Az év végével több adótörvény módosítást is elfogadott az Országgyűlés. Az alábbiakban a főbb változtatásokat, módosításokat foglaltuk össze adónemenként és témakörönként.
Személyi jövedelemadó
Személyi kedvezmény
A jelenlegi előírások értelmében a súlyosan fogyatékosnak minősülő magánszemély az összevont adóalapját terhelő adót csökkentheti havonta a minimálbér 5 százalékának megfelelő összeggel (jelenleg 8050 forinttal).
A 2021. január 1-jétől hatályba lépő módosítás – a jogosultságot megalapozó feltételeket változatlanul hagyva – adóalapból érvényesíthető kedvezménnyé alakítja át a személyi kedvezményt. Az új előírás alapján a jogosult magánszemély havonta a minimálbér egyharmadával (száz forintra kerekítve) csökkentheti az összevont adóalapját.
A személyi kedvezmény a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét követő, de az első házasok kedvezményét és a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető.
Rekreációs keretösszeg
A 2021. január 1-jétől hatályos szabályok eredményeként a költségvetési szférába tartozó munkáltatók is nettó 450 ezer forintig terjedő összegben adhatnak béren kívüli juttatást (a jelenlegi 200 ezer forintos értékhatár helyett) munkavállalóiknak kedvező adózási feltételek mellett.
Az egyéb előírások változatlan formában maradnak (a keretösszeg arányosítása, ha a munkaviszony nem egész évben áll fenn; keretösszeg felett juttatott rész egyes meghatározott juttatásként adózik; átmeneti szabályok 2021. június 30-ig a keretösszeg és a szocho tekintetében).
Adómentes lakáscélú támogatás
A Kormány által elfogadott Otthonteremtési Akcióterv keretében 2021. január 1-jétől bevezetésre kerül a gyermeket nevelő családok otthonfelújítási támogatása. A 2020. november 27-től hatályos módosítás a kormányrendelet szerinti támogatással egészíti ki az Szja tv. egyes lakáscélú támogatások adómentességéről rendelkező pontját.
Védőoltás, járványügyi szűrővizsgálat adómentessége
A kialakult járványhelyzetre tekintettel a 2020. november 27-től hatályos módosítások alapján adómentes bevételnek minősül az az eset is, amikor a kifizető bármilyen formában védőoltást, járványügyi szűrővizsgálatot biztosít a magánszemély számára.
Az adómentesség a juttatás időpontjától függetlenül fennáll, tehát akkor sem kell adóköteles jövedelmet megállapítani, ha az új típusú koronavírus járvány első hullámának időszakában végeztek szűrővizsgálatot a kifizető finanszírozása mellett.
Társasági adó
Ellenőrzött külföldi társaság
2021. január 1-jei hatállyal a nem együttműködő állambeli külföldi személy vagy telephely – a jövedelmére vonatkozó adóalap-növelő tétel szempontjából – nem alkalmazhatja az ellenőrzött külföldi társasággá minősülés alóli kivételeket. A nem együttműködő államok listáját miniszteri rendelet fogja meghatározni.
Az ellenőrzött külföldi társasági minőséggel összefüggő osztalékra, tőkekivonásra vonatkozó társasági-adóalap módosító tétel 2020. november 27-i hatállyal kiegészítésre került annak érdekében, hogy a valódi jogügyletekhez kapcsolódó osztalék-rész, tőkenyereségrész mentesülhessen az adózás alól. Ezáltal a valódi és nem valódi jogügylettel egyaránt rendelkező ellenőrzött külföldi társaságra vonatkozóan csak a nem valódi jogügylet esik magyar társasági adókötelezettség alá.
Telephely keletkezése
2021. január 1-jétől a nyújtott szolgáltatások telephelyet keletkeztetnek, ha a magyar jelenlétet – fizikai dologhoz kötődő hely hiányában – csak a munkavállalók vagy természetes személyek általi szolgáltatásnyújtás jelenti, feltéve, hogy a szolgáltatás időtartama a 183 napot meghaladja. A kapcsolódó projekteket együttesen kell vizsgálni az időintervallumra vonatkozó jogszabályi előírás vizsgálatakor.
Az előbbiek mellett további változás, hogy jövő év elejétől egyezményes helyzetben minden esetben telephely keletkezik, ha az egyezményi telephely fogalomnak való megfelelés fennáll, következésképpen az egyezmény akkor is elsődleges lesz a Tao. törvényhez képest, ha a Tao. törvény alapján nem keletkezne telephely.
Kapcsolt vállalkozással szembeni behajthatatlan követelés
A 2021. január 1-jétől hatályos módosításnak megfelelően a kapcsolt vállalkozással szembeni behajthatatlan követelésre vonatkozó külön nyomtatványon történő bejelentés helyett az adózónak az adóalap-csökkentési jogcím érvényesítéséhez az érintett kapcsolt vállalkozásról, továbbá az ügyletet megalapozó, valós gazdasági okokról külön nyilvántartást kell vezetnie.
Kamatlevonás korlátozása
2020. november 27-i hatállyal módosításra került a kamatlevonás korlátozásával összefüggően a csoportszinten megállapított adóalap-növelési kötelezettség egyes csoporttagokra figyelembe veendő részaránya. Az egyedi adóalapokban a le nem vonható tétel nettó finanszírozási költség arányos összegét kell figyelembe venni (a korábbi szabályok alapján adózási EBITDA arányosan kellett számolni). Az adóalap-növelési kötelezettség csoportszintű összegét (939.810.000 forint) a módosítás nem érint. Az új előírást a 2020-ban kezdődő adóévben az adózó választása szerint alkalmazza.
Tőkekivonási adó
2021. január 1-jétől hatályos módosítás értelmében a tőkekivonási adó (exit tax) részletekben történő megfizetése nemcsak az üzletvezetési hely áthelyezése, hanem az eszközök vagy a belföldi telephely által folytatott üzleti tevékenység áthelyezése esetén is alkalmazható.
Energiahatékonysági beruházás, felújítás adókedvezménye
A 2020. december 28-án hatályba lépő módosítás alapján a személygépkocsi és elektromos személygépkocsi vásárlása esetén az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezményét nem lehet igénybe venni, kivéve a jogszabályban meghatározottak szerinti nagy rakodóterű személygépkocsi esetében. A pályázati úton történő támogatás lehívást e szigorítás nem befolyásolja, csak vállalati adókedvezmény nem lesz igénybe vehető.
Az új előírásokat első alkalommal a 2020. december 28-át követően megkezdett, energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások, felújítások tekintetében kell alkalmazni.
Fejlesztési tartalékképzés
A módosítások alapján 2021. január 1-jétől a fejlesztési tartalékképzés alapján igénybe vehető társasági adóalap-csökkentő tétel az adóévi adózás előtti nyereség összegéig vehető igénybe. A 10 milliárd forintos korlát megszűnik.
Megállapított, de ki nem fizetett osztalék elengedése
A számviteli törvény módosítására tekintettel 2021. január 1-jétől hatályon kívül helyezésre kerül az a rendelkezés, amely a társasági adóalap csökkentését írja elő a megállapított, ki nem fizetett osztalék elengedése esetén.
KIVA
Belépési és kilépési értékhatár
A módosítások következtében 2020. december 1-jével a kisvállalati adóban a belépési értékhatárok közül a bevételi értékhatár és a mérlegfőösszeg szerinti értékhatár 3 milliárd forintra emelkedett. Emellett 2021. január 1-jei hatállyal a kisvállalati adóalanyiság megszűnésének értékhatára 6 milliárd forintra emelkedik.
Adóalanyiság megszűnése
A jelenleg hatályos szabályok értelmében a kisvállalati adóalanyiság megszűnik az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válásának napját magában foglaló negyedév utolsó napjával, ha az adóalany állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása a naptári év utolsó napján meghaladja az 1 millió forintot.
2021. január 1-jei hatállyal annyibán változik ez az előírás, hogy az adóalanyiság mégsem szűnik meg, ha az adóalany az adótartozását az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válásáig megfizeti.
KATA
A módosítások 2021. január 1-jei hatállyal kiegyenlítő szorzót iktatnak be a kisadózó vállalkozással kapcsolt vállalkozási jogviszonyban álló külföldi jogi személytől származó bevétel, illetve a külföldi kifizetőtől származó 3 millió forintot meghaladó összegű bevétel esetében, tekintettel arra, hogy ezekben az esetekben a 40%-os mértékű adó nem a kifizetőt, hanem a kisadózó vállalkozást terheli: az adó alapja ezen esetekben az adott bevétel(rész) 71,42%-a.
Általános forgalmi adó
Csoportos adóalanyiság
2020. november 27-i módosításnak megfelelően az adózók az adóhatóság számára benyújtott kérelemben – meghatározott keretek mellett – megjelölhetik, hogy az áfa-csoport létrehozása, megszüntetése, áfa-csoporthoz történő csatlakozás, illetve abból történő kiválás mely jövőbeli időponttal történjen meg.
A gazdasági életben történő akvizíciók, egyesülések következtében előfordulhat, hogy olyan, vállalkozások válnak egymással kapcsolttá, amelyek különböző áfa-csoport tagjai. A korábbi előírások következtében azonban többnyire nem volt lehetséges, hogy a megszűnő áfa-csoport tagja rögtön a fennmaradó áfa-csoport tagjává váljon.
Ezt a problémakört kezelendő a 2020. november 27-én hatályba lépő módosítások átmeneti időszakot állapítanak meg, amíg az egymással kapcsolt vállalkozások fenntarthatják a kapcsolttá válás előtti áfa-csoportjaikat. Ez az átmeneti időszak áll rendelkezésre ahhoz, hogy a vállalkozások megtehessék a szükséges lépéseket arra vonatkozóan, hogy a korábbi több áfa-csoport tagjai az egyetlen fennmaradó áfa-csoport tagjaivá válhassanak anélkül, hogy létrejönne olyan időszak, amikor nem tagjai sem a megszűnő, sem a fennmaradó áfa-csoportnak. Az átmeneti időszak 8 hónap, melyet a megszüntetendő csoportos adóalany indokolt kérelmére az adóhatóság egyszer 8 hónappal meghosszabbíthat.
Elektronikus kereskedelem
Az uniós jogharmonizáció eredményeként az elektronikus kereskedelmet szabályozó új rendelkezések, valamint kapcsolódó törvénymódosítások kerülnek bevezetésre 2021. július 1-jétől.
Távértékesítés
A módosítások részeként a következő évtől az Áfa tv. meghatározza, hogy mi minősül Közösségen belüli távértékesítésnek, valamint harmadik államból vagy harmadik állam területével egy tekintet alá eső területről importált termék távértékesítésének.
A Közösségen belüli távértékesítések esetében a főszabály alapján a termék annak rendeltetési helye szerint adóztatandó, azaz abban a tagállamban, ahol a termék a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor van. Ugyanakkor a távolról is nyújtható szolgáltatásokkal kapcsolatos szabályokhoz hasonlóan a 10.000 eurós értékhatárt meg nem haladó Közösségen belüli távértékesítések esetén teljesítési helynek a letelepedés szerinti tagállam minősül, azzal, hogy az adózónak lehetősége van az értékhatár alatt is választani a főszabály szerinti adózást (az értékhatár felett a főszabály alkalmazása kötelező).
Egyablakos rendszer
Az ún. egyablakos rendszer alkalmazhatósága kibővítésre kerül, így a távolról is nyújtható szolgáltatások mellett a Közösség más tagállamában letelepedett nem adóalany részére nyújtott egyéb szolgáltatások, a Közösségen belüli távértékesítés, és a harmadik államból importált, a 150 eurónak megfelelő pénzösszeg belső értéket meg nem haladó termék távértékesítése kapcsán is használható a rendszer.
Ezzel párhuzamosan az Áfa törvénybe kerülnek át az egyablakos rendszer részletszabályai, azaz 2021. július 1-jétől az Art. helyett az Áfa törvény tartalmazza az egyablakos rendszerekbe történő nyilvántartásba vételre, változás bejelentésre, bevallásra, adófizetésre, nyilvántartási kötelezettségre, valamint az egyablakos rendszerből történő kilépésre, illetve kizárásra vonatkozó előírásokat (azzal, hogy ezeket a szabályokat a vonatkozó európai uniós közvetlenül alkalmazandó jogi aktusokra tekintettel kell alkalmazni).
Az adózókat segíti az a kapcsolódó szabály, miszerint ha az adóalany 2021. április 1-jei hatállyal szerepel az adóhatóság ezen különös szabályozást alkalmazó adózókra vonatkozó nyilvántartásában, akkor automatikusan nyilvántartásba vételre kerül a kiterjesztett egyablakos rendszerben (ez alól kivételt képez az az eset, ha a Közösség területén nem letelepedett adóalany a Közösségen belüli távértékesítés utáni áfa-fizetési kötelezettségének az egyablakos rendszer alkalmazásával kíván eleget tenni).
Ezzel összefüggésben fontos kiemelni, hogy az automatikus nyilvántartásba vételtől függetlenül ezen adóalanyoknak 2021. június 15-ig be kell jelenteniük azokat az adatokat, amelyek az egyablakos rendszer módosításával kapcsolatban pótlólagos adatnak minősülnek a korábbi szabályokhoz képest. Ezen bejelentés elmulasztása esetén az adóhatóság úgy tekinti, mintha az adóalany nem kívánná az egyablakos rendszert a továbbiakban alkalmazni, így törli ezen adóalanyokat az egyablakos rendszerre vonatkozó nyilvántartásából.
Elektronikus felületek
A módosítások az elektronikus kereskedelem adótisztaságának elősegítése érdekében adófizetésre kötelezetté teszik azokat az adóalany elektronikus felületeket (platform), amelyek más adóalany (értékesítő) által történő termék értékesítését segítik elő az elektronikus felület használatával. A platformok adófizetésre kötelezetté tételéhez a törvény fikcióval két ügyletre bontja a termékértékesítést, és úgy tekinti, mintha az adott terméket az értékesítő a platformnak, a platform pedig a megrendelőnek értékesítette volna.
Az új törvényi előírásokban meghatározott eset magában foglalja azt a helyzetet, amikor a platform 150 EUR-t meg nem haladó belső értékű import küldemény távértékesítését, valamint a Közösség területén nem letelepedett adóalany által, a Közösség területén már szabadforgalomban lévő termék értékesítését segíti elő a Közösség területén belül (ide kell érteni azt az esetet is, amikor a termék feladási és rendeltetési helye ugyanaz a tagállam).
Az adóalany által a platform részére történő értékesítés után a főszabály alapján nem keletkezik áfa-fizetési kötelezettség, míg a platformnak a megrendelő tagállamában adót kell fizetni. Ezzel összefüggésben fontos megjegyezni, hogy a platform alkalmazhatja a kiterjesztett egyablakos rendszert is, amennyiben az alkalmazás feltételei teljesülnek.
Kis értékű import küldemények
A Közösségi vámszabályokkal összhangban a harmadik országból érkező, 22 EUR értékhatárt meg nem haladó import küldemények áfa mentessége megszűnik.
Behajthatatlan követelés
A 2021. január 1-jétől hatályos módosítások lehetővé teszik a behajthatatlan követelés címen történő utólagos adóalapcsökkentést abban az esetben is, ha a behajthatatlan követelés alapjául szolgáló ügylet vevője (termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője), vagyis az adós nem minősül általános forgalmi adóalanynak. Ennek következményeként az értelmező rendelkezések is kiegészítésre kerülnek: behajthatatlannak tekinthető azon követelésösszeg is, amelynek megfizetése alól a természetes személyek adósságrendezési eljárása során a bíróság által hozott döntés alapján mentesül a vevő (adós).
Az adóalany vevő esetén az adóalap-csökkentéshez alkalmazandó feltételrendszer megfelelően alkalmazandó nem adóalany vevő esetén is. Ez alól két kivétel van: egyrészt nem adóalany vevővel szemben fennálló követelés esetén nincs szükség előzetes írásbeli értesítésre; másrészt az adóalap-csökkentésnek nem feltétele az esedékességtől számított egy év eltelte olyan követelések esetén, amelyek vonatkozásában a polgári jogi elévülési idő nem haladja meg az egy évet.
Továbbá átmeneti rendelkezés rögzíti, hogy a nem adóalany vevőkkel szemben fennálló, behajthatatlannak minősülő követelés jogcímén történő adóalap-csökkentési szabályok a 2021. január 1. előtt, de 2015. december 31. után teljesített ügyletek esetében is alkalmazhatóak.
Személygépkocsi értékesítése
A hatályos szabályozás értelmében mentes a személygépkocsi értékesítése, amennyiben annak beszerzésekor az előzetesen felszámított áfát nem lehetett volna levonni a levonási tilalom miatt, illetve akkor, ha ilyen tilalom vonatkozott volna az előzetesen felszámított adóra, ha a beszerzést terhelte volna adó. A 2021. január 1-jétől hatályba lépő módosítások egyértelművé teszik, hogy abban az esetben, ha a személygépkocsi beszerzésére vonatkozó levonási tilalmat a továbbértékesítési céllal történt beszerzés egyébként feloldotta volna, a mentesség nem alkalmazható.
Adólevonási jog
A 2020. november 27-től hatályos módosítások megteremtik annak a lehetőségét, hogy amennyiben az adóalany adószámának törlését követően az adóalany adószámát az adóhatóság ismételten megállapítja, az adóalany – a levonási jog feltételeinek sérelme nélkül – éljen az adószám törlését megelőzően keletkezett, előzetesen felszámított adó tekintetében a levonási jogával.
Átmeneti előírás rögzíti, hogy az új szabályokat alkalmazni kell abban az esetben is, ha az adószámot az állami adó- és vámhatóság az új szabályokat bevezető törvénymódosítás hatálybelépését megelőzően, az adó megállapításához való jog elévülési idején belül állapította meg ismételten.
Bevallási tervezet
2021. július 1-jétől hatályos módosítások értelmében az adóalany a bevallási kötelezettségének az adóhatóság által készített bevallás-tervezet felhasználásával (szükség esetén annak módosításával, kiegészítésével) is eleget tehet. Amennyiben az adóalany a tervezetet így kiegészíti, elfogadja, majd benyújtja, úgy kell tekinteni, hogy ezzel teljesíti az általa befogadott számlákra előírt összesítő jelentéstételi kötelezettséget is.
Az adóhatóság első alkalommal a 2021. július 1-jét magában foglaló adómegállapítási időszakról teljesítendő bevallási kötelezettségre vonatkozóan készít bevallás-tervezet. Ugyanakkor egyes speciális esetekben (jogutódlás, bevallás gyakoriság váltás, felszámolási, végelszámolási, kényszertörlési eljárás hatálya alá kerülés vagy az Art. szerinti soron kívüli adóbevallás esetén) ez az új lehetőség csak később, 2022. január 1-jétől vagy 2022. július 1-jétől válik elérhetővé.
Különös adóvisszatérítés
A 2021. január 1-jétől hatályos módosítások bővítik, hogy mely esetekben kérheti vissza az adóalany az áfa összegét különös adó-visszatérítési eljárásban. Ennek megfelelően, ha az adóalanyt fizetendő adó az adósemlegesség elvébe ütközően terheli, és egyéb módon nincs lehetőség ezen adóösszeg rendezésére, akkor megfelelő garanciális feltételek mellett az új előírás biztosít lehetőséget arra, hogy az adóalanyt ért sérelem rendezhető legyen.
Az eljárás az adóalany kérelmére indul, legkésőbb 6 hónappal az adómegállapításhoz való jog elévülését megelőzően (a határidő jogvesztő). A kérelemről az állami adóhatóság a kérelem beérkezésétől számított 6 hónapon belül dönt.
Online számlaadat-szolgáltatás
Egy korábbi módosítás alapján 2021. január 1-jétől kiterjesztésre kerül az online számlaadat-szolgáltatás rendszere a magánszemélyek és a külföldiek felé kiállított számlákra is. Emellett 2021. január 4-i hatállyal további módosítások kerülnek bevezetésre az ingyenes ügyletekkel, a belföldön kívül teljesített tranzakciókkal és az előlegszámlákkal kapcsolatos adatszolgáltatás tekintetében.
Új lakóingatlan értékesítése
A módosítások értelmében a Kormány otthonteremtési és családvédelmi programjába illeszkedően az új lakóingatlanok értékesítésére 2021. január 1-jétől ismét az 5%-os kedvezményes adómérték alkalmazandó. Az új előírásokat a 2021. január 1-jén vagy azt követően teljesített ügyletekre kell alkalmazni.
A kedvezményes áfa-kulcsot kizárólag olyan új lakóingatlan értékesítése esetén lehet alkalmazni, ahol az összes hasznos alapterület többlakásos lakóingatlan esetében a 150 négyzetmétert, egylakásos családi ház esetében pedig a 300 négyzetmétert nem haladja meg. Az áfa szabályok értelmében újnak minősül az ingatlan, ha annak használatbavétele még nem történt meg, vagy a használatbavétele megtörtént, de a használatbavétel és az értékesítés között még nem telt el két év.
Az 5%-os áfakulcs 2022. december 31-ével kivezetésre kerül, azzal, hogy átmeneti szabály rendezi, hogy mely feltételek esetén alkalmazandó a kedvezményes adómérték 2026. december 31-ig: ha az építési engedély legkésőbb 2022. december 31. napján véglegessé vált, vagy a lakóingatlan építését ezen időpontig bejelentették az egyszerű bejelentés szabályai szerint.
Munkaerő-kölcsönzés
Egy korábbi módosítás alapján a munkaerő-kölcsönzés (kivéve az építőipari tevékenységhez kapcsolódó munkaerő-kölcsönzést) 2021. január 1-jével kikerült volna a fordított adózás alól. A 2020. november 27-i módosítások ezt a hatálybaléptetési időpontot felülírták.
Ennek következményeként a fordított adózás hatálya abban az esetben kerül szűkítésre, ha a vonatkozó tanácsi végrehajtási határozatban adott derogációs felhatalmazás Magyarország kérelme ellenére nem kerül meghosszabbításra. Erről az adópolitikáért felelős miniszter a Magyar Közlönyben határozatot tesz közzé. A fordított adózás alá tartozó munkaerő-kölcsönzési szolgáltatási kör szűkítéséről szóló rendelkezés ezen határozat közzétételét követő 30. napon lép hatályba.
Helyi adók
Transzferár-kiigazítás
Az adózás rendjéről szóló törvény hatályos szabályaiból jelenleg is következik, hogy az egyes iparűzési adóalap-komponensek számításakor a kapcsolt vállalkozásoknak figyelembe kell venni azt, ha az iparűzési adóalap-elem összege olyan ügyletből ered, amelynek során a szerződés szerinti ár a szokásos piaci ártól eltér.
A Tao. törvénnyel ellentétben azonban a jelenleg hatályos helyi adókról szóló törvény nem tartalmaz konkrét előírásokat a transzferár-kiigazítás kapcsán. A 2021. január 1-jétől hatályos módosítások ezt a hiányt orvosolják azzal, hogy a Tao. törvényhez hasonló szabályokat építenek be a helyi adókról szóló törvénybe.
Ennek megfelelően csak akkor lehetséges a helyi iparűzési adó alapjának csökkentését eredményező korrekció, ha a vállalkozó rendelkezik üzleti partnere azon nyilatkozatával, miszerint az üzleti partner is azonos összegű, ellentétes irányú iparűzési adóalap-korrekciót végez. A szokásos piaci ár miatti kiigazítást az egyes adóalap-komponensek korrekciójával, vagy összevontan (az adóbevallás külön sorában feltüntetve) is el lehet végezni.
Számviteli hiba
A helyi adókról szóló törvény hatályos szövege nem tartalmaz a számviteli hiba iparűzési adóalapra gyakorolt hatásának korrigálására vonatkozó rendelkezést, ami sok esetben félreértéshez és ezáltal nem egységes joggyakorlathoz vezetett. A 2021. január 1-jétől hatályos módosítások egyértelműsítik a jogalkalmazást, és lehetővé teszik, hogy az adózó két opció közül válasszon: (1) ha a hiba korrekciója a hibával érintett évben figyelembevételre kerül, akkor a hibafeltárás évének adóalapját ennek megfelelően kell módosítani; (2) a feltárt hiba hatása a feltárás adóévéről szóló adómegállapítás során kerül figyelembevételre, azaz az adózó nem tér el a főkönyvi könyvelésben szereplő adóalap-elemek összegétől (ebben az esetben nincs szükség továbbra sem önellenőrzésre).
Adóbevallás
A 2021. január 1-jétől hatályos előírások értelmében egyszerűsödik a helyi iparűzési adó bevallásának folyamata azáltal, hogy az adóalanyok (kivéve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély iparűzési adóalanyt (vállalkozót)) a jövőben nem az önkormányzati adóhatósághoz, hanem kizárólag az állami adóhatóságon keresztül kötelesek benyújtani helyi iparűzési adóbevallásukat.
Ideiglenes iparűzési tevékenység
2021. január 21-i hatállyal megszűnik az építőipari tevékenység után fennálló ideiglenes helyi iparűzési adókötelezettség, valamint a Magyarországon székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozásokat terhelő ideiglenes adókötelezettség is. Fennmarad ugyanakkor a rendelkezés, mely szerint azon vállalkozásnak, amely valamely településen adóéven belül 180 napot meghaladóan végez építőipari tevékenységet, az adott településen állandó jellegű iparűzési adókötelezettséget eredményező telephelye jön létre.
Adóalap megosztása
A 2021. január 1-jétől hatályos előírások értelmében a gépkocsit bérbe-, lízingbe adók esetén az iparűzési adóalapmegosztásnál a bérbe-, lízingbe adott gépkocsik eszközértékét a székhelyen, telephelyen felmerült személyi jellegű ráfordítás arányában kell kimutatni (jelenleg a gépkocsik eszközértékét annál a településnél kell figyelembe venni, ahol a járműveket jellemzően tárolják).
Gépjárműadó
Adóhatósági jogkör
A módosítások következményeként az adóhatósági feladatokat a belföldi gépjárművek utáni gépjárműadóban 2021. január 1-jétől az állami adóhatóság látja el az önkormányzatok helyett. A módosítások az átmeneti rendelkezéseket részletesen szabályozzák.
Környezetkímélő motorkerékpár
2021. január 1-jétől bevezetésre kerül a környezetkímélő motorkerékpár fogalma. Gépjárműadó szempontból ezen motorkerékpárok környezetkímélő gépkocsinak minősülnek, és így mentesülnek a gépjárműadó alól.
Turizmusfejlesztési hozzájárulás
2021. január 1-jei hatállyal a módosítások kiemelik a hozzájárulás-köteles szolgáltatások közül azokat az 5%-os áfa-mértékkel adózó éttermi, valamint szálláshely-szolgáltatásokat, amelyeket az Áfa törvény szerinti közvetített szolgáltatásként – de nem az árrés adózás szabályai szerint – nyújtanak (jelenleg ezeket a szolgáltatásokat kettős adóztatás terheli).
Illetékek
Közigazgatási hatósági eljárások illetékkötelezettsége
2021. január 1-jei hatállyal megszűnik az első fokú közigazgatási hatósági eljárás megindításához kapcsolódó eljárási illetékkötelezettség. A változtatás a külön jogszabályokban meghatározott eljárások kezdeményezésekor fennálló igazgatási szolgáltatási díjkötelezettséget nem érinti, ezekhez továbbra is kapcsolódhat díjfizetési kötelezettség.
Az illetéktörvény módosuló rendelkezései nyomán tehát a közigazgatási hatósági eljárási illeték tárgyi hatálya alá az 1. számú melléklet szerinti elsőfokú közigazgatási hatósági eljárások és a jogorvoslati eljárások esnek. Az említett eljárásokhoz kapcsolódó eljárási illetékmértékek változatlanok.
A fentiek mellett fontos kiemelni, hogy a jelenleg tárgyuknál fogva illetékmentes eljárások, valamint ezen eljárások jogorvoslata után továbbra sem kell illetéket vagy igazgatási szolgáltatási díjat fizetni. Ezen eljárásokat a törvénybe épülő 2. számú melléklet rögzíti.
Családi otthonteremtés illetékmentessége
A 2021. január 1-jétől hatályos módosítások a családi otthonteremtési kedvezményt igénybevevő, gyermekes családok számára mind új, mind használt lakás vásárlása esetén a forgalmi értéktől függetlenül teljes illetékmentességet biztosítanak. A módosításokat a 2021. január 1-jét követően kelt adásvételi szerződés alapján megvásárolt ingatlanokra vonatkozó vagyonszerzési ügyekben kell alkalmazni, míg a korábban kötött szerződésekre az akkor hatályos rendelkezés továbbra is alkalmazandó marad.
Adózás rendje
Adózói minősítés
A módosítások értelmében, ha újonnan alapított tag kerül a csoportba, és ez a csoporttag nem minősül megbízható adózónak, a csoport nem veszíti el csoportos megbízható adóalanyiságát (ez alól kivételt képez az az eset, ha egy-két éve működő társaság kerül a csoport tagjai közé, és ez a társaság nem minősül megbízható adózónak). Az új szabályt első alkalommal a 2020. negyedik negyedévet követő minősítés tekintetében kell alkalmazni.
2021. január 1-jétől hatályos módosítás alapján a 2020. július 18. napját magában foglaló negyedévet követő minősítések során az adózó megbízható adózói minősítése nem szüntethető meg a 2020. március 11. napja és 2020. július 18. napja között megindított végrehajtási eljárásra való hivatkozással.
Fizetési kedvezmények
- január 1-jétől az alábbiak szerint módosulnak a fizetési kedvezményekre vonatkozó előírások.
A megbízható adózók által évente egy alkalommal legfeljebb 12 havi automatikus részletfizetési lehetőséget a jelenleg legfeljebb 1,5 millió forint összegű adótartozás helyett legfeljebb 3 millió forintos tartozás esetén vehetik igénybe az adózók.
Nem csak az Áfa törvény szerinti csoportos adóalanyokat zárja ki a jogszabály a fizetési könnyítés engedélyezéséből, hanem a Tao. törvény szerinti csoportos adóalanyokat is.
A természetes személyek 500 ezer forint összegű adótartozás helyett 1 millió forintra vehetnek igénybe évente egy alkalommal legfeljebb 12 havi pótlékmentes részletfizetést.
A vállalkozási tevékenységet nem folytató, általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett természetes személyek az általuk eddig 6 hónapra igénybe vehető automatikus részletfizetést 200 ezer forint helyett, 12 hónapra 500 ezer forintos összegre kérhetik a személyi jövedelemadó bevallásukban.
Tartós feltételes adómegállapítás
A jelenleg hatályos szabályok alapján meghatározott adózói kör a jövőbeni ügylettel összefüggésben a feltételes adómegállapítás társasági adót érintő részeinek jövőbeni jogszabályváltozásra tekintet nélküli alkalmazhatóságának megállapítását kérheti 3 adóévre vonatkozóan.
A tartós feltételes adómegállapítás egyfelől az elmúlt évek tapasztalatai alapján kiüresedett, másfelől – az európai bírósági gyakorlatra is figyelemmel – tiltott állami támogatás nyújtása megállapításának kockázatát hordozza magában, ezért hatályon kívül helyezésre kerül a szabályozás 2021. január 1-jétől.
Adóigazgatási rendtartás
Felügyeleti intézkedés iránti kérelem
2021. január 1-jétől hatályos módosítás alapján a fellebbezéshez hasonlóan felügyeleti intézkedés iránti kérelemben sem lehet – semmisségi okon kívül – olyan új tényt állítani, illetve olyan új bizonyítékra hivatkozni, amelyről a jogorvoslati kérelem benyújtására jogosultnak az elsőfokú döntés meghozatala, ellenőrzés esetén az észrevétel benyújtására nyitva álló határidő letelte előtt tudomása volt, azonban a bizonyítékot az adóhatóság felhívása ellenére nem terjesztette elő, a tényre nem hivatkozott. Átmeneti előírás rögzíti, hogy az új szabályt a 2021. január 1-jén vagy azt követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
Súlyosítási tilalom
2021. január 1-jétől hatályos módosítás értelmében a 2021. január 1-jén vagy azt követően indult és a megismételt eljárások esetében a felettes szerv által elrendelt új eljárásra nem vonatkozik a súlyosítási tilalom.
Végrehajtási eljárás
A hatályos szabályozás a végrehajtási kifogás előterjesztésére nyitva álló 15 napos határidő kezdő időpontját a sérelmezett intézkedéstől, illetve annak elmaradásától számítja, és igazolási kérelem előterjesztésére csak abban az esetben ad lehetőséget, ha ezen 15 napos határidőn túl jut az érintett tudomására a számára sérelmes intézkedés vagy mulasztás. Ebből adódóan előfordulhat olyan eset, hogy az adós a 14. napon értesül a végrehajtási intézkedésről, így csak egy napja marad a végrehajtási kifogás előterjesztésére.
A 2021. január 1-jétől hatályos módosítás ezt az esetkört orvosolja oly módon, hogy a jogorvoslati határidő számításának kezdő időpontját a tudomásra jutáshoz köti (ennek megfelelően módosul az igazolási kérelemre vonatkozó szabály is).