Kriptovaluta

Kriptovaluták és egyéb modern jövedelmek adózása

Az internet terjedésével több olyan online (tőzsdei) platform létezik, amely kis befektetés mellett nagy nyereséggel kecsegtet, de vajon ismerjük-e azok adózási konzekvenciáit és hogy magánszemélyek esetében van-e bevallandó jövedelem, amire személyi jövedelemadót vagy más közterhet kell fizetni? Cikkünk erre a kérdésre keresi a választ néhány tipikus kérdéskört érintve.

eToro, Revolut, PayPal sokak számára ismert portálok és lehetőségek könnyűnek tűnő jövedelemszerzésre, befektetésre. Ezeken a jól ismert online portálokon nemcsak klasszikus vállalati részvények, kötvények, áruk, arany, devizák, befektetési jegyek adás-vétele történik (sokszor pillanatok leforgása alatt), hanem egyéb ügyletek is bonyolódnak, pl. származtatott pénzügyi instrumentumok, kriptovaluták, bitcoin részvények, CFD-k, ETF-k vagy más hasonlóan izgalmas instrumentumok is gazdát cserélnek olykor nagy nyereséggel. De olyan is előfordul, hogy a magánszemély veszteséget realizál egy-egy befektetése kapcsán, noha összességében nyereséggel zár egy évet.

Mivel Magyarországon ezek az online felületek jellemzően nem magyar vállalkozásként vannak jelen és sok esetben csak az interneten találhatóak meg (nincsenek fizikai szolgáltató fiókok, valamint jellemző, hogy amerikai, luxemburgi, ír, hongkongi, ciprusi, stb. bejegyzésű vállalkozásokról van szó), a hétköznapi ember hajlamos úgy gondolkodni, hogy ezek a magyar hatóságok számára „láthatatlanok” és így az általuk realizált jövedelem után nem kell adót fizetni. Nohát, ez koránt sincs így. Ki kell ábrándítsuk az érdeklődő olvasót.

A széleskörű, egész világot átfogó információcsere szabályok miatt – gondoljunk csak az amerikai FATCA szabályozásra vagy az Európai Unió DAC irányelveire – ezen jövedelmek egy része a nemzeti adóhatóságok között már most automatikusan vagy kérésre időről időre megosztódik és gazdát cserél. A megosztott információk és jövedelmek köre pedig egyre inkább bővül, bővülni fog (ebbe az irányba mutat a kidolgozás alatt lévő DAC 8 Irányelv is a kriptoeszközökkel és az elektronikus pénzzel kapcsolatos információk cseréjéről), így csak idő kérdése, hogy egyeseknél NAV vizsgálódás tárgyát képezzék a jelenleg láthatatlannak gondolt befektetések.

Magyar magánszemélyek esetében miért bír jelentőséggel ez a témakör?

Magyar illetőségű magánszemélyek Magyarországon korlátlan adókötelezettséggel rendelkeznek, ami azt jelenti, hogy világjövedelmükről kell számot adniuk éves adóbevallásukban. Másként megfogalmazva: minden önálló és nem önálló, valamint elkülönülten adózó és egyéb jövedelmet be kell vallaniuk, függetlenül attól, hogy azt Magyarországon vagy külföldön realizálták. Az már egy másik kérdés, hogy ezekre kell-e adót fizetniük, tekintettel például a kettős adózást kizáró egyezmények „mentesítő” szabályaira, és pontosan mennyit.

Elképzelhető természetesen az is, hogy valamilyen jövedelemre külföldön már vontak le adót, de ez nem jelenti azt, hogy azt nem kell bevallani vagy nem kell rá magyar személyi jövedelemadót vagy más közterhet fizetni (pl. szociális hozzájárulási adót).

Milyen adókötelezettség merülhet fel egyik-másik befektetés kapcsán?

Itt elsősorban a magánszemélyeket terhelő 15%-os személyi jövedelemadóra és a 15,5%-os szociális hozzájárulási adóra kell gondolnunk. Az adó alapja sok esetben nem a jövedelem 100%-a, hanem annál alacsonyabb szinten van (jelenleg 87%, de korábbi években ez alacsonyabb, 85% volt), azonban az összes adóterhelés akár egy jelentős összeg is lehet. Elképzelhető, hogy ezeket a vonatkozó negyedévet követően kell adóelőlegként megfizetnünk és az éves adókötelezettségünkkel együtt kell a teljes összegre kipótolnunk, ha van a befizetett előleghez képest pótlólag fizetendő adónk.

Ha tartós befektetésről beszélünk (ún. portfolió típusú TBSZ számláról), akkor persze az is elképzelhető, hogy a nyereségre nincs semmilyen adóteher, ugyanakkor ehhez több szigorú feltételt kell teljesítenie a magánszemély befektetőnek (pl. jellemzően 5 évig kell a befektetést tartania).

Hogyan kell ezeket a jövedelmeket bevallani?

Függetlenül attól, hogy ezeket a jövedelmeket magyar vagy külföldi forrásból szerezzük, azokat a magánszemélynek kell bevallania személyi jövedelemadó és szociális hozzájárulási adó szempontból is (önadózás szabályai szerint). Az esetek többségében a magyar szolgáltatóknak (pl. befektetési szolgáltatónak vagy hitelintézetnek) sem kell a vonatkozó szja és egyéb közterheket levonnia – külföldi online (tőzsdei) platformnak meg pláne nincs ilyen kötelezettsége Magyarországon.

Fontos, hogy be kell kategorizálni az adott jövedelmeket és ez alapján kell megállapítani az adókötelezettséget. Lehet például, hogy ellenőrzött tőkepiaci ügyletről (Stock vagy ETF-ek (Exchange Trading Fund)), tőzsdei értékpapír után fizetett osztalékról (Dividend on Real) vagy árfolyamnyereségről beszélünk, de az is előfordul, hogy egyéb jövedelemről. Ilyen utóbbi jövedelemkategóriába eshetnek például a származékos ügyletek (CFD-k (Contract for Difference)) vagy a kriptovaluta ügyletek. Mindezeknek más és más lehet az adózása, olykor még az adóalapja is.

Általánosságban elmondható például, hogy amennyiben van a magánszemélynek a minimálbér 24-szeresét meghaladó jövedelme, akkor szociális hozzájárulási adót csak az ún. egyéb jövedelem kategóriába eső pénzügyi instrumentumokon kell megfizetni, mint például az értékpapírnak nem minősülő kriptovalutákon, bitcoinokon vagy a származtatott ügyleteken, mint pl. a CFD-éken.

Mi alapján lehet a jövedelmet meghatározni?

Az online (tőzsdei) platformoknál elérhetőek részletes kimutatások, amelyek napról napra követik az akár éves szinten ezernyi ügylet nyereségét és veszteségét is. Ezeket a kimutatásokat mindenképpen érdemes ellenőrizni adózási szempontból is, mert korántsem biztos, hogy ha az adott évben összességében veszteséggel zártuk az online kereskedéseinket, nem merül fel személyi jövedelemadó vagy szociális hozzájárulási adó kötelezettségünk.

A nyereség a veszteséggel korlátlanul szembeállítható?

Erre nincs egy egyértelmű igenlő válasz, hiszen ez attól függ, hogy milyen pénzügyi instrumentumról van szó és hogy a kereskedés az adott instrumentummal például milyen platformon pl. hivatalos tőzsdén folyik vagy sem. Ha tőzsdén kereskedett értékpapírról beszélünk, akkor ún. ellenőrzött tőkepiaci ügyletekről van szó, és egyértelmű igen a válasz. Ez azokat a kereskedéseket jelenti, amelyek hivatalos tőzsdéken bonyolódnak, mint pl. a Budapesti Értéktőzsdén, a frankfurti, a londoni vagy más hivatalos értéktőzsdéken. Ilyen ellenőrzött tőkepiaci ügyletek nyereségeinek és veszteségeinek együttes összege adóköteles csak egy adott adóéven belül. Sőt ismert ezen értékpapírok esetében az adókiegyenlítés intézménye, ami azt jelenti, hogy összesen 3 adóév tekintetében például a korábbi két év veszteségeit is figyelembe lehet venni az adott 3. év nyereségének csökkentésére. Ezért is lehet fontos például egy-egy adóév tekintetében a veszteségeket is feltüntetni az szja bevallásban.

Hogyan kell forintra átszámítani a külföldi devizában lévő pénzügyi instrumentumok nyereségét?

A (tőzsdei) platform igazolása alapján a magánszemélynek főszabály szerint az MNB által közzétett hivatalos napi devizaárfolyamai használatával kell napi szinten forintra átszámítania az online számlán napi szinten realizált nyereséget és veszteséget. Ez sok esetben nem szokott könnyű feladat lenni, főleg ha napi szinten több száz ügylet is realizálódik egy online számlán.

A NAV által kiajánlott eSZJA bevallásban szerepelnek ezek a „modern” jövedelmek?

Néhány kivételtől eltekintve alapvetően nem szerepelnek ezek a jövedelmek a NAV által kiajánlott eSZJA bevallásban sem a személyi jövedelemadó, sem a szociális hozzájárulási adó kötelezettségek között. Mivel önadózásról van szó, a magánszemélynek saját magának kell adatot szolgáltatnia az adóév során realizált jövedelmeiről, amelyet a jövedelem konkrét típusától függően kell feltüntetnie az szja bevallásában legyen az ellenőrzött tőzsdei ügylet, osztalék, árfolyamnyereség vagy akár egyéb jövedelem.

Mint látható sok olyan kérdéskör merül fel az online (tőzsdei) platformokon zajló ügyletek kapcsán, ami nem egyszerű feladat elé állítja az adózásban tapasztalatlan magánszemélyeket. Javasolt ezért körültekintően tájékozódni a helyes adókötelezettség meghatározásához, főleg a közeledő éves szja bevallások elkészítése kapcsán.

Tags: No tags