Az ünnepek alkalmával sok cégnél előtérbe kerül, hogy adományokkal, felajánlásokkal támogassák a számukra fontos kezdeményezéseket, célokat és szervezeteket. Az adózási törvények speciális előírásokat fogalmaznak meg ezekkel a jó cselekedetekkel kapcsolatban. Az adományok és felajánlások alapvetően adómentesek a juttató társaság oldalán, de ahhoz, hogy a kedvező adózási szabályok érvényesülni tudjanak, a juttatás körülményeire és a kapcsolódó adminisztrációra különös figyelmet kell fordítani. Cikkünkben röviden összefoglaltuk, hogy a támogatást nyújtó cégeknek milyen adózási aspektusokra szükséges odafigyelniük a különböző szervezetek számára történő, adókockázatoktól mentes adakozás érdekében társasági adó, KIVA és általános forgalmi adó szempontból.
Az adományozó cégeknek első körben azt szükséges felmérniük, hogy milyen szervezet részére és milyen célból nyújtják a támogatást, legyen szó termékről, szolgáltatásról vagy pénzbeli adakozásról. Az adózási szabályok e tekintetben megkülönböztetik az adomány céljából (az általános forgalmi adó terminológiájának megfelelően közcélú adomány) és a nem adomány céljából nyújtott támogatásokat. Nézzük meg, hogy mi a különbség a két adakozási forma között.
Adomány, közcélú adomány
A Tao tv. az adomány fogalmát, míg az Áfa tv. a közcélú adomány fogalmát használja. Ezek a meghatározások kisebb különbséggel gyakorlatilag megegyeznek.
Társasági adó szempontból adománynak a közhasznú szervezet és az egyházi jogi személy részére, valamint a közérdekű kötelezettségvállalás céljára visszafizetési kötelezettség nélkül nyújtott támogatás minősül. Fontos, hogy a támogatás célhoz kötött legyen és tartalmilag (ténylegesen) is szolgálja az adott célt (tehát például közhasznú szervezet esetében annak alapító okiratában rögzített és a vonatkozó törvényben meghatározott közhasznú tevékenységet, egyházi jogi személy esetén pedig a törvényben meghatározott hitéleti tevékenységet).
Az adományként történő kezelésnek további feltétele, hogy a támogatás ne jelentsen vagyoni előnyt a támogatást nyújtó társaságnak és a társasághoz kapcsolódó meghatározott személyi körnek (pl. tag, részvényes, vezető tisztségviselő, könyvvizsgáló, mindezek közeli hozzátartozói). Ugyanakkor arra van lehetőség, hogy a támogatásban részesülő szervezet az adományozó nevét és tevékenységét megemlítse, feltüntesse a kommunikációjában. Az is fontos, hogy az adományozás valós tartalma alapján se legyen csak látszólagosan közhasznú vagy közérdekű, mert ez esetben fennáll annak a veszélye, hogy az ügylet tényleges körülményei alapján átminősítsék azt ingyenes / ellenérték fejében történt termékátadásnak, szolgáltatásnyújtásnak vagy pénzátadásnak.
Az előbbiekben leírtak az irányadók általános forgalmi adó szempontból is, azzal az eltéréssel, hogy az Áfa tv. közcélú adományra vonatkozó meghatározása a közérdekű kötelezettségvállalás helyett az oktatási intézmény támogatását tartalmazza.
A kedvező adózási szabályok alkalmazása érdekében társasági adó és általános forgalmi adó szempontból is szükség van egy, a támogatott szervezet által kiállított igazolásra. Ennek az igazolásnak a következőket kell tartalmaznia: az adományozó és az adományozott nevét, székhelyét vagy állandó lakóhelyét, adószámát, adószám hiányában egyedi azonosítására szolgáló jelét, az adomány összegét és a támogatott célt (ahogy már írtuk, ez utóbbinak illeszkednie kell az adományban részesülő szervezet alapító okirata szerinti tevékenységéhez).
Amennyiben ez az igazolás rendelkezésre áll és a fentiekben felvázolt feltételek teljesülnek, akkor az adomány a támogatást nyújtó szervezetnél elismert költségnek minősül a társasági adóalap meghatározásakor, valamint az adomány juttatása nem keletkeztet áfa-fizetési kötelezettséget sem. Sőt, amennyiben a juttatott termék vagy szolgáltatás közcélú adománynak tekintendő általános forgalmi adó szempontból, a korábban a beszerzéséhez kapcsolódó és levonásba helyezett (input) áfát sem szükséges korrigálni/helyesbíteni. Megjegyezzük, hogy a KIVA tv. nem tartalmaz speciális előírásokat az adománnyal kapcsolatban, ugyanakkor meglátásunk szerint a KIVA szerint adózó társaságok esetében is teljesíteni kell az előbbi feltételeket ahhoz, hogy az adomány után ne kelljen KIVA-t fizetni.
Jelen cikkünkben nem részletezzük, de fontosnak tartjuk kiemelni, hogy az adományokhoz, illetve meghatározott személyi körnek (pl. Magyar Kármentő Alap, Nemzeti Kulturális Alap, felsőoktatási intézmény, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány) nyújtott támogatásokhoz bizonyos feltételek teljesülése esetén kedvezmény (további adóalap-csökkentés) is kapcsolódik társasági adóban. Az ezekre vonatkozó szabályokat adott esetben célszerű részleteiben megvizsgálni és a kedvezménnyel élni.
Adománynak nem minősülő támogatás
Amennyiben nem a fentiekben felvázolt feltételek mellett történik az adakozás, vagy az említett igazolás nem áll rendelkezésre vagy tartalma hiányos, akkor a támogatás nem tekinthető (közcélú) adománynak és így arra eltérő adózási szabályok vonatkoznak.
Társasági adóban és KIVA-ban ilyenkor a nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségekre, ráfordításokra vonatkozó szabályokat kell vizsgálni. Ezen előírások értelmében a külföldi személy részére nem adomány céljából, visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás nem minősül elismert költségnek, így annak összegével a támogatást nyújtó cégnek meg kell növelnie az adóalapját.
Amennyiben a támogatásban részesülő belföldi személy, akkor a támogatás támogató cégnél történő társasági adó és KIVA szempontú elszámolhatóságát az fogja meghatározni, hogy a Tao tv. által meghatározott tartalmú nyilatkozatok kiállíthatók-e és rendelkezésre állnak-e. Ennek megfelelően a támogatás az alábbi esetekben minősül elismert költségnek:
- a támogatást nyújtó társaság rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében a juttatást az eredményében bevételként elszámolta és az adózás előtti eredménye, adóalapja e juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, továbbá az e bevételre jutó társasági adót megfizeti, amelyet a társasági adóbevallás elkészítését követően nyilatkozat útján igazol;
- amennyiben a juttatásban részesülő vállalkozási tevékenységet nem végez, a nyilatkozatra vonatkozó feltételt teljesítettnek kell tekinteni, amennyiben a juttatásban részesülő arról nyilatkozik, hogy a juttatás adóévében vállalkozási tevékenységet nem végzett, vagy, hogy a támogatást nem a vállalkozási tevékenységéhez kapta, vagy a vállalkozási tevékenysége után adófizetési kötelezettsége nem keletkezik (civil szervezetekre jellemzően ezen esetek valamelyike vonatkozik).
Pénzbeli támogatás esetén általános forgalmi adó érintettségről nem beszélhetünk. Ugyanakkor, ha természetben adott támogatásról (termék és/vagy szolgáltatás) van szó és az nem minősül közcélú adománynak, akkor ezen támogatás kapcsán a következők szerint kell eljárni.
Ha a támogatást nyújtó társaság már a termék, szolgáltatás beszerzésekor, előállításakor tudja, hogy azt támogatásként fogja továbbadni, akkor a kapcsolódó általános forgalmi adót nem helyezheti levonásba, ugyanakkor a termék, szolgáltatás támogatásként történő átadásakor nem merül fel áfa-kötelezettsége. Abban az esetben viszont, ha a társaság eredetileg nem támogatás céljából szerezte be, állította elő a terméket, szolgáltatást és így az ahhoz kapcsolódó áfa-levonási jogával élt, akkor a támogatás nyújtásakor áfa-kötelezettség (pl. számlakiállítás, áfa-fizetés) terheli. Természetesen az áfát a támogatást nyújtó társaságnak nem kell megfizettetnie a támogatásban részesülővel, ugyanakkor be kell vallania mint kötelezettséget az átadás napját magába foglaló áfa fizetési időszakban.
A fentiek kapcsán fontos kiemelni, hogy a pandémia időtartama alatt, a Covid veszélyhelyzet okozta károk elhárítása, mérséklése érdekében a veszélyhelyzetben lévőnek ingyenesen adott juttatásra speciális előírások vonatkoznak. Ezzel kapcsolatban még az előző évben a Pénzügyminisztérium és a NAV Központi Irányítása egy közösen megfogalmazott részletes tájékoztatót adott ki, ami a következő linken érhető el: A koronavírus-járvány elleni védekezéssel összefüggő ingyenes termékátadások, ingyenes szolgáltatásnyújtások adózási szempontú megítélése – Nemzeti Adó- és Vámhivatal (gov.hu)