Az Európai Unió Tanácsa 2021. március 22-én új irányelvet fogadott el, amely az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről szóló 2011/16/EU tanácsi irányelvnek (Directive on Administrative Cooperation, DAC 1) egy újabb módosítása.
A módosítás a digitális platformokat üzemeltető vállalkozások számára ír elő adatszolgáltatási kötelezettséget, illetve az Európai Unió tagállamainak adóhatóságai között automatikus információcserét biztosít 2023. január 1-től. A 2021/514/EU irányelvet Magyarországnak, ahogy minden uniós tagállamnak, 2022. december 31-ig kell a hazai jogrendbe átültetnie.
A DAC 7 a korábbi DAC irányelvekhez hasonlóan az OECD által elindított BEPS Akciótervének mentén kidolgozott adócsalás, adókijátszás és adóelkerülés kiküszöbölése érdekében kíván lépéseket tenni. A DAC 7 irányelv létrejöttét több kérdéskör indukálta.
Egyrészt a gazdaság digitalizációja felgyorsult, aminek következtében a be nem vallott és így adózatlan jövedelmek szintje jelentős. A tagállami adóhatóságok pedig nem rendelkeznek kellő információval ahhoz, hogy például a digitális platformok közvetítésével végzett kereskedelmi tevékenységekből országukban szerzett bruttó jövedelmet pontosan megállapítsák és ellenőrizzék.
Másrészt az európai uniós és az unión kívüli digitális platformokat üzemeltetők számára kíván az Európai Unió egységes szabályozást bevezetni annak érdekében, hogy az ezeken a csatornákon szerzett jövedelem részévé váljon a jövedelmekkel kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségnek, illetve a tisztességtelen verseny megakadályozásával egyenlő versenyfeltételeket biztosításon a különböző vállalkozások számára.
Nézzük, hogy melyek a DAC 7 irányelvvel kapcsolatos legfontosabb szabályok:
- Az adatszolgáltatási kötelezettség a digitális platformok üzemeltetőire, az adatszolgáltatással érintett aktív értékesítők és az általuk végzett ún. érintett tevékenységek tekintetében terjed ki.
- Adatszolgáltatással érintett az az értékesítő, aki valamely EU-s tagállamban illetőséggel rendelkezik vagy valamely tagállamban található ingatlant adott bérbe, és az alábbi tevékenységek kapcsán bevételt realizált az adott évben.
- Érintett tevékenység amennyiben ellenérték fejében végzik a következő tevékenység(ek)et: ingatlan bérbeadása, személyi szolgáltatás (minden feladatalapú online vagy személyes offline munka), áruk értékesítése és közlekedési eszköz bérbeadása.
- A fentiek alapján adatszolgáltatás alá esnek, eshetnek például az Amazon-on, az eBay-en, az Alibaba-n, az Airbnb-n és a Booking.com-on történő értékesítések, bérbeadások is.
- Az adatszolgáltatásra kötelezett digitális platform üzemeltetőjének többek között a következő adatokat kell szolgáltatnia az értékesítővel kapcsolatban az illetékes hatóságnak: név, cím, adószám, születési dátum, pénzforgalmi jelzőszám, pénzügyi számla tulajdonosának neve, kifizetett vagy jóváírt ellenérték teljes összege, visszatartott vagy kivetett díjak, jutalékok, illetve adók, közvetített ingatlan címe és földhivatali nyilvántartási száma.
- Az ingatlanok bérbeadásával foglalkozó értékesítők (például szállodaláncok vagy utazásszervezők) esetében külön szabályok kerülnek megállapításra, amelynek lényege az, hogy csak bizonyos volumen alatt keletkezik adatszolgáltatási kötelezettség.
- Az irányelv alapján az áruértékesítésre szintén speciális szabályok fognak vonatkozni, így ezekben az esetekben meghatározott tranzakciószám és árbevétel értékhatár felett merül fel adatszolgáltatási kötelezettség.
- Az irányelvet 2022. december 31-ig kell átültetni a nemzeti jogba, amit 2023. január 1-től kell alkalmazni. Ez alapján az első adatszolgáltatást 2024. január 31-ig kell megtenni.
- Az adatszolgáltatási kötelezettség kiterjed a határokon átnyúló és a nem határokon átnyúló tevékenységekre is.
- Elég egyetlen európai uniós tagállamban adatot szolgáltatnia az érintetteknek, hisz a tagállamok adóhatóságai automatikusan továbbítják a többi érintett ország adóhatósága felé az információkat.
- Az adatszolgáltatási kötelezettség azokat is érinteni fogja, akik ugyan kereskedelmi tevékenységet folytatnak az Unióban, de egyetlen tagállamban sem rendelkeznek adóügyi illetőséggel (harmadik országban jegyezték be őket), valamint üzletvezetésük helye vagy állandó telephelyük sem valamely tagállamban található. Ilyen külföldi platformüzemeltetőnek egy uniós tagállamban regisztráltatnia kell magát, majd ebben az országban kell adatot szolgáltatnia.
- A szankciók megválasztása tagállami hatáskörbe fog tartozni – azoknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.
- Adatvédelmi szabályok is feltüntetésre kerülnek, amelyek alapján a platformüzemeltetőknek tájékoztatniuk kell az érintett magánszemélyeket egyebek mellett arról, hogy az irányelvvel összhangban rájuk vonatkozó információkat gyűjtenek és továbbítanak.
A DAC 7 elfogadásával a Tanács munkája még nem ért véget. Már megkezdődött a következő irányelv, a DAC 8 kidolgozása, amely az új alternatív fizetési és befektetési eszközökkel kapcsolatos információcsere szabályait kívánja lefektetni, többek között érintve a kriptoeszközöket és az elektronikus pénzt.