Posts in category: Friss hírek

2024. január 1-jétől új tao kedvezmény került bevezetésre, melyet az adózók villamosenergia-tároló létrehozatalára irányuló beruházás esetén vehetnek igénybe. Hasonlóan a többi tao kedvezményhez, a részletszabályokat ebben az esetben is egy miniszteri rendelet fogja tartalmazni, mely a cikk megírásának időpontjában még nem állt rendelkezésre. Az alábbiakban a főbb szabályokat ismertetjük.

Az igénybevétel feltételei

• az adózó a villamos energiáról szóló törvény szerinti villamosenergia-tárolótárolóba az adott évben betáplált energia legalább 75 százalékát a közcélú hálózatra a villamosenergia-tárolóval azonos ponton csatlakozó, megújuló energiából villamos energiát előállító erőműegységből vételezze;
• az adózó a beruházás tervezett megkezdése előtt megtegye a miniszteri rendeletben foglalt adattartalmú bejelentést az erre a célra kiadott elektronikus nyomtatványon (a minisztérium a honlapján fogja közzétenni a nyomtatványt);
• az adózó az adókedvezmény igénybevétele első adóévére vonatkozó társasági adóbevallása benyújtásáig rendelkezzen érvényes és hatályos hálózati csatlakozási szerződéssel, valamint érvényes és hatályos hálózathasználati szerződéssel;
• az adózó a beruházás részét képező valamennyi eszközt használatba vegye, és ezeket az eszközöket a beruházás üzembe helyezését követő legalább öt évig üzemeltesse, illetve használja.

A feltételek teljesítését a NAV az adókedvezmény első igénybevételét követő harmadik adóév végéig legalább egyszer ellenőrzi majd.

A kedvezmény mértéke

• maximum a beruházás elszámolható költségének – azaz bekerülési értékének – 30 százaléka (a beruházáshoz igényelt összes állami támogatással együttesen, jelenértéken),
• de legfeljebb a 30 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

A kedvezmény mértéke kisvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetén 20 százalékponttal, középvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetében 10 százalékponttal növelhető.

Az igénybevétel módja

• A beruházás üzembe helyezését követő adóévben – vagy az adózó döntése szerint a beruházás üzembe helyezésének adóévében – és az azt követő öt adóévben vehető igénybe.
• Az adózónak a Tao törvényben részletezett, elkülönített nyilvántartást kell vezetnie többek között az üzembe helyezett, és az állományból kikerülő villamosenergia-tárolók adatairól.
• Az adózó a miniszteri rendeletben meghatározott adatokat a társasági adóbevallásában beruházásonként feltünteti.

Nem vehető igénybe adókedvezmény

• ha az adózó nehéz helyzetben van, bíróság által jogerősen elrendelt felszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt áll, vagy végelszámolását bejelentette;
• ha az adózó ugyanazon beruházáshoz fejlesztési adókedvezményt, energiahatékonysági adókedvezményt, vagy az SA.102428 számú bizottsági határozat szerinti támogatást vett igénybe;
• ha a kedvezményt akvakultúra-termékek termelését, feldolgozását és értékesítését szolgáló villamosenergia-tárolóhoz venné igénybe;
• ha az adózóval szemben teljesítetlen visszafizetési felszólítás van érvényben olyan európai bizottsági határozat eredményeként, amely valamely támogatást jogellenesnek és a belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánított.

A Magyar Közlöny 8. számában megjelent két egymást követő rendelet is módosítja az extraprofit adókról szóló szabályokat. Mindkét rendelet a kihirdetését követő napon – 2024. január 26-án – lépett hatályba.

A Kormány 7/2024. (I. 25.) Korm. rendelete az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet módosításáról – gyógyszergyártók különadója

A – látszólag – nagyobb horderejű változások a gyógyszergyártókat érintik. Esetükben a korábbi különadó kötelezettség teljesítése úgymond duplázódni látszik, ugyanis 2024-től külön szabályozás szerint gyógyszergyártói extraprofitadó és gyógyszergyártói különadó is terheli őket.

A significant increase in the amount of gyógyszergyártói extraprofitadó alapját ez évben a HIPA 2024. évi adóalapja adja majd; a fizetendő adó mértéke pedig sávosan:

• az adóalap 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,5 százalék,
• 50 milliárd forintot meghaladó, de 150 milliárd forintot meg nem haladó része után 4 százalék,
• 150 milliárd forintot meghaladó része után 7 százalék lesz.

A significant increase in the amount of gyógyszergyártói különadó alapja és mértéke megegyezik az eddigi szabályok szerinti kötelezettséggel (0,5, 1,5 és 4 százalék), azzal, hogy az adóévre fizetendő gyógyszergyártói különadót lehetősége van a gyógyszergyártónak úgymond kinullázni az adóévre fizetendő gyógyszergyártói extraprofitadó mértékével.

Fontos, hogy azon gyógyszergyártók, melyeknek adóéve az eltérő üzleti év választása miatt 2024. január 26-án még nem zárult le, választhatják, hogy fizetési kötelezettségüket az új szabályok szerint állapítják meg.

Ebben az esetben az extraprofitadójuk mértéke:

• az adóalap 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 1 százalék,
• 50 milliárd forintot meghaladó, de 150 milliárd forintot meg nem haladó része után 8 százalék,
• 150 milliárd forintot meghaladó része után 14 százalék;

míg a különadójuk mértéke:

• az adóalap 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 1 százalék,
• 50 milliárd forintot meghaladó, de 150 milliárd forintot meg nem haladó része után 3 százalék,
• 150 milliárd forintot meghaladó része után 8 százalék lesz.

Bár úgy tűnik magasabb teherrel jár az új szabályok szerinti adómegállapítás, mégis érdemes lehet ebben az esetben átgondolni a választást. Ennek okát a Pénzügyminisztérium a szabály hatálybalépésének napján megjelent közleménye adja, miszerint „a gyógyszergyártók által fizetett extraprofitadó átalakításával… így beszámítható lesz a globális minimumadóba. A megoldással a költségvetés nem veszít bevételt, és a magyar gyógyszergyárak terhei sem növekednek.”

Végezetül megjegyzendő, hogy természetesen az új szabályok is kitérnek az adómegállapítás egyéb részleteire, mint például annak határidejére, bevallásának módjára, illetve az igénybevehető beruházási és K+F kedvezmény feltételeire. Mivel azonban ezen szabályokban nem történt releváns változtatás a korábbiakhoz képest, ezek ismertetésétől jelen cikkben eltekintünk.

A Kormány 8/2024. (I. 25.) Korm. rendelete az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet módosításáról – biztosítási pótadó

A biztosítótársaságokat érintő változás lényege, hogy mind a biztosítási pótadóelőleg, mind a pótadó két egyenlő részletben lesz teljesítendő. Ez a 2024-es év kötelezettségét tekintve azt jelenti, hogy a biztosítótársaságoknak:

• a 2024-es évre megállapított pótadó összegét két egyenlő részletben kell megállapítani, megfizetni és bevallani:
  • január 31-ig és
  • július 31-ig
• a pótadóelőlegeket pedig az előző időpontokban megállapított és bevallott pótadórészletekkel megegyező összegben
  • május 31-ig és
  • november 15-ig kell teljesíteni.

Abban az esetben, ha a megfizetett pótadóelőleg összege meghaladja a pótadó összegét, akkor július 31-től lehetőség lesz a túlfizetés visszautalását kérni az adóhatóságtól.

A rendelet ugyanezen elvet követve már a 2025. évre alkalmazandó szabályokat is beiktatta.

In 2023, we often felt that we were not taking the stairs in threes, but jumping 2-3 floors at a time.

A few major achievements from 2023 that we are proud of:
– We completed the development of Smart TPD software, which enables us to provide one of the highest quality, fastest and cheapest transfer pricing services on the market.
– Thanks to the successful software implementation, our customer base increased by 100+ clients.
– We presented at several tax conferences to large audiences.
– Our professional team was further expanded with two senior transfer pricing specialists, Anna Tóth-Gaál and Zsófia Nagy, who have Big4 experience.

All these achievements set the stage for the start of the year 2024:
– We acquired Transfer Pricing Services Kft, who closed 2023 at least as successfully as we did.
– Dr Gergely Takács (managing director of TPS), who has an outstanding knowledge and experience in transfer pricing, joined our team.
– We started our expansion into the Czech Republic with the Smart TPD software.

We are grateful to our customers for their cooperation and for enabling us to make this journey over the past year.

2023. november 30-án kihirdetésre került az egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIII. törvény, mely több adó és eljárásügyi területen iktat be új vagy módosító rendelkezéseket. Cikkünkben bemutatásra kerülnek a legfontosabb változások, összehasonlítva azokat a korábban alkalmazandó szabályokkal.

Tekintettel arra, hogy az őszi időszakban néhány egyéb adótörvényeket érintő változás is született törvényi szinten (az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő rendelkezésekről szóló 2023. évi LXX. törvény), illetve a 2023. évi LXXXIV. törvénnyel bevezetésre kerültek a globális minimumadóról szóló szabályok is, a táblázatban egyúttal ezekre is kitérünk.

A tavaszi – nyári adócsomag részét képező, 2024. január 1-től hatályba lépő törvényváltozásokról a 2023. évi nyári adócsomag és az Extraprofit adók: ismét módosultak a szabályok című cikkünkben írtunk.

 

Topic	Eredeti szabály	Change in the rule	Változás hatálybalépése
Personal income tax
Jövedelemszerzés helye előadók, sportolók, művészek esetében	A tevékenységre tekintettel megszerzett jövedelem megszerzésének helye a tevékenység végzésének helye szerinti állam	Kiterjesztésre kerül a szabály arra az esetkörre is, ha a jövedelem nem a magánszemélynél, hanem más személynél (például egy filmstúdión keresztül) keletkezik	2024. január 1.
Belföldi magánszemély külföldön megfizetett adójának beszámítása	Külön adózó jövedelmek esetében beszámítható, ha az nem jár vissza és a Magyarországon fizetendő adó minimum 5% marad	Minden egyéb feltétel változatlansága mellett, kizárólag a jövedelemszerzés helye szerint külföldről származó jövedelem esetében alkalmazható a szabály	2024. január 1.
	Összevont adóalapba tartozó jövedelmek esetében beszámítható annak 90%-a, de maximum a Magyarországon fizetendő adónak megfelelő összeg, ha az nem jár vissza	Minden egyéb feltétel változatlansága mellett, kizárólag a jövedelemszerzés helye szerint külföldről származó jövedelem esetében alkalmazható a szabály. A szabály alkalmazhatóvá vált átalányadózás esetében is	2024. január 1.
Bizalmi vagyonkezelés	Bemeneti adóztatás	Kimeneti adóztatás 5 éven belüli vagyonátadás esetében, ha a kiadott vagyon annak beadásakor felértékelésre került. Átmeneti rendelkezések alapján választható a 2023. szeptember 12. napja utáni vagyonátadásokra is. Átmeneti rendelkezés alapján bizonyos esetben nem kell osztalékot megállapítani a vagyonkiadás során.	2023. december 30.
Induló vállalkozás		Új fogalom bevezetése a törvénybe	2024. január 1.
		Nem minősül bevételnek, ha magánszemély induló vállalkozás munkavállalójaként, vezető tisztségviselőjeként szerez az induló vállalkozásban értékpapír vagy jog formájában vagyoni értéket, feltéve, ha azt 3 évig nem értékesíti	2024. január 1.
Bevétel megszerzésének időpontja igénybe vett szolgáltatás esetében	Ha a szolgáltatás nyújtója és juttatója azonos, abban az esetben a teljesítés időpontja	Ha a szolgáltatás nyújtója és juttatója azonos, abban az esetben az a nap, melyen a szolgáltatásról a bizonylat rendelkezésre áll	2024. január 1.
Egyéb jövedelem	A törvény bizonyos esetekben az egyéb jövedelmek közé sorolja a kamat és osztalékjövedelmet	Nem kell a rendelkezést alkalmazni abban az esetben sem, ha a jövedelem juttatója OECD tagállamban rendelkezik székhellyel	2024. január 1.
Emelt összegű családi kedvezmény	A tartósan beteg és súlyosan fogyatékos személynek minősülő kedvezményezett eltartottak után jár	A jogosultak köre kiegészül a fogyatékossági támogatásban részesülő nagykorú személyekkel is	2023. december 1.
30 év alatti anyák kedvezménye		Kiegészül a törvény az igénybevétel módjával	2023. december 1.
Ellenőrzött tőkepiaci ügylet fogalma	ETÜ-neki minősül az ügylet abban az esetben, ha EGT vagy egyezményes államban, ellenőrzött keretek között folyik	ETÜ-neki minősül az ügylet abban az esetben is, ha OECD államban az előbbieknek megfelelő keretek között működik	2024. január 1.
Béren kívüli és egyes meghatározott juttatások	Havi kifizetői adókötelezettséggel jár	Negyedéves kifizetői adókötelezettséggel jár	2024. január 1.
	Valamennyi típusú bor juttatása adóköteles a juttatás körülményei függvényében	A törvényben meghatározott feltételek mellett adómentes juttatásnak minősül a bor juttatása	2023. december 1.
	Csekély értékű ajándék évi egy alkalommal adható	Csekély értékű ajándék évi három alkalommal adható	2024. január 1.
Nyeremény	Adóköteles az engedélyhez kötött sorsolásos játékon elért nyeremény	Adómentessé válik az engedélyhez kötött sorsolásos játékon elért nyeremény	2024. január 1.
Igazolás nélkül elszámolható külföldi napidíj	Nemzetközi közúti fuvarozók és személyszállítók esetében alkalmazható külföldi napidíj mérték	A napidíjat (85 EUR) igazolás nélkül elszámolhatják a nemzetközi vízi és légi fuvarozásban és személyszállításban dolgozók	2024. január 1.
Új adómentességi jogcím		A hulladék átadásának ösztönzése érdekében adott juttatás, ha a hulladék átadása nem gazdasági tevékenység keretében történik	2023. december 1.
Folytatólagos nyilatkozat	Évente nyilatkozni kell szja adóalapkedvezményre való jogosultságról a magánszemélynek a kifizető felé	Az első házasok, a fogyatékossági és a NÉTAK kedvezménye esetében tehető folytatólagos nyilatkozat, mely visszavonásig (vagy a kedvezményre jogosultsági idő elteltéig) érvényes. Első alkalommal a 2023. december 31-et követően megtett nyilatkozatok esetében alkalmazható	2024. január 1.
Social contribution tax, so called Szocho
Külföldiek adókötelezettsége	Nem adóalap az a jövedelem, ami nem minősül járulékalapnak	Nem adóalap az a jövedelem, ami bár járulékalap, de nem kell utána járulékot fizetni. Nem vonatkozik a rendelkezés arra a jövedelemre, amit olyan időszakra tekintettel fizetnek, amikor fennállt a Tbj szerinti biztosítási jogviszony	2024. január 1.
	Más tagállamban biztosított személy jövedelme után nem kell szochot fizetni A1 igazolás birtokában	Nem vonatkozik a mentesítő rendelkezés arra a jövedelemre, melyet olyan időszakra tekintettel fizetnek ki, amikor fennállt a Tbj. szerinti biztosítotti jogviszony	2024. január 1.
Munkaerőpiacra lépők utáni kedvezmény	A kedvezményezett körből kizárásra a harmadik állam állampolgárai kerültek	A kedvezmény kizárólag a magyar állampolgárokra és az ukrán és szerb munkavállalókra terjed ki	2024. január 1.
K+F kedvezmény		Nem vehető igénybe a K+F tevékenység után szociális hozzájárulási adókedvezmény, ha a kifizető az adóévre a K+F tevékenység társasági adókedvezményének alkalmazását választotta	2023. december 31.
Social security obligations
Járulékalapot képező jövedelem	Adóalap hiányában a járulékalap meghatározására speciális szabályok vonatkoznak	Kiegészül a járulékalapok köre a harmadik állam állampolgára által a tárgyhónapban megszerzett jövedelem összegével	2024. január 1.
Családi járulékkedvezmény	Ha az átalányadózó jövedelme már adóköteles, akkor a minimálbérre fizetendő járulékra nem érvényesíthető	Ha a főfoglalkozású átalányadózó jövedelme már adóköteles és mégis a minimálbér után kell megfizetnie a járulékot, akkor az adóköteles rész után is érvényesíthető a kedvezmény. A szabály már 2023 január hónaptól alkalmazható	2023. december 1.
Kiegészítő tevékenységet folytató	A fogalom az egyéni és társas vállalkozók esetében volt alkalmazandó	A fogalom az őstermelők esetében is alkalmazható	2023. december 1.
Corporate income tax (CIT)
Értelmező rendelkezések		Bevezetésre kerül az alternatív beruházás, felújítás és a primerenergia fogalma, módosul az uniós szabvány fogalma	2023. december 1.
Ellenőrzött külföldi társaság	Nem minősül EKT-nak a telephely, ha egyezményes államban fekszik, és az egyezmény alapján mentesül a társasági adózás alól	Nem minősül EKT-nak a telephely, ha a vállalkozás illetősége szerinti állam szabályai szerint mentesül a társasági adózás alól	2024. január 1.
		Az EKT státuszhoz csak a ténylegesen megfizetett adót kell figyelembe venni	2023. december 1.
Development tax relief		Pontosításra kerülnek a rendelkezések	2023. december 1.
Energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezménye		Az általános csoportmentességi rendelet új 38. cikk (3) bekezdésével összhangban módosulnak az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezményének szabályai	2023. december 1.
Nem a vállalkozás érdekében felmerült költség		Nem minősül a vállalkozás érdekében felmerült költségnek ellenkező bizonyításig az a jogdíj és kamat, melyet nem együttműködő államban vagy olyan államban illetőséggel bíró személynek, telephelynek fizetnek ki, melynek társasági adója nincs vagy alacsonyabb a magyar tao-tól. Az összeg egyszeresen veendő figyelembe növelő tételként	2024. január 1.
Kapcsolt vállalkozás fogalma	Bizonyos esetekben az adózó és más személy között fennálló 25%-os részarány kapcsolt vállalkozói viszonyt hoz létre	Kibővül az esetkör a harmadik személyre vonatkozó szabállyal, így a testvérvállalatok is kapcsolt vállalkozásnak minősülnek ezekben az esetekben	2023. december 1.
Rendelkezés az adóról	A NAV elutasító határozatot hoz (többek között), ha az adózó nem fizette meg a taoját. Az adózó kérelmére azonban teljesíti a rendelkezést a feltételek fennállása esetében	Ha az adózó a kérelmet az elutasító határozat előtt benyújtja, a határozatot nem kell meghozni.	2024. január 1.
K+F adókedvezmény		A K+F adóalap-csökkentő tétel helyett, az adózó választása alapján igénybe vehető adókedvezmény kerül bevezetésre a törvénybe.	2023. december 31.
		A kedvezmény az adó 100%-áig igénybe vehető, minden egyéb adókedvezményt megelőző sorrendben	2023. december 31.
		Első alkalommal a 2024. adóévi elszámolható K+F költségre alkalmazható	2023. december 31.
Bejelentett részesedés		2023. december 31. napját megelőző napon bejelentett részesedésnek nem minősülő részesedés bejelenthető az éves adóbevallás benyújtására előírt határidőig. A határidő jogvesztő.	2023. december 31.
		A bejelentés megtétele adófizetési kötelezettséggel jár, melyre csökkentő tétel nem érvényesíthető. A szabály rendezi az adó megállapításának különös szabályait, és a kapcsolódó egyéb kötelezettségeket.	2023. december 31.
	A szabály nem tért ki a részbeni értékesítés esetére	A bejelentett részesedés egy éven belül történő részbeni értékesítésekor az értékesítésre nem kerülő rész továbbra is bejelentett részedésnek minősül	2023. december 31.
Small taxpayers’ business tax, so called KIVA
Alanyiság megszűnésének új esete		Megszűnik a KIVA alanyiság abban az esetben is, ha Zrt Nyrt-vé alakul, a formaváltást megelőző nappal	2023. december 1.
Adóalanyiság ismételt választása	Az adóalanyiság megszűnését követő 24 hónapban nem választható	Kedvezményezett átalakulásnak nem minősülő egyesülés és szétválás esetében az adóalanyiság ismételten választható az átalakulást követő naptól	2023. december 1.
		Egyesülés, szétválás során az érintettek a vagyonmérleg szerinti részesedés arányában osztoznak az elhatárolt veszteségen és a beruházási kedvezményen	2023. december 1.
Value Added Tax
Teljesítés helye	Adóalany részére történő kulturális, művészeti, tudományos, stb. rendezvényekre történő belépés biztosítása esetében az a hely, ahol a rendezvény megrendezésre kerül	A szabály nem alkalmazható, ha a részvétel a rendezvényen online hozzáférést biztosítva történik	2025. január 1.
	Nem adóalany részére történő kulturális, művészeti, tudományos, stb. szolgáltatás nyújtásakor az a hely, ahol a szolgáltatást ténylegesen teljesítik	A szabály nem alkalmazható, ha a szolgáltatás igénybevétele online hozzáférést biztosítva történik	2025. január 1.
Műalkotások importja	27% áfa alá esik	5% áfa alá esik. Első alkalommal azokban az esetekben alkalmazható, amikor a teljesítés időpontja 2024. január 1., vagy azt követő időpont	2024. január 1.
5% áfa kulcs alá tartozó tételek		Pontosításra kerül a kedvezményes adókulcs alá tartozó tápszerek köre	2023. december 1.
		,,Hop On Hop Off” típusú buszos szolgáltatások körével kibővül a kedvezményes adómérték	2024. január 1.
Desszert jellegű sajtkészítmények	Egyes esetekben 27% áfa alá esik	Egységesen 18% áfa alá esik. Első alkalommal azokban az esetekben alkalmazható, amikor a teljesítés időpontja 2024. január 1., vagy azt követő időpont	2024. január 1.
Adómentesség	A betegszállítás mentes az adó alól, ha közszolgáltató teljesíti	A betegszállítás abban az esetben is mentes az adó alól, ha hatósági engedéllyel végzik, speciális járművel	2024. január 1.
Adólevonási jog		Nem gyakorolható azon beszerzésekhez kapcsolódóan, melyeket az adóalany olyan tagállamban teljesít, ahol alanyi adómentesként jár el.	2025. január 1.
FAD ingatlanra vonatkozó tevékenység esetében	Az engedélyhez kötöttségről a szolgáltatás igénybe vevője nyilatkozik	Ha az engedélyhez kötöttségről a szolgáltatás nyújtójának van információja, akkor a nyilatkozattétel őt terheli	2024. január 1.
e-nyugta		Az e-nyugta a nyugtatárba való beérkezéssel minősül kibocsátottnak	2025. január 1.
		Adattartalma bővebb, mint a nyugtának	2025. január 1.
		Az e-nyugtát kizárólag elektronikusan lehet kiállítani, melyet a vevő a nyugtatárban ér el. A vevő kérésére papír alapú másolat is kiállítható	2025. január 1.
Nyugtával egy tekintet alá eső okirat		Bevezetésre kerül új fogalomként a törvénybe. Az adott nyugtára hivatkozva módosítja annak tartalmát	2025. január 1.
Egyszerűsített adattartalmú számla		Alanyi mentesként eljáró adóalanyok is jogosultak kiállítani	2025. január 1.
Bevallás	Az erre rendszeresített nyomtatványon teljesíthető	Kibővül a lehetőségek köre az adóhatóság által előállított bevallási tervezet kiegészítésével, vagy azzal, ha az adóhatóság által készített adónyilvántartást bevallásnak elfogadják	2024. január 1.
		Átmeneti szabályok határozzák meg, hogy mikor lehet az új rendelkezések szerinti bevallási módokat használni. Főszabály szerint első alkalommal a 2024. január 1. napját magában foglaló bevallási időszak esetében	2024. január 1.
Alanyi adómentesség	Az értékhatárba nem számítandó be a nem tárgyi eszközként használt, új közlekedési eszköz Közösségen belüli  értékesítése, és az adóalany nem járhat el alanyi adómentes minőségében	Az értékhatárba beszámítandó a nem tárgyi eszközként használt, új közlekedési eszköz Közösségen belüli  értékesítése, de az adóalany nem járhat el alanyi adómentes minőségében	2025. január 1.
		Választásra jogosult a belföldön nem letelepedett, de a Közösség területén székhellyel rendelkező adóalany. A belföldön székhellyel rendelkező számára is adott a lehetőség, hogy a Közösség másik tagállamában adómentességet válasszon	2025. január 1.
		Mentesül a bejelentkezési és bevallás benyújtási kötelezettség alól a Közösség más tagállamában székhellyel rendelkező, belföldön alanyi mentességet választó adóalany	2025. január 1.
		2025 évre nem válaszhatnak alanyi adómentességet azok az adóalanyok, akik belföldi telephellyel rendelkeznek, de székhelyük EU-n kívüli	2023. december 1.
		Átmeneti szabályok azok számára, akik már 2024. évben is alanyiadómentességet választottak	2024. december 1.
Árrésadózás		Nem alkalmazható a különbözet szerinti adózás, ha a műtárgy viszonteladó részére történő közvetlen értékesítésekor vagy viszonteladó általi import esetén kedvezményes áfa kulcs alkalmazandó	2025. január 1.
Adatszolgáltatás		Kibővülnek a számla- és nyugtakibocsátáshoz kapcsolódó adatszolgáltatási szabályok	2025. január 1.
		Mentesül a számlabefogadó az adatszolgáltatás alól, ha bevallását eÁfa-val teljesíti	2024. január 1.
		Bevezetésre kerül egy új, 11. számú melléklet, mely részletezi az e-pénztárgéppel kiállított és az egyéb nyugtákkal kapcsolatos adatszolgáltatás szabályait	2025. január 1
Local Business Tax
Közszolgálati kötelezettség		Közszolgálati kötelezettségnek minősül a különleges jogállású szerveknél végzett tevékenység is	2024. január 1.
Visszaváltási díj		HIPA semleges lesz	2024. január 1.
Adóalap-csökkentés	K+F közvetlen költsége csökkenti az adó alapját	Ha az adózó K+F társasági adókedvezményt alkalmaz, akkor nem él számára a csökkentési lehetőség	2023. december 31.
Stamp duty
Illetékmentesség		Új illetékmentességi szabály bevezetése CSOK Plusz hitelprogramban megvásárolt 80 millió forintot meg nem haladó forgalmi értékű ingatlanok esetén	2024. január 1.
Egyszerűsített foglalkoztatás
Közteher		A fizetendő közteher szochonak minősül, azzal, hogy szocho kedvezmény és mentesség nem jár utána, és az adókötelezettségeket az Efo tv alapján kell teljesíteni	2024. január 1.
Háztartási munka
Adókötelezettségek	Bejelentéshez és regisztrációs díjfizetéshez kötött	Csak bejelentéshez kötött	2024. január 1.
Accounting
Mikrogazdálkodói beszámoló	A választásra jogosító határértékek: mérlegfőösszeg 100 millió forint, éves nettó árbevétel 200 millió forint, üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma 10 fő	Emelkedő határértékek: mérlegfőösszeg 150 millió forint, éves nettó árbevétel 300 millió forint	2024. január 1.
Globális minimumadó		Az új adó okán kiegészül a törvény a halasztott adókövetelés és adókötelezettség szabályaival	2023. december 31.
Tax Procedure
08-as bevallás		Kibővül a jelentendő adatok köre a DAC7 irányelvnek megfelelően	2024. január 1.
e-pénztárgép		Bevezetésre kerülnek az engedélyeztetéshez kapcsolódó szabályok	2024. július 1.
		Az adatszolgáltatáshoz hatósági ár kapcsolódik	2024. július 1.
		A kötelezettség nem jogszerű teljesítése esetében mulasztási bírság szabható ki	2024. január 1.
Automataberendezés		Az új szabályok előírják az automataberendezés üzemeltetési helye felett rendelkezési joggal bíró adózó bejelentkezési kötelezettségét. Már működő automaták esetében első alkalommal 2024. február 29-ig kell teljesíteni	2024. január 1.
Csatlakozás Tao csoporthoz	A tevékenységét év közben kezdő személy a kérelmet a NAV-hoz történő bejelentkezéssel egyidőben nyújthatja be	A tevékenységét év közben kezdő személy a kérelmet a NAV-hoz történő bejelentkezéstől számított 30 napon belül nyújthatja be. 2023. évben a határidőt a hatálybalépéstől kell számítani.	2023. december 1. / 2023. december 30.
Közzététel	Az önkormányzati adóhatóság közzéteszi a természetes és a vállalkozási tevékenységet folytató személy adatait, ha 50 ezer illetve 100 ezer forintot elérő adótartozása 90 napon keresztül folyamatosan fennáll	Az önkormányzati adóhatóság csak a vállalkozási tevékenységet folytató személy adatait teheti közzé, ha 500 ezer forintot elérő adótartozása 90 napon keresztül folyamatosan fennáll	2024. január 1.
	A NAV közzéteszi azoknak a természetes személyeknek az adatait is, akik esetében 10 millió forintot meghaladó adóhiányt állapított meg	A NAV csak a vállalkozási tevékenységet folytató természetes személyek adatait teheti közzé a magánszemélyek közül, és csak abban az esetben ha az adóhiány a 100 millió forintot meghaladja	2024. január 1.
	A NAV közzéteszi a természetes és a vállalkozási tevékenységet folytató személy adatait, ha 10 millió illetve 100 millió forintot meghaladó adótartozása 180 napon keresztül folyamatosan fennáll	A NAV csak a vállalkozási tevékenységet folytató személy adatait teheti közzé, ha 100 millió forintot meghaladó adótartozása 180 napon keresztül folyamatosan fennáll	2024. január 1.
	A NAV honlapján lekérdezési lehetőséget biztosít a 2014. december 31-ét követő időszakra	A NAV a lekérdezési lehetőséget 2021. július 10-ét megelőző időszakra vonatkozóan teszi lehetővé. A szabály 2027. január 1-jén hatályát veszti	2024. január 1.
Ellenőrzés végelszámolás esetén	Az ellenőrzés megállapításaival szemben észrevételnek helye nincs	Az ellenőrzés megállapításaival szemben annak átadását követő 8 napon belül észrevételt lehet tenni. A hatályba lépést követően indult ellenőrzések esetében alkalmazható először	2023. december 30.
e-Áfa		Az e-Áfa rendszerben gépi interfészt választó adózó 15 napig mentesül az ellenőrzés alól. Ez alatt a bevallásban szereplő hibák javíthatók. Ha az önellenőrzést az adózó legkésőbb az esedékességtől számított 15 napon belül nyújtja be, akkor mentesül az önellenőrzési pótlék alól.	2024. január 1./2025. január 1.
Üzletlezárás	Számla- vagy nyugtakibocsátási kötelezettség elmulasztása esetében akkor rendelhető el, ha az első ellenőrzéstől számított egy éven belül második alkalommal fordul elő	Számla- vagy nyugtakibocsátási kötelezettség elmulasztása esetében azonnal elrendelhető. A hatálybalépést követően indult ellenőrzések esetében alkalmazható először	2023. december 30.
		Akkor is elrendelhető, ha az adózó megszegte az e-pénztárgéppel kapcsolatos kötelezettségét	2024. július 1.
	Kockázatosnak minősül az adózó, ha a NAV egy éven belül ismételt üzletlezárást alkalmazott	Kockázatosnak minősül az adózó akkor, ha a NAV üzletlezárást alkalmazott vele szemben	2023. december 30.
Globális minimumadó		A bejelentési kötelezettség elmulasztása 5 millió, a bevallási kötelezettség elmulasztása 10 millió forint mulasztási bírsággal járhat. 2026. december 31. előtt kezdődött adóévek tekintetében bírság nem szabható ki, ha a csoport tagja úgy járt el, ahogy tőle elvárható.	2023. december 31.
Air
Pénzügyi képviselő		Kizárólag a pénzügyi képviselőhöz köthető bankgarancia az elfogadott. A már nyilvántartásba vett pénzügyi képviselők 2025. január 1-ig haladékot kapnak	2024. február 28.
Aktv.- nemzetek közötti együttműködés
Vitarendezési eljárások		Pontosításra kerülnek a vitarendezési eljárások lefolytatásának szabályai. Meghatározásra kerül az adóegyezmények szerinti vitarendezési eljárás esetében alkalmazható eljárási határidő. A vitarendezési eljárást lefolytató magyar fél döntése ellen fellebbezésnek helye nincs.	2023. december 1.
Közművezetékek adója
Hírközlési vezetékek		Hatályon kívül helyezésre kerülnek a hírközlési vezetékekre vonatkozó szabályok	2024. január 1.
Megszűnés		Hatályát veszti a törvény	2025. január 1.
Tax for advertisements
Mentesítés		2024. december 31-ig marad a 0%-os adómérték és mentesül az adóalany az adókötelezettségek alól	2023. december 1.
Kiskereskedelmi adó
Arányosítás		Törtév esetére bevezetésre kerül napi arányosítási szabály	2023. december 1.
Contribution by airlines
Hozzájárulás mértéke		Törvényi szinten is az alacsonyabb fizetési kötelezettség alá tartozik Izrael Állam, és bekerül a kedvezményezetti körbe a Török Köztársaság is	2024. január 1.
USA egyezmény
Hatálytalanítás		Hatályon kívül helyezésre kerül az USA egyezmény. Az egyezmény rendelkezéseit a továbbiakban is alkalmazni kell azon összegek esetében, melyek 2023. december 31-éig érkeztek be, illetve melyek estében az adózási időszak 2023. december 31-én zárul	2023. december 1.
Országonkénti jelentések cseréje / pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk cseréje
Együttműködő államok listája bővül	Országonkénti jelentések cseréje	Feröer szigetek, Kenya, Kolumbia, Libéria, Montserrat, Pápua Új-Guinea, San marino, Seychelle-szigetek,Thaiföld, Törökország, Tunézia, Turks és Caicos-szigetek, Ukrajna	2023. december 1.
	Pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk cseréje	Georgia, Ruanda, Saint Kitts és Nevis, Ukrajna, Uruguay	2024. január 1.
Globális minimumadó
Globális minimumadó		A 2022/2523 (2022. december 14.) Tanácsi (EU) Irányelv előírásainak megfelelően, külön törvényben bevezetésre kerülnek a globális minimumadóról szóló szabályok. A törvény által egyéb jogszabályokban indukált módosítások az adott törvény változásainak bemutatásánál kerülnek ismertetésre. A globális minimumadóról szóló összefoglalónk külön cikkben olvasható.	2023. december 31.

Az Európai Unióban a multinacionális vállalatcsoportokra és a nagy volumenű belföldi vállalatcsoportokra vonatkozó globális minimum-adószint biztosításáról szóló 2022/2523 (2022. december 14.) Tanácsi (EU) Irányelv előírásainak megfelelően 2023. december 31-től megtörténik a globális minimumadóra vonatkozó szabályok implementálása a magyar jogszabályok közé. A Magyar Közlöny 2023. november 30-án megjelent 171. számában kihirdetésre került a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról és ezzel összefüggésben egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIV. törvény (Tv.).  Ezzel egy teljesen új, önálló adótörvény kerül bevezetésre, mely a korábbiakhoz nem hasonlítható, meglehetősen bonyolult adómegállapítási szabályokat hoz a kötelezettséggel érintett adózók életébe.

A Tv. négy + egy részre osztott; az első rész behatárolja a Tv. alkalmazási hatályát és alapelveit, és saját, minden részletre kiterjedő fogalomrendszert vezet be. A második rész ismerteti a kiegészítő adókötelezettség részletszabályait, míg a harmadikban az ettől eltérő, különös szabályok kerülnek bemutatásra. A negyedik részben tisztázásra kerül, hogy a Tv. egyes részei mikortól alkalmazandók, és hogy a Tv. bevezetése milyen egyéb törvények módosítását indukálta. A mellékletek pedig az adók megállapításához szükséges számítások képleteit és egyéb tudnivalóit tartalmazzák.

Cikkünkben nagyvonalakban bemutatjuk a Tv. főbb pontjait, azzal hogy cikkünk írásakor a részletszabályokat taglaló kormányrendelet még nem készült el, így iránymutatásul az OECD modell szabályok és annak kommentárja szolgál.

A significant increase in the amount of globális minimumadó alanya a Magyarországon illetőséggel rendelkező csoporttag, amely olyan multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport tagja, amelynek a végső anyavállalatának összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolója szerinti éves bevétele az adóévet közvetlenül megelőző négy adóév közül legalább kettőben eléri vagy meghaladja a 750 millió eurót. Az egyes évek bevételeit a megelőző évek december 31-én érvényes hivatalos EKB átlag-devizaárfolyamának alapulvételével kell átszámítani és a rövidebb adóévet arányosítani kell.  A globális minimumadó szintet biztosító kötelezettség az ún. kiegészítő-adó kötelezettség.

A Tv. különböző módszereket és sorrendet határoz meg a kiegészítő adó megfizetésére és beszedésére:

• Elismert belföldi kiegészítő adó (QDMTT) és annak beszedése, ha azt az aluladóztatás országa bevezette.
• Jövedelem-hozzászámítási szabály és az IIR-adó, amelyet az anyavállalat illetősége szerinti ország szedi be.
• Aluladóztatott kifizetések szabálya alapján keletkező adókötelezettség, azaz UTPR-adó, amelyet a tagvállalattal kapcsolatban álló más országokban székelő tagvállalatok szednek be.

A significant increase in the amount of globális minimumadó lényege, hogy ha egy vállalatcsoport minden csoporttagját figyelembe véve összességében az elvárt, 15 százalékos minimumadószinttől kevesebb tényleges társasági adót (ETR-t) fizet, akkor a különbözetet főszabály szerint a vállalatcsoport végső anyavállalatának országában kell megfizetnie, mint kiegészítő adót.

Amennyiben az anyavállalat országa nem alkalmaz IIR-adót, akkor a csoporttagok az illetőségük államában kötelesek a rájuk arányosan jutó kiegészítő adót megfizetni.

A fenti általános szabályt figyelembe véve annak érdekében, hogy a magyar költségvetést ne érje hátrány a globális minimumadó bevezetésével olyan esetekben, amikor a magyar csoporttag tényleges adóterhelése nem éri el a 15 százalékot, Magyarország élt azzal a választási lehetőséggel, hogy a QDMTT kivetésével maga szedje be a kiegészítő többlet adót. Az ilyen módon beszedett adót az anyavállalatnak be kell majd számítania a ténylegesen megfizetett adóba.

A 15 százalékos minimumadó-szintbe Magyarországon beszámítható – ún. lefedett adónak minősül – különösen: a társasági adó, a helyi iparűzési adó, az energiaellátók jövedelemadója és az innovációs járulék.

A tényleges adóterhelés (ETR) megállapításához a vállalatcsoportnak először az egyes csoporttagok elismert nettó nyereségét vagy veszteségét kell megállapítani, majd ezt követően azokat  a Tv.-ben meghatározott növelő és csökkentő tételekkel lehet és bizonyos esetekben kell korrigálni.

 

ETR = Lefedett adók / Globe jövedelem

 

A nyereséget vagy veszteséget módosító tételek köre rendkívül szerteágazó, azok közül néhány például a nettó adóráfordítások, az adómentes osztalék és egyéb juttatások, az adómentes tőkenyereség és tőkeveszteség vagy a transzferár korrekciók, ha azok több országot érintenek.

Egy adott vállalatcsoport magyar tagvállalata elismert nettó nyereségének vagy veszteségének meghatározására a csoporttag adott évi magyar számviteli szabályok vagy az IFRS alapján készített beszámolója használható.

Léteznek mentesítési lehetőségek is a Globe szabály alkalmazása alól, amelyek közül a legjelentősebbek a következők:

• 5 éves kezdeti (startup) mentesség,
• gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivétel (SBIE), amelynek lényege, hogy az elismert bérköltség és tárgyi eszköz-érték 5-5%-ára eső nyereségrész mentesülhet a minimumadó alól,
• CbCR átmeneti mentesség.

A globális minimumadó alanyának a Tv. eljárási szabályai értelmében

• bejelentési (adóalannyá válás adóévének kezdő napjától számított 12 hónapon belül),
• bevallási és adatszolgáltatási (adóév utolsó napjától számított 15 hónapon belül),
• és adófizetési kötelezettsége keletkezik (adóév utolsó napjától számított 15 hónapon belül).

A Tv. rendelkezéseit első alkalommal a 2023. december 31. napját követően kezdődő adóévben – az UTPR szabályokat pedig a 2024. december 31. napját követően kezdődő adóévben – kell alkalmazni, azonban mivel a Tv. különféle jogcímeken, illetve választáson alapuló mentességeket, késleltetett kötelezettségeket is nevesít, érdemes minden érintettnek ezeket a szabályokat is alaposan szemügyre venni.

Az Európai Bizottság 2023. szeptember 12-én kulcsfontosságú kezdeményezéscsomagot fogadott el az Európai Unióban működő, határokon átnyúló tevékenységet folytató nagyvállalatok adómegfelelési költségeinek csökkentése érdekében. A javaslatok közös szabályrendszert határoznak meg két területet érintően; az egyik a társaságok adóalapja, a másik a transzferárazás.

Közös társasági adóalap

Az európai vállalkozások jövedelemadóztatásának egységes keretrendszerét meghatározó „Business in Europe: Framework for Income Taxation” (BEFIT) elnevezésű javaslat a vállalkozások és az adóhatóságok életét könnyítené meg azáltal, hogy új, egységes szabályrendszert vezetne be a vállalatcsoportok adóalapjának meghatározására.

A BEFIT célja, hogy csökkentse az egynél több tagállamban működő nagyvállalatok adómegfelelési költségeit (az elképzelések szerint akár 65%-kal), továbbá megkönnyítse a nemzeti adóhatóságok számára a jogosan esedékes adónemek megállapítását.

A javaslat alapján az azonos csoporthoz tartozó vállalatok közös szabályok szerint számítanák ki adóalapjukat, és a csoport valamennyi tagjának adóalapja egyetlen adóalapba kerülne összevonásra.

Az új szabályok az EU-ban működő, legalább 750 millió eurós éves összesített bevétellel rendelkező csoportokra vonatkozóan lennének kötelezőek, amennyiben a végső anyavállalat a tulajdonosi jogok vagy a nyereségre jogosító jogok legalább 75%-ával rendelkezik. A kisebb vállalatcsoportok számára a szabályok diszkrecionálisak lennének.

A BEFIT az OECD/G20 globális minimumadó mértékéről szóló nemzetközi adóügyi egyezményre, valamint a 2022 decemberében elfogadott minimumadóztatás uniós szintű végrehajtásáról szóló II. Pillér (Pillar Two) irányelvre épül. A BEFIT a Bizottság CCTB (közös társaságiadó-alap) és CCCTB (közös konszolidált társaságiadó-alap) javaslatainak helyébe lépne.

A közös társasági adóalapra vonatkozó javaslat 2028. július 1-jén lépne hatályba, ha az Európai Tanács elfogadja azt.

Egységes transzferárazási szabályok

A másik javaslat a tagállamok transzferárazási szabályainak harmonizálását és a szokásos piaci ár elvének EU-n belüli egységes alkalmazását tűzte ki célul, ezzel növelve az adóbiztonságot, valamint csökkentve a jogviták és a kettős adóztatás kockázatát.

A javaslat alapján a következő területeket érintően várható egységes szabályozás, ill. változás:

• A transzferárazás szempontjából fontosabb definíciók meghatározása, egységesítése (pl. szokásos piaci árral, kiigazításokkal, transzferár módszerekkel kapcsolatos meghatározások).
• A significant increase in the amount of szokásos piaci ár elvének alkalmazására vonatkozó generális szabály bevezetése.
• Ehhez kapcsolódóan az adóalap-kiigazításokat (elsődleges, kompenzációs) is közös szintre emelnék (elősegítve a MAP folyamatokat is).
• A significant increase in the amount of kapcsolt vállalkozási viszony már a 25%-ot meghaladó szavazati jog vagy tulajdonjog, ill. a legalább 25%-os nyereségrészesedés esetén fennállna (a jelenleg hatályos magyar szabályozás alapján ez az értékhatár 50%, ill. a nyereségrészesedés is új minősítési elem lenne).
• A transzferárazás, transzferár vizsgálat területén a fontosabb elemzési szempontok alkalmazásának és a kapcsolódó szempontrendszerek egységesítése. A javaslat alapján ezek a területek a következők: funkcionális elemzés, transzferár módszerek és a megfelelő módszer kiválasztása, összehasonlító elemzés, interkvartilis tartomány (utóbbi kapcsán érdekesség, hogy a javasolt szabályozás akkor is megengedné a kiigazítást, ha a transzferár a szokásos piaci ártartományon belül található – a jelenleg hatályos magyar transzferár szabályok erre nem adnak lehetőséget).

A transzferárazásra vonatkozó javaslat 2026. január 1-jén lépne hatályba, ha az Európai Tanács elfogadja azt.

Az Európai Unió az elmúlt években nagy hangsúlyt fektetett az adócsalás, adókijátszás, adókikerülés kezelésére; 2011-ben kihirdette, majd évről-évre több alkalommal módosította, bővítette a közigazgatási együttműködésről szóló 2011/16/EU irányelvet. Az erőfeszítések ellenére azonban mindig jelennek meg újabb és újabb szabályozásra váró konstrukciók; egy ilyen terület az alternatív fizetési eszközök, például a kriptoeszközök megjelenése és villámgyors elterjedése.

Való igaz, a legtöbb állam – így Magyarország is – már beépítette a jövedelemadózási szabályai közé a kriptoeszközökből származó bevételek adóztatását, az adóhatóságok azonban még így sem rendelkeznek elegendő információval, különösen a határokon átnyúló kriptoügyletekkel kapcsolatban. Mivel ez idáig nem volt szabályozva a kriptoeszköz-befektetésekből származó jövedelemre vonatkozó adatszolgáltatás, fennállt az átláthatóság hiánya és a pénzmosás kockázata, ami mind jelentős elmaradt adóbevételeket jelentett a tagállamok számára. Elérkezett az idő tehát arra, hogy az Európai Unió határozottabban lépjen fel ez ügyben.

A DAC8 Irányelv megalkotását megelőzte egy, az Európai Bizottság által indított nyilvános konzultáció 2021. márciusában. A konzultáció során mélyen beleásták magukat a kripto-világba, és fontos információkat gyűjtöttek össze, többek között az igénybe vett kriptoeszköz-szolgáltatók típusait, azt, hogy az ilyen szolgáltatók hol vannak bejegyezve vagy engedélyezve, a befektetés összegét és a kriptoeszköz-szolgáltató adóügyi illetőségét.

A konzultáció eredményeként végül a Bizottság 2022. december 8-án közzétette irányelvjavaslatát, mely az információcserére és a közigazgatási együttműködésre vonatkozó meglévő rendelkezések módosításán túl kiterjesztené az Irányelv hatályát az adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltatók által szolgáltatott információkra vonatkozó automatikus információcserére. A tagállamok szakértői elemezték a javaslatot, és 2023. májusára kialakult a javaslat vélhetően már végleges szövege. A Tanács várhatóan a következő hónapokban hivatalosan is elfogadja a javaslatot.

A javaslat szerint a bevezetést követően adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltatónak minősülne minden olyan kriptoeszköz-szolgáltató és kriptoeszköz-üzemeltető, aki egy vagy több olyan kriptoeszköz-szolgáltatást nyújt, amely lehetővé teszi az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó felhasználók számára, hogy átváltási ügyleteket hajtsanak végre.

Kriptoeszköz-szolgáltatónak minősülne az a jogi személy vagy vállalkozás, amelynek foglalkozása vagy üzleti tevékenysége egy vagy több kriptoeszköz-szolgáltatás szakmai alapon harmadik személyek részére történő nyújtása, és aki valamely tagállamban engedéllyel rendelkezik kriptoeszköz-szolgáltatások nyújtására.

A javaslat alapján a kriptoeszköz-üzemeltető pedig olyan természetes személy, jogi személy vagy vállalkozás, akinek, illetve amelynek foglalkozása vagy üzleti tevékenysége egy vagy több kriptoeszköz-szolgáltatás harmadik személyek számára üzletszerűen történő nyújtása, de aki nem tartozik a rendelet hatálya alá. Az Irányelv az európai uniós és nem európai uniós kriptoeszköz-üzemeltetők számára is előírná az adatszolgáltatást, amennyiben az ilyen nem európai uniós üzemeltetőknek az Unióban illetőséggel rendelkező, adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó felhasználói vannak.

Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó ügyleteknek minősülnének az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó belföldi és határon átnyúló kriptoeszközöket érintő átváltási ügyletek és átutalások.

Első lépésként a szabályok előírnák az adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltatók számára az információk összegyűjtését és ellenőrzését a javaslatban meghatározott átvilágítási eljárásokkal összhangban.

Második lépésként az adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltatóknak információkat kellene szolgáltatniuk az érintett hatáskörrel rendelkező hatóságnak a kriptoeszköz-felhasználókról, vagyis azokról, akik a szolgáltatót használják a kriptoeszközeikkel való kereskedéshez és azok cseréjéhez.

A harmadik lépés arra vonatkozna, hogy annak a tagállamnak a hatáskörrel rendelkező hatósága, amely megkapta ezeket az információkat az adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltatótól, közli a szolgáltatott információkat annak az érintett tagállamnak a hatáskörrel rendelkező hatóságával, ahol az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó kriptoeszköz-felhasználó illetőséggel rendelkezik.

A javaslat további fő célkitűzései a kriptoügyletekre vonatkozó információcsere bevezetésén túl:

• a magánszemélyekkel kapcsolatos egyes, határon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapításokra irányuló, és a nem letéti számlán tartott vagy készpénzre nem váltott osztalékjövedelmekre vonatkozó adóügyi vonatkozású információk cseréjére irányulna;
• emellett módosítani kíván meglévő szabályokon is, melyek az adózók adóazonosító számának bejelentésére és közlésére, valamint az Irányelvben szabályozott jelentéstétel elmulasztása miatt a tagállamok által alkalmazandó szankciókra vonatkozik.

A javaslat alapján a tagállamoknak főszabály szerint legkésőbb 2025. december 31-ig kellene elfogadni és kihirdetni azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ezeknek a módosításoknak megfeleljenek; az új szabályokat pedig 2026. január 1-jétől kellene alkalmazni.

2023. július 20-án lépett hatályba a 320/2023. (VII. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) a jelentős térítésmentes kibocsátásiegység-kiosztásban részesülő létesítmény üzemeltetőjét érintő egyes veszélyhelyzeti szabályokról.

Ahogyan az a jogszabály címéből is sejthető, az új kötelezettségek csak a jelentős térítésmentes kibocsátásiegység-kiosztásban részesülő létesítmény üzemeltetőjét érintik. A Korm. rendelet az alábbiak szerint definiálja, pontosan kiket is kell a fogalom alatt érteni:

• akinek a szén-dioxid kibocsátása a tárgyévet megelőző 3 évben átlagosan a 10 ezer tonnát meghaladta, és emellett
• ezen 3 év összkibocsátásának legalább 50%-ával megegyező mértékű térítésmentes kibocsátási kvóta kiosztásban részesült a tárgyévet megelőző évben.

Tranzakciós díj

Abban az esetben, ha a szóban forgó adózó a számára ingyenesen biztosított kvótából tovább értékesít, annak hatályos tőzsdei értéke forintra átszámított összegének 10%-át tranzakciós díjként meg kell fizetnie.

Az új közterhek egyike tehát csak abban az esetben fog felmerülni, ha a célszemély kereskedik a számára ingyenesen kiosztott kvótával.

A jogszabály részletezi a kötelezettség adminisztrációs részét, a fizetési kötelezettség határidejét, módját, és a mulasztás következményeit.

Szén-dioxid kvóta adó

A Korm. rendelet által bevezetett másik kötelezettség a szén-dioxid kvóta adó, mely a gazdálkodók szóban forgó csoportját – ide nem értve azokat, akik az utóbbi egy évben csődeljárással vagy felszámolási eljárással voltak érintettek – főszabály szerint egységesen terheli majd.

Az új adó a szén-dioxid kibocsátás mennyiségén alapul; mértéke 40 EUR/tCO2-vel egyenértékű magyar forintnak megfelelő összeg. A kötelezettség éves elszámolású, de negyedévente előleget kell megállapítani, vallani és megfizetni az arra kötelezettnek.

A Korm.rendelet lehetőséget biztosít az adó alapjának 50%-os csökkentésére. Ennek feltételei az adózó tárgyévi tevékenységén és kibocsátásán alapulnak.

Nagyon fontos, hogy az új adó visszamenőleges hatállyal már a 2022. december 31-ét követően kezdődő adóév vonatkozásában is fizetendő; a hatálybalépésig eltelt két negyedév előlegkötelezettségét a harmadik negyedévet követő második hónap 15. napjáig kell, a harmadik negyedév előlegével együtt teljesíteni.

A Magyar Közlöny 106. számában kihirdetésre került a Kormány 317/2023. (VII. 17.) számú Korm. rendelete az extraprofit adókról szóló kormányrendeletek módosításáról.

Az alábbiakban röviden bemutatjuk a fontosabb változtatásokat azok hatálybalépésének sorrendjében:

2023. 07. 18-án lépett hatályba

• A significant increase in the amount of gyógyszerforgalmazók által fizetendő 40 százalékos mértékű befizetési kötelezettségre csökkentési lehetőségek kerültek bevezetésre beruházásra és K+F tevékenységre tekintettel.
• A csökkentő tételek együttes összege maximum a nélkülük számított kötelezettség 50%-áig terjedhet, és a csökkentés után fizetendő összeg nem lehet kevesebb annál az összegnél, ami 20%-os kötelezettség esetén merülne fel.
• A csökkentési lehetőséget első alkalommal a 2023. július 20. napjáig esedékes befizetési kötelezettségre, utolsó alkalommal a 2025. március 20. napjáig esedékes befizetési kötelezettségre lehet alkalmazni.

2023. 08.01-jén lépett hatályba

• Az izraeli úticél átkerült a kedvezményezett csoportba. Ennek következményeként, abban az esetben, ha az utas végső úticélja Izrael, a légitársaság a hozzájárulás mértékének meghatározása során a következő bevallásnál és hozzájárulás fizetésnél már az alacsonyabb mértéket veheti figyelembe.

2023. 09.01-jétől lép hatályba

• Sávossá válik a bányajáradék mértéke. Az új megállapítási módszert már a szeptemberi bevallás során is alkalmazni kell. A kedvező megállapítási módszert az a bányavállalkozó alkalmazhatja, aki az általa szerződésben vállalt mennyiséget kitermeli. Abban az esetben, ha a kitermelt mennyiség nem éri el a vállalt mennyiséget – ide nem értve a vis maior esetét – a különbözetet a tárgyévet követő év január 20-ig meg kell fizetni.
  Új rendelkezés szabályozza azon bányavállalkozók kötelezettségét, akik nem rendelkeznek hatósági szerződéssel.
• A bányavállalkozó számára előírt szénhidrogén kitermelési kötelezettség mértékének megállapításánál 2023. és 2024. évre már nem a 2021. évi, hanem a 2022. évi kitermelt mennyiséget kell alapul venni.
• Hatályát veszti az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet eltérő alkalmazásáról szóló alcím.

2024. 01. 01-jétől lép hatályba

• Mégsem kerül hatálytalanításra a kőolajtermék-előállító egyszeri, árbevétel szerint megállapított adójára vonatkozó rendelkezés; az meghosszabbításra kerül 2024. évre is. Az adó alapja nem változik, 2024. évben is a 2022. évi nettó árbevétel lesz, a különadó mértéke viszont már csak 1% lesz. A rendelkezés kiegészül a 2024. évi kötelezettség teljesítésének módjával is.
• A gyógyszerforgalmazók számára bevezetett különadó csökkentési lehetőség 2024. évtől megnyílik a gyógyszergyártók számára is, szintén a különadójuk 50%-ának mértékéig. A csökkentést első alkalommal a 2024. évi adókötelezettség megállapítása során vehetik majd figyelembe.

2023. július 14-én kihirdetésre került a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvény, mely több adó és eljárásügyi területen iktat be új vagy módosító rendelkezéseket. Emellett a “salátatörvény” változatlan tartalommal számos veszélyhelyzeti kormányrendelettel megállapított kötelezettséget és könnyítést emelt törvényi szintre. Cikkünkben bemutatásra kerülnek a legfontosabb változások, összehasonlítva azokat a korábban alkalmazandó szabályokkal.

Tekintettel arra, hogy a nyári időszakban néhány egyéb, adótörvényeket érintő változás is született törvényi, illetve rendeleti úton (286/2023. (VI. 30.) Korm. rendelet, 2023. évi XXXIX. törvény, 2023. évi XLI. törvény,2023. évi XLI. törvény), a táblázatban, az “Egyéb változások” rovatban, egyúttal ezekre is kitérünk.

 

Topic	Eredeti szabály	Change in the rule	Változás hatálybalépése
Personal income tax
Definíciók pontosítása, kiegészítése	Saját fogalmat használt a törvény.	Lízingnek a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénzügyi lízing minősül.	2024. január 1-jén
		Vagyoni értékű jogok közé tartozik az építményi jog is.	2023. július 15-én
Társaság jogutód nélküli törlése	A vagyonrendezési eljárás során szerzett vagyonból vállalkozásból kivont jövedelem keletkezhet a volt tagnál.	A vagyonrendezési eljárás során szerzett vagyonból származó bevétel a magánszemély egyéb jövedelme.	2024. január 1-jén
Családi kedvezmény		Törvényi szintre emelkedik a rendeleti úton bevezetett emelet összegű családi kedvezmény lehetősége tartósan beteg és súlyosan fogyatékos kedvezményezett eltartottak után. A törvény az igénybevétel feltételeit is beépíti a szabályokba.	2023. augusztus 1-jén
	A kedvezmény év közbeni érvényesítésének módjától el lehet térni a bevallásban, ide nem értve, ha a kedvezményezett eltartott saját jogán volt családi pótlékra jogosult, vagy rokkantsági járadékban részesült.	A kedvezmény év közbeni érvényesítésének módjától minden esetben el lehet térni a bevallásban.	2023. augusztus 1-jén
A 30 év alatti anyák kedvezménye		Törvényi szintre emelkedik a rendeleti úton bevezetett 30 év alatti anyák kedvezménye. A törvény az igénybevétel feltételeit és a kifizetőt érintő feladatokat is beépíti a szabályokba. A kedvezmény akkor illeti meg a fiatal anyát, ha arra való jogosultsága 2022. december 31-et követően nyílik meg, kivéve, ha akkor magzatra tekintettel már jogosult családi kedvezményre. Ebben az esetben 2023. január 1-jétől érvényesíthető a kedvezmény a hátralévő magzati időszakra is.	2023. augusztus 1-jén
Rendelkezés az adóról	Abban az esetben, ha a magánszemély több önkéntes pénztárnak is tagja, az adóbevallási tervezetet módosítania kell a magánszemélynek, és meg kell jelölnie azt a pénztárat, mely felé a rendelkezést kéri.	Abban az esetben, ha a magánszemély több önkéntes pénztárnak is tagja, az adóbevallási tervezetben az adóhatóság által feltüntetésre kerül annak az önkéntes pénztárnak a neve, mely felé megelőző évben rendelkezés történt.	2024. január 1-jén
Átalányadózó egyéni vállalkozó		Törvényi szintre emelkedik az a kormányrendelettel megállapított rendelkezés, miszerint 80% költséghányad alkalmazására jogosultak a személygépjármű-vezető képzésben tevékenykedők.	2023. augusztus 1-jén
	TESZOR szám alapján meghatározott tevékenységi körök.	TESZOR’08 szám alapján meghatározott tevékenységi körök.	2023. július 15-én
Szünetelő egyéni vállalkozó	Különös szabályok vonatkoztak a szünetelést megelőző időszakra vonatkozó költségek/bevételek figyelembevételére attól függően, hogy azok mikor merülnek fel a szünetelés ideje alatt.	Azok a szünetelés alatt felmerült kiadások, befolyt bevételek, melyek a szünetelést megelőző időszakra vonatkoznak, vállalkozói bevételnek/vállalkozói költségnek minősülnek. Az új szabály a 2023. december 31-et követően indult szünetelés esetében alkalmazható először.	2024. január 1-jén
Őstermelő által értékesített kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz	2022. január 1-jétől már nem minősül őstermelői bevételnek a tárgyi eszköz átruházásából származó ellenérték; az külön nem nevesítetten ingó vagy ingatlan értékesítésből származó bevételnek minősült.	Ingó vagyontárgy átruházásából származó bevételnek minősül a kizárólag üzemi célú tárgyi eszköz átruházásából származó összeg. A korábban még figyelembe nem vett igazolt költségeken túl elszámolható a tárgyévben, vagy a tárgyévet követő évben a bevallás benyújtásáig beszerzett kizárólag üzemi célú tárgyi eszköz még el nem számolt beruházási költsége, nyilvántartás vezetése mellett. Utóbbi szabály már a 2022. január 1-jét követően megvalósuló értékesítésekre is alkalmazható.	2023. július 15-én
Bizalmi vagyonkezelés, magánalapítvány	A vagyon átengedésekor adófizetési kötelezettség nem keletkezik.	A vagyon átengedése értékesítésnek minősül. Az adókötelezettség megállapítása során bevételnek minősül az az érték, amilyen értéken a vagyon a számviteli nyilvántartásba felvételre kerül. Abban az esetben, ha a vagyon átengedése a korábbi tulajdonos halálával történik, illetve ha a kedvezményezett a vagyont csak a korábbi tulajdonos halála esetében jogosult megszerezni, a vagyon átadása adómentesnek minősül. A szabályt a hatálybalépésétől kezdve alkalmazni kell már létező BVK/alapítvány esetében is, az ezt követő vagyonátadások esetében.	2023. szeptember 12-én
		A vagyon kiadásakor a hatályos értékhelyesbítés nélkül számított számviteli nyilvántartás szerinti érték szerzési értékként később figyelembe vehető lesz a vagyon értékesítésekor. Már kezelt vagyon esetében akkor alkalmazható a rendelkezés, ha a szabály hatálybalépésétől kezdve 3 év eltelt, egyébiránt a szabály a hatálybalépést követően átadott vagyon megszerzésére alkalmazható.	2023. szeptember 12-én
		A kezelt vagyonból osztalék formájában megszerzett vagyonrész esetében a nem pénzben megszerzett rész piaci értékét lehet szerzési értéknek tekinteni a vagyon későbbi értékesítése során.	2023. szeptember 12-én
		Az új szabályozás  alapján az ingyenes vagy kedvezményes használata a vagyonnak adómentes juttatás, ugyanakkor a felmerülő, magánszemély által nem átvállalt költségek, adókötelesek. A szabály a hatálybalépéskor már kezelésben levő vagyon esetében is alkalmazandó.	2023. szeptember 12-én
Kriptoeszközök értékesítése	Ügyleti veszteség keletkezik, ha a tárgyévi kiadások összege meghaladja a tárgyévi bevételek összegét.	Ügyleti veszteség abban az esetben is elszámolható, ha az adott évben a magánszemélynek nem keletkezett bevétele kriptoügyletből.	2024. január 1-jén
		Kriptoeszköz megszerzésére fordított kiadásként számolható el a jövedelem összege, ha a kriptoeszköz értéke annak megszerzésekor jövedelemnek minősült.	2024. január 1-jén
SZÉP-Kártya	A SZÉP-Kártya juttatás 3 különböző alszámlára utalható, melyek esetében külön keretösszegek élnek.	Törvényi szintre emelkedik a SZÉP-Kártya alszámlák eltörlése. A törvény módosítja a munkáltatói juttatás összegére vonatkozó eljárási szabályokat, a béren kívüli juttatásként, egyes meghatározott juttatásként elszámolható összegeket.	2023. augusztus 1-jén
Munkába járás költségtérítése	15 forint/km adómentesen adható a munkavállalónak munkába járás címén.	Törvényi szintre emelkedik az a kormányrendeleti rendelkezés, miszerint 30 forint/km adómentesen adható a munkavállalónak munkába járás címén.	2023. augusztus 1-jén
Őstermelők családi gazdasága	ŐCSG tag halálakor, vagy kilépésekor a törvény meghatározza a jövedelem megállapításának módját.	A törvény kiegészül a jövedelem megállapításának szabályaival az ŐCSG megszűnésének esetében.	2023. július 15-én
Hatálytalanító, módosító rendelkezések		Hatálytalanításra kerülnek idejétmúlt rendelkezések (pl. a nyilvántartott adókülönbözetre vonatkozó rendelkezések, vagy a katás bt. tagjának osztalékára vonatkozó rendelkezés). Pontosításra kerülnek belső hivatkozások, és szövegezések.	2023. július 15-én
Corporate income tax
Termőföldből átminősített ingatlan		A termőföldből átminősített ingatlan fogalma kiegészül azzal az esettel, ha az adózó az ingatlant az utolsó mérlegfordulónapot követően szerzi meg. Ebben az esetben a részesedés kivetezésekor a beszámoló helyett a kivezetést megelőző napi főkönyvi kivonat adatait kell használni a 75%-os arányszám megállapításakor. Az új szabályt a hatálybalépését követően értékesített, kivezetett részesdésekre kell először alkalmazni.	2023. augusztus 14-én
Nulla nettó kibocsátási célt szolgáló gazdaságra való átállás szempontjából stratégiai jelentőségű beruházás		Bevezetésre kerül a nulla nettó kibocsátási célt szolgáló gazdaságra való átállás szempontjából stratégiai jelentőségű beruházás fogalma.	2023. július 15-én
		Az adózó által igénybevehető fejlesztési adókedvezmények köre kiegészül ezen beruházás üzembe helyezésének és üzemeltetésének esetével. A törvény rendezi az igénybevételre jogosultak körét, és az igénybevétel feltételeit. Átmeneti rendelkezés alapján a hatálybalépést megelőzően igényelt fejlesztési adókedvezményre is alkalmazható lehet a szabály, az átmeneti  rendelkezésben foglalt feltételek betartása mellett. A támogatás válságtámogatásként vehető igénybe.	2023. július 15-én
Veszteségelhatárolás	A szabály csődeljárás vagy felszámolási eljárás esetében határozza meg a veszteségelhatárolás szabályait, amennyiben az eljárás bírósági végzéssel jóváhagyott egyezséggel szűnik meg.	Törvényi szintre emelkedik az a kormányrenelet útján megállapított szabály, mely a reorganizációs terv, illetve szerkezetátalakítási terv alapján törénő veszteségelhatárolás szabályait fogalmazta meg.	2023. július 15-én
	A 2014-ben kezdődő adóév utolsó napjáig keletkezett elhatárolt veszteséget az adózó legkésőbb 2030. december 31. napját magában foglaló adóévben érvényesítheti az adózás előtti eredmény csökkentéseként.	A módosítás alapján megszűnik a felhasználásra vonatkozó határidő.	2023. július 15-én
Reklámköltség	A reklámköltség nem a vállalkozás érdekében felmerült költségnek minősül, azonban átmeneti szabály alapján ezt a szabályt nem kellett alkalmazni.	A reklámköltség kikerül a nem a vállalkozás érdekében felmerült költségek köréből, és az átmeneti rendelkezés így lényegét veszti.	2023. július 15-én
Kedvezményezett eszközátruházás		Pontosításra kerül az adóalapmódosítás szabálya.	2023. július 15-én
Vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség	Elismert ráfordítás az adomány, ha az adózó a támogatott célt tartalmazó igazolással rendelkezik.	Nem kell igazolni, ha az adományban részesülő a Nemzeti Összefogás.	2023. július 15-én
Value added tax
Áfa csoport	Jogutódlással történő megszűnésként kell kezelni a csatlakozó és a kívülmaradó tagnál az áfa csoport létrejöttét, illetve a csoport megszűnését valamennyi tagnál.	Jogutódlással történő megszűnésnek kell tekinteni, ha az áfa csoport egy tagja kilép a csoportból.	2023. július 15-én
Nem áfa-köteles eset		Kiegészül az áfa-köteles jogállást nem keletkeztető esetek köre a feladatellátás átadásának esetével. Az átadó személyt egyetemleges felelősség terheli a szerzővel az áfa-kötelezettségek tekintetében. Ezzel együtt kiegészülnek a tárgyi eszköz korrekciós szabályok is ezzel az esetkörrel.	2023. július 15-én
A kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termékek visszaváltási díja		A törvény kiegészül a kötelezően visszaváltási díjas termékek körében alkamazandó szabályokkal.	2024. január 1-jén
		A visszaváltási díj nem áfa alap, így annak visszatérítésekor nem csökkenthető az adó alapja sem.	2024. január 1-jén
0%-os áfa	A napilap 5%-os áfa-kulcs alá tartozik.	Bevezetésre kerül a 0%-os áfamérték a napilap esetében, így az kikerül az 5%-os adómérték alól. Első alkalommal azokra az értékesítésekre kell alkalmazni, melyek teljesítési időpontja 2024. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik.	2024. január 1-jén
Ingatlan beszerzése	A belföldön nem letelepedett adóalany nem alapíthat adó-visszatéríttetési jogot arra az előzetesen felszámított adóra, mely ingatlan beszerzését terheli.	A korábbi szabály kiegészül egy kivételszabállyal, ha az ingatlant a Közösség más tagállamában letepepedett adóalany szerzi be. Először azon előzetesen felszámított adóra alkalmazható, melyet 2021. december 31-et követően kellett megállapítani fizetendő adóként, kivéve ha azt a szabály hatályba lépése előtt már levonható adóként érvényesített.	2023. július 15-én
Értelmező rendelkezések		E-nyugtához és pénztárgéphez kapcsolódó fogalmak kerülnek bevezetésre.	2023. július 15-én
Számla kiállítás határideje		Haladéktalanul ki kell állítani a számlát, ha az ellenértéket a teljesítésig megtérítik, függetlenül az ellenérték fizetésének módjától.	2023. július 15-én
Különös szabályozás alkalmazása		Amennyiben az adóalany nem alkalmazza a továbbiakban az uniós egyablakos rendszert és az uniós rendszerbe történő regisztráció évét követő évtől kezdve még nem telt el 2 év,  nyilatkoznia kell arról, hogy olyan adóalany, aki a regisztrációkor egyébként jogosult volt a  kivételes szabályok alkalmazására.	2023. augusztus 28-án
Helyi iparűzési adó
Egyéni vállalkozó szünetelése	Az egyéni vállalkozó adóalanyisága megszűnik a szünetelés időtartamára.	Nem szűnik meg az adóalanyiság, ha a szünetelés időtartama egyhuzamban nem éri el a 181 napot.	2024. január 1-jén
Sávos HIPA		A sávos HIPA alap megállapítás szabálya kiegészül azzal az esettel, ha a vállalkozó az előző év bevétele alapján kiesne a sávos HIPA lehetősége alól, de adott önkrományzat területén adókötelezettsége tárgyévben keletkezik először. Ebben az esetben a HIPA alapja az év hátralévő részére arányosított legmagasabb HIPA sáv alapján megállapított összeg.	2024. január 1-jén
IFRS alkalmazása során bevételt növelő tételek		A felsorolás kiegészül az emissziós jogok értékesítéséből származó bevétellel.	2024. január 1-jén
Új telephelyszabály		Telephelyet keletkeztet a munkaerő kölcsönzést végző vállalkozónál, ha munkaerő kölcsönzés keretében az adóéven belül a kölcsönzött munkaerők 21.000 órát dolgoznak az adott településen.	2024. január 1-jén
Légi személyszállítást végző vállalkozó		A törvény kiegészül a légi személyszállítást végzőkre vonatkozó speciális szabályokkal.	2024. január 1-jén
Pontosítás	A településekre eső adóalap összege = a vállalkozó adóalapjával.	Kerekítés miatt eltérhet az egyes településekre eső adóalapok összege a vállalkozó adóalapjától.	2024. január 1-jén
Extra profit taxes
Contribution by airlines		Törvénybe iktatják változatlan tartalommal az extraprofitadó rendeletben foglalt szabályozást.	2023. augusztus 1-jén
Special tax on financial organisations		Törvényi szintre emelkedik az adómentességet biztosító rendeleti szabály.	2023. augusztus 1-jén
Egyszerűsített foglalkoztatás		Törvénybe iktatják változatlan tartalommal az extraprofitadó rendeletben foglalt szabályozást.	2023. augusztus 1-jén
Pénzügyi és értékpapír tranzakciós illeték		Törvénybe iktatják az extraprofitadó rendeletben foglalt szabályozást, és új elemként bekerülne a törvénybe az értékpapírügyletekre kivetett tranzakciós illeték is.	2023. augusztus 1-jén
Energiaellátók jövedelemadója		Törvénybe iktatják a rendeleti szabályozást, mely pontosításra, illetve kiegészítésre kerül nyilvántartásvezetési kötelezettséggel. Az új rendelkezések már a 2023. évi kötelezettség megállapítására is érvényesek.	2023. augusztus 1-jén
NETA		A kormányrendeleti szabályozást törvényi szintre emelik.	2023. augusztus 1-jén
	Adófelajánlásra van lehetőség egészségmegőrző program céljára.	Az adófelajánlás lehetősége kiterjesztésre kerül az élmény és szabadidősportra is.	2023. augusztus 1-jén
Innovation contribution
Járulékalap meghatározása	Általános szabályok szerint megállapított HIPA alap csökkentve a külföldi telephelyekre jutó HIPA alap részével.	KIVA alanyok, akik a HIPA tekintetében az egyszerűsített adóalapmegállapítást választották, az adóév egészére újfajta járulékalap meghatározást válaszhatnak. Első alkalommal azon 2023. évi járulékok vonatkozásában lehet alkalmazni, melyek bevallási határideje a hatálybalépéskor még nem járt le.	2023. augusztus 14-én
		Az innovációs járulék alapja transzferár szempontból összhangba kerül a HIPA alappal.	2023. augusztus 14-én
Regisztrációs adó
Elektronikus kapcsolattartás		A törvény kiegészül az elektronikus kapcsolattartás szabályaival az eljárás során.	2023. augusztus 14-én
Hatálytalanítás		2004. február 1. napja előtt forgalomba helyezett, de 2004. február 1. napját követően átalakított gépjármú adóklülönbözetének megállapítására vonatkozó szabály hatályon kívül helyezésre kerül.	2023. augusztus 14-én
THE SIMPLIFIED CONTRIBUTION FOR CERTAIN PROFESSIONS (EKHO)
Kifizetőt terhelő ekho	A kifizető főszabály szerint 13% EKHO fizetésére kötelezett.	Törvényi szintre emelkedik az a rendeleti szabály, miszerint a kifizetőt nem terheli EKHO.	2023. augusztus 1-jén
KATA (small taxpayers itemized lump sum tax)
Kifizetőtől származó bevétel pontosítása	Megszűnik a kisadózó jogállás, ha a kisadózó vállalkozó kifizetőtől szerez bevételt (kivéve taxis személyszállítóként, vagy ha hitelintézeti kamatban részesül).	Bekerül a törvénybe egy pontosítás, miszerint kizárólag a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás bevételét szükséges figyelni a szabály alkalmazásakor.	2023. augusztus 1-jén
Adóalanyiság megszűnése		Bekerül a törvénybe egy pontosítás, miszerint annak a hónapnak az utolós napjával megszűnik a jogállás, melyben már nem minősül a kisadózó főállásúnak. A vállalkozót bejelentési kötelezettség terheli a változással kapcsolatban.	2023. augusztus 1-jén
Social contribution tax
Tevékenység szüneteltetése	Az egyéni vállalkozás tört havi szüneteltetése esetében a minimum szocho-fizetést arányosan kell teljesíteni.	Az egyéni vállalkozás tört havi szüneteltetése esetében a minimum szocho-fizetési kötelezettség a teljes hónapra fennáll, arányosításra nincs lehetőség. A szabályt a 2023. december 31-ét követően megkezdett szünetelések esetében kell alkalmazni.	2024. január 1-jén
Munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető kedvezmény	A biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyba nem kell beszámítani az anyasági ellátás folyósításának időtartamát.	A biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyba be kell számítani az anyasági ellátás folyósításának időtartamát, ha az ellátás folyósítása alatt egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya volt a magánszemélynek.	2023. augusztus 14-én
		Nem minősülhet munkaerőpiacra lépőnek a harmadik állam állampolgára.	2023. augusztus 14-én
Megváltozott munkaképességű személy		Megváltozott munkaképességűnek minősül az a személy is, aki fogyatékossági támogatásban, vagy vakok személyi járadékában részesül.	2023. augusztus 1-jén
Egyéb jövedelem	Nem volt szabályozva a kifizető kötelezettsége.	Ha az egyéb jövedelem kifizetőtől származik, az adót a kifizető állapítja meg, vallja be és fizeti meg, kivéve, ha szja-előleget nem köteles megállapítani.	2023. augusztus 1-jén
Levont adó visszatérítése különadózó jövedelmek esetében		Ha a magánszemély külföldi, vagy EGT államban biztosított, a kifizető által levont adót a NAV-tól visszaigényelheti.	2023. szeptember 1-jén
Tbj szerinti külföldiek	Nem terhelte szocho az általuk megszerzett béren kívüli és egyes meghatározott juttatásokat.	A külföldi személyek által megszerzett béren kívüli és egyes meghatározott juttatások adófizetési kötelezettséggel járnak.	2023. augusztus 14-én
Adókedvezmény		A szakirányú oktatás és duális képzés utáni adókedvezmény arányosítva vehető igénybe. Az 50%-os szabály hatályban tartása indokolatlanná vált.	2023. augusztus 1-jén
Social security contribution
Járulékfizetési minimum alóli mentesülés munkaviszonyban	A nappali tagozaton tanuló, hallgató személy mentesül a minimum járulékfizetés alól.	A munkaviszonyban alkamazandó minimum járulékalap szabályai alól mentesül a szakképző intézmény által szervezett szakmai oktatásban ingyenesen részt vevő tanuló, illetve képzésben résztvevő személy is.	2023. augusztus 1-jén
Egyéni vállalkozó szünetelése		A módosítás egyértelművé teszi, hogy a szünetelést megelőző napig járó bevételeket, melyek a szünetelés idején érkeznek meg a vállalkozóhoz, úgy kell tekinteni, mintha azt a szünetelést megelőző napon szerezték volna meg.	2023. szeptember 1-jén
	Az egyéni vállalkozás tört havi szüneteltetése esetében a minimum járulékfizetést arányosan kell teljesíteni.	Az egyéni vállalkozás tört havi szüneteltetése esetében a minimum járulékfizetési kötelezettség a teljes hónapra megfizetendő, arányosításra nincs lehetőség. A szabályt a 2023. december 31-ét követően megkezdett szünetelések esetében kell alkalmazni.	2024. január 1-jén
Családi járulékkedvezmény	Átalányadózó egyéni vállalkozó maximum az átalányban megállapított jövedelmét terhelő járulék erejéig veheti igénybe a kedvezményt.	Az átalányadózó egyéni vállalkozó a göngyölítéses szabállyal megállapított járulékok erejéig veheti igénybe a kedvezményt.	2023. július 15-én
Többes jogviszony	Több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony esetében a járulék alapja átalányadózó esetében az átalányban megállapított jövedelem.	Több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony esetében a járulék alapja átalányadózó esetében a göngyölítéses módszerrel megállapított járulékalap.	2023. július 15-én
Stamp duties
Új eljárási illetékmentességek	Kisajátítás esetében eljárási illeték-fizetési kötelezettsége keletkezhetett a kártalanításra jogosultnak.	A módosítás a kártalanításra jogosultak számára tárgyi illetékmentességet állapít meg a részükre járó kártalanítási összeg letétbe helyezésére.	2023. augusztus 1-jén
		A törvényben meghatározott esetben az adós által bírósághoz benyújtott kérelem, és végzés ellen benyújtott fellebbezés mentes az illeték alól. A mentességet a szabály hatálybalépésekor már folyó adósságrendezési eljárásokban is alkalmazni kell.	2023. augusztus 1-jén
Illetékfeljegyzési jog		A módosítás speciális személyes illeték-feljegyzési jogot biztosít a reorganizációs és a szerkezetátalakítási eljárás alatt állók számára.	2023. augusztus 1-jén
Hitelintézet ingatlanszerzése	Az adóssal szembeni felszámolási eljárás vagy végelszámolás során megszerzett ingatlan 2%-os illetékmérték alá tartozik.	A módosítás 2%-os illetékmérték alkalmazását teszi lehetővé hitelintézet számára (4%-os helyett), ha a hitelintézet reorganizációs vagy szerkezetátalakítási eljárás alatt álló adósától hitelezőként szerez ingatlant.	2023. augusztus 1-jén
Gépjárműadó
Mentesség az adó alól	Mentesül az egyesület és az alapítvány a tulajdonában álló gépjármű után, ha megelőző évben nem volt kötelezett tao fizetésre.	A módosítás kiterjeszti az adómentességet.	2024. január 1-jén
The rules of taxation
Típusszerződés		Bevezetésre kerül új fogalomként a típusszerződés.	2023. augusztus 14-én
		A jövőben a típusszerződések esetében is kérhető feltételes adómegállapítás. A megállapítás díjköteles, a díj mértéke 10 millió forint.	2023. augusztus 14-én
Adószám ismételt megállapítása	Az adóhatóság nem állapít meg adószámot, ha olyan tagja, részvényese, vezetője van a társaságnak, aki tag vagy részvényes volt törölt adózóban.	Az adóhatóság abban az esetben is ismételten megállapíthatja az adószámot, ha olyan tagja, részvényese, vezetője van a társaságnak, aki tag vagy részvényes volt törölt adózóban. A szabályt a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.	2023. szeptember 12-én
Soron kívüli bevallási kötelezettség		Abban az esetben, ha az adómegállapítási időszak közben megváltozik a bevallási gyakoriság, mert pl. kizárólag mezőgazdasági különleges jogállást választ az adóalany, soron kívül áfabevallást kell beadnia.	2023. szeptember 12-én
		Megszűnik a soron kívüli bevallási kötelezettség az egyéni vállalkozók szünetelése esetében .	2023. július 15-én
Devizában történő adófizetés	Főszabály szerint az adófizetést HUF-ban kell teljesíteni.	Törvényi szintre emelkednek azok a rendeleti szabályok, melyek szerint a tao és a HIPA fizetése történhet USD vagy EUR alapon is.	2023. augusztus 1-jén
Megbízható adózó		A módosítás könnyítést vezet be a megbízható adózói státusz feltételeiben. A szabályt első alkalommal a hatálybalépését követő negyedév minősítése során kell alkalmazni.	2023. július 15-én
KOMA adatbázis		Kis összegű nettó adótartozás (kevesebb mint 5000 forint), és kevesebb mint 30.000 forint köztartozás esetén nem kerül ki az adózó az adatbázisból.	2023. november 1-jén
Gépjárműadó		A természetes személy adózó (ideértve a vállalkozó és áfás magánszemélyt is) a tárgyévi gépjárműadóra évente egy alkalommal 5 havi pótlékmentes részletfizetést kérhet.	2024. január 1-jén
	Fizetési kötelezettség félévente, március 15-én és szeptember 15-én.	Éves kötelezettséggé válik. Fizetési határidő április 15.	2024. január 1-jén
Fizetési könnyítés	Automatikus részletfizetésre csak a természetes személy adózók jogosultak.	A nem természetes személy adózó évente egy alkalommal maximum 6 havi pótlékmentes részletfizetést kérhet a legfeljebb 1 millió forint összegű tartozására.	2023. október 12-én
Hiánypótlásra felhívás		Az adóhatóság a mulasztás eseteit kibővíti a bejelentési, változásbejelentési kötelezettség nem, vagy hibás teljesítésével. A szabályt a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.	2023. szeptember 12-én
Adószám törlés		A NAV törli az adószámot, ha az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett adózó elektronikus elérhetőséggel nem rendelkezik.	2023. október 12-én
	A NAV törli az adószámot, ha az adózó az áfa összesítő nyilatkozatot és a 08-as bevallást a felszólítás ellenére 365 napon belül nem pótolja.	A NAV törli az adószámot, ha az adózó az áfa összesítő nyilatkozatot és a 08-as bevallást a felszólítás ellenére 180 napon belül nem pótolja.	2023. szeptember 12-én
Biztosítási jogviszony vége		Az adóhatóság hivatalból törli a biztosítási jogviszonyt, ha a rendelkezésére álló adatok szerint az 2023. január 1. előtt megszűnt, de a kifizető elmulasztotta azt lezárni, vagy melyek esetében a kifizető az említett dátum előtt meghalt vagy megszűnt.	2023. július 15-én
APA eljárás díja	Egyoldalú eljárásban 5, két vagy többoldalú eljárásban 8 millió forint.	Egyoldalú eljárásban 8, két vagy többoldalú eljárásban 12 millió forint.	2023. augusztus 14-én
Egyéb változások
Súlyos fogyatékosság esetei		Bővült a személyi kedvezményre jogosító betegségek köre.	2023. július 1-jén
Stamp duty		Az építményi jog beépül a vagyoni értékű jog fogalmába. Ebből következően meghatározásra kerül a forgalmi értéke, illeték mértéke megszerzés esetében.	2023. június 24-én
Szja-mentesség		A köztársasági elnök által a megbízatásának időtartama alatt alapított közcélú tevékenység végzése céljára létrehozott alapítvány által adott a pályázati feltételeknek megfelelő juttatás mentes az szja alól.	2023. június 29-én
Szocho-kedvezmény		Egységes kedvezménymérték kerül bevezetésre a doktori fokozattal rendelkező, és a doktori hallgatók után. A kedvezmény mértéke a minimálbér 2-szeresének 13%-a.	2023. június 29-én

Az elmúlt időszakban az adózók és a tanácsadók figyelme is a beszámoló készítés – bevallás benyújtás köré összpontosult; a jogalkotók azonban még ezen zsúfolt időszakban is elvétve hoztak egy-két módosító szabályt, melyről érdemes pár szót említeni. Ebben a cikkben, azon extraprofitadókat érintő változásokat mutatjuk be, melyek áprilistól léptek hatályba.

A Magyar Közlöny 45. számában kihirdetett 100/2023. (III. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: MódR.1) az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) módosításáról, a kőolajtermék-előállítók esetében vezetett be egy árbevétel arányos különadót. Az adó alapja a kötelezett 2022. évi nettó árbevétele, az adó mértéke 2,8%. A különadó 3 részletben fizetendő – a 2023. adóév hatodik, kilencedik és tizenkettedik hónapjának 20. napjáig – bevallására külön nyomtatvány kerül rendszeresítésre.

A MódR.1 módosít a kőolaj világpiaci árkülönbözet megállapításának módján és a bányajáradék szabályain is.

Ezt követően április 25-ei hatálybalépéssel megjelent a Kormány 144/2023. (IV. 24.) Korm. rendelete (a továbbiakban: MódR.2), mely a 2023. év második felére alapjaiban változtatja meg a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások különadó alapjának megállapítási szabályait.

Míg az év első felében a 2022-re vonatkozó szabályokat követve, a helyi adókról szóló törvény szerinti nettó árbevétel adta a kiindulási alapot – pontosabban annak fél évre arányosított része -, addig júliustól az adó alapjának meghatározásakor a megelőző évi adózás előtti eredmény arányosított részét kell majd figyelembe venni.

Az adó alapjának megállapításakor

• csökkentő tételként kell figyelembe venni:
  • a megelőző adóévben bevételként elszámolt osztalék 50%-át,
  • a megelőző adóévre szóló beszámolóban meghatározott, a nem a szokásos tevékenység keretében keletkezett áruértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származó nyereség 50%-át;
• növelő tételként kell figyelembe venni a megelőző adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt:
  • pénzügyi szervezetek különadójának 50%-át,
  • pénzügyi tranzakciós illeték 50%-át,
  • a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások különadójának 50%-át.

A MódR.2 az év második felére megemeli a különadó mértékét is. Míg június 30-ig, a korábbi szabályok alapján megállapított adóalap 8%-a, addig július 1-jétől sávos adóztatás alapján, az adóalap 10 milliárd forintot meg nem haladó része után 13%, e feletti összegre pedig 30% lesz a különadó mértéke.

A Magyar Közlöny 2023. május 31-én kihirdetett 79. számában a Kormány a Korm. rendelet módosításáról szóló 206/2023 (V. 31.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: MódR.) az extraprofitadó terhek hatályát kiterjeszti a 2024-es adóévre is, ugyanakkor bevezet egy hatálytalanító rendelkezést is, mely szerint a Korm. rendelet 2025. január 1-jétől hatályát veszti. A MódR. rendelkezései – egy kivétellel – június 1-jétől léptek hatályba.

Mi változott?

A változások többsége az extraprofit adók meghosszabbítását és későbbi kivezetését készíti elő; de emellett két esetben szigorítottak a szabályokon.

Kedvező változások:

• a gyógyszergyártókat terhelő adókulcs mértéke a 2024-es adóévben valamennyi adóalap-sávban feleződik majd,
• a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások 2024-ben is a 2023-as adóév második felében alkalmazandó módon fogják – ezúttal a teljes adóévre vonatkozóan – megállapítani adóalapjukat. A MódR. annyiban változtat most a szabályokon, hogy 2024-től a kedvezőbb – 13%-os – adókulcs alkalmazására jogosító adóalap mértéke 10 milliárd forintról 20 milliárd forintra emelkedik, e felett azonban továbbra is marad a 30%-os különadó mérték. Fontos változás az eddigi szabályokhoz képest, hogy kizárólag ezen adózói kör számára megnyílt a lehetőség, hogy akár felére csökkentsék különadójukat. Az adókedvezmény feltétele, hogy növeljék a 2023. január 1. és április 30. között tulajdonolt, a MódR. szerint meghatározott állampapír állományukat a 2024. január 1. és november 30. közötti időszakra, és 2024. december 10-ig nyújtsák be bevallásukat. Az érvényesíthető adócsökkentés mértéke az állampapír állomány értéknövekményének 10%-a, de maximum a kedvezmény nélkül számított, adóévre fizetendő adójuk 50%-a lehet.

Kedvezőtlen változások:

• a gyógyszer forgalomba hozatali engedélyének jogosultjának az általa tb támogatott módon, gyógyszertárban forgalmazott, 10 ezer forintot meghaladó termelői áras gyógyszere után az eddigi 28%-os helyett, 40%-os mértékű befizetési kötelezettsége keletkezik. A megemelt mérték már a 2023. július 20. napjáig esedékes kötelezettség esetében is alkalmazandó lesz.
• a kiskereskedelmi pótadó mértéke 4,1%-ról 4,5%-ra emelkedik a 100 milliárd forintot meghaladó adóalap részre.

A MódR. módosít a bányajáradék szabályokon is, azonban mivel szakmai körökben egymásnak ellentmondó jogértelmezések láttak napvilágot, a szabályokban pontosítást várunk.

Az adókötelezettség teljesítésének szabályaiban készülhetnek némi változásra a feldolgozóipari gyártók; ugyanis míg ezidáig egy becsült érték – a 2023. adóévre várható fizetendő adó – adta a fizetendő adóelőlegek kiszámításának alapját, addig 2024-ben a 2023. adóévi fizetendő adó mértéke alapján kell majd az adóelőlegeket megállapítani, 2024. június 20-ig bevallani, és ezt követő hónaptól hat egyenló részletben megfizetni.

Mi az, ami nem változott?

A MódR.-ben foglalt rendelkezések nagy része csupán kiterjeszti a 2023-ban alkalmazandó adómértékek és adókötelezettségek szabályait a 2024-es adóévre, így bár „megemlítésre” kerülnek a MódR.-ben, de lényegi változás nem érinti:

• a kiegyenlítő szabályozási szolgáltatást terhelő különadóra vonatkozó szabályokat,
• a kőolajtermék-előállítókat terhelő adót, – azaz, az eredetileg őket terhelő különadó megmarad, és az idén tavasszal ez évre megállapított, árbevétel-arányos különadó szabályok nem kerülnek meghosszabbításra 2024-re.
• a távközlési pótadót,
• a biztosítási pótadót,
• az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos minimum értékeit.

Ha tüzetesen megnézzük, láthatjuk, hogy az érintett különadó kör nem teljeskörű; ez azonban nem jelenti azt, hogy a MódR.-ben nem említett más különadóktól (pl. légitársaságok hozzájárulása, kiterjesztett NETA szabályok) elbúcsúzhatunk; azok változatlan tartalommal továbbra is terhelik a kötelezetteket.

A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló, május 31-én kihirdetett, 205/2023. (V. 31.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Korm. rendelet) a Kormány 13% szociális hozzájárulási adókötelezettséggel sújtja a magánszemélyek egyes megtakarításain elért hozamait.

A Korm. rendelet szövege alapján a plusz elvonás egyelőre csak az orosz-ukrán háború okozta veszélyhelyzet időszakát érinti, és csak a július 1-jétől eszközölt befektetésekre, illetve az onnantól megszolgált kamatokra terjed ki, ezzel is lehetőséget adva a magánszemélyeknek, hogy átgondolhassák mibe fektetik ezt követően megtakarításaikat.

Mit terhel július 1-jétől 13% szocho?

Ha röviden akarnánk összefoglalni az új szabályt, azon hozamokat terheli szocho júliustól, melyek:

• az Szja tv. 65. §-ának hatálya alá tartoznak – tehát kamatjövedelemnek minősülnek, and
• az adott szakasz alapján szja-fizetési kötelezettség alá esnek.

Bővebben kifejtve, a 15% szja-n felül 13% szocho is terheli:

• a folyószámlán tartott pénz után július 1-jétől kapott kamatot,
• a június 30. napját követően lekötött betét után járó kamatot,
• a július 1-jétől kezdve megvásárolt bizonyos értékpapírok után járó kamatjövedelmet – abban az esetben is, ha az EGT tagállamában működő elismert tőzsdén bevezetett értékpapírról van szó,

Előbbiek kapcsán a nem pénzben megszerzett kamatjövedelem esetében az szja és így a szocho alapja is a jövedelem 1,18-szorosa!!!

• a július 1-jétől megkötött befektetési célú életbiztosítások kamatjövedelemnek minősülő hozamait,
• a július 1-jétől nyújtott szövetkezeti kölcsön kamatát,
• a foglalkoztatói nyugdíjintézmény tagját – az Szja tv-ben kifejtett esetben – megillető kamatjövedelem július 1-jétől arányosított részét.

A Korm. rendelet egy kivételszabályt említ az adófizetés alól: nem kell szochot fizetni az ingatlanalap befektetési jegyéből származó kamatjövedelem után.

A szociális hozzájárulási adókötelezettség teljesítésének szabályai – ideértve többek között az adó megállapításának, levonásának, bevallásának szabályait – a Korm. rendelet alapján az elkülönülten adózó jövedelmeket terhelő szocho megállapításának szabályaival egyeznek majd meg, így kifizetőtől származó jövedelem esetében a magánszemélynek ezzel nem lesz teendője.

Nagyon fontos azonban, hogy előbbi csoporttól eltérően, a kamatjövedelmeket terhelő szocho-nak – hasonlóan az összevonat adóalapba tartozó jövedelmekhez – nem lesz felső korlátja, emellett viszont, érdekes módon, a jövedelem összege nem is lesz beszámítható a minimálbér 24-szeresébe. Tehát, míg egy összevont adóalapba tartozó, szocho alól mentesített ingatlan bérbeadás jövedelme beszámít a jövedelemhatárba, addig a korlátlan mértékben szocho köteles kamatjövedelem összege nem fogja azt csökkenteni.

Mi az, ami nem változik?

Természetesen továbbra sem terheli majd szocho azokat a kamat / hozam típusú jövedelmeket, melyek mentességet élveznek az Szja tv. 65. §-a, vagy az Szja tv. egyéb rendelkezése alapján, így:

• a magyar állam által kibocsátott kötvény kamatát
• azt a nyereményalapot meg nem haladó összeget, melyet a kifizető a nyereménybetét-számlán már jóváírt nyeremény megváltására fizet a magánszemélynek
• egyszeri díjas befektetési életbiztosítások esetében:
  • a szerződés létrejöttét követő 3. évtől, de az 5. évet megelőzően a kamatjövedelem 50%-át
  • a szerződés létrejöttét követő 5. évtől a kamatjövedelem 100%-át
• rendszeres díjas befektetési életbiztosítások esetében:
  • a szerződés létrejöttét követő 6. évtől, de a 10. évet megelőzően a kamatjövedelem 50%-át
  • a szerződés létrejöttét követő 10. évtől a kamatjövedelem 100%-át
• a nem szünetelő egyéni vállalkozó által elért, a pénzforgalmi számláján jóváírt, és vállalkozói bevételként elszámolt kamatot
• azt a kamatjövedelmet, melyet külföldi illetőségű személynek fizetnek ki,

illetve, melyek nem az Szja tv. 65. §-a alá tartoznak, nevezetesen a(z):

• tartós befektetési szerződésből származó jövedelmet (67/B. §)
• ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelmet (67/A. §)
• kriptoügyletből származó jövedelmet (67/C. §)
• csereügyletből származó jövedelmet (65/B. §).

Fontos megjegyezni, hogy az Szja tv. taxatív felsorolást tartalmaz a 65. § alá tartozó kamatjövedelmek köréről; az ezekhez hasonlóan kamatként megszerzett, de ott nem említett jövedelmek esetében (mint például egy tagi kölcsön után kapott kamat esetében) – amikor is az adókötelezettség a felek közt fennálló jogviszonytól és a szerzés körülményeitől függ – már eddig is kellett szochot fizetni.

A 2023. májusától bevezetésre kerülő újfajta utazási bérletek – nevezetesen a vármegye bérlet és az országbérlet – számos kérdést vetettek fel adózási szempontból a juttatók oldalán. A Magyar Közlöny 42. számában az egyik kérdés tisztázásra került.

A Kormány a 2023. március 24-től hatályos 91/2023. (III. 23.) Korm. rendeletével több közlekedési tárgyú kormányrendeletet is módosított, többek között a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendeletet (továbbiakban: Korm.rendelet).

A módosítás kiegészíti a költségtérítésre jogosító bérletek típusait a helyközi országbérlettel és a helyközi vármegyebérlettel, így munkába járás esetén (ideértve a napi munkába járást és a hazautazást is) – amennyiben a Korm. rendeletben foglalt valamennyi egyéb feltétel is teljesül – a munkáltató köteles lesz megtéríteni az új típusú bérletek árának legalább 86%-át, de döntése alapján adómentesen megtérítheti akár azok 100%-át is.

Fontosnak tartjuk kiemelni ebben az esetben is a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének szem előtt tartását. Abban az esetben ugyanis, ha a választott bérlettípus nem szükséges a napi munkába járáshoz vagy hazautazáshoz – például egy szomszéd településen, 5 km-re fekvő munkahely esetében kérdéseket vethet fel egy országbérlet térítése –, egy esetleges adóellenőrzés keretében az adóhatóság átminősítheti az indokolatlanul nagy hatótávolságú bérlet árát munkaviszonyos jövedelemmé.

Mivel egyre inkább elterjed a tömegközlekedők körében az applikáción keresztül történő jegy- vagy bérletváltás, ezért a Korm. rendelet kiegészül egy újabb ponttal is, mely szerint elektronikusan, papírra nem nyomtatható módon megváltott jegy és bérlet esetében az elszámolás a vásárlásról elektronikusan kiállított számla és a szolgáltató által ahhoz kiadott igazolás alapján történik majd.

Március elején a NAV közzétette a 2023. évre vonatkozó ellenőrzési tervét. Az alábbiakban a főbb irányokat, ellenőrzési területeket foglaltuk össze. A részleteket tartalmazó dokumentum az tax authority's website .

DISCLOSURE

Az előző évek gyakorlatához hasonlóan az adóhatóság a jogkövető magatartást tanúsító és együttműködő adózókat támogatja, míg a szándékos adóelkerülést folytató adózókkal szemben minden lehetséges eszközt felhasználva lép fel. A világon jelenleg egyedülálló módon a mesterséges intelligencia segítségével a rendelkezésére álló adatokból mintázatokat alkot, mellyel kiszűri a feltehetően adóelkerülő szereplőket.

The NAV determines the specific action (compliance investigation, tax and customs audit, support procedure) based on the risk analysis, the severity of the risks and the willingness of taxpayers to comply with the law.

FOCUS AREAS

A 2023-as ellenőrzési terv alapján a NAV ellenőrzési tevékenysége négy fő területre koncentrál.

1. Audit of activities with significant budgetary risk

Ebbe a körbe tartoznak az elmúlt évek gyakorlata alapján továbbra is, többek között:

• sellers on websites, portals,
• élelmiszeripari termékeket előállítók és forgalmazók,
• építőipari- / építőanyag-kereskedelmi tevékenységet folytatók,
• (used) motor vehicle and motor vehicle parts trade/repair,
• számítástechnikai-termékek kereskedelmével foglalkozók,

illetve, a kialakult veszélyhelyzetek (Covid-19 világjárvány és az orosz-ukrán háború) hozadékaként és egyéb kockázati szempontokat alapján fókuszba kerülő piaci szereplők közül:

• az árstopos termékeket forgalmazó adózók,
• étrend-kiegészítőket, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítményeket (különösen immunerősítőket) értékesítők,
• tüzelőanyagot, hűtő-fűtő berendezéseket és alkatrészeiket értékesítők / beszereléssel foglalkozó adózók,
• reklám-, marketing-, médiaszolgáltatási – és filmgyártási tevékenységet folytatók.

2. Verification of taxpayers with a fiscal revenue risk applying a targeted risk analysis based on available data

In this area, the tax authority mainly analyses data from online reporting, international information exchange and the "Employee Alert" system and takes the necessary audit measures where appropriate.

It is designated as a priority area:

• a kiutalást és/vagy átvezetést kérő áfa bevallások,
• audits of taxpayers associated with and earning profits from non-cooperative countries based on risk analysis, in particular transfer pricing,
• a nemzetközi automatikus információcsere keretében beérkezett (pl. osztalék, kamat, hozam, illetve 2023. évtől a digitális platformüzemeltetőkre vonatkozó) adatok hasznosítása,
• adóminimalizáló, valamint árbevételt tartósan nem realizáló, ennek ellenére adót visszaigénylő vállalkozások ellenőrzése,
• a nagy élőmunkaerő-igényű foglalkoztatással – például munkaerő-kölcsönzéssel, vagyonvédelemmel és takarítással – összefüggő csalárd adózói magatartás feltárása,
• az e-kereskedelem és kifejezetten az import tevékenység átfogó ellenőrzése, valamint
• a Régi Kata tv. megszűnését követően az új katát választók, vagy az átalányadózásra áttérők esetében a jogszabályok helyes alkalmazásának elősegítése, illetve a tevékenyégüket megszüntetők esetében a tevékenységet engedély nélkül tovább folytatók kiszűrése.

3. Audit of priority taxpayers

Audits of the top and highest-performing taxpayers remain in the focus of NAV's audit activity.

Ezen belül 2023-ban nagyobb hangsúlyt kap

• a multinacionális vállalkozások által igénybe vett adókedvezmények (fejlesztési-, energiahatékonysági beruházási-, felújítási), és a kapcsolt vállalkozásaikkal szemben alkalmazott transzferárak ellenőrzése,
• cégcsoporton belül gyártási tevékenységet végző, veszteséges, vagy igen alacsony nyereséget elérő adózók transzferár szempontú ellenőrzése,
• a nagyszámú munkavállalót foglalkoztató adózók által bevezetett javadalmazási célú MRP rendszerek, illetve a csoportos kockázati személybiztosítások feltételeinek vizsgálata.

4. Support for voluntary compliance

Ezen a területen a NAV egyrészt – az elmúlt év sikereit figyelembe véve – támogató eljárásokat folytat le, aminek a keretében

• folyamatos kockázatelemzés alapján a kockázatok súlya és az érintett adózói kör jogkövetési hajlandósága szerint támogatja az adózókat,
• a beérkezett kontrolladatok alapján az adókötelezettségeiket nem megfelelően teljesítő adózóknak (pl. magán egészségügyi szolgáltatók) segítséget nyújt, és
• új feladatként segíti a régi katából kilépőket a további működésük jogszerű teljesítésében.

Másrészt folyamatosan monitorozza az alapvető devianciákat. Ezen a területen a fókusz a tavalyi évben is már előtérbe kerülő csoportokon kívül, többek között a következőkre terjed ki:

• megalakulást követően egy éven belül kiugró forgalommal rendelkező adózók, adóminimalizáló adózók ellenőrzése,
• tartósan veszteséges adózók ellenőrzése,
• a nagy forgalmat alkalmazottak nélkül bonyolítók ellenőrzése / a nagyszámú foglalkoztatottat alkalmazó, számlaforgalmat nem bonyolítók ellenőrzése,
• a kockázatos adózói múlttal rendelkező, törölt adószámú, elérhetetlen vállalkozások ügyvezetői további vállalkozásainak ellenőrzése.

A fentiek mellett az adóhatóság ellenőrzési terve részletesen tartalmazza:

• a 2023. évben tervezett vám, regisztrációs adó és EMGA ellenőrzések fő irányait,
• a rendészeti szakterület 2023. évi ellenőrzések fő irányait, valamint
• a 2023. évben tervezett ellenőrzések fő irányait (támogató eljárások, folyamatos feladatok, tematikus feladatok).

NAV: Mesterséges Intelligencia Munkacsoport – TruTax

KATA: jelentős módosítások a szabályozásban

TruTax article on G7.hu

A Magyar Közlöny 30. számában megjelent a Kormány 62/2023. (II. 28) számú rendelete, melyben pontosításra kerültek a gyógyszergyártókra és a légitársaságokra vonatkozó szabályok, valamint módosultak a NETA-t, a kiskereskedelmi pótadót és a feldolgozóipari gyártókat érintő egyes rendelkezések is.

A pontosítások és módosítások 2023. március 1-jén hatályba is léptek. Az alábbiakban ezeket foglaltuk össze röviden:

• A gyógyszergyártók fogalmának pontosításával már a 2022. évi kötelezettség tekintetében is szűkítésre került a kötelezettek köre. Ennek következtében azon, a TEÁOR 2110 (Gyógyszeralapanyag-gyártás) és a TEÁOR 2120 (Gyógyszerkészítmény gyártása) szakágazat szerinti tevékenységet végző gyógyszergyártók kötelesek különadó fizetésére, melyek esetében az említett tevékenységekből származó összesített nettó árbevétel meghaladja az adóév első napján rendelkezésre álló legutolsó beszámoló szerinti teljes nettó árbevétel 33,33%-át.
• A légitársaságok hozzájárulásának mértéke finomításra került. Rövid és hosszú távú utak esetében is csökkentésre kerül a legkevesebb kibocsátással működő gépek után fizetendő hozzájárulás mértéke. Ugyanakkor a csökkentés mértékével megegyező összegben növelésre kerül a legmagasabb kibocsátású gépek után fizetendő közteher. Az újonnan megállapított mértékek 2023. január hónapra már alkalmazandók, ezért a Korm. rendelet biztosítja a pótlékmentes önellenőrzés lehetőségét.
• A Korm. rendelet módosít a légitársaságokra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség szabályain is. Az ACI Airport Carbon and Emissions Reporting Tool szerinti szén-dioxid-kibocsátási érték és a motorszám szorzatának egy ülésre jutó értéke helyett a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) hajtómű kibocsátási adatbázisában (ICAO Engine Emissions Databank) meghatározott fel- és leszállási ciklusban átlagosan elégetett üzemanyag mértékének, a hajtóművek számának és a kibocsátási érték (3,16) szorzatának egy ülésre jutó értékét kell megadni.
• március 1-jétől már nem kell NETA-t fizetni azon alapanyagok értékesítése után, melyeket adóköteles termék előállítása során használnak fel, így ismételten csak a végtermék lesz NETA-köteles. A Korm. rendelet kifejti a mentességre jogosító igazolás módját (meghatározott tartalmú vevői nyilatkozat).
• Ugyanezen időponttól az energiaellátók jövedelemadója alá az extraprofit adókról szóló kormányrendelet alapján bekerülő feldolgozóipari gyártói kör (a bioetanol gyártó, a keményítő és keményítőtermék gyártó, valamint a napraforgóolaj gyártó) számára megszűnik a rendelet szerinti arányosítási lehetőség abban az esetben, ha a jövedelemadó-köteles tevékenységen kívül egyéb tevékenységet is ellát.
• Végül, módosulnak a kiskereskedelmi pótadó szabályai a kötelezettség alá tartozó, eltérő adóévet alkalmazó adózók egy csoportja számára, ugyanis esetükben az emelt mértékű kötelezettség a 2022. július 1. napjától kezdődő adóévre vonatkozóan alkalmazandó.

A Magyar Közlöny 14. számában kihirdetett 16/2023. (I. 27.) Korm. rendelettel („Korm. rendelet”) a Kormány – egyelőre csak a veszélyhelyzet idejére – megduplázza a munkába járás során adható/adandó gépkocsi költségtérítés mértékét.

Az előbbi évektől eltérően az adómentesen maximálisan adható költségtérítés mértéke 15 forint/kilométerről 30 forint/kilométerre növekszik. A költségtérítés a továbbiakban is a munkában töltött napokra és/vagy hazautazásra illet(het)i meg a munkavállalót, a munkahely és a lakó- vagy tartózkodási hely között, a közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével.

A Korm. rendelet a megemelt térítési mérték alkalmazásának kezdő időpontját ahhoz köti, hogy az adómentesen adható vagy a kötelezően adandó költségtérítésről van-e szó.

Ezek alapján már 2023. január hónapra is adómentesen adhat a munkáltató munkába járás címén a dolgozójának – döntése szerint – kilométerenként maximum 30 forintot. Ugyanakkor, ha az adott munkáltatónál nem általános a gépkocsi költségtérítés alkalmazása munkába járás esetén, első alkalommal csak február hónapra kell az emelt mérték 60 százalékát (a korábbi 9 forint helyett 18 forintot) kifizetnie kilométerenként azokban az esetekben, amikor köteles ezt a fajta térítési formát alkalmazni. Melyek ezek az esetek?

A munkáltató abban az esetben köteles megtéríteni a gépjárművel történő munkába járást, ha

• a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés,
• a munkavállaló munkarendje miatt nem, vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést,
• ha a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni,
• a munkavállalónak bölcsődei ellátást igénybe vevő vagy tíz év alatti köznevelési intézményben tanuló gyermeke van.

Adótanácsadó csapatunkba keresünk 1-2, ill. 2-6 éves tapasztalattal rendelkező transzferáras szakembert. Ha megfelelsz az alábbi elvárásoknak és tetszenek az általunk biztosított feltételek, akkor mindenképpen vedd fel velünk a kapcsolatot az e-mail címen.

Elvárások

• kezdő esetén 1-2 év, szenior esetén 2-6 év munkatapasztalat transzferárazás területén – transzferár nyilvántartás készítés és/vagy tanácsadás is
• megbízható (legalább haladó középfokú) angol nyelvtudás írásban – szenior esetén elvárás az angol szóbeli nyelvtudás is
• precíz megbízható munkavégzés, monotóniatűrés
• szenior esetén jó menedzseri alapkészségek (munkaszervezés, delegálás, határidők betartása, igényes íráskészség, stb.)

Feladatok

• teljes körű transzferár nyilvántartások elkészítésében történő részvétel az adózásban egyedülálló saját szoftveres, automatizált segítséggel
• adatbázis-kutatások készítése szoftveres, automatizált segítséggel
• vezető tanácsadók segítése a munkában (szakmai kérdésekben nem kell egyedül dönteni)
• szenior pozíció esetén kommunikáció az ügyfelekkel, munkák operatív menedzselése
• szenior pozíció esetén a tanácsadók munkájának ellenőrzése, tanácsadók tanítása, feladatok delegálása

Amit ajánlunk

• a szoftveres háttértámogatás miatt a transzferár munkák érdemi, hozzáadott értéket képező részével és ügyfélkommunikációval lehet többnyire foglalkozni (azaz nem ctrl+c ctrl+v a feladat vagy weblapok egyesével történő tömeges átnézése)
• hosszútávú együttműködési lehetőség
• fiatalos légkör, relatíve kicsi családias csapat
• nemzetközi és hazai vonatkozású ügyekben tanácsadás és innovatív üzleti megoldások kidolgozásában való részvétel
• tényleges munka-magánélet-szakmai fejlődés egyensúlya (tudjuk, ez már szinte közhely, de mi meg is valósítjuk 😊)
• home office lehetőség heti több nappal (jelenleg távmunkában és heti 3-4 nap home office-ban is dolgoznak nálunk kollégák)
• professzionális irodai környezet, jól megközelíthető közlekedéssel
• piacképes fizetés

Mihályi Andrea kolléganőnk a külföldi kiküldetések személyi jövedelemadó aspektusairól tart előadást az Adózóna és a HVG által szervezett webináriumon 2023. január 25-én 10 órai kezdéssel.

Andrea előadása többek között a következő témákat öleli fel, gyakorlati példákat is bemutatva:

• a vállalkozások munkavállalóinak rövid és hosszú távú kiküldetéseinek személyi jövedelemadó kérdései figyelemmel a kettős adózást elkerülő egyezményekre;
• gazdasági munkáltató fogalma és gyakorlati kérdései;
• a rövid, illetve hosszú távú kiküldetések esetében a magánszemélyek adóügyi illetőségének meghatározása;
• a kiküldöttek bérjövedelemének, béren kívüli juttatásainak és egyéb jövedelmének adózása;
• kettős adóztatás elkerülése.

A webináriumot a CLV Partners© Csabai és Papp Ügyvédi Iroda közreműködésével tartjuk meg, így a fenti adózási témák mellett a külföldi kiküldetések munkajogi kérdései, szempontjai is bemutatásra kerülnek.

Az eseményre a HVG honlapján lehet jelentkezni, ahol részletesebb információk is találhatók a webináriumról:

Nemzetközi adózás és munkajog – fókuszban a külföldi kiküldetések (hvg.hu)

2022. év vége nem telt el tétlenségben a jogalkotás terén; több száz rendelet jelent meg a karácsonyi és az azt követő időszakban. Az alábbiakban összefoglaljuk az adózási szempontból releváns új szabályokat.

Minimálbér és garantált bérminimum

2023. január 1-jétől alkalmazandó kötelező legkisebb munkabér és garantált bérminimum összege
	Havibér	Hetibér	Napibér	Órabér
Minimálbér	232.000 forint	53.340 forint	10.670 forint	1.334 forint
Garantált bérminimum	296.400 forint	68.140 forint	13.630 forint	1.704 forint

Ennek megfelelően:

• a járulékfizetési alsó határ munkaviszony esetében 69.600 forint, vagyis 2023-ban legalább ezen összeg után kell megfizetni a társadalombiztosítási járulékot,
• munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyoknál biztosítotti jogviszonyt keletkeztető összeg 69.600 forint, vagy napi arányosításnál annak 30-ad része, napi 2.320 forint,
• minimum járulékalap főfoglalkozású egyéni és társas vállalkozók esetében 232.000 forint (30-ad része 7.733,33 forint), garantált bérminimum alkalmazása esetében 296.400 forint (30-ad része 9.880 forint),
• minimum szocho alap főfoglalkozású egyéni és társas vállalkozók esetében 261.000 forint (30-ad része 8.700 forint), garantált bérminimum alkalmazása esetében 333.450 forint (30-ad része 11.115 forint),
• átalányadózásra jogosító bevételi értékhatár általános esetben 27.840.000 forint, kiskereskedők esetében 139.200.000 forint,
• adómentes jövedelemrész összege átalányadózó egyéni vállalkozó esetében 1.392.000 forint,
• adóelőleg megállapítási kötelezettség alóli mentesülés átalányadózó egyéni vállalkozóknál 1.392.000 forintot meg nem haladó jövedelem eléréséig,
• egyszerűsített foglalkoztatásban minimálisan fizetendő órabér 1.134 forint, garantált bérminimum alkalmazása esetében 1.483 forint,
• egyszerűsített foglalkoztatás során mentesített napi keretösszeg 13.871 forint, garantált bérminimum alkalmazása esetében 17.719 forint.

Extra profit taxes

• A significant increase in the amount of gyógyszergyártó és 2023. évre vonatkozóan árbevétel arányos, sávosan meghatározott különadó fizetésére kötelezett, melynek mértéke a nettó árbevétel:
  • 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 1%,
  • 50 milliárd forintot meghaladó, de 150 milliárd forintot meg nem haladó része után 3%,
  • 150 milliárd forintot meghaladó része után 8%.
• A 2022. évre vonatkozó különadót (naptári éves adózó esetén) 2023. május 20-ig, a 2023. évre vonatkozó adóelőleget 2023. november 20-ig, a 2023. évre vonatkozó adót pedig 2024. május 20-ig kell egy erre a célra létrehozott nyomtatványon megállapítani és bevallani, majd megfizetni.
• A significant increase in the amount of biztosítótársaságokat terhelő pótadó mértéke az annak alapjaiként meghatározott összegek 36 milliárd forintot meghaladó része után 7%-ról 12%-ra és 3%-ról 5%-ra emelkedik a 2023. évben keletkezett adóalapok esetében.

Egyéb változások

• január 1-jétől a veszélyhelyzet idejére megszüntetésre kerülnek a SZÉP-Kártya alszámlái, ennek megfelelően ezen időszakban az arra vonatkozó egyes keretösszegek sem lesznek alkalmazandóak. A továbbiakban a SZÉP-Kártyára utalt összeg egésze, valamennyi, a korábbiakban is kedvezményezett célokra felhasználható lesz.
• december 31-ét követően magzatra, vér szerinti vagy örökbefogadott gyermekre tekintettel családi kedvezményre jogosulttá váló, 25. életévét betöltött, de 30. életévét még be nem töltött fiatal anyákat új szja kedvezmény illeti meg. A kedvezmény részletszabályairól megjelent NAV tájékoztató here .
• január 1-jétől (az onnantól kezdve megszerzett összevont adóalapba tartozó jövedelmek esetében) emelt összegű családi kedvezmény jár a tartós betegségben, vagy súlyos fogyatékosságban szenvedő kedvezményezett eltartottak után. A kedvezmény részletszabályairól megjelent NAV tájékoztató here .
• évtől bevezetésre kerül egy újfajta transzferár adatszolgáltatási kötelezettség, mely a kapcsolt vállalkozások egyes, egymás közötti ügyleteit érinti, és pontosításra kerülnek a transzferár-dokumentáció készítési kötelezettség részletszabályai is. A kapcsolódó főbb módosításokról bővebben ebben a cikkünkben olvashat.
• The rules on the application of the adózási szempontból nem együttműködő államok listája 3 taggal bővült az év végén: Anguilla-val, a Bahama-szigetekkel és a Turks- és Coicos-szigetekkel.

On 28.12.2022, PM Decree No. 27/2022 (XII. 28.) was published, which amends the Hungarian transfer pricing documentation decree in several points.

On the one hand, the PM Decree introduces detailed rules for the provision of information on the determination of the arm's length price in the corporate income tax return. In addition to the introduction of the reporting obligation, it also changes the interpretation of the concept of transfer pricing reports (the master file and local files per IC transactions will now be considered as separate documents). This, taking into account the increased default penalties introduced with the summer tax package, will mean a significant tightening in the future for the companies obliged to prepare transfer pricing documentation. However, it is a beneficial change that from FY2022, documentation will no longer be required for related party transactions with a market value of less than HUF 100 million (the threshold was HUF 50 million in previous years).

The main changes of the PM Decree are summarised in the table below, comparing them with the previous rules.

Topic	Previous rule	Change in the rule	Application of the rule
Definitions	Definitions relevant for the application of the TP Decree.	Introduction of new concepts, e.g. in relation to characterisation, clarification of the concept of functional analysis, definitions related to financial indicators.	from 31.12.2022
Redefining the concept of documentation	The master and local files are considered as one TP documentation.	The master file and local files per transaction type are considered as separate documents.	for the first time for the tax year starting in 2023
Supporting transfer prices with accounting data	The mandatory content of the documentation is how the financial data used to determine the transfer price relates to the data in the taxpayer's accounts.	The context should be presented at a deeper level of analysis (e.g. general ledger account, cost centre, cost bearer, profit centre, job number).	for the first time for the tax year starting in 2023
Conditions of consolidation	In certain cases, the controlled transactions could be consolidated when preparing the documentation.	Criteria to be taken into account when assessing the consolidation of transactions are defined.	for the first time for the tax year starting in 2023
Transactions excluded from the consolidation	–	Exclusion of the possibility of consolidating closely related but reverse transactions (e.g. purchases and sales of products manufactured from purchased materials, transaction involving costs and transaction involving primarily revenues).	for the first time for the tax year starting in 2023
Threshold for TPD preparation	Transactions of related parties are not required to be documented if the value of the supplies under the contract does not exceed net HUF 50 million at arm's length price in the tax year.	The HUF 50 million threshold will be raised to HUF 100 million.	for the first time for the tax year starting in 2022
Introduction of reporting obligations in the CIT return	–	As part of the corporate income tax return, information on all relevant elements of the TP documentation must be reported (e.g. transaction name, related party details, arm's length pricing method, transaction value and tax base adjustment, indicators used in the transaction, information on transfer pricing and arm's length value / range).   It is important to note that the reporting obligation (with reduced data content) also covers IC transactions that do not have to be documented under the TP Decree (e.g. contract with a private person not being a self-employed person, cost recharge).	for the first time for CIT return filed after 31.12.2022

On 23 November 2022, Act XLV of 2022 amending certain tax lawswas announced, reforming the procedural and tax payment rules for flat-rate taxpayers, simplifying the rules on local business tax and introducing new or amending provisions in a number of other areas. In our article, we present the most important changes; where relevant, they are compared with the previously applicable rules.

As a number of other changes affecting tax legislation were also adopted by certain decrees during the autumn (Government Decree 441/2022, Government Decree 452/2022, Government Decree 459/2022), we also include these in the below table. These changes mainly affected the so-called KATA and extra-profit taxpayers.

 

TAXATION OF INDIVIDUALS
Topic	Previous rule	Change in the rule	Date of entry into force of the change / application of the tax rule
Personal income tax
Allowance for young people under 25 years of age	Indication by the taxpayer in the tax return of the application of the tax allowance.	The tax authority will automatically indicate the amount of the tax allowance in the draft tax return.	2023.01.01
Flat-rate taxation	–	An expense ratio of 80% can also be applied to the income from the activity of a car driver trainer.	2023.01.01
	In the case of social security allowance for families, there is a monthly tax return filing obligation in tax form No. 08.	In the case of a social security allowance for families, tax advance should be calculated quarterly on tax form No. 08.	2023.01.01
	Flat-rate taxation cannot be opted again within a 4-year period of time after the year in which the taxpayer terminates flat-rate taxation or flat-rate taxation was cancelled.	Flat-rate taxation cannot be opted again within a 12-month period of time if the taxpayer terminates flat-rate taxation or flat-rate taxation was cancelled.	2023.01.01
	Daily prorating of the revenue threshold during the tax year is required if the taxpayer commences, terminates or discontinues its flat-rate taxation method.	An entrepreneur who has already commenced its activity and was a small taxpayer in the previous period is also considered to be a taxpayer who starts its business activities.	2023.01.01
	The entry requirement for this taxation method is the amount of entrepreneurial revenue in the previous year.	The amount of entrepreneurial revenue in the previous year is not a requirement to be able to select flat-rate taxation.	2023.01.01
Real estate sales	–	As a general rule, date of acquisition is the same for spouses (also for the owner outside the scope of the land register).	2023.01.01
Long-term investment contract (so called TBSz)	The possibility of opening a TBSz extended to trust entities.	A trust established by a private individual with a private beneficiary is also entitled to conclude a TBSz.	2022.11.24
Securities provided as a benefit to employees by the Special Employee Ownership Program (so called KMRP Program) through a trust foundation	–	The value acquired in the form of securities is tax-free. The amount spent to acquire it is considered as an expense incurred by the individual until the transfer.	2023.01.01
Group passenger transport	It can be done in a vehicle owned (operated) by the employer.	It can also be done with a vehicle rented, leased by the employer.	2023.01.01
Social contribution tax, so called Szocho
Foreign performers	Exemption for insured persons in a state of the European Economic Area.	Tax exemption in the case if the person comes from a state covered by a social security convention and can prove that he / she is insured there.	2023.01.01
Flat-rate taxpayers	In the case of main occupation, no account has been taken of the tax already paid and the uneven distribution of income receipts.	Introduction of the rolling up method.	2023.01.01
	Monthly tax filing obligation.	Quarterly tax filing obligation.	2023.01.01
Social security obligations
Flat-rate taxpayers	In the case of main occupation, no account has been taken of the tax already paid and the uneven distribution of income receipts.	Introduction of the rolling up method.	2023.01.01
	Monthly tax filing obligation.	Quarterly tax filing obligation.	2023.01.01
Identification of the employer	–	In the case of a secondment, the original employer remains the employer, unless the person employed is simultaneously carrying out the activity under another employment relationship with an insurance obligation.	2023.01.01
Health service contribution for expatriates	In the case of an individual insured abroad, an incorrect liability requirement may have arisen year after year.	Based on the information provided by the tax authority, the social security number will be invalidated and therefore no further incorrect requirement will arise.	2023.01.01
KATA (small taxpayers itemized lump sum tax)
Revenue from payer	Income from a paying agent (except bank interest, taxi drivers) will result in the loss of KATA subject status.	Only income received as consideration for the supply of goods or services ceases to be subject to KATA. Thus, tax liability does not cease if, for example, the small taxpayer receives a grant.	2022.11.08 (application from 2022.11.01)
Termination of tax liability	There was no elimination rule in case the small taxpayer ceased to be a full-time employee due to a change that occurred in the meantime.	Small taxpayer position ceases to exist on the last day of the relevant month if the small taxpayer ceases to be a full-time worker in that month.	2022.11.08
	–	Within 15 days, the small taxpayer must notify the tax authority regarding the change in its small taxpayer status as a full-time employee, otherwise, the tax authority will issue a decision declaring that the small taxpayer's status terminated.	2022.11.08
THE SIMPLIFIED CONTRIBUTION FOR CERTAIN PROFESSIONS (EKHO)
Successive application of tax method of small taxpayers’ itemized lump sum tax (so called KATA) and simplified contribution for certain professions (EKHO) within a tax year	Possible until 2022.12.31	Definitely possible.	2023.01.01

 

TAXATION OF COMPANIES
Topic	Previous rule	Change in the rule	Date of entry into force of the change / application of the tax rule
Corporate income tax (CIT)
Trust foundation	–	A trust foundation carrying out trust administration activities as well - may use a declaration in lieu of a return, and - be entitled to apply for tax exemption provided by the Act on CIT if the conditions are met.	2022.11.24 (the taxpayer can choose to apply it for tax year 2022)
Corporate tax grouping	–	Cases of termination of group membership are extended (winding-up, liquidation, compulsory winding-up proceedings, termination).	2022.12.24
Tax base reduction item (TBSz)	–	Income from TBSz acquired by a trust, foundation or trust foundation reduces profit before tax.	2022.11.24 (the taxpayer can choose to apply it for tax year 2022)
CIT base reduction item for electric charging station	Reducing item if certain conditions are met.	De minimis aid or, at the option of the taxpayer, crisis aid during a transitional period.	2022.12.24 (first time applicable to tax returns filed after 31.01.2022 - self-assessment is required)
Incorporation of detailed rules on crisis support	–	The Commission Communication on the detailed rules was presented in our previous article.	2022.12.24
Small taxpayers’ business tax, so called KIVA
Entry requirements	Eligibility also depends on the expected level of financing costs under the Act on Corporate Income Tax.	KIVA taxation is not optional if the taxpayer would be expected to apply a tax base adjustment related to an interest deduction limitation.	2023.01.01
Termination cases	Eligibilities for KIVA taxation will cease depending on the expected amount of financing costs.	KIVA eligibility will cease if the taxpayer is expected to apply a tax base adjustment related to an interest deduction limitation.	2023.01.01
	–	The KIVA eligibility ceases if the taxpayer would have made a tax base adjustment under the Act on CIT due to capital withdrawal or tax evasion.	2023.01.01
	–	The KIVA will cease to apply if the taxpayer would have made a CIT base adjustment by applying the special provisions of the CIT rules on capital withdrawal or tax avoidance.	2023.01.01
Accounting
Report containing corporate income tax information	–	Certain multinational companies or stand-alone companies with revenues of more than EUR 750 million / HUF 275,000 million must disclose information on corporate income tax in a separate report.	2023.01.01 (first applicable for the financial year starting on or after 2024.06.22)

 

LOCAL BUSINESS TAX AND VAT
Topic	Previous rule	Change in the rule	Date of entry into force of the change / application of the tax rule
Local Business Tax
Simplified tax base	There is a special rule for entrepreneurs with a turnover of less than HUF 8 million, flat-rate taxpayers, KATA and KIVA.	A single banded, lump-sum taxation applicable to all tax types for annual income not exceeding HUF 25 million (HUF 120 million for flat-rate taxpayers engaged in retail trade only) (KIVA taxpayers may opt for the former method of assessment).	2023.01.01
	Tax base apportionment between permanent establishment(s).	The same tax base for all municipalities concerned.	2023.01.01
	Obligation to declare with few exceptions.	As a general rule, they may be exempted from the obligation to declare.	2023.01.01
	Advance payment obligation several times a year.	Advance payment obligation once a year.	2023.01.01
Tax base reduction due to transfer pricing	The possibility of a tax base reduction for transfer pricing is generally available if the related partner has increased the local business tax base by the same amount.	A tax base deduction is also available if the related party has accounted for the value of the transaction concerned as a non-taxable item (e.g., service received).	2023.01.01
Value Added Tax
Reverse charge applicability	It applies to construction works subject to a building permit or notification.	This also includes other building installation works requiring official permission or notification, and changes of use.	2023.01.01 (first application for services for which the date of supply is on or after 2023.01.01, unless the tax payable by the recipient of the service is to be assessed before 2023.01.01), any advance paid before 2023.01.01 will be subject to the old rules, and the new rules will tax the part of the taxable amount reduced by the advance.)
	–	The application of reverse charge for certain agricultural and steel products and for marketable assets giving the right to emit greenhouse gases until 31 December 2026.	2027.01.01
Invoice data content	In the case of invoices issued in foreign currency, the amount of VAT must always be indicated in HUF.	In the case of a foreign currency denominated invoices, the amount of VAT should only be indicated in HUF on the invoice if the transaction is taxable In Hungary.	2022.11.24
New property	A property is only considered new when it is used for the first time.	Property created by a change of function is also considered new property.	2023.01.01
	–	Extension of the 5% VAT rate until 2024.12.31, and in some cases until 2028.12.31.	2025.01.01
Alanyi adómentesség	–	The exemption does not apply to intra-Community distance and import distance sales (not included in the threshold, not deductible).	2022.11.24, but applicable from 2022.01.01
Obligation to provide information	Obligation to provide information on cash register receipts.	Data must also be provided in cases where the receipt is issued by a technical means other than a cash register, authorised by the authority.	2022.11.24
Intra-Community distance selling	There is no specific rule for distance sales.	Where an OSS scheme is chosen, this scheme should also apply to intra-Community distance supplies made in the country where the taxable person is established.	2022.11.24
	Below the EUR 10 000 threshold, taxable persons can choose to apply the general rule (country of establishment) or the special rule (country of supply). The choice is declared on the change form.	The use of the OSS system also constitutes a declaration that the taxable person intends to apply the main rule (taxed in the country of departure of the goods, not the place of supply) to distance supplies below a certain value.	2022.11.24

 

TAX PROCEDURES
Topic	Previous rule	Change in the rule	Date of entry into force of the change / application of the tax rule
Tax Procedure
APA procedures	No time limit for the procedure	For bilateral or multilateral procedures, the discussion with the foreign authority must be completed within two years (with an extension of 1 year if justified).	2023.01.01 (application to proceedings started after 2023.01.01)
	–	Clarification of the amount of the fee to be paid or refunded in the event of an extension or modification of the APA decision, and the procedure for refusal of the application and termination of the procedure.	2023.01.01 (application to proceedings started after 2023.01.01)
Procedural rules	Procedural rules After the termination of self-employment, whether or not the individual remains a taxable person, an additional VAT return must be submitted.	If the individual remains a taxable person after the business has ceased to exist, he or she does not have to file a special VAT return.	2022.11.24
	When private entrepreneur commences its business, he / she gets a new tax number.	An individual who already has a tax number will not get a new tax number if he or she starts a private entrepreneur business.	2022.12.24
International tax cooperation
Reporting obligations for platform operators	–	The EU Council Directive on which the detailed rules are based has been presented in our previous article.	2023.01.01
Categories of income covered by the exchange of information	The categories of income to be reported under the automatic exchange of information are: income from employment relationship, senior executive honorarium, income from life insurance products, income from pensions, income from the use of immovable property.	In addition to the automatic exchange of information, royalty income is also covered. The information exchange will also include the tax identification number of the persons concerned.	2024.01.01
Joint audit	The authorities of more than one Member State may carry out simultaneous controls on a person whose activities involve more than one Member State.	The authorities of more than one Member State may carry out a joint inspection of a person whose activities affect more than one Member State.	2024.01.01

 

OTHER TAXES / DUTIES
Topic	Previous rule	Change in the rule	Date of entry into force of the change / application of the tax rule
Extra profit tax
Exemption from Public Health Product Tax (so called NETA)	Only products resold abroad were exempt from NETA.	If you use the taxable goods to manufacture goods sold abroad, you are still exempt from NETA.	2022.11.08
New extra profit tax on power plants providing energy balancing services	–	The tax is based on the (financially realised) revenue received in exchange for the energy balancing control capacity service. Tax rate: 13% in 2022; 10% in 2023.	2022.11.15 (applies for the first time to tax years starting after 2021.12.31)
Contribution by airlines	Flat rate per passenger for intra- and extra-European destinations.	The tax rate is based on the product of the carbon dioxide emission value multiplied by the engine number per seat and the number of passengers.	2023.01.01
Tax for advertisements
0% tax rate	until 31 December 2022	until 31 December 2023	2022.11.24
Stamp duties
Exemption	The transfer of immovable property between related enterprises is exempt if the main activity of the transferor is the rental, operation or sale of immovable property.	Acquisitions of property may be exempt from the levy if at least 50% of the net turnover of the acquirer in the previous tax year was derived from the rental, operation or sale of immovable property.	2023.01.01
	–	New gift exemption provisions for trustees.	2023.01.01
Procedure	For vehicles purchased abroad, the deadline for notification is 15 days.	For vehicles purchased abroad, the deadline for notification is 60 days.	2023.01.01
Financial transaction tax
Exemption	–	For payment transactions related to a student loan granted by the Hungarian State Treasury (so called MÁK).	2022.11.24
	–	For technical accounts opened at MÁK for local business tax payments in foreign currency.	2022.11.24
	–	Immediate credit transfer orders submitted via a single-entry solution or initiated by a payment request, if the payer is a natural person (except for self-employed persons).	2022.11.24
	–	Payments made to non-residents. Proof of residence is provided in accordance with Annex 7 of the Personal Income Tax Act in the case of individuals, and in the case of legal entities, the place of the registered office or place of effective management.	2022.11.24

 

With the abolition of the “old” rules on small taxpayers (so called KATA), not only self-employed individuals who did not opt for or not allowed to opt for the new KATA rules, but also individuals who are willing to start a business, are facing a serious decision: under which tax regime and in which form should they operate, and where, in which country (in Hungary or abroad) should they set up a business?

The exceptionally favourable tax environment provided by the former KATA rules cannot always be replaced by another Hungarian tax regime. Thus, many entrepreneurs have now considering starting a business abroad. Service providers and favourable offers stimulate relocation abroad as they encourage businesses moving to a country with a lower (or even minimal or zero) income tax rate compared to Hungary.

In this article we briefly examine the tax considerations and risks that an individual should consider before starting a business abroad.

• Issue of tax residence

Tax residence is one of the cornerstones of the taxation of individuals. Tax residence is an indicator of which country's tax system an individual is most closely related. Where someone is (tax) resident, his/her tax liability is unlimited. What does this mean?

It means that if someone is tax resident in one country, his/her income tax liability is based on his/her worldwide incomein that country. Only the various bilateral conventions on the avoidance of double taxation (concluded between two countries) provide tax exemptions or tax reliefs.

Tax residence must first be determined on the basis of the tax laws of the countries concerned. So, for a Hungarian individual, the knowledge of the provisions of the Hungarian Personal Income Tax Act is essential. As a Hungarian citizen, with a Hungarian permanent home or a family located in Hungary, with investments in Hungary (the so-called centre of vital interest), there is a good chance that the tax residence of the individual is (remains) in Hungary. By declaring a foreign address, the tax residence of a Hungarian individual is not automatically transferred to the foreign country, e.g., if it exists only "on paper" and the circumstances do not support the relocation abroad (e.g., bank account or credit card usage data, internet usage or mobile phone usage related cell information, to mention only the most well-known items). Thus, the income from the foreign business of a Hungarian individual (e.g., wages, dividends) will (may) be taxable in Hungary regardless that they are already taxed abroad or not taxed abroad at all.

• Issue of permanent establishment (PE)

For a business, the place (country) of taxation is largely influenced by where the business is actually carried out. The place of taxation of the income attributable to the permanent establishment will be the country where the permanent establishment is actually established in substance and carries out its economic business.

It is important to note that a permanent establishment may not only be a designated area or a formally registered office, however, any physical place which is at the disposal of the business, a place of work or place of management which is used habitually and regularly by the entrepreneur for its business operation (e.g. a physical place from where the individual manages his/her business as a whole, important decisions are carried) and where the physical conditions are suitable to perform the business activities. Thus, a PE may even (can) be the entrepreneur's living room.

Therefore, if, for example, a self-employed software developer relocate his/her business to one of the currently popular locations - such as Dubai, Switzerland, Luxembourg, Romania, Slovakia, Croatia, Singapore or to one of the tax havens/offshore islands - formally only, but in substance carries out the business activities online from his/her flat/house or from his/her office located in Hungary, it is very likely that his/her income will be entirely attributable to the Hungarian PE and therefore it will be taxable in Hungary.

• Worldwide and EU information exchange

As it is a trend to shift income and profits among countries for individuals and businesses having presence in various countries and, therefore, the increase tendency of tax avoidance internationally, there is a global focus on identifying and preventing these tax avoidance techniques. For this purpose, several international agreements have been concluded among countries to facilitate the exchange of tax related information ( see our previous series of articles on information exchange at EU level ).

Conclusion: to take advantage of the preferential tax regime of a foreign country, for an entrepreneur it is essential that he/she "moves out" of Hungary both from an individual and a business activity point of view. From this angle, the “moving out” (from Hungary) is not just a tax issue, but also a serious organisation and administration task as well. Therefore, it can be very expensive and last but not least, it will (or could) have an impact on the individual's family life, relation to friends and his/her financial situation. As a result of the international exchange of information, in the event of possible abuse of any tax systems, the question will no longer be whether it will be discovered in the future, but rather when...

We are delighted that Kitti Laczkó has joined TruTax and that she will further strengthen our professional team with her in-depth knowledge. For more information on Kitti's professional background, please see her introduction below.

„After graduating in economics, I applied for my first job at the National Tax and Customs Administration, where I spent 7 years in the customer information department and gained considerable experience, mainly in solving problems concerning individuals’ tax liability. I provided general tax advice on personal income tax, social security contribution, social contribution tax, wealth tax and KATA (tax for small companies), mainly to individual taxpayers and small entrepreneurs.

At NTCA, it is important for administrators to receive continuous training, and I was involved in training programmes and had the opportunity to give professional presentations over the years.

At Saldo Zrt, I further developed the strong knowledge base I had acquired at NTCA. I had the opportunity to gain insight into and try myself in the world of publishing, as well. I wrote several articles in the company's own publications, and I was also the co-author of a professional book. My area of expertise remained the fulfilment of tax obligations affecting private individual taxpayers, this time mostly from the payer/employer side.

Obtaining my tax advisor qualification, I chose TruTax because I envisioned my future at a tax consulting firm where I can think comprehensively about solving a tax problem, and consultants are not "specialized". I believe it is important for a tax advisor to have as much in-depth knowledge as possible in all aspects of taxation.

I am delighted to be part of the TruTax team, because among dedicated colleagues, the goal is always to find the most optimal – and not necessarily the fastest – solution focusing on compliance with the law. This attitude allows me to look our clients and the audit authority in the eye with a clear conscience.”

In order to mitigate the impact of the economic downturn caused by the Russian-Ukrainian war, as an economic improvement measure, on 6 October 2022 a Government Decree No. 381 of 2022 on the emergency rules for the use of the Széchenyi Pension Card (“SZÉP-card”) was issued. According to the Decree, a one-off fee of 15% will be charged on unused SZÉP-card amounts after 365 days passed commencing from their transfer to the relevant payment service provider. The newly introduced rules will remain in force until the existence of the emergency situation relating to the war.

The minimum amount of the fee charged will be at least HUF 100, and if the amount available in the individual's sub-accounts is less than this, the payment service provider will be entitled to deduct the full amount.

The 365-day grace period applies to funds credited on SZÉP-card accounts after 15 October 2022. For these funds, the fee will be deducted on 20 March and 20 September, so that the earliest date for the charge will be on 20 March 2024 (under current rules, of course, subject to the existence of the emergency situation relating to the war at that time).

However, what is more likely to affect those employees who received this benefit, is a special rule in the Decree. According to this rule, on 31 May 2023 the 15% fee will also be chargedon those amounts of the SZÉP-card accounts which are credited no later than 15 October 2022, however, not yet used on 31 May 2023.

For amounts credited until 15 October 2022, the period of free use will therefore be shortened (up to 7.5 months). As a consequence, it is worth considering postponing the transfer of SZÉP-card benefits in the month of October to a date falling after 15 October 2022.

It is important to note that the payment service provider will inform the SZÉP-card holders 90 days prior to the deduction of the fee of the unused SZÉP-card funds and the expected amount of the deduction. Thus, it should encourage the use of the funds before the 15% fee is deducted.

According to a special rule in the Decree, a written notice on the potential fee deduction for 2023 must be sent to the customers’ contact details available at the payment service provider by 15 January 2023 Individuals should therefore not wait to receive these notices on their Customer Gateway (so called “Ügyfélkapu” in Hungarian). Thus, if in the meantime there were changes in their contact details, it is advisable to modify them as soon as possible in the system of the SZÉP-card service provider.

An article on intra-group transfer prices was published in cooperation with G7.hu.

The difficulties and trends in transfer pricing, the decades-long cat and mouse battle between authorities and multinationals, and the expected changes and tightening of legislation were discussed.

And of course, the Smart TPD software was also in focus...

Szigorodik a szabályozás és a NAV-ellenőrzés is a kapcsolt vállalkozások egymás közötti elszámolására | G7 – Gazdasági sztorik érthetően

On 29 September 2022, Kitti Laczkó and Péter Kiss, tax advisors of TruTax, held a webinar in cooperation with Adózóna (HVG) on flat-rate taxation and entrepreneurial personal income tax.

The presentation covered the main points to know about the two forms of taxation, the structure/logic of taxation, administrative obligations, advantages, disadvantages and in general which taxation is worth to choose if the KATA is no longer applicable.

The presentation can be viewed back on the HVG website.

Below we collected the most important notices and guidelines published on the Hungarian Tax Authority’s website in recent weeks.

A gépjárműadó befizetését támogató link használata (2022.09.01.)

2022/7. Adózási kérdés – A rendezvényszervezés áfamegítélése és számlázása (2022.09.05.)

Adóztatási IBAN számlaszámok és adónemek (2022.09.07.)

Adóztatási számlaszámok és adónemek jegyzéke (2022.09.07.)

Tájékoztató a jegybanki alapkamat változásáról (2022.09.27.)

Jegybanki alapkamat/ Central Bank base rate/ Leitzins der Zentralbank/ Taux de référence de la Banque Centrale (2022.09.27.)

Below we collected the most important notices and guidelines published on the Hungarian Tax Authority’s website in recent weeks.

Ekhokönnyítések (2022.08.17.)

Jegybanki alapkamat/ Central Bank base rate/ Leitzins der Zentralbank/ Taux de référence de la Banque Centrale (2022.08.30.)

Tájékoztató a jegybanki alapkamat változásáról (2022.08.30.)

2022. augusztus 9-én új szabályok jelentek meg a 134. számú Magyar Közlönyben a szeptemberi KATA változásokkal összefüggésben.

Ezen szabályok egyrészt megkönnyítik a KATA-ról más adózási formára történő áttérést, másrészt az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) vonatkozásában – egyelőre átmeneti jelleggel – adócsökkentést vezetnek be.

Ezek mellett egy külön kormányrendelet alapján a társasági adó alanyainak lehetőségük lesz USD-ben vagy EUR-ban teljesíteni az adófizetési kötelezettségüket – egyelőre szintén átmeneti jelleggel.

A főbb változások részletesebben a következők:

• Az ekho alkalmazására jogosultakat foglalkoztató kifizető 13%-os mértékű ekho közterhe eltörlésre kerül szeptember 1-jétől – egyelőre átmeneti jelleggel, a 2022. évi VI. törvény hatályvesztéséig, azaz jelen állapot szerint 2022. november 1-jéig.

Ezzel a kifizetők még inkább érdekeltté válnak, hogy ekho-s jogviszonyban foglalkoztassanak például hangmérnököt, grafikust, műfordítót, producert, könyv- és lapszerkesztőt, műsorszerkesztőt, újságírót, képző és előadóművészt, színészt, díszletezőt, színházi fodrászt, sminkest, jelmezkészítőt, edzőt, hivatásos sportolót; a magánszemélyek pedig adott esetben meg is szabadulhatnak attól az adminisztrációs tehertől, ami egy egyéni vállalkozás fenntartásával jár.

• A kormányrendelet módosító rendelkezése az új KATA melletti ekhozást lehetővé teszi átmeneti jelleggel azáltal, hogy ezen adózói kört a 2022. év vonatkozásában mentesíti azon ekho törvénybeli korlátozás alól, miszerint az ekho szerinti adózás nem alkalmazható, ha az egyéni vállalkozó az adóévben a KATA szerinti adózást választotta. A módosító rendelkezés alapján tehát arra is lehetőség nyílik, hogy az érintett személyek a két kedvező adózási formát egyszerre alkalmazzák 2022-ben. Ezzel pedig lehetővé válik (ha csak átmenetileg is), hogy a magánszemélyek felé történő teljesítések kapcsán az új KATA, a kifizetők felé történő teljesítések kapcsán pedig az ekho szerint adózzanak.

(Természetesen az ekho alkalmazásának azon feltétele, hogy az általános szabályok szerint meg legyenek fizetve a közterhek, változatlanul fennáll. Így a módosítás, figyelembe véve az új KATA szabályait is, véleményünk szerint csak akkor lesz alkalmazható, ha a magánszemély megbízási jogviszonyában teljesíti a közteherfizetési kötelezettséget, (tax authorities, courts, public notaries, the police, etc.) or 36 órát el nem érő munkaviszonnyal is rendelkezik.)

• Az átalányadózásra áttérő kisadózó vállalkozások a kormányrendelet egyszerűsítő szabálya miatt nem kell, hogy napi arányosítást alkalmazva állapítsák meg a 2022. év utolsó 4 hónapjában átalányadózóként még megszerezhető bevételeik nagyságát. Az éves bevételi határ harmadáig, azaz 2022-ben a főszabály szerinti 24 millió forint esetén kereken 8 millió forintig alkalmazhatják a kedvező adózási módot.
• A kormányrendelet módosító rendelkezése a KATA-ról átalányadózásra történő áttérést abban segíti, hogy az egyéni vállalkozókat mentesíti azon Szja törvénybeli korlátozás alól, miszerint az átalányadózás megszűnésének, megszüntetésének évét követően legalább 4 adóévnek el kell telnie ahhoz, hogy az átalányadózás ismét választható legyen. Praktikusan tehát a korábban átalányadózó, de később KATA-t választó és augusztus 31-én még kisadózó egyéni vállalkozások szeptember 1-jétől jogosultak lehetnek újra az átalányadózást alkalmazni, függetlenül attól, hogy nem telt még el a 4 éves várakozási időszak.
• Az augusztus 31-én még KATA-s kkt., bt., egyéni cég, ügyvédi iroda mentesülést kap azon – plusz adminisztrációval és kiadással járó – kötelezettsége alól, hogy KIVA vagy Tao adózásra áttérve a nyitó mérlegét könyvvizsgálóval kelljen ellenőriztetni.
• A régi KATA-s kkt. és bt. kisadózóként bejelentett, korlátlanul felelős tagjai, amennyiben egyéni vállalkozás keretében kívánják folytatni tevékenységüket és emiatt egyszerűsített végelszámolással megszüntetik a gazdasági társaságukat, a már augusztus 10-től hatályos szabályok szerint lehetőséget kapnak arra, hogy az egyszerűsített végelszámolás bejelentésének napjától – tehát akár már augusztus 10-től – felvételt nyerjenek az egyéni vállalkozók nyilvántartásába. Ennek feltétele egy jogvesztő határidő betartása; az egyszerűsített végelszámolást szeptember 30-ig be kell jelenteniük az adóhatósághoz.
• A Tao alanyok számára megnyílik a lehetőség, hogy a NAV-nak történő bejelentés alapján a társasági adó fizetési kötelezettségüket USD-ben vagy EUR-ban teljesítsék – egyelőre átmeneti jelleggel, a 2022. évi VI. törvény hatályvesztéséig, azaz jelen állapot szerint 2022. november 1-jéig. Az adózók erre vonatkozó bejelentést első alkalommal a 2022. szeptember 30-át követően kezdődő adóév tekintetében az adóév első napját megelőző hónap első napjáig tehetnek. A választási lehetőség részletszabályai egy külön kormányrendeletben (298/2022. (VIII. 9.)) jelentek meg a cikk elején említett Közlönyben.

On 27 July 2022, Act XXIV of 2022 on the foundation of the 2023 central budget of Hungarywas published, which amends several tax laws to a greater or lesser extent.

In our previous article, we described the main contemplated changes of the related bill, all of which were adopted without major changes. In the meantime, changes have also been made to the application of the reduced VAT rate of 5% for new flats and to the extra profit tax payable by petroleum product producers.

The adopted tax law changes by tax items and in the order in which they enter into force are as follows:

Personal income tax

Entering into force on 28 July 2022

• The amendment also allows the Hungarian Tax Authority (HTA) to publish, in connection with the fuel cost accounting according to the consumption standard, the consumer price of a fuel that is typically distributed by only one large fuel distributor entity (CNG - compressed natural gas) with national scope.
• Young people under 25 years of age are able to declare that they do not wish to claim the benefit that may apply to them because of their age, going forward this is effective not only to their employer or to the payer of their regular income, however to all disburser entities.
• The amendments simplify matters for members of entities of family farms to apply a different tax treatment for VAT purposes. In practice, it happened, for example, that one taxable person exceeded the threshold for VAT exemption, to which the other taxable persons had to adapt under the strict rules that applied previously. The amendment eases this restriction for VAT purposes.
• In the case of non-Hungarian tax resident individuals, they are required to submit proof of their foreign tax residency no later than 12 January of the year following the tax year.

Entering into force on 26 August 2022

• A job search incentive is included in the definition of wages, alongside the earnings-related allowance.

Entering into force on 1 October 2022

• The legislation also includes rules on fuel standards and fuel prices for plug-in hybrid and electric cars, and add annexes on the accounting of costs and expenditures relating to vehicles.

Corporate income tax

Entering into force on 28 July 2022

• A new pair of tax base adjustment items is introduced in relation to the impairment of shareholdings, which can be applied for the first time in determining the tax liability for the tax year 2022 to the impairment recognised in the tax year 2022.

Entering into force on 26 August 2022

• A new definition is introduced for the arm’s length price range.
• In the context of transfer pricing, a new liability is introduced, which have to be fulfilled for the first time in a tax return submitted after 31 December 2022. Under this requirement, anyone required to keep transfer pricing records has to provide information on the determination of the arm's length price in its corporate income tax return.The details of this rule is going to be set out in a separate decree (a draft decree has not yet been published).
• The rules on the application of the interquartile range are renewed, for the first time for the determination of the corporate income tax liability for the tax year starting in 2022. Following the amendment, the interquartile range is mandatory where the taxpayer determines the arm's length price on the basis of data from public databases or databases verifiable by the HTA. However, the exemption from the use of the interquartile range continues to apply where the taxpayer determines the arm's length price on the basis of, for example, internal or external (non-database based) comparable transactions or contracts.
• The amendment introduces new provisions on the determination of the arm's length price and update the relevant provisions for its application. If the consideration for the related party falls outside the arm's length range, the median will in principle be taken as the arm's length price, i.e. the transfer price adjustment is required to be made up to this point. An exception to this may be if the taxpayer was able to demonstrate that a value within the range other than the median best reflects the transaction under consideration.
• Taking into account the above amendments and the adopted changes relating to penalties, significant changes and tightening in the area of transfer pricing reviews are entered into force. This has been anticipated and confirmed by the 2022 audit plan of the Hungarian Tax Authority (see related article here ).
•  The Smart TPD online platform, developed by TruTax in cooperation with Céginformáció.hu, can provide a flexible, fast and cost-effective solution for the preparation of transfer pricing documentation, which is becoming increasingly demanding and administratively burdensome. For more information about the user friendly software, please visit our website: Smart TPD – TruTax

Value added tax

Entering into force on 28 July 2022

• The amendment clarifies that the representative appointed at the time of the dissolution of the VAT group will still be entitled to make a valid VAT declaration, e.g. to submit a self assessment, even after the dissolution of the VAT group.
• New provisions are also introduced concerning the rules on cash refund schemes, triggered by a judgment of the Court of Justice of the European Union (case No. C-717/19). The rules cover the substantive conditions for the tax base reduction and how the tax base reduction can be claimed in this case. Under transitional provisions, taxpayers can apply the new rules to refunds made after 31 December 2021 in certain cases.

Entering into force on 1 January 2023

• The amendment was published in the Hungarian Official Gazette No 128 according to which the reduced VAT rate of 5% for new flats will be applied until 31 December 2024.

Social contribution tax

Entering into force on 28 July 2022

• The new provision settles the case of farmers who change their social security status during the year, and how the annual liability is to be determined.

Entering into force on 26 August 2022

• Under the current rules, the proportional rate of social security contributions and social contribution tax is determined on the basis of calendar days. Under the amendment, the proportionality is based on working days instead of calendar days.

Tax for small companies (so called KIVA)

Entering into force on 26 August 2022

• A small business taxpayer is required to take into account the interquartile range and the determination of the tax base adjustmentwhen applying the arm's length principle, in line with the changes in the Act on Corporate Income Tax.

Innovation contribution

Entering into force on 26 August 2022

• The amendment extends the scope of those liable to pay the innovation contribution: the Hungarian permanent establishments (PEs) of foreign-based companies,including branch offices, also become liable to pay this contribution.
• Under transitional provisions, Hungarian establishments of foreign-based companies are required to pay an advance payment of innovation contribution for the 2022 tax year and the first two quarters of the 2023 tax year.

The rules of taxation

Entering into force on 27 August 2022

• A significant increase in the amount of the tax penalties for non-compliance with the obligation to prepare transfer pricing documentation (HUF 5 million and HUF 10 million compared to the current HUF 2 million and HUF 4 million) is intended to promote compliance with the obligation to prepare transfer pricing documentation.

• The administrative fee for the determination of the arm’s length price of a transaction (so called Advance Pricing Agreements, APAs)increases. Applicants have to pay HUF 5 million for a unilateral procedure and HUF 8 million for a multilateral procedure, with no instalment or deferral allowed.
• As a mitigating measure, in the case of repeated cash register failures, the Hungarian tax authority does not automatically apply the closure of business (shop) sanction, however, has the possibility to consider the seriousness of the infringement made.

Company car tax

Entering into force on 1 January 2023

• The nearly doubled tax rates for company cars introduced by the government's Decree on Extra Profit Taxes for the second half of 2022, described in our previous article are carried over into the Motor Vehicle Tax Act, so the increased rates remain in place from 2023.  

Extra profit tax

Entering into force on 1 August 2022

• The extra profit tax rate payable by the producer of petroleum products increases from 25% to 40%. The increase was published in the Hungarian Official Gazette No 129.

Below we collected the most important notices and guidelines published on the Hungarian Tax Authority’s website in recent weeks.

Az online számlaadat-szolgáltatás gyakori hibái (2022.07.01.)

Az AEO-programról röviden (2022.07.11.)

2022/4. Adózási kérdés – Képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg adómentes juttatása kapcsán a szemészeti szakvizsgálat meghatározása (2022.07.19.)

2022/5. Adózási kérdés – Az import egyablakos rendszer alkalmazhatósága az import azonosítószám megadásának hiányában (2022.07.19.)

2022/6. Adózási kérdés – Egyablakos rendszer alkalmazhatósága a drop-shipping értékesítési modellben (2022.07.19.)

Jegybanki alapkamat/ Central Bank base rate/ Leitzins der Zentralbank/ Taux de référence de la Banque Centrale (2022.07.26.)

Tájékoztató a jegybanki alapkamat változásáról (2022.07.26.)

Információs füzet az új katáról (2022.07.28.)

Az átalányadózás (2022.07.28.)

Vállalkozói kalkulátor

The Government Decree No. 197/2022 (published on 4 April 2022) on extra profit taxes was also amended in the Hungarian Gazette No. 118 promulgating the new Small Entrepreneur Tax Act (so called KATA Act). Although the focus has been almost entirely on the new KATA rules, it is worth mentioning the amendments to the extra profit taxes.

In our previous article, we outlined which sectors will be hit by extra profit taxes from 1 July 2022. Part of the amending decree (257/2022) published on 18 July 2022 contains only stylistic clarifications, the more significant changes are summarized below:

• Credit institutions and financial enterprises:in their case, the basis of the special tax is the net turnover according to the Act on Local Taxes. As a result of the amendment, the amount of net turnover does not include the income from the sale of goods and services not generated in the ordinary course of their business, as defined in the Act on Local Taxes. In addition, the book value of assets acquired back and sold onward during the term or at the end of the term of the financial lease (excluding the amount accounted for as the acquisition value of the asset under financial lease) is not included in the tax base.
• Investment firms and credit institutions:originally, only investment services provided by the Hungarian State Treasury or the institution operating the Postal Settlement Centre were exempt from financial transaction tax. As a result of the amendments, purchases of financial assets for the benefit of an individual not carrying out a business activity with a value not exceeding HUF 20,000 per purchase are also exempt. In addition, the scope of this tax is extended to those who provide investment services as cross-border services under the Act for Investment Firms. In their case, the amending regulation also clarifies when and how they have to register with the Hungarian tax authority.
• Ground handling entity (for air passenger transport activity)the scope of the obligations has been clarified with retroactive effect from 1 July 2022. The obligation will be imposed on ground handling entities that provide passenger and baggage handling services.
• Insurance companies:the additional advance tax payable by 30 November 2022 will be calculated on the basis of the more favorable additional tax rate specified for 2023 and not with the one for 2022.
• Taxpayers subject to the public health product tax (so called NETA):the scope and definition of products subject to NETA have been clarified and two products with a more favorable tax rate have been distinguished within snacks.

Bár konkrét jogszabályi alapja nincs még az energiaválság okán hozott intézkedéseknek, és így a részletszabályok sem ismertek, egy szinte biztos, számos család esetében jelentősen meg fognak növekedni augusztus 1-jétől a havi közüzemi kiadások. Cikkünkben sorra vesszük azokat a támogatási formákat, melyekkel a munkáltató segítheti a nehéz helyzetbe került munkavállalóit.

1. Pénzbeli támogatás

Az Szja törvény generális szabálya szerint, amennyiben a foglalkoztató pénzbeli támogatást kíván nyújtani egy magánszemélynek, az a köztük lévő jogviszonyra vonatkozó adózási szabályok szerint viseli az adókötelezettségeket. Tehát, ha a munkáltató például egy egyszeri nagyobb összeggel vagy havonta rendszeresen kíván hozzájárulni a várhatóan megnövekedő rezsikiadások csökkentéséhez, ez az összeg a munkavállaló munkabérével azonos mértékben és módon fogja viselni az adókötelezettségeket.

2. Távmunkavégzés költségtérítése

A koronavírus járvány hozadékaként egyre több munkáltató vezette be és alkalmazza jelenleg is a hibrid munkavégzést vagy a teljes távmunkavégzést. Azóta számos munkajogi, és egyéb – például a költségtérítésre vonatkozó adózási – szabály is átalakításra került, elősegítve a minél szélesebb körben történő alkalmazhatóságot.

Távmunkavégzés esetén két lehetőség merül fel a rezsikiadások adómentes támogatására: tételes költségelszámolás és átalány költségtérítés.

Az első esetben az otthoni munkavégzéssel kapcsolatos rezsikiadások (pl. fűtés, világítás) adómentesen olyan mértékig támogathatók, mely valamilyen arányszám alkalmazásával alátámasztja a költségtérítés jogosságát. Fontos, hogy ha a lakás és a munkavégzési hely műszakilag nem elkülönített, akkor a kiadásokat a távmunkavégzéssel arányosan, az adott költségre jellemző mértékegységek (munkaidő, m2, m3 stb.) alapulvételével lehet figyelembe venni.

Ettől egyszerűbb megoldásként 2022. június 1-jétől az Szja törvénybe bevezetésre került az igazolás nélkül elszámolható, és így adómentesen adható átalány költségtérítés. Ennek maximális mértéke havonta a minimálbér 10%-ának megfelelő összeg, azaz 2022. évben 20.000 forint/hó. Ez az összeg a munkanapok arányában, a távmunkavégzéssel érintett napokra adható adómentesen a munkavállalónak.

Meg kell említeni, hogy az ismertetett kedvező juttatási formák előfeltétele egy távmunkavégzésre szóló munkaszerződés kötése a munkavállalóval, és a költségtérítések adómentességét alátámasztó részletes dokumentáció készítése, az első esetben mindkét, a második esetben leginkább csak munkáltatói oldalon.

3. Közüzemi díjak finanszírozása önkéntes biztosító pénztáron keresztül

Egy másik juttatási forma az önkéntes biztosító pénztárak kiegészítő önsegélyező szolgáltatása lehet. Ezen szolgáltatások között ugyanis megtalálható a közüzemi díjak finanszírozása is, egy maximált, a minimálbér 15%-ának megfelelő havi összegben. Ez az összeg 2022. évben havi 30.000 forintot jelent.

Ebben az esetben a munkáltató szerződést köt azzal a pénztárral, melynek a dolgozói a tagjai, és egy elkülönített számlára meghatározott kiegészítő önsegélyező szolgáltatások nyújtása céljából fizeti be a támogatását. Ezt követően – a befizetést követő 180 nap elteltével – a magánszemély tagok erről az elkülönített számláról tudják lehívni azt a szolgáltatást, melyet a munkáltatójuk támogatott.

Sajnos azonban nem minden pénztártag jogosult ezt az önsegélyező szolgáltatást igénybe venni: a rendelkezés szerint az csak a földgázellátásról és a villamos energiáról szóló törvények szerinti védendő fogyasztónak minősülő pénztártagok által fizetendő közüzemi díjak megtérítésére biztosítható. A vonatkozó különös szabályok szerint védendő fogyasztónak minősül az, aki, vagy akinek a háztartásában élő személy szociálisan rászoruló vagy fogyatékkal élőnek tekintendő. A teljesség igénye nélkül ide tartozik például, aki aktív korúak ellátásában, ápolási díjban, gyermekek otthongondozási díjában, vakok személyi járadékában, fogyatékossági támogatásban részesül, vagy nevelőszülő.

A juttatás a befizetés pillanatában sem a munkáltató, sem a munkavállaló oldalán nem keletkeztet adókötelezettséget; adófizetési kötelezettség akkor keletkezik majd, amikor a magánszemély összeget hív le közüzemi díjak finanszírozására. Ekkor a munkavállaló egyéb összevonás alá eső jövedelmet szerez, mely után az adókötelezettségeket az éves adóbevallása benyújtásakor neki kell teljesíteni. Az igénybe vett összeg 89%-a után 15% személyi jövedelemadó és 13% szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettsége keletkezik.

4. Munkáltatói hitel nyújtása saját lakás korszerűsítéséhez

A felmerülő rezsiköltségek támogatásán kívül a munkáltató kedvezményes kamatozású vagy kamatmentes hitel formájában abban is segítheti dolgozóit, hogy azok otthonuk energetikai korszerűsítésével csökkentsék a havi gáz vagy villamos energia fogyasztásukat. A hitelnyújtás célja lehet például a megújuló energiaforrások (pl. napelem) alkalmazásának bevezetése, az épület, illetve a tető szigetelése, vagy a külső nyílászárók energiatakarékosra cserélése is.

Abban az esetben, ha ugyanazon munkavállalónak a kedvezményes kölcsön összege a folyósítás évét megelőző 4 évben nem haladta meg a 10 millió forintot, és a kölcsönt hitelintézet útján nyújtják, a kamatkedvezmény miatt sem a magánszemélynek, sem a munkáltatónak nem keletkezik adókötelezettsége.

Cikkünk egy rövid áttekintése azon lehetőségeknek, melyekkel a munkáltató segítheti a nehéz helyzetbe kerülő dolgozóit a „rezsiveszélyhelyzet” kapcsán. Az egyes juttatási formák esetében alkalmazandó valamennyi részletszabállyal összefüggésben célszerű szakértő segítségét kikérni.

There are deep concerns among companies and individuals as a result of the United States commencing the termination process of the rather old 1979 US-Hungarian Double Tax Treaty on the 8th of July. The treaty has been in force for more than 40 years. The flood of questions and speculative articles questioning the following:

• What will happen with companies now that have a US presence and vice versa?
• What steps should be taken by companies to ensure not to be adversely affected by the termination of the current Treaty?
• What additional tax burden could individuals be faces if they receive income from the US or if they trade, for example, with shares of US companies?

These and countless other questions arise about this extraordinary news. In this article, we briefly review these issues and draw the attention to some of the most significant consequences of the termination of the Treaty, as the subject is extremely wide but the scope of this article is rather limited.

What types of businesses are affected by the termination of the 1979 US-Hungary Tax Treaty?

As known, the US-Hungary Tax Treaty’s aims to promote economic and trade cooperation between companies established in the US or in Hungary, as well as the employment and investments of individuals in relation to the US and Hungary. For this reason, all Hungarian and US companies and individuals who have presence or activities (e.g. business profits, income from employment, capital gains, income from other sources) in both countries and who generate income or revenues in both countries will be affected by the termination of the Treaty.

Do Hungarian companies having presence in the US and US companies doing business in Hungary face adverse tax consequences?

In some cases of course yes, because the purpose of the Treaty is to avoid and manage double taxation as well as at the level of companies to decide which of the two countries is entitled to tax the relevant income, such as business profits, dividends, interest, royalties, etc., with the aim of avoiding double taxation of the same income as far as possible. So, the termination of the 1979 Treaty will not only hurt Hungary and Hungarian companies doing business with the US, but also the United States and US companies doing business in Hungary, and ultimately result in additional tax burden for entities and individuals, and most likely result in double taxation.

As an example, - if the termination of the Treaty will be in force and it should be eliminated, - a Hungarian company with a US subsidiary that would receive dividends from the US, will no longer be able to rely on the favorable 5% or 15% US withholding tax (relating to its ownership stake) under the dividend article of the 1979 Treat. Instead, it will be subject to 30% withholding tax under US domestic rules.

The situation is even more painful if a Hungarian company receives interest or royalties from the US, because in these cases today there should not be a 30% withholding tax at source (in the US) under the current 1979 Treaty and the income received is taxable only in the hands of the Hungarian recipient company. In the absence of the Treaty, 30% withholding tax should be withheld at source (in the US) and can be partially offset in the Hungarian tax return (in practice 90% of the US withholding tax can be deducted from corporate income tax payable of the Hungarian entity, however, this is capped at the average tax rate of the Hungarian company in question).

From the other side (US), the situation is rather different, as if a Hungarian company pays dividends, interest or royalties to its US counterpart, it remains exempt from Hungarian withholding tax regardless of the termination of the 1979 Treaty. In this case, the exemption from Hungarian withholding tax is possible under Hungarian domestic legislation and Hungarian tax policy which can certainly be changed by a one off Hungarian legislative amendment. I.e. the exemption is granted since Hungary does not impose any withholding taxes in relation to any foreign countries if the beneficiary is a company and not an individual and dividend, interest or royalties are paid. (For individuals, of course there is a 15% Hungarian personal income tax payable).

Does the termination of the 1979 Treaty affect the Hungarian tax presence of US companies?

Certainly yes, and not in a small extent, because the Treaty provides exemption from the creation of corporate income tax PEs (permanent establishments) in Hungary, as it aims to strengthen economic relations between the two countries. In the case of a building site or construction, or in case of an installation project performed in Hungary, for example, the 1979 Treaty requires US companies to register for Hungarian corporate income tax purposes only if they have been present in Hungary for more than 24 months. In contrast, in the absence of the Treaty, the 3-month period provided in the Hungarian domestic law (i.e. the Corporate Income Tax Act) must be applied. This means that after three months of business presence (e.g. construction or installation) of US entities in Hungary, these US companies will have to establish some form of legal presence (e.g. a branch office) in Hungary and will be subject to Hungarian corporate tax, furthermore, should have accounting records and submit tax returns. Let us not even mention the PE rules regarding the provision of services in the territory of Hungary.

What happens to the investments and income of Hungarian individuals from US sources?

Without the Treaty, dividend, interest or royalties received would be subject to taxes in both countries concerned. For example, Hungarians will suffer from a 30% US withholding tax on dividends from their US shares, instead of the 15% that they are currently entitled to under the relevant articles of the 1979 Treaty.

In the absence of an international treaty with the US, transactions at the US stock exchange will be no longer considered as income at a controlled capital market, thus it will be considered as income from (regular) capital gains, and therefore, the related gains would be subject not only to 15% personal income tax, but also to 13% social contribution tax.

Moreover, income from the US, after the deduction of the 30% US withholding tax, would also be subject to the minimum 5% personal income tax in Hungary, because there is a minimum personal income tax to be paid to the Hungarian budget for such cases, even in the case of foreign tax credits provided in Hungarian domestic legislation.

What type of processes could be started as a result of the commencement of the termination proceedings of the 1979 US-Hungary Tax Treaty and which industries could be mostly affected?

After the initial shock, the Hungarian and US companies concerned will certainly looking for ways to prevent or at least reduce the increase of their overall tax burden. One possible way of doing this is for Hungarian companies with a US subsidiary to transfer their economic activities to a North American country with which Hungary (still) has a tax treaty, such as Canada, with which Hungary has favorable withholding tax rules similar to those of the 1979 US-Hungary Tax Treaty (e.g. 5% or 15% withholding tax for dividends, taking into account, for example, the size of the shareholding of the recipient entity).

Another way could be for these groups of companies with Hungarian-American business interests to make actions to achieve the same overall tax burden (effective tax rate) by changing their contractual relationship and link a third (foreign) country in their agreements and business model. Certainly in line with economic rationale and in a way not to be successfully accused of tax evasion in any of the countries involved. The third country is optimal for tax purposes if the treaty withholding taxes of the third country with Hungary (and with US) provides overall a better withholding tax burden compared to the 30% US-Hungary withholding tax. In other words, a kind of "treaty shopping" tendency could be restarted.

In our opinion, several sectors in Hungary could be severely affected by the termination of the Treaty, but especially those, who have been able to operate tax-free in Hungary for a longer period of time under the Treaty.

When will the favorable provisions of the 1979 US -Hungary Tax Treaty cease to exist?

Hungary received the official notification about the commencement of the termination proceedings through diplomatic channel from the US on 8th of July. Thus, according to Article 26 of the Treaty, the provisions will cease to exist after 6 months. However, the termination of the treaty benefits will not be immediate, but will be grandfathered. Regarding withholding taxes, for example, the treaty benefits will cease to apply from 1 January following the expiry of the 6-month notice period, i.e. 1st of January 2024.

Will the new US-Hungary Tax Treaty signed in 2010 and already ratified in Hungary be automatically utilized after the termination of the 1979 Treaty?

Provided that the new 2010 US-Hungary Tax Treaty has not been ratified by the US Senate for more than 10 years, it will not be automatically applicable under current rules. However, there is a realistic chance that this new treaty would likely replace the outdated 1979 Treaty in medium term.

As shown, there are a lot of tax issues surrounding the commencement of the termination proceedings of the 1979 US-Hungary Tax Treaty, if we review only the business presence of Hungarian companies in the US and the transactions of Hungarian individuals in the US. Therefore, we recommend our readers considering how their activities will be affected by the termination of the 1979 US-Hungary Treaty and what issues are worth analyzing and considering and, if necessary, what actions should be taken without delay.  

A Magyar Közlönyben július 11-én megjelent a Kata adózás módosítását célzó T/583-as számú javaslat, melyet az Országgyűlés másnap, július 12-én változtatások nélkül meg is szavazott. A várakozásokkal ellentétben alapjaiban rengeti meg a kisadózók életét az új szabályozás.

A kisadózó vállalkozások tételes adóját egy önálló törvény szabályozza, melynek előírásait már szeptember 1-jétől alkalmazni kell, így a piaci szereplőknek 1,5 hónapjuk maradt igazodni a változásokhoz. Cikkünkben a legfontosabb módosításokat ismertetjük, illetve kitérünk arra, hogy a Katás vállalkozásokkal együtt dolgozó, azokat megbízó cégeknek milyen várható teendőik lesznek a következő időszakban.

Az új törvény a jelenlegi előírásokhoz képest többek között módosította az alanyi körrel, az adó mértékével, a kedvező adózással érintett bevétel nagyságával kapcsolatos szabályokat is. Ezek közül a legfontosabbak:

• Az adó alanya a főfoglalkozású, az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállalkozó lehet szeptembertől. Ez azt jelenti, hogy az egyéni cégek, a bt-k, a kkt-k, az ügyvédi irodák, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozók kiesnek a jogosultságból. Emellett nem választhatná az alanyiságot az az egyéni vállalkozó sem, aki nyugdíjas, 36 órát elérő munkaviszonnyal rendelkezik, megváltozott munkaképességű, egyéb vállalkozásában vállalkozó, más tagállamban biztosított, nevelőszülő, vagy nappali tagozaton tanulmányokat folytató személy.
• A Kata adózás alkalmazására a jövőben csak a lakossági fogyasztóktól/megrendelőktől bevételt szerzők lesznek jogosultak. Ha a kisadózó egy kifizetőtől (ideértve a külföldi kifizetőt is) szerez bevételt, a bevétel megszerzését megelőző nappal megszűnik az adóalanyisága. Kivételt képeznének ez alól a taxiszolgáltatást végzők; illetve akkor sem szűnik meg az alanyiság, ha kamatjóváírás miatt szerez bevételt a vállalkozó egy kifizetőtől.
• Mivel csak főállásban lehet végezni a tevékenységet Kata alatt, így értelemszerűen megszűnik a 25 ezer forintos köztehermérték; azonban ezzel együtt megszűnik a választási alapon fizethető magasabb, 75 ezer forintos adómérték is. Az adómérték általánosan 50 ezer forint lesz.
• A tételes adófizetés mellett megszerezhető bevétel éves mértéke 18 millió forintra emelkedik.

De nézzük milyen hatással lesznek, lehetnek ezek a változások a piac többi vállalkozó szereplőjére:

• Első és legszembetűnőbb változás az, hogy megszűnik a kapcsolat a Katás vállalkozások és az őket megbízó cégek között. Abban az esetben ugyanis, ha a kisadózó bevételt realizál egy kifizetőnek minősülő adózótól, elveszti a jogosultságát a Kata alkalmazására.
• Mivel a szabályt szeptember 1-jétől már alkalmazni kell, ez megpecsételi a már folyamatban lévő szerződések sorsát. Ha ugyanis a kisadózó nem kíván kilépni a Kata alól, akkor a hatálybalépés napjától nem szerezhet bevételt más vállalkozástól, így a szerződések felbontásra kerülnek.
• Ebből adódóan érdemes konzultálni a kisadózónak minősülő partnerekkel a jövőbeni terveiket illetően, és előre gondoskodni az esetlegesen kieső szolgáltatók pótlásáról. Gondoljunk például egy irodánk takarítását is ellátó kisadózóra, vagy a munkatársak nyelvi képzését is elvállaló nyelvtanárra.
• Számítani kell arra is, hogy megszokott helyeken esetleg kizárják a vásárlói körből azokat, akik cég nevében vásárolnának.
• Érezhetően megnőhetnek majd a vállalkozások kiadásai, hiszen az általános szabályok szerint adózók, a rájuk nehezedő közterhek miatt magasabb szolgáltatási díjjal nyújthatják majd szolgáltatásaikat.
• Megszűnik ugyanakkor a kifizetők adminisztrációs terhe, ami a kisadózó partnerek miatt állt fenn. A továbbiakban – mivel egyéb adózási formánál ez nem előírás – nem kell számolni mennyi bevételt juttatnak egyes partnereiknek, és adatszolgáltatási kötelezettség sem merül fel annak okán, hogy 1 millió forintot meghaladó összegű bevételt juttatnak egy adott adóévben ugyanannak a vállalkozásnak.
• Végezetül fontos megjegyezni, hogy bár a bújtatott munkaviszony tilalmára vonatkozó konkrét rendelkezés más adózási formánál nem jelenik meg kimondottan a jogszabályban, ez nem jelenti azt, hogy az általános szabályok szerint adózó és más cégek számára bedolgozó vállalkozók esetében a Katától eltérő adózási formára történő áttérést követően erre ne kellene tekintettel lenni. Az adózás rendjéről szóló törvény általános alapelve, mely az ügyletek valós tartalma szerinti minősítést írja elő, ugyanis továbbra is érvényben van.

In a Communication published in the Official Journal of the European Union C 131/I on 24 March 2022, the European Commission adopted a temporary crisis framework in view of the extremely damaging impact of the Russian-Ukrainian war on the EU economy. The adoption of the crisis framework has made it possible to support EU businesses that have been adversely affected, directly or indirectly, by the crisis caused by the war or by the sanctions imposed during the war.

The crisis framework identifies 4 forms of aid:

• limited amounts of aid
• liquidity support in the form of guarantees
• liquidity support in the form of subsidised loans
• aid for additional costs due to exceptionally severe increases in natural gas and electricity prices.

By Government Decree No 240/2022 (VI. 30) (hereinafter the Decree), published in the Hungarian Official Gazette No 106 of 30 June 2022, as of 3 July 2022 the Government introduced an aid scheme under which it grants limited amounts of aid (so-called crisis aid) to companies affected by the impacts of the war.

The crisis aid can be granted to companies concerned after the Commission decision approving the scheme has been adopted. The companies must declare its involvement before the aid is granted.

The detailed rules of the aid are also set out in the Government Decree No 255/2014 (X. 10.) on the rules on state aid allocated for the 2014-2020 programming period, and in the Government Decree No 474/2016 (XII. 27.) on the use and allocation of state aid for sport (hereinafter: the Government Decree on Sports Aid). The Decree also supplements the aid programmes regulated by the Government Decree No. 258/2021 (20 May) on the rules on state aid allocated for the programming period 2021-2027and Government Decree No. 413/2021 (13 July) on the basic rules for the implementation of the Hungary Recovery and Resilience Plan and the institutions responsible for implementation with the newly introduced crisis aid.

Crisis aid can be used for most of the purposes covered by the programmes regulated by the above mentioned government decrees.

The aid may be granted in the form of non-repayable grants, loans and capital up to a fixed amount or, in the case of those covered by the Government Decree on Sports Aid, in the form of non-repayable grants. Under the rules, aid granted in the form of a loan will have the possibility to be converted into another form of aid (e.g. a loan into a non-repayable grant). This possibility will be open to the beneficiary companies until 30 June 2023.

The amount of aid granted to businesses active in the primary production of agricultural products, fishery and aquaculture sectors, together with other aid granted within the category of limited amounts of aid, may not exceed the equivalent in HUF of EUR 35,000. When examining whether the threshold has been reached, the amounts of aid granted to related parties shall be added together.

The maximum amount of aid that may be granted to businesses in other sectors is EUR 400,000 – the related party aggregation rule also applies in this case.

Where a business is active in several sectors to which different maximum amounts apply, it must be ensured, by appropriate means, such as separation of accounts, that the relevant threshold is respected for each of those activities and that the overall maximum amount of EUR 400,000 is not exceeded per company.

As a special rule, the aid granted to businesses active in the processing and marketing of agricultural products is conditional on not being partly or entirely passed on to primary producers and is not fixed on the basis of the price or quantity of products put on the market by the businesses concerned or purchased from primary producers, unless, in the latter case, the products were either not put on the market or were used for non-food purposes such as distillation, methanization or composting by the businesses concerned.

Under certain conditions, the provision allows cumulation of aid under different schemes.

Aid shall not be granted to businesses under sanctions adopted by the EU, including but not limited to: a. persons, entities or bodies specifically named in the legal acts imposing those sanctions; b. businesses owned or controlled by persons, entities or bodies targeted by sanctions adopted by the EU; or c. businesses active in industries targeted by sanctions adopted by the EU, insofar as the aid would undermine the objectives of the relevant sanctions. 

However, aid granted under the Communication shall not be conditioned on the relocation of a production activity or of another activity of the beneficiary from another country within the EEA to the territory of the Member State granting the aid.

The aid described above can be granted until 31 December 2022.

Finally, we would like to inform our readers that in the same issue of the Official Gazette mentioned at the beginning of this article, another related decree was published. The given decree extends certain deadlines laid down in the conditions for granting aid for competitiveness, such as the deadline of the submission of the reports required by the aid instrument, the submission of declarations or the implementation of the investment.

In this article, we present the Government's bill T/360 on the foundation of the 2023 central budget of Hungary.

Contrary to expectations, this proposal does not change the rules on taxes for small entrepreneurs (so called KATA rules) for the time being, and would rather introduce provisions to fill gaps in other laws. However, significant changes in the area of transfer pricing are expected under the current proposal in the areas of the arm’s length price range, data reporting, transfer pricing adjustments and the statistical narrowing of the arm’s length price range.

The contemplated tax law changes by tax items and in the order in which they enter into force are as follows:

Personal income tax

Would enter into force the day after the publication of the relevant Act

• The amendment would also allow the Hungarian Tax Authority (HTA) to publish, in connection with the fuel cost accounting according to the consumption standard, the consumer price of a fuel that is typically distributed by only one large fuel distributor entity (CNG - compressed natural gas) with national scope.
• Young people under 25 years of age would be able to declare in general that they do not wish to claim the benefit that may apply to them because of their age, going forward this would be effective not only to their employer or to the payer of their regular income, however to all disburser entities.
• If the amendments are adopted, it would simplify matters for members of entities of family farms to apply a different tax treatment for VAT purposes. In practice, it has happened, for example, that one taxable person has exceeded the threshold for VAT exemption, to which the other taxable persons have had to adapt under the strict rules that applied until now. The amendment eases this restriction for VAT purposes.
• In the case of non-Hungarian tax resident individuals, they would be required to submit proof of their foreign tax residence no later than 12 January of the year following the tax year.

Would enter into force 30 days after the relevant Act enters into force

• A job search incentive would be included in the definition of wages, alongside the earnings-related allowance.

2022. Would enter into force on 1 October 2022

• The legislation would also include rules on fuel standards and fuel prices for plug-in hybrid and electric cars, and add annexes on the accounting of costs and expenditures relating to vehicles.

Corporate income tax

Would enter into force the day after the publication of the relevant Act

• A new pair of tax base adjustment items would be introduced in relation to the impairment of shareholdings, which could be applied for the first time in determining the tax liability for the tax year 2022 to the impairment recognised in the tax year 2022.

Would enter into force 30 days after the relevant Act enters into force

• A new definition would be introduced for the arm’s length price range.
• In the context of transfer pricing, a new liability would be introduced, which would have to be fulfilled for the first time in a tax return submitted after 31 December 2022. Under this requirement, anyone required to prepare transfer pricing documentation would have to provide information on the determination of the arm's length price in their corporate income tax returnThe details of this rule would be set out in a separate decree (a draft decree has not yet been published).
• The rules on the application of the interquartile range would be renewed, for the first time for the determination of the corporate income tax liability for the tax year starting in 2022. Following the amendment, the interquartile range would be mandatory where the taxpayer determines the arm's length price on the basis of data from public databases or databases verifiable by the Hungarian Tax Authority. However, the exemption from the use of the interquartile range would continue to apply where the taxpayer determines the arm's length price on the basis of, for example, internal or external (non-database based) comparable transactions or contracts.
• The proposal would introduce new provisions on the determination of the arm's length price and update the relevant provisions for its application. If the consideration applied by the related parties falls outside the arm's length range, the median will in principle be taken as the arm's length price, i.e. the transfer price adjustment would be required to be made up to this point. An exception to this may be if the taxpayer is able to demonstrate that a value within the range other than the median best reflects the transaction under consideration.
• Taking into account the above proposed amendments and the contemplated changes relating to penalties, significant changes and tightening in the area of transfer pricing are expected. This has been anticipated and confirmed by the 2022 audit plan of the Hungarian Tax Authority (see related article here ).
• The Smart TPD online platform, developed by TruTax in cooperation with Céginformáció.hu, can provide a flexible, fast and cost-effective solution for the preparation of transfer pricing documentation, which is becoming increasingly demanding and administratively burdensome. For more information about the user friendly software, please visit our website: Smart TPD – TruTax

Value added tax

Would enter into force the day after the publication of the relevant Act

• The amendment would clarify that the representative appointed at the time of the dissolution of the VAT group will still be entitled to make a valid VAT declaration, e.g. to submit a self assessment, even after the dissolution of the VAT group.
• New provisions are also introduced concerning the rules on cash refund schemes, triggered by a judgment of the Court of Justice of the European Union (case No. C-717/19). The rules would cover the substantive conditions for the tax base reduction and how the tax base reduction can be claimed in this case. Under transitional provisions, taxpayers could apply the new rules to refunds made after 31 December 2021 in certain cases.

Tax for Small Entrepreneurs (so called KATA)

Would enter into force the day after the publication of the relevant Act

• The proposal would add a new provision to the cases of termination of tax liability,according to which the tax liability of a law firm would cease on the date of its removal from the register of chamber of lawyers in the event of its dissolution without successor.

Would enter into force 30 days after the relevant Act enters into force

• A loophole in the conditions for becoming a small (KATA) taxpayer would be closed. The current rules implied that if a taxpayer's tax number was cancelled after two years, he or she would be entitled to register under the favourable tax rules of KATA. The law would change this, with the addition that a business that is subject to a tax number cancellation at the time of filing would not be able to opt for KATA rules regardless of when the cancellation occurred.
• Taking into account the provisions of the proposal that currently do not show any changes to the current rules, there is a possibility that further changes will affect those who opt for the KATA rules,the KATA rate, the benefits available to small taxpayers and even the rules on the separation from employment.

Social contribution tax

Would enter into force the day after the publication of the relevant Act

• The new provision settles the case of farmers who change their social security status during the year, and how the annual liability is to be determined.

Would enter into force 30 days after the relevant Act enters into force

• Under the current rules, the proportional rate of social security contributions and social contribution tax is determined on the basis of calendar days. Under the amendment, the proportionality would be based on working days instead of calendar days..

Tax for small companies (so called KIVA)

Would enter into force 30 days after the relevant Act enters into force

• A small business taxpayer would be required to take into account the interquartile range and the determination of the tax base adjustmentwhen applying the arm's length principle, in line with the changes in the Act on Corporate Income Tax.

Innovation contribution

Would enter into force 30 days after the relevant Act enters into force

• The amendment would extend the scope of those liable to pay the innovation contribution: the Hungarian permanent establishments (PEs) of foreign-based companies,including branch offices, also become liable to pay this contribution.
• Under a transitional provisions, Hungarian establishments of foreign-based companies would be required to pay an advance payment of innovation contribution for the 2022 tax year and the first two quarters of the 2023 tax year.

The rules of taxation

Would enter into force 30 days after the relevant Act enters into force

• A significant increase in the amount of the tax penalties for non-compliance with the obligation to prepare transfer pricing documentation (HUF 5 million and HUF 10 million compared to the current HUF 2 million and HUF 4 million) is intended to promote compliance with the obligation to prepare transfer pricing documentation.

Would enter into force on the 31st day after the relevant Act enters into force

• The administrative fee for the determination of the arm’s length price of a transaction (so called Advance Pricing Agreements, APAs)would increase. Applicants would have to pay HUF 5 million for a unilateral procedure and HUF 8 million for a multilateral procedure, with no instalment or deferral allowed.
• As a mitigating measure, in the case of repeated cash register failures, the Hungarian Tax Authority would not automatically apply the closure of business (shop) sanction, however, would have the possibility to consider the seriousness of the infringement made.

Company car tax

2023. Would enter into force on 1 January 2023

• The nearly doubled tax rates for company cars introduced by the government's Decree on Extra Profit Taxes for the second half of 2022, described in our previous article are carried over into the Motor Vehicle Tax Act, so the increased rates remain in place from 2023.

Below we collected the most important notices and guidelines published on the Hungarian Tax Authority’s website in recent weeks.

2022/3. Adózási kérdés – Felszolgálási díj adómentessége (2022.06.17.)

Júliustól emelkedik a cégautóadó (2022.06.17.)

Júliustól változnak az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai (2022.06.21.)

Adómentes személygépkocsi-használat biztosítása közösségi autómegosztó szolgáltatással (2022.06.22.)

2022.június 30-át követően is marad a fordított adózás a mezőgazdasági és acélipari termékekre, valamint az ÜHG-kibocsátási egységek értékesítésére vonatkozóan (2022.06.24.)

Jegybanki alapkamat/ Central Bank base rate/ Leitzins der Zentralbank/ Taux de référence de la Banque Centrale (2022.06.28.)

Tájékoztató a jegybanki alapkamat változásáról (2022.06.28.)

On 4 June 2022, the Government Decree on extra profit taxes was published. In addition to the sectoral special taxes, the decree contains detailed rules on the increase of the company car tax, the simplified employment tax, the public health product tax and the excise duty.

The provisions will enter into force on 1 July 2022, except for the rules on mining royalties and on minerals and geothermal energy, which will enter into force on 1 August 2022. The Government expects that the extra profit taxes generate approximately HUF 900 billion in tax revenue per year.

The main provisions of the Government Decree are summarized below indicating the expected annual value of the extra tax(es) for each sector.

 

Impacted taxpayers	Tax base	Tax / contribution rate	Planned budget revenue per year
Credit institution and financial enterprise	net turnover as defined in the Act on Local Taxes, based on the annual accounts for the tax year preceding the given tax year	10% in 2022 8% in 2023	HUF 300 billion
Investment company and credit institution	the value (purchase price) of the financial instrument credited to the client's account (securities account) as defined by the Government Decree	0.3%, but not more than HUF 10,000 per purchase
Entities providing payment services, credit and money lending, currency exchange, currency exchange intermediation activities in Hungary as cross-border services	become subject to a financial transaction tax in accordance with the provisions of the relevant legislation
Producer of petroleum products	the price difference of crude oil deriving from the Russian Federation determined in accordance with the Government Decree and the barrel volume of crude oil from the Russian Federation purchased during the month in question	25%	HUF 300 billion
A producer subject to the compulsory purchase scheme under the KÁT Regulation, a producer subject to the compulsory purchase scheme under METÁR and a producer eligible for green premium aid if its contract expires in the tax year 2022 or 2023 or if it starts its commercial operation in the tax year 2022 or 2023 but does not conclude the contract necessary to benefit from the balance sheet membership, premium support or green premium aid under the KÁT Regulation	Producer subject to mandatory acquisition under the KÁT and METÁR Regulations: the positive sum of the sales revenue after the amount of electricity injected into the electricity grid in the reference month minus the amount of electricity injected into the electricity grid in the reference month multiplied by the mandatory acquisition or subsidized price applicable for the reference year, as determined by the Hungarian Energy and Public Utility Regulatory Office; Producer eligible for green premium type support under METÁR: the positive amount of the sales price set in the electricity trading contract minus the subsidized price for the reference year multiplied by the amount of electricity injected into the electricity network by the producer during the reference month	65% in 2022 and 2023
Producer of the processing industry (bioethanol, starch and starch products, sunflower oil)	Tax base under the Distance Heating Act	31% in 2022 and 2023
Person liable to pay mining duties	the value accruing on the quantity of mineral extracted under the official authorization: - 48% (for oil and gas extracted from hydrocarbon fields brought into production on the basis of a technical production plan before 1 January 2008) - 42% (for natural gas extracted from hydrocarbon fields in production and sold at free market before 1 January 1998) - 36% (for crude oil and natural gas extracted from hydrocarbon fields put into production on a trial basis and from hydrocarbon fields brought into production on the basis of a technical production plan after 1 January 2008)
Ground handling entity (for air passenger transport activity)	the number of domestic departing passengers, excluding transit passengers, of an aircraft served by a ground handling entity in the course of an air passenger transport operation	depending on final destination 3,900 / 9,750 Ft per passenger	HUF 30 billion
The authorized licensee (or in some cases the distributor) of a medicinal product and the applicant for social security funding for a nutritional product	for all publicly financed medicines and infant formulae distributed in pharmacies (with the exception of certain products), the part of the social security contribution based on the monthly prescription data for the month in question, proportional to the producer price or import purchase price (producer price/consumer price)	in 2022 and 2023: - 20% for medicines with a producer price not exceeding HUF 10,000, - 28% for medicines with a producer price exceeding HUF 10,000	HUF 20 billion
Subject to company car tax	between 1 July 2022 and 31 December 2022 according to the table below (almost double the current rate)		HUF 100 billion
The employer in the case of simplified employment scheme	linked to the minimum wage: - 0.5% for seasonal agricultural and tourist work - 1% for ad hoc work - 3% for film industry work
Person subject to the public health product tax	an extension of the range of taxable products (e.g. dainties, pre-packaged sweet, savory pasta) and an increase in tax rates - detailed list in the Government Decree
Person subject to excise duty	tax rates on certain energy, alcohol and tobacco products increase - detailed list in the Government Decree
Providers of electronic communications services	net turnover for the tax year in question, as defined in the Act on Local Taxes	- 0% on the part of the tax base not exceeding HUF 1 billion, - 1% on the part of the tax base exceeding HUF 1 billion but less than HUF 50 billion, - 3% on the part of the tax base exceeding HUF 50 billion but less than HUF 100 billion, - 7% on the part of the tax base exceeding HUF 100 billion	HUF 40 billion
Insurance company	the amount of premiums from various insurance services	progressive tax rates between 1 July 2022 and 31 December 2023, depending on the amount of the tax base and the specific activity (the tax in 2023 is half of the amount for 2022)	HUF 50 billion
Person subject to retail sales tax	unchanged (retail tax according to the law)	for the tax year which includes 1 July 2022: in addition to the retail sales tax otherwise payable, a supplementary tax is payable equal to 80% of the retail sales tax otherwise payable   in the tax year commencing in 2023: the progressive tax rates will increase (e.g. 4.1% instead of 2.7% for that part of the tax base which exceeds HUF 100 billion)	HUF 60 billion

 

* The company car tax rate:

A significant increase in the amount of	B	C	D
Power (KW)	for environment protection class from "0" to "4"	for environment protection class from "6" to "10"	for environment protection class "5" and for "14-15"
0–50	HUF 30,500	HUF 16,000	HUF 14,000
51–90	HUF 41,000	HUF 20,000	HUF 16,000
91–120	HUF 61,000	HUF 41,000	HUF 20,000
Over 120	HUF 81,000	HUF 61,000	HUF 41,000

 

 

Below we collected the most important notices and guidelines published on the Hungarian Tax Authority’s website in recent weeks.

2022/2. Adózási kérdés – Fejlesztési tartalék feloldása beruházásra (2022.05.03.)

A kriptoügyletek jövedelmének adózása (2022.05.10.)

Adóztatási számlaszámok és adónemek jegyzéke (2022.05.18.)

Adóztatási IBAN számlaszámok és adónemek (2022.05.18.)

Visszatérő hibák az egyszerűsített foglalkoztatásban (2022.05.19.)

In our first article , we looked at the differences in the tax and social security treatment of income earned for short and long-term secondments when we leave aside the issue of economic employer.

In our second article, we continue the topic of foreign secondments. We also review, from a tax perspective, the most common types of benefits and other income along the blue-collar (physical workers) and white-collar (intellectual workers) categories of workers, which we have analysed in more detail in our previous articles.

Benefits for physical workers (blue-collar workers)

The use of so-called fringe benefits is also widespread for physical workers. From 2019, this means in practice "only" the so-called SZÉP card. The question arises as to how these benefits are to be treated in the case of a physical worker who goes to work abroad for more than 183 days. More specifically which country is entitled to tax the fringe benefits. In the case of a treaty country, for example, the OECD interpretation gives guidance. According to this interpretation, these benefits are taxable on the basis of the underlying legal relationship (employment or mandate relationship). That is, in the same way as wage income. I.e. the fringe benefits are taxable only according to the foreign place of employment if the individual is tax resident abroad.

In the case of a long-term foreign secondment, any other benefits in kind (so-called “certain defined in-kind benefits”) are taxed in the same way. According to the OECD interpretation, if the benefit is received by the physical worker in respect of his/her employment it is all exempt from Hungarian taxation and taxable under the provisions of the country of foreign tax residence. Examples for other benefits could potentially be the amounts paid for a targeted service under the provisions of the Act on Voluntary Mutual Insurance Funds mentioned in our previous article, health insurance, life insurance or housing contributions for the foreign stay of the individual.

If the liability to pay contributions to the social security remains in Hungary because the individual plans to return home at the end of his/her long-term secondment, contributions are payable in Hungary on the employee's basic salary (monthly wages). While for SZÉP-card benefits and other benefits in kind, the Hungarian company providing the benefits does not have to pay social contribution tax.

Benefits for intellectual workers (white-collar workers)

There is no different treatment for intellectual workers compared to physical workers if they are employed in an employment relationship and their tax residence is transferred abroad.

However, if, for example, an executive officer has a mandate contract with his/her company and his/her social security insurance status remains with Hungary even during his/her foreign secondment (because he/she intends to return home at the end of his/her foreign secondment), his/her remuneration specified in his/her mandate contract will be subject to social securities during his/her long-term foreign secondment.

Finally, in the case of intellectual workers, we should also mention stock option schemes , which are perhaps one of the most popular forms of incentive at multinational group of companies, and also at medium-sized Hungarian companies. In the case of such benefits, it should be examined whether or not they are taxed in Hungary in respect of foreign tax residents. If there is a double tax treaty between the foreign country and Hungary, the provisions of the treaty should be applied. If there is no treaty, the Hungarian rules should be examined.

Reviewing both the relevant treaty and the Hungarian internal rules, we find that in the case of stock option schemes, the benefit should be assessed according to the underlying legal relationship (i.e. the employment relationship in the case of employees and the mandate relationship in the case of senior managers) and the tax treatment determined accordingly. If someone is a foreign tax resident, the consideration of Hungarian individuals received during their foreign secondment will be taxable in the foreign state concerned including benefits from stock option schemes.

To summarise the topic of foreign secondments, it can be said that there are several pitfalls if we approach the issue from a tax perspective only. It is therefore advisable to carefully analyse the relevant Hungarian and foreign rules. In many cases, comfortable decision on one or more elements of the benefits for seconded workers can only be reached if one consults with an expert on the field.

The tax treatment of income received by seconded employees or managers working abroad on secondment or assignment schemes often causes problems not only for the posted worker, whether being a physical or intellectual one, but also for the tax directors. The question is interesting because it makes a difference what net income a person can take home at the end of the day, whether or not he or she is a manager.

If you are considering a secondment not just for a few days or weeks – when the issue is relatively straightforward – but for a longer period of time (more than six months or even years), it is advisable to find out in advance about the tax and social security consequences not only in Hungary but also in the country of secondment. The issue becomes more complicated if the individual remains entitled to various "Hungarian" benefits from the Hungarian posting company during his/her secondment being monthly wage or other regular benefits related to his/her employment (e.g. life insurance, pension savings, SZÉP card benefits). The question is even more interesting if the posted employee herself/himself has other, so-called separately taxable income, such as income from stock exchange transactions (dividends, capital gains, etc.), income from other securities or even income from the rental of Hungarian real estate, to name just a few.

In our first article, we look at the tax implications of payroll taxes in the context of foreign secondments. In the next part, we will briefly analyse the most common types of tax-advantaged benefits and other types of income along the blue-collar (physical workers) and white-collar (intellectual workers) categories of workers, which we have looked at in more detail in our previous articles.

Income from non-autonomous activities

Leaving aside the question of the economic employer, the key point of a posting abroad is the number of days the person spends abroad. If the place of work is different from the country of tax residence of the individual, the country of work will in principle have the right to tax the foreign earned income. However, if certain conditions are met, the right of taxation remains in Hungary.

When the foreign secondment does not exceed the much-mentioned 183 days and the employee returns to Hungary at the end of his/her secondment (his/her family also stays in Hungary during the secondment), the monthly wage income earned abroad is taxable in Hungary despite the work abroad (short-term secondment). In this case, the employee's residence does not change, he/she remains tax resident, i.e. all his income (wages, benefits, separately taxable income) must be declared in Hungary (his worldwide income is taxable in Hungary). In his/her case, this is the so-called complete range of tax liability.

The situation is different, however, if the individual's secondment exceeds 183 days (long-term secondment) or if the foreign company where the individual is working is a so-called economic employer , because in these cases the individual's tax situation may change. In such cases, the issue of tax residence must be carefully examined in the light of the domestic rules of the two countries concerned and, if applicable, the relevant double taxation convention, because the latter overrides the domestic rules. In addition, it is also advisable to review the social security regulations between Hungary and the country concerned or EU provisions on social securities.

If the individual's tax residence is transferred abroad and he/she can prove this with an official certificate of tax residence (issued by a foreign authority), because he/she is travelling on a foreign secondment for several years and, for example, his/her family is travelling with him/her, his/her wage income and employment-related benefits are no longer subject to Hungarian taxation. In this case, he/she will “only” be taxed in Hungary on his/her income from domestic source (meaning Hungarian), such as the income from the rental of the Hungarian property mentioned above.

As you can see, the personal income tax, social security and social contribution tax treatment of income and benefits may be different if a person is on a short-term foreign secondment or if he/she is moving with his/her family to work abroad for years provided that he/she remains employed by the Hungarian company during this period. It is therefore advisable to carefully study the relevant Hungarian and foreign payroll related tax rules, if necessary, with the assistance of an expert on these fields of taxation.

Below we collected the most important notices and guidelines published on the Hungarian Tax Authority’s website in recent weeks.

Adóztatási számlaszámok és adónemek jegyzéke (2022.04.07.)

Adóztatási IBAN számlaszámok és adónemek (2022.04.07.)

Mi a teendője az üzemeltetőnek, ha pénztárgépét az adatkapcsolat szüneteltetése vagy korlátozása miatt blokkolta a NAV? (2022.04.12.)

Közlemény a 2021. évben szja 1%-os kiutalásban részesült technikai számos kedvezményezettekről (2022.04.26.)

Tájékoztató a jegybanki alapkamat változásáról (2022.04.26.)

Jegybanki alapkamat/ Central Bank base rate/ Leitzins der Zentralbank/ Taux de référence de la Banque Centrale (2022.04.26.)

In early April, the Hungarian Tax Authority (NAV) published its audit plan for 2022. Below is a summary of the main areas of audit. The detailed document is available on the tax authority's website .

DISCLOSURE

As in previous years, the tax authority will continue to support taxpayers who behave lawfully and cooperate, while using all possible means to take action against taxpayers who deliberately evade tax.

The NAV determines the specific action (compliance investigation, tax and customs audit, support procedure) based on the risk analysis, the severity of the risks and the willingness of taxpayers to comply with the law.

FOCUS AREAS

Based on the 2022 audit plan, the audit activity of NAV will focus on four main areas.

1. Audit of activities with significant budgetary risk

This includes, among others:

• sellers on websites, portals,
• producers and distributors of food products; construction/building materials traders,
• (used) motor vehicle and motor vehicle parts trade/repair,
• real estate agents; persons engaged in the sale of computer products.

2. Verification of taxpayers with a fiscal revenue risk applying a targeted risk analysis based on available data

In this area, the tax authority mainly analyses data from online reporting, international information exchange and the "Employee Alert" system and takes the necessary audit measures where appropriate.

It is designated as a priority area:

• exploring chains of invoicing,
• audits of taxpayers associated with and earning profits from non-cooperative countries based on risk analysis, in particular transfer pricing,
• detecting fraudulent taxpayer behaviour related to high labour-intensive employment, such as temporary agency work, property protection and cleaning; and
• comprehensive audit of e-commerce and specifically import activity.

3. Audit of priority taxpayers

Audits of the top and highest-performing taxpayers remain in the focus of NAV's audit activity.

Within this, the risk analysis of data received from the international exchange of information (country-by-country reports, cross-border transactions) will be more focused on the audit of cross-border transactions in 2022.

4. Support for voluntary compliance

In this area, NAV conducts support procedures based on a continuous risk analysis according to the severity of the risks and the willingness of the taxpayers concerned to comply with the law.

On the other hand, it monitors fundamental deviations on an ongoing basis. The focus in this area includes:

• newly created enterprises and enterprises with personnel changes,
• data of the Online Invoice System and obligations relating to the Online Cash Register,
• companies that do not submit a VAT return, or that declare a zero tax liability however operate according NAV in-house audit, have a VAT difference when reviewed the data available at NAV in-house, or taxpayers "waking up from dormant status",
• tax returns containing personal income tax refund claims.

In addition to the above, the tax authority's audit plan details the main lines of the audits planned for 2022 (supporting procedures, ongoing tasks, thematic tasks).

 

NAV: Mesterséges Intelligencia Munkacsoport – TruTax

In our first article, we looked at the work of judicial tax experts and their role in our legal system, whether it is an administrative, civil or criminal case, or a simple dispute between two parties. We looked at the difference between seconded and contracted work.

In the second part, we will look at the practical side of expert work, with a few examples. We briefly present issues and cases where the involvement of a judicial tax expert assisted to resolve the case in a professional and overall cost-effective manner, avoiding time-consuming litigation.

Example of specific expertise in estimating the tax base

In many situations in business life, the tax authority may conduct an investigation of a taxpayer who carries out an activity that is specific to his or her profession or business. If the unique nature of the business is not negligible, it should be taken into account, for example, when estimating the tax base. Clarification of this may require specific expertise, which may necessitate the appointment of an expert in the relevant tax field if it is relating to VAT, corporate income tax or personal income tax. In a number of cases, an expert has assisted, for example, in the review of a complex VAT apportionment method.

Transfer pricing as a special area of taxation

It is also good to know that the involvement of an expert can be initiated in a procedure by the tax authority, but also by the taxpayer itself. In fact, the taxpayer may also propose the expert in a transfer pricing case, for example, if it is of the opinion that specific transfer pricing expertise is required. The taxpayer may have good reason to do so - which has already happened in several court cases - for example, if the tax authority is investigating a complex transaction between related parties e.g. being a licensing, financing transaction or sale of goods, supply of services.

In such cases, an international database search can be used to make a well-founded case and, for example, to find comparable contracts or, where applicable, comparable companies, which can help to convince the tax authority or the opposing party regarding the correctness of the corporate income tax or local business tax base and the innovation tax base, thus preventing the assessment of tax shortage and significant penalties.

Determining the value of companies, or estimation of profits not generated or damages

In many cases, a tax expert or an auditor may be delegated when the market value of a company's shares, participations or assets needs to be determined. The purpose of this may be, on the one hand, to establish whether tax avoidance has taken place in relation to companies or even individuals. In such cases, the expert will consider the particularities of the company or asset in question and, on the basis of all the circumstances of the case, determine the valuation method or set of methods (for example, by weighting several methods) by which the market price can be determined.

On the other hand, it is very common for an expert to be appointed in matrimonial property division cases, so that the court can decide on the correct division of the property involved. In such cases, the expert can assist the court in "deciding" the dispute between the parties on the basis of facts and data, based on calculations that are well known in the profession (the role of the judge of facts).

It also happens that in a compensation case, the expert helps to determine the amount of lost profit or damage, for example in relation to an activity, using well-known economic method(s).

Summary

As can be seen, the range of cases in which the involvement of a judicial tax expert can be useful in resolving a dispute can be extremely wide. It may therefore be worthwhile to consult such an expert if you have a different view on a tax issue from the opposing party being a company, an individual or the tax authority.

Finally, we would like to draw our readers' attention to the fact that the court may not avoid the appointment of a judicial tax expert if it is necessary for the resolution of the dispute and the legal conditions for his/her appointment are met.

Adótanácsadó cégünk további fejlődésnek indult, így ha megfelelsz az alábbi elvárásoknak és tetszenek az általunk biztosított feltételek, akkor mindenképpen vedd fel velünk a kapcsolatot az  e-mail címen.

Below we collected the most important notices and guidelines published on the Hungarian Tax Authority’s website in recent weeks.

Ukrajna – Behozatali korlátozás (2022.03.01.)

Fizetési nehézségek kezelése például a Sberbank ügyfelei számára (2022.03.03.)

Felhívás az orosz-ukrán konfliktus miatt elrendelt uniós szankciókról (2022.03.03.)

Adózási könnyítések a kisbenzinkutaknak (2022.03.08.)

7004/2022. felhívás a belarusz helyzetre tekintettel elrendelt uniós szankciókról (2022.03.08.)

Jövedéki adó fajtakódok (2022.03.11.)

Tájékoztatás az Oroszországgal és Belarusszal szemben elrendelt kiviteli szankciók módosításáról (2022.03.11.)

A Sberbank végelszámolásával kapcsolatos adózási kérdések (2022.03.12.)

Tájékoztató a jegybanki alapkamat változásáról (2022.03.22.)

Jegybanki alapkamat/ Central Bank base rate/ Leitzins der Zentralbank/ Taux de référence de la Banque Centrale (2022.03.22.)

Tájékoztatás az Oroszországgal és Belarusszal szemben elrendelt újabb szankciókról (2022.03.22.)

7007/2022. felhívás az Oroszországgal szemben elrendelt új uniós szankciókról (2022.03.23.)

Támogatja az online hitelkérelmezési folyamatot a NAV elektronikus keresetkimutatása (2022.03.29.)

In March, a new amendment was published, which also contains changes to the development and energy efficiency tax relief. As a consequence, the provisions of the Government Decree on Development Tax Relief have also been changed.

The amendments were triggered by the change in the regional subsidy map from 1 January 2022. As a result, the maximum aid intensity for large enterprises in the Pest, North Hungary, North Great Plain, South Great Plain and South Transdanubia regions will be 50%, while in the Central Transdanubia and West Transdanubia regions will be 30% (see our previous article for more details).

With the change in the regional subsidy map, the rules for the development and energy efficiency tax relief have been modified as follows.

Development tax relief

• Investments with a value of at least HUF 6 billion in present value and investments for job creation with a value of at least HUF 3 billion in present value were removed as separate aid categories.

(Previously, a large enterprise could benefit from tax relief under these categories if the investment qualified as a start-up investment related to product diversification or a start-up investment related to new process innovation, and was implemented in eligible municipalities in the Central Hungary region.)

• In contrast to the previous rules, in none of the regions is it a conditionthat the investment must be a start-up investment related to a new economic activity. However, the start-up investment criterion must still be met.
• As a result of the above amendments, the following definitions were removed from the rules: start-up investment related to product diversification, start-up investment related to new process innovation, start-up investment related to a new economic activity.
• A further change is that in order to benefit from the development tax relief for small and medium-sized enterprises, a decision of the Government – based on the approval of the European Commission – is requiredif the investment is to be carried out in Budapest and the total amount of state aid requested for the investment exceeds EUR 7.5 million in present value per taxpayer.

(Previously, the regional clause referred to Central Hungary (excluding eligible municipalities in the Central Hungary region).)

• In the related government decree, the above amendments were basically transposed: the definition of eligible municipalities in the Central Hungary region was removed, and references to the above-mentioned aid categories and related rules were deleted.
• In addition to the above, the conditions for qualifying as a company in difficulty have also been changed in the government decree. Accordingly, if a taxpayer was in difficulty between 1 January 2020 and 31 December 2021, but was not in difficulty on 31 December 2019, it does not qualify as a company in difficulty and may therefore be entitled to tax relief.

(The previous rules set these conditions for the period from 1 January 2020 to 30 June 2021.)

• The above amendments to the Act on CIT took effectfrom 21 March 2022, while the related changes to the government decree took effect from 22 March 2022, and, as a general rule, apply for the first time in 2022. However, under the transitional rules, the amendments apply to applications / requests filed after 31 December 2021 but not registered / authorised before the amendments enter into force.

Energy efficiency tax relief

• As a result of the modification of the regional subsidy map, the aid intensities for the energy efficiency tax relief changed as follows.
• The maximum aid intensity for large enterprises in the Budapest region is 30% (previously this applied to ineligible municipalities in the Central Hungary region).
• In all other regions, the maximum aid intensity is 45%.
• The above amendments may be applied for the first time to energy efficiency investments and renovations started after 31 December 2021.
• The definition of a company in difficulty was also amended (introducing the same rules as for the development tax relief). Accordingly, a taxpayer is not a company in difficulty (and thus eligible for tax credit) if it was not in difficulty on 31 December 2019 but became so between 1 January 2020 and 31 December 2021. A taxpayer may also benefit from this exception if, at the time of the start of its investment or renovation, this exception was not in force.

In our first article, we summarised what kind of tax-efficient benefit elements and schemes employers can consider for physical workers (blue-collar employees) under the current Hungarian tax rules.

In our second article on the topic, we look at the options for companies to increase the motivation and commitment of intellectual workers (in other words white-collar employees) through tax-efficient benefit system.

1. 'Classic' benefits

Benefits not regarded as fringe benefits, SZÉP-card and tax-free benefits listed in our previous article may also be an appropriate and tax-efficient form of benefit for white-collar employees..

In addition to these, other allowances could also be considered as alternatives for intellectual workers. The following are some of the more popular examples of tax-free benefits:

• company carfor private use and goods and services related to the maintenance and use of the company car (e.g. highway vignette, fuel);
• reimbursement of car-sharing service fees;
• if certain conditions are met, a housing loan (even interest-free) up to HUF 10 million over a period of 5 years for the construction, purchase, extension, modernisation, or accessibility of the employee’s own home, or for the repayment of any loan taken out for the above purpose from a credit institution or former employer.

In addition to the above, other forms of benefits are of course also introduced, based on the needs of intellectual workers. However, in these cases, it is advisable to proceed with caution and to determine the tax consequences on the basis of the actual circumstances and conditions of the benefit, persons concerned, etc.

For example, it makes a difference which employee (or even a family member) receives free coaching, psychological or mental health services, or even English language courses or other soft skill trainings, and under which circumstances, and thus whether the benefit provided becomes taxable as a salary or a benefit not regarded as fringe benefit.

2. Share plans

It is mainly in companies and groups of companies with an international background that we can find so-called share plans for white-collar employees, especially for key employees. In our experience, more and more companies and groups of companies with a Hungarian background have recently recognised the motivational and other advantages of this type of benefit scheme and are making use of this opportunity.

In this case, the employees participating in the share plan typically receive shares from the company or group of companies with certain rights, as a result of which they become directly involved in the efficient operation of the company, group of companies, its financial growth, etc.

It is also true for this form of benefit that the tax consequences of the provision of shares to white-collar workers depend to a large extent on the circumstances and conditions of the scheme. Some forms of share plans are treated favourably by the tax rules and as a result employers can offer them at a lower tax burden than the regular salary. For this reason, the way in which a company or group of companies sets up and runs these incentive schemes is also relevant for tax purposes.

Below we collected the most important notices and guidelines published on the Hungarian Tax Authority’s website in recent weeks.

Újdonságok a katások bevallási szabályaiban (2022.02.11.)

Szja-visszatérítés: utalási információ (2022.02.11.)

2022/1. Adózási kérdés – Egészségpénztári számláról fizetett ügylet számlázása (2022.02.11.)

Tájékoztatás üzemanyagtöltő állomás üzemszünetének bejelentéséről (2022.02.14.)

Tudnivalók az szja-visszatérítés februári kiutalásáról (2022.02.15.)

SMS-ben is lehet csekket kérni a gépjárműadó befizetéséhez február 15-től (2022.02.16.)

Jegybanki alapkamat/ Central Bank base rate/ Leitzins der Zentralbank/ Taux de référence de la Banque Centrale (2022.02.22.)

Tájékoztató a jegybanki alapkamat változásáról (2022.02.22.)

Nem kell megállapítani, bevallani és megfizetni a turizmusfejlesztési hozzájárulást a 2021. évre vonatkozóan (2022.02.24.)

As of 1 January 2019, the Hungarian regulation of tax-efficient benefits for employees has been drastically changed. Popular benefits such as tax-free employer housing allowance, school-entry support and certain goods and services provided (under the same conditions and in the same way) free of charge or at a reduced rate, subject to tax as certain defined benefits, have been excluded from the favourable tax treatment.

At the same time, employers still have the opportunity to develop a more varied, demand-driven and tax-efficient benefit system. In our first article, we summarized below some of the benefits (e.g. SZÉP-card, mobility support, support for employees and their families in special situations) that can be offered to physical workers (in other words blue-collar employees) as an alternative, while employers can offer them at a lower tax burden than the regular salary.

1. Benefits not regarded as fringe benefits

Some of the so-called "benefits not regarded as fringe benefits” that may be relevant for blue-collar workers could be the followings:

• amounts paid for certain pre-specified services under the provisions of the Act on Voluntary Mutual Insurance Funds (with the exception of supplementary self-aid services);
• events and programs for spare time aimed at catering or leisure activities (e.g. company family day, Christmas dinner) provided free of charge or at a reduced rate (this includes gifts of individual value not exceeding 25% of the minimum wage (HUF 50,000 in 2022) per person given to participants at such events);
• gifts of small value (not exceeding 10% of the minimum wage (HUF 20,000 in 2022)), which may be given once a year (e.g. a gift for Women's Day).

In a general case, for benefits not regarded as fringe benefits the tax base is 1.18 times the value of the benefit, and the tax burden is 15% personal income tax plus 13% social contribution tax payable by the employer, i.e. the total tax burden on the employer is 33.04% of the value of the benefit provided free of charge. However, the total tax burden on the employer under KIVA taxation (small entrepreneurs’ tax) is 27.7%.

2. Fringe benefits – SZÉP-card

The fringe benefits (except for two not widespread benefits) are practically limited to SZÉP-card, which may be an appropriate form of benefit for physical workers.

The main information on SZÉP-card benefits, taking into account the related tax law changes effective from 1 January 2022, are as follows:

• with favourable tax treatment, the employer can transfer up to HUF 225,000 per year to the accommodation sub-account, up to HUF 150,000 per year to the catering sub-account and up to HUF 75,000 per year to the leisure sub-account of the SZÉP-card;
• the so-called annual recreational budget (i.e. the total amount paid into the sub-accounts that can be treated as fringe benefits for tax purposes) is HUF 450,000 per employee;
• payments (benefits) exceeding the amounts mentioned in relation to the sub-accounts and the annual recreational budget are taxable as benefits not regarded as fringe benefits as described above;
• the transfer between the individual sub-accounts of the SZÉP-card has been extended until 31 December 2022, meaning that payments can be made from any sub-accounts of the card;
• between 1 February 2022 and 31 May 2022, the amount of the sub-accounts can be used for the purchase of food (except alcohol and tobacco products).

In general, in the case of SZÉP-card benefits (taking into account the above-mentioned limits), the employer has to pay 15% personal income tax and 13% social contribution tax on the value of the benefit, i.e. the total tax burden on the employer is 28% of the benefit provided free of charge. However, in the case of KIVA taxation, the total tax burden on the employer is 25%.

3. Tax-free benefits

In recent years, the scope of tax-free benefits has been considerably narrowed and restructured. Among the tax-free benefits , blue-collar workers may be welcome to receive the following payments / allowances.

• if certain conditions are met, the provision of a travel pass or ticket relating to going to work, or reimbursement of expenses up to HUF 15 per kilometre ;
• bicycle powered by human power or a bicycle powered by an electric motor of up to 300 W received for private use (including service/maintenance costs);
• (season) tickets for sport events up to the value of the minimum wage (HUF 200,000 in 2022) per year;
• (season) tickets for cultural services (e.g. museum exhibitions, theatre, dance, circus or music performances, entrance to the Budapest Zoo), and library subscription fee up to the value of the minimum wage (HUF 200,000 in 2022) per year;
• provision / reimbursement of nursery, kindergarten services/ nursery, kindergarten care;
• provision of vaccination, epidemiological screening ;
• support for employees and their families in special situations through a public interest commitment or a (company) foundation.

Based on Government Decision 1080/2022 (II. 23.) of 23 February 2022, an Artificial Intelligence Working Group will be established within the Hungarian National Tax and Customs Administration (HTA).

The aim of the working group is to exploit the value of HTA's data assets and thereby exploit the synergy between scientific methodologies and tax experience.

The specific tasks of the HTA AI Working Group will be the following in relation to the HTA data assets:

• develop a proposal for a semantic data asset cadastre and a methodology for machine learning tagging,
• testing of teaching algorithms,
• develop a proposal for a validation methodology,
• developing unsupervised machine learning,
• presenting, publishing and promoting the results.

In addition to the HTA, among others, the Ministry of Finance, the Ministry of Innovation and Technology, the National Data Agency, the Central Statistical Office, the Artificial Intelligence National Laboratory and the National Data Economy Knowledge Centre are represented in the AI Working Group. External experts may also participate in the activities of the working group at the invitation of the Chair of the AI Working Group.

Below we collected the most important notices and guidelines published on the Hungarian Tax Authority’s website in recent weeks.

Adóztatási IBAN számlaszámok és adónemek (2022.01.01.)

Adóztatási számlaszámok és adónemek jegyzéke (2022.01.01.)

Social contribution tax (2022.01.03.)

Mikor adómentes a dolgozók poszt-COVID szűrővizsgálata? (2022.01.12.)

Tájékoztató a késedelmi pótlék kalkulátor működéséről (2022.01.18.)

Adótartozással rendelkező adózók (nem magánszemélyek) (2022.01.25.)

Adótartozással rendelkező magánszemélyek (2022.01.25.)

Tájékoztató a jegybanki alapkamat változásáról (2022.01.25.)

Jegybanki alapkamat/ Central Bank base rate/ Leitzins der Zentralbank/ Taux de référence de la Banque Centrale (2022.01.25.)

In the first part of our series of articles, we summarize the activities of judicial tax experts, their role in our legal system and the use of their opinion letters. In the next part of our series of articles, we will give you an overview of the importance of private expert opinions through some real life examples of legal cases.

Who are judicial tax experts?

Judicial tax experts are persons whose activities are covered by Act No. XXIX of 2016 (Act on Judicial Experts), whether seconded by a public authority (tax authorities, courts, public notaries, the police, etc.) or working on the basis of a mandate contract (on behalf of legal entities or natural persons).

According to Decree No 9 of 2006 of the Ministry of Justice, judicial experts provide services in relation to different fields of expertise. The specialisation of tax and social contributions, excise tax and customs can be found within the fields of economics, customs and certain financial fields. A person who has the appropriate qualifications and expertise is registered as a judicial tax expert by the Ministry of Justice (MJ).

Public registry

The MJ maintains a registerof judicial experts, called "name register". If you are looking for a judicial tax expert, you can search by the different tax categories in the name register. For example, you can look for an expert in corporate tax, VAT, personal income tax or transfer pricing. You can also filter the name register whether the tax expert is based in or outside Budapest, what language skills he / she has, or whether electronic communication is possible with him / her.

What is the role of judicial tax experts in our legal system?

Judicial tax experts (including private tax experts) may be required in a number of areas such as private engagements or administrative, judicial, etc. proceedings when they are officially delegated.

The Hungarian legal and judicial system is making increasingly active use of the institution of expert evidence. This is because a judicial tax expert is a personal means of proof (e.g. in a civil or criminal case, whether there is a litigation or not), and the expert opinion is considered as documentary evidence.

There is a distinction among public administration, civil and criminal proceedings, in all of which the judicial expert and thus a tax expert, may be involved. All three procedures have different sets of rules. Judicial experts have / may have a role in all three types of procedure.

For example, in the different procedures, a tax expert is involved (e.g. by the court, the public notary or by the debating persons) when specific tax expertise is required to establish or assess the fact to be proved. This is why the judicial tax experts may be called in every day life as the so called judge of facts.

What is a private expert opinion "useful" for?

In the case of a private engagement, the judicial tax expert acts on the basis of a mandate contract and answers the questions raised by the client from a tax point of view, preparing a so called private expert opinion. When giving his / her opinion, the expert must comply with the provisions of the Judicial Expert Act, i.e. he / she must give an independent and impartial opinion.

A private expert opinion is given, inter alia, because a company or an individual wishes to prove a fact and for this purpose engages a person independent and with appropriate expertise to answer the tax questions raised.

A private expert opinion may also be prepared because a person intends to initiate a legal proceeding to clarify a tax issue at a later stage and wishes to use the previously prepared private expert opinion for this purpose.

In many cases, the client may also obtain a private expert opinion in advance because he / she has a claim against its business partner and wishes to determine the amount of the claim with the help of an independent, impartial expert who has the relevant tax expertise.

What is the role of an expert?

The role of a judicial expert is to prepare a professional and well usable opinion understandable by an everyday person prepared on the basis of up-to-date scientific and technical information, and to help establish the facts (judge of fact) and to decide the case, while being independent and impartial.

The expert opinion should answer the technical question(s) raised and shall not answer any legal questions.

In the next part of our series of articles, we will look into actual court cases in which judicial tax experts were involved in answering tax technical questions.

Below we collected the most important notices and guidelines published on the Hungarian Tax Authority’s website in recent weeks.

Szja-visszatérítés (2021.11.22.)

Változnak a jövedéki termékek KN-kódjai (2021.12.01.)

NAV adóztatási számlaszámok és adónemek érvényes jegyzéke (2021.12.09.)

NAV adóztatási IBAN számlaszámok és adónemek érvényes jegyzéke (2021.12.09.)

A bírságolási gyakorlatról szóló útmutató (2021.12.10.)

Az EK kedvezményes származási szabályrendszere (2021.12.11.)

A NAV IBAN végrehajtói letéti számlaszáma (2021.12.13.)

Kedvező változások 2022-től az egyéni vállalkozók átalányadózásában (2021.12.14.)

Tájékoztató a jegybanki alapkamat változásáról (2021.12.14.)

Tájékoztató a 22HIPAK jelű helyi iparűzési adóbevallás nyomtatványképéről (2021.12.16.)

Év végéig kedvezményesen adhatók a SZÉP-kártya-juttatások (2021.12.17.)

Négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét érintő változások (2021.12.21.)

Allowance for young people under 25 years of age (2021.12.21.)

Új szabályok alapján adóznak a kriptovaluta-ügyletek (2021.12.21.)

BREXIT információk (2021.12.22.)

A sós snackek netakötelezettsége (2021.12.22.)

A NAV 2022. évi intézkedési terve az integritási és korrupciós kockázatok kezelésére (2021.12.22.)

3008/2021. útmutató az egységes vámokmány kitöltéséről (2021.12.23.)

Minimálbér, garantált bérminimum (2021.12.27.)

Az alkoholtartalmú italok kedvezményes jövedéki adójához szükséges független kisüzemi termelői tanúsítvány (2021.12.27.)

Adóelőleg-nyilatkozatok 2022 (2021.12.29.)

Igazolás a magánszemély által a 2021. évi szja-bevallásban tehető nyugdíjbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó rendelkező nyilatkozat megtételéhez (2021.12.29.)

Új űrlap az adószámla-túlfizetés kiutalására és átvezetésére (2021.12.30.)

On 15 December 2021, the latest winter tax law package (T/17668., T/17882.) was adopted, which increased the minimum wage to HUF 200,000 and the guaranteed minimum wage to HUF 260,000 as of 1 January 2022. At the same time, the tax burden of companies was reduced as of 2022 by 2.5 percentage points regarding social contribution tax and the 1.5% vocational training fund contribution was abolished. In addition, the local business tax which was reduced earlier to 1% for micro, small and medium-sized enterprises (SMEs) was extended to the tax year 2022, in those locations where the local business tax is higher than 1%. Furthermore, as part of the year-end busy period, the government approved various decrees at the end of December 2021, including favourable rules on the so caled SZÉP-card.

In addition, on 15 December, the proposal no. T/17671 was also adopted, which extends the validity of Act I of 2021 on the protection against the coronavirus pandemic until 1 June 2022. This amendment addresses certain regulatory issues related to the pandemic situation and, together with Act XCIX of 2021, it lengthen the date of expiration of certain tax reliefs or extends them.

The additional tax law changes effective from 2022 but adopted earleir last summer, were covered in our earlier article . Previously adopted changes that are enter into force on or after 1 January 2022 are in italics for better understanding.

In our newsletter, we have summarised the most important changes by main tax categories.

PERSONAL INCOME TAX AND RELATED TAXES

Increase in minimum wage and guaranteed minimum wage

• The most significant change is the increase in the minimum wage and the guaranteed minimum wage from 1 January 2022. The table below illustrates how net wages, sick pay, childcare allowance and public charges will change.

	Year 2021 (minimum monthly wage gross HUF 167,400)	Year 2022 (minimum monthly wage gross HUF 200,000)	Year 2021 (guaranteed minimum monthly wage gross HUF 219,000)	Year 2022 (guaranteed minimum monthly wage gross HUF 260,000)
Net wage	HUF 111,321	HUF 133,000	HUF 145,635	HUF 172,900
Personal income tax advance	HUF 25,110	HUF 30,000	HUF 32,850	HUF 39,000
Social security contribution	HUF 30,969	HUF 37,000	HUF 40,515	HUF 48,100
Maximum amount on sick leave	HUF 11,160 /day	HUF 13,333 /day	HUF 11,160 /day	HUF 13,333 /day
Maximum for childcare allowance	HUF 234,360 /month	HUF 280,000 /month	HUF 234,360 /month	HUF 280,000 /month

• The table shows that in 2022 the monthly net income of an employee earning the minimum wage increases by HUF 21,679, while for an employee earning the guaranteed minimum wage it increases by HUF 27,265.
• At the same time, we note that overall public charges are also increasing, despite the reduction in social contribution tax and the abolition of the vocational training fund contribution.
• For a self-employed entrepreneur or at a partnership, the basis for social security contributions is at least the minimum wage, or the guaranteed minimum wage in the case of activities requiring qualifications. On this basis, the social security contributions paid by an entrepreneur are the same as those paid by an employee, as described in the table.

Reduction of social contribution tax and inclusion of the vocational training fund contribution in the social contribution tax

• The rate of social contribution tax was reduced from 15.5% to 13% from 1 January 2022, instead of the previously planned change on 1 July 2022.
• The 1.5% vocational training fund contribution as a separate contribution/tax was abolished as of 1 January 2022 (previously this change was also scheduled for 1 July 2022) and the related rules (e.g. discounts, partly changed) was incorporated into the Social Contribution Tax Act.
• However, in the context of the date of expiration, the vocational training fund contribution still has to be declared and paid for the month of December 2021, with a deadline of 12 January 2022. The difference between the advance paid in the 2021 tax year and the net liability for the 2021 tax year in favour of the taxpayer can be claimed back by the company in 2022.
• By the increase of the minimum wage, the maximum amount for social contribution tax payment be also increased to HUF 4,800,000 from 2022 (for 2021, this was about HUF 4 million).

Change in income tax and social contribution tax base for individuals increases to 89%

• For all income on which the individual is liable to pay personal income tax and social contribution tax (e.g. other income from a payer not qualifying as a disburser), 87% of the assessed income be considered the effective tax base in 2021. This rate (also for advance tax calculation purposes) was increased to 89% from 1 January 2022 as a result of the reduction in the social contribution tax rate.

Remuneration for remote working remains exempt from personal income tax

• The extension of the emergency situation continues to exempt from personal income tax the employer's reimbursement of the cost of the days spent remote working (in. home office), up to a maximum of 10% of the minimum wage.

Tax refund for persons raising a child

• Families with a child are entitled to a personal income tax refund in 2022 regarding the personal income tax paid for the tax year 2021.
• The tax refund is available to those who entitled to family allowances (spouse, registered partner, parent) and parents expecting a child, if the life expectancy of the foetus reaches 91 days by 31 December 2021.
• The refund also applies to small taxpayers (at 25% for KATA payers) and to taxpayers under the simplified income tax contribution (in Hungarian EKHO).
• Some individuals still have to fill in and submit the so-called "VISSZADÓ" form to the tax authorities by 31 December 2021. This can easily be done through the client portal. The refund will be paid by the tax authorities to the bank account or postal address provided no later than 15 February 2022.
• You can find detailed rules on the subject at the following link .

Crypto income rules

• The tax treatment of income (gains) from crypto transactions will change very favourably from 2022. You may read more about this rules here . The essence of the tax law changes is that crypto profits will be taxed as an income similar to income from Stock Exhange at 15% personal income tax, and there will also be a possibility to claim tax offset/relief. Furthermore, a kind of tax amnesty can be claimed for previous years crypto transactions within the statute of limitation period.

Personal income tax allowance for mothers with four or more children

• From 2022, a mother can also claim the full personal income tax exemption for a child living in a residential social institution if she maintains personal contact with the child and has parental custody.
• The mother does not have to make a declaration every year if the conditions have not changed and she has already made a declaration in 2021.

Personal income tax exemption for young people under age 25

• From 1 January 2022, people under the age of 25 are entitled to a personal income tax credit for certain types of income (e.g. the majority of income from non-self-employment) and up to a maximum amount, regarding which you can read more about here .

Cafeteria – SZÉP-card sub-accounts will remain interchangeable

• From 2022, the amount allocated to SZÉP-card is no longer exempt from social contribution tax, but the transfer between the individual sub-accounts of the card has been extended until 31 December 2022, meaning that payments can be made from any sub-accounts of the card.
• Another change relating to SZÉP-card is that between 1 February 2022 and 31 May 2022, the amount of the sub-accounts can be used for the purchase of food (except alcohol and tobacco products).
• Similar to SZÉP-card, the social contribution tax exemption for business representation and business gifts seazes to exist by 1 January 2022. The relevant information from the tax authorities can be found here regarding the regulation.

Bicycle for private use

• A bicycle powered by human power or an electric motor of up to 300 W received by the employee for private use from its employer is considered a fully tax-free benefit from 2022. The tax exemption is applicable not only for the purchase of the bicycle, but also for the associated service/maintenance costs.

CORPORATE INCOME TAX (CIT), KATA, KIVA and lump-sum taxation

Main changes in CIT

• From 2022, a hybrid entity is also considered as a Hungarian resident taxpayer. You may read about this regulation in our earlier article
• The threshold for development tax relief regarding investments of small and medium sized enterprises (SMEs, in Hungarian KKVs ) is further reduced from 1 January 2022. For small enterprises, the tax relief is available for investments worth at least HUF 50 million instead of HUF 200 million, and for medium-sized enterprises for investments worth at least HUF 100 million instead of HUF 300 million.
• From 2022, the range of taxpayers who can opt for corporate tax grouping status is narrowed, i.e. non-profit business associations, social cooperatives, public interest pensioners’ cooperatives and school cooperatives are no longer allowed to be members of a group taxpayer.
• The number of countries considered as tax havens is reduced according to a government regulation adopted on the basis of the blacklist maintained by the Council of the European Union. From 31 December 2021, only 9 (nine) countries are included (such as – among others – the US Virgin Islands, Panama and Fiji), after Anguilla, the Dominican Community and the Seychelles have been removed from the blacklist. Foreign persons and premanent establishments (PEs) tax resident in blacklisted countries are not exempt from the so-called controlled foreign company (CFC) restrictions in the Act on CIT.

Increase in the supply fund for KATA taxpayers

• A full-time small taxpayer is considered insured and entitled to all benefits for the duration of this status. The basis for calculating benefits is HUF 102,000 per month in 2021 (if paying HUF 50,000 KATA/tax), and HUF 170,000 if paying the higher rate of tax (which is HUF 75,000 KATA/tax in 2021). These amounts are increased to HUF 108,000 and HUF 179,000 from 1 January 2022.

1 percentage point reduction in KIVA tax rate

• From 1 January 2022, the small business tax and its tax advance are reduced from 11% to 10%.

Favourable lump-sum taxation rules and expense ratios for self-employed

• From 1 January 2022, the rules on lump-sum taxation are more favourable, as the income of self-employed individuals subject to lump-sum taxation is tax-free up to half of the annual minimum wage, i.e. HUF 1,200,000 in 2022.
• As a general rule, self-employed lump-sum taxpayers can claim a 40% lump-sum tax on their income. If one takes into account the tax-free threshold mentioned above, he/she does not have to pay personal income tax up to HUF 2 million.
• For certain activities (e.g. hairdresser, photographer, computer repairer, taxi driver) the rate is 80%, and for retail activities only, 90%. Thus the tax-free income threshold is HUF 6 million for the first case and HUF 12 million for retailers.
• You may read more about the changes to the lump-sum taxation here .

THE SIMPLIFIED CONTRIBUTION FOR CERTAIN PROFESSIONS (EKHO)

EKHO is reduced to 13%

• In line with the changes in the rate of the social contribution tax, EKHO also changes. From 1 January 2022, 13% EKHO is payable instead of 15.5% on the amount of the EKHO base.

VAT

• A tax exemption is introduced for purchases made by the European Commission or an agency or body established by EU law which are necessary for the performance of the tasks entrusted to these institutions in order to respond to the Covid19 pandemic. The provisions for exemption also apply to transactions carried out before the entry into force and after 31 December 2020.
• The reverse charge rules continue to apply to the supply of certain cereals and steel products and to the transfer of a tradeable right (allowance) to the emission of greenhouse gases from 1 January 2022 until 30 June 2022. In order to allow the possibility of extension of this rule at a later date, the rule abolishing reverse charge for these sectors from 1 July 2022 has been repealed.
• The provisions on the draft electornic VAT (eVAT) return (which would have been entered into force as of July 2021 in the first round) were also repealed. This means that the preparation of draft VAT returns for taxable persons be postponed indefinitely.
• No receipt is required if the consideration for the productor service is collected through an automated system.

LOCAL TAXES

The 1% local business tax (LBT) for SMEs and the local tax moratorium remain in 2022

• For the 2022 tax year for SMEs the local business tax rate remains at a maximum of 1% on the basis of the same rules as in 2021.
• To qualify for the relief, a declaration must be made to the tax authority by 25 February 2022 (if not previously made), stating that the entrepreneur qualified as an SME in 2021 or expects to qualify in 2022, and must undertake to declare the address of its permanent establishment(s) under the Local Business Tax Act if it has not previously done so.
• Previously, moratorium regarding the introduction of new local and municipal taxes, furthermore, tax increases were introduced for municipalities with respect to 2021, which remain in force in 2022 as well.

RETAIL SALES TAX

Retail tax rate increases

• Amendments affecting food chains and retail sales taxes have been adopted in a fast-track procedure to reduce the environmental, economic and social impact of food waste and to reduce the overall amount of the food waste.
• The amendment covers retail sales tax, which increases from 2.5% to 2.7% from 1 February 2022 on that part of the tax base which falls on the amount exceeding HUF 100 billion.

RULES OF TAXATION

Administrative obligations to facilitate personal income tax refunds

• In order to ensure the swift and efficient implementation of the tax refund for families with children in 2022, and to minimise the administrative burden on the beneficiaries concerned, the law imposes a regular reporting obligation to the tax authority for the Treasury, which pays the family allowance, and the Ministry of Defence, which acts as the family subsidy disburser office.
• The information provided includes personal details of the eligible child, spouse, registered partner or common-law partner, marital status, the fact that the child is a student, bank account number, the fact of pregnancy, and data relating to the marriage/partnership.

Pandemic rules for the payment reduction

• Applications for payment reductions can be submitted until 30 June 2022 in view of the pandemic situation.
• Under this scheme, an individual may be granted a deferral of up to 6 months or an instalment of up to 12 months for a tax of up to HUF 5 million registered with the tax authority.
• A non-individual taxpayer is allowed to reduce the amount of tax due by up to 20% once, up to a maximum of HUF 5 million. A reduction may be applied for only in respect of one taxable amount.

OTHER CHANGES

Regional subsidy map

• The European Commission has adopted the regional subsidy map applicable from 1 January 2022 to 31 December 2027. A change compared to the previous period is that Pest county is included in the map as "a" region with an aid intensity of 50% (for large enterprises), but Budapest is still not eligible for any subsidy. The subsidy intensity is changed from 35% to 30% for Central Transdanubia and from 25% to 30% for Western Transdanubia. The subsidy intensity for the other regions remains unchanged at 50%. These regions are Northern Hungary, Northern Great Hungarian Plain, Southern Great Hungarian Plain and Southern Transdanubia. What also remains unchanged is that these aid intensities may be increased by 20 percentage points for investments made by small enterprises and by 10 percentage points for investments made by medium-sized enterprises. More information can be found on the TVI website regarding the regulation.

Special tax on financial organisations

• Stock exchange, commodity exchange and venture capital fund managers' special tax liability for financial institutions is abolished from 2022.

Support for young people starting their lives

• In 2022, the maximum amount of annual state subsidy for the amount paid into the Start account (commonly known as the baby bond) increases from HUF 6,000 to HUF 12,000, and the subsidy for children entitled to regular child protection benefits and children fostered in Hungary increases from HUF 12,000 to HUF 24,000, regardless of the amount paid into the Start account.

In line with our vision and our values, it is of particular importance to us to provide real help, both professional and human, for every client and case. We are aware that as tax advisors, we do not just work with dry legislation and numbers, but with real people, specific life situations and problems to be solved.

For this reason, it is also important for us to be able to get behind projects and issues that are compatible with the personalities and values of our team members. So, when the opportunity arose to support the day-to-day operations of UNICEF Hungary from the tax side, we said yes without a second thought.

As the whole TruTax team can identify with the mission and activities of UNICEF, we decided to do this on a pro bono basis, of course still with the same high level of expertise and reliability that we provide for everyone. However, we also believe that this cooperation will be a win-win situation for both sides. Because we will also grow and enrich ourselves with additional experience, knowledge and expertise that we can use in life and in our profession.

And we will continue to expand this activity in the future. So, as our team grows, we want to devote more time and energy to collaborations and projects like this.

On the occasion of the festive season, many companies focus on making donations to support initiatives, topics and organisations that are important to them. Tax laws set out specific rules for these charity activities. In principle, providing donation (in Hungarian “adomány) ”is tax-free for the company making the donation, but in order to benefit from favourable tax rules, special attention must be taken regarding the circumstances of the donation and the related administration. In our article, we briefly summarised the tax aspects that companies need to be aware of in order to make tax risk-free donations to various organisations from a corporate income tax (CIT), KIVA (small entrepreneurs’ tax) and value added tax (VAT) perspective.

As a first step, companies making the donation need to assess what organisation they intend to support and for what purpose, whether the donation is a product, service or cash grant. In this respect, the tax rules distinguish between grants/support (in Hungarian “támogatás”) made for the purpose of a donation (a public donation according to the strict terminology of the Act on VAT) and grants/financial and other supports failing to qualifying with this strict public donation VAT definition. Let us look at the difference between the two forms of support.

Donation, public donation

The Act on CIT uses the concept of donation, while the Act on VAT the concept of public donation (in Hungarian “közcélú adomány”). These definitions are practically identical with minor differences.

For CIT purposes, grants to public benefit organisations and legal persons of churches registered in Hungary, furthermore, grants for public interest commitments without repayment obligation are considered donations. It is important that the support is purpose-linked and that it actually serves the dedicted purpose (for example, in the case of a public benefit organisation, the public benefit activity set out in the articles of association of the organisation and defined in the relevant law, and in the case of a legal person of a registered church, the religious activity defined in the law).

A further condition for the grant being treated as a donation is that the donation does not provide a financial advantage for the company providing the support and for a specific group of persons connected to the company (e.g. member, shareholder, executive officer, auditor, close relatives of these persons). However, it is possible for the organisation receiving the donation to mention the name and activity of the company making the donation in its communication. It is also important to ensure that the donation is not just seemingly charitable or seem to be for the interest of the public based on its actual content, as there is a risk that the tax authority would reclassify the transaction to a transfer of goods, provision of services or money for free of charge or for consideration taking into account the genuine circumstances.

The above is also applicable from a VAT perspective, except that the definition of a public donation in the Act on VAT includes the support of an educational institution instead of a public interest commitment.

A certificate issued by the beneficiary organisation is required for both CIT and VAT purposes in order to apply the favourable tax treatment. This certificate must contain the following information: name, registered office or permanent residence, tax number or unique identification number (in the absence of a tax number) of both the company making the donation and the beneficiary, the amount of the donation and the purpose of the donation (as already mentioned, the latter must be in line with the activity(ies) of the organisation receiving the donation, as defined in its articles of association).

If this certificate is available and the conditions outlined above are met, the donation will be recognised as a deductible expense for CIT purposes at the company making the donation and the donation is not subject to VAT liability. Moreover, if the donated goods or services provided are considered to be a public donation for VAT purposes, no adjustment/recovery of (input) VAT previously deducted on the acquisition is necessary. We note that the Act on KIVA does not contain specific provisions on donation, however, in our view, even for companies taxed under the KIVA, the above conditions must be met in order to avoid paying small entrepreneurs’ tax on the donation.

We will not go into details in this article, but we think it is important to point out that donations or grants to certain categories of persons (e.g. the Hungarian Disaster Relief Fund, the National Cultural Fund, higher education institutions, public trust foundation performing public services) are subject to CIT relief (additional tax base reduction) if certain conditions are met. It is advisable to examine the rules on these in detail where appropriate and to take advantage of the relief.

Support/Grant not qualifying as tax-free donation

If the support is not made under the conditions outlined above, or if the certificate is not available or incomplete, the support cannot be considered as a (public) donation and be subject to different tax treatment.

For CIT and KIVA purposes, the rules on costs and expenses not incurred for business purposes should be examined. According to these rules, a grant/support provided to a foreign person for purposes other than donation, without any obligation to repay, does not qualify as a deductible expense, so the company providing the grant must increase its tax base by the amount of the grant.

If the beneficiary is a domestic person, the deductibility of the grant for CIT and KIVA purposes at the supporting company will be determined by whether the declarations with the content specified in the Act on CIT can be issued and are available. Accordingly, the grant will be considered as a deductible cost in the following cases:

• the company providing the grant has a declaration from the beneficiary that in the tax year of the grant it accounted for the grant as revenue in its profit and that its pre-tax profit or tax base will not be negative excluding the revenue related to the grant, and that it will pay CIT on this revenue, as certified by a declaration after the preparation of the CIT return;
• if the beneficiary does not carry out a business activity, the declaration condition is deemed to be fulfilled if the beneficiary declares that it did not carry out a business activity in the tax year of the grant, or that the grant was not provided for its business activity, or that it does not incur a tax liability for its business activity (civil organisations are typically one of these cases).

In the case of a cash grant, there is no VAT implication. However, if the grant is made in an in kind form (goods are handed over and/or services are provided) and it does not qualify as a public donation, the following rules apply.

If the company knows at the time of the purchase or production of the goods or the provision of the services that it will pass them on/provided as a grant, it cannot deduct the related underlying VAT, but it will not be liable to charge VAT when the goods are transferred or services are provided to the beneficiary. However, if the company did not originally purchase or produce the goods or create the services for the purpose of the grant and thus exercised its right to deduct the related (underlying) VAT, it will incur a VAT liability (e.g. invoice should be issued and VAT is payable by the company making the donation) when it makes the grant. Of course, VAT does not have to be paid by the beneficiary, but it must be declared by the company providing the grant as a liability in the VAT payment period including the date of supply.

In connection with the above, it is important to emphasise that during the Covid emergency period, special provisions apply to the benefit given free of charge to the person in distress in order to prevent and mitigate the damage caused by the pandemic situation. In this context, the Ministry of Finance and the Central Administration of the Hungarian Tax Authority issued a detailed guideline in 2020, which is available at the following link: A koronavírus-járvány elleni védekezéssel összefüggő ingyenes termékátadások, ingyenes szolgáltatásnyújtások adózási szempontú megítélése – Nemzeti Adó- és Vámhivatal (gov.hu)

Below we collected the most important notices and guidelines published on the Hungarian Tax Authority’s website in recent weeks.

Szja-visszatérítés (2021.11.22.)

Kombinált Nómenklatúra 2022 (2021.11.03.)

Tájékoztató a jegybanki alapkamat változásáról (2021.11.16.)

Az EK kedvezményes származási szabályrendszere (2021.11.22.)

2021/7. Adózási kérdés – Vevői készlet kis értékű hiányának mértéke (2021.11.26.)

2021/8. Adózási kérdés – A rozsdaövezeti lakások értékesítésének adómértéke (2021.11.29.)

2021. július 1-jével módosításra került a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény („Szakho tv.”). A törvénymódosítás során egyrészt a 2021. január 1-jén hatályba léptetett 105. § (3) bekezdést (ami tartalmában gyakorlatilag a korábbi, 2020. december 31-ig hatályos előírással egyezett meg) pontosították („régi kedvezmény”). Másrészt a 107. § (3b) és (4) bekezdéssel új kedvezmény szabályok kerültek bevezetésre („új kedvezmény”).

A régi és az új kedvezmény egymáshoz való viszonyával, valamint alkalmazhatóságával kapcsolatban számos bizonytalanság merült fel az elmúlt időszakban, amit egy korábbi, Adózóna.hu-n megjelent cikk is taglal. Mivel gyakorlatilag minden gazdálkodó szervezetet érint a jogszabály-módosítás, utánamentünk ezeknek a bizonytalanságoknak és állásfoglalás-kérést nyújtottunk be a NAV Központi Ügyfélszolgálatához. A kérdéseinkre egy héten belül megérkeztek a válaszok, melyek között vannak meglepőek pozitív és negatív értelemben is. Az alábbiakban röviden bemutatjuk a hátteret, a feltett kérdéseinket és az arra kapott válaszokat.

Mi is változott 2021. július 1-jével?

2020. december 31-ével a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény megszűnt, ezzel együtt a kapcsolódó szabályok beépültek a Szakho tv-be. A szabályok folytonosságát biztosítandó a régi előírások (2011. évi CLV. törvény 4. § (1a) bekezdés) tartalmával megegyezően a Szakho tv. is lehetővé tette szakho-kedvezmény igénybevételét, ha szocho-ban 15,5%-os, azaz 100%-os mértékű kedvezményre volt jogosult a kötelezett (Szakho tv. 105. § (3) bekezdés). Ebben az előírásban július 1-jén kizárólag szövegszerű pontosítás történt, amiből arra lehetett következtetni, hogy tartalmában és gyakorlati alkalmazásában nem változott a szabály.

Emellett új kedvezmény szabályok kerültek bevezetésre (107. § (3b) és (4) bekezdés). Röviden összefoglalva ezek lényege az, hogy ha bizonyos feltételek teljesülnek ((4) bekezdés szerinti előírások), akkor a szakho-kötelezett gyakorlatilag ugyanazon a jogcímen és mértékben érvényesíthet szakho-kedvezményt, mint azt szocho-ban teszi. (Másként megfogalmazva: 15,5%-os, azaz 100% mértékű szocho-kedvezmény esetén 1,5%, azaz szintén 100% mértékű az érvényesíthető szakho-kedvezmény. Amennyiben 50% mértékű a szocho-kedvezmény, akkor szintén 50% mértékű, azaz 0,75%-os a szakho-kedvezmény.)

Felmerült kérdések

A régi és az új kedvezmény vonatkozásában többek között kérdésként merült fel, hogy az új kedvezményre tekintettel a régi kedvezmény továbbra is alkalmazható-e és ha igen, akkor milyen feltételek mellett?

Továbbá az is kérdéses volt, hogy az új kedvezmény érvényesítésének feltételrendszerét pontosan hogyan kell értelmezni: az csak az érintett tanulókra, hallgatókra vonatkozik, vagy más módon, tágabban kell/lehet értelmezni a kedvezményeket?

NAV válaszok

Az első kérdéskör kapcsán az adóhatóság megerősítette, hogy a régi kedvezmény 2021. július 1-je után is él, és ennek érvényesítéséhez nem kell teljesíteni az új kedvezménnyel kapcsolatos feltételrendszert, azaz nem kell személyenként szakképzési munkaszerződéssel, hallgatói munkaszerződéssel, vagy együttműködési megállapodással rendelkezni.

Ugyanakkor a NAV állásfoglalása alapján az új kedvezmény bevezetésével a régi kedvezmény gyakorlati alkalmazhatóságában, annak értelmezésében változás történt (annak ellenére, hogy a régi kedvezménnyel kapcsolatos előírás megfogalmazása lényegét tekintve a módosítást követően nem változott).

Ezt a változást leginkább a következő példán keresztül lehet jól érzékeltetni. A foglalkoztatás első évében a munkaerőpiacra lépő munkavállaló teljes munkaidőben kerül foglalkoztatásra, bruttó bére 150.000 Ft. Ebben az esetben sem szocho-, sem pedig szakho-kötelezettség nem keletkezik, hiszen a kedvezmény alapját, azaz a minimálbért (167.400 Ft) nem haladja meg a munkavállaló bruttó bére.

Ugyanakkor, ha ugyanennek a munkavállalónak bruttó 200.000 Ft munkabért fizetnek, akkor az új értelmezés alapján már más eredményre jutunk. Szocho-kötelezettség a minimálbér összegéig továbbra sem merül fel, szakho-t azonban a teljes bruttó bér után köteles fizetni a munkáltató (feltéve, hogy egy hallgatót, tanulót sem foglalkoztat, lásd következő kérdéskör), mert a bruttó bér meghaladja a szocho-kedvezmény alapját.

Ez elég fontos értelmezésbeli változás, mert a 2021. június 30-ig hatályos szabályok/értelmezés alapján (az adóhatóság ezt is megerősítette számunkra) a bruttó fizetés mértékének nem volt hatása a kedvezmény érvényesítésére, azaz mind az első, mind a második esetben érvényesíthető volt a szakho-kedvezmény. Megjegyezzük, hogy 2021. július 1-jétől a példa szerinti második esetben a munkáltató kizárólag akkor mentesülhet a szakho-kötelezettség alól a szocho-kedvezmény alapjának erejéig, ha hallgatót, tanulót foglalkoztat, azaz jogosult az új kedvezmény szabályt alkalmazni.

A második kérdéskör vonatkozásában arra voltunk kíváncsiak, hogy az új kedvezménnyel kapcsolatos előírások kizárólag a szocho-kedvezménnyel érintett hallgató, tanuló kapcsán érvényesíthetők, vagy ha a szakho-kötelezett foglalkoztat legalább egy hallgatót, tanulót, akkor minden szocho-kedvezménnyel érintett munkavállalóra alkalmazható az új kedvezmény?

Mi a második esetre adtunk részletes érvelést és levezetést. Ezt pedig egyértelműen megerősítette az adóhatóság, azaz: az új kedvezmény abban az esetben is alkalmazható az adókötelezett minden szocho-kedvezménnyel érintett munkavállalója tekintetében, ha a szakképzési munkaszerződésre, a hallgatói munkaszerződésre, vagy az együttműködési megállapodásra vonatkozó feltétel csak egy munkavállaló vonatkozásában teljesül.

A végső kérdés

Mivel sem a jogszabály-módosítások indokolása, sem a NAV információs füzetek, sem pedig a 08-as bevallás kitöltési útmutatója nem tartalmaz az előzőekben leírtakhoz hasonló tájékoztatást, joggal merül fel a kérdés, hogy mennyire vehetőek komolyan az adóhatóság állásfoglalásában leírtak.

Ahogy a fentiekben utaltunk arra, a NAV válaszai kifejezetten gyorsan (egy héten belül) érkeztek meg több bonyolult kérdés kapcsán. Emellett szakmai fórumokon is hasonló adóhatósági visszajelzésekről lehet olvasni, valamint tudomásunk szerint az első kérdéskör kapcsán a bérszámfejtő szoftvereket a fentiekben leírtak alapján módosították július 1-jével.

Mindez arra enged következtetni, hogy egy kiforrott szakmai álláspontot kaptunk válaszként a NAV-tól. A kérdés eldöntésében azonban sokat segítene, ha valamilyen formában (információs füzetben és/vagy kitöltési útmutatóban) ezt az adóhatóság széles körben is megerősítené és nyilvánossá tenné, mert a fenti megállapítások egyrészt jelentős mértékben módosítják a korábbi gyakorlatot/értelmezést, másrészt nem olvashatók ki egykönnyen a jogszabály-módosításokból.

Külföldi vállalkozások sok esetben letelepedés nélkül vannak jelen Magyarországon. Egyes esetekben letelepedésre nincs is szükség, más esetekben meg igenis van! Cikkünkben erre a kérdéskörre kísérlünk meg választ adni, vagy legalábbis orientálni az olvasót, hogy mely szempontokat javasolt megvizsgálni és fontolóra venni a kérdés eldöntéséhez.

A mindennapi életünk során gyakran találkozunk a telephely kifejezéssel, ugyanakkor nem feltétlenül tudjuk mit is jelent pontosan ez a kifejezés adózási szempontból. Egy külföldi vállalkozásnak azért fontos eldöntenie, hogy Magyarországon van-e telephelye, mert annak megléte esetén adófizetés kötelezettsége lehet hazánkban.

A significant increase in the amount of telephely még adózási szempontból is többrétű fogalom, hiszen az nemcsak társasági adó, hanem általános forgalmi adó vagy iparűzési adó szempontból is keletkezhet. Írásunkban a társasági adó szempontú telephely jelentését vesszük górcső alá, amelynek során röviden bemutatjuk annak főbb típusait.

A telephely fogalmának meghatározásakor kiindulópont, hogy a külföldi vállalkozás adójogi illetősége szerinti országgal Magyarországnak van-e kettős adózást kizáró egyezménye („Egyezmény”). Amennyiben nincs Egyezmény, a magyar társasági adóról szóló törvény („Tao. törvény”) telephely szabályozása az irányadó a külföldi vállalkozás magyar jelenlétének vizsgálatakor. Egyezmény megléte esetében pedig az adott egyezmény rendelkezései az irányadóak. Egyezményeink döntő többségükben az ún. OECD Adózási Modellegyezmény szövegét és gondolatiságát követik, így annak hivatalos Kommentára is vizsgálandó egy kérdéses esetben. Nem is beszélve az ún. Multilaterális Egyezmény (rövidített nevén MLI) rendelkezéseiről, hiszen előfordulhat, hogy az a hatályban lévő Egyezményt módosítja.

Az értelmezési nehézségek ellenére a telephely keletkeztető tényállásokkal mindenképpen szükséges tisztában lennünk, hiszen egy vállalkozás külföldi telephelyének betudható jövedelem a telephely országában adóköteles. Alapvetően négy típusú telephely meglétét fontos ismerni külföldi vállalkozás magyar jelenlétekor.

1. Önálló üzleti létesítmény, mint fix bázisú telephely

Telephelynek minősül az olyan állandó üzleti létesítmény (néhány kivétellel, mint például a raktár, az információgyűjtésre vagy előkészítő vagy kisegítő tevékenységre létrehozott létesítmény), berendezés, felszerelés, ahol és/vagy amellyel az adózó részben, vagy egészben vállalkozási tevékenységet folytat, függetlenül attól, hogy az adózó milyen jogcímen használja. Ilyen tipikusan, ha a külföldi vállalkozás Magyarországon irodát vagy gyárat létesít és üzemeltet. Ugyanakkor az üzletvezetés helyének Magyarországra telepítése is jelenthet társasági adó szempontú jelenlétet és így adózást.

Általánosan igaz, hogy három kritérium fennállása esetén beszélhetünk önálló üzleti létesítményről. Egyrészről annak helyhez kötötten állandónak kell lennie és a vállalkozásnak erről a helyről kell a tevékenységét végeznie. Másrészről ennek a helynek a vállalkozás rendelkezésére kell állnia, például bérlet, tulajdonjog jogcímén vagy más helyzetből adódóan. Végül pedig fontos, hogy az térben és időben is állandó legyen.

Ebből következően alapesetben az időszakos jelenlét (például a világjárványra tekintettel bevezetett home office) nem keletkeztet telephelyet, hiszen alapesetben ideiglenesnek tekintendő. Ugyanakkor előfordulhat olyan eset, amikor a home office a világjárvány után is megmarad és így telephely lesz, vagy például amikor a külföldi vállalkozás a járvány befejeztével iroda biztosítása helyett utasítja munkavállalóját, hogy otthonában folytassa munkáját és emiatt keletkezik telephely.

2. Függő ügynök típusú telephely

A külföldi vállalkozás számára telephelyet keletkeztet az a személy, legyen az magánszemély vagy vállalkozás Magyarországon, aki a nevében beföldön rendszeresen tevékenységet végez és szerződést köt.

Ahhoz, hogy egy személy ún. függő ügynöknek minősüljön és ezáltal a külföldi vállalkozás számára telephelyet keletkeztessen, három konjunktív kritériumnak szükséges teljesülnie. Az ügynök

• tevékenységvégzésének rendszeresnek kell lennie;
• megfelelő jogosultsággal kell rendelkezzen, hogy a külföldi cég képviseletében eljárhasson;
• a tevékenység végzésében (például utasítási jogkör) nem független a külföldi vállalkozástól.

Például a telephely megléte nem lehet kétséges egy olyan esetben, amikor valaki egy termék megrendelésével kapcsolatos szerződések minden lényeges elemét és részletét oly módon letárgyalja Magyarországon, hogy az kötelezze a külföldi vállalkozást, még akkor is, ha a szerződést ténylegesen a külföldi vállalkozás írja alá és hitelesíti.

3. Építkezéshez köthető telephely

The rules on the application of the építkezés helye is telephelyet keletkeztet, feltéve, hogy az – akár folyamatosan, akár megszakításokkal – meghatározott ideig (Tao törvény szerint 3 hónap, ENSZ Modellegyezmény alapján 6 hónap, OECD Adózási Modellegyezmény szerint 12 hónap hosszan) tart. Látható, hogy az építkezés folytatása esetén elsősorban annak időtartamának van meghatározó szerepe.

Tekintettel arra, hogy a hazai szabályozás, a modellegyezmények és a kétoldalú adózást kizáró egyezmények eltérő időtartamokat tartalmaznak, mindig nagy gondossággal szükséges megállapítani, hogy az adott tényállás esetében milyen szabályozás, és így milyen időtartam bír jelentőséggel.

4. Szolgáltatásnyújtás kapcsán létrejövő telephely

A 2021-től bevezetett új magyar telephely kategória szerint egy külföldi vállalkozás számára Magyarországon telephelyet keletkeztet az a munkavállaló, vagy azzal más jogviszonyban álló személy, aki 12 hónapon belül 183 napot meghaladóan nyújt szolgáltatást Magyarországon. Ez az új telephely kategória nem Egyezményes országok tekintetében bír relevanciával. Ilyenre lehet példa Libanon vagy több dél-amerikai ország.

Bár a szabályozás a Tao törvény szempontjából új kategória, néhány egyezményünk már régóta szabályozza a kérdéskört (például a hongkongi, a fülöp-szigeteki vagy a román kettős adózást kizáró egyezmény).

Tekintettel arra, hogy a kettős adóztatást elkerülő egyezményeink alkalmazása prioritást élvez a Tao törvényhez képest, Egyezmény megléte esetén a külföldi vállalkozás magyarországi szolgáltatásnyújtása kizárólag abban az esetben keletkeztet telephelyet, amennyiben azt az alkalmazandó egyezmény elismeri. A legtöbb bilaterális egyezményünk egyelőre nem rendelkezik ezen esetről, ugyanakkor például a Romániával kötött egyezményünk értelmében a 9 hónapot meghaladó szolgáltatásnyújtás kimeríti a telephely fogalmát. Így, ha pl. egy magánszemély egy román vállalkozás megbízásából szolgáltatást nyújt Magyarországon és ennek időtartama meghaladja a 9 hónapot, a román vállalkozásnak hazánkban telephelye keletkezik és a telephelynek betudható jövedelem Magyarországon adóköteles lesz.

Záró gondolatok

Annak megállapítása, hogy egy külföldi vállalkozásnak más országban keletkezik-e társasági adó szempontú telephelye, javasolt a jelenlét összes lényeges elemét és körülményét alaposan megvizsgálni. Ez igaz mind a tényállás és a releváns körülmények pontos feltárására és beazonosítására, mind az irányadó magyar és nemzetközi jogszabályok és értelmezések vizsgálatára. Javasolt tehát a körültekintő társasági adó szempontú telephely meghatározás egy külföldi vállalkozás magyarországi jelenlétének tervezési fázisában is, annak érdekében, hogy a külföldi vállalkozás nem várt adókötelezettséggel vagy esetleges hátrányos jogkövetkezményekkel nézzen szembe pár év távlatában.

 

Külföldi munkáltató, magyarországi munkavégzés; az irányadó jog és a munkahelyre vonatkozó rendelkezések meghatározása

Munkaerő külföldről – mire figyeljen a belföldi foglalkoztató?

Below we collected the most important notices and guidelines published on the Hungarian Tax Authority’s website in recent weeks.

Szja-visszatérítés (2021.10.05.)

A hibás számlaadat-szolgáltatásról októbertől levelet küld a NAV (2021.10.05.)

2021/6. Adózási kérdés – Képzéshez kapcsolódó kedvezmény a kisvállalati adó alanyainál (2021.10.11.)

Értesítést kap, aki elmulasztotta a környezetvédelmi termékdíj bevallását (2021.10.12.)

Adatlapok fizetési könnyítésre és/vagy mérséklésre irányuló kérelmek elbírálásához (2021.10.12.)

Segédlet gépjárműadó-lekérdezéshez (2021.10.12.)

Tájékoztató a jegybanki alapkamat változásáról (2021.10.19.)

E-kereskedelem – Gyakori kérdések-válaszok (2021.10.21.)

Az EK kedvezményes származási szabályrendszere (2021.10.21.)

Mátrix – diagonális kumulációt lehetővé tévő átmeneti származási szabályok (2021.10.21.)

Közeledik az OSS-bevallás határideje (2021.10.28.)

Megjelent a nyilatkozat a gyermeket nevelők adó-visszatérítéséhez (2021.10.31.)

VISSZADO-nyomtatvány: 2021. december 31-ig nyilatkozhat az adó-visszatérítéshez (2021.10.31.)

Szja-visszatérítés

2021. szeptember 30-án megjelent a Magyar Közlönyben a gyermeket nevelő magánszemélyek adóvisszítérítésének részletszabályaival kapcsolatos kormányrendelet. Október 1-jén a NAV ki is adott egy tájékoztatót, ami egy rövid összefoglalót, egy részletes információkat tartalmazó leírást és egy GYIK-ot is tartalmaz.

A tájékoztató az alábbi linken érhető el:

NAV – Szja-visszatérítés (gov.hu)

Kétrészes cikksorozatunk first article összefoglaltuk, hogy az elmúlt évek fejlesztései eredményeképpen a magyar adóhatóság milyen adatokat lát a magánszemélyek és a vállalkozások vagyonával és jövedelmi helyzetével kapcsolatban. Jelenlegi, második cikkünkben azt ismertetjük, hogy az ún. DAC (Directive on Administrative Cooperation) irányelvek alapján az Európai Unió (adó)hatóságai mely adózást érintő adatainkat osztják meg egymás között és hogy erre mióta van lehetőségük, kötelezettségük.

DAC 1: a spontán, a megkeresésre történő és az automatikus információcsere bevezetése

A DAC 1 alapján alapvetően európai uniós személyek, illetve egyes speciális esetekben harmadik országbeli illetőségűek bizonyos jövedelmei vonatkozásában történik az adóhatóságok között adatszolgáltatás.

Ennek keretében például automatikusan kerülnek továbbításra a vezető tisztségviselők díjára, a munkaviszonyból, az életbiztosításokból, a nyugdíjból és az ingatlan hasznosításból származó jövedelemre vonatkozó adatok. Az automatikus információcsere kapcsán az információk átadására évente legalább egyszer kerül sor, a tagállam azon adóévének végét követő 6 hónapon belül, amelyben az információk hozzáférhetővé váltak.

Emellett megkeresés alapján egy konkrét adózót vagy tranzakciót érintő valamennyi információt kötelesek egymás között megosztani a tagállamok. Ezt meghaladóan a hatóságok olyan adatokat is továbbítanak egymásnak, amelyek vélhetően szükségesek vagy hasznosak lehetnek egy másik tagállam hatósága számára.

A magyar szabályozás 2013. január 1-jén lépett hatályba a spontán és a megkeresésre induló információcsere tekintetében. Az automatikus információcsere vonatkozásában a magyar adóhatóság a gyakorlatban 2015. július 1-jétől szolgáltat adatot. Ugyanakkor 2015. június 30-áig a NAV visszamenőlegesen is rendelkezésre bocsátotta a fenti jövedelem- és tőkeadatokat a 2014. január 1-jével kezdődő adómegállapítási időszakra.

DAC 2: automatikus információcsere a pénzügyi számlákról és kapcsolódó bevételekről

A DAC 2 eredményeként a magánszemélyek és a jogi személyek pénzügyi számláival kapcsolatos adatok (pl. pénzügyi számla tulajdonosának neve, a pénzügyi számla száma, adóév utolsó napján fennálló egyenleg) kerülnek megosztásra.

Az információkat minden évben egyszer közlik az adóhatóságok, az adott naptári évet követő 9 hónapon belül. Az első adatátadásra 2017. szeptember 30-áig került sor.

A pénzügyi intézmények a fenti adatokat 2016. január 1-jétől gyűjtik a magánszemélyekre és a jogi személyekre vonatkozóan, és adják át azokat az adóhatóság részére, valamint végzik el az általuk vezetett pénzügyi számlák átvilágítását.

DAC 3: feltételes adómegállapításhoz, valamint előzetes transzferármegállapításhoz kapcsolódó adatcsere

A DAC 3 életbelépésével az adóhatóságok a feltételes adómegállapításokat, valamint az előzetes szokásos piaci ármegállapítási (Advance Pricing Arrangement) döntéseket érintő adatokról küldenek információkat egymás számára, ha van érintett határon átnyúló tranzakció az adott kérelemben.

Ebben az esetben például nemcsak az adózó azonosító adatait, az adómegállapítás típusát, érvényességi idejét, az érintett tagállamok megnevezését és a vizsgált ügylet értékét osztják meg egymással, hanem a hatósági döntés lényegi részét is, mint a gazdasági tevékenység leírását, az ügylet adókezelését és az alkalmazott transzferár módszert, ha APA-ről van szó.

Bár az irányelv csupán 2017. január 1-jével alkalmazandó, a tagállamok adatszolgáltatási kötelezettsége visszamenőlegesen, egészen 2012-től kezdődően fennáll(t).

DAC 4: multinacionális vállalatcsoportok főbb adatainak cseréje

A 750 millió euró összevont (konszolidált) bevételt elérő multinacionális vállalatcsoportok adatszolgáltatásra kötelezettek a főbb pénzügyi adatok (pl. bevétel, adózás előtti eredmény, megfizetett és fizetendő nyereségadó, jegyzett tőke, eredménytartalék, foglalkoztatottak száma, tárgyi eszközök), valamint a tagvállalatok által végzett tevékenységek (pl. beszerzés, értékesítés, gyártás, termelés, forgalmazás, kutatás-fejlesztés, adminisztrációs / menedzsment szolgáltatások, finanszírozás, stb.) vonatkozásában.

Az adatszolgáltatásra kötelezett csoporttagnak az adott pénzügyi évet követő 12 hónapon belül kell adatot szolgáltatnia a multinacionális vállalatcsoportról (első alkalommal a 2016-as évre vonatkozóan történt ez meg). Az adóhatóságok az adatszolgáltatásra kötelezett csoporttagoktól kapott információkat az adott pénzügyi évet követő 15 hónapon belül osztják meg egymás között.

DAC 5: tényleges tulajdonosokra vonatkozó információcsere

A DAC 5 alapján a tagállamok jogosultak lesznek a gazdasági társaságok, egyéb jogi entitások és a bizalmi vagyonkezelésben kezelt vagyon tényleges tulajdonosaira vonatkozó, központi nyilvántartásban szereplő adatai (pl. tényleges tulajdonos neve, lakcíme, állampolgársága, tulajdonosi érdekeltségének jellege, mértéke) vonatkozásában adatot igényelni, valamint azokhoz hozzáférni.

A nyilvántartás adataihoz való hozzáférés magyar viszonylatban lépcsőzetesen kerül bevezetésre: 2021. szeptember 1-jétől a tényleges tulajdonosok (magánszemélyek), 2022. február 1-jétől a pénzmosás elleni felügyeletek, a nyomozóhatóságok, az ügyészség, a bíróság, a pénzügyi információs egységként működő hatóság (a NAV egyik szervezeti egysége) és a különböző szolgáltatók (pl. könyvelők, székhelyszolgáltatók, adótanácsadók), valamint 2023. február 1-jétől az Európai Unió más tagállamainak adatigénylői férhetnek hozzá a nyilvántartott adatokhoz.

DAC 6: határon átnyúló adótervezési konstrukciók jelentése

A DAC 6 következményeként a pénzügyi közvetítőket (pl. pénzügyi intézmények, biztosítók, pénzügyi és befektetési tanácsadók), az adótervezésben közreműködőket (pl. könyvvizsgálók, adó- és jogi tanácsadók, szolgáltató központokat – SSC-k), és végső soron az adózókat terheli jelentési kötelezettség a határon átnyúló, azaz legalább két országot érintő speciális konstrukciók és ügyletek tekintetében.

Nehézséget okozhat azonban annak megállapítása, hogy egy adott ügyletet jelenteni szükséges-e az irányelv hatálya alatt. Ezen kérdés eldöntését segítik az ún. általános és speciális ismertetőjegyek, illetve a fő előny vizsgálatára irányuló teszt (Principle Purpose Test – PPT). Ezekről részletesebben korábban megjelent cikkünkben olvashat (kapcsolódó link az összefoglaló végén található).

Az adatszolgáltatási kötelezettség 2020. július 1-jétől indult az ezen időpontot követően kialakított struktúrákra, konstrukciókra vonatkozóan. Ugyanakkor azokról az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó határokon átnyúló konstrukciókról, amelyek végrehajtásának első lépése 2018. június 25. és 2020. június 30. közé esett a jelentést visszamenőlegesen is meg kellett tenni 2021. február 28-ig.

DAC 7: online piactereken folytatott ügyletekkel kapcsolatos EU-s információcsere

2023. január 1. napjától kezdődően adatszolgáltatási kötelezettség terheli a digitális platformokat üzemeltető vállalkozásokat. Ennek keretében az online piacterek adatot szolgáltatnak majd többek között az adatszolgáltatással érintett értékesítők neve, címe, adószáma, születési dátuma, pénzforgalmi jelzőszáma, pénzügyi számlája tulajdonosának neve, kifizetett vagy jóváírt ellenérték teljes összege, visszatartott vagy kivetett díjak, jutalékok, adók, valamint a közvetített ingatlan címe és földhivatali nyilvántartási száma tekintetében.

Jelentendő tevékenység például a személyi szolgáltatás (feladat alapú online és személyes offline munka), a közlekedési eszköz bérbeadása, vagy bizonyos volumen esetében az ingatlan bérbeadása és az áruértékesítés. Fontos kiemelni, hogy a kötelezettség EU-n kívüli platformüzemeltetőkre is kiterjed, amennyiben azok kereskedelmi tevékenysége érinti az EU területét.

Összefoglalás

Látható tehát, hogy az első DAC irányelv elfogadása óta eltelt egy évtized alatt az adózók adatszolgáltatási kötelezettsége egyre több információra terjed ki, míg az adóhatóságok közötti információcsere lehetővé teszi azok mind szélesebb körű átláthatóságát, ezzel csökkentve az adóelkerülés veszélyét. Fontos azonban leszögezni, hogy az adatszolgáltatással és információcserével érintett adatok köre folyamatosan bővül, minthogy további irányelvek kidolgozása jelenleg is folyamatban van. Erre példa a DAC 8, amely a kriptoeszközökkel és az elektronikus pénzzel kapcsolatos információk cseréjére fog vonatkozni.

 

 

Az egyes irányelvekről részletesebb információkat korábbi cikkeinkben olvashat.

Európai uniós információcsere: amit a DAC 1-ről érdemes tudni

Pénzügyi számlaadatok cseréje: harc az adócsalás, adókijátszás ellen

Egyre szűkül a nemzetközi adórendszer kiskapuinak kihasználási lehetősége

DAC 4: a multinacionális vállalatcsoportok főbb adatainak cseréje

DAC 5: tényleges tulajdonosokra vonatkozó információk megosztása

Határon átnyúló ügyletek jelentése: gyakorlati kérdések és válaszok

Online piactereken folytatott ügyletekkel kapcsolatos EU-s információcsere

Below we collected the most important notices and guidelines published on the Hungarian Tax Authority’s website in recent weeks.

Szja 1%! Letölthető a civilszervezetek 21EGYREG-adatlapja (2021.09.01.)

Fontos változás az ÁNYK-ban 2021. október 01-től! (2021.09.21.)

Tájékoztató a jegybanki alapkamat változásáról (2021.09.21.)

Az EK kedvezményes származási szabályrendszere (2021.09.27.)

Érkeznek az adószámla-értesítők (2021.09.28.)

Adatlapok fizetési könnyítésre és/vagy mérséklésre irányuló kérelmek elbírálásához (2021.09.29.)

A startupokkal kapcsolatos előző cikkünkben arra tértünk ki, hogy milyen adózási szempontokat célszerű mérlegelni ezen vállalkozásoknak (és akár más típusú induló vállalkozásoknak is) a kezdeti szakaszban, valamint a működés során.

Az említett szempontok közül az egyik legfontosabb talán annak vizsgálata, hogy a létrehozott termék, szolgáltatás mennyiben bír újdonsággal, újszerűséggel az ügyfelek/fogyasztók számára, mennyiben szabadalmaztatható, vonható oltalom alá vagy részesíthető szerzői jogi védelemben, és ezáltal milyen adókedvezmények érvényesíthetők a fejlesztése, hasznosítása és értékesítése kapcsán.

Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül összegyűjtöttünk pár kedvezmény típust, melyek jól érzékeltetik, hogy miért érdemes foglalkozni ezzel a kérdéskörrel részleteiben is.

Corporate income tax

Társasági adóban számos olyan kedvezmény van, amely újdonsággal, újszerűséggel bíró termék, szolgáltatás, illetve immateriális jószág fejlesztéséhez, hasznosításához és értékesítéséhez kapcsolódik. Ezen kedvezmények között vannak olyanok, amelyek a társasági adóalapot és olyanok, amelyek a fizetendő társasági adót csökkentik. Egy közös bennük: a kapcsolódó szabályok körültekintő alkalmazásával a társaságnak az adott évben, vagy a későbbi években kevesebb társasági adót kell fizetnie.

Az alábbiak kapcsán fontos megjegyezni (ahogy arról korábbi cikkünkben is írtunk), hogy sok esetben egy IT fejlesztés vagy egy új eljárási mód, módszertan kidolgozása, illetve egy meglévő ismeretanyag újszerű alkalmazása is minősíthető adókedvezményre jogosító kutatás-fejlesztésnek.

A kedvezmények közül párat kiemelve:

• kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó adóalap-kedvezmény: saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztés közvetlen költségével csökkenthető az adóalap, aminek következtében gyakorlatilag az érintett költségek kétszerese kerülhet levonásra (amennyiben ugyanis elismert költség, akkor az adózás előtti eredményt is csökkenti). Meghatározott feltételek teljesülése esetén cégcsoporton belüli kutatás-fejlesztés, valamint belföldi társaságtól igénybe vett kutatás-fejlesztési szolgáltatások kapcsán is érvényesíthető kedvezmény. További előnyökkel jár az, ha a társaság valamely elismert kutatási hellyel (pl. felsőoktatási intézmény, Magyar Tudományos Akadémia, központi költségvetési szervként működő kutatóintézet) közösen végez kutatás-fejlesztési tevékenységet.
• fejlesztési adókedvezmény kutatás-fejlesztési tevékenységre: jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, kutatás-fejlesztést szolgáló beruházással kapcsolatban adókedvezmény igényelhető, ha a projekt új gazdasági tevékenység végzésére irányuló / induló beruházás. Az adókedvezmény feltételei differenciáltak attól függően, hogy nagyvállalkozás vagy KKV valósítja meg, illetve hogy melyik régióban kerül sor a beruházásra.
• immateriális javakhoz kapcsolódó kedvezmények: egyes meghatározott, az ún. jogdíjra jogosító immateriális javak értékesítéséből, illetve az ilyen típusú eszközök más vállalkozásba való apportjából vagy más típusú hasznosításából származó nyereség bizonyos feltételek teljesülése esetén csökkenti a társasági adó alapját.

Personal income tax

Az egyéni vállalkozó szja-kötelezettségének megállapítása során (hasonlóan a társasági adónál leírtakhoz) meghatározott feltételek fennállása esetén a kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos kiadásokkal csökkenthető a vállalkozói bevétel. Ez a csökkentés a kutatás-fejlesztési kiadások költségként történő elszámolása mellett is alkalmazható, így gyakorlatilag az érintett költségek kétszeres levonását teszi lehetővé.

Social contribution tax and contribution to the training fund

Szocho-ban több lehetőség is rendelkezésre áll kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos adókedvezmény igénybevételére.

Egyrészt meghatározott feltételek teljesülése esetén munkaviszonyban doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal/címmel rendelkező kutató, fejlesztő, vagy doktori képzésben részt vevő hallgató vagy doktorjelölt foglalkoztatására tekintettel érvényesíthető adókedvezmény.

A kedvezmény mértéke a munkavállalót terhelő közterhekkel nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 500 ezer forint 15,5%-a az első, magasabb képzettségű munkavállaló esetében. Míg a második esetre vonatkozóan a kedvezmény a munkavállalót terhelő közterhekkel nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 200 ezer forint 7,75%-ával egyezik meg.

Az előbbiek mellett abban az esetben is érvényesíthető adókedvezmény, ha a társaság munkaviszonyban kutató-fejlesztő munkavállalót foglalkoztat és kutatás-fejlesztési tevékenységet folytat. Az adókedvezmény összege a kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségeként elszámolt bérköltség 7,75%-a.

Ez utóbbi kedvezmény igénybevétele esetén a társaság a fentiekben említett, a kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó társasági adóalap-kedvezmény számításakor nem vonhatja le kutatás-fejlesztés közvetlen költségeként a kutató-fejlesztő munkavállaló azon munkabérének a hozzá kapcsolódó szociális hozzájárulási adóval és szakképzési hozzájárulással növelt összegét, amelyre szocho kedvezményt érvényesít.

Mivel főszabály szerint a szakképzési hozzájárulás alapja a szocho alapjával azonos, a fentiekben említett adóalap-kedvezmények a szakképzési hozzájárulásban is érvényesíthetők meghatározott feltételek teljesítése esetén.

Helyi iparűzési adó és innovációs járulék 

A helyi iparűzési adó alapja csökkenthető az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költségével.

Ezen túlmenően az önkormányzat rendeletében – valamennyi vállalkozóra egységesen – határozhatja meg, hogy a vállalkozó az alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költsége 10%-ának megfelelő összeggel csökkentheti az adóját.

Mivel az innovációs járulék alapja a helyi iparűzési adó alapjával azonos, a fentiekben említett adóalap-kedvezmény ebben az adónemben is érvényesíthető.

Manapság egy cég megalapítása rövid idő alatt és relatíve könnyen megtehető. Az erre szakosodott szolgáltatóknál ehhez rendelkezésre állnak dokumentum minták és maga a folyamat is standardizált, technikailag jól szabályozott és a legtöbb esetben gördülékeny.

A cégalapítás, illetve az azt megelőző és követő időszak sokszor turbulens, érthető módon a fókusz főként a termékfejlesztésre, az üzleti folyamatok kialakítására, a marketingre, stb. helyeződik. Ebből kifolyólag a tervezésben, valamint a cég működésének első időszakában gyakran elsikkad, vagy csak minimális mértékben jelenik meg az adózási szempontok és kérdések körültekintő átgondolása, mérlegelése, és ezáltal az esetleges lehetőségek kihasználása és később költséges cégváltoztatások, „átalakulások” elkerülése.

Az adózási kérdéskör minden újonnan alapított cégnél jelentőséggel bír, ugyanakkor az ún. startupok esetében különösen hangsúlyos ez a terület, amivel érdemes proaktívan foglalkozni, tervezni és körültekintően dönteni.

Az alábbiakban összeszedtünk pár olyan szempontot, melyeket a startupoknál (és akár más típusú induló vállalkozásoknál is) célszerű lehet megvizsgálni adózási oldalról. Ezek alapos átgondolása és implementálása akár versenyelőnyt is jelenthet, vagy a későbbiekben, egy esetleges cégeladás kapcsán adómegtakarítást eredményezhet.

Tulajdonosi és cégstruktúra: a legtöbb esetben kézenfekvő, hogy a startup tevékenysége és az ahhoz kapcsolódó eszközök (legyen az tárgyi eszköz, vagy valamilyen szellemi tulajdon) egy társaságba kerüljenek, és ez a társaság közvetlenül az alapító magánszemély(ek) tulajdonában legyen. A működésből fakadó kockázatok kezelése, a startupban létrejött szellemi termék(ek), kialakított üzletág(ak) vagy akár az egész cég későbbi adóhatékony értékesítése szempontjából azonban már az alapításkor érdemes lehet egyéb tulajdonosi és céges struktúrákat is megvizsgálni (pl. holding vagy működés/eszközök szerinti felépítés).

Adózási forma: a jelenlegi magyar adórendszer számos társasági (bt, kft, zrt) és adózási formát biztosít a kisebb vállalkozások számára. Ezen adózási formák (vállalkozói Szja, KATA, KIVA, Tao) és az egyéb adózási lehetőségek (áfában pl. az alanyi adómentesség vagy a pénzforgalmi elszámolás) előnyeit, hátrányait, alkalmazhatóságát, stb. szakértő bevonásával célszerű megvizsgálni. Az adózási forma kiválasztását számos tényező befolyásolhatja (pl. vállalkozói/társasági forma, tervezett árbevétel, tervezett létszám, tevékenység jellege, későbbi működés és növekedési potenciál), így az azzal kapcsolatos döntést mindenképpen a konkrét körülmények és tervek figyelembevétele és alapos elemzése alapján szükséges meghozni. Ha a startup növekszik és egy vállalatcsoport része lesz, érdemes lehet a csoportos társasági adóalanyiság és az áfa csoport előnyeit is számba venni, mert ezekkel nemcsak adózási, hanem például likviditási, adminisztrációs és költségcsökkentés is elérhető cégcsoport szinten.

Korai fázisú vállalkozási státusz: startupok esetében a befektetők, és ezáltal az elinduláshoz, működéshez és fejlődéshez szükséges tőke „bevonzása” mindig kardinális kérdés. Ezen kérdéskör kezelésének egyik összetevője lehet a cég ún. korai fázisú vállalkozásként történő nyilvántartásba vétele. Az ilyen típusú vállalkozásba történő befektetés esetén ugyanis a befektető társaság (meghatározott feltételek teljesülése esetén) társasági adóalap-kedvezményt érvényesíthet, ezáltal a befektetését rentábilisabbá teheti.

Kutatás-fejlesztés: számos startupnak az a célja, hogy az ügyfelek/fogyasztók számára valamilyen újdonsággal, újszerűséggel bíró terméket, szolgáltatást hozzon létre, amivel ki tud tűnni a piacon, illetve be tud tölteni egy piaci rést. A termék, szolgáltatás kidolgozása, valamint adott esetben a cég tevékenységének végzése kapcsán érdemes megvizsgálni, hogy az minősíthető-e adózási szempontból kutatás-fejlesztésnek. Itt nem csak a klasszikus értelemben vett „kémcsöves”, „fehér köpenyes” kutatásokra kell gondolni, mert adózási szempontból kutatás-fejlesztés akár egy IT fejlesztés vagy új eljárási mód, módszertan kidolgozása, illetve egy meglévő ismeretanyag újszerű alkalmazása is lehet. Ezt a témakört azon okból célszerű alaposabban is megvizsgálni a konkrét körülmények tükrében, mert a kutatás-fejlesztési tevékenységhez számos kedvezmény kapcsolódik adózási szempontból, pl. társasági adóban, vállalkozói személyi jövedelemadóban, szociális hozzájárulási adóban, helyi iparűzési adóban, innovációs járulékban.

Szellemi tulajdon: az előző témakörhöz kapcsolódóan javasolt azt is megvizsgálni, hogy a cég által fejlesztett termék/eszköz mennyiben szabadalmaztatható, vonható oltalom alá vagy részesíthető szerzői jogi védelemben. Ezen esetekben ugyanis a termék/eszköz hasznosításához, valamint esetleges későbbi értékesítéséhez jelentős kedvezmények köthetők társasági adóban. Körültekintő tervezéssel a startup sikerének eredménye, ha az egy szellemi termékben valósul meg, annak értékesítése akár társasági adómentes is lehet.

Értékesítés: a startupoknak a kezdeti időszakban gyakran nehézséget okoz a termékük, szolgáltatásuk értékesítése és az is, hogy mindezek a potenciális vevők számára árazás, árképzés szempontjából vonzók legyenek. Ebben nyújthat segítséget az a megközelítés, ha a startup megvizsgálja, hogy az általa értékesített termék, nyújtott szolgáltatás megvásárlásával a vevő érvényesíthet-e valamilyen adókedvezményt. Amennyiben igen, akkor célszerű ezt az információt is a marketing és az ügyfélkommunikáció részévé tenni, hiszen az adókedvezmény érvényesítésével a vevő beruházása is gyorsabban megtérül, megtérülhet, ezzel is növelve a potenciális vevő vásárlási hajlandóságát.

Munkavállalók motiválása: nem utolsó sorban egy startup életében több szempontból is kiemelt jelentősége van a munkavállalók motiválásának, valamint a kulcsemberek megtartásának, lojalitásuk növelésének és megfelelő premizálásának. Ezzel kapcsolatban earlier article foglaltunk össze néhány adóhatékony megoldást.

Below we collected the most important notices and guidelines published on the Hungarian Tax Authority’s website in recent weeks.

EKÁER bejelentésköteles termékkör változása (2021.08.06.)

Kérdőív a kkv-k határokon átnyúló adóügyeiről (2021.08.24.)

Tájékoztató a jegybanki alapkamat változásáról (2021.08.24.)

Augusztus 26-ától változik az Online Számla rendszer (2021.08.26.)

Az Online Számlázó mobilalkalmazás változásai (2021.08.26.)

In June, the Hungarian Government adopted the tax package for 2022, which introduces new measures in several areas. From mid-2022, the 1.5% vocational training fund contribution will no longer be a separate tax and the social contribution tax will be reduced to 15%. In doing so, the Government is delivering on its promise to cut taxes on labour again by 2 percentage points in a year, helping to boost employment. Furthermore, the special tax on venture capital fund managers, stock exchange and commodity exchange service providers will be abolished. A major innovation is a new regulation, similar to the one for controlled capital market transactions, in crypto assets (e.g. Bitcoin, Ethereum, Tether, etc.), which introduces a very favourable personal income tax rate of 15% on these assets. Additionally, the new rules contain a kind of amnesty for income earned and not declared in earlier years (before 2021) on crypto assets, as individuals can also benefit from the favourable 15% tax rate. In addition to the adoption of the tax package, other tax law changes have also been made to stimulate the economy. In this article, we review the main changes for 2022 and mid-2021.

Personal income tax

Rules on crypto assets as capital gains:

• The concept of crypto assets and the personal income tax rules that apply to them have been long awaited, and a new approach has been taken, even by European standards. Profits from such assets will no longer be taxable under the so-called „other income” rules from 2021 (currently, in the case of foreign disburser, 15% personal income tax and 15.5% social contribution tax is payable on 87% of the income), but will be considered as separately taxable income and within that as capital gains and will be subject to only 15% personal income tax. The rules are similar to those for income from stock exchange transactions.
• A digital representation of value or rights that can be electronically transferred and stored using shared ledger technology or similar technology shall be considered as a crypto asset. If an individual makes a profit on a transaction involving crypto assets in a tax year, he/she has to pay personal income tax.
• A crypto asset transaction is a transaction in which an individual transfers or assigns a crypto asset that is available to anyone (i.e. not in a private market) and therefore acquires non-crypto assets (e.g. forint, foreign currency, real estate, vehicle etc.). So a taxable transaction only occurs when the crypto asset leaves the crypto world.
• Profit is generated from a single crypto asset transaction if the amount of revenue earned from crypto transactions in the current year exceeds the amount spent in the past to acquire the crypto assets and the amount of fees, commissions and other costs auxiliary to the crypto transactions. It is also preferential that transaction income does not have to be determined and taxed on the day the income is earned, if the amount of the income does not exceed 10% of the prevailing minimum wage (currently HUF 16,740) and the sum of these incomes do not exceed the minimum wage in the tax year.
• Cost on crypto assets is, for example, the cost of purchasing, mining or operating related systems during the tax year.
• Unlike under the previous rules, tax equalisation may be possible, whereby losses between tax years can be taken into account in relation with a three-year period. For instance, if an individual incurs a loss on a crypto asset transaction in one or two years prior to the tax year in question, he/she can reduce the current year tax payable on his/her crypto asset transaction income. The reduction can be the deemed tax calculated on the losses provided that he/she reported this loss in his/her personal income tax return in the past years.
• It is important to note that from 2021, no social contribution tax will be payable on the income (profit) from the sale of crypto assets.
• Taxpayers will also benefit from the extremely favourable transitional provisions whereby those who have not declared income and paid tax (neither personal income tax nor social contribution tax) before 2021 through the transfer or assignment of crypto assets are allowed to do so under the new favourable 15% tax rate. This means that in their tax return for the year 2022, they will be able to report all their undeclared crypto income, whether it is for the year 2020 or preceding year(s). They should not fear from adverse legal consequences either provided that they declare any unreported crypto income in their tax return and pay the 15% personal income tax.

SZÉP-card:

• SZÉP-card benefits granted in 2021 are exempt from social contribution tax, only personal income tax is payable on them. However, there is still no exemption under taxes for small enterprises (in Hungarian the so called KIVA) in this respect.
• By raising the value threshold, the annual limit is HUF 800,000 in the competitive sector and HUF 400,000 in the public sector in 2021. It is also good news that the amounts in each sub-account (accommodation, catering and leisure) can be used for products and services under other sub-accounts until the end of 2021.
• From 2022, the public sector recreation budget will increase to HUF 450,000. The excess will be taxable as certain defined benefits, as before.

Representation and business gifts:

• The taxation of representation and business gifts has changed favourably during the year. In the first half of the year, as in previous years, the tax base is 1.18 times the value of the benefit, and the tax burden is 15% personal income tax plus 15.5% social contribution tax.
• From 10 June 2021 until 31 December 2021, only 15% personal income tax is payable on these benefits, but the taxable amount remains unchanged at 1.18 times the benefit. Exemption will not be provided for KIVA payers under these benefits, either.

Amendments relating to lump-sum taxation:

• In connection with the simplification of the rules on lump-sum taxation and the exemption from tax of a certain part of the income determined in the lump sum, the rules on lump-sum taxation will be amended from 1 January 2022.
• As a general rule, the cost ratio will be 40%, 80% for certain activities (e.g. taxi driver, hairdresser, agricultural services provider, catering services provider) and 90% (retail activities only).
• Under the amendments, a self-employed person will only have to pay tax on income in excess of the tax-free portion. The income of self-employed individuals will be exempt from tax up to 50% of the annual minimum wage (currently HUF 167,400 per month, or about HUF 1 million per year).
• The income threshold for lump-sum taxation is also increased from HUF 15 million to ten times the annual minimum wage, which is currently more than HUF 20 million.
• For self-employed persons engaged exclusively in retail activities, the income threshold is 50 times the annual minimum wage, which corresponds to more than HUF 100.2 million.

Personal income tax exemption for young people under age 25 from 2022:

• The personal income tax exemption for young people under age 25 basically covers income from employment, taxable social security benefits (e.g. sick pay, infant care allowance, childcare allowance) and income from non-self-employment (e.g. work in a school cooperative), nevertheless, the tax exempt amount is capped (the amount of the average gross national earnings for the month of July preceding the reference year (HUF 401,847 for July 2020) and only applicable for the months of entitlement).
• The personal income tax exemption does not cover severance pay, income from real estate, other income and separately taxable income (e.g. interest, dividends, capital gains, sales of movable and immovable property), allowances, income included in the entrepreneur's dividend base.

Tax allowance for mothers with four or more children:

• As of 1 January 2022, the personal income tax exemption for mothers of four or more children will be extended. Currently, a woman who is entitled to family allowances for her biological or adopted child, or who is no longer entitled to family allowances but has been entitled to them for at least 12 years, or whose entitlement to family allowances has ended because of the death of the child, is entitled to the benefit.
• The tax credit is modified in a favourable way, because a mother can also claim this tax credit if her child lives in a residential social institution due to a disability, but she has parental custody and maintains contact with her child.

Tax free:

• The revenue from a household-sized small power plant up to 12,000 kWh. Above that, it is taxable (from 10 June 2021).
• Mobility and housing allowance for jobseekers (from 10 June 2021).
• Employment incentive for severely disadvantaged workers, up to a maximum of 30% of the minimum wage per month for a maximum of 6 months (from 10 June 2021).
• Tax refund for the purchase of a flat in a residential property in a rust-zone (from 10 June 2021).
• Benefits provided by the "COVID-19 orphans" foundation set up by the President of the Republic (from 10 June 2021).
• Private use of a bicycle provided by companies. Provided that the bicycle is either manually propelled or equipped with an electric motor with a maximum power of 300 W (from 1 January 2022).

 

Corporate income tax

Opting for group corporate tax:

• As of 10 July 2021, non-profit business associations, social cooperatives, public interest pensioners' cooperatives and school cooperatives are no longer allowed to be members of a group taxpayer.
• However, under the transitional rules, the existing group membership of these organisations will continue until the end of the tax year 2021.

Public trust foundation performing public services:

• As of 10 June 2021, corporate taxpayers will be able to provide subsidy to a public trust foundation performing public services and to a university maintained by a church under favourable conditions if they conclude a so called higher education grant agreement with the institution concerned.
• For such grants, the reduction of the corporate income tax base is 300% of the grant; and grant agreements can be concluded for 3 years instead of 5.

Hybrid business company:

• From 2022, in order to reduce tax evasion and tax avoidance, a hybrid business entity registered or established in Hungary will be regarded as a Hungarian resident taxpayer if its non-resident majority owner is subject to a tax jurisdiction that also treats the hybrid entity as subject to local corporate tax or equivalent tax.
• The income of the hybrid business entity treated as Hungarian resident taxpayer is taxed to the extent that such income is not taxed under the tax laws of Hungary or another country.

 

Tax on tourism

• According to the rules in force, a private individual who spends at least one night in the territory of a municipality because of public service obligation is entitled to a tourism tax exemption. As health service status has not been previously included in the definition of public service obligations, the change in the legislation fills this gap. The favourable rule will apply from 10 June 2021.

 

Social contribution tax and contribution to the training fund

• The social contribution tax rate is reduced to 15% from 1 July 2022.
• As of the same time, the contribution to the training fund is abolished, effectively incorporated into the social contribution tax.
• With the abolition of the contribution to the training fund, from 1 July 2022, the tax relief for vocational education and dual training will be provided from the social contribution tax.
• Tax relief in excess of the social contribution tax payable or, in the case of taxpayers who are not legally obliged to pay social contribution tax, the tax relief can be claimed back.

 

Value added tax

Retrospective reduction of VAT base relating to irrecoverable receivables:

• As of 10 June 2021, the retrospective reduction of the VAT base of irrecoverable receivables changes favourably. It is no longer automatically excluded from the reduction if, at the time of the original transaction, the purchaser was subject to insolvency proceedings or was on the database of persons with large tax shortage or large tax debt, or if their tax identification number has been cancelled or if the tax authority has informed the taxpayer that the customer has evaded tax. Of course, the tax authority may examine these above mentioned circumstances when approving the VAT base reduction request of a taxpayer.

E-commerce:

• As of 1 July 2021, VAT exemption for low-value goods (below EUR 22) from outside the EU has been abolished.
• Goods below EUR 150 will remain duty-free, except for alcoholic products, perfumes and colognes, furthermore, tobacco and tobacco related products.

VAT refund in relation to the UK:

• UK domiciled taxpayers are entitled to Hungarian VAT refund charged to them on a reciprocal basis (third country status) for transactions carried out after 31 December 2020. Before that date, these taxable persons were entitled to a VAT refund under EU law. The possibility of VAT refund between Hungary and the UK exists as long as the two states has an agreement in place on a reciprocal basis.

Recording and reporting obligations of payment service providers:

• The new VAT rules for e-commerce, which have come into force on 1 July 2021, require the introduction of a new control tool.
• As a result, from 2024, payment service providers will be obliged to keep records and provide data on cross-border payments related to the payment services they provide.
• As a general rule, the payee's payment service provider is obliged to provide data to the state if the number of cross-border payments performed in a particular calendar quarter reaches a certain threshold (25 payments per quarter).

 

Stamp duty

• From 10 July 2021, the definition of a company with domestic real estate assets will be slightly tightened and changed. The essence of the amendment is that the status of a company may change in this respect, if the value of real estates and non-financial assets acquired or disposed changes between the balance sheet date and the date when the stamp duty obligation arises. In this case, the balance sheet values must be adjusted not only for real estates but also for all assets.
• The repayment (or ordering the repayment) of the state subsidy received not only revives the liability of the beneficiary to pay the stamp duty for advance, but also for all "CSOK" type subsidies. However, the obligation to pay the stamp duty only arises if the beneficiary repays the full amount of the „CSOK”, i.e. if the beneficiary repays the subsidy "only" in part, the tax authority cannot impose the stamp duty retrospectively.
• Full personal stamp duty exemption applies to public trust foundations performing public services.

 

The rules of taxation

Change of powers for arm’s length pricing arrangements (so called APA arrangements), EU mutual agreement procedures, Arbitration Convention and for tax treaty related mutual agreement procedures:

• The above procedures pending as of 30 September 2021 will be transferred to the minister responsible for tax policy as of 1 October 2021.

Application for payment in instalments, tax deferral and tax reduction:

• Upon request of the taxpayer (or the person liable to pay tax), the Hungarian Tax Authority allows a tax deferral of up to 6 months or payment in instalments of up to 12 months without any additional tax liability for tax amounts of up to HUF 5 million. The approval is conditional on that the applicant’s payment difficulty is due to the emergency situation.
• Upon request of a non-natural person taxpayer (or the person liable to pay the tax), the Hungarian Tax Authority will reduce the tax debt by a maximum of 20%, but not exceeding HUF 5 million. In this case, the taxpayer must prove that the payment of the tax debt would make his/her business activity impossible for reasons attributable to the emergency situation. The reduction may only be granted for one type of tax.
• In both cases, the tax authority makes a decision on the application within 15 days.
• Applications can be submitted from 10 June 2021 until 31 December 2021.

Az állam a rozsdaövezetek fejlesztése céljából lakások vásárlásához kapcsolódó áfa-visszatérítési támogatás lehetőségét vezeti be 2021. szeptember 1-jétől kezdődően. Az ezzel kapcsolatos részletszabályokat a 444/2021. (VII. 23.) korm. rendelet tartalmazza.

Hogy milyen lakásra vehető igénybe az adó-visszatérítés, azt az Áfa tv. 3. sz. melléklete határozza meg, azaz: rozsdaövezeti akcióterületen található földrészleten létesített többlakásos lakóingatlanban kialakítandó vagy kialakított, 150 négyzetmétert meg nem haladó összes hasznos alapterülettel rendelkező lakás esetén, ha:

• az első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg, vagy
• az első rendeltetésszerű használatbavétele ugyan megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély véglegessé válása (vagy a használatbavétel hallgatással történő tudomásulvétele) és az értékesítés között még nem telt el 2 év, vagy az ún. egyszerű bejelentés esetén a beépítés tényét igazoló hatósági bizonyítvány kiállítása és az értékesítés között még nem telt el 2 év.

Rozsdaövezeti területnek jellemzően a használaton kívül került, leromlott fizikai állapotban lévő és/vagy környezetszennyezéssel terhelt egykori ipari/gazdasági terület vagy elhagyatott laktanyaterület minősül (a pontos meghatározást az 1997. évi LXXVIII. törvény tartalmazza).

Az előbbiek mellett a támogatás olyan lakás vásárlása esetén igényelhető, amelyet gazdálkodó szervezet természetes személy részére való értékesítés céljából épített vagy építtetett, és az igénylő részére értékesített.

A támogatás feltételeként került meghatározásra, hogy a lakás vásárlójának

• magyar állampolgárnak kell lennie, vagy
• olyan személynek, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja, vagy
• bevándorolt, letelepedett jogállással rendelkező, vagy
• hontalan jogállású.

További feltétel, hogy a támogatást igénylőnek nem lehet a NAV-nál nyilvántartott köztartozása, a lakást az ingatlannyilvántartásban lakás megnevezéssel feltüntették, illetve bejegyzésre került a nyilvántartásba az igénylő tulajdonjoga.

A significant increase in the amount of támogatás összege megegyezik a lakás vásárlásáról kiállított számla vagy számlák szerint megfizetett, 5%-os áfa összegével.

A támogatás az adásvételi szerződés megkötését és a teljes vételár kiegyenlítését követően az igénylő tulajdonjoga ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésének és a lakás teljes vételáráról kiállított számla vagy a vételár utolsó részletéről kiállított részszámla megfizetésének évét követő naptári év szeptember 30. napjáig igényelhető (a határidő jogvesztő). Ha az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés és a vételár kiegyenlítése eltérő évben történik, akkor az időben későbbi időpontot kell figyelembe venni a határidő számításánál.

Fontos, hogy a támogatás a lakás elhelyezkedése szerinti rozsdaövezeti akcióterületet lehatároló kormányrendelet hatálybalépésének napján vagy azt követően kiállított számla alapján igényelhető.

A significant increase in the amount of támogatás iránti kérelem a Magyar Államkincstár (MÁK) által rendszeresített és a honlapján közzétett formanyomtatványon nyújtható be elektronikusan, postai úton vagy személyesen is. A támogatás iránti kérelmeket a beérkezést követő 30 napon belül bírálják el.

A kérelemhez a következő dokumentumokat kell csatolni:

• adásvételi szerződés,
• a lakás teljes vételárát és az 5%-os áfát tartalmazó számla vagy részszámlák,
• az eladótól származó nyilatkozat a teljes vételár kiegyenlítésére vonatkozóan,
• végleges használatbavételi engedély, használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány vagy a lakóépület megépültét igazoló hatósági bizonyítvány.

Amennyiben a kérelem hibásan vagy hiányosan került benyújtásra, úgy legfeljebb 30 napos határidővel hiánypótlásra van lehetőség. Ez az idő a kérelem elbírálásába nem tartozik bele, tehát akár egy hónappal is kitolódhat a döntés megszületése (támogatói okirat kiállítása vagy elutasítás).

A kérelem kedvező elbírálása esetén, a támogatói okirat kiállítását követő 5 napon belül a MÁK folyósítja a támogatást az igénylő belföldi fizetési számlájára.

As tax advisers, we are often asked what kind of information the tax authority has about the assets and income position of individuals and businesses. On a high-level basis, we examine this question in two articles. In the first article we review the Hungarian situation, namely the implemented developments in recent years, and in the second article we summarize the main facts on the exchange of information within the European Union.

In order to prevent tax avoidance and to monitor more transparently the tax obligations, many innovations have been introduced in Hungary in recent years. The innovations can be divided into two groups. The first includes information technology (IT) solutions and opportunities of digitalism, that have been established based on Hungarian initiation or development and with which the tax authority is able to collect and analyze data on the national economy level. The second group contains international processes, that facilitate the exchange of information regarding taxation among the national authorities .

The Hungarian innovations of recent years have mostly aimed at VAT, which is the largest tax revenue. As a result of the developments – based on the survey of the European Commission prepared in September 2020 – the VAT gap has significantly decreased in Hungary, as illustrated in the following graph. As it is generally known, the VAT gap is the amount of VAT that has not been paid into the national budget based on the tax authorities’ statistics.

(source: Study and Reports on the VAT Gap in the EU-28 Member States, page 41)

 

The Hungarian economy has progressed on a large scale in the terms of VAT whitening in the past few years. Indeed, the Hungarian improvement in the VAT gap has been the largest on the European Union level in 2018 (from 13,5% to 8,4%).

Let us take a look at the developments concerning taxation and introduction of systems, that are behind the improvements in Hungary and what other innovations have been and are expected to be introduced.

2014 – Connecting cash registers online

With the introduction of online cash registers and the extension of the obligors, essentially all affected businesses’ sales (receipts and simplified invoice) information can be tracked in real time by the tax authority. For example, if they look at a particular shop or catering unit, the change of the turnover can be followed on a day-to-day basis and thus, the income of the business can be monitored in a targeted way.

2015 – Introduction of EKÁER

Due to EKÁER (Electronic Public Road Trade Control System), which was created to cut back VAT fraud, since 2015 it is possible to control the fulfilment of tax obligations related to the transport of goods by roads, both within Hungary and goods leaving from or arriving to Hungary from any of the EU Member States, if the transport was carried out by lorries of 7.5 tons or more. Not only the quantity (weight) but also the value of the goods can be followed by the excise officers. Moreover, the Hungarian tax authority also has information on where products are loaded and unloaded on a given vehicle and by whom, ensuring more efficient tax collection and, last but not least, law enforcement and the prevention of tax fraud.

2017 – Introduction of ePIT

The biggest achievement of 2017 was undoubtedly the draft PIT return prepared and issued for individuals by the Hungarian tax authority, which aims to minimalize the administrative burden of filing the tax return and encourage compliance.Since then, the number of people affected has continuously increased. Today, all income data of individuals for which Hungarian employers and disbursers provide data in the monthly tax and contribution returns are included in the draft PIT return. As a consequence, income received from foreign persons, companies or non-disbursers are not included in the draft document.

Accordingly, the NAV has access to all employment income (wage, sick pay, etc.), income in connection with real estate utilization (lease out) and capital income (e.g., controlled capital market transactions) received from Hungarian disbursers. However, for instance incomes received from individuals in connection with the sale of movable and immovable property or income from lease out to individuals are not included in the draft document. Nor will we find those separately taxable (e.g., dividend, capital gains, income from the sale of movable and immovable property) and other income (e.g., cryptocurrency transactions), that we realize from abroad or on foreign bank accounts.

It is important to know, that these incomes are mostly monitored by the tax authority (except from some foreign incomes), but the IT system is not yet able to connect these data with the ePIT return. Thus, on a voluntary basis, we must indicate these incomes in our return to avoid sanctions.

2018 – Launch of online invoice-data reporting system

The online invoice-data reporting system has been introduced gradually starting from 1 July 2018. Currently, the tax authority has information on all invoices issued according to domestic invoicing rules regardless of (tax)threshold. This also applies to the correcting invoices, credit notes and documents treated as invoices, with some exceptions.

2021 – BIREG, Register of ultimate beneficial owners (UBO) and eVAT

In 2021, the BIREG (Advance Electronic Licence Registration System)has been launched, which is intended to partially replace the abovementioned EKÁER. Essentially, all goods transported on roads by lorries with a gross weight of over 3.5 tons will be subject to the supervision and control of the tax authority, which will concern not only the Hungarian or EU consignments, but also the ones arriving from third countries. During the registration process, the excise officers will receive real-time data on the given consignment from both parties involved in the transport, therefore in case of incorrect registration or possibly illegal cargo, they can carry out pre-planned inspections.

A new feature for 2021 is the UBO,which aims to make the ownership of companies more transparent and to improve the efficiency of actions against money laundering and terrorist financing. Within the system, which also enters into effect gradually starting from June 2021, financial institutions and safe deposit providers that hold payment accounts, provide information to the tax authority e.g. on the nature and extent of ownership interests. Details on this topic can be found in our previous article .

The other new development of 2021 will be the eVAT, which – similarly to the ePIT return – will be prepared and issued in draft form for businesses by the Hungarian tax authority. With some exceptions, the draft tax return will be available from 12 November 2021 for the month of October. Therefore, due to the eVAT, the Hungarian businesses can expect draft return based on the data of their outgoing and incoming invoices and receipts. Moreover, their VAT-balance can be monitored up to date.

2022/2023 – SAF-T, the newest economy whitening tool

In 2019, the tax authority started the development of the so-called Standard Audit File – Tax, or commonly known as SAF-T. The system is designed to make tax audits more efficient. The SAF-T system imposes an extended and standardized data transfer obligation on Hungarian companies, and therefore the tax authority will monitor not only their accounting, invoice turnover and master data, but also other management / financial data, e.g., data relating to fixed assets or stock movements.

The following graph illustrates the timeline of the newly introduced developments concerning taxation summarized above:

 

 

In summary, the Hungarian tax authority has implemented several major IT developments since 2014, started with the online connection of the cash registers in 2014, through EKÁER (2015) and ePIT return (2017) to the online invoice-data reporting system (2018), which are constantly being extended and developed, to steer the taxpayers towards voluntary compliance..

Moreover, the process has not stopped in Hungary since then, as EKÁER is partially being transformed into BIREG, eVAT returns will be prepared and issued to the businesses this year and the tax authority’s commitment to introduce the SAF-T system in 2022-2023 is also visible, since IT developments are already underway from 2019.

If all these innovations are introduced and the tax authority’s IT system is also improved, the Hungarian tax authority will be able to analyze and control potential tax avoiding processes even more effectively. As a result, we can expect a further improvement in the tax gap (not only in case of VAT) and a reduction in the rate of tax evasion.

In the following article on this topic, we will review the tax information that EU Member States share with the Hungarian authorities within the framework of the European Union’s information exchange.

Below we collected the most important notices and guidelines published on the Hungarian Tax Authority’s website in recent weeks.

 

Változik a vállalkozók után fizetendő szocho alapja (2021.07.05.)

A megváltozott munkaképességű személyek szochokedvezmény-alapjának megállapítása (2021.07.05.)

Változtak a behajthatatlan követelésekkel kapcsolatos áfaszabályok (2021.07.13.)

Meddig vagyok jogosult ingyenes orvosi ellátásra, ha befejeztem a tanulmányaimat? (2021.07.13.)

Augusztus 1-jén megszűnik az 5 százalékos áfa az elviteles és házhoz szállított ételre, italra (2021.07.14.)

Adómentessé vált a háztartási kiserőművet üzemeltetők bevétele (2021.07.14.)

Az Egyesült Királyságban letelepedett adóalanyok az IAFAK-nyomtatványon igényelhetik vissza a Magyarországon megfizetett áfát (2021.07.15.)

Foglalkoztatással, álláskereséssel kapcsolatos adómentes juttatások (2021.07.16.)

A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének adózási szabályai (2021.07.27.)

Tájékoztató a jegybanki alapkamat változásáról (2021.07.27.)

A tényleges főtevékenység meghatározása (2021.07.28.)

A távmunka költségtérítése a veszélyhelyzetben (2021.07.30.)

A munkáltatók számára mindig is kihívást jelentett a tehetséges közép- és felsővezetői réteg megtartása, a társaság prosperálásában való érdekeltté tétele. Ugyanakkor álláspontunk szerint akkor működik jól a motivációs rendszer, ha a cégvezetők is értékként tekintenek ezen kollégákra és hajlandóak akár a saját „szelet tortájukból is adni” a vállalkozá

„“He/she doesn't look at the firm as his own.” “I paid him/her a high salary for years, yet he/she left us and went to the competition.”We have come across countless times such and similar statements as a consultant. But why would an owner, an entrepreneur expect, whether with an international background or leading a family business, the managers to give their hearts and souls for the company and put their personal life and leisure back, when they do not benefit proportionately from the company’s success? Of course, mapping out the real proprietorship challenge is not a purely legal task. Nonetheless, there are several corporate, commercial, and employment law agreements to motivate management. Not only the owners, but also people who develop the organization by being responsible for HR, coaching, as well as the company’s tax or finance managers should also be aware of those solutions.

The following few examples make the benefit system transparent, thus being predictable and strengthening the employer brand, increasing loyalty within the business and encouraging higher performance of key personnel.

Quota / Share

Whether a legal person operates in the form of a limited liability (Kft.) or as a private company limited by shares (Zrt.), it has the option to grant quota / share conferring special rights to (middle) management or a certain class of staff. Such quotas / shares with different legal rights serve the purpose of recognizing colleagues who play a key role in the profitability. These quotas / shares do not need to provide equal or proportionate rights (for example, in terms of voting rights or dividend entitlements) and may be for a definite period (i.e. duration of legal relationship with the entity). The changes must be reflected in the establishment's corporate law documentation, and in the case of a private company limited by shares, additional securities management tasks must be considered.

The purpose of the so-called Employee Share Program (MRP), which is regulated by law, is similar, based on which employees may acquire ownership shares in an organized and preferential manner.

With proper planning and documentation, the introduction and closure of these benefit schemes, i.e. the provision and withdrawal of key employee shares, can be achieved in a tax-efficient manner, otherwise unexpected tax liabilities may arise.

However, in the case of long-term planning, the biggest advantage of the program (which also helps to meet the owner’s expectations and goals mentioned above) is that the concerned employees can earn income through dividends and thus its taxation is more favorable compared to salary.

Asset management

If a company owner wants to reward its managers’ loyalty, but still does not willing to grant ownership (shares/quotas) in the company (not even one with full value), it has the option of developing a simpler, so called low-tax asset management scheme. As part of this scheme, certain jobs, positions, seniority levels may be defined which determine the benefits in accordance with the establishment's performance yearly, therefore, encouraging the talented colleagues to perform even better.

In that case, a benefit system can be established where preferred employees, such as middle and senior executives do not take ownership in the company’s shares (quotas), consequently, any fear and mistrust of owners about employee ownership plans may be avoided. Furthermore, the sale and purchase of dividends, tasks and questions related to the provision may be excluded as well. However, even in such cases, it is possible to ensure the distribution of more favorable taxed income on the surplus compared to salary with appropriate planning and documentation.

Other favorable options

Whether in an employment or contractual relationship, the owner of a company always can formulate favorable rules in relation to employment, and thus, among others, implement tax-efficient performance incentives at the company such the following ones:

• increased or reduced notice period in proportion to seniority
• insurance, health insurance, private health care packages
• a higher amount of severance payment, based on the number of years spent at the company
• “alumni” benefits (either directly or through a fund, insurance company) available after the termination of the employment relationship with the company
• benefits provided to the employee's family
• providing longer unpaid leave (sabbatical leave)

Like the Employee Share Programs (MRPs), the planning and systematization of the above-detailed benefits may have an impact on tax administration, and thus, on the total cost of the benefits. It is therefore worth structuring the benefit plan carefully from a tax perspective, considering the given circumstances.

The loss and replacement of a middle or senior manager imposes a significant financial burden on businesses. That is because not only the time and cost of recruiting the right person should be considered, but also the alternative costs of handing over processes, integrating a new colleague, rebuilding the entity's reputation, the loss of the company's know-how, customer base and building long-term loyalty. It is therefore in the fundamental interest of firms to rethink how they can reward the work of their valuable co-workers and support their loyalty through transparent and predictable remuneration systems.

(This article was prepared with the assistance of Opus Legal. Thank you for the help!)  

 

Below we collected the most important notices and guidelines published on the Hungarian Tax Authority’s website in recent weeks.

 

Az OSS/IOSS egyablakos e-kereskedelmi rendszer, beleértve a kisértékű import küldemények adózása 2021. július 1-jétől (2021.06.02.)

2021/5. Adózási kérdés – Munkahelyi, üzemi étkeztetés adómértéke (2021.06.02.)

Adólevonás az adószámos magánszemélyek bevételei után (2021.06.02.)

3004/2021. útmutató az általános forgalmi adó bevallás általános szabályairól, valamint a gyakorított elszámolási lehetőségének engedélyezéséről szóló 3011/2018. útmutató módosításáról (2021.06.02.)

Továbbra is 5 százalék az elviteles, illetve házhoz szállított étel- és italértékesítés áfája (2021.06.07.)

Adatlapok fizetési könnyítésre és/vagy mérséklésre irányuló kérelmek elbírálásához (2021.06.11.)

Nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni a tanulószerződés alapján kifizetett díj után (2021.06.14.)

Idén nem kell turizmusfejlesztési hozzájárulást fizetni (2021.06.14.)

Változik a háztartási alkalmazott utáni regisztrációs díj kezelése (2021.06.15.)

Fizetési kedvezmények 2021. június 10-től 2021. december 31-ig (2021.06.16.)

Állandó tartózkodási helynek harmadik országból az Európai Unió területére való áthelyezése során igénybe vehető kedvezmény (2021.06.18.)

Bővült a munkaerőpiacra lépőnek számító, adókedvezménnyel foglalkoztathatók köre (2021.06.18.)

Június 30-ig a járvány miatti igazolási kérelmet különösen méltányosan bírálja el a NAV (2021.06.18.)

Tájékoztató a jegybanki alapkamat változásáról (2021.06.22.)

Változások a CSOK-kal vásárolt lakás illetékmentességében (2021.06.28.)

E-kereskedelem (2021.06.30.)

Nemrég létrehoztak egy új központi nyilvántartást, amelynek célja a vállalkozások tényleges tulajdonosának nyilvántartása. A nyilvántartáshoz tartozó adatszolgáltatási kötelezettség – nyilvántartás hiányában – több alkalommal is eltolódott, ahogy azt egy earlier article is írtuk. Azonban az ez év áprilisában beadásra került törvénytervezetet 2021. májusában elfogadták.  Nézzük meg, hogy milyen feladatai lehetnek a gazdálkodó szervezeteknek és azon belül a különböző szolgáltatóknak (könyvelőknek, székhelyszolgáltatóknak, adótanácsadóknak, stb.) az új központi nyilvántartás kapcsán.

Kik lesznek adatszolgáltatásra kötelezettek?

A tényleges tulajdonosi nyilvántartásba adatszolgáltatásra kötelezettek (az ún. adatszolgáltatók):

• a Magyarország területén nyilvántartásba vett gazdálkodó szervezetek,
• a Magyarország területén nyilvántartásba vett civil szervezetek,
• a bizalmi vagyonkezelési jogviszony esetén a bizalmi vagyonkezelők,
• a részben állami tulajdonú szervezetek, amelyek legalább 25% nem állami tulajdoni hányaddal rendelkeznek.

Mikortól és kinek kell az adatokat szolgáltatni?

Maga a törvény, amely elrendeli az adatbázis felállítását 2021. május 21-én lépett hatályba.

A fizetési számlákat vezető pénzintézeteknek és széfszolgáltatóknak (jellemzően bankoknak, pénzügyi vállalkozásoknak) pedig 2021. június 6-ig kellett átadniuk a tényleges tulajdonosi nyilvántartásnak azon adatszolgáltatók adatait, amelyekkel 2021. január 1-től üzleti kapcsolatban állnak. Ezt követően pedig az új ügyfeleik adatait 2021. október 1-jétől kell majd megküldeniük a központi nyilvántartás felé.

Tehát mivel az adatszolgáltatók bankszámlanyitásra kötelezettek, tényleges tulajdonosi adataikat a pénzintézetek, széfszolgáltatók be kell, hogy szerezzék, majd azt továbbítaniuk kell a központi nyilvántartásba.  A nyilvántartást az adóhatóság (NAV) hozza létre és kezeli.

A szolgáltatóknak – mint például a könyvelőknek, székhelyszolgáltatóknak, adótanácsadóknak – mivel adatellenőrzési kötelezettségük van az ügyfél-átvilágítási feladataik teljesítése miatt, amennyiben eltérést tapasztalnak a saját nyilvántartásukban lévő adatokhoz képest, azt jelezniük kell a NAV felé 5 munkanapon belül.

Van-e további teendő a szolgáltatók szempontjából?

A szolgáltatóknak belső szabályzatukat az e törvény szerinti feladataik teljesítése mentén módosítaniuk kell (pl. az ügyfél-átvilágítási feladataik kapcsán) a törvény hatályba lépését követő 90 napon belül.

Miért van szükség az adatbázisra?

A nyilvántartás létrehozásának célja egyrészről:

• a pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtése,
• a gazdaság szereplői tulajdoni viszonyainak átláthatóvá tétele és
• a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni fellépés hatékonyságának elősegítése.

A magyarországi központi nyilvántartások, mint pl. a cégnyilvántartás, nem tartalmaznak a tényleges tulajdonosokra vonatkozó adatokat. Ennek kiküszöbölésére, valamint az EU 4. és 5. pénzmosás elleni irányelveiben (EU Pmt Irányelvek) foglalt rendelkezéseinek teljesítésére született meg a tényleges tulajdonosi információk központi nyilvántartása bár a nyilvántartás nem tekinthető közhitelesnek.

Mi az a TT index?

Az első adatszolgáltatást követően az érintett szervezet nemzeti nyilvántartási számot, illetve TT indexet kap az adóhatóságtól (NAV). A TT index a nyilvántartásban az adatszolgáltató tényleges tulajdonosi adatához rendelt megbízhatósági szintet jelöli. A megbízhatóság szintje 1-10 közötti értékű lehet. Az első adatrögzítés alkalmával minden nyilvántartott személy 10 pontot kap.

Amennyiben az adatszolgáltatásra kötelezettek vagy a hatóságok eltérést találnak a nyilvántartás adataiban, ez a megbízhatósági érték csökkenhet. Ha a TT index értéke 8 pont alá csökken, a tényleges tulajdonos „bizonytalan” minősítést kap, ha 6 pont alá csökken, akkor pedig „megbízhatatlan” minősítést.

Megbízhatatlan minősítés esetén 5 munkanapon belül tájékoztatni kell az adatszolgáltatásra kötelezettet, hogy a tényleges tulajdonosi nyilvántartásban tárolt tényleges tulajdonosi adatokat erősítése meg, vagy módosítsa. Ha az adatszolgáltató megerősíti vagy módosítja a tényleges tulajdonos adatait, a nyilvántartást vezető szerv a TT index értékét újra 10 pontra módosítja.

Vannak-e jogkövetkezmények az adatszolgáltatás elmulasztásával vagy a tényleges tulajdonos minősítésével kapcsolatban?

Ha egy tényleges tulajdonos 180 napot meghaladó ideig „bizonytalan” minősítésű, a NAV közzéteszi az érintett szervezet nevét, adószámát és minősítését. „Megbízhatatlan” minősítés eseten a közzététel azonnali hatállyal bekövetkezik.

Ezen felül a „megbízhatatlan” minősítésű szervezetet magas kockázatú ügyfélként kell kezelni, ami a továbbiakban fokozott ügyfél-átvilágítással jár. Emellett a szolgáltatók a 4,5 millió forintot elérő ügyletek végrehajtását számukra nem teljesíthetik.

Egyebekben pedig a felügyeletet ellátó szervek a felügyeleti tevékenységük gyakorlása során a Pmt.-ben meghatározott eljárást és intézkedéseket (szankciókat) alkalmazzák, amelynek bírságtételei elrettentően nagyok is lehetnek.

Lehet-e panasszal élni a jogkövetkezményekkel szemben?

A jogkövetkezményekkel kapcsolatosan az adatszolgáltató és a tényleges tulajdonos (magánszemély) is panasszal fordulhat az illetékes miniszterhez. A panasz benyújtásának feltétele az adatszolgáltató számlavezetőjénél végrehajtott adatszolgáltatás vagy adat-megerősítés eredménytelensége.

Kik és mikortól férhetnek hozzá a nyilvántartás adataihoz?

A hatálybalépés lépcsőzetes lesz. A tényleges tulajdonosok (magánszemélyek) már 2021. szeptember 1-jétől jogosultak lesznek díjmentesen a saját adataik megismerésére, amelynek tartalma a következő:

• név, születési hely és idő,
• lakcím, ennek hiányában tartózkodási hely,
• állampolgárság
• tulajdonosi érdekeltség jellege és mértéke.

Feladataik teljesítése végett a tulajdonosi adatokhoz korlátozás nélkül a pénzmosás elleni felügyeletek, a nyomozóhatóságok, az ügyészség, a bíróság és a pénzügyi információs egységek férhetnek hozzá 2022. február 1-jétől.

A különböző szolgáltatók (pl. könyvelők, székhelyszolgáltatók, adótanácsadók) az ügyfél-átvilágítási kötelezettségük teljesítése érdekében szintén díjmentesen hozzáférhetnek a nyilvántartáshoz 2022. február 1-jétől.

Az adatlekérések célja a hatóságok és a szolgáltatók esetében is a náluk lévő adatok valódiságának és helyességének ellenőrzése.

Harmadik személyek csak 2022. július 1-jétől férhetnek hozzá a nyilvántartott adatokhoz. Az eljárás díjköteles lesz és az adatigénylést indokolni kell majd (pl. vagyonjogi per vagy szoros üzleti kapcsolat fennállása miatt van szükség az adatokra).

Fontos kiemelni, hogy a magyar központi nyilvántartáshoz az Európai Unió más tagállamainak adatigénylői csak 2023. február 1-jétől férhetnek majd hozzá.

2021. június 9-én megjelent a kormányrendelet, amely számos adókedvezményt, adókönnyítést vezet be az év második felére vonatkozóan is. Alábbi cikkünkben összegyűjtöttük a lényegesebb tudnivalókat, határidőket.

Szociális hozzájárulási adóhoz kapcsolódó szabályok:

• A 2021. évben a Széchenyi Pihenő Kártya kártyaszámlájára utalt béren kívüli juttatásnak minősülő összeget nem terheli adókötelezettség.
• Nem kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót a 2021. június 10. és 2021. december 31. közötti időszakban juttatott reprezentáció és üzleti ajándék után.
• 2021. június 10. és 2021. december 31. között létrejött munkaviszony esetében munkaerőpiacra lépő az is, aki az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére álló adatok szerint a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 183 (eredeti előírások szerint ez 275) napon belül legfeljebb 92 napig rendelkezett biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal, egyéni, társas vállalkozói jogviszonnyal (tehát ezen személyek esetében is érvényesíthető a kapcsolódó szocho-kedvezmény).

SZÉP-kártyával kapcsolatos változások:

• A 2021. évben az alábbi összegekig minősül béren kívüli juttatásnak a SZÉP-kártyára kapott összeg:
  • szálláshely alszámlára utalt támogatás legfeljebb évi 400 ezer forintig,
  • vendéglátás alszámlára utalt támogatás legfeljebb évi 265 ezer forintig,
  • szabadidő alszámlára utal utalt támogatás legfeljebb évi 135 ezer forintig.
• A 2021. évben az annual recreational budget költségvetési szerv munkáltató esetén évi 400 ezer forint (illetve bizonyos esetekben ennek arányos része), más munkáltató esetében évi 800 ezer forint (illetve bizonyos esetekben ennek arányos része).

Application for payment in instalments, tax deferral and tax reduction:

• A NAV az adózó (illetve adó megfizetésére kötelezett) kérelmére, az adóhatóságnál nyilvántartott, legfeljebb 5 millió forint összegű adóra, egy alkalommal, legfeljebb 6 havi pótlékmentes fizetési halasztást vagy legfeljebb 12 havi pótlékmentes részletfizetést engedélyez. Ennek feltétele, hogy a kérelmező valószínűsíti, hogy a fizetési nehézség a veszélyhelyzetre vezethető vissza.
• A NAV a nem természetes személy adózó (illetve az adó megfizetésére kötelezett) kérelmére, adótartozását egy alkalommal, legfeljebb 20%-kal, de 5 millió forintot meg nem haladó összegben mérsékli. Ebben az esetben az adózónak bizonyítania kell, hogy az adótartozás megfizetése a gazdálkodási tevékenységét a veszélyhelyzetre visszavezethető okból ellehetetlenítené. Az adómérséklés csak egy adónem esetében történhet meg.
• In both cases, the tax authority makes a decision on the application within 15 days.
• Kérelmet előterjeszteni 2021. december 31-ig van lehetőség.

Turisztikai ágazathoz kapcsolódó köztehercsökkentés:

• Nem kell megállapítani, bevallani és megfizetni a turizmusfejlesztési hozzájárulást a 2021. január 1. és 2021. december 31. közötti időszakra.

Below we collected the most important notices and guidelines published on the Hungarian Tax Authority’s website in recent weeks.

Kérdések és válaszok a katás vállalkozások tájékoztatási kötelezettségéről (2021.05.03.)

Változások a hipabevallással kapcsolatban (2021.05.05.)

Májusra is érvényesíthető kedvezmények (2021.05.06.)

Tájékoztató típusszabályzatok közzétételéről (2021.05.07.)

A sportcélú taofelajánláshoz szükséges igazolás (2021.05.14.)

Vállalati szintű adatokat tartalmazó nemzetközi üzleti adatbázisok alkalmazása a transzferárazásban (2021.05.28.)

In our previous article, a székhelyszolgáltatók működésével kapcsolatos előírásokról, valamint a Pmt. szerinti ellenőrzési tapasztalatokról írtunk részletesebben. A cikk megjelenését követően a NAV közzétette a 2/2021. (II. 2.) PM rendelet előírásai alapján és a korábbi Pmt. változásokkal is aktualizált, a különböző szolgáltatókra vonatkozó típusszabályzatokat. Ezen szabályzatok az érintett szolgáltatók belső szabályzatának elkészítését, frissítését hivatottak segíteni. Az alábbiakban a módosított típusszabályzatokkal kapcsolatos főbb tudnivalókat tekintjük át röviden.

Kiket érint a típusszabályzatok változása?

• a megbízási vagy vállalkozási jogviszony keretében tevékenységet végző:
  • könyvviteli szakembert (könyvelőt)
  • adószakértőt, okleveles adószakértőt, adótanácsadót
• az ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet végzőt
• a virtuális és törvényes fizetőeszközök, illetve virtuális fizetőeszközök közötti átváltási szolgáltatásokat nyújtót
• a letétkezelő pénztárca-szolgáltatót és a
• a székhelyszolgáltatót

Milyen területeket érintenek a változtatások?

A 2021. március 19-től hatályos PM rendelet előírásai a következő területeket érintik:

• a belső kockázatértékelés elkészítésének szabályrendszere
• a belső ellenőrző és információs rendszer működtetése
• az egyszerűsített és a fokozott ügyfél-átvilágítás esetkörei és azok felügyeleti jóváhagyásának szabályai
• az auditált elektronikus hírközlő eszköz és működtetésének minimum követelményei, auditálásának módja, valamint az ilyen eszköz útján végzett ügyfél-átvilágítás végrehajtása
• a megerősített eljárás esetkörei és feltételrendszere
• a kockázatérzékenységi megközelítés alapján üzleti kapcsolat létesítéséhez vagy ügyleti megbízás teljesítéséhez vezetői döntést igénylő esetek meghatározása
• képzési program
• ügylet felfüggesztése
• az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtása érdekében működtetett szűrőrendszer kidolgozása és működtetésének minimumkövetelményei

Az érintett szolgáltatók teendői

• Aktualizálni kell a belső szabályzatokat – ennek határideje 2021. április 18-a volt.
• Az aktualizáláshoz javasolt a NAV által közzétett típusszabályzatokat használni, már csak azért is, mert ezek az elmúlt időszak jogszabálymódosításait is tartalmazzák.
• Az átdolgozott belső szabályzatot nem kell megküldeni a NAV Pénzmosás Elleni Irodája részére, de egy esetleges NAV ellenőrzéskor elérhető kell legyen.

Szankcionálható a belső szabályzat átdolgozásának elmulasztása?

Igen, a Pmt. kötelezettségek megsértése – így például a belső szabályzat aktualizálásának elmulasztása – vagy nem megfelelő teljesítése szankcionálható. A szankciót az határozza meg, hogy a jogsértés mennyire súlyos. Előfordulhat, hogy csak figyelmeztetik, illetve határidő tűzésével kötelezik a szolgáltatót a jogsértés megszüntetésére, vagy akár bírságot vetnek ki, amelynek összege a jogsértés súlyával arányosan változik és 100 ezer forinttól akár 400 millió forintig is terjedhet.

Számtalan esetben előfordulhat, hogy egy vállalat alkalmazottja ezt-azt elvisz a munkahelyéről. Jobb esetben ezek csak kisebb tárgyak (pl. irodaszer vagy kávé), de rosszabb esetben lehet ez az ügyfélkör vagy a szellemi tőke, ami már nagy problémát okoz a jövőre nézve. Az is előfordulhat, hogy az eladásra szánt árukészlettel trükköznek a munkavállalók, vagy egyéb módokon kurtítják meg a vállalkozást.

A munkahelyi csalásokkal kapcsolatos visszaélés-bejelentési (ún. whistleblowing – füttyentés) rendszerek kiépítése mellett célszerű megfontolni olyan megoldások bevezetését is, amelyek arra ösztönzik a munkavállalókat, hogy hosszú távon elkötelezettek legyenek a vállalkozással szemben, és meg se forduljon a fejükben az önkéntes „fizetéskiegészítés”. Cikkünkben néhány erre vonatkozó adóhatékony alternatívát foglalunk össze.

1. Béren kívüli juttatás, a SZÉP-kártya

Ennek a kategóriának a legismertebb formája a széles körben elterjedt ún. SZÉP-kártya juttatás, benne a különböző alszámlákkal (szállás, vendéglátás és szabadidő). Azért is nagyon aktuális ez a juttatási forma, mert jelenleg 2021. első félévében csupán 15% személyi jövedelemadót (szja) kell fizetnie a munkáltatónak ezen juttatások után. 2021. június 30. napját követően – hacsak a gazdasági helyet nem hoz hosszabbítást – 15,5% szociális hozzájárulási adót (szocho) is kell majd fizetni ezen juttatások kapcsán. Ráadásul a SZÉP-kártyákra juttatható rekreációs keretösszege 2021. január 1. és június 30. közötti időszakban 800.000 Ft-ra emelkedett, így már egy igen jelentős összeg juttatása válik elérhetővé sokak számára. Fontos azonban, hogy a SZÉP-kártya juttatási keretösszeg 2021. július 1-től 450.000 Ft.

Alapesetben minden alszámlához tartozik egy összeghatár (2021. június 30-ig a szálláshely alszámlán 400.000 Ft, vendéglátás alszámlán 265.000 Ft, szabadidő alszámlán 135.000 Ft, 2021. július 1-től pedig rendre 225.000 Ft, 150.000 Ft és 75.000 Ft). Ugyanakkor 2021-ben az alszámlák között biztosított az átjárhatóság. Az összeghatárok fölött pedig ún. „egyes meghatározott juttatásnak” minősül a munkáltatói juttatás. Ebben a témakörben és az adózók részéről felmerült kapcsolódó kérdésekre vonatkozóan az adóhatóság korábban kiadott egy részletes tájékoztatót, amit érdemes átolvasni.

2. Egyes meghatározott juttatás

Ha a munkaadó a SZÉP-kártya keretösszegén túl további támogatást nyújt munkavállalójának, akkor az egyes meghatározott juttatásnak minősül. Például, ha a munkáltató a 2021-es év első felében egymillió forintnyi juttatást szeretne adni a munkavállaló hosszú távú elköteleződését támogatandó, akkor ebből az összegből 800.000 Ft lehet SZÉP-kártya juttatás, míg 200.000 Ft béren kívüli juttatás. A 800.000 Ft-on 15% a teljes adóteher (15% szja), ugyanakkor a 200.000 Ft-on a 15% szja-t és a 15,5% szocho-t kell megfizetni, amelyek alapja a 200.000 Ft 1,18-szorosa (ezzel a kumulált adóteher a 200.000 Ft-on 35,99%).

Az egyes meghatározott juttatások körébe tartoznak még többek között az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény előírásai szerint célzott szolgáltatásra – kivéve a kiegészítő önsegélyező szolgáltatásra – befizetett összegek, a vendéglátásra vagy szabadidőprogramra irányuló ingyenes vagy kedvezményes rendezvények, események – ideértve az ilyen rendezvényeken a résztvevőknek adott, személyenként a minimálbér 25%-át meg nem haladó egyedi értékű ajándéktárgyakat is -, valamint az évente egy alkalommal adható csekély értékű – minimálbér 10%-át meg nem haladó értékű – ajándékok.

3. Értékpapírjuttatás

Elsősorban nemzetközi hátterű társaságoknál szintén széles körben elterjedt módja a munkavállalók és főként a cégen belüli kulcsemberek ösztönzésének, ha bevonják őket a vállalkozásba oly módon, hogy értékpapírt kapnak az adott cégcsoportból, jellemzően az anyavállalat részvényeiből. Ugyanakkor ez a lehetőség a magyar hátterű cégek számára is nyitott és megfontolandó, hiszen ilyen esetben a munkavállalónak már közvetlen anyagi érdeke fűződik ahhoz, hogy a vállalkozás minél jobban teljesítsen. Az ún. értékpapírjuttatásnak különböző módjai lehetnek attól függően, hogy Kft-ről vagy részvénytársaságról van szó.

Az ilyen értékpapírjuttatások esetében általános esetben akkor keletkezik a munkavállalói oldalon adófizetési kötelezettség, amikor a munkavállaló jövedelmet realizál az értékpapírral kapcsolatban. Azaz például, ha értékesíti azt, vagy ha az értékpapíron osztalékot realizál. Az adókötelezettség az elidegenítés vagy osztalékrealizáció esetében nem a munkáltatót, hanem a foglalkoztatottat terheli, főszabály szerint 15% szja és az ún. adófizetési felső határig 15,5% szocho megfizetése mellett.

4. CSR Pro munkavállalói támogatási program

Az ösztönzésnek egy akár teljes mértékben adó- és járulékmentes módja lehet adott esetben, ha a vállalkozás egy olyan támogatási programot dolgoz ki, amely objektív keretrendszerben nyújt alternatívát a munkavállalók és családtagjaik támogatásához. A munkáltató ilyen programon keresztül hatékonyan támogathatja az egészségmegőrzést, különböző szűrővizsgálatokon való részvételt, önkéntes pénztári befizetéseket, iskolakezdést, üzemi étkezést vagy sportolást, kulturális programokat, hogy csak a legismertebbeket említsük. A CSR Pro munkavállalói támogatási programról bővebb információ ezen az oldalon regarding the regulation.

A fentiekből látható, hogy számos adóhatékony módja létezik annak, hogy a foglalkoztatottjainknak olyan juttatásokat ajánljunk, amelyek meggyőzik őket arról, hogy munkájukat és a céggel szembeni lojalitásukat megbecsülik. Ez pedig egy olyan ösztönző erőként hat, ami nagyobb teljesítmény elérésére sarkalja őket és remélhetőleg a lopásokat, a céges know-how, szellemi tőke „elvitelét” és más trükközéseket is visszaszorít. Tehát amennyiben a vállalat üzleti céljainak elérését szeretnénk elősegíteni, vagy fontosnak tartjuk a munkaerő megtartását, érdemes a hagyományos munkabér mellett különböző juttatási alternatívákban, programokban is gondolkodni, akár több juttatási formát párhuzamosan alkalmazni.

 

Mit ér a füttyszó a vállalaton belül?

A leltári készlet kezelésének szabályozása

Leltártrükkök – lopják a készleteket, de mégis stimmel a leltár?

A székhelyszolgáltatók az ügyfeleik számára nemcsak székhelyet biztosítanak, hanem a cégiratok és egyéb adminisztratív teendők elvégzését is vállalják. Éppen ezért számos vállalkozás költségtakarékossági és hatékonysági megfontolásból vagy üzleti tevékenységének jellege miatt úgy dönt, hogy állandó iroda és személyzet fenntartása helyett egy erre specializálódott társaság segítségét veszi igénybe. A téma aktualitását ezért egyrészt a terület népszerűsége, másrészt viszont az elmúlt években bevezetett szigorú szabályok adják, amelyek nem titkolt célja, hogy gátat szabjanak a lehetséges adóelkerülésnek és visszaéléseknek.

A Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) kiemelt ellenőrzési területei közé tartozott 2020-ban a székhelyszolgáltatással foglalkozó, valamint az azt igénybe vevő cégek jogkövetésének ellenőrzése. Idén ugyan ezek a cégek nem kaptak kiemelt fókuszt az általános NAV ellenőrzések szempontjából, azonban a szolgáltatási területre vonatkozó szabályok további szigorításával már a NAV-on belül működő Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda („NAV Pénzmosás Elleni Iroda”) is egyre fokozódó intenzitással és szigorral folytat ellenőrzéseket a tevékenység végzőivel szemben. Sőt, számos esetben bírságot is kivet a székhelyszolgáltatási tevékenységgel foglalkozó vállalkozásokra, amennyiben hiányosságot talál.

Az átláthatatlan és jogszerűtlen működés mára már nem kifizetődő, ugyanis súlyos következményekkel nézhetnek szembe azok, akik nem felelnek meg az előírásoknak. Az alábbiakban általános jelleggel áttekintjük a vonatkozó szabályok alakulását és azt, hogy milyen követelményeknek kell megfelelniük a székhelyszolgáltatóknak, ha jogszerűen akarnak működni. Cikkünk végén a NAV Pénzmosás Elleni Irodájának ellenőrzési megállapításait és bírságolási irányait tekintjük át.

I. A székhelyszolgáltatásra vonatkozó rendelet

A visszaéléseket követően 2017-ben sor került az intézmény részletes jogi szabályozására. A szabályozás keretét a székhelyszolgáltatásról szóló 7/2017. (VI. 1.) IM rendelet („Rendelet”) adja, amely az alábbiak szerint rögzíti a tevékenység megkezdéséhez szükséges feltételeket.

1. Székhelyszolgáltatóval kapcsolatos követelmények

Főszabályként székhelyül olyan ingatlan szolgálhat, amely a szolgáltató kizárólagos tulajdonában áll, vagy amelyre a használati jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték. Ha fentiek nem teljesülnek, a tevékenység csak akkor végezhető, ha az ingatlan tulajdonosa ehhez írásban hozzájárul és az alábbi feltételek valamelyike fennáll:

• a megbízó és a megbízott kapcsolt, jelentős tulajdoni részesedésű vagy egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozások,
• székhelyszolgáltató a cégjegyzék adatai között mint kézbesítési megbízott van bejegyezve, vagy
• a felek között a székhelyszolgáltatáson túlmenően tartós könyvvezetési megbízási jogviszony is fennáll.

2. Székhely biztosítására irányuló megbízási szerződés megkötése

A Rendelet szerint az érintett társaságoknak székhely biztosítására irányuló megbízási szerződést kell kötniük egymással. A megállapodás csak határozatlan időre jöhet létre (kivéve, ha a megbízó működése határozott időre szóló) és a felek a szerződéskötést követő egy éven belül a rendes felmondás jogát sem gyakorolhatják.

A megállapodás kötelező tartalmi elemei az alábbiak:

• azoknak az iratoknak a megnevezése, amelyet a vállalkozás a székhelyen kíván őrizni, rendelkezésre tartani,
• a megbízott székhelyszolgáltató kötelezettségvállalása arra vonatkozóan, hogy az érintett társaság cégtábláját az ingatlanon jól látható módon elhelyezi, valamint iratait és ingóságait a többi irattól és ingóságtól elkülönítve tárolja, továbbá a megbízó iratjegyzékéről és ingóságainak jegyzékéről naprakész nyilvántartást vezet.

3. Megbízó cég kötelezettségei

A megbízó cég köteles az adóhatóság felé bejelentést tenni székhelyszolgáltatás igénybevételéről, vagy a szerződés változásáról. A bejelentés megtétele a létesítéstől vagy a változástól számított 15 napon belül esedékes.

4. Székhelyszolgáltató további kötelezettségei

A Rendelet alapján a megbízottat további kötelezettségek is terhelik; ezek közé tartozik a megbízónak címzett postai küldemények átvétele, valamint a társaság erről való értesítése. Az értesítési kötelezettség a megbízót érintő hatósági kényszerintézkedésekkel kapcsolatban is fennáll.

II. Új kötelezettségek a Pmt. alapján

A szolgáltatóknak tehát 2017 óta feladatuk, hogy a fenti szabályoknak megfeleljenek, azonban a tevékenységüket üzletszerűen folytató vállalkozások 2020. január 10-től a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény („Pmt.”) hatálya alá is tartoznak. A Pmt. alapján a tevékenység végzésére vonatkozó szándékot a NAV Pénzmosás Elleni Irodájának is be kell jelenteni, csatolva a belső szabályozó dokumentumokat is.

A fentiek mellett a székhelyszolgáltatóknak a bankokhoz és a könyvelőkhöz hasonló ügyfél-azonosítási és átvilágítási eljárást kell végezniük ügyfeleik, vagyis a megbízó társaságok vonatozásában. Ennek keretében többek között ügyfeleik tényleges tulajdonosát is be kell azonosítaniuk. Tényleges tulajdonos többek között az a végső természetes személy, aki az adott vállalkozásban közvetlenül vagy közvetve legalább 25%-os szavazati joggal vagy részesedéssel rendelkezik (a pontos meghatározás a Pmt-ben található).

III. NAV felügyeleti tevékenysége, ellenőrzési tapasztalatok

A Pmt. előírásainak való megfelelés felügyeletét a székhelyszolgáltatóknál is – ahogy például a könyvelőknél, adószakértőknél – a NAV Pénzmosás Elleni Irodája biztosítja. Az elmúlt időszakban több ellenőrzés történt az ország egész területén, melyekkel kapcsolatban a tipikus ellenőrzési megállapítások a következők voltak:

– Pmt. szerinti nyilvántartásbavételi kötelezettségét nem teljesítette,

– nem jelentette be azt a személyt, aki az ún. kijelölt személy (aki a Pmt. szerinti belső szabályzatnak megfelelően a bejelentési kötelezettséget teljesíti) vagy a bejelentés hiányos volt,

– nem működött együtt a székhelyszolgáltató az ellenőrzési irodával,

– hibás volt a székhelyszolgáltató belső kockázatértékelése, vagy az ügyfél-átvilágítási gyakorlata, vagy

– a székhelyszolgáltató a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedésekről szóló 2017. évi LII. törvény egyéb rendelkezéseit sértette meg.

A NAV Pénzmosás Elleni Irodája a fenti hiányosságok kapcsán az esetek túlnyomó többségében kizárólag figyelmeztette a székhelyszolgáltatót, azonban előfordult több olyan eset is, amikor pár százezer forintos bírságot szabott ki.

Az előbbiek alapján tehát amikor egy cég megbízható székhelyszolgáltatót keres, érdemes a fenti feltételekről egyeztetnie és akár a NAV Pénzmosás Elleni Irodájának határozatait is ellenőriznie, hiszen egy esetleges adóellenőrzés keretében is nagyobb eséllyel lehet számítani egy egyébként is magas színvonalú szolgáltatást nyújtó társaság segítségére, támogatására.

(This article was prepared with the assistance of Opus Legal. Thank you for the help!)

Below we collected the most important notices and guidelines published on the Hungarian Tax Authority’s website in recent weeks.

A NAV-hoz benyújtott hipa-bevallások kezelése (2021.04.06.)

A tőzsdei értékpapír osztaléka utáni szociális hozzájárulási adó a 20SZJA bevallásban (2021.04.07.)

A fordított áfa hatálya alá tartozó ügyletkör szűkítése a munkaerő-kölcsönzés szektorban 2021. április 1-jétől (2021.04.08.)

Megszűnik a 22 eurós áfamentességi értékhatár (2021.04.08.)

Hasznos tanácsok az szja-bevallási tervezethez (2021.04.09.)

Áprilisra is érvényesek a kedvező szabályok (2021.04.12.)

3002/2021. útmutató a méltányossági jogkör gyakorlásáról (2021.04.14.)

Ingatlan bérbeadásból származó jövedelem figyelembevétele a szociális hozzájárulási adó felső határának számításánál magánszemélyek esetében (2021.04.20.)

Szankciómentesség a külföldi adóalanyok távértékesítés utáni számlaadat-szolgáltatására (2021.04.22.)

Változtak a rendezett munkaügyi kapcsolat feltételrendszerének szabályai (2021.04.27.)

Hogyan adózik az online sportfogadás nyereménye? (2021.04.30.)

Az Európai Unió egyik legfontosabb célkitűzése a pénzmosás és terrorizmus megakadályozása. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (Pmt.) a különböző szolgáltatókra ügyfél átvilágítási és tényleges tulajdonos adatgyűjtési kötelezettséget ír elő. Az ügyfél tényleges tulajdonosának adatait továbbítani szükséges majd egy központi nyilvántartásba. A nyilvántartás létrehozását és a kapcsolódó adatszolgáltatást ugyan elhalasztották, de a Pénzügyminisztérium tájékoztatása alapján a nyilvántartás 2021 közepén élesedni fog.

Kik minősülnek tényleges tulajdonosnak?

Mint ismeretes a különböző szolgáltatóknak ügyfeleik tényleges tulajdonosát azonosítaniuk kell. A tényleges tulajdonost a Pmt. határozza meg, kiegészítő jogszabályként a Polgári törvénykönyv előírásait is figyelembe kell venni. A szabályozás elég összetett, de az mindig egy konkrét, létező magánszemélyt jelent.

Röviden és általános jelleggel megfogalmazva a tényleges tulajdonos az a természetes személy, aki egy adott jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben közvetlenül vagy közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább 25%-val rendelkezik, vagy egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol, vagy meghatározó befolyással bír (alapítványok és bizalmi vagyonkezelési szerződés esetén a tényleges tulajdonos meghatározására speciális előírások vonatkoznak).

Kinek kell majd az adatokat szolgáltatnia a központi nyilvántartásba?

A Pmt. szerinti szolgáltatóknak (szolgáltató), azaz a könyvelőknek, a székhelyszolgáltatóknak, könyvvizsgálóknak, adótanácsadóknak, ügyvédeknek, hitelintézeteknek, pénzügyi szolgáltatóknak, ingatlanforgalmazóknak, stb. kell a központi nyilvántartásba bejelentést tenniük a tényleges tulajdonos adatairól.

Szolgáltatóként mikor és hogyan kell a tényleges tulajdonost meghatározni?

A legtöbb szolgáltató esetében az üzleti kapcsolat létrejöttekor kell meghatározni az ügyfél tényleges tulajdonosát, valamint folyamatosan figyelemmel kell kísérni az adatváltozást. Mindezt írásban dokumentálni kell a szolgáltatónál.

Milyen adatokat kell szolgáltatnia a szolgáltatónak a tényleges tulajdonosról?

A szolgáltatónak többek között a következő adatokat kell továbbítania a tényleges tulajdonosról a központi nyilvántartás számára:

• családi és utónév,
• születési családi és utónév,
• állampolgárság,
• születési hely, idő,
• lakcím (ennek hiányában tartózkodási hely),
• a tulajdonosi érdekeltség jellege és mértéke,
• kiemelt közszereplő vagy sem.

Kik és milyen mértékben férhetnek hozzá a tényleges tulajdonosok központi nyilvántartásához?

A pénzügyi információs egység, a nyomozó hatóság, a terrorizmust elhárító szerv, a nemzetbiztonsági szolgálatok, az ügyészség és a bíróság korlátozás nélkül igényelhet adatot a központi nyilvántartásból.

A Pmt. által meghatározott felügyeletet ellátó szerv (pl. MNB, Magyar Könyvvizsgálói Kamara, területi ügyvédi kamara) a Pmt-ben foglalt feladatai ellátása érdekében, a szolgáltató a Pmt. által meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedések végrehajtása céljából igényelhet adatot a nyilvántartásból.

Mikortól lép életbe az adatszolgáltatási kötelezettség?

Ugyan az adatszolgáltatási kötelezettséget legkésőbb 2021. március 1-ig teljesíteni kellett volna, az ehhez szükséges központi nyilvántartás hiánya következtében a gyakorlatban erre nem kerülhetett sor. A nyilvántartás felállítása a tervek szerint 2021. június 1-jével valósulhat meg. A Pénzügyminisztérium tájékoztatása alapján az adatszolgáltatás végleges módjáról döntés és törvényjavaslat a közeljövőben várható.

Az Európai Unió Tanácsa 2021. március 22-én új irányelvet fogadott el, amely az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről szóló 2011/16/EU tanácsi irányelvnek (Directive on Administrative Cooperation, DAC 1) egy újabb módosítása.

A módosítás a digitális platformokat üzemeltető vállalkozások számára ír elő adatszolgáltatási kötelezettséget, illetve az Európai Unió tagállamainak adóhatóságai között automatikus információcserét biztosít 2023. január 1-től. A significant increase in the amount of 2021/514/EU irányelvet Magyarországnak, ahogy minden uniós tagállamnak, 2022. december 31-ig kell a hazai jogrendbe átültetnie.

A DAC 7 a korábbi DAC irányelvekhez hasonlóan az OECD által elindított BEPS Akciótervének mentén kidolgozott adócsalás, adókijátszás és adóelkerülés kiküszöbölése érdekében kíván lépéseket tenni. A DAC 7 irányelv létrejöttét több kérdéskör indukálta.

Egyrészt a gazdaság digitalizációja felgyorsult, aminek következtében a be nem vallott és így adózatlan jövedelmek szintje jelentős. A tagállami adóhatóságok pedig nem rendelkeznek kellő információval ahhoz, hogy például a digitális platformok közvetítésével végzett kereskedelmi tevékenységekből országukban szerzett bruttó jövedelmet pontosan megállapítsák és ellenőrizzék.

Másrészt az európai uniós és az unión kívüli digitális platformokat üzemeltetők számára kíván az Európai Unió egységes szabályozást bevezetni annak érdekében, hogy az ezeken a csatornákon szerzett jövedelem részévé váljon a jövedelmekkel kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségnek, illetve a tisztességtelen verseny megakadályozásával egyenlő versenyfeltételeket biztosításon a különböző vállalkozások számára.

Nézzük, hogy melyek a DAC 7 irányelvvel kapcsolatos legfontosabb szabályok:

• Az adatszolgáltatási kötelezettség a digitális platformok üzemeltetőire, az adatszolgáltatással érintett aktív értékesítők és az általuk végzett ún. érintett tevékenységek tekintetében terjed ki.
• Adatszolgáltatással érintett az az értékesítő, aki valamely EU-s tagállamban illetőséggel rendelkezik vagy valamely tagállamban található ingatlant adott bérbe, és az alábbi tevékenységek kapcsán bevételt realizált az adott évben.
• Érintett tevékenység amennyiben ellenérték fejében végzik a következő tevékenység(ek)et: ingatlan bérbeadása, személyi szolgáltatás (minden feladatalapú online vagy személyes offline munka), áruk értékesítése és közlekedési eszköz bérbeadása.
• A fentiek alapján adatszolgáltatás alá esnek, eshetnek például az Amazon-on, az eBay-en, az Alibaba-n, az Airbnb-n és a Booking.com-on történő értékesítések, bérbeadások is.
• Az adatszolgáltatásra kötelezett digitális platform üzemeltetőjének többek között a következő adatokat kell szolgáltatnia az értékesítővel kapcsolatban az illetékes hatóságnak: név, cím, adószám, születési dátum, pénzforgalmi jelzőszám, pénzügyi számla tulajdonosának neve, kifizetett vagy jóváírt ellenérték teljes összege, visszatartott vagy kivetett díjak, jutalékok, illetve adók, közvetített ingatlan címe és földhivatali nyilvántartási száma.
• Az ingatlanok bérbeadásával foglalkozó értékesítők (például szállodaláncok vagy utazásszervezők) esetében külön szabályok kerülnek megállapításra, amelynek lényege az, hogy csak bizonyos volumen alatt keletkezik adatszolgáltatási kötelezettség.
• Az irányelv alapján az áruértékesítésre szintén speciális szabályok fognak vonatkozni, így ezekben az esetekben meghatározott tranzakciószám és árbevétel értékhatár felett merül fel adatszolgáltatási kötelezettség.
• Az irányelvet 2022. december 31-ig kell átültetni a nemzeti jogba, amit 2023. január 1-től kell alkalmazni. Ez alapján az első adatszolgáltatást 2024. január 31-ig kell megtenni.
• Az adatszolgáltatási kötelezettség kiterjed a határokon átnyúló és a nem határokon átnyúló tevékenységekre is.
• Elég egyetlen európai uniós tagállamban adatot szolgáltatnia az érintetteknek, hisz a tagállamok adóhatóságai automatikusan továbbítják a többi érintett ország adóhatósága felé az információkat.
• Az adatszolgáltatási kötelezettség azokat is érinteni fogja, akik ugyan kereskedelmi tevékenységet folytatnak az Unióban, de egyetlen tagállamban sem rendelkeznek adóügyi illetőséggel (harmadik országban jegyezték be őket), valamint üzletvezetésük helye vagy állandó telephelyük sem valamely tagállamban található. Ilyen külföldi platformüzemeltetőnek egy uniós tagállamban regisztráltatnia kell magát, majd ebben az országban kell adatot szolgáltatnia.
• A szankciók megválasztása tagállami hatáskörbe fog tartozni – azoknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.
• Adatvédelmi szabályok is feltüntetésre kerülnek, amelyek alapján a platformüzemeltetőknek tájékoztatniuk kell az érintett magánszemélyeket egyebek mellett arról, hogy az irányelvvel összhangban rájuk vonatkozó információkat gyűjtenek és továbbítanak.

A DAC 7 elfogadásával a Tanács munkája még nem ért véget. Már megkezdődött a következő irányelv, a DAC 8 kidolgozása, amely az új alternatív fizetési és befektetési eszközökkel kapcsolatos információcsere szabályait kívánja lefektetni, többek között érintve a kriptoeszközöket és az elektronikus pénzt.

A napokban megjelent a Magyar Közlöny 51. és 52. száma, melyek a járványügyi helyzettel összefüggő védelmi intézkedések meghosszabbításáról, illetve azok fokozatos feloldásáról szólnak.

A védelmi intézkedések 2021. április 8. napjáig fennmaradnak. Ez alól kivételt képeznek az oktatásra vonatkozó intézkedések, melyek 2021. április 19-ig maradnak hatályban.

The nearly doubled tax rates for company cars introduced by the government's Decree on Extra Profit Taxes for the second half of 2022, described in our previous article írtunk az intézkedésekkel kapcsolatos adókedvezményekről,  bérjellegű és egyéb támogatásokról. A legújabb veszélyhelyzeti módosításokat az alábbiakban foglaltuk össze.

2.500.000. COVID-19 oltóanyag első dózisának beadását követően életbe lépő legfontosabb intézkedések:

• Kijárási tilalom időszaka 22:00-5:00 közé tolódik ki.
• A significant increase in the amount of szolgáltatásokkal kapcsolatos ideiglenes védelmi intézkedések megszüntetésre kerülnek.
• A személyes megjelenést igénylő szolgáltatás céljára szolgáló helyiség (tax authorities, courts, public notaries, the police, etc.) or helyszín nem köteles zárva tartani.
• The rules on the application of the üzletek 5:00 és 21:30 között nyitva tarthatnak és vásárlókat fogadhatnak.
• Vendéglátó üzletben az elvitelre alkalmas étel kiadásáig megengedett a benntartózkodás.
• 10 nm²-es, vagy ennél kisebb üzlethelyiségben 1 fő vásárló tartózkodhat. 10 nm²-nél nagyobb üzlethelyiségben 10 nm²-ként átlagosan 1 fő tartózkodhat. A megengedett létszámba nem kell beleszámolni a 14. életévét be nem töltött kiskorút, 65. életévét meghaladott személy segítőjét, illetve a fogyatékossággal elő személy segítőjét. Ha nincs üzlethelyiség, akkor a vásárlóknak egymástól 1,5 méteres távolságot kell tartaniuk.
• A szabályok be nem tartása 100.000,-Ft-tól 1.000.000,-Ft-ig terjedő bírságot vonhat maga után, illetve a kötelezettségszegő helyiséget, területet legalább 1 napra, de legfeljebb 1 évre ideiglenesen bezárhatják. Lehetőség van a jogkövetkezmények alóli mentesülésre, ha az üzemeltető/vezető a jogsértő személyt felszólította a távozásra vagy – ha a jogsértő személy a felszólítás ellenére sem távozott – a rendőrséget értesítette.

Meghosszabbításra került 2021. május 1-ig a 147/2021. (III. 27.) Korm. rendelet, ami a veszélyhelyzet ideje alatti egyes gazdaságvédelmi intézkedésekről szól.

• A bértámogatás külön kérelem benyújtása nélkül meghosszabbodik 2021. április hónappal azon munkáltatók esetében, akik 2021.03.27. (e rendelet hatálybalépése) napja előtt már benyújtottak bértámogatási kérelmet. Automatikusan kiterjed a kérelem április hónapra abban az esetben, ha a munkaadó nem nyilatkozik akként, hogy nem kívánja igénybe venni a bértámogatást.
• Ezen felül, azon tevékenységek esetében, amelyek adókedvezményt vagy bértámogatást vontak maguk után, 2021. április hónapra is megkapják a korábbi article említett segítségeket (azaz a szocho kedvezményt 2021. március és április hónapra, szakképzési hozzájárulás mentességet 2021. januártól áprilisig, rehabilitációs hozzájárulás mentességet 2021-ben négy hónapra, KATA tételes adó mentességet 2021. március és április hónapokra, KIVA mentességet a személyi jellegű kifizetések tekintetében pedig 2021. januártól áprilisig).

Széchenyi Pihenő Kártyán lévő pénzösszegek felhasználásáról:

• A veszélyhelyzet lejártát követő 60. napig bezárólag a pénzforgalmi szolgáltató a Pihenő Kártyán lévő fel nem használt pénzösszegre díjat nem számíthat fel.
• Az ezt követő periódusra vonatkozó díjról pedig tájékoztatót küld a kártyabirtokosnak.

A digitális oktatással érintett családokat segítő támogatás a következőképpen módosult:

• A helyhez kötött internet-hozzáférési szolgáltatás nem négyszer, hanem ötször 30 napra vehető igénybe.
• Ez a kedvezmény március és április hónap tekintetében az alapfokú nevelés-oktatást folytató köznevelési intézménnyel fennálló jogviszonyra tekintettel is igénybe vehető, kétszer 30 napra.

A bérletidíj-fizetési mentesség kapcsán a következők változtak:

• Korábban csak 2021. március hónapra nem kérhette az állam vagy helyi önkormányzat, vagy a befolyásuk alatt álló gazdasági társaság a bérleti díjat. Ez a bérleti díjfizetési mentesség 2021. április hónapra is érvényesül.
• Ezen felül a bérbeadó a rendelet alapján mentesített tevékenységet végző bérlőnek a bérleti díjat köteles 2021. április 16-ig visszafizetni, ha azt a bérlő 2021. április hónapra már megfizette.

Összefoglalva a veszélyhelyzeti legújabb rendelkezéseket:

• A Kormány 2021. április hónapra meghosszabbította a különböző adókedvezményeket és bértámogatásokat az érintett tevékenységet főtevékenységként folytató vállalkozásoknál, vállalkozóknál.
• Ugyanakkor a korábbi tevékenységi kivételekben nincs változás.
• A digitális oktatás 2021. április 19-ig tartó meghosszabbodásával az internet előfizetési támogatás plusz 30 napra igénybevehető az érintett diákokra tekintettel.
• A bérleti díjfizetési mentesség is meghosszabbodott 2021. április hónapra tekintettel.

Az előző hírlevelünkben is említett pénzminisztériumi tájékoztató közérthetően járja körül a DAC 6 ismertetőjegyek jórészét és több egyértelmű helyzetet is példaként vizsgál meg a jelentéstétel szempontjából.

Tapasztalatunk szerint azonban számos olyan, a gyakorlati életből hozott szituáció merül(het) fel, melyekkel összefüggésben nem kézenfekvő, hogy miként kell eljárnia az adózónak vagy az adózó képviselőjének (pl. adótanácsadó, ügyvéd, könyvelő, székhelyszolgáltató, pénzügyi tanácsadó, hogy csak néhány szolgáltatót említsünk), illetve hogy az adott eset kapcsán egyáltalán mi a célja és következménye a jelentéstételnek. Az alábbiakban két példát említünk ezekre vonatkozóan.

Építőipari tevékenység

Mi a teendő DAC 6 jelentéstételi szempontból például egy magyarországi székhelyű, építőipari vállalkozás esetében, ahol határon átnyúló szolgáltatás keretében teljesítenek építőipari kivitelezési munkákat Németországban?

Az ún. EU posting szabályok következményeként a magyar munkavállalók ugyanazt a minimális bérszintet kapják, amelyet a németországi vállalkozó lenne köteles fizetni a saját munkavállalóinak. Ugyanakkor a 2020. június 30-ig hatályos társadalombiztosítási szabályok alapján ezen bértömegből elegendő volt csak a minimálbér/garantált bérminimum után megfizetni a társadalombiztosítási közterheket. Ez végeredményben a német megrendelő oldalán váltott ki olyan adóelőnyt/költségmegtakarítást, ami a struktúra kialakításánál és a megbízás odaítélésénél döntő jelentőséggel bírt.

Kell-e ilyen esetben adatot szolgáltatni a NAV irányába DAC 6 szempontból, és a NAV vajon tájékoztatja-e a német adóhivatalt, ha az ügylet bejelentésre kerül?

Tevékenység áttelepítése

További kérdésként merül fel, hogy miként viszonyuljanak ezek után a vállalkozások az országok által biztosított számos, a letelepedést ösztönző állami támogatásokhoz, mint pl. zöldmezős beruházások támogatásához, fejlesztési adókedvezményekhez vagy egyéb munkahelyteremtő beruházásokhoz a DAC 6 jelentéstételi szabályok kapcsán?

Hiszen az országok között e tekintetben nagy a verseny; megannyi eszközzel próbálják elérni, hogy egy-egy cég náluk telepedjen le (helyezze át tevékenységét) és hozzon létre például szolgáltató vagy K+F központot és ezzel fejlessze a gazdaságot, foglalkoztasson munkavállalókat és végső soron jelentős adóbevételeket és vásárlóerőt generáljon. Gazdaságpolitikailag ezek a fent említett ösztönzők azt üzenik, hogy ha az adott országba telepíti valaki az üzletágát, K+F tevékenységét, termelő üzemét, stb., kedvezőbb adózási és támogatási szabályokkal számolhat az áttelepítés és akár a működtetés során is, mint más országokban tenné, tehetné.

Meglátásunk szerint ebből a szempontból ambivalensnek mondható a DAC 6 irányelv, aminek célja, hogy kiszűrje azokat a vállalkozásokat és technikákat, amelyek csupán adóelkerülési céllal visznek be egy külföldi elemet tevékenységükbe, miközben számos állam sokrétű adóoptimalizációs és támogatási eszközzel is kecsegtet, ha a befektető az adott országban telepedik le, helyezi át oda tevékenységét.

Hol húzódik tehát a határ, ami alapján eldönthető, hogy egy konstrukció fő előnye az adóelőny vagy a fő előnyök egyike a konstrukció megvalósításával az elért adóelőny és így már jelentéstételi kötelezettséget von maga után? Illetve ha jelentést kell tenni, akkor mi ennek a célja és következménye ezekben az esetekben?

A fent említett néhány kiragadott példán keresztül látható, hogy számos kérdés merül fel a határon átnyúló konstrukciókra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség tekintetében. A pénzügyminisztériumi tájékoztatóban ismertetetteken túl belefuthatunk olyan ügyletekbe, amelyekkel érdemes és szükséges is foglalkozni, hiszen komoly szankciókat vonhat maga után a bejelentés elmulasztása, de akár annak késedelme vagy hibás teljesítése is. Ezek alapján elmondható, hogy mindenképpen tájékozódni szükséges a DAC 6 adatszolgáltatási szabályokról, amennyiben valamilyen külföldi eleme van vállalkozásunk vagy ügyfelünk tevékenységének.

Az internet terjedésével több olyan online (tőzsdei) platform létezik, amely kis befektetés mellett nagy nyereséggel kecsegtet, de vajon ismerjük-e azok adózási konzekvenciáit és hogy magánszemélyek esetében van-e bevallandó jövedelem, amire személyi jövedelemadót vagy más közterhet kell fizetni? Cikkünk erre a kérdésre keresi a választ néhány tipikus kérdéskört érintve.

eToro, Revolut, PayPal sokak számára ismert portálok és lehetőségek könnyűnek tűnő jövedelemszerzésre, befektetésre. Ezeken a jól ismert online portálokon nemcsak klasszikus vállalati részvények, kötvények, áruk, arany, devizák, befektetési jegyek adás-vétele történik (sokszor pillanatok leforgása alatt), hanem egyéb ügyletek is bonyolódnak, pl. származtatott pénzügyi instrumentumok, kriptovaluták, bitcoin részvények, CFD-k, ETF-k vagy más hasonlóan izgalmas instrumentumok is gazdát cserélnek olykor nagy nyereséggel. De olyan is előfordul, hogy a magánszemély veszteséget realizál egy-egy befektetése kapcsán, noha összességében nyereséggel zár egy évet.

Mivel Magyarországon ezek az online felületek jellemzően nem magyar vállalkozásként vannak jelen és sok esetben csak az interneten találhatóak meg (nincsenek fizikai szolgáltató fiókok, valamint jellemző, hogy amerikai, luxemburgi, ír, hongkongi, ciprusi, stb. bejegyzésű vállalkozásokról van szó), a hétköznapi ember hajlamos úgy gondolkodni, hogy ezek a magyar hatóságok számára „láthatatlanok” és így az általuk realizált jövedelem után nem kell adót fizetni. Nohát, ez koránt sincs így. Ki kell ábrándítsuk az érdeklődő olvasót.

A széleskörű, egész világot átfogó információcsere szabályok miatt – gondoljunk csak az amerikai FATCA szabályozásra vagy az Európai Unió DAC irányelveire – ezen jövedelmek egy része a nemzeti adóhatóságok között már most automatikusan vagy kérésre időről időre megosztódik és gazdát cserél. A megosztott információk és jövedelmek köre pedig egyre inkább bővül, bővülni fog (ebbe az irányba mutat a kidolgozás alatt lévő DAC 8 Irányelv is a kriptoeszközökkel és az elektronikus pénzzel kapcsolatos információk cseréjéről), így csak idő kérdése, hogy egyeseknél NAV vizsgálódás tárgyát képezzék a jelenleg láthatatlannak gondolt befektetések.

Magyar magánszemélyek esetében miért bír jelentőséggel ez a témakör?

Magyar illetőségű magánszemélyek Magyarországon korlátlan adókötelezettséggel rendelkeznek, ami azt jelenti, hogy világjövedelmükről kell számot adniuk éves adóbevallásukban. Másként megfogalmazva: minden önálló és nem önálló, valamint elkülönülten adózó és egyéb jövedelmet be kell vallaniuk, függetlenül attól, hogy azt Magyarországon vagy külföldön realizálták. Az már egy másik kérdés, hogy ezekre kell-e adót fizetniük, tekintettel például a kettős adózást kizáró egyezmények „mentesítő” szabályaira, és pontosan mennyit.

Elképzelhető természetesen az is, hogy valamilyen jövedelemre külföldön már vontak le adót, de ez nem jelenti azt, hogy azt nem kell bevallani vagy nem kell rá magyar személyi jövedelemadót vagy más közterhet fizetni (pl. szociális hozzájárulási adót).

Milyen adókötelezettség merülhet fel egyik-másik befektetés kapcsán?

Itt elsősorban a magánszemélyeket terhelő 15%-os személyi jövedelemadóra és a 15,5%-os szociális hozzájárulási adóra kell gondolnunk. Az adó alapja sok esetben nem a jövedelem 100%-a, hanem annál alacsonyabb szinten van (jelenleg 87%, de korábbi években ez alacsonyabb, 85% volt), azonban az összes adóterhelés akár egy jelentős összeg is lehet. Elképzelhető, hogy ezeket a vonatkozó negyedévet követően kell adóelőlegként megfizetnünk és az éves adókötelezettségünkkel együtt kell a teljes összegre kipótolnunk, ha van a befizetett előleghez képest pótlólag fizetendő adónk.

Ha tartós befektetésről beszélünk (ún. portfolió típusú TBSZ számláról), akkor persze az is elképzelhető, hogy a nyereségre nincs semmilyen adóteher, ugyanakkor ehhez több szigorú feltételt kell teljesítenie a magánszemély befektetőnek (pl. jellemzően 5 évig kell a befektetést tartania).

Hogyan kell ezeket a jövedelmeket bevallani?

Függetlenül attól, hogy ezeket a jövedelmeket magyar vagy külföldi forrásból szerezzük, azokat a magánszemélynek kell bevallania személyi jövedelemadó és szociális hozzájárulási adó szempontból is (önadózás szabályai szerint). Az esetek többségében a magyar szolgáltatóknak (pl. befektetési szolgáltatónak vagy hitelintézetnek) sem kell a vonatkozó szja és egyéb közterheket levonnia – külföldi online (tőzsdei) platformnak meg pláne nincs ilyen kötelezettsége Magyarországon.

Fontos, hogy be kell kategorizálni az adott jövedelmeket és ez alapján kell megállapítani az adókötelezettséget. Lehet például, hogy ellenőrzött tőkepiaci ügyletről (Stock vagy ETF-ek (Exchange Trading Fund)), tőzsdei értékpapír után fizetett osztalékról (Dividend on Real) vagy árfolyamnyereségről beszélünk, de az is előfordul, hogy egyéb jövedelemről. Ilyen utóbbi jövedelemkategóriába eshetnek például a származékos ügyletek (CFD-k (Contract for Difference)) vagy a kriptovaluta ügyletek. Mindezeknek más és más lehet az adózása, olykor még az adóalapja is.

Általánosságban elmondható például, hogy amennyiben van a magánszemélynek a minimálbér 24-szeresét meghaladó jövedelme, akkor szociális hozzájárulási adót csak az ún. egyéb jövedelem kategóriába eső pénzügyi instrumentumokon kell megfizetni, mint például az értékpapírnak nem minősülő kriptovalutákon, bitcoinokon vagy a származtatott ügyleteken, mint pl. a CFD-éken.

Mi alapján lehet a jövedelmet meghatározni?

Az online (tőzsdei) platformoknál elérhetőek részletes kimutatások, amelyek napról napra követik az akár éves szinten ezernyi ügylet nyereségét és veszteségét is. Ezeket a kimutatásokat mindenképpen érdemes ellenőrizni adózási szempontból is, mert korántsem biztos, hogy ha az adott évben összességében veszteséggel zártuk az online kereskedéseinket, nem merül fel személyi jövedelemadó vagy szociális hozzájárulási adó kötelezettségünk.

A nyereség a veszteséggel korlátlanul szembeállítható?

Erre nincs egy egyértelmű igenlő válasz, hiszen ez attól függ, hogy milyen pénzügyi instrumentumról van szó és hogy a kereskedés az adott instrumentummal például milyen platformon pl. hivatalos tőzsdén folyik vagy sem. Ha tőzsdén kereskedett értékpapírról beszélünk, akkor ún. ellenőrzött tőkepiaci ügyletekről van szó, és egyértelmű igen a válasz. Ez azokat a kereskedéseket jelenti, amelyek hivatalos tőzsdéken bonyolódnak, mint pl. a Budapesti Értéktőzsdén, a frankfurti, a londoni vagy más hivatalos értéktőzsdéken. Ilyen ellenőrzött tőkepiaci ügyletek nyereségeinek és veszteségeinek együttes összege adóköteles csak egy adott adóéven belül. Sőt ismert ezen értékpapírok esetében az adókiegyenlítés intézménye, ami azt jelenti, hogy összesen 3 adóév tekintetében például a korábbi két év veszteségeit is figyelembe lehet venni az adott 3. év nyereségének csökkentésére. Ezért is lehet fontos például egy-egy adóév tekintetében a veszteségeket is feltüntetni az szja bevallásban.

Hogyan kell forintra átszámítani a külföldi devizában lévő pénzügyi instrumentumok nyereségét?

A (tőzsdei) platform igazolása alapján a magánszemélynek főszabály szerint az MNB által közzétett hivatalos napi devizaárfolyamai használatával kell napi szinten forintra átszámítania az online számlán napi szinten realizált nyereséget és veszteséget. Ez sok esetben nem szokott könnyű feladat lenni, főleg ha napi szinten több száz ügylet is realizálódik egy online számlán.

A NAV által kiajánlott eSZJA bevallásban szerepelnek ezek a „modern” jövedelmek?

Néhány kivételtől eltekintve alapvetően nem szerepelnek ezek a jövedelmek a NAV által kiajánlott eSZJA bevallásban sem a személyi jövedelemadó, sem a szociális hozzájárulási adó kötelezettségek között. Mivel önadózásról van szó, a magánszemélynek saját magának kell adatot szolgáltatnia az adóév során realizált jövedelmeiről, amelyet a jövedelem konkrét típusától függően kell feltüntetnie az szja bevallásában legyen az ellenőrzött tőzsdei ügylet, osztalék, árfolyamnyereség vagy akár egyéb jövedelem.

Mint látható sok olyan kérdéskör merül fel az online (tőzsdei) platformokon zajló ügyletek kapcsán, ami nem egyszerű feladat elé állítja az adózásban tapasztalatlan magánszemélyeket. Javasolt ezért körültekintően tájékozódni a helyes adókötelezettség meghatározásához, főleg a közeledő éves szja bevallások elkészítése kapcsán.

Below we collected the most important notices and guidelines published on the Hungarian Tax Authority’s website in recent weeks.

Minimálbér, garantált bérminimum (2021.03.01.)

Katás vállalkozások és partnereik: mikor és kinek kell a 40 százalékos mértékű adót megfizetnie? (2021.03.02.)

Márciusra is érvényesek a kedvező szabályok (2021.03.02.)

Mezőgazdasági őstermelői tevékenység 2021-ben Gyakran ismételt kérdések (2021.03.02.)

NAV-ajánlás a számlázó programok fejlesztőinek (2021.03.03.)

Szankciómentesség a külföldi adóalanyok távértékesítés utáni számlaadat-szolgáltatására (2021.03.03.)

Gépjárműadóval kapcsolatos gyakran ismételt kérdések (2021.03.03.)

Pénzügyi képviselet a brexit után (2021.03.03.)

Megszűnik a fordított áfa a munkaerő-kölcsönzés szektorban (2021.03.05.)

Mezőgazdasági őstermelői tevékenység 2021-ben Gyakran ismételt kérdések (2021.03.08.)

Magánszemélyek, egyéni vállalkozók fizetési kedvezménye (2021.03.08.)

Gazdálkodó szervezetek, egyéni vállalkozók fizetési kedvezményei (2021.03.08.)

Márciusra nem kell katát fizetni (2021.03.12.)

Újabb kedvezmény az adózási könnyítéseket igénybe vevő egyéni és társas vállalkozásoknak (2021.03.12.)

Március hónapra újabb ágazatokban érvényesíthetők a veszélyhelyzeti adózási könnyítések (2021.03.12.)

Gyakori kérdések és válaszok az szja-bevallásról 2021 (2021.03.12.)

Az elektronikus kereskedelemre vonatkozó új áfaszabályok (2021.03.16.)

Családi kedvezmény érvényesítése egyedülállók családi pótlékának folyósítása esetén (2021.03.26.)

Nem minden energiahatékonysági beruházáshoz társul adókedvezmény (2021.03.31.)

2021. márciusában a súlyosbodó járványügyi helyzet, valamint a bekövetkezett szigorítások miatt a vállalkozások egy újabb köre vehet igénybe adókedvezményeket és bértámogatást a már támogatott vállalkozások mellett. Ezen felül az ún. internet-hozzáférési szolgáltatási kedvezmény és a bérletidíj-fizetési mentesség is meghosszabbításra került.

Az alábbiakban az ezekkel kapcsolatos főbb tudnivalókat foglaltuk össze.

Milyen adókedvezmények érhetők el?

* Jelen esetben az általános szabályok szerinti jogosultsági időszakokat tüntettük fel kizárólag a 2021-es év tekintetében. Az alábbiakban kifejtettek alapján meghatározott tevékenységi körökre speciális előírások vonatkoznak.

Mekkora összegű bértámogatás kapható?

A bértámogatás (vissza nem térítendő állami támogatásként adott) összege a bruttó munkabér 50%-a, de legfeljebb havi 241.500 Ft, 2021. február 1-től pedig 251.100 Ft (a megemelt minimálbér miatt). Itt fontos kritérium, hogy a munkaviszony minimum 2021. április 30-ig fenn kell, hogy álljon.

Mely tevékenységek jogosítanak kedvezményekre és bértámogatásra, és milyen időszakra vonatkozóan?

A kormányrendelet tételesen felsorolja azokat a tevékenységeket, melyek alapján jogosult lehet egy vállalkozás az említett adókedvezményekre és bértámogatásra. Azonban fontos figyelemmel lenni arra, hogy ezen tevékenységek az alábbi csoportokra kerültek felosztásra:

1. Az 1-25. pontban felsorolt (fő)tevékenységet végzők 2021. I. negyedévre vonatkozóan jogosultak a kedvezmények igénybevételére, bértámogatásra pedig a 2020. november 11-től 2021. április 10-ig terjedő időszakban lehet kérelmet benyújtani (figyelemmel a 3. pontban említett szálláshely-szolgáltatókra vonatkozó kivételekre is).
2. A 26-56. pontban szereplő (fő)tevékenységet végzők esetében a rendelkezés csak 2021. március 8-31. napja között hatályos, mivel ezen vállalkozásoknak csak március 8. napjától kellett bezárniuk. Így ők csak március hónapjára igényelhetik a kedvezményeket és a bértámogatást.
3. Szálláshely-szolgáltatási főtevékenységet végzők (19-22. pontok) 2020. december 10. és 2021. április 10-ig terjedő időszakban nyújthatják be bértámogatási igényüket.

Megjegyezzük, hogy a kedvezmények és a bértámogatás igénybevételének feltétele, hogy a vállalkozás minimum 6 hónapja túlnyomórészt a megjelölt tevékenységet (tényleges főtevékenységként) végzi és az abból származó bevétele az összes bevétel minimum 30%-a vagy ennél magasabb arány. Az is fontos szempont, hogy a bértámogatást saját jogon nem veheti igénybe egy egyéni vállalkozó vagy társas vállalkozó, hanem csak az általa foglalkoztatott után.

Az említett tevékenységek tehát a következők:

1. Éttermi, mozgó vendéglátás (TEÁOR 5610) tevékenység,
2. Rendezvényi étkeztetés (TEÁOR 5621) tevékenység,
3. Italszolgáltatás (TEÁOR 5630) tevékenység,
4. Filmvetítés (TEÁOR 5914) tevékenység,
5. Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése (TEÁOR 8230) tevékenység,
6. Sport és szabadidős képzés (TEÁOR 8551) tevékenység,
7. Előadó-művészet (TEÁOR 9001) tevékenység,
8. Előadó-művészetet kiegészítő (TEÁOR 9002) tevékenység,
9. Művészeti létesítmények működtetése (TEÁOR 9004) tevékenység,
10. Múzeumi tevékenység (TEÁOR 9102) tevékenység,
11. Növény-, állatkert, természetvédelmi terület működtetése (TEÁOR 9104) tevékenység,
12. Sportlétesítmény működtetése (TEÁOR 9311) tevékenység,
13. Sportegyesületi tevékenység (TEÁOR 9312),
14. Testedzési szolgáltatás (TEÁOR 9313) tevékenység,
15. Egyéb sporttevékenység (TEÁOR 9319) tevékenység,
16. Vidámparki, szórakoztatóparki (TEÁOR 9321) tevékenység,
17. Fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR 9604) tevékenység,
18. n.s. egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység (TEÁOR 9329)
19. Szállodai szolgáltatás (TEÁOR 5510) tevékenység,
20. Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR 5520) tevékenység,
21. Kempingszolgáltatás (TEÁOR 5530) tevékenység,
22. Egyéb szálláshely szolgáltatás (TEÁOR 5590) tevékenység,
23. Utazásközvetítés (TEÁOR 7911) tevékenység vagy
24. Utazásszervezés (TEÁOR 7912) tevékenység
25. n.s. egyéb szárazföldi személyszállítás (TEÁOR 4939) tevékenység
26. Iparcikk jellegű bolti vegyes kiskereskedelem (TEÁOR 4719) tevékenység,
27. Audio-, videoberendezés kiskereskedelme (TEÁOR 4743) tevékenység,
28. Textil-kiskereskedelem (TEÁOR 4751) tevékenység,
29. Villamos háztartási készülék kiskereskedelme (TEÁOR 4754) tevékenység,
30. Bútor, világítási eszköz, egyéb háztartási cikk kiskereskedelme (TEÁOR 4759) tevékenység,
31. Könyv-kiskereskedelem (TEÁOR 4761) tevékenység,
32. Papír-, írószer-, irodaszer- és nyomtatvány-kiskereskedelem (TEÁOR 476203) tevékenység,
33. Zene-, videofelvétel kiskereskedelme (TEÁOR 4763) tevékenység,
34. Sportszer-kiskereskedelem (TEÁOR 4764) tevékenység,
35. Játék-kiskereskedelem (TEÁOR 4765) tevékenység,
36. Ruházat kiskereskedelem (TEÁOR 4771) tevékenység,
37. Lábbeli-, bőráru-kiskereskedelem (TEÁOR 4772) tevékenység,
38. Óra-, ékszer-kiskereskedelem (TEÁOR 4777) tevékenység,
39. Egyéb m.n.s. új áru kiskereskedelme (TEÁOR 4778) tevékenység,
40. Használtcikk bolti kiskereskedelme (TEÁOR 4779) tevékenység,
41. Videokazetta, lemez kölcsönzése (TEÁOR 7722) tevékenység,
42. Egyéb személyi használatú, háztartási cikk kölcsönzése (TEÁOR 7729) tevékenység,
43. Egyéb foglalás (TEÁOR 7990) tevékenység,
44. Szerencsejáték, fogadás (TEÁOR 9200) tevékenység, kivéve a totózó és lottózó,
45. Szórakoztatóelektronikai cikk javítása (TEÁOR 9521) tevékenység,
46. Lábbeli, egyéb bőráru javítása (TEÁOR 9523) tevékenység,
47. Bútor, lakberendezési tárgy javítása (TEÁOR 9524) tevékenység,
48. Óra-, ékszerjavítás (TEÁOR 9525) tevékenység,
49. Egyéb személyi, háztartási cikk javítása (TEÁOR 9529) tevékenység,
50. Fodrászat, szépségápolás (TEÁOR 9602) tevékenység,
51. n.s. egyéb személyi szolgáltatás (TEÁOR 9609) tevékenység,
52. Virág-, koszorú- és dísznövény-kiskereskedelem (TEÁOR 477601) tevékenység,
53. Oktatási intézményben működő vállalkozások esetén Egyéb vendéglátás (TEÁOR 5629) tevékenység,
54. Járművezetés oktatás (TEÁOR 8553) tevékenység,
55. n.s. egyéb oktatás (TEÁOR 8559) tevékenység vagy
56. Oktatást kiegészítő (TEÁOR 8560) tevékenység

Ugyanakkor a felsorolt tevékenységekre vonatkozik pár kivétel szabály, amikor az adott tevékenységet végző nem válik jogosulttá sem adókedvezményre, sem bértámogatásra.

A digitális oktatással kapcsolatban elérhető bármilyen kedvezmény?

Igen, elérhető. Az ún. internet-hozzáférési szolgáltatási kedvezmény a veszélyhelyzet ideje alatt 2021. március hónapra is jár azon családoknak, akiknek van olyan gyermeke, aki alapfokú oktatásban vesz részt.

Bérletidíj-fizetési mentesség

Az előzőeken túlmenően a bérletidíj-fizetési mentességről szóló kormányrendelet is módosításra került. Ez alapján a bérbeadó a bérleti díj 2021. március hónapra eső részét nem követelheti a bérlőtől

• az állam vagy a helyi önkormányzat, valamint
• az állam vagy a helyi önkormányzat többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság
  tulajdonában lévő helyiség tekintetében fennálló bérleti szerződés alapján.

A bérleti díjat olyan esetekben nem lehet követelni (a megfizetett díjat pedig vissza kell fizetni március 16-ig), amikor a bérlő az adott helyiségben az alább felsorolt tevékenységek valamelyikét 2021. március 3. napján már végezte és a bérleti szerződés a rendelet hatályba lépése előtt már fennállt.

1. iparcikk jellegű bolti vegyes kiskereskedelem,
2. audio-, videoberendezés kiskereskedelem,
3. textil-kiskereskedelem,
4. villamos háztartási készülék kiskereskedelem,
5. bútor, világítási eszköz, egyéb háztartási cikk kiskereskedelem,
6. könyv-kiskereskedelem,
7. papíráru-kiskereskedelem,
8. zene-, videofelvétel kiskereskedelem,
9. sportszer-kiskereskedelem,
10. játék-kiskereskedelem,
11. ruházat kiskereskedelem,
12. lábbeli-, bőráru-kiskereskedelem,
13. óra-, ékszer-kiskereskedelem,
14. egyéb m.n.s. új áru kiskereskedelem,
15. használtcikk bolti kiskereskedelem,
16. videokazetta, lemez kölcsönzése,
17. egyéb személyi használatú, háztartási cikk kölcsönzése,
18. egyéb foglalás,
19. szerencsejáték, fogadás tevékenységet, kivéve a totózó és lottózó,
20. szórakoztatóelektronikai cikk javítása,
21. lábbeli, egyéb bőráru javítása,
22. bútor, lakberendezési tárgy javítása,
23. óra-, ékszerjavítás,
24. egyéb személyi, háztartási cikk javítása,
25. fodrászat, szépségápolás,
26. n.s. egyéb személyi szolgáltatás,
27. virág-, koszorú- és dísznövény-kiskereskedelem,
28. oktatási intézményben működő vállalkozások esetén egyéb vendéglátás,
29. járművezetés oktatás,
30. n.s. egyéb oktatás,
31. oktatást kiegészítő tevékenységet végzett.

Ugyanakkor a felsorolt tevékenységekre vonatkozik pár kivétel szabály, amikor a bérletidíj-fizetési mentesség nem alkalmazható. Ezek a kivételek megegyeznek az adókedvezményeknél és bértámogatásnál megadottakkal (pl. egyéb m.n.s. új áru kiskereskedelme, ha a tevékenységet végző az optikai és a mezőgazdasági tevékenységet tényleges főtevékenységként folytatja).

Summary

• A rendelettel érintett kötelezettségek és ennek megfelelően adókedvezmények: SZOCHO, szakképzési hozzájárulás, rehabilitációs hozzájárulás, KATA, valamint KIVA (személyi jellegű ráfordítások tekintetében) esetében jellemzően azon vállalkozásoknál, ahol a mentesített tevékenységet főtevékenységként folytatják (vannak kivételek is ez alól).
• Az 1-25. pontban szereplő tevékenységek esetén a kedvezmények és a bértámogatás 2021. első negyedévében igénybe vehetők, míg a 26-56. pontban lévők csak 2021. március hónapjában. Itt a szálláshely-szolgáltatásokra vannak kivételek.
• A megjelölt tevékenységeken belül is akad néhány kivétel, melyek nem jogosítanak a kedvezmények és a bértámogatás igénybevételére.
• A digitális oktatással kapcsolatban 2021. március hónapra internet előfizetési támogatás kérhető.
• Egyes esetekben a rendelkezés bérletidíj-mentességet biztosít olyan helyiségek bérlése kapcsán, melyekben a felsorolt, járványügyi helyzettel súlyosan érintett tevékenységek valamelyikét végzik.

Egy régóta húzódó, munkaerő-kölcsönzési szolgáltatásokkal kapcsolatos áfa kérdésben döntött a minap az Európai Bizottság. A döntés következtében 2021. április 1. napjától a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó magyar áfa szabályok szűkebb körben teszik lehetővé az ún. fordított adózást, a legtöbb esetben egyenesen fognak adózni ezek a szolgáltatások.

A módosításhoz nem kapcsolódik az Áfa törvényben átmeneti szabály, ugyanakkor az elmúlt héten pénteken a Pénzügyminisztérium és a NAV kiadott egy közös tájékoztatót, ami több gyakorlati kérdést is tisztáz a hatálybalépéssel és az új előírások alkalmazásával kapcsolatban.

A következőkben ismertetünk néhány kérdéskört, ami meglátásunk szerint tipikusan felmerülhet a munkaerő-kölcsönzési szolgáltatásban érintett adózóknál (akár a szolgáltatást nyújtó, akár az igénybevevő oldalán). Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy átmeneti szabály hiányában az esetek minden körülményének és tényének ismeretében lehet egy munkaerő-kölcsönzési szolgáltatást áfa szempontból megítélni és arról véleményt mondani az átmeneti időszak tekintetében.

Mely szolgáltatások adóznak továbbra is fordítottan?

A módosítás eredményeként kizárólag a következő ún. „építőipari” munkaerő-kölcsönzési szolgáltatások maradnak továbbra is a fordított adózás hatálya alatt:

• az építési-szerelési munkával létrehozott, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzendő ingatlan átadásával (termékértékesítéssel) kapcsolatos szolgáltatások, valamint
• az ingatlan létrehozására, bővítésére, átalakítására, megváltoztatására irányuló építési, szerelési munkával kapcsolatos szolgáltatások.

Ezekben az esetekben természetesen a fordított adózás egyéb feltételeinek is meg kell felelniük az adózóknak (pl. a szolgáltatás nyújtója és igénybevevője is rendelkezik magyar adószámmal, azaz áfa alanynak minősül, nem élvez alanyi adómentességet, stb.) ahhoz, hogy ténylegesen fordított adózást alkalmazhassanak.

A fentiekben nem említett esetekben a munkaerő-kölcsönzési szolgáltatások 2021. április 1-jétől egyenesen adóznak áfa szempontból.

Mi a rendező elv az átmeneti időszak számlázásaival kapcsolatban?

Átmeneti szabályok hiányában a fordított adózás alól kieső munkaerő-kölcsönzési szolgáltatások áfa terhére az adott ügylet Áfa törvény szerinti teljesítésének időpontja az irányadó.

Ennek következtében amennyiben az áfa szerinti teljesítésre 2021. április 1-jét megelőzően kerül sor, úgy arra az ügyletre még a fordított adózás szabályait kell alkalmazni. Ugyanakkor amennyiben a szolgáltatásnyújtás Áfa törvény szerinti teljesítése április 1-jére vagy azt követő időpontra esik, abban az esetben már az egyenes adózás szabályai szerint szükséges eljárni.

A munkaerő-kölcsönzési iparágban gyakori az ún. időszakos elszámolás. Ilyen esetekben az Áfa törvény speciális teljesítési szabályai mentén kell eljárni. Itt lényeges szempont például, hogy egy adott időszakról utólag vagy előre számol el partnerével a szolgáltatás nyújtója. Az Áfa törvény ugyanis ezekhez az elszámolási módokhoz eltérő teljesítési szabályt határoz meg. Mindazonáltal egységes rendező elv ezekben az esetekben is az, hogy fordított adózású számlát kell kiállítani, ha az időszakos elszámolású ügylet áfa szerinti teljesítése április 1. előtti, és egyenes adózású számlát, ha a teljesítés április 1-jére vagy azt követő időpontra esik.

Ha a számlázandó időszak áthúzódik április 1-jén, például az elszámolás kéthavonta történik (március-április), akkor sem kell megbontani a vonatkozó számlát. Az ilyen esetekben is az Áfa törvény szerinti teljesítés lesz az irányadó rendező elv.

Van tisztázatlan kérdés a szabályozással kapcsolatban áfa szempontból?

Tekintettel arra, hogy az Áfa törvény nem tartalmaz átmeneti előírásokat, példának okáért értelmezés kérdése, hogy kell eljárni előleg fizetése esetén. Ha például április 1-jét követően történik a végszámla kiállítása, de előleget a szolgáltatásnyújtó már kapott ezt megelőzően partnerétől, amit fordított adózásúként kezelt áfa szempontból, kérdéses, hogy ezt hogyan kell beszámítani a végszámlába.

A munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatos 2015-ös áfa módosítás (amikor egyenesből lett fordított adózás) ezt a kérdéskört megnyugtatóan rendezte az átmeneti szabályozással és a kapcsolódó 2015/2. Adózási kérdéssel. Ugyanakkor jelenleg erre a kérdéskörre vonatkozóan egyelőre nincs konkrét előírás vagy iránymutatás.

Milyen feladatok merülnek fel az „átállással” kapcsolatban?

Az érintett adózóknak többek között számolnia kell azzal, hogy a számlázási rendszert, illetve a folyamataikat hozzá kell igazítani a módosításhoz és az átmenettel kapcsolatos rendező elvhez. E tekintetben például a számlázási programot lehet szükséges módosítani, ami adott esetben bonyolult lehet tekintettel az évközi változásra.

A programnak ugyanis kezelnie kell a különböző munkaerő-kölcsönzési tevékenységeket (építőipari vagy egyéb munkaerő-kölcsönzési szolgáltatás), valamint az átmeneti időszak tekintetében azt, hogy időszakos elszámolásról van szó vagy a főszabály alkalmazandó (pl. egy egyszeri teljesítésre), és ezek alapján egyenesen vagy fordítottan adózik az ügylet.

Az is elképzelhető, hogy már egy kiállított számlát kell módosítani és ennek megfelelően arról tájékoztatni szükséges a partnert többek között azon okból is, mert jelentős áfa finanszírozási kérdés merülhet fel.

Az Európai Unió nemzeti adóhatóságai egyre több információhoz jutnak a közvetett adók területén. Magyar viszonylatban gondoljunk csak az online pénztárgépekre, az online számlaadat-szolgáltatási kötelezettségre vagy az EKAER-re (amit 2021. január 1-től az ún. BIREG vált ki, egészít ki).

Az Európai Unió információ éhsége a közvetlen adók területét sem kímélte sokáig. 2011-től megszülettek sorra az Adómegállapítási és Jogsegély Irányelvek (Directive on Administrative Cooperation, DAC), immáron a hatodik, a sokat emlegetett DAC 6 (2018/82/EU Irányelv), és azok magyar jogszabálya az Aktv. (2013. évi XXXVII. tv.) A DAC irányelvek szabályai az OECD Adóalap Erózió és Nyereség-átcsoportosítási (Base Erosion and Profit Shifting, BEPS) akciópontjainak mentén szabályozzák a kisebb-nagyobb vállalatcsoporttal rendelkező adózók és szolgáltatóik adatszolgáltatási kötelezettségét.

A témakör aktualitását jelenleg az adja, hogy 2021. február 28-áig jelentést kell tenni azokról az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó határokon átnyúló konstrukciókról, amelyek végrehajtásának első lépése 2018. június 25. és 2020. június 30. közé esett. Ennek apropóján cikksorozatunk első részében a DAC 6 és a magyar szabályozás lényegét foglaljuk össze, rámutatva egy-egy gyakorlati kérdéskörre.

Mi áll az adatszolgáltatási kötelezettség fókuszában?

Az adóhatóságnak benyújtandó adatszolgáltatás célja, hogy olyan ügyletekről, konstrukciókról, struktúrákról szerezzenek az adóhatóságok tartalmi információkat, amelyek rendelkeznek valamilyen határon átnyúló elemmel, azaz két vagy több országot érintenek. Ebben a körben például olyan vállalatcsoportokra kell gondolni, akik több országban (Európai Unióban vagy akár azon kívül is) rendelkeznek gazdasági jelenléttel.

Az adatgyűjtés tágan vett célja az, hogy olyan adóoptimalizációs „termékekkel”, konstrukciókkal, struktúrákkal kapcsolatban gyűjtsenek adatokat, amelyek végső soron jövedelmeket „offshore” területekre helyeznek ki vagy egy vállalatcsoport teljes adókötelezettségét csökkentik. További célja az adatgyűjtésnek, hogy az adóhatóságok olyan ügyletekről, lépésekről kapjanak információkat, melyek kapcsán a pénzügyi számlákra és a tényleges tulajdonosokra vonatkozó információcserét próbálják kijátszani.

Kikre vonatkozik az adatszolgáltatás?

Az adatszolgáltatás a pénzügyi közvetítőkre (például pénzügyi intézményekre, biztosítókra, befektetési- és pénzügyi tanácsadókra), az adótervezésben közreműködő személyekre (például adó- és jogi tanácsadókra, könyvvizsgálókra, könyveléssel, bérszámfejtéssel foglalkozó szolgáltatókra, az említett szolgáltatásokat nyújtó szolgáltató központokra (angolul Shared Service Center, SSC)) és végső soron az adózókra vonatkozik.

A gyakorlatban nemcsak azokra az adózókra és közreműködőkre terjed ki az adatszolgáltatás, akik „megrendelik”, megveszik vagy kitalálják (utóbbiakat hívjuk aktív közreműködőknek) a határon átnyúló adótervezési ötletet, konstrukciót, hanem azokra az ún. passzív közreműködőkre (tax authorities, courts, public notaries, the police, etc.) or résztvevőkre is, akik az adótervezési konstrukció vagy struktúra megvalósításában segítenek vagy valamilyen módon érintettek.

Az adatszolgáltatás jellemzően vonatkozhat például arra a könyvelési szolgáltatóra, aki jelentendő adótervezési ügyletet könyvel le, illetve arra a könyvvizsgálóra is, aki egy immateriális jószág könyvértékét hagyja jóvá mielőtt azt Magyarországról áthelyezik vagy eladják egy másik Európai Uniós csoportvállalathoz.

Bizonyos esetekben anya- és leányvállalatok viszonylatában, illetve leányvállalatok egymás közötti viszonylatában is alkalmazni kell a DAC 6 irányelvet, ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy például telephelyek egymás közötti ügyleteiben vagy a központi iroda (angolul head office) és egy másik országában lévő telephely (angolul permanent establishment) eszköz allokációja jelentésköteles-e.

Milyen adónemeket érint az adatszolgáltatás?

Az érintett közvetlen adók körét az irányelv és a magyar szabály sem határozza meg. Ugyanakkor egy negatív felsorolást adnak a jogszabályok, hogy melyek azok az adónemek, amelyek az alkalmazási körön kívül esnek. Ezek az adatszolgáltatás alá nem eső adónemek pedig az általános forgalmi adó, a vámok, a jövedéki adók és a kötelező társadalombiztosítási járulékok.

Mit jelent a „határon átnyúló konstrukció”?

Ez a kifejezés olyan, egy vagy több szakaszból álló jogügylet vagy jogügylet sorozatot takar, amikor több adójogrendszer érintett (Európai Unión belül és kívül is lehet ilyen) és nem feltétlenül több jogi entitás vesz részt a tranzakcióban, hanem például egyik oldalon a társaság központi irodája van, másik oldalon pedig pusztán társasági adó szempontú jelenlét van (telephely). Konstrukció lehet például egy vállalatfelvásárlási tranzakció, egy csoporton belüli átstrukturálás, társasági adó szempontú telephely létrejötte, szerződés, csoportfinanszírozással kapcsolatos kifizetések is.

Olyan ügyletek is beletartoznak a jelentendő körbe, amelyek hatással lehetnek az államok közötti információcserére (például pénzügyi számlák tekintetében) vagy vállalatok, pénzügyi számlák tényleges tulajdonosának azonosítására.

Milyen ügyletek érintettek? Hogyan lehet felismerni a jelentendő konstrukciókat?

A DAC 6 irányelv több ismertetőjegyet (angolul hallmark) sorol fel, amelyet teljes egészében átvett a magyar Aktv-ben lévő szabályozás is. Vannak általános and speciális ismertetőjegyek, amelyek a jogalkotók szerint arra adhatnak okot, hogy a határon átnyúló konstrukcióknak, struktúráknak adóelkerülési céljuk van, és egy jövedelem egyik érintett országban sem adóköteles vagy az adókötelezettség jelentősen kisebb, mint a határon átnyúló tranzakció végrehajtása előtt.

Általános ismertetőjegy az, ha az adózó vagy a konstrukcióban résztvevő titoktartást vállal, hogy nem fedi fel sem az adóhatóságnak, sem másnak a konstrukciót, vagy ha a közreműködő sikerdíjas megállapodást köt az adóelőny összegéhez kapcsolódóan, illetve ha a konstrukcióban standard megállapodásokat („dobozos” termékeket) használnak.

Különös ismertetőjegy négy alapvető kategóriát foglal magában: a fő előny vizsgálatára vonatkozó ismertetőjegyeket, a határon átnyúló ügyletekhez kapcsolódó ismertetőjegyeket, az automatikus információcserére és tényleges tulajdonosokra vonatkozó ismertetőjegyeket, valamint a transzferárazással kapcsolatos ismertetőjegyeket.

Véleményünk szerint, amit a Pénzügyminisztérium tájékoztatója (Tájékoztató) is megerősít, az ismertetőjegyeket szűken kell értelmezni. Tehát nem alkalmazandó a jelentéstételi kötelezettség például a transzferárakra vonatkozó megállapítások esetében, ha azok előzetes ármegállapítási megállapodással (Advanced Pricing Agreement, APA) lefedettek bevonva két vagy több adóhatóságot is. Nem vonatkozik továbbá az adatszolgáltatás olyan alacsony értékű csoporton belüli szolgáltatásokra, ahol egyszerűsített ármegállapítási módszert alkalmaznak, anélkül, hogy konkrét funkcióelemzés eredményeként határoznák meg a szokásos piaci árat.

Fontos kiemelni, hogy végső soron nem biztos, hogy adóelkerülés áll fenn egyik vagy másik érintett ország viszonylatában az adott konstrukcióban, azonban felmerülhet, hogy az adókijátszás veszélye potenciálisan fennáll. Ez azt jelenti, hogy ha tudomásunk van arról, hogy nincs adókijátszás az ügyletben, akkor is jelenteni kell az ügyletet, ha felismerjük az ismertetőjegyek valamelyikét (és ehhez kapcsolódóan bizonyos esetekben a főelőny teszt is teljesül) és van határon átnyúló elem.

Egyes ismertetőjegyek felismerése önmagában nem jelenti azt, hogy az ügyletet jelenteni kellene. Bizonyos ismertetőjegyek esetében ugyanis az adatszolgáltatási kötelezettség kizárólag abban az esetben áll fenn, ha az adott konstrukció, struktúra átmegy az ún. főelőny teszten is (angolul main benefit test). Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a határon átnyúló konstrukció, struktúra kapcsán az állapítható meg, hogy a fő előny vagy a fő előnyök egyike adózási természetű.

Meglátásunk szerint az ismertetőjegyek úgy kerültek meghatározásra, hogy kellőképpen tág teret biztosítsanak a jelentéstételnek és végső soron az adóhatósági vizsgálódásnak. Az már egy másik kérdés, hogy vajon az adóhatóság milyen szempontok alapján választja ki a kapott adattömegből azokat a konkrét eseteket, ahol behatóbb vizsgálatot végez egyik vagy másik vállalatcsoportnál, közreműködőnél vagy érintettnél.

Mikor kell adatot szolgáltatni meglévő és múltbeli ügyletekre?

Felismerése esetén a konstrukciót főszabály szerint a közreműködőnek kell jelentenie az adóhatósághoz a tanácsadást követő 30 napon belül az erre rendszeresített nyomtatványon elektronikus úton (KONSTR nyomtatvány).

Amennyiben nincs közreműködő tanácsadó a konstrukcióban vagy a közreműködő értesítette az érintett adózót, hogy a jelentésre az adózó köteles (például titoktartásra hivatkozva), akkor az adózónak magának kell adatot szolgáltatnia az adóhatóság felé a fenti határidőn belül.

Kérdésként merül fel, hogy mikortól számítódik a 30 nap. Itt rendező elv az, hogy attól a naptól számítódik a 30 nap, amikor a konstrukció az érintett adózó számára ismert és elérhető (meglátásunk szerint például az adótanácsadó egy összefoglaló dokumentumban részletesen bemutatja a konstrukció lépéseit és emailben elküldi azt az adózónak) vagy ha a konstrukció végrehajtásának első lépése már ennél korábbi időpontra tehető, akkor ez utóbbi naptól kell számítani a 30 napot.

Az adatszolgáltatási kötelezettség 2020. július 1-től indult az ezen időpontot követően kialakított struktúrákra, konstrukciókra vonatkozóan. Ugyanakkor azokról az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó határokon átnyúló konstrukciókról, amelyek végrehajtásának első lépése 2018. június 25. és 2020. június 30. közé esett a jelentést visszamenőlegesen is meg kell tenni 2021. február 28-áig.

Van-e bírság amivel számolni kell, ha nem kerül jelentésre a határon átnyúló egyébként jelentendő ügylet?

Az adatszolgáltatási, valamint értesítési kötelezettség elmulasztása, késedelmes, hibás, valótlan tartalmú vagy hiányos teljesítése esetén az adóhatóság az adatszolgáltatásra vagy értesítésre kötelezettet 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja.

Az adóhatóság 5 millió forintig terjedő mulasztási bírságot állapíthat meg, ha az adatszolgáltatásra vagy értesítésre kötelezett az adókötelezettség jogszerű teljesítésére való adóhatósági felhívás határidején belül nem, vagy nem jogszerűen teljesíti kötelezettségét.

Természetesen a bírság kivetését az érintett kimentheti, ha gondosan járt el az adott ügyletben, illetve hivatkozhat arra is például, hogy a jelentés alól fel van mentve, mert ügyvédi titok vagy banktitok köti és erről tájékoztatta ügyfelét. Ez utóbbi esetben azonban az adózónak kell az adatszolgáltatást teljesítenie.

 

Mint látható, a határon átnyúló ügyletekkel kapcsolatos jelentéstételi kötelezettség a közvetlen adók területén számos adózót és szolgáltatót érinthet. Sok az értelmezési kérdés is, főleg az ismertetőjegyekkel kapcsolatban, amelyre következő cikkünkben próbálunk meg válaszokat adni.

Előző hét hétfőn megjelent egy cikkünk az Adózóna website, a hipa-csökkentéssel kapcsolatos gyakran ismételt kérdésekről (az összefoglaló a TruTax honlapján is olvasható). Cikkünkben a leggyakrabban felmerült kérdésekkel kapcsolatban az összefoglaló megírásáig elérhető adóhatósági és jogalkotói jogértelmezéseket, álláspontokat is bemutattuk.

Ezt követően előző hét pénteken a Pénzügyminisztérium kiadott egy sajtóközleményt, amelyben számos kérdésre konkrét és rövid válaszokat adtak a 21NYHIPA nyilatkozattal, az adómérték csökkentésével és a KKV minősítés meghatározásával kapcsolatban.

Ugyanezen a napon este az adóhatóság is közzétett egy tájékoztatót a honlapján a témával összefüggésben gyakran ismételt kérdésekről (amit aztán 2021. február 26-án frissített). Ebben az anyagban részletes válaszok és iránymutatások olvashatók a KATA-alanyok tételes iparűzési adókötelezettsége esetével, a telephely bejelentésével, a 21NYHIPA nyilatkozat benyújtásával, valamint a KKV minősítéssel kapcsolatban.

Emellett a NAV pótólt egy korábbi hiányosságot is, és készített egy külön hipaelőleg-kedvezmény nyilatkozatot az adószámmal nem rendelkező mezőgazdasági őstermelőkre.

Számos nyitott kérdés tehát megválaszolásra került, és a bizonytalanságok egy része megszűnt. Javasoljuk minden ügyfelünknek és partnerünknek, hogy a NAV tájékoztatóját figyelemmel olvassák át, és a hipa könnyítéssel kapcsolatos teendőket az abban foglaltaknak megfelelően végezzék el.

Fontos információ, hogy az a vállalkozó sem veszíti el jogát a kisebb összegű adóelőleg fizetésére, aki nyilatkozatát nem tudja (tudta) határidőben (2021. február 25-ig) elküldeni. Ez igazolási kérelemmel később is pótolható, ám érdemes legkésőbb az adóelőleg megfizetésének az időpontjáig kimenteni a késedelmet, és pótolni a mulasztást.

Below we collected the most important notices and guidelines published on the Hungarian Tax Authority’s website in recent weeks.

Februárra is érvényesek a kedvező szabályok (2021.02.08.)

BREXIT információk (2021.02.11.)

Megemelt minimálbér és garantált bérminimum az adójogviszonyokban – gyakorlati kérdések és válaszok (2021.02.12.)

2021/1. Adózási kérdés – Az új lakások, lakóingatlanok értékesítésének adómértéke (2021.02.15.)

Adatlapok fizetési könnyítésre és/vagy mérséklésre irányuló kérelmek elbírálásához (2021.02.19.)

Az “Adószámmal nem rendelkező mezőgazdasági őstermelő nyilatkozata hipaelőleg-kedvezmény érvényesítéséről” elnevezésű nyilatkozat elérhetősége (2021.02.19.)

A személyi kedvezmény (2021.02.25.)

Gyakran ismételt kérdések a hipa-kedvezménnyel kapcsolatban (2021.02.26.)

Gépjárműadóval kapcsolatos gyakran ismételt kérdések (2021.02.27.)

Az előző év decemberében megalkotott rendeletek alapján a meghatározott előírásoknak megfelelő mikro-, kis- és középvállalkozások jelentős helyi iparűzési adó- és adóelőleg csökkentést vehetnek igénybe. Esetükben a helyi iparűzési adó mértéke 1%-ra, az adóelőleg pedig 50%-kal csökkenhet.

A szabályozással és a kedvezmény igénybevételével kapcsolatban számos kérdés és bizonytalanság merült fel az elmúlt hetekben. Az alábbiakban ezekre a tipikus, és bizonyára sokakat foglalkoztató kérdésekre igyekszünk részben választ adni, részben lényeges szempontokra rámutatni.

Az összefoglalóval kapcsolatban fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy az az elmúlt időszakban az adóhatóságok és a jogalkotó által kiadott tájékoztatásokon és iránymutatásokon alapul, ezáltal a jelenlegi jogértelmezést mutatja. Ugyanakkor számos esetben vannak még nyitott kérdések, valamint egyes esetekben ellentmondások, melyek alapján feltételezhető, hogy az adóhatóság és/vagy a jogalkotó további iránymutatást, tájékoztatót ad ki. Emellett megjegyezzük, hogy az alábbiakban tárgyalt kérdéskörökön kívül is van jó pár értelmezési kérdés, amellyel kapcsolatban javasoljuk a körültekintő eljárást, a speciális helyzetek, kérdéskörök tekintetében pedig az érintett hatóságok véleményének kikérését.

Mely vállalkozók jogosultak igénybe venni az adó mértékének 1%-ra történő csökkentését, valamint az 50%-os adóelőleg kedvezményt?

A 639/2020. kormányrendelet alapján mindkét könnyítést a KKV törvény (2004. évi XXXIV. törvény) által meghatározott mikro-, kis- és középvállalati (KKV) méretnek megfelelő Helyi adókról szóló törvény (1990. évi C. törvény) szerinti vállalkozások azon része jogosult igénybe venni, akiknek az éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 4 milliárd forint.

Első körben tehát a helyi iparűzési adó kötelezetteknek a KKV törvény által meghatározott valamennyi KKV „méret” szabálynak meg kell felelniük, azzal az eltéréssel, hogy a nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg legfeljebb 4 milliárd forint lehet. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy például egy 250 fős, vagy e feletti foglalkoztatotti létszámmal rendelkező vállalkozás árbevétele és/vagy mérlegfőösszege hiába van 4 milliárd forint alatt, nem tudja igénybe venni az iparűzési adó könnyítést.

Értelmezésünk szerint a kormányrendelet szerinti KKV minősítés meghatározása kapcsán is érvénnyel bír az állami adóhatóság által kiadott 2017/49. Adózási kérdés. Ennek megfelelően a foglalkoztatottak létszámára vonatkozó feltételnek minden esetben teljesülnie kell, míg az éves nettó árbevételre, illetve a mérlegfőösszegre előírt vagylagos kritériumok közül elegendő az egyik teljesülése a KKV minősítéshez.

Mely év adatai alapján kell megállapítani a KKV minőségnek való megfelelést?

Az adóelőleg 50%-kal történő csökkentésével kapcsolatban a 639/2020. kormányrendelet 2. § (3) bekezdése konkrétan meghatározza, hogy melyik év adataival szükséges kalkulálni a kormányrendelet szerinti KKV minősítés megállapítása során.

A beszámoló készítésére kötelezett vállalkozónak a 2021. évben kezdődő adóév első napján rendelkezésre álló utolsó, a Számviteli törvény (2000. évi C. törvény) szerint készített és elfogadott beszámolót (a naptári éves adózó esetén ez a 2019. évi beszámoló), vagy elfogadott beszámoló hiányában a becsült mérlegfőösszeg, árbevétel- és létszámadatokat kell figyelembe vennie. A beszámoló készítésére nem kötelezett vállalkozó a 2020. évben végződő adóév árbevétel- és létszámadatai, a 2021. évben tevékenységét kezdő vállalkozó pedig a becsült árbevétel- és létszámadatok alapján kalkulál.

Az adó mértékének 1%-ra történő csökkentésével kapcsolatban a kormányrendelet nem állapít meg ilyen konkrét előírásokat. Ezek alapján arra lehetne következtetni, hogy az adócsökkentés esetén is az adóelőleg kapcsán használt adatokból szükséges kiindulni. Ugyanakkor ismeretes számunkra olyan jogértelmezés is a Pénzügyminisztérium részéről, mely szerint az adócsökkentés kapcsán a 4 milliárd forintos értékhatár a 2021-ben végződő adóév nettó árbevételére vagy mérlegfőösszegére vonatkozik. Ebből pedig az a következtetés is levonható, hogy az adócsökkentés esetében a 2021-ben végződő adóév adataival kell kalkulálni.

Meglátásunk szerint ez az értelmezés nem olvasható ki a kormányrendeletből, illetve ha a kormányrendelet 1. §-át valóban így kell értelmezni, akkor az számos további kérdést vet(het) fel (pl. mi történik abban az esetben, ha a 2019. évi beszámoló alapján a vállalkozó jogosult az adóelőleg csökkentésre, míg a 2021-ben végződő adóév adatai alapján az adó mértékének csökkentésére nem?).

A KKV minőség megállapítása során a kapcsolódó és partnervállalkozások adatait szükséges figyelembe venni?

Az általunk ismert pénzügyminisztériumi álláspont, valamint a NAV honlapján elérhető 21HIPA nyomtatvány kitöltési útmutatója alapján a kormányrendelet szerinti KKV minősítés meghatározása során a KKV tv. szerinti kapcsolódó és partnervállalkozások adataival is szükséges számolni.

A KKV minőség megállapítása során a KKV tv. szerinti ún. kétéves szabályt is alkalmazni kell?

Amennyiben a 639/2020. kormányrendelet adóelőleg csökkentéssel kapcsolatos előírásait nézzük, akkor meglátásunk szerint mivel ebben az esetben a jogszabály konkrétan megjelöli azt az évet (éveket), mely alapján a KKV minősítést el kell végezni, így a „kétéves szabályt” (KKV tv. 5. § (3) bekezdés) nem kell alkalmazni.

Ahogy a fentiekben utaltunk arra, az adócsökkentés esetében ilyen, konkrét évre történő utalás nem történik. Emellett értelmezésünk szerint a kormányrendelet 1. §-a kizárólag az árbevétel és mérlegfőösszeg adatokra ad megszorító szabályt a KKV kritériumok tekintetében (lásd a fenti 4 milliárdos küszöböt). Mindezekből az következne, hogy az adócsökkentés kapcsán szükséges alkalmazni a „kétéves szabályt”.

Ezt látszik megerősíteni a már említett 21HIPA nyomtatvány kitöltési útmutatója is. Az útmutató konkrétan nem említi az adott előírást, ugyanakkor az a következők szerint fogalmaz: „egyebekben a KKV törvény szerinti KKV mikro-, kis- és középvállalkozásra vonatkozó egyéb előírásai (pl.: létszámkritérium, partnervállalkozásokra vonatkozó összeszámítási szabály) változatlanul alkalmazandóak”.

Ezzel szemben ismeretes számunkra olyan jogértelmezés is a Pénzügyminisztérium részéről, mely szerint a „kétéves szabály” azért nem alkalmazandó, mert a kormányrendeletben lévő 4 milliárdos küszöbérték szabály kontextusa kizárja annak alkalmazhatóságát. E tekintetben tehát szükséges lenne az előírások pontosítása és/vagy az egységes jogértelmezés kialakítása.

Telephelyek bejelentésének kérdése az önkormányzati adóhatóságok részére

Fontos kiemelni, hogy az érintett vállalkozók csak akkor tudnak az 50%-os adóelőleg csökkentéssel élni, ha azzal kapcsolatban legkésőbb 2021. február 25-éig a 639/2020. kormányrendelet 2. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozatot nyújtanak be a székhelyük, telephelyük szerinti önkormányzati adóhatóságnak. A nyilatkozatot a 21NYHIPA nyomtatványon az állami adóhatósághoz, elektronikus módon kell beadni. Meglátásunk szerint a 2021. adóév tekintetében az év végi adókönnyítés érvényesítésétől a fenti nyilatkozat hiányában sem esnek el a vállalkozók, hiszen azt majd az éves adóbevallásukban tudják érvényesíteni.

E tekintetben tipikus gyakorlati kérdésként merül fel, hogy az önkormányzati adóhatóság rendelkezik-e adatokkal a vállalkozások Helyi adókról szóló törvény szerinti telephelyeit illetően. Véleményünk szerint – és ezt erősíti meg például a Fővárosi Önkormányzat honlapján megjelent tájékoztató is – amennyiben korábban ez a bejelentés megtörtént az állami adóhatósághoz (az Art. 1. melléklete erre lehetőséget ad, ugyanakkor nem teszi kötelezővé a Htv. szerinti telephely bejelentését) akkor igen, mert a Helyi adókról szóló törvény 42/E. §-a alapján az állami adóhatóság naponta, elektronikus úton továbbítja a nála meglévő Htv. szerinti székhely, telephely és egyéb meghatározott adatokat az önkormányzati adóhatóságok részére.

Természetesen, ha egy vállalkozás ezeket a bejelentéseket nem tette meg, akkor azt pótolnia kell az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványokon (ezt az Adótanácsadók egyesületének közleménye is megerősíti). Ennek a mulasztásnak a pótlása nemcsak az itt tárgyalt helyi iparűzési adóelőleg kedvezmény igénybevétele miatt, hanem más hátrányos jogkövetkezmények elkerülése miatt is fontos. Ilyen elmaradások tipikusan például, amikor egy vállalkozás egy, a székhelyétől eltérő önkormányzat területén bérel egy raktárat, vagy amikor egy őstermelő a lakóhelyétől eltérő önkormányzat területén bérel egy földterületet és azon gazdálkodik, következésképpen a Htv. szerint telephelye keletkezik.

Végezetül megjegyezzük, hogy a Helyi adókról szóló törvénynek külön definíciója van a vállalkozások telephelyére vonatkozóan. Így ezeket nem lehet megfeleltetni a cégnyilvánosságról, a társasági adóról, az általános forgalmi adóról, az adózás rendjéről szóló törvényekben, stb. vagy akár a kettős adózást elkerülő egyezményekben lévő telephely fogalmaknak.

A tételes hipa adóalapot választó KATA-s vállalkozóknak is nyilatkozniuk kell az 50%-os adóelőleg csökkentés igénybevételéről?

A Helyi adókról szóló törvény 39/B. §-a alapján azokat a kisadózó vállalkozásokat nem terheli adóelőleg bejelentési kötelezettség, akik adóalapjuknak önkormányzatonként a 2,5 millió forintot választották (ez egy döntési lehetőség). Azaz ezek a vállalkozások, amennyiben így döntöttek korábban, a fentiekben említett, adóelőleg csökkentéssel kapcsolatos nyilatkozatot nem kell megtenniük az önkormányzati adóhatóság felé. Tudomásunk szerint a Fővárosi Önkormányzat már meg is kezdte ezeknek a kisadózóknak az adófolyószámláján az adóelőlegek előírásának felére csökkentését (azaz összesen 25.000 Ft összegben jóváírtak csökkentést).

A Pénzügyminisztérium az elmúlt héten kiadott egy tájékoztatót a határon átnyúló konstrukciókra vonatkozó adatszolgáltatási szabályokról (DAC6).

A tájékoztató többek között részletes útmutatást, és számos esetben szemléltető példát ad az adatszolgáltatással kapcsolatos információkról, valamint az egyes fogalmak (pl. konstrukció, közreműködő, érintett adózó) és ismertetőjegyek (pl. főelőny vizsgálatára irányuló teszthez kapcsolódó általános és különös ismertetőjegyek, határokon átnyúló ügyletekhez kapcsolódó különös ismertetőjegyek) értelmezéséről.

A nemzetközi ügyletekben résztvevő adózóknak és a közreműködőknek (pl. adótanácsadók, ügyvédek, könyvvizsgálók, könyvelők) mindenképpen érdemes átolvasni a tájékoztatót.

A Pénzügyminisztérium tájékoztatója a következő linken érhető el: PM tájékoztató

2021. január 29-én megjelent a Magyar Közlönyben a 27/2021. Korm. rendelet. A rendelet egyrészt 2021. február 8-tól a gyakorlatban meghosszabbítja a veszélyhelyzetet, másrészt (szintén február 8-tól) számos kormányrendeletet újból hatályba léptet a 2021. február 7-én hatályos szöveggel.

Ezen, újból hatályba léptetésre kerülő kormányrendeletek közé tartoznak többek között az alábbiak:

• az egyes veszélyeztetett ágazatok, tevékenységek (pl. éttermi, mozgó vendéglátás, filmvetítés, előadó-művészet, testedzési szolgáltatás) adófizetési kedvezményével és bértámogatásával, valamint a szálláshely-szolgáltatók foglalásaik kieséséből származó költségeinek megtérítésével kapcsolatos kormányrendelet (485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet)
• elvitelre vagy házhoz szállítással értékesített étel- és ital 5%-os áfájával, valamint a turizmusfejlesztési hozzájárulás és az idegenforgalmi adó kedvezménnyel kapcsolatos kormányrendelet (498/2020. (XI. 13.) Korm. rendelet)
• a digitális oktatással érintett családok támogatásával kapcsolatos kormányrendelet (501/2020. (XI. 14.) Korm. rendelet)
• a helyi adó és a települési adó mértékének növelését, valamint új helyi adó, új települési adó bevezetését megtiltó kormányrendelet (535/2020. (XII. 1.) Korm. rendelet)
• a helyi iparűzési adó mértékének 1%-ban történő maximalizálásával kapcsolatos kormányrendelet (639/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet)
• a K+F tevékenységet végző munkavállalók foglalkoztatásának támogatásával kapcsolatos kormányrendelet (693/2020. (XII. 29.) Korm. rendelet)
• a minimálbérhez kapcsolódó jogosultságok felülvizsgálatával kapcsolatos kormányrendelet (21/2021. (I. 28.) Korm. rendelet)
• a veszélyhelyzet ideje alatt igénybe vehető szakképzésihozzájárulás-fizetési kedvezménnyel kapcsolatos kormányrendelet (22/2021. (I. 28.) Korm. rendelet)

A fentiek kapcsán az egyes veszélyeztetett ágazatok, tevékenységek adófizetési kedvezményével és bértámogatásával kapcsolatos kormányrendelet 2021. január 30-i hatállyal módosításra került. Ennek következményeként az érintett ágazatok, tevékenységek 2021. február hónapban is szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulási, rehabilitációs hozzájárulási és KIVA kedvezményben részesülnek a rendeletben meghatározott feltételek teljesülése esetén. Továbbá ezen ágazatokban működő vállalkozások 2021. február hónapban is igényelhetnek bértámogatást, szintén a rendeletben megadott feltételek mellett.

2021. január 28-án megjelent a veszélyhelyzet ideje alatt igénybe vehető szakképzésihozzájárulás-fizetési kedvezményről szóló 22/2021. Korm. rendelet a Magyar Közlönyben. A Korm. rendelet szerinti előírások 2021. január 29-én léptek hatályba (a Korm. rendelet alapján ezek az előírások 2021. február 8-án hatályukat vesztették volna, ugyanakkor a 2021. január 29-én megjelent 27/2021. Korm. rendelet ezt felülírta, aminek következményeként ezek az előírások február 7-ét követően is hatályban maradnak).

A veszélyhelyzeti előírások két területet érintenek: egyrészt a szakképzési hozzájárulás alanyainak körét, másrészt a szakképzési hozzájárulás alapját.

Hozzájárulásra kötelezett

A Szakképzési törvény értelmében szakképzési hozzájárulásra kötelezett a gazdálkodó szervezet, ha belföldön székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel rendelkezik vagy üzletvezetésének helye belföld.

Ettől eltérően a Korm. rendelet alapján a szakképzési hozzájárulásra kötelezettek köre a következő:

• a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet (az egyéni vállalkozó kivételével),
• az Szja tv. szerinti egyéni vállalkozó és
• a belföldön vállalkozási tevékenységet folytató külföldi adóügyi illetőségű személy, ha belföldön székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel rendelkezik, vagy üzletvezetésének helye belföld.

Hozzájárulás alapja

A Szakképzési törvény alapján a szakképzési hozzájárulás alapja a szakképzési hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapja.

Ehhez képest a Korm. rendelet annyiban tartalmaz eltérő szabályokat, hogy 2021. január 1-jétől a szakképzési hozzájárulás alapjába nem tartoznak bele a következő jövedelmek:

• béren kívüli juttatások (pl. SZÉP-kártya alszámlák keretösszegeit, valamint a rekreációs keretösszeget meg nem haladó juttatás)
• béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások (pl. SZÉP-kártya alszámlák keretösszegeit, valamint a rekreációs keretösszeget meghaladó juttatás, reprezentáció, üzleti ajándék, csekély értékű ajándék)
• kamatkedvezményből származó jövedelem
• a vállalkozásból kivont jövedelem
• az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem
• az osztalék, vállalkozói osztalékalap
• az árfolyamnyereségből származó jövedelem
• az Szja tv. 1/B. § hatálya alá tartozó természetes személy e tevékenységből származó jövedelme

2021. január 28-án a minimálbérrel és a garantált bérminimummal kapcsolatban két kormányrendelet is megjelent a Magyar Közlönyben: az egyik a konkrét összegek megállapításáról, a másik a minimálbérhez kapcsolódó jogosultságok felülvizsgálatáról.

A 20/2021. Korm. rendelet alapján 2021. február 1-jétől a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló havi minimálbére 167.400 forint, míg a havi garantált bérminimum összege 219.000 forint. Ugyanez a havi bér illeti meg a teljesítménybérben foglalkoztatottakat is a teljesítménykövetelmények 100%-os és a teljes munkaidő teljesítése esetén.

Az előbbiek szerinti összegeket, valamint a Korm. rendelet egyéb előírásait első alkalommal a 2021. február hónapra járó munkabérek megállapításánál kell alkalmazni. Ugyanakkor ezzel kapcsolatban a 21/2021. Korm. rendelet további előírásokat tartalmaz.

Ezek alapján, ahol jogszabály rendelkezése szerint valamely jogosultság megállapításának vagy felülvizsgálatának a tárgyév januárjában érvényes kötelező legkisebb munkabér vagy a garantált bérminimum az alapja, ott a fentiekben megadott minimálbér vagy garantált bérminimum alapján a jogosultságot 2021. február 28. napjáig ismételten meg kell állapítani vagy felül kell vizsgálni.

2020. december 30-ától újra igényelhető bértámogatás a kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalókkal kapcsolatban. Az alábbiakban a támogatással kapcsolatos főbb tudnivalókat foglaltuk össze.

Támogatásban részesíthetők köre

A vissza nem térítendő támogatást azon munkaadó igényelheti, aki az Innovációs törvény szerinti kutató-fejlesztőt foglalkoztat vagy foglalkoztatni kíván (kutató-fejlesztőnek az a természetes személy minősül, aki új ismeret, szellemi alkotás, termék, szolgáltatás, eljárás, módszer, rendszer létrehozásával, fejlesztésével vagy ezt célzó projektek megvalósításának irányításával foglalkozik).

A támogatás összege

A támogatás összege a következők szerint alakul:

• ha a munkavállaló bruttó munkabére 670.000 forint, vagy ezt meghaladó összeg, akkor a támogatás havi összege 318.920 forint,
• ha a munkavállaló bruttó munkabére a 670.000 forintot nem éri el, akkor a támogatás havi összege a 318.920 forintnak a munkavállaló bruttó munkabére és a 670.000 forint arányával számított összege.

A támogatás a támogatási kérelem benyújtását követően legfeljebb három hónapra vehető igénybe.

A támogatás igénybevételének feltételei

A munkaadónak támogatás iránti kérelmet kell benyújtania a székhelye, illetve telephelye szerint illetékes kormányhivatalhoz.

A munkaadó a támogatás igénybevételekor a következőket vállalja:

• a munkavállalót legalább a támogatás időtartamával megegyező időtartamig továbbfoglalkoztatja,
• a munkavállaló munkabérét nem csökkenti a támogatás és továbbfoglalkoztatás időtartama alatt.

A támogatással kapcsolatos egyéb részletszabályokat a 693/2020. (XII. 29.) Korm. rendelet tartalmazza.

2020. december 22-én megjelentek a helyi iparűzési adó könnyítéssel (gyakran ún. iparűzési adó felezésként említett intézkedéssel) kapcsolatos részletszabályok a Magyar Közlönyben. A kezdeti bejelentésekhez és hírekhez képest így pontosan meghatározásra került, hogy mely vállalkozók és milyen feltételek teljesülése esetén érintettek a hipa-csökkentéssel. Az alábbiakban a főbb tudnivalókat foglaltuk össze.

Az adócsökkentéssel érintett vállalkozók köre

A 639/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet alapján az adócsökkentésben az a helyi adókról szóló törvény szerinti vállalkozó érintett, amely „azzal felel meg a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: KKV törvény) szerinti mikro-, kis- és középvállalkozássá minősítés feltételeinek, hogy esetében a KKV törvény 3.  § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg értékhatár legfeljebb 4 milliárd forint”.

A Korm. rendelet 2. § (3) bekezdése részletezi, hogy milyen adatok alapján kell megállapítani a mikro-, kis- és középvállalkozás minőségnek való megfelelést. A beszámoló készítésére kötelezett vállalkozónak a 2021. évben kezdődő adóév első napján rendelkezésre álló utolsó, a számvitelről szóló törvény szerint készített és elfogadott beszámolót, vagy elfogadott beszámoló hiányában a becsült mérlegfőösszeg, árbevétel- és létszámadatokat kell figyelembe vennie. A beszámoló készítésére nem kötelezett vállalkozó a 2020. évben végződő adóév árbevétel- és létszámadatai, a 2021. évben tevékenységét kezdő vállalkozó pedig a becsült árbevétel- és létszámadatok alapján kalkulál.

Az adócsökkentés mértéke

A Korm. rendelet előírásai értelmében ha a 2021. évben végződő adóévben az önkormányzat rendelete alapján a helyi iparűzési adó mértéke meghaladja az 1%-ot, akkor a kedvezményezett körbe tartozó vállalkozók esetében a 2021. évben végződő adóévben a ténylegesen alkalmazandó adómérték 1% (felezés a gyakorlatban tehát csak akkor valósul meg, ha az adó mértéke 2%).

Ez az adócsökkentés állami támogatásnak minősül, így az igénybevétele során az uniós jogi állami támogatási szabályokkal való összeegyeztethetőségre is tekintettel kell lenni. Az ezzel kapcsolatos részletszabályokat a 640/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet tartalmazza.

Az adócsökkentés eredményeként az érintett vállalkozóknak a 2021. évben, az adott előleg-fizetési időpontban esedékes – a helyi adókról szóló törvény szerint bevallott és a 2021. évben az önkormányzati adórendelet szerinti adómértékkel bevallandó – adóelőleg 50%-át kell az egyes esedékességi időpontokban megfizetni.

Az adóelőleg felezésének feltétele, hogy a vállalkozó 2021. február 25-ig a székhelye, telephelye szerinti önkormányzati adóhatóság számára nyilatkozatot tesz, valamint bejelenti a telephelyének címét az állami adó- és vámhatósághoz (ha azt az adózás rendjéről szóló törvény alapján még nem tette meg).

A nyilatkozat kizárólag az állami adó- és vámhatóságon keresztül, elektronikus úton, az állami adó- és vámhatóság által rendszeresített elektronikus nyomtatványon nyújtható be, és abban a vállalkozó az alábbiakról nyilatkozik:

• mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősül,
• az adócsökkentés 640/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet szerinti támogatástartalmának megfelelő összeget jogosult igénybe venni átmeneti támogatásként,
• 2019. december 31-én nem minősült a 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 6.  § (4a)–(4b)  bekezdése szerinti nehéz helyzetű vállalkozásnak.

Az állami adó- és vámhatóság a fentiek szerinti nyilatkozatot elektronikus úton megküldi a vállalkozó székhelye és az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott telephelye szerinti önkormányzati adóhatóság számára.

Az év végével több adótörvény módosítást is elfogadott az Országgyűlés. Az alábbiakban a főbb változtatásokat, módosításokat foglaltuk össze adónemenként és témakörönként.

 

Personal income tax

Személyi kedvezmény

A jelenlegi előírások értelmében a súlyosan fogyatékosnak minősülő magánszemély az összevont adóalapját terhelő adót csökkentheti havonta a minimálbér 5 százalékának megfelelő összeggel (jelenleg 8050 forinttal).

A 2021. január 1-jétől hatályba lépő módosítás – a jogosultságot megalapozó feltételeket változatlanul hagyva – adóalapból érvényesíthető kedvezménnyé alakítja át a személyi kedvezményt. Az új előírás alapján a jogosult magánszemély havonta a minimálbér egyharmadával (száz forintra kerekítve) csökkentheti az összevont adóalapját.

A személyi kedvezmény a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét követő, de az első házasok kedvezményét és a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető.

Rekreációs keretösszeg

A 2021. január 1-jétől hatályos szabályok eredményeként a költségvetési szférába tartozó munkáltatók is nettó 450 ezer forintig terjedő összegben adhatnak béren kívüli juttatást (a jelenlegi 200 ezer forintos értékhatár helyett) munkavállalóiknak kedvező adózási feltételek mellett.

Az egyéb előírások változatlan formában maradnak (a keretösszeg arányosítása, ha a munkaviszony nem egész évben áll fenn; keretösszeg felett juttatott rész egyes meghatározott juttatásként adózik; átmeneti szabályok 2021. június 30-ig a keretösszeg és a szocho tekintetében).

Adómentes lakáscélú támogatás

A Kormány által elfogadott Otthonteremtési Akcióterv keretében 2021. január 1-jétől bevezetésre kerül a gyermeket nevelő családok otthonfelújítási támogatása. A 2020. november 27-től hatályos módosítás a kormányrendelet szerinti támogatással egészíti ki az Szja tv. egyes lakáscélú támogatások adómentességéről rendelkező pontját.

Védőoltás, járványügyi szűrővizsgálat adómentessége

A kialakult járványhelyzetre tekintettel a 2020. november 27-től hatályos módosítások alapján adómentes bevételnek minősül az az eset is, amikor a kifizető bármilyen formában védőoltást, járványügyi szűrővizsgálatot biztosít a magánszemély számára.

Az adómentesség a juttatás időpontjától függetlenül fennáll, tehát akkor sem kell adóköteles jövedelmet megállapítani, ha az új típusú koronavírus járvány első hullámának időszakában végeztek szűrővizsgálatot a kifizető finanszírozása mellett.

 

Corporate income tax

Ellenőrzött külföldi társaság

2021. január 1-jei hatállyal a nem együttműködő állambeli külföldi személy vagy telephely – a jövedelmére vonatkozó adóalap-növelő tétel szempontjából – nem alkalmazhatja az ellenőrzött külföldi társasággá minősülés alóli kivételeket. A nem együttműködő államok listáját miniszteri rendelet fogja meghatározni.

Az ellenőrzött külföldi társasági minőséggel összefüggő osztalékra, tőkekivonásra vonatkozó társasági-adóalap módosító tétel 2020. november 27-i hatállyal kiegészítésre került annak érdekében, hogy a valódi jogügyletekhez kapcsolódó osztalék-rész, tőkenyereségrész mentesülhessen az adózás alól. Ezáltal a valódi és nem valódi jogügylettel egyaránt rendelkező ellenőrzött külföldi társaságra vonatkozóan csak a nem valódi jogügylet esik magyar társasági adókötelezettség alá.

Telephely keletkezése

2021. január 1-jétől a nyújtott szolgáltatások telephelyet keletkeztetnek, ha a magyar jelenlétet – fizikai dologhoz kötődő hely hiányában – csak a munkavállalók vagy természetes személyek általi szolgáltatásnyújtás jelenti, feltéve, hogy a szolgáltatás időtartama a 183 napot meghaladja. A kapcsolódó projekteket együttesen kell vizsgálni az időintervallumra vonatkozó jogszabályi előírás vizsgálatakor.

Az előbbiek mellett további változás, hogy jövő év elejétől egyezményes helyzetben minden esetben telephely keletkezik, ha az egyezményi telephely fogalomnak való megfelelés fennáll, következésképpen az egyezmény akkor is elsődleges lesz a Tao. törvényhez képest, ha a Tao. törvény alapján nem keletkezne telephely.

Kapcsolt vállalkozással szembeni behajthatatlan követelés

A 2021. január 1-jétől hatályos módosításnak megfelelően a kapcsolt vállalkozással szembeni behajthatatlan követelésre vonatkozó külön nyomtatványon történő bejelentés helyett az adózónak az adóalap-csökkentési jogcím érvényesítéséhez az érintett kapcsolt vállalkozásról, továbbá az ügyletet megalapozó, valós gazdasági okokról külön nyilvántartást kell vezetnie.

Kamatlevonás korlátozása

2020. november 27-i hatállyal módosításra került a kamatlevonás korlátozásával összefüggően a csoportszinten megállapított adóalap-növelési kötelezettség egyes csoporttagokra figyelembe veendő részaránya. Az egyedi adóalapokban a le nem vonható tétel nettó finanszírozási költség arányos összegét kell figyelembe venni (a korábbi szabályok alapján adózási EBITDA arányosan kellett számolni). Az adóalap-növelési kötelezettség csoportszintű összegét (939.810.000 forint) a módosítás nem érint. Az új előírást a 2020-ban kezdődő adóévben az adózó választása szerint alkalmazza.

Tőkekivonási adó

2021. január 1-jétől hatályos módosítás értelmében a tőkekivonási adó (exit tax) részletekben történő megfizetése nemcsak az üzletvezetési hely áthelyezése, hanem az eszközök vagy a belföldi telephely által folytatott üzleti tevékenység áthelyezése esetén is alkalmazható.

Energiahatékonysági beruházás, felújítás adókedvezménye

A 2020. december 28-án hatályba lépő módosítás alapján a személygépkocsi és elektromos személygépkocsi vásárlása esetén az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezményét nem lehet igénybe venni, kivéve a jogszabályban meghatározottak szerinti nagy rakodóterű személygépkocsi esetében. A pályázati úton történő támogatás lehívást e szigorítás nem befolyásolja, csak vállalati adókedvezmény nem lesz igénybe vehető.

Az új előírásokat első alkalommal a 2020. december 28-át követően megkezdett, energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások, felújítások tekintetében kell alkalmazni.

Fejlesztési tartalékképzés

A módosítások alapján 2021. január 1-jétől a fejlesztési tartalékképzés alapján igénybe vehető társasági adóalap-csökkentő tétel az adóévi adózás előtti nyereség összegéig vehető igénybe. A 10 milliárd forintos korlát megszűnik.

Megállapított, de ki nem fizetett osztalék elengedése

A számviteli törvény módosítására tekintettel 2021. január 1-jétől hatályon kívül helyezésre kerül az a rendelkezés, amely a társasági adóalap csökkentését írja elő a megállapított, ki nem fizetett osztalék elengedése esetén.

 

Small taxpayers’ business tax, so called KIVA

Belépési és kilépési értékhatár

A módosítások következtében 2020. december 1-jével a kisvállalati adóban a belépési értékhatárok közül a bevételi értékhatár és a mérlegfőösszeg szerinti értékhatár 3 milliárd forintra emelkedett. Emellett 2021. január 1-jei hatállyal a kisvállalati adóalanyiság megszűnésének értékhatára 6 milliárd forintra emelkedik.

Adóalanyiság megszűnése

A jelenleg hatályos szabályok értelmében a kisvállalati adóalanyiság megszűnik az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válásának napját magában foglaló negyedév utolsó napjával, ha az adóalany állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása a naptári év utolsó napján meghaladja az 1 millió forintot.

2021. január 1-jei hatállyal annyibán változik ez az előírás, hogy az adóalanyiság mégsem szűnik meg, ha az adóalany az adótartozását az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válásáig megfizeti.

 

KATA (small taxpayers itemized lump sum tax)

A módosítások 2021. január 1-jei hatállyal kiegyenlítő szorzót iktatnak be a kisadózó vállalkozással kapcsolt vállalkozási jogviszonyban álló külföldi jogi személytől származó bevétel, illetve a külföldi kifizetőtől származó 3 millió forintot meghaladó összegű bevétel esetében, tekintettel arra, hogy ezekben az esetekben a 40%-os mértékű adó nem a kifizetőt, hanem a kisadózó vállalkozást terheli: az adó alapja ezen esetekben az adott bevétel(rész) 71,42%-a.

 

Value added tax

Csoportos adóalanyiság

2020. november 27-i módosításnak megfelelően az adózók az adóhatóság számára benyújtott kérelemben – meghatározott keretek mellett – megjelölhetik, hogy az áfa-csoport létrehozása, megszüntetése, áfa-csoporthoz történő csatlakozás, illetve abból történő kiválás mely jövőbeli időponttal történjen meg.

A gazdasági életben történő akvizíciók, egyesülések következtében előfordulhat, hogy olyan, vállalkozások válnak egymással kapcsolttá, amelyek különböző áfa-csoport tagjai. A korábbi előírások következtében azonban többnyire nem volt lehetséges, hogy a megszűnő áfa-csoport tagja rögtön a fennmaradó áfa-csoport tagjává váljon.

Ezt a problémakört kezelendő a 2020. november 27-én hatályba lépő módosítások átmeneti időszakot állapítanak meg, amíg az egymással kapcsolt vállalkozások fenntarthatják a kapcsolttá válás előtti áfa-csoportjaikat. Ez az átmeneti időszak áll rendelkezésre ahhoz, hogy a vállalkozások megtehessék a szükséges lépéseket arra vonatkozóan, hogy a korábbi több áfa-csoport tagjai az egyetlen fennmaradó áfa-csoport tagjaivá válhassanak anélkül, hogy létrejönne olyan időszak, amikor nem tagjai sem a megszűnő, sem a fennmaradó áfa-csoportnak. Az átmeneti időszak 8 hónap, melyet a megszüntetendő csoportos adóalany indokolt kérelmére az adóhatóság egyszer 8 hónappal meghosszabbíthat.

Elektronikus kereskedelem

Az uniós jogharmonizáció eredményeként az elektronikus kereskedelmet szabályozó új rendelkezések, valamint kapcsolódó törvénymódosítások kerülnek bevezetésre 2021. július 1-jétől.

Távértékesítés

A módosítások részeként a következő évtől az Áfa tv. meghatározza, hogy mi minősül Közösségen belüli távértékesítésnek, valamint harmadik államból vagy harmadik állam területével egy tekintet alá eső területről importált termék távértékesítésének.

A Közösségen belüli távértékesítések esetében a főszabály alapján a termék annak rendeltetési helye szerint adóztatandó, azaz abban a tagállamban, ahol a termék a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor van. Ugyanakkor a távolról is nyújtható szolgáltatásokkal kapcsolatos szabályokhoz hasonlóan a 10.000 eurós értékhatárt meg nem haladó Közösségen belüli távértékesítések esetén teljesítési helynek a letelepedés szerinti tagállam minősül, azzal, hogy az adózónak lehetősége van az értékhatár alatt is választani a főszabály szerinti adózást (az értékhatár felett a főszabály alkalmazása kötelező).

Egyablakos rendszer

Az ún. egyablakos rendszer alkalmazhatósága kibővítésre kerül, így a távolról is nyújtható szolgáltatások mellett a Közösség más tagállamában letelepedett nem adóalany részére nyújtott egyéb szolgáltatások, a Közösségen belüli távértékesítés, és a harmadik államból importált, a 150 eurónak megfelelő pénzösszeg belső értéket meg nem haladó termék távértékesítése kapcsán is használható a rendszer.

Ezzel párhuzamosan az Áfa törvénybe kerülnek át az egyablakos rendszer részletszabályai, azaz 2021. július 1-jétől az Art. helyett az Áfa törvény tartalmazza az egyablakos rendszerekbe történő nyilvántartásba vételre, változás bejelentésre, bevallásra, adófizetésre, nyilvántartási kötelezettségre, valamint az egyablakos rendszerből történő kilépésre, illetve kizárásra vonatkozó előírásokat (azzal, hogy ezeket a szabályokat a vonatkozó európai uniós közvetlenül alkalmazandó jogi aktusokra tekintettel kell alkalmazni).

Az adózókat segíti az a kapcsolódó szabály, miszerint ha az adóalany 2021. április 1-jei hatállyal szerepel az adóhatóság ezen különös szabályozást alkalmazó adózókra vonatkozó nyilvántartásában, akkor automatikusan nyilvántartásba vételre kerül a kiterjesztett egyablakos rendszerben (ez alól kivételt képez az az eset, ha a Közösség területén nem letelepedett adóalany a Közösségen belüli távértékesítés utáni áfa-fizetési kötelezettségének az egyablakos rendszer alkalmazásával kíván eleget tenni).

Ezzel összefüggésben fontos kiemelni, hogy az automatikus nyilvántartásba vételtől függetlenül ezen adóalanyoknak 2021. június 15-ig be kell jelenteniük azokat az adatokat, amelyek az egyablakos rendszer módosításával kapcsolatban pótlólagos adatnak minősülnek a korábbi szabályokhoz képest. Ezen bejelentés elmulasztása esetén az adóhatóság úgy tekinti, mintha az adóalany nem kívánná az egyablakos rendszert a továbbiakban alkalmazni, így törli ezen adóalanyokat az egyablakos rendszerre vonatkozó nyilvántartásából.

Elektronikus felületek

A módosítások az elektronikus kereskedelem adótisztaságának elősegítése érdekében adófizetésre kötelezetté teszik azokat az adóalany elektronikus felületeket (platform), amelyek más adóalany (értékesítő) által történő termék értékesítését segítik elő az elektronikus felület használatával. A platformok adófizetésre kötelezetté tételéhez a törvény fikcióval két ügyletre bontja a termékértékesítést, és úgy tekinti, mintha az adott terméket az értékesítő a platformnak, a platform pedig a megrendelőnek értékesítette volna.

Az új törvényi előírásokban meghatározott eset magában foglalja azt a helyzetet, amikor a platform 150 EUR-t meg nem haladó belső értékű import küldemény távértékesítését, valamint a Közösség területén nem letelepedett adóalany által, a Közösség területén már szabadforgalomban lévő termék értékesítését segíti elő a Közösség területén belül (ide kell érteni azt az esetet is, amikor a termék feladási és rendeltetési helye ugyanaz a tagállam).

Az adóalany által a platform részére történő értékesítés után a főszabály alapján nem keletkezik áfa-fizetési kötelezettség, míg a platformnak a megrendelő tagállamában adót kell fizetni. Ezzel összefüggésben fontos megjegyezni, hogy a platform alkalmazhatja a kiterjesztett egyablakos rendszert is, amennyiben az alkalmazás feltételei teljesülnek.

Kis értékű import küldemények

A Közösségi vámszabályokkal összhangban a harmadik országból érkező, 22 EUR értékhatárt meg nem haladó import küldemények áfa mentessége megszűnik.

Behajthatatlan követelés

A 2021. január 1-jétől hatályos módosítások lehetővé teszik a behajthatatlan követelés címen történő utólagos adóalapcsökkentést abban az esetben is, ha a behajthatatlan követelés alapjául szolgáló ügylet vevője (termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője), vagyis az adós nem minősül általános forgalmi adóalanynak. Ennek következményeként az értelmező rendelkezések is kiegészítésre kerülnek: behajthatatlannak tekinthető azon követelésösszeg is, amelynek megfizetése alól a természetes személyek adósságrendezési eljárása során a bíróság által hozott döntés alapján mentesül a vevő (adós).

Az adóalany vevő esetén az adóalap-csökkentéshez alkalmazandó feltételrendszer megfelelően alkalmazandó nem adóalany vevő esetén is. Ez alól két kivétel van: egyrészt nem adóalany vevővel szemben fennálló követelés esetén nincs szükség előzetes írásbeli értesítésre; másrészt az adóalap-csökkentésnek nem feltétele az esedékességtől számított egy év eltelte olyan követelések esetén, amelyek vonatkozásában a polgári jogi elévülési idő nem haladja meg az egy évet.

Továbbá átmeneti rendelkezés rögzíti, hogy a nem adóalany vevőkkel szemben fennálló, behajthatatlannak minősülő követelés jogcímén történő adóalap-csökkentési szabályok a 2021. január 1. előtt, de 2015. december 31. után teljesített ügyletek esetében is alkalmazhatóak.

Személygépkocsi értékesítése

A hatályos szabályozás értelmében mentes a személygépkocsi értékesítése, amennyiben annak beszerzésekor az előzetesen felszámított áfát nem lehetett volna levonni a levonási tilalom miatt, illetve akkor, ha ilyen tilalom vonatkozott volna az előzetesen felszámított adóra, ha a beszerzést terhelte volna adó. A 2021. január 1-jétől hatályba lépő módosítások egyértelművé teszik, hogy abban az esetben, ha a személygépkocsi beszerzésére vonatkozó levonási tilalmat a továbbértékesítési céllal történt beszerzés egyébként feloldotta volna, a mentesség nem alkalmazható.

Adólevonási jog

A 2020. november 27-től hatályos módosítások megteremtik annak a lehetőségét, hogy amennyiben az adóalany adószámának törlését követően az adóalany adószámát az adóhatóság ismételten megállapítja, az adóalany – a levonási jog feltételeinek sérelme nélkül – éljen az adószám törlését megelőzően keletkezett, előzetesen felszámított adó tekintetében a levonási jogával.

Átmeneti előírás rögzíti, hogy az új szabályokat alkalmazni kell abban az esetben is, ha az adószámot az állami adó- és vámhatóság az új szabályokat bevezető törvénymódosítás hatálybelépését megelőzően, az adó megállapításához való jog elévülési idején belül állapította meg ismételten.

Bevallási tervezet

2021. július 1-jétől hatályos módosítások értelmében az adóalany a bevallási kötelezettségének az adóhatóság által készített bevallás-tervezet felhasználásával (szükség esetén annak módosításával, kiegészítésével) is eleget tehet. Amennyiben az adóalany a tervezetet így kiegészíti, elfogadja, majd benyújtja, úgy kell tekinteni, hogy ezzel teljesíti az általa befogadott számlákra előírt összesítő jelentéstételi kötelezettséget is.

Az adóhatóság első alkalommal a 2021. július 1-jét magában foglaló adómegállapítási időszakról teljesítendő bevallási kötelezettségre vonatkozóan készít bevallás-tervezet. Ugyanakkor egyes speciális esetekben (jogutódlás, bevallás gyakoriság váltás, felszámolási, végelszámolási, kényszertörlési eljárás hatálya alá kerülés vagy az Art. szerinti soron kívüli adóbevallás esetén) ez az új lehetőség csak később, 2022. január 1-jétől vagy 2022. július 1-jétől válik elérhetővé.

Különös adóvisszatérítés

A 2021. január 1-jétől hatályos módosítások bővítik, hogy mely esetekben kérheti vissza az adóalany az áfa összegét különös adó-visszatérítési eljárásban. Ennek megfelelően, ha az adóalanyt fizetendő adó az adósemlegesség elvébe ütközően terheli, és egyéb módon nincs lehetőség ezen adóösszeg rendezésére, akkor megfelelő garanciális feltételek mellett az új előírás biztosít lehetőséget arra, hogy az adóalanyt ért sérelem rendezhető legyen.

Az eljárás az adóalany kérelmére indul, legkésőbb 6 hónappal az adómegállapításhoz való jog elévülését megelőzően (a határidő jogvesztő). A kérelemről az állami adóhatóság a kérelem beérkezésétől számított 6 hónapon belül dönt.

Online számlaadat-szolgáltatás

Egy korábbi módosítás alapján 2021. január 1-jétől kiterjesztésre kerül az online számlaadat-szolgáltatás rendszere a magánszemélyek és a külföldiek felé kiállított számlákra is. Emellett 2021. január 4-i hatállyal további módosítások kerülnek bevezetésre az ingyenes ügyletekkel, a belföldön kívül teljesített tranzakciókkal és az előlegszámlákkal kapcsolatos adatszolgáltatás tekintetében.

Új lakóingatlan értékesítése

A módosítások értelmében a Kormány otthonteremtési és családvédelmi programjába illeszkedően az új lakóingatlanok értékesítésére 2021. január 1-jétől ismét az 5%-os kedvezményes adómérték alkalmazandó. Az új előírásokat a 2021. január 1-jén vagy azt követően teljesített ügyletekre kell alkalmazni.

A kedvezményes áfa-kulcsot kizárólag olyan új lakóingatlan értékesítése esetén lehet alkalmazni, ahol az összes hasznos alapterület többlakásos lakóingatlan esetében a 150 négyzetmétert, egylakásos családi ház esetében pedig a 300 négyzetmétert nem haladja meg. Az áfa szabályok értelmében újnak minősül az ingatlan, ha annak használatbavétele még nem történt meg, vagy a használatbavétele megtörtént, de a használatbavétel és az értékesítés között még nem telt el két év.

Az 5%-os áfakulcs 2022. december 31-ével kivezetésre kerül, azzal, hogy átmeneti szabály rendezi, hogy mely feltételek esetén alkalmazandó a kedvezményes adómérték 2026. december 31-ig: ha az építési engedély legkésőbb 2022. december 31. napján véglegessé vált, vagy a lakóingatlan építését ezen időpontig bejelentették az egyszerű bejelentés szabályai szerint.

Munkaerő-kölcsönzés

Egy korábbi módosítás alapján a munkaerő-kölcsönzés (kivéve az építőipari tevékenységhez kapcsolódó munkaerő-kölcsönzést) 2021. január 1-jével kikerült volna a fordított adózás alól. A 2020. november 27-i módosítások ezt a hatálybaléptetési időpontot felülírták.

Ennek következményeként a fordított adózás hatálya abban az esetben kerül szűkítésre, ha a vonatkozó tanácsi végrehajtási határozatban adott derogációs felhatalmazás Magyarország kérelme ellenére nem kerül meghosszabbításra. Erről az adópolitikáért felelős miniszter a Magyar Közlönyben határozatot tesz közzé. A fordított adózás alá tartozó munkaerő-kölcsönzési szolgáltatási kör szűkítéséről szóló rendelkezés ezen határozat közzétételét követő 30. napon lép hatályba.

 

Helyi adók

Transzferár-kiigazítás

Az adózás rendjéről szóló törvény hatályos szabályaiból jelenleg is következik, hogy az egyes iparűzési adóalap-komponensek számításakor a kapcsolt vállalkozásoknak figyelembe kell venni azt, ha az iparűzési adóalap-elem összege olyan ügyletből ered, amelynek során a szerződés szerinti ár a szokásos piaci ártól eltér.

A Tao. törvénnyel ellentétben azonban a jelenleg hatályos helyi adókról szóló törvény nem tartalmaz konkrét előírásokat a transzferár-kiigazítás kapcsán. A 2021. január 1-jétől hatályos módosítások ezt a hiányt orvosolják azzal, hogy a Tao. törvényhez hasonló szabályokat építenek be a helyi adókról szóló törvénybe.

Ennek megfelelően csak akkor lehetséges a helyi iparűzési adó alapjának csökkentését eredményező korrekció, ha a vállalkozó rendelkezik üzleti partnere azon nyilatkozatával, miszerint az üzleti partner is azonos összegű, ellentétes irányú iparűzési adóalap-korrekciót végez. A szokásos piaci ár miatti kiigazítást az egyes adóalap-komponensek korrekciójával, vagy összevontan (az adóbevallás külön sorában feltüntetve) is el lehet végezni.

Számviteli hiba

A helyi adókról szóló törvény hatályos szövege nem tartalmaz a számviteli hiba iparűzési adóalapra gyakorolt hatásának korrigálására vonatkozó rendelkezést, ami sok esetben félreértéshez és ezáltal nem egységes joggyakorlathoz vezetett. A 2021. január 1-jétől hatályos módosítások egyértelműsítik a jogalkalmazást, és lehetővé teszik, hogy az adózó két opció közül válasszon: (1) ha a hiba korrekciója a hibával érintett évben figyelembevételre kerül, akkor a hibafeltárás évének adóalapját ennek megfelelően kell módosítani; (2) a feltárt hiba hatása a feltárás adóévéről szóló adómegállapítás során kerül figyelembevételre, azaz az adózó nem tér el a főkönyvi könyvelésben szereplő adóalap-elemek összegétől (ebben az esetben nincs szükség továbbra sem önellenőrzésre).

Adóbevallás

A 2021. január 1-jétől hatályos előírások értelmében egyszerűsödik a helyi iparűzési adó bevallásának folyamata azáltal, hogy az adóalanyok (kivéve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély iparűzési adóalanyt (vállalkozót)) a jövőben nem az önkormányzati adóhatósághoz, hanem kizárólag az állami adóhatóságon keresztül kötelesek benyújtani helyi iparűzési adóbevallásukat.

Ideiglenes iparűzési tevékenység

2021. január 21-i hatállyal megszűnik az építőipari tevékenység után fennálló ideiglenes helyi iparűzési adókötelezettség, valamint a Magyarországon székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozásokat terhelő ideiglenes adókötelezettség is. Fennmarad ugyanakkor a rendelkezés, mely szerint azon vállalkozásnak, amely valamely településen adóéven belül 180 napot meghaladóan végez építőipari tevékenységet, az adott településen állandó jellegű iparűzési adókötelezettséget eredményező telephelye jön létre.

Adóalap megosztása

A 2021. január 1-jétől hatályos előírások értelmében a gépkocsit bérbe-, lízingbe adók esetén az iparűzési adóalapmegosztásnál a bérbe-, lízingbe adott gépkocsik eszközértékét a székhelyen, telephelyen felmerült személyi jellegű ráfordítás arányában kell kimutatni (jelenleg a gépkocsik eszközértékét annál a településnél kell figyelembe venni, ahol a járműveket jellemzően tárolják).

 

Gépjárműadó

Adóhatósági jogkör

A módosítások következményeként az adóhatósági feladatokat a belföldi gépjárművek utáni gépjárműadóban 2021. január 1-jétől az állami adóhatóság látja el az önkormányzatok helyett. A módosítások az átmeneti rendelkezéseket részletesen szabályozzák.

Környezetkímélő motorkerékpár

2021. január 1-jétől bevezetésre kerül a környezetkímélő motorkerékpár fogalma. Gépjárműadó szempontból ezen motorkerékpárok környezetkímélő gépkocsinak minősülnek, és így mentesülnek a gépjárműadó alól.

 

Turizmusfejlesztési hozzájárulás

2021. január 1-jei hatállyal a módosítások kiemelik a hozzájárulás-köteles szolgáltatások közül azokat az 5%-os áfa-mértékkel adózó éttermi, valamint szálláshely-szolgáltatásokat, amelyeket az Áfa törvény szerinti közvetített szolgáltatásként – de nem az árrés adózás szabályai szerint – nyújtanak (jelenleg ezeket a szolgáltatásokat kettős adóztatás terheli).

 

Stamp duties

Közigazgatási hatósági eljárások illetékkötelezettsége

2021. január 1-jei hatállyal megszűnik az első fokú közigazgatási hatósági eljárás megindításához kapcsolódó eljárási illetékkötelezettség. A változtatás a külön jogszabályokban meghatározott eljárások kezdeményezésekor fennálló igazgatási szolgáltatási díjkötelezettséget nem érinti, ezekhez továbbra is kapcsolódhat díjfizetési kötelezettség.

Az illetéktörvény módosuló rendelkezései nyomán tehát a közigazgatási hatósági eljárási illeték tárgyi hatálya alá az 1. számú melléklet szerinti elsőfokú közigazgatási hatósági eljárások és a jogorvoslati eljárások esnek. Az említett eljárásokhoz kapcsolódó eljárási illetékmértékek változatlanok.

A fentiek mellett fontos kiemelni, hogy a jelenleg tárgyuknál fogva illetékmentes eljárások, valamint ezen eljárások jogorvoslata után továbbra sem kell illetéket vagy igazgatási szolgáltatási díjat fizetni. Ezen eljárásokat a törvénybe épülő 2. számú melléklet rögzíti.

Családi otthonteremtés illetékmentessége

A 2021. január 1-jétől hatályos módosítások a családi otthonteremtési kedvezményt igénybevevő, gyermekes családok számára mind új, mind használt lakás vásárlása esetén a forgalmi értéktől függetlenül teljes illetékmentességet biztosítanak. A módosításokat a 2021. január 1-jét követően kelt adásvételi szerződés alapján megvásárolt ingatlanokra vonatkozó vagyonszerzési ügyekben kell alkalmazni, míg a korábban kötött szerződésekre az akkor hatályos rendelkezés továbbra is alkalmazandó marad.

 

The rules of taxation

Adózói minősítés

A módosítások értelmében, ha újonnan alapított tag kerül a csoportba, és ez a csoporttag nem minősül megbízható adózónak, a csoport nem veszíti el csoportos megbízható adóalanyiságát (ez alól kivételt képez az az eset, ha egy-két éve működő társaság kerül a csoport tagjai közé, és ez a társaság nem minősül megbízható adózónak). Az új szabályt első alkalommal a 2020. negyedik negyedévet követő minősítés tekintetében kell alkalmazni.

2021. január 1-jétől hatályos módosítás alapján a 2020. július 18. napját magában foglaló negyedévet követő minősítések során az adózó megbízható adózói minősítése nem szüntethető meg a 2020. március 11. napja és 2020. július 18. napja között megindított végrehajtási eljárásra való hivatkozással.

Fizetési kedvezmények

2021. január 1-jétől az alábbiak szerint módosulnak a fizetési kedvezményekre vonatkozó előírások.

A megbízható adózók által évente egy alkalommal legfeljebb 12 havi automatikus részletfizetési lehetőséget a jelenleg legfeljebb 1,5 millió forint összegű adótartozás helyett legfeljebb 3 millió forintos tartozás esetén vehetik igénybe az adózók.

Nem csak az Áfa törvény szerinti csoportos adóalanyokat zárja ki a jogszabály a fizetési könnyítés engedélyezéséből, hanem a Tao. törvény szerinti csoportos adóalanyokat is.

A természetes személyek 500 ezer forint összegű adótartozás helyett 1 millió forintra vehetnek igénybe évente egy alkalommal legfeljebb 12 havi pótlékmentes részletfizetést.

A vállalkozási tevékenységet nem folytató, általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett természetes személyek az általuk eddig 6 hónapra igénybe vehető automatikus részletfizetést 200 ezer forint helyett, 12 hónapra 500 ezer forintos összegre kérhetik a személyi jövedelemadó bevallásukban.

Tartós feltételes adómegállapítás

A jelenleg hatályos szabályok alapján meghatározott adózói kör a jövőbeni ügylettel összefüggésben a feltételes adómegállapítás társasági adót érintő részeinek jövőbeni jogszabályváltozásra tekintet nélküli alkalmazhatóságának megállapítását kérheti 3 adóévre vonatkozóan.

A tartós feltételes adómegállapítás egyfelől az elmúlt évek tapasztalatai alapján kiüresedett, másfelől – az európai bírósági gyakorlatra is figyelemmel – tiltott állami támogatás nyújtása megállapításának kockázatát hordozza magában, ezért hatályon kívül helyezésre kerül a szabályozás 2021. január 1-jétől.

 

Adóigazgatási rendtartás

Felügyeleti intézkedés iránti kérelem

2021. január 1-jétől hatályos módosítás alapján a fellebbezéshez hasonlóan felügyeleti intézkedés iránti kérelemben sem lehet – semmisségi okon kívül – olyan új tényt állítani, illetve olyan új bizonyítékra hivatkozni, amelyről a jogorvoslati kérelem benyújtására jogosultnak az elsőfokú döntés meghozatala, ellenőrzés esetén az észrevétel benyújtására nyitva álló határidő letelte előtt tudomása volt, azonban a bizonyítékot az adóhatóság felhívása ellenére nem terjesztette elő, a tényre nem hivatkozott. Átmeneti előírás rögzíti, hogy az új szabályt a 2021. január 1-jén vagy azt követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

Súlyosítási tilalom

2021. január 1-jétől hatályos módosítás értelmében a 2021. január 1-jén vagy azt követően indult és a megismételt eljárások esetében a felettes szerv által elrendelt új eljárásra nem vonatkozik a súlyosítási tilalom.

 

Végrehajtási eljárás

A hatályos szabályozás a végrehajtási kifogás előterjesztésére nyitva álló 15 napos határidő kezdő időpontját a sérelmezett intézkedéstől, illetve annak elmaradásától számítja, és igazolási kérelem előterjesztésére csak abban az esetben ad lehetőséget, ha ezen 15 napos határidőn túl jut az érintett tudomására a számára sérelmes intézkedés vagy mulasztás. Ebből adódóan előfordulhat olyan eset, hogy az adós a 14. napon értesül a végrehajtási intézkedésről, így csak egy napja marad a végrehajtási kifogás előterjesztésére.

A 2021. január 1-jétől hatályos módosítás ezt az esetkört orvosolja oly módon, hogy a jogorvoslati határidő számításának kezdő időpontját a tudomásra jutáshoz köti (ennek megfelelően módosul az igazolási kérelemre vonatkozó szabály is).