startupok_adókedvezmények

Startupok – adókedvezmények

A startupokkal kapcsolatos előző cikkünkben arra tértünk ki, hogy milyen adózási szempontokat célszerű mérlegelni ezen vállalkozásoknak (és akár más típusú induló vállalkozásoknak is) a kezdeti szakaszban, valamint a működés során.

Az említett szempontok közül az egyik legfontosabb talán annak vizsgálata, hogy a létrehozott termék, szolgáltatás mennyiben bír újdonsággal, újszerűséggel az ügyfelek/fogyasztók számára, mennyiben szabadalmaztatható, vonható oltalom alá vagy részesíthető szerzői jogi védelemben, és ezáltal milyen adókedvezmények érvényesíthetők a fejlesztése, hasznosítása és értékesítése kapcsán.

Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül összegyűjtöttünk pár kedvezmény típust, melyek jól érzékeltetik, hogy miért érdemes foglalkozni ezzel a kérdéskörrel részleteiben is.

Társasági adó

Társasági adóban számos olyan kedvezmény van, amely újdonsággal, újszerűséggel bíró termék, szolgáltatás, illetve immateriális jószág fejlesztéséhez, hasznosításához és értékesítéséhez kapcsolódik. Ezen kedvezmények között vannak olyanok, amelyek a társasági adóalapot és olyanok, amelyek a fizetendő társasági adót csökkentik. Egy közös bennük: a kapcsolódó szabályok körültekintő alkalmazásával a társaságnak az adott évben, vagy a későbbi években kevesebb társasági adót kell fizetnie.

Az alábbiak kapcsán fontos megjegyezni (ahogy arról korábbi cikkünkben is írtunk), hogy sok esetben egy IT fejlesztés vagy egy új eljárási mód, módszertan kidolgozása, illetve egy meglévő ismeretanyag újszerű alkalmazása is minősíthető adókedvezményre jogosító kutatás-fejlesztésnek.

A kedvezmények közül párat kiemelve:

  • kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó adóalap-kedvezmény: saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztés közvetlen költségével csökkenthető az adóalap, aminek következtében gyakorlatilag az érintett költségek kétszerese kerülhet levonásra (amennyiben ugyanis elismert költség, akkor az adózás előtti eredményt is csökkenti). Meghatározott feltételek teljesülése esetén cégcsoporton belüli kutatás-fejlesztés, valamint belföldi társaságtól igénybe vett kutatás-fejlesztési szolgáltatások kapcsán is érvényesíthető kedvezmény. További előnyökkel jár az, ha a társaság valamely elismert kutatási hellyel (pl. felsőoktatási intézmény, Magyar Tudományos Akadémia, központi költségvetési szervként működő kutatóintézet) közösen végez kutatás-fejlesztési tevékenységet.
  • fejlesztési adókedvezmény kutatás-fejlesztési tevékenységre: jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, kutatás-fejlesztést szolgáló beruházással kapcsolatban adókedvezmény igényelhető, ha a projekt új gazdasági tevékenység végzésére irányuló / induló beruházás. Az adókedvezmény feltételei differenciáltak attól függően, hogy nagyvállalkozás vagy KKV valósítja meg, illetve hogy melyik régióban kerül sor a beruházásra.
  • immateriális javakhoz kapcsolódó kedvezmények: egyes meghatározott, az ún. jogdíjra jogosító immateriális javak értékesítéséből, illetve az ilyen típusú eszközök más vállalkozásba való apportjából vagy más típusú hasznosításából származó nyereség bizonyos feltételek teljesülése esetén csökkenti a társasági adó alapját.

Személyi jövedelemadó

Az egyéni vállalkozó szja-kötelezettségének megállapítása során (hasonlóan a társasági adónál leírtakhoz) meghatározott feltételek fennállása esetén a kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos kiadásokkal csökkenthető a vállalkozói bevétel. Ez a csökkentés a kutatás-fejlesztési kiadások költségként történő elszámolása mellett is alkalmazható, így gyakorlatilag az érintett költségek kétszeres levonását teszi lehetővé.

Szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás

Szocho-ban több lehetőség is rendelkezésre áll kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos adókedvezmény igénybevételére.

Egyrészt meghatározott feltételek teljesülése esetén munkaviszonyban doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal/címmel rendelkező kutató, fejlesztő, vagy doktori képzésben részt vevő hallgató vagy doktorjelölt foglalkoztatására tekintettel érvényesíthető adókedvezmény.

A kedvezmény mértéke a munkavállalót terhelő közterhekkel nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 500 ezer forint 15,5%-a az első, magasabb képzettségű munkavállaló esetében. Míg a második esetre vonatkozóan a kedvezmény a munkavállalót terhelő közterhekkel nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 200 ezer forint 7,75%-ával egyezik meg.

Az előbbiek mellett abban az esetben is érvényesíthető adókedvezmény, ha a társaság munkaviszonyban kutató-fejlesztő munkavállalót foglalkoztat és kutatás-fejlesztési tevékenységet folytat. Az adókedvezmény összege a kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségeként elszámolt bérköltség 7,75%-a.

Ez utóbbi kedvezmény igénybevétele esetén a társaság a fentiekben említett, a kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó társasági adóalap-kedvezmény számításakor nem vonhatja le kutatás-fejlesztés közvetlen költségeként a kutató-fejlesztő munkavállaló azon munkabérének a hozzá kapcsolódó szociális hozzájárulási adóval és szakképzési hozzájárulással növelt összegét, amelyre szocho kedvezményt érvényesít.

Mivel főszabály szerint a szakképzési hozzájárulás alapja a szocho alapjával azonos, a fentiekben említett adóalap-kedvezmények a szakképzési hozzájárulásban is érvényesíthetők meghatározott feltételek teljesítése esetén.

Helyi iparűzési adó és innovációs járulék 

A helyi iparűzési adó alapja csökkenthető az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költségével.

Ezen túlmenően az önkormányzat rendeletében – valamennyi vállalkozóra egységesen – határozhatja meg, hogy a vállalkozó az alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költsége 10%-ának megfelelő összeggel csökkentheti az adóját.

Mivel az innovációs járulék alapja a helyi iparűzési adó alapjával azonos, a fentiekben említett adóalap-kedvezmény ebben az adónemben is érvényesíthető.

Tags: No tags