„Alacsonyabb adókulcsok. Nemzetközi presztízs. Teljes online ügyintézés. Alapíts külföldön céget pár óra alatt, magyar nyelvű asszisztenciával!” Az elmúlt években – különösen a régi KATA megszűnését követően – a kedvező adózási feltételek után kutatva számos vállalkozó vagy vállalkozni vágyó találkozott hasonló felhívásokkal/ajánlatokkal. Mivel ezen szolgáltatók többsége teljeskörű ügyintézést, a könyvelés és az adókötelezettségek teljesítésének teljes folyamatát is magára vállalta, így a vállalkozók minden figyelmüket a cégük irányítására fordíthatták, sok esetben Magyarországon fekvő otthonuk kényelméből. Egyikük azonban gyanút fogott…
Vállalkozónk közel 2,5 évvel ezelőtt alapított UK-beli székhellyel egy internetes kereskedelemmel foglalkozó Ltd-t, melyben ügyvezetőként, tényleges döntéshozóként és egyedüli tevékenységet végzőként jár el…kizárólag budapesti lakása kényelméből. A UK jogszabályai által előírt kötelezettségei teljeskörűen rendezve vannak, a vállalkozásának teljes (immáron több százmillió forintértékre rúgó) bevétele után a külföldi külső szolgáltatója minden UK-ban fizetendő kötelezettséget bevallott és befizetett. Hol van a hiba?
Általános eljárási szabály kellene legyen, hogy abban az esetben, ha egy magyar illetőséggel bíró személy jövedelmének forrásaként bármely külföldi állam megjelenik – például olyan formában, hogy az általa alapított társaság külföldi illetőségű – felnyissa a magyar jövedelemadó szabályokat (pl. Szja tv., Tao tv.), de legalább a két érintett állam között esetlegesen megkötésre került kettős adóztatást kizáró egyezményt.
Nézzük jelen esetben milyen szabályokba botlunk a társaság tekintetében:
A Tao tv. 2. § (3) bekezdésének értelmében belföldi illetőségű adózónak minősül a külföldi személy, ha üzletvezetésének helye belföld. Üzletvezetés helye: az a hely, ahol az ügyvezetés az irányításra berendezkedett {Tao tv. 4. § 35. pont].
Az Egyezmény alkalmazásában az „egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű személy” kifejezés olyan személyt jelent, aki ennek az államnak a jogszabályai szerint … székhelye, üzletvezetési helye, bejegyzési helye vagy bármely más hasonló ismérv alapján adóköteles… [2011. évi CXLIV. törvény (Egyezmény) 4. Cikk (1) bekezdés].
Nem igényel különösebb magyarázatot, hogy amennyiben egy társaság székhelye, bejegyzési helye szerint egy adott államban jelen van, főszabály szerint adóügyi illetőséget szerez(het). Ezen oknál fogva nem meglepő, hogy a UK-ben alapított szóban forgó vállalkozás a főszabályt követve adózott a UK szabályai szerint.
Adóügyi illetőség azonban nem csak ezen ismérv alapján keletkezhet…
Ahhoz, hogy meg tudjuk határozni egy társaság üzletvezetési helyét, az alábbi kérdéseken célszerű végig menni:
- Irányító testület hol működik: Hol tartják az igazgatósági üléseket? Nemcsak formálisan, hanem tényleges hol születnek a stratégiai és operatív döntések?
- Hol élnek és dolgoznak a kulcsfontosságú döntéshozók? pl. CEO? CFO, igazgatósági tagok.
- Jogviszonyok és szerződések kezelése hol történik? Hol írják alá a szerződéseket, hol tárolják a céges adatokat, iratokat, kulcsfontosságú admin. tevékenység hol folyik? Bankszámlákat honnan kezelik?
- Dokumentáció, és egyéb jellemzők mit támasztanak alá e szempontból? Gps koordináták a használt eszközökön (laptop, szoftver, telefon, stb), telefon előfizetések hol vannak; bérelt egyéb eszközök hol vannak?
Végig gondolva Vállalkozónk helyzetét egyértelmű, hogy mivel ő az irányítást ténylegesen Magyarország területéről végzete, a Tao tv. és az Egyezmény szabályai szerint is belföldi adóügyi illetőségűnek számít Magyarországon (IS).
Az Egyezmény a következőképpen próbálja orvosolni a helyzetet:
Amennyiben … valamely nem természetes személy mindkét Szerződő Államban belföldi illetőségű, akkor a Szerződő Államok illetékes hatóságai kölcsönös egyetértéssel határozzák meg azt a Szerződő Államot, amelyben ez a személy az Egyezmény alkalmazásában belföldi illetőségűnek tekintendő. A Szerződő Államok illetékes hatóságainak kölcsönös egyetértése hiányában a személy az Egyezmény által nyújtott bármely kedvezmény igénylése céljából egyik Szerződő Államban sem tekintendő belföldi illetőségűnek… [Egyezmény 4. Cikk (4) bekezdés].
Mit jelent mindez Vállalkozónk esetében? Mivel nyilvánvalóan ügyében a hatóságok nem folytattak le kölcsönös egyeztető eljárást illetőség kérdésében, így az Egyezmény szabályai tekintetében egyik szerződő államban sem minősül belföldinek, ergo esetében annak szabályozása alapján nem kerül kizárásra a kettős adóztatás.
Fontos megjegyezni, hogy tekintettel arra, hogy a Vállalkozónk az Ltd kereskedelmi tevékenységét is teljes egészében otthonából látta el, ott mindenképpen telephelye keletkezett, melynek betudható jövedelem – tehát lényegében az összes – egyébként is adóköteles lenne Magyarországon.
Joggal merül fel a kérdés, hogy de mégis, hogy derülne ki egy ilyen helyzet az adóhatóság előtt? Az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény szerint az adóhatóság az ellenőrzésre történő kiválasztásnál különösen komoly figyelmet fordít a harmadik féltől származó információkra, adatszolgáltatásokra. Ezen adatok között pedig kiemelkedő jelentőséggel bír a nemzetközi információcsere intézménye, melynek segítségével bár nem azonnal, de pár év csúszással az adóhatóság rálátást szerez adóalanyai külföldi jövedelmeire (pl. tiszteletdíj, munkaviszonyból származó jövedelem, osztalék). Innen pedig már könnyen visszafejthető a jövedelmek teljes háttértörténete.
Vállalkozónk a vállalkozása tekintetében egy esetleges adóhatósági ellenőrzés során akár az alábbi szankciókra is számíthat:
- mulasztási bírság, mely általános esetben egymillió forintig terjedhet,
- adóhiány megállapítása,
- adóbírság kiszabása az adóhiány 50%-ában,
- késedelmi pótlék megállapítása az adóhiány után, mely minden késedelmi naptári nap után a késedelem időpontjában érvényes jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt értéke.
Legyünk tehát résen a „túl szép, hogy igaz legyen” ajánlatok kapcsán, és bízzuk adóügyeinket szakértőkre!