2021. július 1-jével módosításra került a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény („Szakho tv.”). A törvénymódosítás során egyrészt a 2021. január 1-jén hatályba léptetett 105. § (3) bekezdést (ami tartalmában gyakorlatilag a korábbi, 2020. december 31-ig hatályos előírással egyezett meg) pontosították („régi kedvezmény”). Másrészt a 107. § (3b) és (4) bekezdéssel új kedvezmény szabályok kerültek bevezetésre („új kedvezmény”).
A régi és az új kedvezmény egymáshoz való viszonyával, valamint alkalmazhatóságával kapcsolatban számos bizonytalanság merült fel az elmúlt időszakban, amit egy korábbi, Adózóna.hu-n megjelent cikk is taglal. Mivel gyakorlatilag minden gazdálkodó szervezetet érint a jogszabály-módosítás, utánamentünk ezeknek a bizonytalanságoknak és állásfoglalás-kérést nyújtottunk be a NAV Központi Ügyfélszolgálatához. A kérdéseinkre egy héten belül megérkeztek a válaszok, melyek között vannak meglepőek pozitív és negatív értelemben is. Az alábbiakban röviden bemutatjuk a hátteret, a feltett kérdéseinket és az arra kapott válaszokat.
Mi is változott 2021. július 1-jével?
2020. december 31-ével a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény megszűnt, ezzel együtt a kapcsolódó szabályok beépültek a Szakho tv-be. A szabályok folytonosságát biztosítandó a régi előírások (2011. évi CLV. törvény 4. § (1a) bekezdés) tartalmával megegyezően a Szakho tv. is lehetővé tette szakho-kedvezmény igénybevételét, ha szocho-ban 15,5%-os, azaz 100%-os mértékű kedvezményre volt jogosult a kötelezett (Szakho tv. 105. § (3) bekezdés). Ebben az előírásban július 1-jén kizárólag szövegszerű pontosítás történt, amiből arra lehetett következtetni, hogy tartalmában és gyakorlati alkalmazásában nem változott a szabály.
Emellett új kedvezmény szabályok kerültek bevezetésre (107. § (3b) és (4) bekezdés). Röviden összefoglalva ezek lényege az, hogy ha bizonyos feltételek teljesülnek ((4) bekezdés szerinti előírások), akkor a szakho-kötelezett gyakorlatilag ugyanazon a jogcímen és mértékben érvényesíthet szakho-kedvezményt, mint azt szocho-ban teszi. (Másként megfogalmazva: 15,5%-os, azaz 100% mértékű szocho-kedvezmény esetén 1,5%, azaz szintén 100% mértékű az érvényesíthető szakho-kedvezmény. Amennyiben 50% mértékű a szocho-kedvezmény, akkor szintén 50% mértékű, azaz 0,75%-os a szakho-kedvezmény.)
Felmerült kérdések
A régi és az új kedvezmény vonatkozásában többek között kérdésként merült fel, hogy az új kedvezményre tekintettel a régi kedvezmény továbbra is alkalmazható-e és ha igen, akkor milyen feltételek mellett?
Továbbá az is kérdéses volt, hogy az új kedvezmény érvényesítésének feltételrendszerét pontosan hogyan kell értelmezni: az csak az érintett tanulókra, hallgatókra vonatkozik, vagy más módon, tágabban kell/lehet értelmezni a kedvezményeket?
NAV válaszok
Az első kérdéskör kapcsán az adóhatóság megerősítette, hogy a régi kedvezmény 2021. július 1-je után is él, és ennek érvényesítéséhez nem kell teljesíteni az új kedvezménnyel kapcsolatos feltételrendszert, azaz nem kell személyenként szakképzési munkaszerződéssel, hallgatói munkaszerződéssel, vagy együttműködési megállapodással rendelkezni.
Ugyanakkor a NAV állásfoglalása alapján az új kedvezmény bevezetésével a régi kedvezmény gyakorlati alkalmazhatóságában, annak értelmezésében változás történt (annak ellenére, hogy a régi kedvezménnyel kapcsolatos előírás megfogalmazása lényegét tekintve a módosítást követően nem változott).
Ezt a változást leginkább a következő példán keresztül lehet jól érzékeltetni. A foglalkoztatás első évében a munkaerőpiacra lépő munkavállaló teljes munkaidőben kerül foglalkoztatásra, bruttó bére 150.000 Ft. Ebben az esetben sem szocho-, sem pedig szakho-kötelezettség nem keletkezik, hiszen a kedvezmény alapját, azaz a minimálbért (167.400 Ft) nem haladja meg a munkavállaló bruttó bére.
Ugyanakkor, ha ugyanennek a munkavállalónak bruttó 200.000 Ft munkabért fizetnek, akkor az új értelmezés alapján már más eredményre jutunk. Szocho-kötelezettség a minimálbér összegéig továbbra sem merül fel, szakho-t azonban a teljes bruttó bér után köteles fizetni a munkáltató (feltéve, hogy egy hallgatót, tanulót sem foglalkoztat, lásd következő kérdéskör), mert a bruttó bér meghaladja a szocho-kedvezmény alapját.
Ez elég fontos értelmezésbeli változás, mert a 2021. június 30-ig hatályos szabályok/értelmezés alapján (az adóhatóság ezt is megerősítette számunkra) a bruttó fizetés mértékének nem volt hatása a kedvezmény érvényesítésére, azaz mind az első, mind a második esetben érvényesíthető volt a szakho-kedvezmény. Megjegyezzük, hogy 2021. július 1-jétől a példa szerinti második esetben a munkáltató kizárólag akkor mentesülhet a szakho-kötelezettség alól a szocho-kedvezmény alapjának erejéig, ha hallgatót, tanulót foglalkoztat, azaz jogosult az új kedvezmény szabályt alkalmazni.
A második kérdéskör vonatkozásában arra voltunk kíváncsiak, hogy az új kedvezménnyel kapcsolatos előírások kizárólag a szocho-kedvezménnyel érintett hallgató, tanuló kapcsán érvényesíthetők, vagy ha a szakho-kötelezett foglalkoztat legalább egy hallgatót, tanulót, akkor minden szocho-kedvezménnyel érintett munkavállalóra alkalmazható az új kedvezmény?
Mi a második esetre adtunk részletes érvelést és levezetést. Ezt pedig egyértelműen megerősítette az adóhatóság, azaz: az új kedvezmény abban az esetben is alkalmazható az adókötelezett minden szocho-kedvezménnyel érintett munkavállalója tekintetében, ha a szakképzési munkaszerződésre, a hallgatói munkaszerződésre, vagy az együttműködési megállapodásra vonatkozó feltétel csak egy munkavállaló vonatkozásában teljesül.
A végső kérdés
Mivel sem a jogszabály-módosítások indokolása, sem a NAV információs füzetek, sem pedig a 08-as bevallás kitöltési útmutatója nem tartalmaz az előzőekben leírtakhoz hasonló tájékoztatást, joggal merül fel a kérdés, hogy mennyire vehetőek komolyan az adóhatóság állásfoglalásában leírtak.
Ahogy a fentiekben utaltunk arra, a NAV válaszai kifejezetten gyorsan (egy héten belül) érkeztek meg több bonyolult kérdés kapcsán. Emellett szakmai fórumokon is hasonló adóhatósági visszajelzésekről lehet olvasni, valamint tudomásunk szerint az első kérdéskör kapcsán a bérszámfejtő szoftvereket a fentiekben leírtak alapján módosították július 1-jével.
Mindez arra enged következtetni, hogy egy kiforrott szakmai álláspontot kaptunk válaszként a NAV-tól. A kérdés eldöntésében azonban sokat segítene, ha valamilyen formában (információs füzetben és/vagy kitöltési útmutatóban) ezt az adóhatóság széles körben is megerősítené és nyilvánossá tenné, mert a fenti megállapítások egyrészt jelentős mértékben módosítják a korábbi gyakorlatot/értelmezést, másrészt nem olvashatók ki egykönnyen a jogszabály-módosításokból.