Telephely_DTT

Telephely, nem telephely?

Külföldi vállalkozások sok esetben letelepedés nélkül vannak jelen Magyarországon. Egyes esetekben letelepedésre nincs is szükség, más esetekben meg igenis van! Cikkünkben erre a kérdéskörre kísérlünk meg választ adni, vagy legalábbis orientálni az olvasót, hogy mely szempontokat javasolt megvizsgálni és fontolóra venni a kérdés eldöntéséhez.

A mindennapi életünk során gyakran találkozunk a telephely kifejezéssel, ugyanakkor nem feltétlenül tudjuk mit is jelent pontosan ez a kifejezés adózási szempontból. Egy külföldi vállalkozásnak azért fontos eldöntenie, hogy Magyarországon van-e telephelye, mert annak megléte esetén adófizetés kötelezettsége lehet hazánkban.

A significant increase in the amount of telephely még adózási szempontból is többrétű fogalom, hiszen az nemcsak társasági adó, hanem általános forgalmi adó vagy iparűzési adó szempontból is keletkezhet. Írásunkban a társasági adó szempontú telephely jelentését vesszük górcső alá, amelynek során röviden bemutatjuk annak főbb típusait.

A telephely fogalmának meghatározásakor kiindulópont, hogy a külföldi vállalkozás adójogi illetősége szerinti országgal Magyarországnak van-e kettős adózást kizáró egyezménye („Egyezmény”). Amennyiben nincs Egyezmény, a magyar társasági adóról szóló törvény („Tao. törvény”) telephely szabályozása az irányadó a külföldi vállalkozás magyar jelenlétének vizsgálatakor. Egyezmény megléte esetében pedig az adott egyezmény rendelkezései az irányadóak. Egyezményeink döntő többségükben az ún. OECD Adózási Modellegyezmény szövegét és gondolatiságát követik, így annak hivatalos Kommentára is vizsgálandó egy kérdéses esetben. Nem is beszélve az ún. Multilaterális Egyezmény (rövidített nevén MLI) rendelkezéseiről, hiszen előfordulhat, hogy az a hatályban lévő Egyezményt módosítja.

Az értelmezési nehézségek ellenére a telephely keletkeztető tényállásokkal mindenképpen szükséges tisztában lennünk, hiszen egy vállalkozás külföldi telephelyének betudható jövedelem a telephely országában adóköteles. Alapvetően négy típusú telephely meglétét fontos ismerni külföldi vállalkozás magyar jelenlétekor.

1. Önálló üzleti létesítmény, mint fix bázisú telephely

Telephelynek minősül az olyan állandó üzleti létesítmény (néhány kivétellel, mint például a raktár, az információgyűjtésre vagy előkészítő vagy kisegítő tevékenységre létrehozott létesítmény), berendezés, felszerelés, ahol és/vagy amellyel az adózó részben, vagy egészben vállalkozási tevékenységet folytat, függetlenül attól, hogy az adózó milyen jogcímen használja. Ilyen tipikusan, ha a külföldi vállalkozás Magyarországon irodát vagy gyárat létesít és üzemeltet. Ugyanakkor az üzletvezetés helyének Magyarországra telepítése is jelenthet társasági adó szempontú jelenlétet és így adózást.

Általánosan igaz, hogy három kritérium fennállása esetén beszélhetünk önálló üzleti létesítményről. Egyrészről annak helyhez kötötten állandónak kell lennie és a vállalkozásnak erről a helyről kell a tevékenységét végeznie. Másrészről ennek a helynek a vállalkozás rendelkezésére kell állnia, például bérlet, tulajdonjog jogcímén vagy más helyzetből adódóan. Végül pedig fontos, hogy az térben és időben is állandó legyen.

Ebből következően alapesetben az időszakos jelenlét (például a világjárványra tekintettel bevezetett home office) nem keletkeztet telephelyet, hiszen alapesetben ideiglenesnek tekintendő. Ugyanakkor előfordulhat olyan eset, amikor a home office a világjárvány után is megmarad és így telephely lesz, vagy például amikor a külföldi vállalkozás a járvány befejeztével iroda biztosítása helyett utasítja munkavállalóját, hogy otthonában folytassa munkáját és emiatt keletkezik telephely.

2. Függő ügynök típusú telephely

A külföldi vállalkozás számára telephelyet keletkeztet az a személy, legyen az magánszemély vagy vállalkozás Magyarországon, aki a nevében beföldön rendszeresen tevékenységet végez és szerződést köt.

Ahhoz, hogy egy személy ún. függő ügynöknek minősüljön és ezáltal a külföldi vállalkozás számára telephelyet keletkeztessen, három konjunktív kritériumnak szükséges teljesülnie. Az ügynök

  • tevékenységvégzésének rendszeresnek kell lennie;
  • megfelelő jogosultsággal kell rendelkezzen, hogy a külföldi cég képviseletében eljárhasson;
  • a tevékenység végzésében (például utasítási jogkör) nem független a külföldi vállalkozástól.

Például a telephely megléte nem lehet kétséges egy olyan esetben, amikor valaki egy termék megrendelésével kapcsolatos szerződések minden lényeges elemét és részletét oly módon letárgyalja Magyarországon, hogy az kötelezze a külföldi vállalkozást, még akkor is, ha a szerződést ténylegesen a külföldi vállalkozás írja alá és hitelesíti.

3. Építkezéshez köthető telephely

The rules on the application of the építkezés helye is telephelyet keletkeztet, feltéve, hogy az – akár folyamatosan, akár megszakításokkal – meghatározott ideig (Tao törvény szerint 3 hónap, ENSZ Modellegyezmény alapján 6 hónap, OECD Adózási Modellegyezmény szerint 12 hónap hosszan) tart. Látható, hogy az építkezés folytatása esetén elsősorban annak időtartamának van meghatározó szerepe.

Tekintettel arra, hogy a hazai szabályozás, a modellegyezmények és a kétoldalú adózást kizáró egyezmények eltérő időtartamokat tartalmaznak, mindig nagy gondossággal szükséges megállapítani, hogy az adott tényállás esetében milyen szabályozás, és így milyen időtartam bír jelentőséggel.

4. Szolgáltatásnyújtás kapcsán létrejövő telephely

A 2021-től bevezetett új magyar telephely kategória szerint egy külföldi vállalkozás számára Magyarországon telephelyet keletkeztet az a munkavállaló, vagy azzal más jogviszonyban álló személy, aki 12 hónapon belül 183 napot meghaladóan nyújt szolgáltatást Magyarországon. Ez az új telephely kategória nem Egyezményes országok tekintetében bír relevanciával. Ilyenre lehet példa Libanon vagy több dél-amerikai ország.

Bár a szabályozás a Tao törvény szempontjából új kategória, néhány egyezményünk már régóta szabályozza a kérdéskört (például a hongkongi, a fülöp-szigeteki vagy a román kettős adózást kizáró egyezmény).

Tekintettel arra, hogy a kettős adóztatást elkerülő egyezményeink alkalmazása prioritást élvez a Tao törvényhez képest, Egyezmény megléte esetén a külföldi vállalkozás magyarországi szolgáltatásnyújtása kizárólag abban az esetben keletkeztet telephelyet, amennyiben azt az alkalmazandó egyezmény elismeri. A legtöbb bilaterális egyezményünk egyelőre nem rendelkezik ezen esetről, ugyanakkor például a Romániával kötött egyezményünk értelmében a 9 hónapot meghaladó szolgáltatásnyújtás kimeríti a telephely fogalmát. Így, ha pl. egy magánszemély egy román vállalkozás megbízásából szolgáltatást nyújt Magyarországon és ennek időtartama meghaladja a 9 hónapot, a román vállalkozásnak hazánkban telephelye keletkezik és a telephelynek betudható jövedelem Magyarországon adóköteles lesz.

Záró gondolatok

Annak megállapítása, hogy egy külföldi vállalkozásnak más országban keletkezik-e társasági adó szempontú telephelye, javasolt a jelenlét összes lényeges elemét és körülményét alaposan megvizsgálni. Ez igaz mind a tényállás és a releváns körülmények pontos feltárására és beazonosítására, mind az irányadó magyar és nemzetközi jogszabályok és értelmezések vizsgálatára. Javasolt tehát a körültekintő társasági adó szempontú telephely meghatározás egy külföldi vállalkozás magyarországi jelenlétének tervezési fázisában is, annak érdekében, hogy a külföldi vállalkozás nem várt adókötelezettséggel vagy esetleges hátrányos jogkövetkezményekkel nézzen szembe pár év távlatában.

 

Külföldi munkáltató, magyarországi munkavégzés; az irányadó jog és a munkahelyre vonatkozó rendelkezések meghatározása

Munkaerő külföldről – mire figyeljen a belföldi foglalkoztató?

Tags: No tags