények, kötvények, áruk, arany, devizák, befektetési jegyek adás-vétele történik (sokszor pillanatok leforgása alatt), hanem egyéb ügyletek is bonyolódnak, pl. származtatott pénzügyi instrumentumok, kriptovaluták, bitcoin részvények, CFD-k, ETF-k vagy más hasonlóan izgalmas instrumentumok is gazdát cserélnek olykor nagy nyereséggel. De olyan is előfordul, hogy a magánszemély veszteséget realizál egy-egy befektetése kapcsán, noha összességében nyereséggel zár egy évet.

Mivel Magyarországon ezek az online felületek jellemzően nem magyar vállalkozásként vannak jelen és sok esetben csak az interneten találhatóak meg (nincsenek fizikai szolgáltató fiókok, valamint jellemző, hogy amerikai, luxemburgi, ír, hongkongi, ciprusi, stb. bejegyzésű vállalkozásokról van szó), a hétköznapi ember hajlamos úgy gondolkodni, hogy ezek a magyar hatóságok számára „láthatatlanok” és így az általuk realizált jövedelem után nem kell adót fizetni. Nohát, ez koránt sincs így. Ki kell ábrándítsuk az érdeklődő olvasót.

A széleskörű, egész világot átfogó információcsere szabályok miatt – gondoljunk csak az amerikai FATCA szabályozásra vagy az Európai Unió DAC irányelveire – ezen jövedelmek egy része a nemzeti adóhatóságok között már most automatikusan vagy kérésre időről időre megosztódik és gazdát cserél. A megosztott információk és jövedelmek köre pedig egyre inkább bővül, bővülni fog (ebbe az irányba mutat a kidolgozás alatt lévő DAC 8 Irányelv is a kriptoeszközökkel és az elektronikus pénzzel kapcsolatos információk cseréjéről), így csak idő kérdése, hogy egyeseknél NAV vizsgálódás tárgyát képezzék a jelenleg láthatatlannak gondolt befektetések.

Magyar magánszemélyek esetében miért bír jelentőséggel ez a témakör?

Magyar illetőségű magánszemélyek Magyarországon korlátlan adókötelezettséggel rendelkeznek, ami azt jelenti, hogy világjövedelmükről kell számot adniuk éves adóbevallásukban. Másként megfogalmazva: minden önálló és nem önálló, valamint elkülönülten adózó és egyéb jövedelmet be kell vallaniuk, függetlenül attól, hogy azt Magyarországon vagy külföldön realizálták. Az már egy másik kérdés, hogy ezekre kell-e adót fizetniük, tekintettel például a kettős adózást kizáró egyezmények „mentesítő” szabályaira, és pontosan mennyit.

Elképzelhető természetesen az is, hogy valamilyen jövedelemre külföldön már vontak le adót, de ez nem jelenti azt, hogy azt nem kell bevallani vagy nem kell rá magyar személyi jövedelemadót vagy más közterhet fizetni (pl. szociális hozzájárulási adót).

Milyen adókötelezettség merülhet fel egyik-másik befektetés kapcsán?

Itt elsősorban a magánszemélyeket terhelő 15%-os személyi jövedelemadóra és a 15,5%-os szociális hozzájárulási adóra kell gondolnunk. Az adó alapja sok esetben nem a jövedelem 100%-a, hanem annál alacsonyabb szinten van (jelenleg 87%, de korábbi években ez alacsonyabb, 85% volt), azonban az összes adóterhelés akár egy jelentős összeg is lehet. Elképzelhető, hogy ezeket a vonatkozó negyedévet követően kell adóelőlegként megfizetnünk és az éves adókötelezettségünkkel együtt kell a teljes összegre kipótolnunk, ha van a befizetett előleghez képest pótlólag fizetendő adónk.

Ha tartós befektetésről beszélünk (ún. portfolió típusú TBSZ számláról), akkor persze az is elképzelhető, hogy a nyereségre nincs semmilyen adóteher, ugyanakkor ehhez több szigorú feltételt kell teljesítenie a magánszemély befektetőnek (pl. jellemzően 5 évig kell a befektetést tartania).

Hogyan kell ezeket a jövedelmeket bevallani?

Függetlenül attól, hogy ezeket a jövedelmeket magyar vagy külföldi forrásból szerezzük, azokat a magánszemélynek kell bevallania személyi jövedelemadó és szociális hozzájárulási adó szempontból is (önadózás szabályai szerint). Az esetek többségében a magyar szolgáltatóknak (pl. befektetési szolgáltatónak vagy hitelintézetnek) sem kell a vonatkozó szja és egyéb közterheket levonnia – külföldi online (tőzsdei) platformnak meg pláne nincs ilyen kötelezettsége Magyarországon.

Fontos, hogy be kell kategorizálni az adott jövedelmeket és ez alapján kell megállapítani az adókötelezettséget. Lehet például, hogy ellenőrzött tőkepiaci ügyletről (Stock vagy ETF-ek (Exchange Trading Fund)), tőzsdei értékpapír után fizetett osztalékról (Dividend on Real) vagy árfolyamnyereségről beszélünk, de az is előfordul, hogy egyéb jövedelemről. Ilyen utóbbi jövedelemkategóriába eshetnek például a származékos ügyletek (CFD-k (Contract for Difference)) vagy a kriptovaluta ügyletek. Mindezeknek más és más lehet az adózása, olykor még az adóalapja is.

Általánosságban elmondható például, hogy amennyiben van a magánszemélynek a minimálbér 24-szeresét meghaladó jövedelme, akkor szociális hozzájárulási adót csak az ún. egyéb jövedelem kategóriába eső pénzügyi instrumentumokon kell megfizetni, mint például az értékpapírnak nem minősülő kriptovalutákon, bitcoinokon vagy a származtatott ügyleteken, mint pl. a CFD-éken.

Mi alapján lehet a jövedelmet meghatározni?

Az online (tőzsdei) platformoknál elérhetőek részletes kimutatások, amelyek napról napra követik az akár éves szinten ezernyi ügylet nyereségét és veszteségét is. Ezeket a kimutatásokat mindenképpen érdemes ellenőrizni adózási szempontból is, mert korántsem biztos, hogy ha az adott évben összességében veszteséggel zártuk az online kereskedéseinket, nem merül fel személyi jövedelemadó vagy szociális hozzájárulási adó kötelezettségünk.

A nyereség a veszteséggel korlátlanul szembeállítható?

Erre nincs egy egyértelmű igenlő válasz, hiszen ez attól függ, hogy milyen pénzügyi instrumentumról van szó és hogy a kereskedés az adott instrumentummal például milyen platformon pl. hivatalos tőzsdén folyik vagy sem. Ha tőzsdén kereskedett értékpapírról beszélünk, akkor ún. ellenőrzött tőkepiaci ügyletekről van szó, és egyértelmű igen a válasz. Ez azokat a kereskedéseket jelenti, amelyek hivatalos tőzsdéken bonyolódnak, mint pl. a Budapesti Értéktőzsdén, a frankfurti, a londoni vagy más hivatalos értéktőzsdéken. Ilyen ellenőrzött tőkepiaci ügyletek nyereségeinek és veszteségeinek együttes összege adóköteles csak egy adott adóéven belül. Sőt ismert ezen értékpapírok esetében az adókiegyenlítés intézménye, ami azt jelenti, hogy összesen 3 adóév tekintetében például a korábbi két év veszteségeit is figyelembe lehet venni az adott 3. év nyereségének csökkentésére. Ezért is lehet fontos például egy-egy adóév tekintetében a veszteségeket is feltüntetni az szja bevallásban.

Hogyan kell forintra átszámítani a külföldi devizában lévő pénzügyi instrumentumok nyereségét?

A (tőzsdei) platform igazolása alapján a magánszemélynek főszabály szerint az MNB által közzétett hivatalos napi devizaárfolyamai használatával kell napi szinten forintra átszámítania az online számlán napi szinten realizált nyereséget és veszteséget. Ez sok esetben nem szokott könnyű feladat lenni, főleg ha napi szinten több száz ügylet is realizálódik egy online számlán.

A NAV által kiajánlott eSZJA bevallásban szerepelnek ezek a „modern” jövedelmek?

Néhány kivételtől eltekintve alapvetően nem szerepelnek ezek a jövedelmek a NAV által kiajánlott eSZJA bevallásban sem a személyi jövedelemadó, sem a szociális hozzájárulási adó kötelezettségek között. Mivel önadózásról van szó, a magánszemélynek saját magának kell adatot szolgáltatnia az adóév során realizált jövedelmeiről, amelyet a jövedelem konkrét típusától függően kell feltüntetnie az szja bevallásában legyen az ellenőrzött tőzsdei ügylet, osztalék, árfolyamnyereség vagy akár egyéb jövedelem.

Mint látható sok olyan kérdéskör merül fel az online (tőzsdei) platformokon zajló ügyletek kapcsán, ami nem egyszerű feladat elé állítja az adózásban tapasztalatlan magánszemélyeket. Javasolt ezért körültekintően tájékozódni a helyes adókötelezettség meghatározásához, főleg a közeledő éves szja bevallások elkészítése kapcsán.

NAV figyelő

Márciusi NAV figyelő

Az alábbiakban összegyűjtöttük a NAV honlapján az elmúlt hetekben közzétett fontosabb tájékoztatókat és iránymutatásokat.

Minimálbér, garantált bérminimum (2021.03.01.)

Katás vállalkozások és partnereik: mikor és kinek kell a 40 százalékos mértékű adót megfizetnie? (2021.03.02.)

Márciusra is érvényesek a kedvező szabályok (2021.03.02.)

Mezőgazdasági őstermelői tevékenység 2021-ben Gyakran ismételt kérdések (2021.03.02.)

NAV-ajánlás a számlázó programok fejlesztőinek (2021.03.03.)

Szankciómentesség a külföldi adóalanyok távértékesítés utáni számlaadat-szolgáltatására (2021.03.03.)

Gépjárműadóval kapcsolatos gyakran ismételt kérdések (2021.03.03.)

Pénzügyi képviselet a brexit után (2021.03.03.)

Megszűnik a fordított áfa a munkaerő-kölcsönzés szektorban (2021.03.05.)

Mezőgazdasági őstermelői tevékenység 2021-ben Gyakran ismételt kérdések (2021.03.08.)

Magánszemélyek, egyéni vállalkozók fizetési kedvezménye (2021.03.08.)

Gazdálkodó szervezetek, egyéni vállalkozók fizetési kedvezményei (2021.03.08.)

Márciusra nem kell katát fizetni (2021.03.12.)

Újabb kedvezmény az adózási könnyítéseket igénybe vevő egyéni és társas vállalkozásoknak (2021.03.12.)

Március hónapra újabb ágazatokban érvényesíthetők a veszélyhelyzeti adózási könnyítések (2021.03.12.)

Gyakori kérdések és válaszok az szja-bevallásról 2021 (2021.03.12.)

Az elektronikus kereskedelemre vonatkozó új áfaszabályok (2021.03.16.)

Családi kedvezmény érvényesítése egyedülállók családi pótlékának folyósítása esetén (2021.03.26.)

Nem minden energiahatékonysági beruházáshoz társul adókedvezmény (2021.03.31.)

Covid_támogatás_kedvezmény

Veszélyhelyzet: kedvezmények és bértámogatás

2021. márciusában a súlyosbodó járványügyi helyzet, valamint a bekövetkezett szigorítások miatt a vállalkozások egy újabb köre vehet igénybe adókedvezményeket és bértámogatást a már támogatott vállalkozások mellett. Ezen felül az ún. internet-hozzáférési szolgáltatási kedvezmény és a bérletidíj-fizetési mentesség is meghosszabbításra került.

Az alábbiakban az ezekkel kapcsolatos főbb tudnivalókat foglaltuk össze.

Milyen adókedvezmények érhetők el?

* Jelen esetben az általános szabályok szerinti jogosultsági időszakokat tüntettük fel kizárólag a 2021-es év tekintetében. Az alábbiakban kifejtettek alapján meghatározott tevékenységi körökre speciális előírások vonatkoznak.

Mekkora összegű bértámogatás kapható?

A bértámogatás (vissza nem térítendő állami támogatásként adott) összege a bruttó munkabér 50%-a, de legfeljebb havi 241.500 Ft, 2021. február 1-től pedig 251.100 Ft (a megemelt minimálbér miatt). Itt fontos kritérium, hogy a munkaviszony minimum 2021. április 30-ig fenn kell, hogy álljon.

Mely tevékenységek jogosítanak kedvezményekre és bértámogatásra, és milyen időszakra vonatkozóan?

A kormányrendelet tételesen felsorolja azokat a tevékenységeket, melyek alapján jogosult lehet egy vállalkozás az említett adókedvezményekre és bértámogatásra. Azonban fontos figyelemmel lenni arra, hogy ezen tevékenységek az alábbi csoportokra kerültek felosztásra:

  1. Az 1-25. pontban felsorolt (fő)tevékenységet végzők 2021. I. negyedévre vonatkozóan jogosultak a kedvezmények igénybevételére, bértámogatásra pedig a 2020. november 11-től 2021. április 10-ig terjedő időszakban lehet kérelmet benyújtani (figyelemmel a 3. pontban említett szálláshely-szolgáltatókra vonatkozó kivételekre is).
  2. A 26-56. pontban szereplő (fő)tevékenységet végzők esetében a rendelkezés csak 2021. március 8-31. napja között hatályos, mivel ezen vállalkozásoknak csak március 8. napjától kellett bezárniuk. Így ők csak március hónapjára igényelhetik a kedvezményeket és a bértámogatást.
  3. Szálláshely-szolgáltatási főtevékenységet végzők (19-22. pontok) 2020. december 10. és 2021. április 10-ig terjedő időszakban nyújthatják be bértámogatási igényüket.

Megjegyezzük, hogy a kedvezmények és a bértámogatás igénybevételének feltétele, hogy a vállalkozás minimum 6 hónapja túlnyomórészt a megjelölt tevékenységet (tényleges főtevékenységként) végzi és az abból származó bevétele az összes bevétel minimum 30%-a vagy ennél magasabb arány. Az is fontos szempont, hogy a bértámogatást saját jogon nem veheti igénybe egy egyéni vállalkozó vagy társas vállalkozó, hanem csak az általa foglalkoztatott után.

Az említett tevékenységek tehát a következők:

  1. Éttermi, mozgó vendéglátás (TEÁOR 5610) tevékenység,
  2. Rendezvényi étkeztetés (TEÁOR 5621) tevékenység,
  3. Italszolgáltatás (TEÁOR 5630) tevékenység,
  4. Filmvetítés (TEÁOR 5914) tevékenység,
  5. Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése (TEÁOR 8230) tevékenység,
  6. Sport és szabadidős képzés (TEÁOR 8551) tevékenység,
  7. Előadó-művészet (TEÁOR 9001) tevékenység,
  8. Előadó-művészetet kiegészítő (TEÁOR 9002) tevékenység,
  9. Művészeti létesítmények működtetése (TEÁOR 9004) tevékenység,
  10. Múzeumi tevékenység (TEÁOR 9102) tevékenység,
  11. Növény-, állatkert, természetvédelmi terület működtetése (TEÁOR 9104) tevékenység,
  12. Sportlétesítmény működtetése (TEÁOR 9311) tevékenység,
  13. Sportegyesületi tevékenység (TEÁOR 9312),
  14. Testedzési szolgáltatás (TEÁOR 9313) tevékenység,
  15. Egyéb sporttevékenység (TEÁOR 9319) tevékenység,
  16. Vidámparki, szórakoztatóparki (TEÁOR 9321) tevékenység,
  17. Fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR 9604) tevékenység,
  18. n.s. egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység (TEÁOR 9329)
  19. Szállodai szolgáltatás (TEÁOR 5510) tevékenység,
  20. Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR 5520) tevékenység,
  21. Kempingszolgáltatás (TEÁOR 5530) tevékenység,
  22. Egyéb szálláshely szolgáltatás (TEÁOR 5590) tevékenység,
  23. Utazásközvetítés (TEÁOR 7911) tevékenység vagy
  24. Utazásszervezés (TEÁOR 7912) tevékenység
  25. n.s. egyéb szárazföldi személyszállítás (TEÁOR 4939) tevékenység
  26. Iparcikk jellegű bolti vegyes kiskereskedelem (TEÁOR 4719) tevékenység,
  27. Audio-, videoberendezés kiskereskedelme (TEÁOR 4743) tevékenység,
  28. Textil-kiskereskedelem (TEÁOR 4751) tevékenység,
  29. Villamos háztartási készülék kiskereskedelme (TEÁOR 4754) tevékenység,
  30. Bútor, világítási eszköz, egyéb háztartási cikk kiskereskedelme (TEÁOR 4759) tevékenység,
  31. Könyv-kiskereskedelem (TEÁOR 4761) tevékenység,
  32. Papír-, írószer-, irodaszer- és nyomtatvány-kiskereskedelem (TEÁOR 476203) tevékenység,
  33. Zene-, videofelvétel kiskereskedelme (TEÁOR 4763) tevékenység,
  34. Sportszer-kiskereskedelem (TEÁOR 4764) tevékenység,
  35. Játék-kiskereskedelem (TEÁOR 4765) tevékenység,
  36. Ruházat kiskereskedelem (TEÁOR 4771) tevékenység,
  37. Lábbeli-, bőráru-kiskereskedelem (TEÁOR 4772) tevékenység,
  38. Óra-, ékszer-kiskereskedelem (TEÁOR 4777) tevékenység,
  39. Egyéb m.n.s. új áru kiskereskedelme (TEÁOR 4778) tevékenység,
  40. Használtcikk bolti kiskereskedelme (TEÁOR 4779) tevékenység,
  41. Videokazetta, lemez kölcsönzése (TEÁOR 7722) tevékenység,
  42. Egyéb személyi használatú, háztartási cikk kölcsönzése (TEÁOR 7729) tevékenység,
  43. Egyéb foglalás (TEÁOR 7990) tevékenység,
  44. Szerencsejáték, fogadás (TEÁOR 9200) tevékenység, kivéve a totózó és lottózó,
  45. Szórakoztatóelektronikai cikk javítása (TEÁOR 9521) tevékenység,
  46. Lábbeli, egyéb bőráru javítása (TEÁOR 9523) tevékenység,
  47. Bútor, lakberendezési tárgy javítása (TEÁOR 9524) tevékenység,
  48. Óra-, ékszerjavítás (TEÁOR 9525) tevékenység,
  49. Egyéb személyi, háztartási cikk javítása (TEÁOR 9529) tevékenység,
  50. Fodrászat, szépségápolás (TEÁOR 9602) tevékenység,
  51. n.s. egyéb személyi szolgáltatás (TEÁOR 9609) tevékenység,
  52. Virág-, koszorú- és dísznövény-kiskereskedelem (TEÁOR 477601) tevékenység,
  53. Oktatási intézményben működő vállalkozások esetén Egyéb vendéglátás (TEÁOR 5629) tevékenység,
  54. Járművezetés oktatás (TEÁOR 8553) tevékenység,
  55. n.s. egyéb oktatás (TEÁOR 8559) tevékenység vagy
  56. Oktatást kiegészítő (TEÁOR 8560) tevékenység

Ugyanakkor a felsorolt tevékenységekre vonatkozik pár kivétel szabály, amikor az adott tevékenységet végző nem válik jogosulttá sem adókedvezményre, sem bértámogatásra.

A digitális oktatással kapcsolatban elérhető bármilyen kedvezmény?

Igen, elérhető. Az ún. internet-hozzáférési szolgáltatási kedvezmény a veszélyhelyzet ideje alatt 2021. március hónapra is jár azon családoknak, akiknek van olyan gyermeke, aki alapfokú oktatásban vesz részt.

Bérletidíj-fizetési mentesség

Az előzőeken túlmenően a bérletidíj-fizetési mentességről szóló kormányrendelet is módosításra került. Ez alapján a bérbeadó a bérleti díj 2021. március hónapra eső részét nem követelheti a bérlőtől

  • az állam vagy a helyi önkormányzat, valamint
  • az állam vagy a helyi önkormányzat többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság
    tulajdonában lévő helyiség tekintetében fennálló bérleti szerződés alapján.

A bérleti díjat olyan esetekben nem lehet követelni (a megfizetett díjat pedig vissza kell fizetni március 16-ig), amikor a bérlő az adott helyiségben az alább felsorolt tevékenységek valamelyikét 2021. március 3. napján már végezte és a bérleti szerződés a rendelet hatályba lépése előtt már fennállt.

  1. iparcikk jellegű bolti vegyes kiskereskedelem,
  2. audio-, videoberendezés kiskereskedelem,
  3. textil-kiskereskedelem,
  4. villamos háztartási készülék kiskereskedelem,
  5. bútor, világítási eszköz, egyéb háztartási cikk kiskereskedelem,
  6. könyv-kiskereskedelem,
  7. papíráru-kiskereskedelem,
  8. zene-, videofelvétel kiskereskedelem,
  9. sportszer-kiskereskedelem,
  10. játék-kiskereskedelem,
  11. ruházat kiskereskedelem,
  12. lábbeli-, bőráru-kiskereskedelem,
  13. óra-, ékszer-kiskereskedelem,
  14. egyéb m.n.s. új áru kiskereskedelem,
  15. használtcikk bolti kiskereskedelem,
  16. videokazetta, lemez kölcsönzése,
  17. egyéb személyi használatú, háztartási cikk kölcsönzése,
  18. egyéb foglalás,
  19. szerencsejáték, fogadás tevékenységet, kivéve a totózó és lottózó,
  20. szórakoztatóelektronikai cikk javítása,
  21. lábbeli, egyéb bőráru javítása,
  22. bútor, lakberendezési tárgy javítása,
  23. óra-, ékszerjavítás,
  24. egyéb személyi, háztartási cikk javítása,
  25. fodrászat, szépségápolás,
  26. n.s. egyéb személyi szolgáltatás,
  27. virág-, koszorú- és dísznövény-kiskereskedelem,
  28. oktatási intézményben működő vállalkozások esetén egyéb vendéglátás,
  29. járművezetés oktatás,
  30. n.s. egyéb oktatás,
  31. oktatást kiegészítő tevékenységet végzett.

Ugyanakkor a felsorolt tevékenységekre vonatkozik pár kivétel szabály, amikor a bérletidíj-fizetési mentesség nem alkalmazható. Ezek a kivételek megegyeznek az adókedvezményeknél és bértámogatásnál megadottakkal (pl. egyéb m.n.s. új áru kiskereskedelme, ha a tevékenységet végző az optikai és a mezőgazdasági tevékenységet tényleges főtevékenységként folytatja).

Összegzés

  • A rendelettel érintett kötelezettségek és ennek megfelelően adókedvezmények: SZOCHO, szakképzési hozzájárulás, rehabilitációs hozzájárulás, KATA, valamint KIVA (személyi jellegű ráfordítások tekintetében) esetében jellemzően azon vállalkozásoknál, ahol a mentesített tevékenységet főtevékenységként folytatják (vannak kivételek is ez alól).
  • Az 1-25. pontban szereplő tevékenységek esetén a kedvezmények és a bértámogatás 2021. első negyedévében igénybe vehetők, míg a 26-56. pontban lévők csak 2021. március hónapjában. Itt a szálláshely-szolgáltatásokra vannak kivételek.
  • A megjelölt tevékenységeken belül is akad néhány kivétel, melyek nem jogosítanak a kedvezmények és a bértámogatás igénybevételére.
  • A digitális oktatással kapcsolatban 2021. március hónapra internet előfizetési támogatás kérhető.
  • Egyes esetekben a rendelkezés bérletidíj-mentességet biztosít olyan helyiségek bérlése kapcsán, melyekben a felsorolt, járványügyi helyzettel súlyosan érintett tevékenységek valamelyikét végzik.
Fordított áfa

Munkaerő-kölcsönzés áfája: fordítottból egyenes

Egy régóta húzódó, munkaerő-kölcsönzési szolgáltatásokkal kapcsolatos áfa kérdésben döntött a minap az Európai Bizottság. A döntés következtében 2021. április 1. napjától a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó magyar áfa szabályok szűkebb körben teszik lehetővé az ún. fordított adózást, a legtöbb esetben egyenesen fognak adózni ezek a szolgáltatások.

A módosításhoz nem kapcsolódik az Áfa törvényben átmeneti szabály, ugyanakkor az elmúlt héten pénteken a Pénzügyminisztérium és a NAV kiadott egy közös tájékoztatót, ami több gyakorlati kérdést is tisztáz a hatálybalépéssel és az új előírások alkalmazásával kapcsolatban.

A következőkben ismertetünk néhány kérdéskört, ami meglátásunk szerint tipikusan felmerülhet a munkaerő-kölcsönzési szolgáltatásban érintett adózóknál (akár a szolgáltatást nyújtó, akár az igénybevevő oldalán). Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy átmeneti szabály hiányában az esetek minden körülményének és tényének ismeretében lehet egy munkaerő-kölcsönzési szolgáltatást áfa szempontból megítélni és arról véleményt mondani az átmeneti időszak tekintetében.

Mely szolgáltatások adóznak továbbra is fordítottan?

A módosítás eredményeként kizárólag a következő ún. „építőiparimunkaerő-kölcsönzési szolgáltatások maradnak továbbra is a fordított adózás hatálya alatt:

  • az építési-szerelési munkával létrehozott, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzendő ingatlan átadásával (termékértékesítéssel) kapcsolatos szolgáltatások, valamint
  • az ingatlan létrehozására, bővítésére, átalakítására, megváltoztatására irányuló építési, szerelési munkával kapcsolatos szolgáltatások.

Ezekben az esetekben természetesen a fordított adózás egyéb feltételeinek is meg kell felelniük az adózóknak (pl. a szolgáltatás nyújtója és igénybevevője is rendelkezik magyar adószámmal, azaz áfa alanynak minősül, nem élvez alanyi adómentességet, stb.) ahhoz, hogy ténylegesen fordított adózást alkalmazhassanak.

A fentiekben nem említett esetekben a munkaerő-kölcsönzési szolgáltatások 2021. április 1-jétől egyenesen adóznak áfa szempontból.

Mi a rendező elv az átmeneti időszak számlázásaival kapcsolatban?

Átmeneti szabályok hiányában a fordított adózás alól kieső munkaerő-kölcsönzési szolgáltatások áfa terhére az adott ügylet Áfa törvény szerinti teljesítésének időpontja az irányadó.

Ennek következtében amennyiben az áfa szerinti teljesítésre 2021. április 1-jét megelőzően kerül sor, úgy arra az ügyletre még a fordított adózás szabályait kell alkalmazni. Ugyanakkor amennyiben a szolgáltatásnyújtás Áfa törvény szerinti teljesítése április 1-jére vagy azt követő időpontra esik, abban az esetben már az egyenes adózás szabályai szerint szükséges eljárni.

A munkaerő-kölcsönzési iparágban gyakori az ún. időszakos elszámolás. Ilyen esetekben az Áfa törvény speciális teljesítési szabályai mentén kell eljárni. Itt lényeges szempont például, hogy egy adott időszakról utólag vagy előre számol el partnerével a szolgáltatás nyújtója. Az Áfa törvény ugyanis ezekhez az elszámolási módokhoz eltérő teljesítési szabályt határoz meg. Mindazonáltal egységes rendező elv ezekben az esetekben is az, hogy fordított adózású számlát kell kiállítani, ha az időszakos elszámolású ügylet áfa szerinti teljesítése április 1. előtti, és egyenes adózású számlát, ha a teljesítés április 1-jére vagy azt követő időpontra esik.

Ha a számlázandó időszak áthúzódik április 1-jén, például az elszámolás kéthavonta történik (március-április), akkor sem kell megbontani a vonatkozó számlát. Az ilyen esetekben is az Áfa törvény szerinti teljesítés lesz az irányadó rendező elv.

Van tisztázatlan kérdés a szabályozással kapcsolatban áfa szempontból?

Tekintettel arra, hogy az Áfa törvény nem tartalmaz átmeneti előírásokat, példának okáért értelmezés kérdése, hogy kell eljárni előleg fizetése esetén. Ha például április 1-jét követően történik a végszámla kiállítása, de előleget a szolgáltatásnyújtó már kapott ezt megelőzően partnerétől, amit fordított adózásúként kezelt áfa szempontból, kérdéses, hogy ezt hogyan kell beszámítani a végszámlába.

A munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatos 2015-ös áfa módosítás (amikor egyenesből lett fordított adózás) ezt a kérdéskört megnyugtatóan rendezte az átmeneti szabályozással és a kapcsolódó 2015/2. Adózási kérdéssel. Ugyanakkor jelenleg erre a kérdéskörre vonatkozóan egyelőre nincs konkrét előírás vagy iránymutatás.

Milyen feladatok merülnek fel az „átállással” kapcsolatban?

Az érintett adózóknak többek között számolnia kell azzal, hogy a számlázási rendszert, illetve a folyamataikat hozzá kell igazítani a módosításhoz és az átmenettel kapcsolatos rendező elvhez. E tekintetben például a számlázási programot lehet szükséges módosítani, ami adott esetben bonyolult lehet tekintettel az évközi változásra.

A programnak ugyanis kezelnie kell a különböző munkaerő-kölcsönzési tevékenységeket (építőipari vagy egyéb munkaerő-kölcsönzési szolgáltatás), valamint az átmeneti időszak tekintetében azt, hogy időszakos elszámolásról van szó vagy a főszabály alkalmazandó (pl. egy egyszeri teljesítésre), és ezek alapján egyenesen vagy fordítottan adózik az ügylet.

Az is elképzelhető, hogy már egy kiállított számlát kell módosítani és ennek megfelelően arról tájékoztatni szükséges a partnert többek között azon okból is, mert jelentős áfa finanszírozási kérdés merülhet fel.

DAC 6

Határon átnyúló ügyletek jelentése: gyakorlati kérdések és válaszok

Az Európai Unió nemzeti adóhatóságai egyre több információhoz jutnak a közvetett adók területén. Magyar viszonylatban gondoljunk csak az online pénztárgépekre, az online számlaadat-szolgáltatási kötelezettségre vagy az EKAER-re (amit 2021. január 1-től az ún. BIREG vált ki, egészít ki).

Az Európai Unió információ éhsége a közvetlen adók területét sem kímélte sokáig. 2011-től megszülettek sorra az Adómegállapítási és Jogsegély Irányelvek (Directive on Administrative Cooperation, DAC), immáron a hatodik, a sokat emlegetett DAC 6 (2018/82/EU Irányelv), és azok magyar jogszabálya az Aktv. (2013. évi XXXVII. tv.) A DAC irányelvek szabályai az OECD Adóalap Erózió és Nyereség-átcsoportosítási (Base Erosion and Profit Shifting, BEPS) akciópontjainak mentén szabályozzák a kisebb-nagyobb vállalatcsoporttal rendelkező adózók és szolgáltatóik adatszolgáltatási kötelezettségét.

A témakör aktualitását jelenleg az adja, hogy 2021. február 28-áig jelentést kell tenni azokról az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó határokon átnyúló konstrukciókról, amelyek végrehajtásának első lépése 2018. június 25. és 2020. június 30. közé esett. Ennek apropóján cikksorozatunk első részében a DAC 6 és a magyar szabályozás lényegét foglaljuk össze, rámutatva egy-egy gyakorlati kérdéskörre.

Mi áll az adatszolgáltatási kötelezettség fókuszában?

Az adóhatóságnak benyújtandó adatszolgáltatás célja, hogy olyan ügyletekről, konstrukciókról, struktúrákról szerezzenek az adóhatóságok tartalmi információkat, amelyek rendelkeznek valamilyen határon átnyúló elemmel, azaz két vagy több országot érintenek. Ebben a körben például olyan vállalatcsoportokra kell gondolni, akik több országban (Európai Unióban vagy akár azon kívül is) rendelkeznek gazdasági jelenléttel.

Az adatgyűjtés tágan vett célja az, hogy olyan adóoptimalizációs „termékekkel”, konstrukciókkal, struktúrákkal kapcsolatban gyűjtsenek adatokat, amelyek végső soron jövedelmeket „offshore” területekre helyeznek ki vagy egy vállalatcsoport teljes adókötelezettségét csökkentik. További célja az adatgyűjtésnek, hogy az adóhatóságok olyan ügyletekről, lépésekről kapjanak információkat, melyek kapcsán a pénzügyi számlákra és a tényleges tulajdonosokra vonatkozó információcserét próbálják kijátszani.

Kikre vonatkozik az adatszolgáltatás?

Az adatszolgáltatás a pénzügyi közvetítőkre (például pénzügyi intézményekre, biztosítókra, befektetési- és pénzügyi tanácsadókra), az adótervezésben közreműködő személyekre (például adó- és jogi tanácsadókra, könyvvizsgálókra, könyveléssel, bérszámfejtéssel foglalkozó szolgáltatókra, az említett szolgáltatásokat nyújtó szolgáltató központokra (angolul Shared Service Center, SSC)) és végső soron az adózókra vonatkozik.

A gyakorlatban nemcsak azokra az adózókra és közreműködőkre terjed ki az adatszolgáltatás, akik „megrendelik”, megveszik vagy kitalálják (utóbbiakat hívjuk aktív közreműködőknek) a határon átnyúló adótervezési ötletet, konstrukciót, hanem azokra az ún. passzív közreműködőkre vagy résztvevőkre is, akik az adótervezési konstrukció vagy struktúra megvalósításában segítenek vagy valamilyen módon érintettek.

Az adatszolgáltatás jellemzően vonatkozhat például arra a könyvelési szolgáltatóra, aki jelentendő adótervezési ügyletet könyvel le, illetve arra a könyvvizsgálóra is, aki egy immateriális jószág könyvértékét hagyja jóvá mielőtt azt Magyarországról áthelyezik vagy eladják egy másik Európai Uniós csoportvállalathoz.

Bizonyos esetekben anya- és leányvállalatok viszonylatában, illetve leányvállalatok egymás közötti viszonylatában is alkalmazni kell a DAC 6 irányelvet, ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy például telephelyek egymás közötti ügyleteiben vagy a központi iroda (angolul head office) és egy másik országában lévő telephely (angolul permanent establishment) eszköz allokációja jelentésköteles-e.

Milyen adónemeket érint az adatszolgáltatás?

Az érintett közvetlen adók körét az irányelv és a magyar szabály sem határozza meg. Ugyanakkor egy negatív felsorolást adnak a jogszabályok, hogy melyek azok az adónemek, amelyek az alkalmazási körön kívül esnek. Ezek az adatszolgáltatás alá nem eső adónemek pedig az általános forgalmi adó, a vámok, a jövedéki adók és a kötelező társadalombiztosítási járulékok.

Mit jelent a „határon átnyúló konstrukció”?

Ez a kifejezés olyan, egy vagy több szakaszból álló jogügylet vagy jogügylet sorozatot takar, amikor több adójogrendszer érintett (Európai Unión belül és kívül is lehet ilyen) és nem feltétlenül több jogi entitás vesz részt a tranzakcióban, hanem például egyik oldalon a társaság központi irodája van, másik oldalon pedig pusztán társasági adó szempontú jelenlét van (telephely). Konstrukció lehet például egy vállalatfelvásárlási tranzakció, egy csoporton belüli átstrukturálás, társasági adó szempontú telephely létrejötte, szerződés, csoportfinanszírozással kapcsolatos kifizetések is.

Olyan ügyletek is beletartoznak a jelentendő körbe, amelyek hatással lehetnek az államok közötti információcserére (például pénzügyi számlák tekintetében) vagy vállalatok, pénzügyi számlák tényleges tulajdonosának azonosítására.

Milyen ügyletek érintettek? Hogyan lehet felismerni a jelentendő konstrukciókat?

A DAC 6 irányelv több ismertetőjegyet (angolul hallmark) sorol fel, amelyet teljes egészében átvett a magyar Aktv-ben lévő szabályozás is. Vannak általános és speciális ismertetőjegyek, amelyek a jogalkotók szerint arra adhatnak okot, hogy a határon átnyúló konstrukcióknak, struktúráknak adóelkerülési céljuk van, és egy jövedelem egyik érintett országban sem adóköteles vagy az adókötelezettség jelentősen kisebb, mint a határon átnyúló tranzakció végrehajtása előtt.

Általános ismertetőjegy az, ha az adózó vagy a konstrukcióban résztvevő titoktartást vállal, hogy nem fedi fel sem az adóhatóságnak, sem másnak a konstrukciót, vagy ha a közreműködő sikerdíjas megállapodást köt az adóelőny összegéhez kapcsolódóan, illetve ha a konstrukcióban standard megállapodásokat („dobozos” termékeket) használnak.

Különös ismertetőjegy négy alapvető kategóriát foglal magában: a fő előny vizsgálatára vonatkozó ismertetőjegyeket, a határon átnyúló ügyletekhez kapcsolódó ismertetőjegyeket, az automatikus információcserére és tényleges tulajdonosokra vonatkozó ismertetőjegyeket, valamint a transzferárazással kapcsolatos ismertetőjegyeket.

Véleményünk szerint, amit a Pénzügyminisztérium tájékoztatója (Tájékoztató) is megerősít, az ismertetőjegyeket szűken kell értelmezni. Tehát nem alkalmazandó a jelentéstételi kötelezettség például a transzferárakra vonatkozó megállapítások esetében, ha azok előzetes ármegállapítási megállapodással (Advanced Pricing Agreement, APA) lefedettek bevonva két vagy több adóhatóságot is. Nem vonatkozik továbbá az adatszolgáltatás olyan alacsony értékű csoporton belüli szolgáltatásokra, ahol egyszerűsített ármegállapítási módszert alkalmaznak, anélkül, hogy konkrét funkcióelemzés eredményeként határoznák meg a szokásos piaci árat.

Fontos kiemelni, hogy végső soron nem biztos, hogy adóelkerülés áll fenn egyik vagy másik érintett ország viszonylatában az adott konstrukcióban, azonban felmerülhet, hogy az adókijátszás veszélye potenciálisan fennáll. Ez azt jelenti, hogy ha tudomásunk van arról, hogy nincs adókijátszás az ügyletben, akkor is jelenteni kell az ügyletet, ha felismerjük az ismertetőjegyek valamelyikét (és ehhez kapcsolódóan bizonyos esetekben a főelőny teszt is teljesül) és van határon átnyúló elem.

Egyes ismertetőjegyek felismerése önmagában nem jelenti azt, hogy az ügyletet jelenteni kellene. Bizonyos ismertetőjegyek esetében ugyanis az adatszolgáltatási kötelezettség kizárólag abban az esetben áll fenn, ha az adott konstrukció, struktúra átmegy az ún. főelőny teszten is (angolul main benefit test). Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a határon átnyúló konstrukció, struktúra kapcsán az állapítható meg, hogy a fő előny vagy a fő előnyök egyike adózási természetű.

Meglátásunk szerint az ismertetőjegyek úgy kerültek meghatározásra, hogy kellőképpen tág teret biztosítsanak a jelentéstételnek és végső soron az adóhatósági vizsgálódásnak. Az már egy másik kérdés, hogy vajon az adóhatóság milyen szempontok alapján választja ki a kapott adattömegből azokat a konkrét eseteket, ahol behatóbb vizsgálatot végez egyik vagy másik vállalatcsoportnál, közreműködőnél vagy érintettnél.

Mikor kell adatot szolgáltatni meglévő és múltbeli ügyletekre?

Felismerése esetén a konstrukciót főszabály szerint a közreműködőnek kell jelentenie az adóhatósághoz a tanácsadást követő 30 napon belül az erre rendszeresített nyomtatványon elektronikus úton (KONSTR nyomtatvány).

Amennyiben nincs közreműködő tanácsadó a konstrukcióban vagy a közreműködő értesítette az érintett adózót, hogy a jelentésre az adózó köteles (például titoktartásra hivatkozva), akkor az adózónak magának kell adatot szolgáltatnia az adóhatóság felé a fenti határidőn belül.

Kérdésként merül fel, hogy mikortól számítódik a 30 nap. Itt rendező elv az, hogy attól a naptól számítódik a 30 nap, amikor a konstrukció az érintett adózó számára ismert és elérhető (meglátásunk szerint például az adótanácsadó egy összefoglaló dokumentumban részletesen bemutatja a konstrukció lépéseit és emailben elküldi azt az adózónak) vagy ha a konstrukció végrehajtásának első lépése már ennél korábbi időpontra tehető, akkor ez utóbbi naptól kell számítani a 30 napot.

Az adatszolgáltatási kötelezettség 2020. július 1-től indult az ezen időpontot követően kialakított struktúrákra, konstrukciókra vonatkozóan. Ugyanakkor azokról az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó határokon átnyúló konstrukciókról, amelyek végrehajtásának első lépése 2018. június 25. és 2020. június 30. közé esett a jelentést visszamenőlegesen is meg kell tenni 2021. február 28-áig.

Van-e bírság amivel számolni kell, ha nem kerül jelentésre a határon átnyúló egyébként jelentendő ügylet?

Az adatszolgáltatási, valamint értesítési kötelezettség elmulasztása, késedelmes, hibás, valótlan tartalmú vagy hiányos teljesítése esetén az adóhatóság az adatszolgáltatásra vagy értesítésre kötelezettet 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja.

Az adóhatóság 5 millió forintig terjedő mulasztási bírságot állapíthat meg, ha az adatszolgáltatásra vagy értesítésre kötelezett az adókötelezettség jogszerű teljesítésére való adóhatósági felhívás határidején belül nem, vagy nem jogszerűen teljesíti kötelezettségét.

Természetesen a bírság kivetését az érintett kimentheti, ha gondosan járt el az adott ügyletben, illetve hivatkozhat arra is például, hogy a jelentés alól fel van mentve, mert ügyvédi titok vagy banktitok köti és erről tájékoztatta ügyfelét. Ez utóbbi esetben azonban az adózónak kell az adatszolgáltatást teljesítenie.

 

Mint látható, a határon átnyúló ügyletekkel kapcsolatos jelentéstételi kötelezettség a közvetlen adók területén számos adózót és szolgáltatót érinthet. Sok az értelmezési kérdés is, főleg az ismertetőjegyekkel kapcsolatban, amelyre következő cikkünkben próbálunk meg válaszokat adni.

hipa-csökkentés_tisztult a kép

Hipa-csökkentés: tovább tisztult a kép

Előző hét hétfőn megjelent egy cikkünk az Adózóna website, a hipa-csökkentéssel kapcsolatos gyakran ismételt kérdésekről (az összefoglaló a TruTax honlapján is olvasható). Cikkünkben a leggyakrabban felmerült kérdésekkel kapcsolatban az összefoglaló megírásáig elérhető adóhatósági és jogalkotói jogértelmezéseket, álláspontokat is bemutattuk.

Ezt követően előző hét pénteken a Pénzügyminisztérium kiadott egy sajtóközleményt, amelyben számos kérdésre konkrét és rövid válaszokat adtak a 21NYHIPA nyilatkozattal, az adómérték csökkentésével és a KKV minősítés meghatározásával kapcsolatban.

Ugyanezen a napon este az adóhatóság is közzétett egy tájékoztatót a honlapján a témával összefüggésben gyakran ismételt kérdésekről (amit aztán 2021. február 26-án frissített). Ebben az anyagban részletes válaszok és iránymutatások olvashatók a KATA-alanyok tételes iparűzési adókötelezettsége esetével, a telephely bejelentésével, a 21NYHIPA nyilatkozat benyújtásával, valamint a KKV minősítéssel kapcsolatban.

Emellett a NAV pótólt egy korábbi hiányosságot is, és készített egy külön hipaelőleg-kedvezmény nyilatkozatot az adószámmal nem rendelkező mezőgazdasági őstermelőkre.

Számos nyitott kérdés tehát megválaszolásra került, és a bizonytalanságok egy része megszűnt. Javasoljuk minden ügyfelünknek és partnerünknek, hogy a NAV tájékoztatóját figyelemmel olvassák át, és a hipa könnyítéssel kapcsolatos teendőket az abban foglaltaknak megfelelően végezzék el.

Fontos információ, hogy az a vállalkozó sem veszíti el jogát a kisebb összegű adóelőleg fizetésére, aki nyilatkozatát nem tudja (tudta) határidőben (2021. február 25-ig) elküldeni. Ez igazolási kérelemmel később is pótolható, ám érdemes legkésőbb az adóelőleg megfizetésének az időpontjáig kimenteni a késedelmet, és pótolni a mulasztást.

NAV figyelő

Februári NAV figyelő

Az alábbiakban összegyűjtöttük a NAV honlapján az elmúlt hetekben közzétett fontosabb tájékoztatókat és iránymutatásokat.

Februárra is érvényesek a kedvező szabályok (2021.02.08.)

BREXIT információk (2021.02.11.)

Megemelt minimálbér és garantált bérminimum az adójogviszonyokban – gyakorlati kérdések és válaszok (2021.02.12.)

2021/1. Adózási kérdés – Az új lakások, lakóingatlanok értékesítésének adómértéke (2021.02.15.)

Adatlapok fizetési könnyítésre és/vagy mérséklésre irányuló kérelmek elbírálásához (2021.02.19.)

Az “Adószámmal nem rendelkező mezőgazdasági őstermelő nyilatkozata hipaelőleg-kedvezmény érvényesítéséről” elnevezésű nyilatkozat elérhetősége (2021.02.19.)

A személyi kedvezmény (2021.02.25.)

Gyakran ismételt kérdések a hipa-kedvezménnyel kapcsolatban (2021.02.26.)

Gépjárműadóval kapcsolatos gyakran ismételt kérdések (2021.02.27.)

hipa-csökkentés

Hipa-csökkentés: gyakran ismételt kérdések

Az előző év decemberében megalkotott rendeletek alapján a meghatározott előírásoknak megfelelő mikro-, kis- és középvállalkozások jelentős helyi iparűzési adó- és adóelőleg csökkentést vehetnek igénybe. Esetükben a helyi iparűzési adó mértéke 1%-ra, az adóelőleg pedig 50%-kal csökkenhet.

A szabályozással és a kedvezmény igénybevételével kapcsolatban számos kérdés és bizonytalanság merült fel az elmúlt hetekben. Az alábbiakban ezekre a tipikus, és bizonyára sokakat foglalkoztató kérdésekre igyekszünk részben választ adni, részben lényeges szempontokra rámutatni.

Az összefoglalóval kapcsolatban fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy az az elmúlt időszakban az adóhatóságok és a jogalkotó által kiadott tájékoztatásokon és iránymutatásokon alapul, ezáltal a jelenlegi jogértelmezést mutatja. Ugyanakkor számos esetben vannak még nyitott kérdések, valamint egyes esetekben ellentmondások, melyek alapján feltételezhető, hogy az adóhatóság és/vagy a jogalkotó további iránymutatást, tájékoztatót ad ki. Emellett megjegyezzük, hogy az alábbiakban tárgyalt kérdéskörökön kívül is van jó pár értelmezési kérdés, amellyel kapcsolatban javasoljuk a körültekintő eljárást, a speciális helyzetek, kérdéskörök tekintetében pedig az érintett hatóságok véleményének kikérését.

Mely vállalkozók jogosultak igénybe venni az adó mértékének 1%-ra történő csökkentését, valamint az 50%-os adóelőleg kedvezményt?

A 639/2020. kormányrendelet alapján mindkét könnyítést a KKV törvény (2004. évi XXXIV. törvény) által meghatározott mikro-, kis- és középvállalati (KKV) méretnek megfelelő Helyi adókról szóló törvény (1990. évi C. törvény) szerinti vállalkozások azon része jogosult igénybe venni, akiknek az éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 4 milliárd forint.

Első körben tehát a helyi iparűzési adó kötelezetteknek a KKV törvény által meghatározott valamennyi KKV „méret” szabálynak meg kell felelniük, azzal az eltéréssel, hogy a nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg legfeljebb 4 milliárd forint lehet. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy például egy 250 fős, vagy e feletti foglalkoztatotti létszámmal rendelkező vállalkozás árbevétele és/vagy mérlegfőösszege hiába van 4 milliárd forint alatt, nem tudja igénybe venni az iparűzési adó könnyítést.

Értelmezésünk szerint a kormányrendelet szerinti KKV minősítés meghatározása kapcsán is érvénnyel bír az állami adóhatóság által kiadott 2017/49. Adózási kérdés. Ennek megfelelően a foglalkoztatottak létszámára vonatkozó feltételnek minden esetben teljesülnie kell, míg az éves nettó árbevételre, illetve a mérlegfőösszegre előírt vagylagos kritériumok közül elegendő az egyik teljesülése a KKV minősítéshez.

Mely év adatai alapján kell megállapítani a KKV minőségnek való megfelelést?

Az adóelőleg 50%-kal történő csökkentésével kapcsolatban a 639/2020. kormányrendelet 2. § (3) bekezdése konkrétan meghatározza, hogy melyik év adataival szükséges kalkulálni a kormányrendelet szerinti KKV minősítés megállapítása során.

A beszámoló készítésére kötelezett vállalkozónak a 2021. évben kezdődő adóév első napján rendelkezésre álló utolsó, a Számviteli törvény (2000. évi C. törvény) szerint készített és elfogadott beszámolót (a naptári éves adózó esetén ez a 2019. évi beszámoló), vagy elfogadott beszámoló hiányában a becsült mérlegfőösszeg, árbevétel- és létszámadatokat kell figyelembe vennie. A beszámoló készítésére nem kötelezett vállalkozó a 2020. évben végződő adóév árbevétel- és létszámadatai, a 2021. évben tevékenységét kezdő vállalkozó pedig a becsült árbevétel- és létszámadatok alapján kalkulál.

Az adó mértékének 1%-ra történő csökkentésével kapcsolatban a kormányrendelet nem állapít meg ilyen konkrét előírásokat. Ezek alapján arra lehetne következtetni, hogy az adócsökkentés esetén is az adóelőleg kapcsán használt adatokból szükséges kiindulni. Ugyanakkor ismeretes számunkra olyan jogértelmezés is a Pénzügyminisztérium részéről, mely szerint az adócsökkentés kapcsán a 4 milliárd forintos értékhatár a 2021-ben végződő adóév nettó árbevételére vagy mérlegfőösszegére vonatkozik. Ebből pedig az a következtetés is levonható, hogy az adócsökkentés esetében a 2021-ben végződő adóév adataival kell kalkulálni.

Meglátásunk szerint ez az értelmezés nem olvasható ki a kormányrendeletből, illetve ha a kormányrendelet 1. §-át valóban így kell értelmezni, akkor az számos további kérdést vet(het) fel (pl. mi történik abban az esetben, ha a 2019. évi beszámoló alapján a vállalkozó jogosult az adóelőleg csökkentésre, míg a 2021-ben végződő adóév adatai alapján az adó mértékének csökkentésére nem?).

A KKV minőség megállapítása során a kapcsolódó és partnervállalkozások adatait szükséges figyelembe venni?

Az általunk ismert pénzügyminisztériumi álláspont, valamint a NAV honlapján elérhető 21HIPA nyomtatvány kitöltési útmutatója alapján a kormányrendelet szerinti KKV minősítés meghatározása során a KKV tv. szerinti kapcsolódó és partnervállalkozások adataival is szükséges számolni.

A KKV minőség megállapítása során a KKV tv. szerinti ún. kétéves szabályt is alkalmazni kell?

Amennyiben a 639/2020. kormányrendelet adóelőleg csökkentéssel kapcsolatos előírásait nézzük, akkor meglátásunk szerint mivel ebben az esetben a jogszabály konkrétan megjelöli azt az évet (éveket), mely alapján a KKV minősítést el kell végezni, így a „kétéves szabályt” (KKV tv. 5. § (3) bekezdés) nem kell alkalmazni.

Ahogy a fentiekben utaltunk arra, az adócsökkentés esetében ilyen, konkrét évre történő utalás nem történik. Emellett értelmezésünk szerint a kormányrendelet 1. §-a kizárólag az árbevétel és mérlegfőösszeg adatokra ad megszorító szabályt a KKV kritériumok tekintetében (lásd a fenti 4 milliárdos küszöböt). Mindezekből az következne, hogy az adócsökkentés kapcsán szükséges alkalmazni a „kétéves szabályt”.

Ezt látszik megerősíteni a már említett 21HIPA nyomtatvány kitöltési útmutatója is. Az útmutató konkrétan nem említi az adott előírást, ugyanakkor az a következők szerint fogalmaz: „egyebekben a KKV törvény szerinti KKV mikro-, kis- és középvállalkozásra vonatkozó egyéb előírásai (pl.: létszámkritérium, partnervállalkozásokra vonatkozó összeszámítási szabály) változatlanul alkalmazandóak”.

Ezzel szemben ismeretes számunkra olyan jogértelmezés is a Pénzügyminisztérium részéről, mely szerint a „kétéves szabály” azért nem alkalmazandó, mert a kormányrendeletben lévő 4 milliárdos küszöbérték szabály kontextusa kizárja annak alkalmazhatóságát. E tekintetben tehát szükséges lenne az előírások pontosítása és/vagy az egységes jogértelmezés kialakítása.

Telephelyek bejelentésének kérdése az önkormányzati adóhatóságok részére

Fontos kiemelni, hogy az érintett vállalkozók csak akkor tudnak az 50%-os adóelőleg csökkentéssel élni, ha azzal kapcsolatban legkésőbb 2021. február 25-éig a 639/2020. kormányrendelet 2. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozatot nyújtanak be a székhelyük, telephelyük szerinti önkormányzati adóhatóságnak. A nyilatkozatot a 21NYHIPA nyomtatványon az állami adóhatósághoz, elektronikus módon kell beadni. Meglátásunk szerint a 2021. adóév tekintetében az év végi adókönnyítés érvényesítésétől a fenti nyilatkozat hiányában sem esnek el a vállalkozók, hiszen azt majd az éves adóbevallásukban tudják érvényesíteni.

E tekintetben tipikus gyakorlati kérdésként merül fel, hogy az önkormányzati adóhatóság rendelkezik-e adatokkal a vállalkozások Helyi adókról szóló törvény szerinti telephelyeit illetően. Véleményünk szerint – és ezt erősíti meg például a Fővárosi Önkormányzat honlapján megjelent tájékoztató is – amennyiben korábban ez a bejelentés megtörtént az állami adóhatósághoz (az Art. 1. melléklete erre lehetőséget ad, ugyanakkor nem teszi kötelezővé a Htv. szerinti telephely bejelentését) akkor igen, mert a Helyi adókról szóló törvény 42/E. §-a alapján az állami adóhatóság naponta, elektronikus úton továbbítja a nála meglévő Htv. szerinti székhely, telephely és egyéb meghatározott adatokat az önkormányzati adóhatóságok részére.

Természetesen, ha egy vállalkozás ezeket a bejelentéseket nem tette meg, akkor azt pótolnia kell az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványokon (ezt az Adótanácsadók egyesületének közleménye is megerősíti). Ennek a mulasztásnak a pótlása nemcsak az itt tárgyalt helyi iparűzési adóelőleg kedvezmény igénybevétele miatt, hanem más hátrányos jogkövetkezmények elkerülése miatt is fontos. Ilyen elmaradások tipikusan például, amikor egy vállalkozás egy, a székhelyétől eltérő önkormányzat területén bérel egy raktárat, vagy amikor egy őstermelő a lakóhelyétől eltérő önkormányzat területén bérel egy földterületet és azon gazdálkodik, következésképpen a Htv. szerint telephelye keletkezik.

Végezetül megjegyezzük, hogy a Helyi adókról szóló törvénynek külön definíciója van a vállalkozások telephelyére vonatkozóan. Így ezeket nem lehet megfeleltetni a cégnyilvánosságról, a társasági adóról, az általános forgalmi adóról, az adózás rendjéről szóló törvényekben, stb. vagy akár a kettős adózást elkerülő egyezményekben lévő telephely fogalmaknak.

A tételes hipa adóalapot választó KATA-s vállalkozóknak is nyilatkozniuk kell az 50%-os adóelőleg csökkentés igénybevételéről?

A Helyi adókról szóló törvény 39/B. §-a alapján azokat a kisadózó vállalkozásokat nem terheli adóelőleg bejelentési kötelezettség, akik adóalapjuknak önkormányzatonként a 2,5 millió forintot választották (ez egy döntési lehetőség). Azaz ezek a vállalkozások, amennyiben így döntöttek korábban, a fentiekben említett, adóelőleg csökkentéssel kapcsolatos nyilatkozatot nem kell megtenniük az önkormányzati adóhatóság felé. Tudomásunk szerint a Fővárosi Önkormányzat már meg is kezdte ezeknek a kisadózóknak az adófolyószámláján az adóelőlegek előírásának felére csökkentését (azaz összesen 25.000 Ft összegben jóváírtak csökkentést).

DAC6

Elérhető a PM tájékoztatója a DAC6 szabályokról

A Pénzügyminisztérium az elmúlt héten kiadott egy tájékoztatót a határon átnyúló konstrukciókra vonatkozó adatszolgáltatási szabályokról (DAC6).

A tájékoztató többek között részletes útmutatást, és számos esetben szemléltető példát ad az adatszolgáltatással kapcsolatos információkról, valamint az egyes fogalmak (pl. konstrukció, közreműködő, érintett adózó) és ismertetőjegyek (pl. főelőny vizsgálatára irányuló teszthez kapcsolódó általános és különös ismertetőjegyek, határokon átnyúló ügyletekhez kapcsolódó különös ismertetőjegyek) értelmezéséről.

A nemzetközi ügyletekben résztvevő adózóknak és a közreműködőknek (pl. adótanácsadók, ügyvédek, könyvvizsgálók, könyvelők) mindenképpen érdemes átolvasni a tájékoztatót.

A Pénzügyminisztérium tájékoztatója a következő linken érhető el: PM tájékoztató

veszélyhelyzet meghosszabbítása

Meghosszabbították a veszélyhelyzetet

2021. január 29-én megjelent a Magyar Közlönyben a 27/2021. Korm. rendelet. A rendelet egyrészt 2021. február 8-tól a gyakorlatban meghosszabbítja a veszélyhelyzetet, másrészt (szintén február 8-tól) számos kormányrendeletet újból hatályba léptet a 2021. február 7-én hatályos szöveggel.

Ezen, újból hatályba léptetésre kerülő kormányrendeletek közé tartoznak többek között az alábbiak:

  • az egyes veszélyeztetett ágazatok, tevékenységek (pl. éttermi, mozgó vendéglátás, filmvetítés, előadó-művészet, testedzési szolgáltatás) adófizetési kedvezményével és bértámogatásával, valamint a szálláshely-szolgáltatók foglalásaik kieséséből származó költségeinek megtérítésével kapcsolatos kormányrendelet (485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet)
  • elvitelre vagy házhoz szállítással értékesített étel- és ital 5%-os áfájával, valamint a turizmusfejlesztési hozzájárulás és az idegenforgalmi adó kedvezménnyel kapcsolatos kormányrendelet (498/2020. (XI. 13.) Korm. rendelet)
  • a digitális oktatással érintett családok támogatásával kapcsolatos kormányrendelet (501/2020. (XI. 14.) Korm. rendelet)
  • a helyi adó és a települési adó mértékének növelését, valamint új helyi adó, új települési adó bevezetését megtiltó kormányrendelet (535/2020. (XII. 1.) Korm. rendelet)
  • a helyi iparűzési adó mértékének 1%-ban történő maximalizálásával kapcsolatos kormányrendelet (639/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet)
  • a K+F tevékenységet végző munkavállalók foglalkoztatásának támogatásával kapcsolatos kormányrendelet (693/2020. (XII. 29.) Korm. rendelet)
  • a minimálbérhez kapcsolódó jogosultságok felülvizsgálatával kapcsolatos kormányrendelet (21/2021. (I. 28.) Korm. rendelet)
  • a veszélyhelyzet ideje alatt igénybe vehető szakképzésihozzájárulás-fizetési kedvezménnyel kapcsolatos kormányrendelet (22/2021. (I. 28.) Korm. rendelet)

A fentiek kapcsán az egyes veszélyeztetett ágazatok, tevékenységek adófizetési kedvezményével és bértámogatásával kapcsolatos kormányrendelet 2021. január 30-i hatállyal módosításra került. Ennek következményeként az érintett ágazatok, tevékenységek 2021. február hónapban is szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulási, rehabilitációs hozzájárulási és KIVA kedvezményben részesülnek a rendeletben meghatározott feltételek teljesülése esetén. Továbbá ezen ágazatokban működő vállalkozások 2021. február hónapban is igényelhetnek bértámogatást, szintén a rendeletben megadott feltételek mellett.

2-box

Szakho: veszélyhelyzeti szabályok

2021. január 28-án megjelent a veszélyhelyzet ideje alatt igénybe vehető szakképzésihozzájárulás-fizetési kedvezményről szóló 22/2021. Korm. rendelet a Magyar Közlönyben. A Korm. rendelet szerinti előírások 2021. január 29-én léptek hatályba (a Korm. rendelet alapján ezek az előírások 2021. február 8-án hatályukat vesztették volna, ugyanakkor a 2021. január 29-én megjelent 27/2021. Korm. rendelet ezt felülírta, aminek következményeként ezek az előírások február 7-ét követően is hatályban maradnak).

A veszélyhelyzeti előírások két területet érintenek: egyrészt a szakképzési hozzájárulás alanyainak körét, másrészt a szakképzési hozzájárulás alapját.

Hozzájárulásra kötelezett

A Szakképzési törvény értelmében szakképzési hozzájárulásra kötelezett a gazdálkodó szervezet, ha belföldön székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel rendelkezik vagy üzletvezetésének helye belföld.

Ettől eltérően a Korm. rendelet alapján a szakképzési hozzájárulásra kötelezettek köre a következő:

  • a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet (az egyéni vállalkozó kivételével),
  • az Szja tv. szerinti egyéni vállalkozó és
  • a belföldön vállalkozási tevékenységet folytató külföldi adóügyi illetőségű személy, ha belföldön székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel rendelkezik, vagy üzletvezetésének helye belföld.

Hozzájárulás alapja

A Szakképzési törvény alapján a szakképzési hozzájárulás alapja a szakképzési hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapja.

Ehhez képest a Korm. rendelet annyiban tartalmaz eltérő szabályokat, hogy 2021. január 1-jétől a szakképzési hozzájárulás alapjába nem tartoznak bele a következő jövedelmek:

  • béren kívüli juttatások (pl. SZÉP-kártya alszámlák keretösszegeit, valamint a rekreációs keretösszeget meg nem haladó juttatás)
  • béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások (pl. SZÉP-kártya alszámlák keretösszegeit, valamint a rekreációs keretösszeget meghaladó juttatás, reprezentáció, üzleti ajándék, csekély értékű ajándék)
  • kamatkedvezményből származó jövedelem
  • a vállalkozásból kivont jövedelem
  • az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem
  • az osztalék, vállalkozói osztalékalap
  • az árfolyamnyereségből származó jövedelem
  • az Szja tv. 1/B. § hatálya alá tartozó természetes személy e tevékenységből származó jövedelme
minimálbér

Minimálbér és garantált bérminimum

2021. január 28-án a minimálbérrel és a garantált bérminimummal kapcsolatban két kormányrendelet is megjelent a Magyar Közlönyben: az egyik a konkrét összegek megállapításáról, a másik a minimálbérhez kapcsolódó jogosultságok felülvizsgálatáról.

A 20/2021. Korm. rendelet alapján 2021. február 1-jétől a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló havi minimálbére 167.400 forint, míg a havi garantált bérminimum összege 219.000 forint. Ugyanez a havi bér illeti meg a teljesítménybérben foglalkoztatottakat is a teljesítménykövetelmények 100%-os és a teljes munkaidő teljesítése esetén.

Az előbbiek szerinti összegeket, valamint a Korm. rendelet egyéb előírásait első alkalommal a 2021. február hónapra járó munkabérek megállapításánál kell alkalmazni. Ugyanakkor ezzel kapcsolatban a 21/2021. Korm. rendelet további előírásokat tartalmaz.

Ezek alapján, ahol jogszabály rendelkezése szerint valamely jogosultság megállapításának vagy felülvizsgálatának a tárgyév januárjában érvényes kötelező legkisebb munkabér vagy a garantált bérminimum az alapja, ott a fentiekben megadott minimálbér vagy garantált bérminimum alapján a jogosultságot 2021. február 28. napjáig ismételten meg kell állapítani vagy felül kell vizsgálni.

K+F bértámogatás

Kutató-fejlesztők: újra elérhető a bértámogatás

2020. december 30-ától újra igényelhető bértámogatás a kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalókkal kapcsolatban. Az alábbiakban a támogatással kapcsolatos főbb tudnivalókat foglaltuk össze.

Támogatásban részesíthetők köre

A vissza nem térítendő támogatást azon munkaadó igényelheti, aki az Innovációs törvény szerinti kutató-fejlesztőt foglalkoztat vagy foglalkoztatni kíván (kutató-fejlesztőnek az a természetes személy minősül, aki új ismeret, szellemi alkotás, termék, szolgáltatás, eljárás, módszer, rendszer létrehozásával, fejlesztésével vagy ezt célzó projektek megvalósításának irányításával foglalkozik).

A támogatás összege

A támogatás összege a következők szerint alakul:

  • ha a munkavállaló bruttó munkabére 670.000 forint, vagy ezt meghaladó összeg, akkor a támogatás havi összege 318.920 forint,
  • ha a munkavállaló bruttó munkabére a 670.000 forintot nem éri el, akkor a támogatás havi összege a 318.920 forintnak a munkavállaló bruttó munkabére és a 670.000 forint arányával számított összege.

A támogatás a támogatási kérelem benyújtását követően legfeljebb három hónapra vehető igénybe.

A támogatás igénybevételének feltételei

A munkaadónak támogatás iránti kérelmet kell benyújtania a székhelye, illetve telephelye szerint illetékes kormányhivatalhoz.

A munkaadó a támogatás igénybevételekor a következőket vállalja:

  • a munkavállalót legalább a támogatás időtartamával megegyező időtartamig továbbfoglalkoztatja,
  • a munkavállaló munkabérét nem csökkenti a támogatás és továbbfoglalkoztatás időtartama alatt.

A támogatással kapcsolatos egyéb részletszabályokat a 693/2020. (XII. 29.) Korm. rendelet tartalmazza.

ipa csökkentés

Hipa-csökkentés: megjelentek a részletszabályok

2020. december 22-én megjelentek a helyi iparűzési adó könnyítéssel (gyakran ún. iparűzési adó felezésként említett intézkedéssel) kapcsolatos részletszabályok a Magyar Közlönyben. A kezdeti bejelentésekhez és hírekhez képest így pontosan meghatározásra került, hogy mely vállalkozók és milyen feltételek teljesülése esetén érintettek a hipa-csökkentéssel. Az alábbiakban a főbb tudnivalókat foglaltuk össze.

Az adócsökkentéssel érintett vállalkozók köre

A 639/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet alapján az adócsökkentésben az a helyi adókról szóló törvény szerinti vállalkozó érintett, amely „azzal felel meg a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: KKV törvény) szerinti mikro-, kis- és középvállalkozássá minősítés feltételeinek, hogy esetében a KKV törvény 3.  § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg értékhatár legfeljebb 4 milliárd forint”.

A Korm. rendelet 2. § (3) bekezdése részletezi, hogy milyen adatok alapján kell megállapítani a mikro-, kis- és középvállalkozás minőségnek való megfelelést. A beszámoló készítésére kötelezett vállalkozónak a 2021. évben kezdődő adóév első napján rendelkezésre álló utolsó, a számvitelről szóló törvény szerint készített és elfogadott beszámolót, vagy elfogadott beszámoló hiányában a becsült mérlegfőösszeg, árbevétel- és létszámadatokat kell figyelembe vennie. A beszámoló készítésére nem kötelezett vállalkozó a 2020. évben végződő adóév árbevétel- és létszámadatai, a 2021. évben tevékenységét kezdő vállalkozó pedig a becsült árbevétel- és létszámadatok alapján kalkulál.

Az adócsökkentés mértéke

A Korm. rendelet előírásai értelmében ha a 2021. évben végződő adóévben az önkormányzat rendelete alapján a helyi iparűzési adó mértéke meghaladja az 1%-ot, akkor a kedvezményezett körbe tartozó vállalkozók esetében a 2021. évben végződő adóévben a ténylegesen alkalmazandó adómérték 1% (felezés a gyakorlatban tehát csak akkor valósul meg, ha az adó mértéke 2%).

Ez az adócsökkentés állami támogatásnak minősül, így az igénybevétele során az uniós jogi állami támogatási szabályokkal való összeegyeztethetőségre is tekintettel kell lenni. Az ezzel kapcsolatos részletszabályokat a 640/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet tartalmazza.

Az adócsökkentés eredményeként az érintett vállalkozóknak a 2021. évben, az adott előleg-fizetési időpontban esedékes – a helyi adókról szóló törvény szerint bevallott és a 2021. évben az önkormányzati adórendelet szerinti adómértékkel bevallandó – adóelőleg 50%-át kell az egyes esedékességi időpontokban megfizetni.

Az adóelőleg felezésének feltétele, hogy a vállalkozó 2021. február 25-ig a székhelye, telephelye szerinti önkormányzati adóhatóság számára nyilatkozatot tesz, valamint bejelenti a telephelyének címét az állami adó- és vámhatósághoz (ha azt az adózás rendjéről szóló törvény alapján még nem tette meg).

A nyilatkozat kizárólag az állami adó- és vámhatóságon keresztül, elektronikus úton, az állami adó- és vámhatóság által rendszeresített elektronikus nyomtatványon nyújtható be, és abban a vállalkozó az alábbiakról nyilatkozik:

  • mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősül,
  • az adócsökkentés 640/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet szerinti támogatástartalmának megfelelő összeget jogosult igénybe venni átmeneti támogatásként,
  • 2019. december 31-én nem minősült a 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 6.  § (4a)–(4b)  bekezdése szerinti nehéz helyzetű vállalkozásnak.

Az állami adó- és vámhatóság a fentiek szerinti nyilatkozatot elektronikus úton megküldi a vállalkozó székhelye és az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott telephelye szerinti önkormányzati adóhatóság számára.

tax changes 2021

Év végi adótörvény módosítások

Az év végével több adótörvény módosítást is elfogadott az Országgyűlés. Az alábbiakban a főbb változtatásokat, módosításokat foglaltuk össze adónemenként és témakörönként.

 

Personal income tax

Személyi kedvezmény

A jelenlegi előírások értelmében a súlyosan fogyatékosnak minősülő magánszemély az összevont adóalapját terhelő adót csökkentheti havonta a minimálbér 5 százalékának megfelelő összeggel (jelenleg 8050 forinttal).

A 2021. január 1-jétől hatályba lépő módosítás – a jogosultságot megalapozó feltételeket változatlanul hagyva – adóalapból érvényesíthető kedvezménnyé alakítja át a személyi kedvezményt. Az új előírás alapján a jogosult magánszemély havonta a minimálbér egyharmadával (száz forintra kerekítve) csökkentheti az összevont adóalapját.

A személyi kedvezmény a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét követő, de az első házasok kedvezményét és a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető.

Rekreációs keretösszeg

A 2021. január 1-jétől hatályos szabályok eredményeként a költségvetési szférába tartozó munkáltatók is nettó 450 ezer forintig terjedő összegben adhatnak béren kívüli juttatást (a jelenlegi 200 ezer forintos értékhatár helyett) munkavállalóiknak kedvező adózási feltételek mellett.

Az egyéb előírások változatlan formában maradnak (a keretösszeg arányosítása, ha a munkaviszony nem egész évben áll fenn; keretösszeg felett juttatott rész egyes meghatározott juttatásként adózik; átmeneti szabályok 2021. június 30-ig a keretösszeg és a szocho tekintetében).

Adómentes lakáscélú támogatás

A Kormány által elfogadott Otthonteremtési Akcióterv keretében 2021. január 1-jétől bevezetésre kerül a gyermeket nevelő családok otthonfelújítási támogatása. A 2020. november 27-től hatályos módosítás a kormányrendelet szerinti támogatással egészíti ki az Szja tv. egyes lakáscélú támogatások adómentességéről rendelkező pontját.

Védőoltás, járványügyi szűrővizsgálat adómentessége

A kialakult járványhelyzetre tekintettel a 2020. november 27-től hatályos módosítások alapján adómentes bevételnek minősül az az eset is, amikor a kifizető bármilyen formában védőoltást, járványügyi szűrővizsgálatot biztosít a magánszemély számára.

Az adómentesség a juttatás időpontjától függetlenül fennáll, tehát akkor sem kell adóköteles jövedelmet megállapítani, ha az új típusú koronavírus járvány első hullámának időszakában végeztek szűrővizsgálatot a kifizető finanszírozása mellett.

 

Corporate tax

Ellenőrzött külföldi társaság

2021. január 1-jei hatállyal a nem együttműködő állambeli külföldi személy vagy telephely – a jövedelmére vonatkozó adóalap-növelő tétel szempontjából – nem alkalmazhatja az ellenőrzött külföldi társasággá minősülés alóli kivételeket. A nem együttműködő államok listáját miniszteri rendelet fogja meghatározni.

Az ellenőrzött külföldi társasági minőséggel összefüggő osztalékra, tőkekivonásra vonatkozó társasági-adóalap módosító tétel 2020. november 27-i hatállyal kiegészítésre került annak érdekében, hogy a valódi jogügyletekhez kapcsolódó osztalék-rész, tőkenyereségrész mentesülhessen az adózás alól. Ezáltal a valódi és nem valódi jogügylettel egyaránt rendelkező ellenőrzött külföldi társaságra vonatkozóan csak a nem valódi jogügylet esik magyar társasági adókötelezettség alá.

Telephely keletkezése

2021. január 1-jétől a nyújtott szolgáltatások telephelyet keletkeztetnek, ha a magyar jelenlétet – fizikai dologhoz kötődő hely hiányában – csak a munkavállalók vagy természetes személyek általi szolgáltatásnyújtás jelenti, feltéve, hogy a szolgáltatás időtartama a 183 napot meghaladja. A kapcsolódó projekteket együttesen kell vizsgálni az időintervallumra vonatkozó jogszabályi előírás vizsgálatakor.

Az előbbiek mellett további változás, hogy jövő év elejétől egyezményes helyzetben minden esetben telephely keletkezik, ha az egyezményi telephely fogalomnak való megfelelés fennáll, következésképpen az egyezmény akkor is elsődleges lesz a Tao. törvényhez képest, ha a Tao. törvény alapján nem keletkezne telephely.

Kapcsolt vállalkozással szembeni behajthatatlan követelés

A 2021. január 1-jétől hatályos módosításnak megfelelően a kapcsolt vállalkozással szembeni behajthatatlan követelésre vonatkozó külön nyomtatványon történő bejelentés helyett az adózónak az adóalap-csökkentési jogcím érvényesítéséhez az érintett kapcsolt vállalkozásról, továbbá az ügyletet megalapozó, valós gazdasági okokról külön nyilvántartást kell vezetnie.

Kamatlevonás korlátozása

2020. november 27-i hatállyal módosításra került a kamatlevonás korlátozásával összefüggően a csoportszinten megállapított adóalap-növelési kötelezettség egyes csoporttagokra figyelembe veendő részaránya. Az egyedi adóalapokban a le nem vonható tétel nettó finanszírozási költség arányos összegét kell figyelembe venni (a korábbi szabályok alapján adózási EBITDA arányosan kellett számolni). Az adóalap-növelési kötelezettség csoportszintű összegét (939.810.000 forint) a módosítás nem érint. Az új előírást a 2020-ban kezdődő adóévben az adózó választása szerint alkalmazza.

Tőkekivonási adó

2021. január 1-jétől hatályos módosítás értelmében a tőkekivonási adó (exit tax) részletekben történő megfizetése nemcsak az üzletvezetési hely áthelyezése, hanem az eszközök vagy a belföldi telephely által folytatott üzleti tevékenység áthelyezése esetén is alkalmazható.

Energiahatékonysági beruházás, felújítás adókedvezménye

A 2020. december 28-án hatályba lépő módosítás alapján a személygépkocsi és elektromos személygépkocsi vásárlása esetén az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezményét nem lehet igénybe venni, kivéve a jogszabályban meghatározottak szerinti nagy rakodóterű személygépkocsi esetében. A pályázati úton történő támogatás lehívást e szigorítás nem befolyásolja, csak vállalati adókedvezmény nem lesz igénybe vehető.

Az új előírásokat első alkalommal a 2020. december 28-át követően megkezdett, energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások, felújítások tekintetében kell alkalmazni.

Fejlesztési tartalékképzés

A módosítások alapján 2021. január 1-jétől a fejlesztési tartalékképzés alapján igénybe vehető társasági adóalap-csökkentő tétel az adóévi adózás előtti nyereség összegéig vehető igénybe. A 10 milliárd forintos korlát megszűnik.

Megállapított, de ki nem fizetett osztalék elengedése

A számviteli törvény módosítására tekintettel 2021. január 1-jétől hatályon kívül helyezésre kerül az a rendelkezés, amely a társasági adóalap csökkentését írja elő a megállapított, ki nem fizetett osztalék elengedése esetén.

 

KIVA

Belépési és kilépési értékhatár

A módosítások következtében 2020. december 1-jével a kisvállalati adóban a belépési értékhatárok közül a bevételi értékhatár és a mérlegfőösszeg szerinti értékhatár 3 milliárd forintra emelkedett. Emellett 2021. január 1-jei hatállyal a kisvállalati adóalanyiság megszűnésének értékhatára 6 milliárd forintra emelkedik.

Adóalanyiság megszűnése

A jelenleg hatályos szabályok értelmében a kisvállalati adóalanyiság megszűnik az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válásának napját magában foglaló negyedév utolsó napjával, ha az adóalany állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása a naptári év utolsó napján meghaladja az 1 millió forintot.

2021. január 1-jei hatállyal annyibán változik ez az előírás, hogy az adóalanyiság mégsem szűnik meg, ha az adóalany az adótartozását az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válásáig megfizeti.

 

KATA

A módosítások 2021. január 1-jei hatállyal kiegyenlítő szorzót iktatnak be a kisadózó vállalkozással kapcsolt vállalkozási jogviszonyban álló külföldi jogi személytől származó bevétel, illetve a külföldi kifizetőtől származó 3 millió forintot meghaladó összegű bevétel esetében, tekintettel arra, hogy ezekben az esetekben a 40%-os mértékű adó nem a kifizetőt, hanem a kisadózó vállalkozást terheli: az adó alapja ezen esetekben az adott bevétel(rész) 71,42%-a.

 

Value added tax

Csoportos adóalanyiság

2020. november 27-i módosításnak megfelelően az adózók az adóhatóság számára benyújtott kérelemben – meghatározott keretek mellett – megjelölhetik, hogy az áfa-csoport létrehozása, megszüntetése, áfa-csoporthoz történő csatlakozás, illetve abból történő kiválás mely jövőbeli időponttal történjen meg.

A gazdasági életben történő akvizíciók, egyesülések következtében előfordulhat, hogy olyan, vállalkozások válnak egymással kapcsolttá, amelyek különböző áfa-csoport tagjai. A korábbi előírások következtében azonban többnyire nem volt lehetséges, hogy a megszűnő áfa-csoport tagja rögtön a fennmaradó áfa-csoport tagjává váljon.

Ezt a problémakört kezelendő a 2020. november 27-én hatályba lépő módosítások átmeneti időszakot állapítanak meg, amíg az egymással kapcsolt vállalkozások fenntarthatják a kapcsolttá válás előtti áfa-csoportjaikat. Ez az átmeneti időszak áll rendelkezésre ahhoz, hogy a vállalkozások megtehessék a szükséges lépéseket arra vonatkozóan, hogy a korábbi több áfa-csoport tagjai az egyetlen fennmaradó áfa-csoport tagjaivá válhassanak anélkül, hogy létrejönne olyan időszak, amikor nem tagjai sem a megszűnő, sem a fennmaradó áfa-csoportnak. Az átmeneti időszak 8 hónap, melyet a megszüntetendő csoportos adóalany indokolt kérelmére az adóhatóság egyszer 8 hónappal meghosszabbíthat.

Elektronikus kereskedelem

Az uniós jogharmonizáció eredményeként az elektronikus kereskedelmet szabályozó új rendelkezések, valamint kapcsolódó törvénymódosítások kerülnek bevezetésre 2021. július 1-jétől.

Távértékesítés

A módosítások részeként a következő évtől az Áfa tv. meghatározza, hogy mi minősül Közösségen belüli távértékesítésnek, valamint harmadik államból vagy harmadik állam területével egy tekintet alá eső területről importált termék távértékesítésének.

A Közösségen belüli távértékesítések esetében a főszabály alapján a termék annak rendeltetési helye szerint adóztatandó, azaz abban a tagállamban, ahol a termék a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor van. Ugyanakkor a távolról is nyújtható szolgáltatásokkal kapcsolatos szabályokhoz hasonlóan a 10.000 eurós értékhatárt meg nem haladó Közösségen belüli távértékesítések esetén teljesítési helynek a letelepedés szerinti tagállam minősül, azzal, hogy az adózónak lehetősége van az értékhatár alatt is választani a főszabály szerinti adózást (az értékhatár felett a főszabály alkalmazása kötelező).

Egyablakos rendszer

Az ún. egyablakos rendszer alkalmazhatósága kibővítésre kerül, így a távolról is nyújtható szolgáltatások mellett a Közösség más tagállamában letelepedett nem adóalany részére nyújtott egyéb szolgáltatások, a Közösségen belüli távértékesítés, és a harmadik államból importált, a 150 eurónak megfelelő pénzösszeg belső értéket meg nem haladó termék távértékesítése kapcsán is használható a rendszer.

Ezzel párhuzamosan az Áfa törvénybe kerülnek át az egyablakos rendszer részletszabályai, azaz 2021. július 1-jétől az Art. helyett az Áfa törvény tartalmazza az egyablakos rendszerekbe történő nyilvántartásba vételre, változás bejelentésre, bevallásra, adófizetésre, nyilvántartási kötelezettségre, valamint az egyablakos rendszerből történő kilépésre, illetve kizárásra vonatkozó előírásokat (azzal, hogy ezeket a szabályokat a vonatkozó európai uniós közvetlenül alkalmazandó jogi aktusokra tekintettel kell alkalmazni).

Az adózókat segíti az a kapcsolódó szabály, miszerint ha az adóalany 2021. április 1-jei hatállyal szerepel az adóhatóság ezen különös szabályozást alkalmazó adózókra vonatkozó nyilvántartásában, akkor automatikusan nyilvántartásba vételre kerül a kiterjesztett egyablakos rendszerben (ez alól kivételt képez az az eset, ha a Közösség területén nem letelepedett adóalany a Közösségen belüli távértékesítés utáni áfa-fizetési kötelezettségének az egyablakos rendszer alkalmazásával kíván eleget tenni).

Ezzel összefüggésben fontos kiemelni, hogy az automatikus nyilvántartásba vételtől függetlenül ezen adóalanyoknak 2021. június 15-ig be kell jelenteniük azokat az adatokat, amelyek az egyablakos rendszer módosításával kapcsolatban pótlólagos adatnak minősülnek a korábbi szabályokhoz képest. Ezen bejelentés elmulasztása esetén az adóhatóság úgy tekinti, mintha az adóalany nem kívánná az egyablakos rendszert a továbbiakban alkalmazni, így törli ezen adóalanyokat az egyablakos rendszerre vonatkozó nyilvántartásából.

Elektronikus felületek

A módosítások az elektronikus kereskedelem adótisztaságának elősegítése érdekében adófizetésre kötelezetté teszik azokat az adóalany elektronikus felületeket (platform), amelyek más adóalany (értékesítő) által történő termék értékesítését segítik elő az elektronikus felület használatával. A platformok adófizetésre kötelezetté tételéhez a törvény fikcióval két ügyletre bontja a termékértékesítést, és úgy tekinti, mintha az adott terméket az értékesítő a platformnak, a platform pedig a megrendelőnek értékesítette volna.

Az új törvényi előírásokban meghatározott eset magában foglalja azt a helyzetet, amikor a platform 150 EUR-t meg nem haladó belső értékű import küldemény távértékesítését, valamint a Közösség területén nem letelepedett adóalany által, a Közösség területén már szabadforgalomban lévő termék értékesítését segíti elő a Közösség területén belül (ide kell érteni azt az esetet is, amikor a termék feladási és rendeltetési helye ugyanaz a tagállam).

Az adóalany által a platform részére történő értékesítés után a főszabály alapján nem keletkezik áfa-fizetési kötelezettség, míg a platformnak a megrendelő tagállamában adót kell fizetni. Ezzel összefüggésben fontos megjegyezni, hogy a platform alkalmazhatja a kiterjesztett egyablakos rendszert is, amennyiben az alkalmazás feltételei teljesülnek.

Kis értékű import küldemények

A Közösségi vámszabályokkal összhangban a harmadik országból érkező, 22 EUR értékhatárt meg nem haladó import küldemények áfa mentessége megszűnik.

Behajthatatlan követelés

A 2021. január 1-jétől hatályos módosítások lehetővé teszik a behajthatatlan követelés címen történő utólagos adóalapcsökkentést abban az esetben is, ha a behajthatatlan követelés alapjául szolgáló ügylet vevője (termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője), vagyis az adós nem minősül általános forgalmi adóalanynak. Ennek következményeként az értelmező rendelkezések is kiegészítésre kerülnek: behajthatatlannak tekinthető azon követelésösszeg is, amelynek megfizetése alól a természetes személyek adósságrendezési eljárása során a bíróság által hozott döntés alapján mentesül a vevő (adós).

Az adóalany vevő esetén az adóalap-csökkentéshez alkalmazandó feltételrendszer megfelelően alkalmazandó nem adóalany vevő esetén is. Ez alól két kivétel van: egyrészt nem adóalany vevővel szemben fennálló követelés esetén nincs szükség előzetes írásbeli értesítésre; másrészt az adóalap-csökkentésnek nem feltétele az esedékességtől számított egy év eltelte olyan követelések esetén, amelyek vonatkozásában a polgári jogi elévülési idő nem haladja meg az egy évet.

Továbbá átmeneti rendelkezés rögzíti, hogy a nem adóalany vevőkkel szemben fennálló, behajthatatlannak minősülő követelés jogcímén történő adóalap-csökkentési szabályok a 2021. január 1. előtt, de 2015. december 31. után teljesített ügyletek esetében is alkalmazhatóak.

Személygépkocsi értékesítése

A hatályos szabályozás értelmében mentes a személygépkocsi értékesítése, amennyiben annak beszerzésekor az előzetesen felszámított áfát nem lehetett volna levonni a levonási tilalom miatt, illetve akkor, ha ilyen tilalom vonatkozott volna az előzetesen felszámított adóra, ha a beszerzést terhelte volna adó. A 2021. január 1-jétől hatályba lépő módosítások egyértelművé teszik, hogy abban az esetben, ha a személygépkocsi beszerzésére vonatkozó levonási tilalmat a továbbértékesítési céllal történt beszerzés egyébként feloldotta volna, a mentesség nem alkalmazható.

Adólevonási jog

A 2020. november 27-től hatályos módosítások megteremtik annak a lehetőségét, hogy amennyiben az adóalany adószámának törlését követően az adóalany adószámát az adóhatóság ismételten megállapítja, az adóalany – a levonási jog feltételeinek sérelme nélkül – éljen az adószám törlését megelőzően keletkezett, előzetesen felszámított adó tekintetében a levonási jogával.

Átmeneti előírás rögzíti, hogy az új szabályokat alkalmazni kell abban az esetben is, ha az adószámot az állami adó- és vámhatóság az új szabályokat bevezető törvénymódosítás hatálybelépését megelőzően, az adó megállapításához való jog elévülési idején belül állapította meg ismételten.

Bevallási tervezet

2021. július 1-jétől hatályos módosítások értelmében az adóalany a bevallási kötelezettségének az adóhatóság által készített bevallás-tervezet felhasználásával (szükség esetén annak módosításával, kiegészítésével) is eleget tehet. Amennyiben az adóalany a tervezetet így kiegészíti, elfogadja, majd benyújtja, úgy kell tekinteni, hogy ezzel teljesíti az általa befogadott számlákra előírt összesítő jelentéstételi kötelezettséget is.

Az adóhatóság első alkalommal a 2021. július 1-jét magában foglaló adómegállapítási időszakról teljesítendő bevallási kötelezettségre vonatkozóan készít bevallás-tervezet. Ugyanakkor egyes speciális esetekben (jogutódlás, bevallás gyakoriság váltás, felszámolási, végelszámolási, kényszertörlési eljárás hatálya alá kerülés vagy az Art. szerinti soron kívüli adóbevallás esetén) ez az új lehetőség csak később, 2022. január 1-jétől vagy 2022. július 1-jétől válik elérhetővé.

Különös adóvisszatérítés

A 2021. január 1-jétől hatályos módosítások bővítik, hogy mely esetekben kérheti vissza az adóalany az áfa összegét különös adó-visszatérítési eljárásban. Ennek megfelelően, ha az adóalanyt fizetendő adó az adósemlegesség elvébe ütközően terheli, és egyéb módon nincs lehetőség ezen adóösszeg rendezésére, akkor megfelelő garanciális feltételek mellett az új előírás biztosít lehetőséget arra, hogy az adóalanyt ért sérelem rendezhető legyen.

Az eljárás az adóalany kérelmére indul, legkésőbb 6 hónappal az adómegállapításhoz való jog elévülését megelőzően (a határidő jogvesztő). A kérelemről az állami adóhatóság a kérelem beérkezésétől számított 6 hónapon belül dönt.

Online számlaadat-szolgáltatás

Egy korábbi módosítás alapján 2021. január 1-jétől kiterjesztésre kerül az online számlaadat-szolgáltatás rendszere a magánszemélyek és a külföldiek felé kiállított számlákra is. Emellett 2021. január 4-i hatállyal további módosítások kerülnek bevezetésre az ingyenes ügyletekkel, a belföldön kívül teljesített tranzakciókkal és az előlegszámlákkal kapcsolatos adatszolgáltatás tekintetében.

Új lakóingatlan értékesítése

A módosítások értelmében a Kormány otthonteremtési és családvédelmi programjába illeszkedően az új lakóingatlanok értékesítésére 2021. január 1-jétől ismét az 5%-os kedvezményes adómérték alkalmazandó. Az új előírásokat a 2021. január 1-jén vagy azt követően teljesített ügyletekre kell alkalmazni.

A kedvezményes áfa-kulcsot kizárólag olyan új lakóingatlan értékesítése esetén lehet alkalmazni, ahol az összes hasznos alapterület többlakásos lakóingatlan esetében a 150 négyzetmétert, egylakásos családi ház esetében pedig a 300 négyzetmétert nem haladja meg. Az áfa szabályok értelmében újnak minősül az ingatlan, ha annak használatbavétele még nem történt meg, vagy a használatbavétele megtörtént, de a használatbavétel és az értékesítés között még nem telt el két év.

Az 5%-os áfakulcs 2022. december 31-ével kivezetésre kerül, azzal, hogy átmeneti szabály rendezi, hogy mely feltételek esetén alkalmazandó a kedvezményes adómérték 2026. december 31-ig: ha az építési engedély legkésőbb 2022. december 31. napján véglegessé vált, vagy a lakóingatlan építését ezen időpontig bejelentették az egyszerű bejelentés szabályai szerint.

Munkaerő-kölcsönzés

Egy korábbi módosítás alapján a munkaerő-kölcsönzés (kivéve az építőipari tevékenységhez kapcsolódó munkaerő-kölcsönzést) 2021. január 1-jével kikerült volna a fordított adózás alól. A 2020. november 27-i módosítások ezt a hatálybaléptetési időpontot felülírták.

Ennek következményeként a fordított adózás hatálya abban az esetben kerül szűkítésre, ha a vonatkozó tanácsi végrehajtási határozatban adott derogációs felhatalmazás Magyarország kérelme ellenére nem kerül meghosszabbításra. Erről az adópolitikáért felelős miniszter a Magyar Közlönyben határozatot tesz közzé. A fordított adózás alá tartozó munkaerő-kölcsönzési szolgáltatási kör szűkítéséről szóló rendelkezés ezen határozat közzétételét követő 30. napon lép hatályba.

 

Helyi adók

Transzferár-kiigazítás

Az adózás rendjéről szóló törvény hatályos szabályaiból jelenleg is következik, hogy az egyes iparűzési adóalap-komponensek számításakor a kapcsolt vállalkozásoknak figyelembe kell venni azt, ha az iparűzési adóalap-elem összege olyan ügyletből ered, amelynek során a szerződés szerinti ár a szokásos piaci ártól eltér.

A Tao. törvénnyel ellentétben azonban a jelenleg hatályos helyi adókról szóló törvény nem tartalmaz konkrét előírásokat a transzferár-kiigazítás kapcsán. A 2021. január 1-jétől hatályos módosítások ezt a hiányt orvosolják azzal, hogy a Tao. törvényhez hasonló szabályokat építenek be a helyi adókról szóló törvénybe.

Ennek megfelelően csak akkor lehetséges a helyi iparűzési adó alapjának csökkentését eredményező korrekció, ha a vállalkozó rendelkezik üzleti partnere azon nyilatkozatával, miszerint az üzleti partner is azonos összegű, ellentétes irányú iparűzési adóalap-korrekciót végez. A szokásos piaci ár miatti kiigazítást az egyes adóalap-komponensek korrekciójával, vagy összevontan (az adóbevallás külön sorában feltüntetve) is el lehet végezni.

Számviteli hiba

A helyi adókról szóló törvény hatályos szövege nem tartalmaz a számviteli hiba iparűzési adóalapra gyakorolt hatásának korrigálására vonatkozó rendelkezést, ami sok esetben félreértéshez és ezáltal nem egységes joggyakorlathoz vezetett. A 2021. január 1-jétől hatályos módosítások egyértelműsítik a jogalkalmazást, és lehetővé teszik, hogy az adózó két opció közül válasszon: (1) ha a hiba korrekciója a hibával érintett évben figyelembevételre kerül, akkor a hibafeltárás évének adóalapját ennek megfelelően kell módosítani; (2) a feltárt hiba hatása a feltárás adóévéről szóló adómegállapítás során kerül figyelembevételre, azaz az adózó nem tér el a főkönyvi könyvelésben szereplő adóalap-elemek összegétől (ebben az esetben nincs szükség továbbra sem önellenőrzésre).

Adóbevallás

A 2021. január 1-jétől hatályos előírások értelmében egyszerűsödik a helyi iparűzési adó bevallásának folyamata azáltal, hogy az adóalanyok (kivéve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély iparűzési adóalanyt (vállalkozót)) a jövőben nem az önkormányzati adóhatósághoz, hanem kizárólag az állami adóhatóságon keresztül kötelesek benyújtani helyi iparűzési adóbevallásukat.

Ideiglenes iparűzési tevékenység

2021. január 21-i hatállyal megszűnik az építőipari tevékenység után fennálló ideiglenes helyi iparűzési adókötelezettség, valamint a Magyarországon székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozásokat terhelő ideiglenes adókötelezettség is. Fennmarad ugyanakkor a rendelkezés, mely szerint azon vállalkozásnak, amely valamely településen adóéven belül 180 napot meghaladóan végez építőipari tevékenységet, az adott településen állandó jellegű iparűzési adókötelezettséget eredményező telephelye jön létre.

Adóalap megosztása

A 2021. január 1-jétől hatályos előírások értelmében a gépkocsit bérbe-, lízingbe adók esetén az iparűzési adóalapmegosztásnál a bérbe-, lízingbe adott gépkocsik eszközértékét a székhelyen, telephelyen felmerült személyi jellegű ráfordítás arányában kell kimutatni (jelenleg a gépkocsik eszközértékét annál a településnél kell figyelembe venni, ahol a járműveket jellemzően tárolják).

 

Gépjárműadó

Adóhatósági jogkör

A módosítások következményeként az adóhatósági feladatokat a belföldi gépjárművek utáni gépjárműadóban 2021. január 1-jétől az állami adóhatóság látja el az önkormányzatok helyett. A módosítások az átmeneti rendelkezéseket részletesen szabályozzák.

Környezetkímélő motorkerékpár

2021. január 1-jétől bevezetésre kerül a környezetkímélő motorkerékpár fogalma. Gépjárműadó szempontból ezen motorkerékpárok környezetkímélő gépkocsinak minősülnek, és így mentesülnek a gépjárműadó alól.

 

Turizmusfejlesztési hozzájárulás

2021. január 1-jei hatállyal a módosítások kiemelik a hozzájárulás-köteles szolgáltatások közül azokat az 5%-os áfa-mértékkel adózó éttermi, valamint szálláshely-szolgáltatásokat, amelyeket az Áfa törvény szerinti közvetített szolgáltatásként – de nem az árrés adózás szabályai szerint – nyújtanak (jelenleg ezeket a szolgáltatásokat kettős adóztatás terheli).

 

Illetékek

Közigazgatási hatósági eljárások illetékkötelezettsége

2021. január 1-jei hatállyal megszűnik az első fokú közigazgatási hatósági eljárás megindításához kapcsolódó eljárási illetékkötelezettség. A változtatás a külön jogszabályokban meghatározott eljárások kezdeményezésekor fennálló igazgatási szolgáltatási díjkötelezettséget nem érinti, ezekhez továbbra is kapcsolódhat díjfizetési kötelezettség.

Az illetéktörvény módosuló rendelkezései nyomán tehát a közigazgatási hatósági eljárási illeték tárgyi hatálya alá az 1. számú melléklet szerinti elsőfokú közigazgatási hatósági eljárások és a jogorvoslati eljárások esnek. Az említett eljárásokhoz kapcsolódó eljárási illetékmértékek változatlanok.

A fentiek mellett fontos kiemelni, hogy a jelenleg tárgyuknál fogva illetékmentes eljárások, valamint ezen eljárások jogorvoslata után továbbra sem kell illetéket vagy igazgatási szolgáltatási díjat fizetni. Ezen eljárásokat a törvénybe épülő 2. számú melléklet rögzíti.

Családi otthonteremtés illetékmentessége

A 2021. január 1-jétől hatályos módosítások a családi otthonteremtési kedvezményt igénybevevő, gyermekes családok számára mind új, mind használt lakás vásárlása esetén a forgalmi értéktől függetlenül teljes illetékmentességet biztosítanak. A módosításokat a 2021. január 1-jét követően kelt adásvételi szerződés alapján megvásárolt ingatlanokra vonatkozó vagyonszerzési ügyekben kell alkalmazni, míg a korábban kötött szerződésekre az akkor hatályos rendelkezés továbbra is alkalmazandó marad.

 

The rules of taxation

Adózói minősítés

A módosítások értelmében, ha újonnan alapított tag kerül a csoportba, és ez a csoporttag nem minősül megbízható adózónak, a csoport nem veszíti el csoportos megbízható adóalanyiságát (ez alól kivételt képez az az eset, ha egy-két éve működő társaság kerül a csoport tagjai közé, és ez a társaság nem minősül megbízható adózónak). Az új szabályt első alkalommal a 2020. negyedik negyedévet követő minősítés tekintetében kell alkalmazni.

2021. január 1-jétől hatályos módosítás alapján a 2020. július 18. napját magában foglaló negyedévet követő minősítések során az adózó megbízható adózói minősítése nem szüntethető meg a 2020. március 11. napja és 2020. július 18. napja között megindított végrehajtási eljárásra való hivatkozással.

Fizetési kedvezmények

  1. január 1-jétől az alábbiak szerint módosulnak a fizetési kedvezményekre vonatkozó előírások.

A megbízható adózók által évente egy alkalommal legfeljebb 12 havi automatikus részletfizetési lehetőséget a jelenleg legfeljebb 1,5 millió forint összegű adótartozás helyett legfeljebb 3 millió forintos tartozás esetén vehetik igénybe az adózók.

Nem csak az Áfa törvény szerinti csoportos adóalanyokat zárja ki a jogszabály a fizetési könnyítés engedélyezéséből, hanem a Tao. törvény szerinti csoportos adóalanyokat is.

A természetes személyek 500 ezer forint összegű adótartozás helyett 1 millió forintra vehetnek igénybe évente egy alkalommal legfeljebb 12 havi pótlékmentes részletfizetést.

A vállalkozási tevékenységet nem folytató, általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett természetes személyek az általuk eddig 6 hónapra igénybe vehető automatikus részletfizetést 200 ezer forint helyett, 12 hónapra 500 ezer forintos összegre kérhetik a személyi jövedelemadó bevallásukban.

Tartós feltételes adómegállapítás

A jelenleg hatályos szabályok alapján meghatározott adózói kör a jövőbeni ügylettel összefüggésben a feltételes adómegállapítás társasági adót érintő részeinek jövőbeni jogszabályváltozásra tekintet nélküli alkalmazhatóságának megállapítását kérheti 3 adóévre vonatkozóan.

A tartós feltételes adómegállapítás egyfelől az elmúlt évek tapasztalatai alapján kiüresedett, másfelől – az európai bírósági gyakorlatra is figyelemmel – tiltott állami támogatás nyújtása megállapításának kockázatát hordozza magában, ezért hatályon kívül helyezésre kerül a szabályozás 2021. január 1-jétől.

 

Adóigazgatási rendtartás

Felügyeleti intézkedés iránti kérelem

2021. január 1-jétől hatályos módosítás alapján a fellebbezéshez hasonlóan felügyeleti intézkedés iránti kérelemben sem lehet – semmisségi okon kívül – olyan új tényt állítani, illetve olyan új bizonyítékra hivatkozni, amelyről a jogorvoslati kérelem benyújtására jogosultnak az elsőfokú döntés meghozatala, ellenőrzés esetén az észrevétel benyújtására nyitva álló határidő letelte előtt tudomása volt, azonban a bizonyítékot az adóhatóság felhívása ellenére nem terjesztette elő, a tényre nem hivatkozott. Átmeneti előírás rögzíti, hogy az új szabályt a 2021. január 1-jén vagy azt követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

Súlyosítási tilalom

2021. január 1-jétől hatályos módosítás értelmében a 2021. január 1-jén vagy azt követően indult és a megismételt eljárások esetében a felettes szerv által elrendelt új eljárásra nem vonatkozik a súlyosítási tilalom.

 

Végrehajtási eljárás

A hatályos szabályozás a végrehajtási kifogás előterjesztésére nyitva álló 15 napos határidő kezdő időpontját a sérelmezett intézkedéstől, illetve annak elmaradásától számítja, és igazolási kérelem előterjesztésére csak abban az esetben ad lehetőséget, ha ezen 15 napos határidőn túl jut az érintett tudomására a számára sérelmes intézkedés vagy mulasztás. Ebből adódóan előfordulhat olyan eset, hogy az adós a 14. napon értesül a végrehajtási intézkedésről, így csak egy napja marad a végrehajtási kifogás előterjesztésére.

A 2021. január 1-jétől hatályos módosítás ezt az esetkört orvosolja oly módon, hogy a jogorvoslati határidő számításának kezdő időpontját a tudomásra jutáshoz köti (ennek megfelelően módosul az igazolási kérelemre vonatkozó szabály is).

wearehiring

Keressük a jövő trusted advisorjait!

Adótanácsadó cégünk dinamikus fejlődésnek indult, így ha megfelelsz az alábbi elvárásoknak és tetszenek az általunk biztosított feltételek, akkor mindenképpen vedd fel velünk a kapcsolatot az e-mail címen.

Téged keresünk, ha

  • van legalább 1 év munkatapasztalatod adójogi és/vagy gazdasági jogi területen (gyakornoki pozícióban végzett munka is megfelel)
  • meg akarod érteni az adótanácsadás mögötti, sokszor nem csak adózási, hanem számviteli, jogi, pénzügyi és HR logikát is
  • komplex adózási kérdésekkel szeretnél foglalkozni egyszerre több adónemet is érintve
  • legalább középfokú aktív angol nyelvtudásod van írásban (az olasz nyelvismeret további előnyt jelent)
  • problémamegoldó személyiség vagy, és szeretnél az ügyfeleink különböző adózási kérdéseinek megoldásában aktívan részt venni

Ha mindezen elvárásoknak megfelelsz, akkor a következő típusú projektekbe tudunk bevonni

  • céggel, cégcsoporttal kapcsolatos különböző átstrukturálások teljes körű adózási támogatása
  • munkavállalói juttatási rendszerek tervezésének és kialakításának adózási szempontú segítése
  • magánszemélyek vagyontervezésének támogatása adózási oldalról
  • az ügyfél segítése a beruházásaival kapcsolatos lehetséges adókedvezmények és állami támogatások azonosításában és kihasználásában
  • transzferár tanácsadás és teljes körű transzferár dokumentáció készítése
  • gazdasági, társasági és munkajogi tanácsadás (nem kötelező, de ha van affinitásod, akkor megnyitjuk a lehetőséget ebbe az irányba is)
  • szakmai cikkek és hírlevelek írása

Az értékes munkádért és a kiváló hozzáállásodért az alábbiakat tudjuk biztosítani Neked

  • átfogó képzés (munka közben és tanfolyam keretében is)
  • hosszútávú együttműködési lehetőség (az ügyfeleink következő trusted advisorját szeretnénk kinevelni belőled)
  • fiatalos légkör és innovatív üzleti megoldások kidolgozásában való részvétel
  • nemzetközi és hazai vonatkozású ügyekben tanácsadás
  • tényleges munka-magánélet-szakmai fejlődés egyensúlya (tudjuk, ez már szinte közhely, de mi meg is valósítjuk)
  • teljesítmény alapú, piacképes fizetés
képzés

Training subsidy: old option in a new form

In recent years, a non-refundable subsidy could be requested from the Ministry of Finance for certain specific corporate trainings. In practice, this form of support was relevant for businesses that were about to create significant number of jobs and therefore, required training in the development of workers' skills and competences.

At the beginning of 2020, the rules on training subsidy were abolished, however, from 22 October 2020 this form of support is available again. From multiple points of view, the new rules and revised conditions are more adapted to the current conditions and the expectations of companies.

Our article on the new regulation can be found on Adózóna website, and below we summarized the main information on the subsidy scheme.

Who can apply for training subsidy?

Regardless of the size of the entity, training subsidy can be requested by enterprises that have a registered office, branch or seat in Hungary and which implement an investment project or establish / expand a shared service center.

What kind of trainings are eligible for subsidy?

Subsidy can be requested for internal (within a company/group of companies) and external (third-party service provider) trainings which improve the employee's competitiveness, skills and competences (e.g. language training, IT training, conflict management training, entrance training for new employees).

What kind of costs are eligible for subsidy?

For the purposes of training subsidy, eligible costs include, for example, operating costs related to training projects, trainees and trainers (travel expenses, accommodation costs, material costs, depreciation costs of assets and equipment), personnel related costs of trainees and trainers (for the training period) and indirect general costs (rental fee, utility costs, administration costs).

What is the maximum amount of subsidy?

The training subsidy cannot exceed 50% of the eligible training cost and EUR 5,000 per trainee. Another condition is that the amount of subsidy cannot exceed EUR 2 million per training project.

What kind of conditions must be met to receive the subsidy?

The main conditions are as follows:

  • The applicant has to submit a grant application to the Hungarian Investment Promotion Agency before starting the training and plant development – subsidy cannot be granted to ongoing projects.
  • In the case of investment project, the total value of the investment must reach at least EUR 5 million.
  • The duration of the training project should not exceed 24 months from the start of the first training to the completion of the last training.
  • In the case of shared service center where the beneficiary of the training subsidy does not use other regional aid based on an individual government decision, the number of employees shall be increased by at least 25 people. For other projects, there is no need for increasing the number of employees.
  • The number of employees (average statistical number of employees in the 12 months prior to the start of the project or total number of employees with newly created jobs) should be maintained for at least 18 months after the completion of the training project / investment project.
  • Collateral of at least 120% of the subsidy amount must be provided.
EUB ítélet - behajt követ

VAT on bad debts: new ECJ ruling has been issued

Last week the ECJ has taken a decision on a Polish case concerning VAT on bad debts. As a result of the judgment, the Hungarian regulations, which entered into force as of 1 January 2020, may also be amended.

Our related detailed article can be found on Adózóna website, and below we briefly summarised the background, findings and Hungarian aspects of the judgment.

What case did the ECJ investigate?
The ECJ investigated a bad debt case in connection with a supply of services provided by a Polish taxable person (creditor). In the specific case, the customer (debtor) was wound up after the expiry of the payment deadline, and as a result the creditor was not entitled to recover VAT on the bad debt under Polish law. The Court examined whether or not the Polish rule related to the exact case and other related Polish provisions are in line with EU law.

What are the findings of the ruling?

In the case at hand, the Court has confirmed that national legislation which makes the reduction of the VAT on bad debt subject to the condition that, on the day of delivery of the goods or provision of the services and on the day preceding the date of filing of the adjusted tax return, the debtor is registered as a taxable person for VAT purposes and is not the subject of insolvency or winding-up proceedings, is against EU law.

The Court has also pointed out that national legislation which makes the reduction of the VAT on bad debt subject to the condition that, on the day preceding the date of filing of the adjusted tax return, the creditor is itself still registered as a taxable person for VAT purposes, is not in line with EU law.

What impact can the judgment have on Hungarian legislation?

It is not directly regulated in the Hungarian Act on VAT, but the reduction of the VAT on bad debts is currently subject to the condition that the debtor is registered as a taxable person for VAT purposes. Based on the referred ECJ ruling, this condition is contrary to EU law.

However, based on the amendments to the tax law submitted by the Hungarian government last week, this requirement is expected to change in a positive direction. In practice that means that the amendments would allow the reduction of the VAT on bad debt even if the debtor is not registered as a taxable person for VAT purposes.

According to the provisions of the Hungarian Act on VAT in force, one of the conditions for the subsequent reduction of the taxable amount with regard to bad debt is that the debtor is not subject to bankruptcy, liquidation or forced cancellation proceedings at the time of delivery of the goods or provision of the services.

Based on the ECJ ruling on the Polish case, this Hungarian provision is also contrary to EU law. However, there are no amendments to this rule in the bill yet, so further modifications are likely to be expected in this regard in the Hungarian legislation.

kep

Transfer pricing challenges in 2020

Due to the rescheduled corporate income tax return liability deadline, which was moved to 30 September 2020, many taxpayers have recently completed the review of transfer prices and the preparation of the related documentation for 2019. There seems to be plenty of time to meet the transfer pricing obligations for 2020, but it is already worth dealing with this issue regarding this year.

The economic effects caused by Covid-19 and the consequences of these effects on the group of companies may have caused significant changes. These changes can be quite complex: from changes in functions, processes and risks between related parties to the development and implementation of new transactions (e.g. risk management).

In most cases, the changed circumstances have an influence on the preparation of transfer pricing documentation, on the determination and review of the related parties’ transfer prices and on the identification of the market price. In this respect, the practice and methods applied over the last few years are in any case subject to review and this review could face significant challenges for the related companies.

The practice of recent years, the challenges of 2020

According to the relevant legal requirements, related parties are required to prepare transfer pricing documentation on prices applied in controlled transactions. In practice, in very simple terms, this means that the related company has to present in one of the main parts of the documentation the group of companies, the main activities within the group, itself, its role within the group, its controlled transactions subject to documentation obligations, as well as the activities carried out in connection with the controlled transactions, the resources used, the risks borne.

Regarding the other main part of the documentation, the related company has to prepare a comprehensive and well-documented comparability analysis to examine whether or not the transfer prices applied in its controlled transactions are in line with the market prices. This part is practically the soul and essence of the documentation: in this analysis, the company compares the transfer price applied in its controlled transaction with the market price and, depending on the result of the comparison, adjust or does not adjust the transfer price to the market price. (For the sake of simplicity, the first part of the documentation is called the description of transactions and the second part is called comparability analysis.)

Based on changes in international and domestic legislation and guidance in recent years, there should be a close logical link and cohesion between the two parts of the documentation. The description of transactions shall explain why the related parties apply the given transfer price in their transaction and describe the relationship between the transfer price and the market price determined in the comparability analysis. In practice, this is most important when the transfer price applied differs from the market price.

Given the potential impact of the Covid-19 pandemic on the group of companies, the description of transactions will play a prominent role. In this section, it will be worth describing exactly every small detail that has had an impact on the operation of the group and the company, whether it is market trends or changes within the group, e.g. functional reallocation. Tracking these changes and presenting them in an appropriate manner can be a challenge for related companies. However, if the companies concerned document in a timely and continuous manner the effects and consequences emerged within the group and the publicly available information and statistics, this task cannot be considered unattainable.

This is not necessarily the case with comparability analysis: based on the practice of the last few years, in most cases comparability analysis is based on historical data extracted from different databases. The use of historical data is justified by the fact that independent data only become public later, even after one year. As a result, the thumb rule generally accepted in database searches is that for related parties the financial data of the given year are used in the analysis (e.g. 2019 data for year 2019), while for independent companies the data of the previous 3-5 years (in the given example, data between 2014 and 2018).

In recent years, in many cases, no major adjustment was needed between related and independent data, as differences between years were generally not significant and the differences were reduced using multi-year data and statistical methods. As regards 2020, this practice is certainly not applicable, as the figures for 2020 cannot be compared with data from recent years without adjustments.

It would be an obvious solution to overcome this problem if, for this exceptional year, the 2020 fact figures could be used and compared both for related and independent data. However, this is not possible under the current Hungarian transfer pricing regulations. For example, calendar year taxpayers have to prepare their transfer pricing documentation, including the comparability analysis and adjust their tax base with regard to the transfer pricing rules by the 2020 corporate income tax return, i.e. by 31 May 2021 at the latest, while independent data for 2020 will certainly not be available in databases at that time. Based on the experience of recent years, Hungarian data for 2020 are expected to be added to databases at the end of summer 2021, while foreign data are expected to be added at the end of 2021.

It is therefore clearly apparent that the related companies concerned face significant challenges in determining, reviewing and documenting their transfer prices. But who exactly are affected by these challenges and how seriously should these challenges be taken?

Companies concerned by the challenges and the importance of the issue

The problem outlined above is essentially relates to related companies which are obliged to prepare transfer pricing documentation. In Hungary, these taxpayers include companies which are medium and large enterprises. Practical experience has shown that these companies mostly need external databases to determine or examine transfer prices.

However, it should be borne in mind that while the transfer pricing documentation obligation affects a specific group of taxpayers among related companies, the Hungarian rules on transfer pricing adjustment apply to all related parties regardless of company size, so to small enterprises as well. It has not been the case in recent years that the Hungarian tax authority examined small enterprises from a transfer pricing perspective, however, it cannot be excluded that for 2020, the larger intercompany transactions of this group of taxpayers will also be in focus. Consequently, it can be beneficial for these companies to prepare a comparability analysis for 2020 to be prepared for possible tax audits.

Together with the above, it may appear that the transfer pricing challenges of 2020 concern only few taxpayers and thus relate to an insignificant tax issue. This is countered by the tendency that in recent years the Hungarian tax authority has focused more on auditing transfer prices, and the focus of these investigations has increasingly shifted from formal checks and findings to in-depth technical analysis and thus to larger findings.

All this is underpinned by the Hungarian tax authority’s 2019 yearbook. According to the yearbook, the tax authority carried out a total of 183,575 audits in 2019, of which 255 investigations also examined the transfer prices and the related obligations – that means a rate of 0.14%. At the same time, if we look at the net tax difference established, we get a different result: the Hungarian tax authority revealed a total tax difference of HUF 232.5 billion in 2019, of which HUF 10.2 billion was related to transfer pricing issues – from this point of view the ratio is 4.39%.

On this basis, the proportion of transfer pricing related audits can be considered relatively low, however, the proportion of the tax authority’s findings on transfer pricing issues is particularly high. As a result, an inadequately determined transfer price and prepared transfer pricing documentation may pose a significant risk. This risk is not only limited to corporate income tax, but may also cover local business tax, innovation contribution and, in some cases (e.g. for insurance and financial institutions) value added tax. The extent of this risk is increased by the fact that the tax authority will subsequently examine 2020, normally years later, when probably more experience and knowledge is available for the given year.

Possible alternatives to handle the challenges

The Hungarian tax authority has set up a separate section on its website to support the related companies on transfer pricing issues arising from Covid-19. However, specific guidelines are not yet available on the possible methods to determine and review transfer prices and to identify market prices. In the context of such a special year, these guidelines would be necessary and hopefully the tax authority will prepare and publish such materials.

Amendment of the legislation

In addition to the tax authority’s guidelines, as already referred to in the first part of the article, one of the simplest and most effective solutions would be to use the 2020 fact numbers to determine and compare the transfer price and the market price extracted from databases. In the case of intercompany financial transactions, this may even be possible, as the Hungarian Development Bank has announced a number of loan, equity and guarantee programmes during 2020. It is therefore appropriate to examine whether the conditions of these programmes are comparable with the conditions of the intercompany financial transactions and thus, whether or not these uncontrolled transactions can be used to determine the comparable market price.

However, in the case of other transactions (e.g. management services, manufacturing services, sales services), related companies are unable to use the 2020 independent database records under the current Hungarian legal requirements. In this case, as detailed in the above section of the article, the databases will be updated with independent financial data long after the deadline for the submission of the 2020 corporate income tax return and the preparation of the transfer pricing documentation.

In that regard, legislative amendments would therefore be needed to allow related companies to prepare their transfer pricing documentation for 2020 at a later date (i.e. not at the same time as their corporate income tax return) when the 2020 independent database records are available. Transfer pricing regulations in many European countries (e.g. Germany, Poland, Portugal, Czech Republic, Romania, Croatia, Estonia, Finland) already include similar possibility (not specifically for Covid-19, but on a general basis), so such Hungarian legislation would not be unprecedented.

Adjustment of independent data

If this legislative amendment is not going to be introduced, the approaches currently available and used less frequently so far can be taken as a basis. One of these approaches may be to apply a regression analysis. This analysis could examine the correlation between the independent data used for comparability analysis (e.g. financial data of independent enterprises) and the indicators of the national economy (e.g. GDP, inflation, employment, consumption) in recent years (taking into account a longer period of time). These long-term past correlations could be projected over 2020 with an appropriate analysis, i.e. an estimation could be given of the evolution of previous years’ independent data used for comparability analysis for 2020. Of course, this requires the development of an appropriate methodology that can be defended upon a tax audit and which can involve a lot of work and challenges.

Another approach could be to use trends and experiences from previous economic crises. Although the Hungarian tax authority clearly states on its website that the global crisis of 2008-2009 is not comparable to the effects of the pandemic on the economy, it may be worth examining in more detail whether parallels can be draw between the two crises with regard to the industry, group of companies and intercompany transactions in question. Indeed, the nature and graduality of the global crisis and the pandemic do differ, but there could be some similarities between their effects on the industry, the group of companies and the controlled transaction under review.

Request for an Advance Pricing Agreement

In addition, an alternative could be for the related companies to submit a request for an Advance Pricing Agreement on their controlled transaction(s) to the Hungarian tax authority. It is important to note that, subject to certain conditions, it is also possible to submit such a request in relation to ongoing intercompany transactions.

This procedure has the following advantages:
the taxpayer can consult the pricing of the transaction in question with the tax authority,
the tax authority has to examine the intercompany transaction and the transfer price corresponding to the market price,
during the procedure, the tax authority is not allowed to initiate transfer pricing audit on the controlled transaction(s) concerned by the request,
the tax authority issues a binding ruling on its decision on the market price, valid for at least three years and maximum for five years,
during the period of validity of the Advance Pricing Agreement, the related company does not have to prepare transfer pricing documentation on the intercompany transaction(s) in question.

In practice, the related company can therefore initiate a dialogue with the tax authority on the Covid-19 pandemic’s effects on the intercompany transaction and the pricing and obtain an official tax authority confirmation on the determination of the transfer price under the present circumstances. However, this procedure can be expensive and therefore, is not an applicable solution for all the companies concerned. In the case of transactions that are large in amount, involve significant risks or are complex, it is still worth considering taking advantage of this possibility.

Takeaway

In the context of 2020, the preparation of transfer pricing documentation, the determination and review of transfer price and the identification of the market price can be a major challenge for related companies. These challenges may concern not only related parties that are medium and large enterprises, but also related companies that are small enterprises.

Compared to previous years, it will take much more work and effort to prepare the appropriate transfer pricing documentation. Given the current Hungarian legislative environment, perhaps one of the biggest challenges will be the identification of the market price and, in this connection, the preparation of database searches and comparability analysis.

On the basis of previous practice, there are potential solutions to address the difficulties associated with transfer pricing issues in 2020 (both methodologically and strategically), but these should be applied carefully and always taking into account the characteristics of the controlled transaction under review.

At the same time, it would be of significant help to related companies in addressing the transfer pricing challenges of 2020 if, contrary to the Hungarian rules currently in force, the transfer pricing documentation could be prepared after the corporate income tax return deadline and the Hungarian tax authority would provide with specific guidelines on comparability analysis methods to meet the documentation obligation.

áfa

ECJ case: VAT on investments made free of charge

An important ECJ case has been issued in relation to the VAT on the investments made free of charge to the municipality.

What kind of transactions are covered by the judgment?
In the case of investments, it often happens that the investing company also has to carry out a development which is required by the municipality and, by realizing the development, the company must pass it to the municipality free of charge (e.g. road, sewerage system, wiring network).

What is the current Hungarian practice of VAT treatment at these transactions?
In Hungary the general interpretation and practice has so far been that the VAT incurred on purchases related to these investments (1) has not been deducted by the investing company and thus VAT has not been paid at the time of the free transfer or (2) has been deducted, and then VAT has been paid at the time of the free transfer of the investment in question. In any case, the municipality did not reimburse VAT in most cases, so the related amount was practically the cost of the investing company.

What does the ECJ case say?
The current ECJ case changes / can change this practice positively from the point of view of the investing company. The judgment states that, if certain conditions are met, the investing company may deduct input VAT in connection with those investments, without paying VAT by handing over the investment free of charge to the municipality.

Who should investigate the case in more details?
In connection with investments in recent years, or in the case of ongoing or planned investments, it is worth examining whether or not the ECJ case can be applied to the investment in question and thus whether or not the "stuck" VAT can be deducted.