Az elmúlt évekhez hasonlóan március elején a NAV közzétette az aktuális adóévre vonatkozó ellenőrzési tervét. A cél továbbra is a költségvetési bevételek biztosítása, amellett, hogy megmaradjon a hatóság szolgáltató jellege is. Ennek megvalósítása érdekében 2025-től bevezetésre kerül egy új eljárástípus, az adategyeztetési eljárás, mely az adózók által teljesített bevallások és adatszolgáltatások, valamint a NAV rendelkezésére álló adatok közti ellentmondások feltárására és önkéntes rendezésére irányul majd. Szintén újdonságként hat majd, hogy az adóhatóság fókuszába kerülnek ez évtől a bizalmi vagyonkezelési jogviszonnyal érintett szereplők.
A 2025-ös ellenőrzési terv alapján a NAV ellenőrzési tevékenysége öt fő területre koncentrál (az alábbiakban kizárólag az adószakmai területeket soroltuk fel – a vámszakmai és rendészeti területek ellenőrzéseinek tervezett irányai a fentiekben belinkelt dokumentumban olvashatók).
- Kiemelt, és legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók
Mivel ezen csoport meghatározó hányada rendelkezik kapcsolt vállalkozással, ezért a köztük lebonyolított ügyletek során alkalmazott transzferárak vizsgálata kiemelt prioritás továbbra is az adóhatóság ellenőrzési terveiben. Különös figyelemben részesülnek ezen csoporton belül azok a vállalkozások, melyek a transzferár-adatszolgáltatás adatai alapján kockázatos ügyleteket bonyolítanak vagy veszteséges / igen alacsony nyereséget elérő korlátozott kockázatú (rutin) entitások.
A kiemelt adózóknál emellett a NAV fókuszcsoportját képezik azon vállalkozások is, melyek valamilyen tao-kedvezményt vettek igénybe, korrekciós tételt alkalmaznak, vagy nagy összegben teljesítenek adómentes kifizetést munkavállalóik számára.
- Az alapvető eltérések folyamatos monitoringja
A bevallások és a NAV rendelkezésére álló adatok alapján többek között a következő ellentmondásokkal működő / eltérésekkel érintett csoportok számíthatnak az adóhatóság látogatására:
- nagy forgalmat alkalmazottak nélkül bonyolító vállalkozások,
- nagyszámú alkalmazottat foglalkoztatók, akik az online számlaadat szolgáltatás adatai szerint nem bocsátanak ki számlát,
- a megalakulást követő egy éven belül kiugró forgalomnövekedést mutató vállalkozások,
- több éve tagi kölcsönből működő társaságok,
- székhelyszolgáltató társaságoknál székhellyel rendelkező, bejelentett telephellyel és alkalmazottakkal nem rendelkező adóalanyok.
- A költségvetési kockázat csökkentését célzó ellenőrzések
Az ellenőrzési tapasztalatok és kockázatelemzési adatok alapján többek között az alábbi területekre különös figyelmet fordít a NAV 2025-ben:
- (használt) gépjármű- és gépjárműalkatrész-kereskedelmi tevékenységet végzők,
- webhelyeken, portálokon értékesítők, külföldi és belföldi e-kereskedelmi platformok üzemeltetői, illetve az ezen felületeken értékesítők,
- internetes tartalomszolgáltatók,
- építőipari, valamint építőanyag-kereskedelmi tevékenységet folytatók,
- reklám-, marketing-, médiaszolgáltatási és filmgyártási tevékenységet folytatók.
- A költségvetési bevétel szempontjából magas kockázatot hordozó adóalanyok célzott kockázatelemzésen alapuló ellenőrzése
Ebben a körben alapvetően az online adatszolgáltatásból, az EKÁER, NTAK rendszerből, az automatákból, online pénztárgépekből, a nemzetközi információcseréből, valamint az Üvegkapu rendszerből származó adatokat elemzi az adóhatóság és teszi meg adott esetben a szükséges ellenőrzési lépéseket.
- Az önkéntes jogkövetés támogatása
A támogató eljárások iránya a tavalyihoz hasonlóan idén is kétféle:
- A nem szándékosan tévesztő, alapvetően jogkövető, de hibázó adózók támogatása
- Az adózók támogatása a folyamatosan változó jogszabályi környezet miatt
A fentiek mellett az adóhatóság ellenőrzési terve részletesen tartalmazza:
- a 2025-ben tervezett vám, regisztrációs adó és EMGA ellenőrzések fő irányait
- a rendészeti szakterület 2025. évi ellenőrzések fő irányait, valamint
- a 2025-ben tervezett ellenőrzések fő irányait (a kiemelt és a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók ellenőrzése, támogató eljárások, folyamatos feladatok, tematikus feladatok).