rezsitám

“Rezsiveszélyhelyzet”: lehetséges munkáltatói támogatási formák

Bár konkrét jogszabályi alapja nincs még az energiaválság okán hozott intézkedéseknek, és így a részletszabályok sem ismertek, egy szinte biztos, számos család esetében jelentősen meg fognak növekedni augusztus 1-jétől a havi közüzemi kiadások. Cikkünkben sorra vesszük azokat a támogatási formákat, melyekkel a munkáltató segítheti a nehéz helyzetbe került munkavállalóit.

  1. Pénzbeli támogatás

Az Szja törvény generális szabálya szerint, amennyiben a foglalkoztató pénzbeli támogatást kíván nyújtani egy magánszemélynek, az a köztük lévő jogviszonyra vonatkozó adózási szabályok szerint viseli az adókötelezettségeket. Tehát, ha a munkáltató például egy egyszeri nagyobb összeggel vagy havonta rendszeresen kíván hozzájárulni a várhatóan megnövekedő rezsikiadások csökkentéséhez, ez az összeg a munkavállaló munkabérével azonos mértékben és módon fogja viselni az adókötelezettségeket.

  1. Távmunkavégzés költségtérítése

A koronavírus járvány hozadékaként egyre több munkáltató vezette be és alkalmazza jelenleg is a hibrid munkavégzést vagy a teljes távmunkavégzést. Azóta számos munkajogi, és egyéb – például a költségtérítésre vonatkozó adózási – szabály is átalakításra került, elősegítve a minél szélesebb körben történő alkalmazhatóságot.

Távmunkavégzés esetén két lehetőség merül fel a rezsikiadások adómentes támogatására: tételes költségelszámolás és átalány költségtérítés.

Az első esetben az otthoni munkavégzéssel kapcsolatos rezsikiadások (pl. fűtés, világítás) adómentesen olyan mértékig támogathatók, mely valamilyen arányszám alkalmazásával alátámasztja a költségtérítés jogosságát. Fontos, hogy ha a lakás és a munkavégzési hely műszakilag nem elkülönített, akkor a kiadásokat a távmunkavégzéssel arányosan, az adott költségre jellemző mértékegységek (munkaidő, m2, m3 stb.) alapulvételével lehet figyelembe venni.

Ettől egyszerűbb megoldásként 2022. június 1-jétől az Szja törvénybe bevezetésre került az igazolás nélkül elszámolható, és így adómentesen adható átalány költségtérítés. Ennek maximális mértéke havonta a minimálbér 10%-ának megfelelő összeg, azaz 2022. évben 20.000 forint/hó. Ez az összeg a munkanapok arányában, a távmunkavégzéssel érintett napokra adható adómentesen a munkavállalónak.

Meg kell említeni, hogy az ismertetett kedvező juttatási formák előfeltétele egy távmunkavégzésre szóló munkaszerződés kötése a munkavállalóval, és a költségtérítések adómentességét alátámasztó részletes dokumentáció készítése, az első esetben mindkét, a második esetben leginkább csak munkáltatói oldalon.

  1. Közüzemi díjak finanszírozása önkéntes biztosító pénztáron keresztül

Egy másik juttatási forma az önkéntes biztosító pénztárak kiegészítő önsegélyező szolgáltatása lehet. Ezen szolgáltatások között ugyanis megtalálható a közüzemi díjak finanszírozása is, egy maximált, a minimálbér 15%-ának megfelelő havi összegben. Ez az összeg 2022. évben havi 30.000 forintot jelent.

Ebben az esetben a munkáltató szerződést köt azzal a pénztárral, melynek a dolgozói a tagjai, és egy elkülönített számlára meghatározott kiegészítő önsegélyező szolgáltatások nyújtása céljából fizeti be a támogatását. Ezt követően – a befizetést követő 180 nap elteltével – a magánszemély tagok erről az elkülönített számláról tudják lehívni azt a szolgáltatást, melyet a munkáltatójuk támogatott.

Sajnos azonban nem minden pénztártag jogosult ezt az önsegélyező szolgáltatást igénybe venni: a rendelkezés szerint az csak a földgázellátásról és a villamos energiáról szóló törvények szerinti védendő fogyasztónak minősülő pénztártagok által fizetendő közüzemi díjak megtérítésére biztosítható. A vonatkozó különös szabályok szerint védendő fogyasztónak minősül az, aki, vagy akinek a háztartásában élő személy szociálisan rászoruló vagy fogyatékkal élőnek tekintendő. A teljesség igénye nélkül ide tartozik például, aki aktív korúak ellátásában, ápolási díjban, gyermekek otthongondozási díjában, vakok személyi járadékában, fogyatékossági támogatásban részesül, vagy nevelőszülő.

A juttatás a befizetés pillanatában sem a munkáltató, sem a munkavállaló oldalán nem keletkeztet adókötelezettséget; adófizetési kötelezettség akkor keletkezik majd, amikor a magánszemély összeget hív le közüzemi díjak finanszírozására. Ekkor a munkavállaló egyéb összevonás alá eső jövedelmet szerez, mely után az adókötelezettségeket az éves adóbevallása benyújtásakor neki kell teljesíteni. Az igénybe vett összeg 89%-a után 15% személyi jövedelemadó és 13% szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettsége keletkezik.

  1. Munkáltatói hitel nyújtása saját lakás korszerűsítéséhez

A felmerülő rezsiköltségek támogatásán kívül a munkáltató kedvezményes kamatozású vagy kamatmentes hitel formájában abban is segítheti dolgozóit, hogy azok otthonuk energetikai korszerűsítésével csökkentsék a havi gáz vagy villamos energia fogyasztásukat. A hitelnyújtás célja lehet például a megújuló energiaforrások (pl. napelem) alkalmazásának bevezetése, az épület, illetve a tető szigetelése, vagy a külső nyílászárók energiatakarékosra cserélése is.

Abban az esetben, ha ugyanazon munkavállalónak a kedvezményes kölcsön összege a folyósítás évét megelőző 4 évben nem haladta meg a 10 millió forintot, és a kölcsönt hitelintézet útján nyújtják, a kamatkedvezmény miatt sem a magánszemélynek, sem a munkáltatónak nem keletkezik adókötelezettsége.

Cikkünk egy rövid áttekintése azon lehetőségeknek, melyekkel a munkáltató segítheti a nehéz helyzetbe kerülő dolgozóit a „rezsiveszélyhelyzet” kapcsán. Az egyes juttatási formák esetében alkalmazandó valamennyi részletszabállyal összefüggésben célszerű szakértő segítségét kikérni.

Tags: No tags