Nemrég létrehoztak egy új központi nyilvántartást, amelynek célja a vállalkozások tényleges tulajdonosának nyilvántartása. A nyilvántartáshoz tartozó adatszolgáltatási kötelezettség – nyilvántartás hiányában – több alkalommal is eltolódott, ahogy azt egy earlier article is írtuk. Azonban az ez év áprilisában beadásra került törvénytervezetet 2021. májusában elfogadták. Nézzük meg, hogy milyen feladatai lehetnek a gazdálkodó szervezeteknek és azon belül a különböző szolgáltatóknak (könyvelőknek, székhelyszolgáltatóknak, adótanácsadóknak, stb.) az új központi nyilvántartás kapcsán.
Kik lesznek adatszolgáltatásra kötelezettek?
A tényleges tulajdonosi nyilvántartásba adatszolgáltatásra kötelezettek (az ún. adatszolgáltatók):
- a Magyarország területén nyilvántartásba vett gazdálkodó szervezetek,
- a Magyarország területén nyilvántartásba vett civil szervezetek,
- a bizalmi vagyonkezelési jogviszony esetén a bizalmi vagyonkezelők,
- a részben állami tulajdonú szervezetek, amelyek legalább 25% nem állami tulajdoni hányaddal rendelkeznek.
Mikortól és kinek kell az adatokat szolgáltatni?
Maga a törvény, amely elrendeli az adatbázis felállítását 2021. május 21-én lépett hatályba.
A fizetési számlákat vezető pénzintézeteknek és széfszolgáltatóknak (jellemzően bankoknak, pénzügyi vállalkozásoknak) pedig 2021. június 6-ig kellett átadniuk a tényleges tulajdonosi nyilvántartásnak azon adatszolgáltatók adatait, amelyekkel 2021. január 1-től üzleti kapcsolatban állnak. Ezt követően pedig az új ügyfeleik adatait 2021. október 1-jétől kell majd megküldeniük a központi nyilvántartás felé.
Tehát mivel az adatszolgáltatók bankszámlanyitásra kötelezettek, tényleges tulajdonosi adataikat a pénzintézetek, széfszolgáltatók be kell, hogy szerezzék, majd azt továbbítaniuk kell a központi nyilvántartásba. A nyilvántartást az adóhatóság (NAV) hozza létre és kezeli.
A szolgáltatóknak – mint például a könyvelőknek, székhelyszolgáltatóknak, adótanácsadóknak – mivel adatellenőrzési kötelezettségük van az ügyfél-átvilágítási feladataik teljesítése miatt, amennyiben eltérést tapasztalnak a saját nyilvántartásukban lévő adatokhoz képest, azt jelezniük kell a NAV felé 5 munkanapon belül.
Van-e további teendő a szolgáltatók szempontjából?
A szolgáltatóknak belső szabályzatukat az e törvény szerinti feladataik teljesítése mentén módosítaniuk kell (pl. az ügyfél-átvilágítási feladataik kapcsán) a törvény hatályba lépését követő 90 napon belül.
Miért van szükség az adatbázisra?
A nyilvántartás létrehozásának célja egyrészről:
- a pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtése,
- a gazdaság szereplői tulajdoni viszonyainak átláthatóvá tétele és
- a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni fellépés hatékonyságának elősegítése.
A magyarországi központi nyilvántartások, mint pl. a cégnyilvántartás, nem tartalmaznak a tényleges tulajdonosokra vonatkozó adatokat. Ennek kiküszöbölésére, valamint az EU 4. és 5. pénzmosás elleni irányelveiben (EU Pmt Irányelvek) foglalt rendelkezéseinek teljesítésére született meg a tényleges tulajdonosi információk központi nyilvántartása bár a nyilvántartás nem tekinthető közhitelesnek.
Mi az a TT index?
Az első adatszolgáltatást követően az érintett szervezet nemzeti nyilvántartási számot, illetve TT indexet kap az adóhatóságtól (NAV). A TT index a nyilvántartásban az adatszolgáltató tényleges tulajdonosi adatához rendelt megbízhatósági szintet jelöli. A megbízhatóság szintje 1-10 közötti értékű lehet. Az első adatrögzítés alkalmával minden nyilvántartott személy 10 pontot kap.
Amennyiben az adatszolgáltatásra kötelezettek vagy a hatóságok eltérést találnak a nyilvántartás adataiban, ez a megbízhatósági érték csökkenhet. Ha a TT index értéke 8 pont alá csökken, a tényleges tulajdonos „bizonytalan” minősítést kap, ha 6 pont alá csökken, akkor pedig „megbízhatatlan” minősítést.
Megbízhatatlan minősítés esetén 5 munkanapon belül tájékoztatni kell az adatszolgáltatásra kötelezettet, hogy a tényleges tulajdonosi nyilvántartásban tárolt tényleges tulajdonosi adatokat erősítése meg, vagy módosítsa. Ha az adatszolgáltató megerősíti vagy módosítja a tényleges tulajdonos adatait, a nyilvántartást vezető szerv a TT index értékét újra 10 pontra módosítja.
Vannak-e jogkövetkezmények az adatszolgáltatás elmulasztásával vagy a tényleges tulajdonos minősítésével kapcsolatban?
Ha egy tényleges tulajdonos 180 napot meghaladó ideig „bizonytalan” minősítésű, a NAV közzéteszi az érintett szervezet nevét, adószámát és minősítését. „Megbízhatatlan” minősítés eseten a közzététel azonnali hatállyal bekövetkezik.
Ezen felül a „megbízhatatlan” minősítésű szervezetet magas kockázatú ügyfélként kell kezelni, ami a továbbiakban fokozott ügyfél-átvilágítással jár. Emellett a szolgáltatók a 4,5 millió forintot elérő ügyletek végrehajtását számukra nem teljesíthetik.
Egyebekben pedig a felügyeletet ellátó szervek a felügyeleti tevékenységük gyakorlása során a Pmt.-ben meghatározott eljárást és intézkedéseket (szankciókat) alkalmazzák, amelynek bírságtételei elrettentően nagyok is lehetnek.
Lehet-e panasszal élni a jogkövetkezményekkel szemben?
A jogkövetkezményekkel kapcsolatosan az adatszolgáltató és a tényleges tulajdonos (magánszemély) is panasszal fordulhat az illetékes miniszterhez. A panasz benyújtásának feltétele az adatszolgáltató számlavezetőjénél végrehajtott adatszolgáltatás vagy adat-megerősítés eredménytelensége.
Kik és mikortól férhetnek hozzá a nyilvántartás adataihoz?
A hatálybalépés lépcsőzetes lesz. A tényleges tulajdonosok (magánszemélyek) már 2021. szeptember 1-jétől jogosultak lesznek díjmentesen a saját adataik megismerésére, amelynek tartalma a következő:
- név, születési hely és idő,
- lakcím, ennek hiányában tartózkodási hely,
- állampolgárság
- tulajdonosi érdekeltség jellege és mértéke.
Feladataik teljesítése végett a tulajdonosi adatokhoz korlátozás nélkül a pénzmosás elleni felügyeletek, a nyomozóhatóságok, az ügyészség, a bíróság és a pénzügyi információs egységek férhetnek hozzá 2022. február 1-jétől.
A különböző szolgáltatók (pl. könyvelők, székhelyszolgáltatók, adótanácsadók) az ügyfél-átvilágítási kötelezettségük teljesítése érdekében szintén díjmentesen hozzáférhetnek a nyilvántartáshoz 2022. február 1-jétől.
Az adatlekérések célja a hatóságok és a szolgáltatók esetében is a náluk lévő adatok valódiságának és helyességének ellenőrzése.
Harmadik személyek csak 2022. július 1-jétől férhetnek hozzá a nyilvántartott adatokhoz. Az eljárás díjköteles lesz és az adatigénylést indokolni kell majd (pl. vagyonjogi per vagy szoros üzleti kapcsolat fennállása miatt van szükség az adatokra).
Fontos kiemelni, hogy a magyar központi nyilvántartáshoz az Európai Unió más tagállamainak adatigénylői csak 2023. február 1-jétől férhetnek majd hozzá.