A Magyar Közlönyben július 11-én megjelent a Kata adózás módosítását célzó T/583-as számú javaslat, melyet az Országgyűlés másnap, július 12-én változtatások nélkül meg is szavazott. A várakozásokkal ellentétben alapjaiban rengeti meg a kisadózók életét az új szabályozás.
A kisadózó vállalkozások tételes adóját egy önálló törvény szabályozza, melynek előírásait már szeptember 1-jétől alkalmazni kell, így a piaci szereplőknek 1,5 hónapjuk maradt igazodni a változásokhoz. Cikkünkben a legfontosabb módosításokat ismertetjük, illetve kitérünk arra, hogy a Katás vállalkozásokkal együtt dolgozó, azokat megbízó cégeknek milyen várható teendőik lesznek a következő időszakban.
Az új törvény a jelenlegi előírásokhoz képest többek között módosította az alanyi körrel, az adó mértékével, a kedvező adózással érintett bevétel nagyságával kapcsolatos szabályokat is. Ezek közül a legfontosabbak:
- Az adó alanya a főfoglalkozású, az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállalkozó lehet szeptembertől. Ez azt jelenti, hogy az egyéni cégek, a bt-k, a kkt-k, az ügyvédi irodák, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozók kiesnek a jogosultságból. Emellett nem választhatná az alanyiságot az az egyéni vállalkozó sem, aki nyugdíjas, 36 órát elérő munkaviszonnyal rendelkezik, megváltozott munkaképességű, egyéb vállalkozásában vállalkozó, más tagállamban biztosított, nevelőszülő, vagy nappali tagozaton tanulmányokat folytató személy.
- A Kata adózás alkalmazására a jövőben csak a lakossági fogyasztóktól/megrendelőktől bevételt szerzők lesznek jogosultak. Ha a kisadózó egy kifizetőtől (ideértve a külföldi kifizetőt is) szerez bevételt, a bevétel megszerzését megelőző nappal megszűnik az adóalanyisága. Kivételt képeznének ez alól a taxiszolgáltatást végzők; illetve akkor sem szűnik meg az alanyiság, ha kamatjóváírás miatt szerez bevételt a vállalkozó egy kifizetőtől.
- Mivel csak főállásban lehet végezni a tevékenységet Kata alatt, így értelemszerűen megszűnik a 25 ezer forintos köztehermérték; azonban ezzel együtt megszűnik a választási alapon fizethető magasabb, 75 ezer forintos adómérték is. Az adómérték általánosan 50 ezer forint lesz.
- A tételes adófizetés mellett megszerezhető bevétel éves mértéke 18 millió forintra emelkedik.
De nézzük milyen hatással lesznek, lehetnek ezek a változások a piac többi vállalkozó szereplőjére:
- Első és legszembetűnőbb változás az, hogy megszűnik a kapcsolat a Katás vállalkozások és az őket megbízó cégek között. Abban az esetben ugyanis, ha a kisadózó bevételt realizál egy kifizetőnek minősülő adózótól, elveszti a jogosultságát a Kata alkalmazására.
- Mivel a szabályt szeptember 1-jétől már alkalmazni kell, ez megpecsételi a már folyamatban lévő szerződések sorsát. Ha ugyanis a kisadózó nem kíván kilépni a Kata alól, akkor a hatálybalépés napjától nem szerezhet bevételt más vállalkozástól, így a szerződések felbontásra kerülnek.
- Ebből adódóan érdemes konzultálni a kisadózónak minősülő partnerekkel a jövőbeni terveiket illetően, és előre gondoskodni az esetlegesen kieső szolgáltatók pótlásáról. Gondoljunk például egy irodánk takarítását is ellátó kisadózóra, vagy a munkatársak nyelvi képzését is elvállaló nyelvtanárra.
- Számítani kell arra is, hogy megszokott helyeken esetleg kizárják a vásárlói körből azokat, akik cég nevében vásárolnának.
- Érezhetően megnőhetnek majd a vállalkozások kiadásai, hiszen az általános szabályok szerint adózók, a rájuk nehezedő közterhek miatt magasabb szolgáltatási díjjal nyújthatják majd szolgáltatásaikat.
- Megszűnik ugyanakkor a kifizetők adminisztrációs terhe, ami a kisadózó partnerek miatt állt fenn. A továbbiakban – mivel egyéb adózási formánál ez nem előírás – nem kell számolni mennyi bevételt juttatnak egyes partnereiknek, és adatszolgáltatási kötelezettség sem merül fel annak okán, hogy 1 millió forintot meghaladó összegű bevételt juttatnak egy adott adóévben ugyanannak a vállalkozásnak.
- Végezetül fontos megjegyezni, hogy bár a bújtatott munkaviszony tilalmára vonatkozó konkrét rendelkezés más adózási formánál nem jelenik meg kimondottan a jogszabályban, ez nem jelenti azt, hogy az általános szabályok szerint adózó és más cégek számára bedolgozó vállalkozók esetében a Katától eltérő adózási formára történő áttérést követően erre ne kellene tekintettel lenni. Az adózás rendjéről szóló törvény általános alapelve, mely az ügyletek valós tartalma szerinti minősítést írja elő, ugyanis továbbra is érvényben van.