Az előző év decemberében megalkotott rendeletek alapján a meghatározott előírásoknak megfelelő mikro-, kis- és középvállalkozások jelentős helyi iparűzési adó- és adóelőleg csökkentést vehetnek igénybe. Esetükben a helyi iparűzési adó mértéke 1%-ra, az adóelőleg pedig 50%-kal csökkenhet.
A szabályozással és a kedvezmény igénybevételével kapcsolatban számos kérdés és bizonytalanság merült fel az elmúlt hetekben. Az alábbiakban ezekre a tipikus, és bizonyára sokakat foglalkoztató kérdésekre igyekszünk részben választ adni, részben lényeges szempontokra rámutatni.
Az összefoglalóval kapcsolatban fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy az az elmúlt időszakban az adóhatóságok és a jogalkotó által kiadott tájékoztatásokon és iránymutatásokon alapul, ezáltal a jelenlegi jogértelmezést mutatja. Ugyanakkor számos esetben vannak még nyitott kérdések, valamint egyes esetekben ellentmondások, melyek alapján feltételezhető, hogy az adóhatóság és/vagy a jogalkotó további iránymutatást, tájékoztatót ad ki. Emellett megjegyezzük, hogy az alábbiakban tárgyalt kérdéskörökön kívül is van jó pár értelmezési kérdés, amellyel kapcsolatban javasoljuk a körültekintő eljárást, a speciális helyzetek, kérdéskörök tekintetében pedig az érintett hatóságok véleményének kikérését.
Mely vállalkozók jogosultak igénybe venni az adó mértékének 1%-ra történő csökkentését, valamint az 50%-os adóelőleg kedvezményt?
A 639/2020. kormányrendelet alapján mindkét könnyítést a KKV törvény (2004. évi XXXIV. törvény) által meghatározott mikro-, kis- és középvállalati (KKV) méretnek megfelelő Helyi adókról szóló törvény (1990. évi C. törvény) szerinti vállalkozások azon része jogosult igénybe venni, akiknek az éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 4 milliárd forint.
Első körben tehát a helyi iparűzési adó kötelezetteknek a KKV törvény által meghatározott valamennyi KKV „méret” szabálynak meg kell felelniük, azzal az eltéréssel, hogy a nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg legfeljebb 4 milliárd forint lehet. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy például egy 250 fős, vagy e feletti foglalkoztatotti létszámmal rendelkező vállalkozás árbevétele és/vagy mérlegfőösszege hiába van 4 milliárd forint alatt, nem tudja igénybe venni az iparűzési adó könnyítést.
Értelmezésünk szerint a kormányrendelet szerinti KKV minősítés meghatározása kapcsán is érvénnyel bír az állami adóhatóság által kiadott 2017/49. Adózási kérdés. Ennek megfelelően a foglalkoztatottak létszámára vonatkozó feltételnek minden esetben teljesülnie kell, míg az éves nettó árbevételre, illetve a mérlegfőösszegre előírt vagylagos kritériumok közül elegendő az egyik teljesülése a KKV minősítéshez.
Mely év adatai alapján kell megállapítani a KKV minőségnek való megfelelést?
Az adóelőleg 50%-kal történő csökkentésével kapcsolatban a 639/2020. kormányrendelet 2. § (3) bekezdése konkrétan meghatározza, hogy melyik év adataival szükséges kalkulálni a kormányrendelet szerinti KKV minősítés megállapítása során.
A beszámoló készítésére kötelezett vállalkozónak a 2021. évben kezdődő adóév első napján rendelkezésre álló utolsó, a Számviteli törvény (2000. évi C. törvény) szerint készített és elfogadott beszámolót (a naptári éves adózó esetén ez a 2019. évi beszámoló), vagy elfogadott beszámoló hiányában a becsült mérlegfőösszeg, árbevétel- és létszámadatokat kell figyelembe vennie. A beszámoló készítésére nem kötelezett vállalkozó a 2020. évben végződő adóév árbevétel- és létszámadatai, a 2021. évben tevékenységét kezdő vállalkozó pedig a becsült árbevétel- és létszámadatok alapján kalkulál.
Az adó mértékének 1%-ra történő csökkentésével kapcsolatban a kormányrendelet nem állapít meg ilyen konkrét előírásokat. Ezek alapján arra lehetne következtetni, hogy az adócsökkentés esetén is az adóelőleg kapcsán használt adatokból szükséges kiindulni. Ugyanakkor ismeretes számunkra olyan jogértelmezés is a Pénzügyminisztérium részéről, mely szerint az adócsökkentés kapcsán a 4 milliárd forintos értékhatár a 2021-ben végződő adóév nettó árbevételére vagy mérlegfőösszegére vonatkozik. Ebből pedig az a következtetés is levonható, hogy az adócsökkentés esetében a 2021-ben végződő adóév adataival kell kalkulálni.
Meglátásunk szerint ez az értelmezés nem olvasható ki a kormányrendeletből, illetve ha a kormányrendelet 1. §-át valóban így kell értelmezni, akkor az számos további kérdést vet(het) fel (pl. mi történik abban az esetben, ha a 2019. évi beszámoló alapján a vállalkozó jogosult az adóelőleg csökkentésre, míg a 2021-ben végződő adóév adatai alapján az adó mértékének csökkentésére nem?).
A KKV minőség megállapítása során a kapcsolódó és partnervállalkozások adatait szükséges figyelembe venni?
Az általunk ismert pénzügyminisztériumi álláspont, valamint a NAV honlapján elérhető 21HIPA nyomtatvány kitöltési útmutatója alapján a kormányrendelet szerinti KKV minősítés meghatározása során a KKV tv. szerinti kapcsolódó és partnervállalkozások adataival is szükséges számolni.
A KKV minőség megállapítása során a KKV tv. szerinti ún. kétéves szabályt is alkalmazni kell?
Amennyiben a 639/2020. kormányrendelet adóelőleg csökkentéssel kapcsolatos előírásait nézzük, akkor meglátásunk szerint mivel ebben az esetben a jogszabály konkrétan megjelöli azt az évet (éveket), mely alapján a KKV minősítést el kell végezni, így a „kétéves szabályt” (KKV tv. 5. § (3) bekezdés) nem kell alkalmazni.
Ahogy a fentiekben utaltunk arra, az adócsökkentés esetében ilyen, konkrét évre történő utalás nem történik. Emellett értelmezésünk szerint a kormányrendelet 1. §-a kizárólag az árbevétel és mérlegfőösszeg adatokra ad megszorító szabályt a KKV kritériumok tekintetében (lásd a fenti 4 milliárdos küszöböt). Mindezekből az következne, hogy az adócsökkentés kapcsán szükséges alkalmazni a „kétéves szabályt”.
Ezt látszik megerősíteni a már említett 21HIPA nyomtatvány kitöltési útmutatója is. Az útmutató konkrétan nem említi az adott előírást, ugyanakkor az a következők szerint fogalmaz: „egyebekben a KKV törvény szerinti KKV mikro-, kis- és középvállalkozásra vonatkozó egyéb előírásai (pl.: létszámkritérium, partnervállalkozásokra vonatkozó összeszámítási szabály) változatlanul alkalmazandóak”.
Ezzel szemben ismeretes számunkra olyan jogértelmezés is a Pénzügyminisztérium részéről, mely szerint a „kétéves szabály” azért nem alkalmazandó, mert a kormányrendeletben lévő 4 milliárdos küszöbérték szabály kontextusa kizárja annak alkalmazhatóságát. E tekintetben tehát szükséges lenne az előírások pontosítása és/vagy az egységes jogértelmezés kialakítása.
Telephelyek bejelentésének kérdése az önkormányzati adóhatóságok részére
Fontos kiemelni, hogy az érintett vállalkozók csak akkor tudnak az 50%-os adóelőleg csökkentéssel élni, ha azzal kapcsolatban legkésőbb 2021. február 25-éig a 639/2020. kormányrendelet 2. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozatot nyújtanak be a székhelyük, telephelyük szerinti önkormányzati adóhatóságnak. A nyilatkozatot a 21NYHIPA nyomtatványon az állami adóhatósághoz, elektronikus módon kell beadni. Meglátásunk szerint a 2021. adóév tekintetében az év végi adókönnyítés érvényesítésétől a fenti nyilatkozat hiányában sem esnek el a vállalkozók, hiszen azt majd az éves adóbevallásukban tudják érvényesíteni.
E tekintetben tipikus gyakorlati kérdésként merül fel, hogy az önkormányzati adóhatóság rendelkezik-e adatokkal a vállalkozások Helyi adókról szóló törvény szerinti telephelyeit illetően. Véleményünk szerint – és ezt erősíti meg például a Fővárosi Önkormányzat honlapján megjelent tájékoztató is – amennyiben korábban ez a bejelentés megtörtént az állami adóhatósághoz (az Art. 1. melléklete erre lehetőséget ad, ugyanakkor nem teszi kötelezővé a Htv. szerinti telephely bejelentését) akkor igen, mert a Helyi adókról szóló törvény 42/E. §-a alapján az állami adóhatóság naponta, elektronikus úton továbbítja a nála meglévő Htv. szerinti székhely, telephely és egyéb meghatározott adatokat az önkormányzati adóhatóságok részére.
Természetesen, ha egy vállalkozás ezeket a bejelentéseket nem tette meg, akkor azt pótolnia kell az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványokon (ezt az Adótanácsadók egyesületének közleménye is megerősíti). Ennek a mulasztásnak a pótlása nemcsak az itt tárgyalt helyi iparűzési adóelőleg kedvezmény igénybevétele miatt, hanem más hátrányos jogkövetkezmények elkerülése miatt is fontos. Ilyen elmaradások tipikusan például, amikor egy vállalkozás egy, a székhelyétől eltérő önkormányzat területén bérel egy raktárat, vagy amikor egy őstermelő a lakóhelyétől eltérő önkormányzat területén bérel egy földterületet és azon gazdálkodik, következésképpen a Htv. szerint telephelye keletkezik.
Végezetül megjegyezzük, hogy a Helyi adókról szóló törvénynek külön definíciója van a vállalkozások telephelyére vonatkozóan. Így ezeket nem lehet megfeleltetni a cégnyilvánosságról, a társasági adóról, az általános forgalmi adóról, az adózás rendjéről szóló törvényekben, stb. vagy akár a kettős adózást elkerülő egyezményekben lévő telephely fogalmaknak.
A tételes hipa adóalapot választó KATA-s vállalkozóknak is nyilatkozniuk kell az 50%-os adóelőleg csökkentés igénybevételéről?
A Helyi adókról szóló törvény 39/B. §-a alapján azokat a kisadózó vállalkozásokat nem terheli adóelőleg bejelentési kötelezettség, akik adóalapjuknak önkormányzatonként a 2,5 millió forintot választották (ez egy döntési lehetőség). Azaz ezek a vállalkozások, amennyiben így döntöttek korábban, a fentiekben említett, adóelőleg csökkentéssel kapcsolatos nyilatkozatot nem kell megtenniük az önkormányzati adóhatóság felé. Tudomásunk szerint a Fővárosi Önkormányzat már meg is kezdte ezeknek a kisadózóknak az adófolyószámláján az adóelőlegek előírásának felére csökkentését (azaz összesen 25.000 Ft összegben jóváírtak csökkentést).