Az Európai Bizottság 2023. szeptember 12-én kulcsfontosságú kezdeményezéscsomagot fogadott el az Európai Unióban működő, határokon átnyúló tevékenységet folytató nagyvállalatok adómegfelelési költségeinek csökkentése érdekében. A javaslatok közös szabályrendszert határoznak meg két területet érintően; az egyik a társaságok adóalapja, a másik a transzferárazás.
Közös társasági adóalap
Az európai vállalkozások jövedelemadóztatásának egységes keretrendszerét meghatározó „Business in Europe: Framework for Income Taxation” (BEFIT) elnevezésű javaslat a vállalkozások és az adóhatóságok életét könnyítené meg azáltal, hogy új, egységes szabályrendszert vezetne be a vállalatcsoportok adóalapjának meghatározására.
A BEFIT célja, hogy csökkentse az egynél több tagállamban működő nagyvállalatok adómegfelelési költségeit (az elképzelések szerint akár 65%-kal), továbbá megkönnyítse a nemzeti adóhatóságok számára a jogosan esedékes adónemek megállapítását.
A javaslat alapján az azonos csoporthoz tartozó vállalatok közös szabályok szerint számítanák ki adóalapjukat, és a csoport valamennyi tagjának adóalapja egyetlen adóalapba kerülne összevonásra.
Az új szabályok az EU-ban működő, legalább 750 millió eurós éves összesített bevétellel rendelkező csoportokra vonatkozóan lennének kötelezőek, amennyiben a végső anyavállalat a tulajdonosi jogok vagy a nyereségre jogosító jogok legalább 75%-ával rendelkezik. A kisebb vállalatcsoportok számára a szabályok diszkrecionálisak lennének.
A BEFIT az OECD/G20 globális minimumadó mértékéről szóló nemzetközi adóügyi egyezményre, valamint a 2022 decemberében elfogadott minimumadóztatás uniós szintű végrehajtásáról szóló II. Pillér (Pillar Two) irányelvre épül. A BEFIT a Bizottság CCTB (közös társaságiadó-alap) és CCCTB (közös konszolidált társaságiadó-alap) javaslatainak helyébe lépne.
A közös társasági adóalapra vonatkozó javaslat 2028. július 1-jén lépne hatályba, ha az Európai Tanács elfogadja azt.
Egységes transzferárazási szabályok
A másik javaslat a tagállamok transzferárazási szabályainak harmonizálását és a szokásos piaci ár elvének EU-n belüli egységes alkalmazását tűzte ki célul, ezzel növelve az adóbiztonságot, valamint csökkentve a jogviták és a kettős adóztatás kockázatát.
A javaslat alapján a következő területeket érintően várható egységes szabályozás, ill. változás:
- A transzferárazás szempontjából fontosabb definíciók meghatározása, egységesítése (pl. szokásos piaci árral, kiigazításokkal, transzferár módszerekkel kapcsolatos meghatározások).
- A significant increase in the amount of szokásos piaci ár elvének alkalmazására vonatkozó generális szabály bevezetése.
- Ehhez kapcsolódóan az adóalap-kiigazításokat (elsődleges, kompenzációs) is közös szintre emelnék (elősegítve a MAP folyamatokat is).
- A significant increase in the amount of kapcsolt vállalkozási viszony már a 25%-ot meghaladó szavazati jog vagy tulajdonjog, ill. a legalább 25%-os nyereségrészesedés esetén fennállna (a jelenleg hatályos magyar szabályozás alapján ez az értékhatár 50%, ill. a nyereségrészesedés is új minősítési elem lenne).
- A transzferárazás, transzferár vizsgálat területén a fontosabb elemzési szempontok alkalmazásának és a kapcsolódó szempontrendszerek egységesítése. A javaslat alapján ezek a területek a következők: funkcionális elemzés, transzferár módszerek és a megfelelő módszer kiválasztása, összehasonlító elemzés, interkvartilis tartomány (utóbbi kapcsán érdekesség, hogy a javasolt szabályozás akkor is megengedné a kiigazítást, ha a transzferár a szokásos piaci ártartományon belül található – a jelenleg hatályos magyar transzferár szabályok erre nem adnak lehetőséget).
A transzferárazásra vonatkozó javaslat 2026. január 1-jén lépne hatályba, ha az Európai Tanács elfogadja azt.