Két részes cikksorozatunkban bemutatunk három törvényadta lehetőséget, mely az adózók rendelkezésére áll mintegy védelmi eszközként az adóhatóság előtt / az adóhatósággal szemben. Az első részben a feltételes adómegállapítás, az APA eljárás és a magánszakértői vélemény szerepéről, erejéről lesz bővebben szó, míg a cikksorozat második része gyakorlati oldalról mutatja be az egyes jogintézményeket.
| Feltételes adómegállapítás | Szokásos piaci ármegállapítás (APA eljárás) | Magánszakértői vélemény | |
| Eljárás relevanciája, szerepe, célja | A kérelemben bemutatott ügy esetében egy speciális jogbizonyosság, kiszámíthatóság érvényesül mely kötő erővel párosul az adózást illetően. Az adókockázatok minimalizálásának egyik eszköze. Jelentősebb magyar, vagy határon átnyúló tranzakciók esetében bír relevanciával. | A transzferárakból eredő adókockázatok mérséklésének egyik legjobb módja; egyedi, nem szokványos, nagy jelentőségű ügyletek árazása esetében, a transzferár-ellenőrzése esetében felmerülő jogviták elkerülése céljából. Az APA határozat funkcióját tekintve egy adóhatóság által elfogadott transzferár-dokumentációnak tekinthető, annak kiváltására alkalmas. Az érintett felek tekintetében nemcsak magyar, hanem külföldi adózása tekintetében is kötőerejű, ha a kérelem két- vagy többoldalú. | Az igazságügyi szakértő kirendelés (bíróság, közjegyző, ügyészség, rendőrség, más hatóság pl. az adóhatóság) vagy megbízás formájában történhet. Ez utóbbit hívja a köznyelv magánszakértőnek. A szakértő a bíróság segédje, a bíró hiányzó szakértelmét pótolja. A szakértő a perben személyi bizonyítási eszköz, az általa adott szakvélemény bizonyíték. |
| Tárgya | Konkrét ügyben az adókötelezettségnek vagy annak hiányának megállapítása (kivéve szokásos piaci ármegállapításra, vagy kizárólag számviteli kérdésre vonatkozóan).
Típusszerződésekre is vonatkozhat. |
Megállapítja a kapcsolt vállalkozások (magyar és külföldi) közötti jövőbeni ügyletben érvényesíthető szokásos piaci ár meghatározásakor alkalmazandó módszert, a megállapítás alapjául szolgáló tényeket, körülményeket, valamint, ha meghatározható, a szokásos piaci árat, ártartományt. | A szakértő különleges szakértelmével (pl. adózási, azon belül egyéb szakterületi kompetenciája alapján) lehetővé teszi a peres eljárás és a nem peres eljárás eldöntése céljából jelentős tények megismerését, a feltett szakkérdések megválaszolását. Szakkérdésekben kirendelése kötelező. A szakértő jogkérdésben nem foglalhat állást. |
| Kötőereje | A kérelemben előadott változatlan tényállás mellett, és a részletesen meghatározott egyetlen ügyletben köti az adózót, és az adóhatóságot is egy esetleges adóellenőrzése során. A feltételes adómegállapítás nem bír precedensjelleggel – még ugyanazon ügyfél későbbi ügyletei során sem. | Változatlan tényállás, jogszabályi környezet, és az adózó elvárható magatartása esetében, az APA határozat kizárólag a kérelmező, valamint a kérelemben megjelölt kapcsolt vállalkozás(ok) közötti, a szokásos piaci ár megállapítási eljárás tárgyát képező ügylet tekintetében bír kötőerővel. | A magánszakértő véleményét a bíróság köteles elfogadni, kivéve, ha a szakvélemény aggályos. Aggályos a szakvélemény, ha hiányos, nem tartalmazza a kötelező tartalmi elemeket, ellentmondásos, ha a helyességéhez nyomatékos kétség fér vagy ha a szakértő nem teljesített a perbeli kötelezettségeit, vagy ha a szakkérdésben ellentétben áll másik perbeli szakértői véleménnyel. Ez utóbbi esetekben a bíróság felhívja a szakértőt szakvéleményének kiegészítésére.
Polgári eljárásjog szerint ugyanazon szakkérdésre csak egy módon vehető igénybe szakértő és arról a bizonyító fél dönt (választ). Ennek módozatai: kirendelt szakértő, más eljárásban kirendelt szakértő vagy magánszakértő. Bírósági kirendelést követően magánszakértő vagy más eljárásban kirendelt szakértő már nem alkalmazható. A magánszakértői bizonyítást és más eljárásban kirendelt szakértővel történő bizonyítást viszont követheti bírósági kirendelés. A szakértő személyéről a felek megegyezhetnek, ennek hiányában a bíróság dönt.
Büntetőeljárásban szakértői bizonyítás indítványra történik vagy a bíróság által hivatalból. Büntetőeljárásban a szakértő ún. ténybíró, de a szakértő szakvéleményét a bíróság vitathatja, ha a kötelező tartalmi elemek hiányoznak, nem egyértelmű, önmagával, bizonyítékokkal ellentmondásos, helyességéhez nyomatékos kétség fér. A szakvélemény ellentmondásait fel kell oldani, anélkül az ítélet megalapozatlan. |
| Időbelisége | Jövőbeni ügyletre vonatkozik, azaz a kérelem benyújtását követően létrejött ügyletre, vagy – kizárólag áfa adónem tekintetében – olyan ügyletre, mely esetben a kérelem benyújtásának időpontjában folyamatos teljesítés történik. | Jövőbeni ügyletre vonatkozik, azaz a kérelem benyújtását követően létrejött ügyletre, vagy olyan ügyletre, mely esetben a kérelem benyújtásának időpontjában folyamatos teljesítés történik. | Keresetlevél benyújtása előtt nemperes eljárás keretében (közjegyző előtt) lehetőség van (igazságügyi) magánszakértő kirendelésére, akinek a személyére szakmai kompetenciái ill. nyelvtudása alapján a fél javaslatot tehet. Peres eljárás során lehetőség van bizonyítási indítványt benyújtani magánszakértői vélemény benyújtása iránt, amelyet az ellenérdekű fél elfogad vagy kifogással élhet. A döntést a szakértő személyéről a közjegyző dönti el. |
| VAGY Jövőbeni ügyletnek nem minősülő ügyletre vonatkozik, melyek esetében kizárólag Tao, Szja, KIVA, HIPA adónemek vonatkozásában kérhető, ha a kérelem az adott adónemre és adómegállapítási időszakra vonatkozó bevallás benyújtásáig, de legkésőbb a bevallás benyújtásának határidejéig benyújtásra kerül. | A határozat hatályának kezdő napja nem lehet korábbi, mint a kérelem benyújtása adóvének első napja, és nem lehet későbbi, mint a határozat véglegessé válását követő adóév első napja. Két vagy többoldalú eljárás esetében az illetékes hatóságok megállapodása alapján a hatály elévülési időn belül az ez előtti adóévekre is kiterjedhet, ha ezek ellenőrzésben nem érintett adóévek. | ||
| Adóhatósági ellenőrzésre vonatkozó hatása | Az ügylettel összefüggésben ellenőrzés nem rendelhető el a kérelem benyújtásától kezdődően, egészen a határozat véglegessé válásától számított 15 nap elteltéig. | Ha az APA határozat kiadását megelőzően már történt teljesítés (valamint, ha a kérelmet visszautasító vagy eljárást megszüntető végzés kerül kiadmányozásra), akkor a kiadott határozat jogerőre emelkedését követő 60 napon belül ellenőrzés nem rendelhető el a már megkötött szerződések, egyéb jogügyletek tekintetében. Ez az átmeneti időszak lehetőséget biztosít az adózónak, hogy a határozatban megállapított szokásos piaci árnak megfelelően módosítsa a határozat kiadása előtti időszak adójogi következményeit, önellenőrzés lefolytatásával. | Nincs hatása az adózó ellenőrzés alá vonhatóságára. Ellenőrzés során bizonyítási eszköznek tekintendő. |
| Amennyiben a kérelmező által átadott információk nem egyértelműek, ellentmondásosak, az adóhatóság az adópolitikáért felelős miniszter felkérésére a körülmények valódiságát ellenőrizheti (valódiságvizsgálat). A vizsgálat nem teremt ellenőrzéssel lezárt időszakot. | |||
| Jogorvoslat | A határozattal szemben fellebbezésnek helye nincs, az közigazgatási perben támadható meg. | Az eljárásban hozott döntés ellen fellebbezésnek helye nincs. | A szakvélemény kijavítása, kiegészítése, kiigazítása iránti kérelemnek van helye a felek részéről, illetve erre a bíróság utasíthatja a szakértőt ill. tárgyalást rendelhet el. |