Közeledik az évváltás, ezzel együtt a dilemma a munkáltatók oldalán, hogy az új évben milyen béren kívüli egyéb juttatásokkal növeljék, illetve tartsák meg munkavállalóik lojalitását. Cikkünkben bemutatunk most a jelenlegi trendekhez jól igazítható két juttatási formát.
Az elmúlt években időről-időre megjelentek újabb és újabb államilag támogatott, többnyire lakáscélú források, melyek elsősorban a fiatalabb felnőtt korosztály lakásvásárlását segítik elő. Az esetek egy részében a forrás a piacinál kedvezőbb kamatozású lakáshitel formájában jelenik meg. Munkáltatóként tehát érdemes lehet elgondolkodni a törvény adta lehetőségeken, és bekapcsolódni a lakásszerzési folyamatokba munkáltatói hitel nyújtásával, vagy lakáshitel törlesztési támogatással.
Adómentes lehetőségek
A munkáltatónak lehetősége van arra, hogy adómentesen a piacinál kedvezőbb kamatozással, vagy akár kamatmentesen is hitelt nyújtson a munkavállalóinak az alábbi feltételek együttes teljesülése esetében:
| Juttató személye | munkáltató – több munkáltató esetében a feltételeket munkáltatónkként kell vizsgálni |
| Juttatásban részesülő | munkavállaló – munkavállaló családtagja, ha ő is munkavállaló az adott cégnél egyaránt részesülhet a kedvezményes munkáltatói hitelben |
| Folyósítási cél | lakáscél: lakás építése, építtetése, vásárlása, bővítése, korszerűsítése, akadálymentesítése, vagy bármely említett célra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetése, törlesztése |
| Kedvezményezett hitelösszeg | a folyósítás évét megelőző négy évben lakáscélú hitelként folyósított összegekkel együtt a 10 millió forint összeget meg nem haladó összegű munkáltatói hitel |
| Folyósítás módja | hitelintézet vagy a Magyar Államkincstár útján, annak igazolása alapján, egy speciálisan erre a célra nyitott alszámlára utalva – a hitel a munkavállaló számlájára nem utalható közvetlenül |
Természetesen lehetőség van arra is, hogy a munkáltató a szokásos piaci kamatot elérő kamat (vagy a törvényben meghatározott „jegybanki alapkamat + 5 százalékpont”-ban meghatározott kamat) mellett nyújtsa a kölcsönt munkavállalójának; ebben az esetben az előbbiekben meghatározott feltételek teljesülését nem kell vizsgálni. Bár ezen konstrukciók esetében a felszámított kamat magasabb lehet, mint az államilag támogatott új lakáshitelek esetében, az adminisztrációs és egyéb terhek alól való mentesülés kompenzálhatja némiképp a költségeket.
Kifizetői adóteher mellett adható juttatások
Abban az esetben, ha a munkáltató által nyújtott hitel annak részletei / összege alapján kiesik az adómentes kategóriákból, a hitel folyósítása során keletkezett kamatkedvezmény kifizetői adóteher mellett adókötelessé válik.
A kamatkedvezmény mértéke a törvény által meghatározott mértékű kamat (jegybanki alapkamat + 5 százalékpont, vagy ha a munkáltató igazolni tudja, hogy az érvényes szokásos piaci kamat kisebb, akkor az), és a magánszemély által fizetett kamat pozitív különbözete.
Az adó alapja a kamatkedvezmény 1,18-szorosa mely után a munkáltató 15% szja-t és 13% szocho-t fizet. A KIVA adózó munkáltató nem köteles a kamatkedvezmény után sem szocho, sem kiva fizetésére.
Emellett 2025. január 1-től bevezetésre került új béren kívüli juttatási formaként a 35 év alatti munkavállalók részére adható lakhatási támogatás, melyet a munkavállaló fel tud használni – többek között – lakáshitelének törlesztésére is.
A juttatás éves keretösszege főszabály szerint 1 millió 800 ezer forint, vagy törtidőszak esetében a törvényben meghatározott arányosítási metódussal megállapított összeg.
Az adó alapja a juttatás értéke, mely után a munkáltató 15% szja-t és 13% szocho-t fizet.
Amennyiben a munkáltató az éves keretösszeget meghaladóan kívánja dolgozója lakhatását támogatni, abban az esetben a keretösszeget meghaladó rész egyes meghatározott juttatásként válik adókötelessé.
Fontos részletszabály ennél a juttatásnál, hogy annak összege, amennyiben lakáshitel törlesztése céljából nyújtják, nem haladhatja meg a tényleges lakáshitel törlesztések összegét. Ellenkező esetben a többlet 50%-a különbözeti bírságként a magánszemély terhévé válik.
Cikkünkben figyelemfelkeltő célzattal próbáltuk bemutatni, hogy munkáltatói oldalon milyen eszközök állnak rendelkezésre a munkavállalók lakásszerzésének támogatásában. További részletszabályok megismertetése érdekében, vagy akár a gyakorlati megvalósításban érdemes szakértő segítségét igénybe venni.