füttyszó helyett adóhatékony ösztönzés

Füttyszó helyett adóhatékony ösztönzés

Számtalan esetben előfordulhat, hogy egy vállalat alkalmazottja ezt-azt elvisz a munkahelyéről. Jobb esetben ezek csak kisebb tárgyak (pl. irodaszer vagy kávé), de rosszabb esetben lehet ez az ügyfélkör vagy a szellemi tőke, ami már nagy problémát okoz a jövőre nézve. Az is előfordulhat, hogy az eladásra szánt árukészlettel trükköznek a munkavállalók, vagy egyéb módokon kurtítják meg a vállalkozást.

A munkahelyi csalásokkal kapcsolatos visszaélés-bejelentési (ún. whistleblowing – füttyentés) rendszerek kiépítése mellett célszerű megfontolni olyan megoldások bevezetését is, amelyek arra ösztönzik a munkavállalókat, hogy hosszú távon elkötelezettek legyenek a vállalkozással szemben, és meg se forduljon a fejükben az önkéntes „fizetéskiegészítés”. Cikkünkben néhány erre vonatkozó adóhatékony alternatívát foglalunk össze.

  1. Béren kívüli juttatás, a SZÉP-kártya

Ennek a kategóriának a legismertebb formája a széles körben elterjedt ún. SZÉP-kártya juttatás, benne a különböző alszámlákkal (szállás, vendéglátás és szabadidő). Azért is nagyon aktuális ez a juttatási forma, mert jelenleg 2021. első félévében csupán 15% személyi jövedelemadót (szja) kell fizetnie a munkáltatónak ezen juttatások után. 2021. június 30. napját követően – hacsak a gazdasági helyet nem hoz hosszabbítást – 15,5% szociális hozzájárulási adót (szocho) is kell majd fizetni ezen juttatások kapcsán. Ráadásul a SZÉP-kártyákra juttatható rekreációs keretösszege 2021. január 1. és június 30. közötti időszakban 800.000 Ft-ra emelkedett, így már egy igen jelentős összeg juttatása válik elérhetővé sokak számára. Fontos azonban, hogy a SZÉP-kártya juttatási keretösszeg 2021. július 1-től 450.000 Ft.

Alapesetben minden alszámlához tartozik egy összeghatár (2021. június 30-ig a szálláshely alszámlán 400.000 Ft, vendéglátás alszámlán 265.000 Ft, szabadidő alszámlán 135.000 Ft, 2021. július 1-től pedig rendre 225.000 Ft, 150.000 Ft és 75.000 Ft). Ugyanakkor 2021-ben az alszámlák között biztosított az átjárhatóság. Az összeghatárok fölött pedig ún. „egyes meghatározott juttatásnak” minősül a munkáltatói juttatás. Ebben a témakörben és az adózók részéről felmerült kapcsolódó kérdésekre vonatkozóan az adóhatóság korábban kiadott egy részletes tájékoztatót, amit érdemes átolvasni.

  1. Egyes meghatározott juttatás

Ha a munkaadó a SZÉP-kártya keretösszegén túl további támogatást nyújt munkavállalójának, akkor az egyes meghatározott juttatásnak minősül. Például, ha a munkáltató a 2021-es év első felében egymillió forintnyi juttatást szeretne adni a munkavállaló hosszú távú elköteleződését támogatandó, akkor ebből az összegből 800.000 Ft lehet SZÉP-kártya juttatás, míg 200.000 Ft béren kívüli juttatás. A 800.000 Ft-on 15% a teljes adóteher (15% szja), ugyanakkor a 200.000 Ft-on a 15% szja-t és a 15,5% szocho-t kell megfizetni, amelyek alapja a 200.000 Ft 1,18-szorosa (ezzel a kumulált adóteher a 200.000 Ft-on 35,99%).

Az egyes meghatározott juttatások körébe tartoznak még többek között az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény előírásai szerint célzott szolgáltatásra – kivéve a kiegészítő önsegélyező szolgáltatásra – befizetett összegek, a vendéglátásra vagy szabadidőprogramra irányuló ingyenes vagy kedvezményes rendezvények, események – ideértve az ilyen rendezvényeken a résztvevőknek adott, személyenként a minimálbér 25%-át meg nem haladó egyedi értékű ajándéktárgyakat is -, valamint az évente egy alkalommal adható csekély értékű – minimálbér 10%-át meg nem haladó értékű – ajándékok.

  1. Értékpapírjuttatás

Elsősorban nemzetközi hátterű társaságoknál szintén széles körben elterjedt módja a munkavállalók és főként a cégen belüli kulcsemberek ösztönzésének, ha bevonják őket a vállalkozásba oly módon, hogy értékpapírt kapnak az adott cégcsoportból, jellemzően az anyavállalat részvényeiből. Ugyanakkor ez a lehetőség a magyar hátterű cégek számára is nyitott és megfontolandó, hiszen ilyen esetben a munkavállalónak már közvetlen anyagi érdeke fűződik ahhoz, hogy a vállalkozás minél jobban teljesítsen. Az ún. értékpapírjuttatásnak különböző módjai lehetnek attól függően, hogy Kft-ről vagy részvénytársaságról van szó.

Az ilyen értékpapírjuttatások esetében általános esetben akkor keletkezik a munkavállalói oldalon adófizetési kötelezettség, amikor a munkavállaló jövedelmet realizál az értékpapírral kapcsolatban. Azaz például, ha értékesíti azt, vagy ha az értékpapíron osztalékot realizál. Az adókötelezettség az elidegenítés vagy osztalékrealizáció esetében nem a munkáltatót, hanem a foglalkoztatottat terheli, főszabály szerint 15% szja és az ún. adófizetési felső határig 15,5% szocho megfizetése mellett.

  1. CSR Pro munkavállalói támogatási program

Az ösztönzésnek egy akár teljes mértékben adó- és járulékmentes módja lehet adott esetben, ha a vállalkozás egy olyan támogatási programot dolgoz ki, amely objektív keretrendszerben nyújt alternatívát a munkavállalók és családtagjaik támogatásához. A munkáltató ilyen programon keresztül hatékonyan támogathatja az egészségmegőrzést, különböző szűrővizsgálatokon való részvételt, önkéntes pénztári befizetéseket, iskolakezdést, üzemi étkezést vagy sportolást, kulturális programokat, hogy csak a legismertebbeket említsük. A CSR Pro munkavállalói támogatási programról bővebb információ ezen az oldalon található.

A fentiekből látható, hogy számos adóhatékony módja létezik annak, hogy a foglalkoztatottjainknak olyan juttatásokat ajánljunk, amelyek meggyőzik őket arról, hogy munkájukat és a céggel szembeni lojalitásukat megbecsülik. Ez pedig egy olyan ösztönző erőként hat, ami nagyobb teljesítmény elérésére sarkalja őket és remélhetőleg a lopásokat, a céges know-how, szellemi tőke „elvitelét” és más trükközéseket is visszaszorít. Tehát amennyiben a vállalat üzleti céljainak elérését szeretnénk elősegíteni, vagy fontosnak tartjuk a munkaerő megtartását, érdemes a hagyományos munkabér mellett különböző juttatási alternatívákban, programokban is gondolkodni, akár több juttatási formát párhuzamosan alkalmazni.

 

Olvassa tovább:

Mit ér a füttyszó a vállalaton belül?

A leltári készlet kezelésének szabályozása

Leltártrükkök – lopják a készleteket, de mégis stimmel a leltár?

Tags: No tags