startup

Startupok – adózási megfontolások

Manapság egy cég megalapítása rövid idő alatt és relatíve könnyen megtehető. Az erre szakosodott szolgáltatóknál ehhez rendelkezésre állnak dokumentum minták és maga a folyamat is standardizált, technikailag jól szabályozott és a legtöbb esetben gördülékeny.

A cégalapítás, illetve az azt megelőző és követő időszak sokszor turbulens, érthető módon a fókusz főként a termékfejlesztésre, az üzleti folyamatok kialakítására, a marketingre, stb. helyeződik. Ebből kifolyólag a tervezésben, valamint a cég működésének első időszakában gyakran elsikkad, vagy csak minimális mértékben jelenik meg az adózási szempontok és kérdések körültekintő átgondolása, mérlegelése, és ezáltal az esetleges lehetőségek kihasználása és később költséges cégváltoztatások, „átalakulások” elkerülése.

Az adózási kérdéskör minden újonnan alapított cégnél jelentőséggel bír, ugyanakkor az ún. startupok esetében különösen hangsúlyos ez a terület, amivel érdemes proaktívan foglalkozni, tervezni és körültekintően dönteni.

Az alábbiakban összeszedtünk pár olyan szempontot, melyeket a startupoknál (és akár más típusú induló vállalkozásoknál is) célszerű lehet megvizsgálni adózási oldalról. Ezek alapos átgondolása és implementálása akár versenyelőnyt is jelenthet, vagy a későbbiekben, egy esetleges cégeladás kapcsán adómegtakarítást eredményezhet.

Tulajdonosi és cégstruktúra: a legtöbb esetben kézenfekvő, hogy a startup tevékenysége és az ahhoz kapcsolódó eszközök (legyen az tárgyi eszköz, vagy valamilyen szellemi tulajdon) egy társaságba kerüljenek, és ez a társaság közvetlenül az alapító magánszemély(ek) tulajdonában legyen. A működésből fakadó kockázatok kezelése, a startupban létrejött szellemi termék(ek), kialakított üzletág(ak) vagy akár az egész cég későbbi adóhatékony értékesítése szempontjából azonban már az alapításkor érdemes lehet egyéb tulajdonosi és céges struktúrákat is megvizsgálni (pl. holding vagy működés/eszközök szerinti felépítés).

Adózási forma: a jelenlegi magyar adórendszer számos társasági (bt, kft, zrt) és adózási formát biztosít a kisebb vállalkozások számára. Ezen adózási formák (vállalkozói Szja, KATA, KIVA, Tao) és az egyéb adózási lehetőségek (áfában pl. az alanyi adómentesség vagy a pénzforgalmi elszámolás) előnyeit, hátrányait, alkalmazhatóságát, stb. szakértő bevonásával célszerű megvizsgálni. Az adózási forma kiválasztását számos tényező befolyásolhatja (pl. vállalkozói/társasági forma, tervezett árbevétel, tervezett létszám, tevékenység jellege, későbbi működés és növekedési potenciál), így az azzal kapcsolatos döntést mindenképpen a konkrét körülmények és tervek figyelembevétele és alapos elemzése alapján szükséges meghozni. Ha a startup növekszik és egy vállalatcsoport része lesz, érdemes lehet a csoportos társasági adóalanyiság és az áfa csoport előnyeit is számba venni, mert ezekkel nemcsak adózási, hanem például likviditási, adminisztrációs és költségcsökkentés is elérhető cégcsoport szinten.

Korai fázisú vállalkozási státusz: startupok esetében a befektetők, és ezáltal az elinduláshoz, működéshez és fejlődéshez szükséges tőke „bevonzása” mindig kardinális kérdés. Ezen kérdéskör kezelésének egyik összetevője lehet a cég ún. korai fázisú vállalkozásként történő nyilvántartásba vétele. Az ilyen típusú vállalkozásba történő befektetés esetén ugyanis a befektető társaság (meghatározott feltételek teljesülése esetén) társasági adóalap-kedvezményt érvényesíthet, ezáltal a befektetését rentábilisabbá teheti.

Kutatás-fejlesztés: számos startupnak az a célja, hogy az ügyfelek/fogyasztók számára valamilyen újdonsággal, újszerűséggel bíró terméket, szolgáltatást hozzon létre, amivel ki tud tűnni a piacon, illetve be tud tölteni egy piaci rést. A termék, szolgáltatás kidolgozása, valamint adott esetben a cég tevékenységének végzése kapcsán érdemes megvizsgálni, hogy az minősíthető-e adózási szempontból kutatás-fejlesztésnek. Itt nem csak a klasszikus értelemben vett „kémcsöves”, „fehér köpenyes” kutatásokra kell gondolni, mert adózási szempontból kutatás-fejlesztés akár egy IT fejlesztés vagy új eljárási mód, módszertan kidolgozása, illetve egy meglévő ismeretanyag újszerű alkalmazása is lehet. Ezt a témakört azon okból célszerű alaposabban is megvizsgálni a konkrét körülmények tükrében, mert a kutatás-fejlesztési tevékenységhez számos kedvezmény kapcsolódik adózási szempontból, pl. társasági adóban, vállalkozói személyi jövedelemadóban, szociális hozzájárulási adóban, helyi iparűzési adóban, innovációs járulékban.

Szellemi tulajdon: az előző témakörhöz kapcsolódóan javasolt azt is megvizsgálni, hogy a cég által fejlesztett termék/eszköz mennyiben szabadalmaztatható, vonható oltalom alá vagy részesíthető szerzői jogi védelemben. Ezen esetekben ugyanis a termék/eszköz hasznosításához, valamint esetleges későbbi értékesítéséhez jelentős kedvezmények köthetők társasági adóban. Körültekintő tervezéssel a startup sikerének eredménye, ha az egy szellemi termékben valósul meg, annak értékesítése akár társasági adómentes is lehet.

Értékesítés: a startupoknak a kezdeti időszakban gyakran nehézséget okoz a termékük, szolgáltatásuk értékesítése és az is, hogy mindezek a potenciális vevők számára árazás, árképzés szempontjából vonzók legyenek. Ebben nyújthat segítséget az a megközelítés, ha a startup megvizsgálja, hogy az általa értékesített termék, nyújtott szolgáltatás megvásárlásával a vevő érvényesíthet-e valamilyen adókedvezményt. Amennyiben igen, akkor célszerű ezt az információt is a marketing és az ügyfélkommunikáció részévé tenni, hiszen az adókedvezmény érvényesítésével a vevő beruházása is gyorsabban megtérül, megtérülhet, ezzel is növelve a potenciális vevő vásárlási hajlandóságát.

Munkavállalók motiválása: nem utolsó sorban egy startup életében több szempontból is kiemelt jelentősége van a munkavállalók motiválásának, valamint a kulcsemberek megtartásának, lojalitásuk növelésének és megfelelő premizálásának. Ezzel kapcsolatban korábbi cikkünkben foglaltunk össze néhány adóhatékony megoldást.

NAV figyelő

Augusztusi NAV figyelő

Az alábbiakban összegyűjtöttük a NAV honlapján az elmúlt hetekben közzétett fontosabb tájékoztatókat és iránymutatásokat.

EKÁER bejelentésköteles termékkör változása (2021.08.06.)

Kérdőív a kkv-k határokon átnyúló adóügyeiről (2021.08.24.)

Tájékoztató a jegybanki alapkamat változásáról (2021.08.24.)

Augusztus 26-ától változik az Online Számla rendszer (2021.08.26.)

Az Online Számlázó mobilalkalmazás változásai (2021.08.26.)

Adóváltozások_2021_2022

2022. évi és 2021. évközi adóváltozások

A kormány júniusban elfogadta a 2022. évre szóló adócsomagot, mely több területen hoz újdonságot. 2022 közepétől megszűnik az 1,5%-os szakképzési hozzájárulás, mint külön adónem és 15%-ra csökken a szociális hozzájárulási adó. Ezzel a kormányzat beváltja ígéretét, hogy a munkát terhelő adókat ismét csökkenti egy év alatt 2 százalékpontos mértékben, ezzel is elősegítve a foglalkoztatási szint növekedését. Megszűnik továbbá a kockázati-tőkealap-kezelők, a tőzsde és az árutőzsdei szolgáltatók különadója. Lényeges újítás a kriptoeszközökre (például Bitcoin-ra, Ethereumra, Tetherre, stb.) vonatkozó ellenőrzött tőkepiaci ügyletekhez hasonló újszerű szabályozás, amely rendkívül kedvező, 15%-os személyi jövedelemadózást vezet be ezekre az eszközökre. Sőt, egyfajta amnesztiát adva, a korábbi (2021 előtti) években keletkezett és be nem vallott jövedelmekre is élhetnek a magánszemélyek a kedvező 15%-os adózással. Az adócsomag elfogadása mellett egyéb adózási módosítások is történtek a gazdaság élénkítése érdekében. Cikkünkben a fontosabb 2022-es és 2021. évközi változásokat tekintjük át.

Személyi jövedelemadó

A kriptoeszközökre, mint tőkejövedelemre vonatkozó szabályok:

  • Régóta várt és nyugodtan mondhatjuk, hogy európai viszonylatban is újszerű megközelítésű részletszabályokkal került megalkotásra a kriptoeszközök fogalma és az azokból származó jövedelmek személyi jövedelemadózása. Az ilyen eszközből realizált nyereség már nem az ún. egyéb jövedelem szabályai szerint lesz 2021-től adóköteles (külföldi kifizető esetén jelenleg a jövedelem 87%-a után 15% személyi jövedelemadó és 15,5% szociális hozzájárulási adót kell fizetni), hanem külön adózó jövedelemnek és azon belül is tőkejövedelemnek tekintendő és csupán 15% szja fogja terhelni. A szabályozás a tőzsdei ügyletből származó jövedelmekhez hasonló.
  • Kriptoeszköznek kell tekinteni azon értéket vagy jogok digitális megjelenítését, amely megosztott főkönyvi technológia vagy hasonló technológia alkalmazásával elektronikusan átruházható és tárolható. Ha egy magánszemély kriptoeszközökkel végrehajtott ügylet során egy adóévben nyereséget ér el, szja-t kell fizetnie.
  • Kriptoeszközzel végrehajtott ügyletnek tekintendő az az ügylet, amely során egy magánszemély bárki számára elérhető (vagyis nem zártkörű) kriptoeszközt ruház át vagy enged át és ezért nem kriptoeszköz formájában szerez valamilyen vagyoni értéket (pl. forintot, devizát, valutát, ingatlan, gépkocsi stb.). Tehát adóköteles ügylet csak akkor keletkezik, ha a kriptoeszköz kikerül a kriptovilágból.
  • Ügyleti nyereség keletkezik a kriptoeszközből, ha a tárgyévben az ügyletek révén megszerzett bevételek összege meghaladja a kriptoeszköz megszerzésére fordított összeget és az ügyletekhez járulékosan kapcsoló díjaknak, jutalékoknak, egyéb költségeknek az összegét. Kedvezményes az a szabályozás is, hogy nem kell ügyleti bevételt megállapítani és leadózni a bevétel megszerzésének napjára, ha a bevétel összege nem haladja meg a mindenkori minimálbér 10%-át (ez jelenleg 16.740 forint), továbbá az adóévben e bevételek összege a minimálbért nem haladja meg.
  • Kriptoeszközre fordított kiadásnak tekintendő például az adóévben az eszközök vásárlásának, bányászatának vagy az ahhoz kapcsolódó rendszerek működtetésének költsége.
  • A korábbi szabályozással ellentétben lehetőség lesz adókiegyenlítésre is, amellyel az adóévek közötti veszteség egy hároméves viszonylatban figyelembe vehető. Ha például a magánszemély az adóévet megelőző egy vagy két évben kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből veszteséget ér el és a veszteséget az adott adóévi szja bevallásában fel is tünteti, akkor az aktuális évi kriptoügyletekből származó jövedelem adóját csökkentheti a korábbi évek veszteségeinek adótartalmával.
  • Fontos kiemelni, hogy 2021-től a kriptoeszköz értékesítése után származó jövedelem (nyereség) után nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni.
  • Rendkívül kedvező az adózók számára az az átmeneti rendelkezés is, miszerint azok, akik 2021. év előtt kriptoeszköz átruházása, átengedése útján jövedelmet nem vallottak be és adót nem fizettek (sem szja-t, sem szocho-t), pótolhatják ezen elmaradásukat az új, kedvező 15%-os adózás mellett. Ez azt jelenti, hogy a 2022. évről szóló adóbevallásukban számot adhatnak minden elmaradt kriptojövedelmükről legyen az 2020. évi vagy az előtti. A hátrányos jogkövetkezményektől sem kell tartaniuk, amennyiben minden elmaradt kriptojövedelem bekerül az adóbevallásukba és azt leadózzák a kedvező 15% mellett.

SZÉP-kártya:

  • A 2021. évben adott SZÉP-kártya juttatások mentesek a szocho fizetés alól, csupán szja-t kell utánuk fizetni. Ugyanakkor e tekintetben KIVA mentesítés továbbra sincs.
  • Értékhatár emelése révén a versenyszférában 800.000 Ft a 2021-es éves határ, a közszférában pedig 400.000 Ft. Jó hír az is, hogy az alszámlák között (szálláshely, vendéglátás és szabadidő) teljes az átjárhatóság 2021 év végéig.
  • 2022-től a közszférában a rekreációs keretösszeg 450.000 Ft-ra növekszik. A meghaladó rész – ahogy eddig is – egyes meghatározott juttatásként adóköteles.

Reprezentáció, üzleti ajándék

  • Kedvezően változott évközben a reprezentációs és üzleti ajándék révén adott juttatás adózása. Az év első felében – ahogy a korábbi években is – az adó alapja a juttatás értkének 1,18-szorosa, adóterhe pedig 15% szja és 15,5% szocho.
  • 2021. június 10-től 2021. december 31-ig csak 15% szja kötelezettség van ezen juttatások után, az adó alapja viszont változatlanul a juttatás 1,18-szorosa. KIVA-s adózóknál ebben az esetben sincs mentesítés.

Átalányadózással kapcsolatos módosítások:

  • Az átalányadózás szabályainak egyszerűsítésével és az átalányban meghatározott jövedelem egy részének adómentessé tételével összefüggésben módosulnak az átalányadózás szabályai 2022. január 1-jével.
  • Főszabály szerint a költséghányad 40%, meghatározott tevékenységek esetében 80% (pl. taxis, fodrász, mezőgazdasági szolgáltatást végző, vendéglátó), valamint 90% (kizárólag kiskereskedelmi tevékenység) lesz.
  • A módosítások értelmében adót csak az adómentes részt meghaladó jövedelem után kell fizetnie az egyéni vállalkozónak. Adómentes lesz az éves minimálbér 50%-áig (jelenleg 167.400 Ft havi minimálbérrel számolva kb. 1 millió forintig) az átalányadózó egyéni vállalkozó jövedelme.
  • Növekszik az átalányadózás feltételeként megszabott bevételi értékhatár is 15 millió forintról az éves minimálbér tízszeresére, ami jelenleg több mint 20 millió forint.
  • Kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozó esetében a bevételi értékhatár az éves minimálbér ötvenszerese, ami több mint 100,2 millió forintnak felel meg.

25 év alatti fiatalok szja-mentessége 2022-től:

  • A 25 év alatti fiatalok szja-mentessége alapvetően a munkaviszonyból származó jövedelemre, az adóköteles TB ellátásra (pl. táppénz, CSED, GYES), valamint más, nem önálló tevékenységből származó jövedelmekre (pl. iskolaszövetkezetben végzett munka) terjed ki, de összege maximált (a tárgyévet megelőző július havi nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset összege (2020. júliusra 401.847 Ft) és csak a jogosultsági hónapokra alkalmazható).
  • Nem terjed ki az szja-mentesség a végkielégítésre, ingatlanból származó jövedelemre, egyéb jövedelemre és az elkülönülten adózó jövedelmekre (pl. kamatra, osztalékra, árfolyamnyereségre, ingó- és ingatlanértékesítésre), juttatásokra, vállalkozói osztalékalapba tartozó jövedelemre.

Négy- vagy többgyermekes anyák adókedvezménye:

  • 2022. január 1-jétől kiegészül a négy vagy több gyermeket nevelő anyák személyi jövedelemadó alóli mentesülésének szabálya is. Jelenleg a kedvezményre az a nő jogosult, aki vér szerinti vagy örökbefogadó szülőként az általa nevelt gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult, vagy családi pótlékra már nem jogosult, de ez a jogosultsága legalább 12 éven keresztül fennállt, vagy a családi pótlékra jogosultsága a gyermek elhunyta miatt szűnt meg.
  • Kedvezően módosul az adókedvezmény, mert az az anya is igénybe veheti ezt az szja kedvezményt, akinek gyermeke fogyatékossága miatt bentlakásos szociális intézményben él, de akinek szülői felügyeleti joga fennáll és tartja is a kapcsolatot gyermekével.

Adómentes:

  • A háztartási méretű kiserőműből származó bevétel 12.000 kWh mennyiségig. A felett pedig adóköteles (2021. június 10-től).
  • Álláskereső részére mobilitási és lakhatási támogatás (2021. június 10-től).
  • Súlyosan hátrányos munkavállaló részére adott munkavállalást ösztönző bértámogatás, melynek maximuma a minimálbér 30%-a havonta max. 6 hónapig (2021. június 10-től).
  • Rozsdaövezeti területen létesített lakóingatlanban kialakított lakás vásárlásához kapott adó-visszatérítés (2021. június 10-től).
  • A köztársasági elnök által alapított „COVID-19 árvák”-at segítő alapítvány juttatása (2021. június 10-től).
  • A kifizető által biztosított kerékpár magáncélú használata. Feltétel, hogy a kerékpár vagy kizárólag emberi erővel hajtható vagy max. 300 W teljesítményű elektromos motorral van felszerelve (2022. január 1-jétől).

 

Társasági adó

Csoportos társasági adóalanyiságot választhatók köre:

  • 2021. július 10-től nem lehet csoportos társasági adóalany tagja nonprofit gazdasági társaság, szociális szövetkezet, közérdekű nyugdíjas szövetkezet és iskolaszövetkezet.
  • Az átmeneti szabályok szerint ugyanakkor a 2021. adóév végéig még fennáll ezen szervezetek már meglévő csoporttagsága.

Közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány:

  • 2021. június 10-től társasági adóalanyok kedvező feltételekkel nyújthatnak támogatást közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványnak vagy egyházi fenntartású egyetemnek ill. fenntartójának, ha felsőoktatási támogatási megállapodást kötnek az adott intézménnyel.
  • Ilyen támogatások esetén a tao alap csökkentés a támogatás 300%-a; a támogatási megállapodásokat pedig 5 helyett 3 évre lehet kötni.

Hibrid gazdasági társaság:

  • 2022-től az adókijátszás, adóelkerülés visszaszorítására belföldi illetőségű adózónak fog minősülni a Magyarországon bejegyzett vagy székhellyel rendelkező hibrid gazdálkodó szervezet, ha annak belföldi illetőséggel nem rendelkező többségi tulajdonosa olyan adójogrendszer hatálya alá tartozik, amely ezt a hibrid gazdálkodó szervezetet is a helyi társasági adó vagy annak megfelelő adó alanyaként kezeli.
  • Az újonnan adóalannyá tett hibrid gazdálkodó szervezet jövedelme olyan mértékig adózik, amilyen mértékig ezt a jövedelmet nem adóztatja meg a magyar vagy más ország adójogszabálya.

 

Idegenforgalmi adó

  • A hatályos szabályok szerint idegenforgalmi adómentesség illeti meg azt a magánszemélyt, aki az önkormányzat illetékességi területén közszolgálati kötelezettség teljesítése miatt tölt el legalább egy vendégéjszakát. Mivel az egészségügyi szolgálati jogviszony eddig nem szerepelt a közszolgálati kötelezettség fogalmában, ezt a hiányosságot pótolja a jogszabályváltozás. A kedvező szabály 2021. június 10-től kezdődően hatályos.

 

Szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás

  • A szocho mértéke 2022. július 1-jétől 15%-ra csökken.
  • Ezzel párhuzamosan a szakképzési hozzájárulás megszűnik, tulajdonképpen beépül a szociális hozzájárulási adóba.
  • A hozzájárulás kivezetésével a szakirányú oktatás és duális képzésre vonatkozó adókedvezmény szintén 2022. július 1-jétől a szociális hozzájárulási adóból lesz biztosítva.
  • A fizetendő szociális hozzájárulási adót meghaladó kedvezmény, illetve a szociális hozzájárulási adó fizetésére törvény alapján nem köteles adóalanyok esetén az adókedvezmény visszaigénylés keretében érvényesíthető.

 

Általános forgalmi adó

Behajthatatlan követelések jogcímén történő utólagos áfa alap csökkentése:

  • Kedvezően változik már 2021. június 10-től a behajthatatlan követelések alapján történő áfa alap csökkentés. Ezentúl nem automatikusan kizáró ok a csökkentésénél az, ha a vevő az eredeti ügylet teljesítésének időpontjában fizetésképtelenségi eljárás hatálya alatt állt, szerepelt a nagy összegű adóhiánnyal vagy nagy összegű adótartozással rendelkezők adatbázisában, ha adószáma törölve volt vagy ha az adóhatóság tájékoztatást adott az adóalany részére a vevő adókötelezettsége teljesítésének megkerüléséről. Természetesen az adóhatóság az áfa alap csökkentés vizsgálatakor mérlegelheti ezen körülményeket.

E-kereskedelem:

  • 2021. július 1-jétől eltörlésre került a kisértékű az unión kívülről érkező 22 euró alatti áruk áfamentessége.
  • A 150 euró alatti áruk továbbra is vámmentesek maradnak, az alkoholtartalmú termékeket, a parfümöket és a kölnivizeket, továbbá a dohányt és a dohánytermékeket kivéve.

Áfa visszatérítés az Egyesült Királysággal kapcsolatban:

  • Az Egyesült Királyságban letelepedett adóalanyokat a 2020. december 31-ét követően teljesített ügyletek esetében viszonossági alapon illeti meg a belföldön felszámított áfa visszatérítése (harmadik országnak minősül). Ezen időpontot megelőzően ezen adóalanyok tekintetében az uniós jog alapján volt biztosított az áfa-visszatérítése. Az áfa-visszatérítés lehetősége addig áll fenn, amíg a két állam viszonossági alapon biztosítja ezt a lehetőséget.

A pénzforgalmi szolgáltatók nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettsége:

  • A 2021. július 1-jével életbe lépett elektronikus kereskedelemre vonatkozó új áfa szabályok szükségessé teszik egy új ellenőrzési eszköz bevezetését.
  • Ennek következtében 2024-től a pénzforgalmi szolgáltatóknak nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettsége merül fel az általuk teljesített pénzforgalmi szolgáltatásokhoz kapcsolódóan a határon átnyúlóan nyújtott fizetésekkel kapcsolatban.
  • Adatszolgáltatásra főszabály szerint a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója kötelezett, amennyiben az adott naptári negyedévben határon átnyúlóan eszközölt fizetések száma eléri a meghatározott küszöbértéket (25 db).

 

Illeték

  • 2021. július 10-től a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságra vonatkozó fogalom némiképp szigorodik, megváltozik. A módosítás lényege az, hogy egy társaság státusza e tekintetben megváltozhat, ha a mérleg fordulónapja és az illetékkötelezettség keletkezése közötti időszakban megszerzett, illetve elidegenített ingatlanok és nem pénzügyi eszközök értéke módosul. Ekkor ugyanis a mérlegértékeket mind az ingatlanokra, mind az összes eszközre korrigálni kell.
  • A kapott támogatás visszafizetése (vagy visszafizetésének elrendelése) nemcsak a megelőlegezett, hanem valamennyi CSOK esetén feléleszti a vagyonszerző illetékkötelezettségét. Az utólagos illetékfizetési kötelezettség azonban csakis akkor éled fel, ha a támogatott vagyonszerző a CSOK teljes összegét visszafizeti, azaz, ha a vagyonszerző a támogatást „csak” részben (pl. a gyermekvállalási határidő lejártának időpontjában meglévő gyermekek után járó CSOK összegével csökkentett összegben) fizeti vissza, az állami adóhatóság nem szabhatja ki utólag az illetéket.
  • Teljes személyi illetékmentesség vonatkozik a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra.

 

Adózás rendje

Jogkörváltozás a szokásos piaci ármegállapítások (ún. APA megállapodások), az európai uniós kölcsönös egyeztető eljárások, a Választottbírósági Egyezmény szerinti, illetve az adóegyezmények szerinti kölcsönös egyeztető eljárások esetében:

  • A 2021. szeptember 30-tól folyamatban lévő fenti eljárások 2021. október 1-jétől az adópolitikáért felelős miniszterhez kerülnek.

Részletfizetési, halasztási és mérséklési kérelem:

  • A NAV az adózó (illetve adó megfizetésére kötelezett) kérelmére, az adóhatóságnál nyilvántartott, legfeljebb 5 millió forint összegű adóra, egy alkalommal, legfeljebb 6 havi pótlékmentes fizetési halasztást vagy legfeljebb 12 havi pótlékmentes részletfizetést engedélyez. Ennek feltétele, hogy a kérelmező valószínűsíti, hogy a fizetési nehézség a veszélyhelyzetre vezethető vissza.
  • A NAV a nem természetes személy adózó (illetve az adó megfizetésére kötelezett) kérelmére, adótartozását egy alkalommal, legfeljebb 20%-kal, de 5 millió forintot meg nem haladó összegben mérsékli. Ebben az esetben az adózónak bizonyítania kell, hogy az adótartozás megfizetése a gazdálkodási tevékenységét a veszélyhelyzetre visszavezethető okból ellehetetlenítené. Az adómérséklés csak egy adónem esetében történhet meg.
  • A kérelemről az adóhatóság mindkét esetben 15 napon belül dönt.
  • Kérelmet előterjeszteni 2021. június 10-től 2021. december 31-ig van lehetőség.
Rozsdaövezet_áfa-visszatérítés

Rozsdaövezeti lakások: áfa-visszatérítés igényelhető

Az állam a rozsdaövezetek fejlesztése céljából lakások vásárlásához kapcsolódó áfa-visszatérítési támogatás lehetőségét vezeti be 2021. szeptember 1-jétől kezdődően. Az ezzel kapcsolatos részletszabályokat a 444/2021. (VII. 23.) korm. rendelet tartalmazza.

Hogy milyen lakásra vehető igénybe az adó-visszatérítés, azt az Áfa tv. 3. sz. melléklete határozza meg, azaz: rozsdaövezeti akcióterületen található földrészleten létesített többlakásos lakóingatlanban kialakítandó vagy kialakított, 150 négyzetmétert meg nem haladó összes hasznos alapterülettel rendelkező lakás esetén, ha:

  • az első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg, vagy
  • az első rendeltetésszerű használatbavétele ugyan megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély véglegessé válása (vagy a használatbavétel hallgatással történő tudomásulvétele) és az értékesítés között még nem telt el 2 év, vagy az ún. egyszerű bejelentés esetén a beépítés tényét igazoló hatósági bizonyítvány kiállítása és az értékesítés között még nem telt el 2 év.

Rozsdaövezeti területnek jellemzően a használaton kívül került, leromlott fizikai állapotban lévő és/vagy környezetszennyezéssel terhelt egykori ipari/gazdasági terület vagy elhagyatott laktanyaterület minősül (a pontos meghatározást az 1997. évi LXXVIII. törvény tartalmazza).

Az előbbiek mellett a támogatás olyan lakás vásárlása esetén igényelhető, amelyet gazdálkodó szervezet természetes személy részére való értékesítés céljából épített vagy építtetett, és az igénylő részére értékesített.

A támogatás feltételeként került meghatározásra, hogy a lakás vásárlójának

  • magyar állampolgárnak kell lennie, vagy
  • olyan személynek, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja, vagy
  • bevándorolt, letelepedett jogállással rendelkező, vagy
  • hontalan jogállású.

További feltétel, hogy a támogatást igénylőnek nem lehet a NAV-nál nyilvántartott köztartozása, a lakást az ingatlannyilvántartásban lakás megnevezéssel feltüntették, illetve bejegyzésre került a nyilvántartásba az igénylő tulajdonjoga.

A támogatás összege megegyezik a lakás vásárlásáról kiállított számla vagy számlák szerint megfizetett, 5%-os áfa összegével.

A támogatás az adásvételi szerződés megkötését és a teljes vételár kiegyenlítését követően az igénylő tulajdonjoga ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésének és a lakás teljes vételáráról kiállított számla vagy a vételár utolsó részletéről kiállított részszámla megfizetésének évét követő naptári év szeptember 30. napjáig igényelhető (a határidő jogvesztő). Ha az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés és a vételár kiegyenlítése eltérő évben történik, akkor az időben későbbi időpontot kell figyelembe venni a határidő számításánál.

Fontos, hogy a támogatás a lakás elhelyezkedése szerinti rozsdaövezeti akcióterületet lehatároló kormányrendelet hatálybalépésének napján vagy azt követően kiállított számla alapján igényelhető.

A támogatás iránti kérelem a Magyar Államkincstár (MÁK) által rendszeresített és a honlapján közzétett formanyomtatványon nyújtható be elektronikusan, postai úton vagy személyesen is. A támogatás iránti kérelmeket a beérkezést követő 30 napon belül bírálják el.

A kérelemhez a következő dokumentumokat kell csatolni:

  • adásvételi szerződés,
  • a lakás teljes vételárát és az 5%-os áfát tartalmazó számla vagy részszámlák,
  • az eladótól származó nyilatkozat a teljes vételár kiegyenlítésére vonatkozóan,
  • végleges használatbavételi engedély, használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány vagy a lakóépület megépültét igazoló hatósági bizonyítvány.

Amennyiben a kérelem hibásan vagy hiányosan került benyújtásra, úgy legfeljebb 30 napos határidővel hiánypótlásra van lehetőség. Ez az idő a kérelem elbírálásába nem tartozik bele, tehát akár egy hónappal is kitolódhat a döntés megszületése (támogatói okirat kiállítása vagy elutasítás).

A kérelem kedvező elbírálása esetén, a támogatói okirat kiállítását követő 5 napon belül a MÁK folyósítja a támogatást az igénylő belföldi fizetési számlájára.

Mit lát a NAV_1 rész

Mit lát az adóhatóság? – 1. rész

Adótanácsadóként sokszor teszik fel nekünk a kérdést, hogy mit lát a magánszemélyek és a vállalkozások vagyonáról és jövedelmi helyzetéről az adóhivatal? Ezt a kérdést járjuk most körbe kétrészes cikksorozatunkban. Az első cikkben a magyar helyzetet, azaz az utóbbi évek fejlesztéseit tekintjük át, a második cikkben pedig az európai uniós információcserét vesszük górcső alá.

Az adóelkerülés megakadályozása és az adózási kötelezettségek nyomon követésének jobb átláthatósága érdekében az utóbbi években számtalan újítást vezettek be Magyarországon. Az újításokat két csoportra lehet osztani. Az első csoport azokat az információ technológiai (IT) megoldásokat és a digitalizáció adta lehetőségeket öleli fel, amelyek többnyire magyar indíttatásra / fejlesztés révén jöttek létre és amelyekkel az adóhatóság nemzetgazdasági szinten adatokat tud gyűjteni és azt elemezni tudja. A másik csoport azokat a nemzetközi folyamatokat öleli fel, amelyek lehetővé teszik az államok hatóságai közötti adózást érintő információk cseréjét.

Az elmúlt évek magyar újításai elsősorban a legnagyobb adóbevételt jelentő áfa adónemre irányultak. Ezen fejlesztések hatására – az Európai Bizottság 2020. szeptemberben készített felmérése alapján – az áfarés hazánkban jelentősen csökkent, amelyet a következő ábra is szemléltet. Mint ismeretes az áfarés az az áfa összeg, amelyről az adóhatóságok úgy vélik, nem került befizetésre az adott ország költségvetésébe.

(forrás: Study and Reports on the VAT Gap in the EU-28 Member States, 41. oldal)

 

A magyar gazdaság áfa szempontú fehérítése nagy lépésekkel haladt előre az elmúlt pár évben. Sőt megfigyelhető, hogy a javulás ezen adónem tekintetében 2018-ban volt a legnagyobb európai uniós szinten is (13,5%-ról 8,4%-ra).

Nézzük most meg, hogy a javulás hátterében milyen adózást érintő fejlesztések és rendszer-bevezetések állnak hazánkban, valamint milyen egyéb újítások történtek, illetve várhatóak.

2014 – Pénztárgépek online bekötése

Az online pénztárgépek bevezetésével és a kötelezetti kör kiszélesítésével lényegében minden érintett vállalkozás értékesítési (nyugta és egyszerűsített számla) információja valós időben az adóhatóság számára követhető. Például, ha egy adott üzletet vagy vendéglátóipari egységet néznek, napról napra látható a forgalom változása és így célirányosan ellenőrizhető a vállalkozás bevétele.

2015 – EKÁER bevezetése

Az áfacsalások visszaszorítására megalkotott EKÁER rendszernek köszönhetően 2015-től ellenőrizhetővé vált mind a belföldön szállított, mind az EU bármely tagállamából Magyarországra érkező, vagy innen kiszállított termék közúton való fuvarozásával összefüggő adókötelezettségek teljesítése, ha a fuvarozás 7,5 tonnás vagy azt meghaladó tehergépkocsival történt. A pénzügyőrök számára láthatóak nemcsak a termékek mennyiségi (tömeg), hanem értékbeni adatai is. Sőt, arról is rendelkeznek információval a hatóságok, hogy hol történik egy adott rendszámú gépjárműre a termékek ki- és berakodása és hogy azokat kik végzik, ezzel is biztosítva a hatékonyabb adóbeszedést és nem utolsó sorban a bűnüldözést, az adócsalások megelőzését.

2017 – eSzja kiajánlása

A 2017-es év kétségkívül legnagyobb vívmánya a magyar adóhátóság részéről a magánszemélyek számára készített bevallási tervezet kiajánlása, melynek célja az szja bevallás megtételével kapcsolatos adminisztráció minimalizálása és a jogkövetésre ösztönzés. Az érintettek köre azóta folyamatosan bővült. Mára az szja bevallás tervezetben a magánszemélyek minden olyan jövedelmi adatai szerepelnek, amelyekkel kapcsolatosan magyar munkáltatók, kifizetők adatot szolgáltatnak a havi adó- és járulékbevallásokban. Tehát külföldi személyektől, vállalkozásoktól vagy nem kifizetőtől kapott jövedelmek nem.

Ennek megfelelően a NAV lát minden magyar kifizetőtől származó munkaviszonyos jövedelmet (munkabér, táppénz, stb.), ingatlanhasznosítással kapcsolatos jövedelmet (bérbeadás) vagy tőkejövedelmet (például ellenőrzött tőkepiaci ügyletet). Nem szerepelnek a tervezetben ugyanakkor például a magánszemélyektől realizált ingó és ingatlan értékesítésből vagy a magánszemélyek részére történő ingatlan bérbeadásból származó jövedelmek. Nem fogjuk megtalálni a bevallástervezetben azokat az elkülönülten adózó (pl. osztalék, árfolyamnyereség, az ingó és ingatlanértékesítésből származó jövedelem) és egyéb jövedelmeket sem (pl. kriptovaluta ügyletek), amelyeket külföldről vagy külföldi bankszámlán realizálunk.

Fontos tudni, hogy ezeket a jövedelmeket is jórészt látja az adóhivatal (a külföldi jövedelmek egy része ez alól kivétel), csupán nem áll még rendelkezésére az informatikai háttér ahhoz, hogy összekapcsolhassa ezeket az adatokat az eSzja bevallással. Önkéntes alapon tehát ezeket a jövedelmeket nekünk magunknak kell feltüntetni bevallásainkban, hogy elkerüljük a szankcionálást.

2018 – Online számla bevezetése

Az online számla adatszolgáltatás lépcsőzetesen került bevezetésre 2018. július 1-jétől. Jelenleg az adóhatóság lát az (adó)értékhatárra tekintet nélkül minden, a belföldi számlázási szabályok szerint kiállított számlát. Mindez érvényes a módosító, érvénytelenítő számlákra és a számlával egy tekintet alá eső okiratokra is néhány kivétellel.

2021 – BIREG, Tényleges tulajdonosok központi nyilvántartása (TTKNY) és eÁFA

2021-től elindításra került a BIREG rendszer, amely a fent említett EKÁER rendszert hivatott részben kiváltani. Alapvetően minden 3,5 tonna feletti össztömegű tehergépkocsival végzett közúti áru fuvarozását látni fogja az adóhatóság és ellenőrizheti, amely nemcsak a magyar, az EU-s, de a harmadik országból érkező szállítmányokra is kiterjed. A regisztráció során a pénzügyőrök valós időben kapnak adatokat egy-egy szállítmányról, mindkét érintett féltől, így a hibás regisztráció vagy vélhetően illegális rakomány esetén előre megtervezett ellenőrzéseket hajthatnak végre.

2021. évközi újdonsága a TTKNY, melynek lényege a gazdasági szereplők tulajdoni viszonyainak átláthatóvá tétele, illetve a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni fellépés hatékonyságának elősegítése. A rendszerrel, amely szintén lépcsőzetesen lép életbe 2021. júniusi kezdettel, a fizetési számlákat vezető pénzintézetek és széfszolgáltatók többek között a tulajdonosi érdekeltség jellegére és mértékére vonatkozóan adnak át az adóhatóság részére információkat. Erről a témáról korábban megjelent cikkünkben olvashatók részletek.

A másik 2021-es újdonság az eÁFA lesz, amely – hasonlóan az eSzja bevalláshoz – a vállalkozások részére tervezetben fog elkészülni és a NAV fogja részükre kiajánlani. Néhány kivételtől eltekintve 2021. november 12-től október hónapra vonatkozóan lesz elérhető a tervezet. Így az eÁFA-nak köszönhetően a magyar vállalkozások által kiállított összes számla és nyugta adatából bevallás tervezetre számíthatnak a vállalkozások.  Sőt áfa egyenlegük is naprakészen figyelhető.

2022/2023 – SAF-T, a NAV legújabb gazdaságfehérítő eszköze

Az adóhivatal 2019-ben kezdte meg az ún. Standard Audit File – Tax vagy közismertebb nevén SAF-T bevezetésének előkészítését. A rendszer az adóellenőrzések hatékonyabbá tételét hivatott megvalósítani. A SAF-T rendszer lényege ugyanis az, hogy egy kiterjesztett és egységesített adatátadási kötelezettséget fog jelenteni majd a magyar cégek számára, azzal, hogy nemcsak könyvelésüket, számlaforgalmukat, törzsadataikat, de egyes egyéb gazdálkodási adataikat, például tárgyi eszközökre vagy készletmozgásokra vonatkozó adataikat is látni fogja az adóhatóság.

A következő ábra szemlélteti a fent összefoglalt újonnan bevezetett, illetve bevezetni tervezett adózást érintő fejlesztések időrendjét:

 

 

Összefoglalva azt mondhatjuk, hogy a magyar adóhivatal több olyan nagy horderejű IT fejlesztést hajtott végre hazánkban 2014-től a pénztárgépek online bekötésétől kezdve, az EKÁER-en (2015), az elektronikusan kiajánlott szja bevallásokon (2017) keresztül a folyamatosan, egyre szélesebb adózói körben bevezetett online számlaadat szolgáltatásig (2018), amely az adózókat az önkéntes jogkövetés irányába tereli.

Sőt, a folyamat azóta sem állt meg hazánkban, hiszen az EKÁER részben átalakulóban van a BIREG rendszerbe, az Áfa bevallásokat idén – ugyan halasztva, de hamarosan –kiajánlja az adóhatóság a vállalkozások számára és a 2022-2023-as SAF-T rendszer bevezetésére is látszik már a hatósági elköteleződés, hiszen az IT fejlesztések már 2019-től zajlanak.

Ha mindezen újdonságok bevezetésre kerülnek és az adóhatóság informatikai rendszere is fejlesztésre kerül, akkor a NAV szakemberei képesek lesznek még hatékonyabban elemezni és ellenőrizni a potenciálisan adókijátszásra okot adó folyamatokat. Ennek eredményeképpen pedig számíthatunk az adórés további javulására (nemcsak az áfa tekintetében) és az adókijátszás csökkenő ütemére is.

Cikksorozatunk második részében azt tekintjük át, hogy az EU tagállamai milyen adózást érintő információkat osztanak meg a magyar hatóságokkal az Európai Uniós információcsere keretében.

NAV figyelő

Júliusi NAV figyelő

Az alábbiakban összegyűjtöttük a NAV honlapján az elmúlt hetekben közzétett fontosabb tájékoztatókat és iránymutatásokat.

 

Változik a vállalkozók után fizetendő szocho alapja (2021.07.05.)

A megváltozott munkaképességű személyek szochokedvezmény-alapjának megállapítása (2021.07.05.)

Változtak a behajthatatlan követelésekkel kapcsolatos áfaszabályok (2021.07.13.)

Meddig vagyok jogosult ingyenes orvosi ellátásra, ha befejeztem a tanulmányaimat? (2021.07.13.)

Augusztus 1-jén megszűnik az 5 százalékos áfa az elviteles és házhoz szállított ételre, italra (2021.07.14.)

Adómentessé vált a háztartási kiserőművet üzemeltetők bevétele (2021.07.14.)

Az Egyesült Királyságban letelepedett adóalanyok az IAFAK-nyomtatványon igényelhetik vissza a Magyarországon megfizetett áfát (2021.07.15.)

Foglalkoztatással, álláskereséssel kapcsolatos adómentes juttatások (2021.07.16.)

A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének adózási szabályai (2021.07.27.)

Tájékoztató a jegybanki alapkamat változásáról (2021.07.27.)

A tényleges főtevékenység meghatározása (2021.07.28.)

A távmunka költségtérítése a veszélyhelyzetben (2021.07.30.)

középvezetők_motiváció

Vezetők motiválása társasági jogi eszközökkel (is), adóhatékonyan

A munkáltatók számára mindig is kihívást jelentett a tehetséges közép- és felsővezetői réteg megtartása, a társaság prosperálásában való érdekeltté tétele. Ugyanakkor álláspontom szerint akkor működik jól a motivációs rendszer, ha a cégvezetők is értékként tekintenek ezen kollégákra és hajlandóak akár a saját „szelet tortájukból is adni” a vállalkozás eredményességéhez nagyban hozzájáruló vezetőknek.

Nem úgy tekint a cégre, mint a sajátjára.” „Éveken keresztül fizettem neki a magas bért, mégis itt hagyott minket és elment a konkurenciához.” Számtalan ilyen és hasonló kijelentéssel találkozhatunk tanácsadóként. De miért is várja el egy – akár nemzetközi háttérrel rendelkező, akár családi vállalkozást működtető – tulajdonos, hogy közép- és felsővezetői szívüket-lelküket a cég működéséért adják és háttérbe szorítsák a magánéletüket és szabadidejüket, ha nem részesülnek a sikerekből sem arányosan? Természetesen az igazi tulajdonosi kihívás feltérképezése nem pusztán jogi feladat. De számos társasági, kereskedelmi és munkajogi megállapodás létezik a vezetői réteg motiválására, amit a cégtulajdonosokon kívül a szervezetet fejlesztő, HR-ért felelős vagy coachinggal támogató személyeknek, valamint a cég adózásért vagy pénzügyeiért felelős vezetőjének is érdemes ismerniük.

A következőkben felsorolt pár példa átláthatóvá teszi a juttatási rendszert, ezáltal kiszámítható és munkáltatói brandet erősítő jelleggel bír, növeli a lojalitást a cégen belül és magasabb teljesítményre ösztönöz.

Üzletrész / Részvény

Akár korlátolt felelősségű társasági formában, akár részvénytársaságként működik egy jogi személy, lehetősége van arra, hogy a (közép)vezetői vagy bizonyos munkavállalói réteg részére egy speciális jogosultságokat biztosító részesedést adjon. Az eltérő jogokat biztosító üzletrészek és dolgozói részvények éppen azt a célt szolgálják, hogy a társaságok eredményességében kulcsfontosságú szerepet betöltő kollégák elismerésre kerüljenek. Ezen részesedések nem kell, hogy azonos vagy arányos jogokat biztosítsanak (például szavazat vagy osztalékra való jogosultság tekintetében) és határozott, az adott vállalattal fennálló kapcsolat (munkaviszony) idejére szólhatnak. A változásokat át kell vezetni a társaság cégjogi dokumentációján és be kell jelenteni a cégbíróságnak, részvénytársaság esetén pedig további értékpapírvezetési feladatokkal kell számolni.

Hasonló a célja a törvény által szabályozott Munkavállalói Résztulajdonosi Programnak (MRP) is, amely alapján munkavállalók szervezett formában és kedvezményes módon szerezhetnek tulajdonosi részesedést.

Megfelelő tervezés és dokumentáció mellett ezen juttatási rendszerek bevezetése és lezárása, azaz a kulcs munkavállalók számára történő részesedések biztosítása és megvonása adóhatékony módon megvalósítható, ellenkező esetben nem várt adókötelezettségek is felmerülhetnek.

A programmal való hosszú távú tervezés esetén azonban a legnagyobb előnyt az jelenti (ami egyben elősegíti a fentiekben említett tulajdonosi elvárások és célok teljesülését is), hogy az érintett munkavállalók osztalékágon és ezáltal kedvezőbb adózás mellett juthatnak jövedelemhez.

Vagyonkezelő

Amennyiben egy cég tulajdonosa honorálni kívánja vezetői lojalitását, de mégsem akar (még ha nem is teljes értékű) tulajdonosi pozíciót biztosítani, lehetősége van egy egyszerűbb operációs teherrel járó, szintén kedvező adózású vagyonkezelői konstrukció kialakítására. Ennek keretében definiálhat bizonyos munkaköröket, szinteket, szenioritást, ami alapján a juttatásokat meghatározza – szintén a társaság adott évben elért eredményéhez viszonyítva, ezáltal is ösztönözve tehetséges munkavállalóit a még jobb teljesítményre.

Ebben az esetben tehát kialakítható akár olyan juttatási rendszer is, ahol a preferált, például közép és felsővezető pozícióban lévő munkavállalók a gyakorlatban nem kerülnek a részesedések birtokába, ezáltal elkerülve egyrészt sok tulajdonos félelmét és bizalmatlanságát a munkavállalói tulajdonosi programokkal kapcsolatban, másrészt a részesedések adás-vételével, juttatásával kapcsolatos teendőket és kérdéseket. Ugyanakkor ilyen esetekben is biztosítható az osztalékágon történő, kedvezőbb adózású jövedelem juttatása megfelelő tervezéssel és dokumentálással.

Egyéb kedvezmények

Akár munkaviszonyban, akár megbízás keretében látja el valaki a feladatát, a foglalkoztatónak minden esetben lehetősége van a foglalkoztatással összefüggésben az általánostól kedvezőbb szabályok megfogalmazására és így adóhatékony teljesítményösztönzésre, ideértve például az alábbiakat:

  • szenioritással arányosan növekvő vagy éppen alacsonyabb felmondási idő
  • biztosítások, egészségpénztári, magánegészségügyi csomagok
  • magasabb összegű, akár a cégnél eltöltött évek száma alapján növekvő mértékű végkielégítés
  • munkaviszony megszűnése esetére vállalt „alumni” juttatások (akár közvetlenül, akár pénztáron, biztosítón keresztül)
  • a munkavállaló családja részére nyújtott juttatások
  • hosszabb fizetés nélküli szabadság (angolul: sabbatical leave) biztosítása

A résztulajdonosi programokhoz hasonlóan a fentiekben felsorolt egyes kedvezmények juttatásának megtervezése, rendszerbe foglalásának módja hatással lehet az adókezelésre és ezáltal a juttatások összköltségére. Érdemes tehát ezekben az esetekben is megfontoltan, az adott körülményeket figyelembe véve felépíteni a juttatási programot.

Egy közép- vagy felsővezető elvesztése és pótlása jelentős anyagi terhet ró a vállalkozásokra. Ugyanis nem csak a megfelelő személy toborzásával kapcsolatos időráfordítást és költségeket kell figyelembe venni, hanem a folyamatok átadásával, az új kolléga integrálásával, a cég reputációjának újjáépítésével, a cég know-how-jának vagy akár ügyfélkörének „elvitelével”, a hosszú távú lojalitás megteremtésével kapcsolatos alternatív költségeket is. A vállalkozásoknak tehát elemi érdeke átgondolni, milyen módon tudják értékes kollégáik munkáját honorálni, hűségüket átlátható és kiszámítható javadalmazási rendszerekkel is támogatni.

(A cikk az Opus Legal közreműködésével készült. Köszönjük a segítséget!)

 

Olvassa tovább:

A premizálás munkajogi szempontjai

NAV figyelő

Júniusi NAV figyelő

Az alábbiakban összegyűjtöttük a NAV honlapján az elmúlt hetekben közzétett fontosabb tájékoztatókat és iránymutatásokat.

 

Az OSS/IOSS egyablakos e-kereskedelmi rendszer, beleértve a kisértékű import küldemények adózása 2021. július 1-jétől (2021.06.02.)

2021/5. Adózási kérdés – Munkahelyi, üzemi étkeztetés adómértéke (2021.06.02.)

Adólevonás az adószámos magánszemélyek bevételei után (2021.06.02.)

3004/2021. útmutató az általános forgalmi adó bevallás általános szabályairól, valamint a gyakorított elszámolási lehetőségének engedélyezéséről szóló 3011/2018. útmutató módosításáról (2021.06.02.)

Továbbra is 5 százalék az elviteles, illetve házhoz szállított étel- és italértékesítés áfája (2021.06.07.)

Adatlapok fizetési könnyítésre és/vagy mérséklésre irányuló kérelmek elbírálásához (2021.06.11.)

Nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni a tanulószerződés alapján kifizetett díj után (2021.06.14.)

Idén nem kell turizmusfejlesztési hozzájárulást fizetni (2021.06.14.)

Változik a háztartási alkalmazott utáni regisztrációs díj kezelése (2021.06.15.)

Fizetési kedvezmények 2021. június 10-től 2021. december 31-ig (2021.06.16.)

Állandó tartózkodási helynek harmadik országból az Európai Unió területére való áthelyezése során igénybe vehető kedvezmény (2021.06.18.)

Bővült a munkaerőpiacra lépőnek számító, adókedvezménnyel foglalkoztathatók köre (2021.06.18.)

Június 30-ig a járvány miatti igazolási kérelmet különösen méltányosan bírálja el a NAV (2021.06.18.)

Tájékoztató a jegybanki alapkamat változásáról (2021.06.22.)

Változások a CSOK-kal vásárolt lakás illetékmentességében (2021.06.28.)

E-kereskedelem (2021.06.30.)

20210618_tényleges tulajdonos_adatbázis

Megszületett a várva várt tényleges tulajdonosok központi nyilvántartásáról szóló törvény

Nemrég létrehoztak egy új központi nyilvántartást, amelynek célja a vállalkozások tényleges tulajdonosának nyilvántartása. A nyilvántartáshoz tartozó adatszolgáltatási kötelezettség – nyilvántartás hiányában – több alkalommal is eltolódott, ahogy azt egy korábbi cikkünkben is írtuk. Azonban az ez év áprilisában beadásra került törvénytervezetet 2021. májusában elfogadták.  Nézzük meg, hogy milyen feladatai lehetnek a gazdálkodó szervezeteknek és azon belül a különböző szolgáltatóknak (könyvelőknek, székhelyszolgáltatóknak, adótanácsadóknak, stb.) az új központi nyilvántartás kapcsán.

Kik lesznek adatszolgáltatásra kötelezettek?

A tényleges tulajdonosi nyilvántartásba adatszolgáltatásra kötelezettek (az ún. adatszolgáltatók):

  • a Magyarország területén nyilvántartásba vett gazdálkodó szervezetek,
  • a Magyarország területén nyilvántartásba vett civil szervezetek,
  • a bizalmi vagyonkezelési jogviszony esetén a bizalmi vagyonkezelők,
  • a részben állami tulajdonú szervezetek, amelyek legalább 25% nem állami tulajdoni hányaddal rendelkeznek.

Mikortól és kinek kell az adatokat szolgáltatni?

Maga a törvény, amely elrendeli az adatbázis felállítását 2021. május 21-én lépett hatályba.

A fizetési számlákat vezető pénzintézeteknek és széfszolgáltatóknak (jellemzően bankoknak, pénzügyi vállalkozásoknak) pedig 2021. június 6-ig kellett átadniuk a tényleges tulajdonosi nyilvántartásnak azon adatszolgáltatók adatait, amelyekkel 2021. január 1-től üzleti kapcsolatban állnak. Ezt követően pedig az új ügyfeleik adatait 2021. október 1-jétől kell majd megküldeniük a központi nyilvántartás felé.

Tehát mivel az adatszolgáltatók bankszámlanyitásra kötelezettek, tényleges tulajdonosi adataikat a pénzintézetek, széfszolgáltatók be kell, hogy szerezzék, majd azt továbbítaniuk kell a központi nyilvántartásba.  A nyilvántartást az adóhatóság (NAV) hozza létre és kezeli.

A szolgáltatóknak – mint például a könyvelőknek, székhelyszolgáltatóknak, adótanácsadóknak – mivel adatellenőrzési kötelezettségük van az ügyfél-átvilágítási feladataik teljesítése miatt, amennyiben eltérést tapasztalnak a saját nyilvántartásukban lévő adatokhoz képest, azt jelezniük kell a NAV felé 5 munkanapon belül.

Van-e további teendő a szolgáltatók szempontjából?

A szolgáltatóknak belső szabályzatukat az e törvény szerinti feladataik teljesítése mentén módosítaniuk kell (pl. az ügyfél-átvilágítási feladataik kapcsán) a törvény hatályba lépését követő 90 napon belül.

Miért van szükség az adatbázisra?

A nyilvántartás létrehozásának célja egyrészről:

  • a pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtése,
  • a gazdaság szereplői tulajdoni viszonyainak átláthatóvá tétele és
  • a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni fellépés hatékonyságának elősegítése.

A magyarországi központi nyilvántartások, mint pl. a cégnyilvántartás, nem tartalmaznak a tényleges tulajdonosokra vonatkozó adatokat. Ennek kiküszöbölésére, valamint az EU 4. és 5. pénzmosás elleni irányelveiben (EU Pmt Irányelvek) foglalt rendelkezéseinek teljesítésére született meg a tényleges tulajdonosi információk központi nyilvántartása bár a nyilvántartás nem tekinthető közhitelesnek.

Mi az a TT index?

Az első adatszolgáltatást követően az érintett szervezet nemzeti nyilvántartási számot, illetve TT indexet kap az adóhatóságtól (NAV). A TT index a nyilvántartásban az adatszolgáltató tényleges tulajdonosi adatához rendelt megbízhatósági szintet jelöli. A megbízhatóság szintje 1-10 közötti értékű lehet. Az első adatrögzítés alkalmával minden nyilvántartott személy 10 pontot kap.

Amennyiben az adatszolgáltatásra kötelezettek vagy a hatóságok eltérést találnak a nyilvántartás adataiban, ez a megbízhatósági érték csökkenhet. Ha a TT index értéke 8 pont alá csökken, a tényleges tulajdonos „bizonytalan” minősítést kap, ha 6 pont alá csökken, akkor pedig „megbízhatatlan” minősítést.

Megbízhatatlan minősítés esetén 5 munkanapon belül tájékoztatni kell az adatszolgáltatásra kötelezettet, hogy a tényleges tulajdonosi nyilvántartásban tárolt tényleges tulajdonosi adatokat erősítése meg, vagy módosítsa. Ha az adatszolgáltató megerősíti vagy módosítja a tényleges tulajdonos adatait, a nyilvántartást vezető szerv a TT index értékét újra 10 pontra módosítja.

Vannak-e jogkövetkezmények az adatszolgáltatás elmulasztásával vagy a tényleges tulajdonos minősítésével kapcsolatban?

Ha egy tényleges tulajdonos 180 napot meghaladó ideig „bizonytalan” minősítésű, a NAV közzéteszi az érintett szervezet nevét, adószámát és minősítését. „Megbízhatatlan” minősítés eseten a közzététel azonnali hatállyal bekövetkezik.

Ezen felül a „megbízhatatlan” minősítésű szervezetet magas kockázatú ügyfélként kell kezelni, ami a továbbiakban fokozott ügyfél-átvilágítással jár. Emellett a szolgáltatók a 4,5 millió forintot elérő ügyletek végrehajtását számukra nem teljesíthetik.

Egyebekben pedig a felügyeletet ellátó szervek a felügyeleti tevékenységük gyakorlása során a Pmt.-ben meghatározott eljárást és intézkedéseket (szankciókat) alkalmazzák, amelynek bírságtételei elrettentően nagyok is lehetnek.

Lehet-e panasszal élni a jogkövetkezményekkel szemben?

A jogkövetkezményekkel kapcsolatosan az adatszolgáltató és a tényleges tulajdonos (magánszemély) is panasszal fordulhat az illetékes miniszterhez. A panasz benyújtásának feltétele az adatszolgáltató számlavezetőjénél végrehajtott adatszolgáltatás vagy adat-megerősítés eredménytelensége.

Kik és mikortól férhetnek hozzá a nyilvántartás adataihoz?

A hatálybalépés lépcsőzetes lesz. A tényleges tulajdonosok (magánszemélyek) már 2021. szeptember 1-jétől jogosultak lesznek díjmentesen a saját adataik megismerésére, amelynek tartalma a következő:

  • név, születési hely és idő,
  • lakcím, ennek hiányában tartózkodási hely,
  • állampolgárság
  • tulajdonosi érdekeltség jellege és mértéke.

Feladataik teljesítése végett a tulajdonosi adatokhoz korlátozás nélkül a pénzmosás elleni felügyeletek, a nyomozóhatóságok, az ügyészség, a bíróság és a pénzügyi információs egységek férhetnek hozzá 2022. február 1-jétől.

A különböző szolgáltatók (pl. könyvelők, székhelyszolgáltatók, adótanácsadók) az ügyfél-átvilágítási kötelezettségük teljesítése érdekében szintén díjmentesen hozzáférhetnek a nyilvántartáshoz 2022. február 1-jétől.

Az adatlekérések célja a hatóságok és a szolgáltatók esetében is a náluk lévő adatok valódiságának és helyességének ellenőrzése.

Harmadik személyek csak 2022. július 1-jétől férhetnek hozzá a nyilvántartott adatokhoz. Az eljárás díjköteles lesz és az adatigénylést indokolni kell majd (pl. vagyonjogi per vagy szoros üzleti kapcsolat fennállása miatt van szükség az adatokra).

Fontos kiemelni, hogy a magyar központi nyilvántartáshoz az Európai Unió más tagállamainak adatigénylői csak 2023. február 1-jétől férhetnek majd hozzá.

20210615_kormányrendelet

Adókedvezmények és adómentességek az év második felében is

2021. június 9-én megjelent a kormányrendelet, amely számos adókedvezményt, adókönnyítést vezet be az év második felére vonatkozóan is. Alábbi cikkünkben összegyűjtöttük a lényegesebb tudnivalókat, határidőket.

Szociális hozzájárulási adóhoz kapcsolódó szabályok:

  • A 2021. évben a Széchenyi Pihenő Kártya kártyaszámlájára utalt béren kívüli juttatásnak minősülő összeget nem terheli adókötelezettség.
  • Nem kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót a 2021. június 10. és 2021. december 31. közötti időszakban juttatott reprezentáció és üzleti ajándék után.
  • 2021. június 10. és 2021. december 31. között létrejött munkaviszony esetében munkaerőpiacra lépő az is, aki az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére álló adatok szerint a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 183 (eredeti előírások szerint ez 275) napon belül legfeljebb 92 napig rendelkezett biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal, egyéni, társas vállalkozói jogviszonnyal (tehát ezen személyek esetében is érvényesíthető a kapcsolódó szocho-kedvezmény).

SZÉP-kártyával kapcsolatos változások:

  • A 2021. évben az alábbi összegekig minősül béren kívüli juttatásnak a SZÉP-kártyára kapott összeg:
    • szálláshely alszámlára utalt támogatás legfeljebb évi 400 ezer forintig,
    • vendéglátás alszámlára utalt támogatás legfeljebb évi 265 ezer forintig,
    • szabadidő alszámlára utal utalt támogatás legfeljebb évi 135 ezer forintig.
  • A 2021. évben az éves rekreációs keretösszeg költségvetési szerv munkáltató esetén évi 400 ezer forint (illetve bizonyos esetekben ennek arányos része), más munkáltató esetében évi 800 ezer forint (illetve bizonyos esetekben ennek arányos része).

Részletfizetési, halasztási és mérséklési kérelem:

  • A NAV az adózó (illetve adó megfizetésére kötelezett) kérelmére, az adóhatóságnál nyilvántartott, legfeljebb 5 millió forint összegű adóra, egy alkalommal, legfeljebb 6 havi pótlékmentes fizetési halasztást vagy legfeljebb 12 havi pótlékmentes részletfizetést engedélyez. Ennek feltétele, hogy a kérelmező valószínűsíti, hogy a fizetési nehézség a veszélyhelyzetre vezethető vissza.
  • A NAV a nem természetes személy adózó (illetve az adó megfizetésére kötelezett) kérelmére, adótartozását egy alkalommal, legfeljebb 20%-kal, de 5 millió forintot meg nem haladó összegben mérsékli. Ebben az esetben az adózónak bizonyítania kell, hogy az adótartozás megfizetése a gazdálkodási tevékenységét a veszélyhelyzetre visszavezethető okból ellehetetlenítené. Az adómérséklés csak egy adónem esetében történhet meg.
  • A kérelemről az adóhatóság mindkét esetben 15 napon belül dönt.
  • Kérelmet előterjeszteni 2021. december 31-ig van lehetőség.

Turisztikai ágazathoz kapcsolódó köztehercsökkentés:

  • Nem kell megállapítani, bevallani és megfizetni a turizmusfejlesztési hozzájárulást a 2021. január 1. és 2021. december 31. közötti időszakra.
NAV figyelő

Májusi NAV figyelő

Az alábbiakban összegyűjtöttük a NAV honlapján az elmúlt hetekben közzétett fontosabb tájékoztatókat és iránymutatásokat.

Kérdések és válaszok a katás vállalkozások tájékoztatási kötelezettségéről (2021.05.03.)

Változások a hipabevallással kapcsolatban (2021.05.05.)

Májusra is érvényesíthető kedvezmények (2021.05.06.)

Tájékoztató típusszabályzatok közzétételéről (2021.05.07.)

A sportcélú taofelajánláshoz szükséges igazolás (2021.05.14.)

Vállalati szintű adatokat tartalmazó nemzetközi üzleti adatbázisok alkalmazása a transzferárazásban (2021.05.28.)

belső szabályzat

Módosultak a NAV által ajánlott pénzmosási típusszabályzatok

Korábbi cikkünkben a székhelyszolgáltatók működésével kapcsolatos előírásokról, valamint a Pmt. szerinti ellenőrzési tapasztalatokról írtunk részletesebben. A cikk megjelenését követően a NAV közzétette a 2/2021. (II. 2.) PM rendelet előírásai alapján és a korábbi Pmt. változásokkal is aktualizált, a különböző szolgáltatókra vonatkozó típusszabályzatokat. Ezen szabályzatok az érintett szolgáltatók belső szabályzatának elkészítését, frissítését hivatottak segíteni. Az alábbiakban a módosított típusszabályzatokkal kapcsolatos főbb tudnivalókat tekintjük át röviden.

Kiket érint a típusszabályzatok változása?

  • a megbízási vagy vállalkozási jogviszony keretében tevékenységet végző:
    • könyvviteli szakembert (könyvelőt)
    • adószakértőt, okleveles adószakértőt, adótanácsadót
  • az ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet végzőt
  • a virtuális és törvényes fizetőeszközök, illetve virtuális fizetőeszközök közötti átváltási szolgáltatásokat nyújtót
  • a letétkezelő pénztárca-szolgáltatót és a
  • a székhelyszolgáltatót

Milyen területeket érintenek a változtatások?

A 2021. március 19-től hatályos PM rendelet előírásai a következő területeket érintik:

  • a belső kockázatértékelés elkészítésének szabályrendszere
  • a belső ellenőrző és információs rendszer működtetése
  • az egyszerűsített és a fokozott ügyfél-átvilágítás esetkörei és azok felügyeleti jóváhagyásának szabályai
  • az auditált elektronikus hírközlő eszköz és működtetésének minimum követelményei, auditálásának módja, valamint az ilyen eszköz útján végzett ügyfél-átvilágítás végrehajtása
  • a megerősített eljárás esetkörei és feltételrendszere
  • a kockázatérzékenységi megközelítés alapján üzleti kapcsolat létesítéséhez vagy ügyleti megbízás teljesítéséhez vezetői döntést igénylő esetek meghatározása
  • képzési program
  • ügylet felfüggesztése
  • az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtása érdekében működtetett szűrőrendszer kidolgozása és működtetésének minimumkövetelményei

Az érintett szolgáltatók teendői

  • Aktualizálni kell a belső szabályzatokat – ennek határideje 2021. április 18-a volt.
  • Az aktualizáláshoz javasolt a NAV által közzétett típusszabályzatokat használni, már csak azért is, mert ezek az elmúlt időszak jogszabálymódosításait is tartalmazzák.
  • Az átdolgozott belső szabályzatot nem kell megküldeni a NAV Pénzmosás Elleni Irodája részére, de egy esetleges NAV ellenőrzéskor elérhető kell legyen.

Szankcionálható a belső szabályzat átdolgozásának elmulasztása?

Igen, a Pmt. kötelezettségek megsértése – így például a belső szabályzat aktualizálásának elmulasztása – vagy nem megfelelő teljesítése szankcionálható. A szankciót az határozza meg, hogy a jogsértés mennyire súlyos. Előfordulhat, hogy csak figyelmeztetik, illetve határidő tűzésével kötelezik a szolgáltatót a jogsértés megszüntetésére, vagy akár bírságot vetnek ki, amelynek összege a jogsértés súlyával arányosan változik és 100 ezer forinttól akár 400 millió forintig is terjedhet.

füttyszó helyett adóhatékony ösztönzés

Füttyszó helyett adóhatékony ösztönzés

Számtalan esetben előfordulhat, hogy egy vállalat alkalmazottja ezt-azt elvisz a munkahelyéről. Jobb esetben ezek csak kisebb tárgyak (pl. irodaszer vagy kávé), de rosszabb esetben lehet ez az ügyfélkör vagy a szellemi tőke, ami már nagy problémát okoz a jövőre nézve. Az is előfordulhat, hogy az eladásra szánt árukészlettel trükköznek a munkavállalók, vagy egyéb módokon kurtítják meg a vállalkozást.

A munkahelyi csalásokkal kapcsolatos visszaélés-bejelentési (ún. whistleblowing – füttyentés) rendszerek kiépítése mellett célszerű megfontolni olyan megoldások bevezetését is, amelyek arra ösztönzik a munkavállalókat, hogy hosszú távon elkötelezettek legyenek a vállalkozással szemben, és meg se forduljon a fejükben az önkéntes „fizetéskiegészítés”. Cikkünkben néhány erre vonatkozó adóhatékony alternatívát foglalunk össze.

  1. Béren kívüli juttatás, a SZÉP-kártya

Ennek a kategóriának a legismertebb formája a széles körben elterjedt ún. SZÉP-kártya juttatás, benne a különböző alszámlákkal (szállás, vendéglátás és szabadidő). Azért is nagyon aktuális ez a juttatási forma, mert jelenleg 2021. első félévében csupán 15% személyi jövedelemadót (szja) kell fizetnie a munkáltatónak ezen juttatások után. 2021. június 30. napját követően – hacsak a gazdasági helyet nem hoz hosszabbítást – 15,5% szociális hozzájárulási adót (szocho) is kell majd fizetni ezen juttatások kapcsán. Ráadásul a SZÉP-kártyákra juttatható rekreációs keretösszege 2021. január 1. és június 30. közötti időszakban 800.000 Ft-ra emelkedett, így már egy igen jelentős összeg juttatása válik elérhetővé sokak számára. Fontos azonban, hogy a SZÉP-kártya juttatási keretösszeg 2021. július 1-től 450.000 Ft.

Alapesetben minden alszámlához tartozik egy összeghatár (2021. június 30-ig a szálláshely alszámlán 400.000 Ft, vendéglátás alszámlán 265.000 Ft, szabadidő alszámlán 135.000 Ft, 2021. július 1-től pedig rendre 225.000 Ft, 150.000 Ft és 75.000 Ft). Ugyanakkor 2021-ben az alszámlák között biztosított az átjárhatóság. Az összeghatárok fölött pedig ún. „egyes meghatározott juttatásnak” minősül a munkáltatói juttatás. Ebben a témakörben és az adózók részéről felmerült kapcsolódó kérdésekre vonatkozóan az adóhatóság korábban kiadott egy részletes tájékoztatót, amit érdemes átolvasni.

  1. Egyes meghatározott juttatás

Ha a munkaadó a SZÉP-kártya keretösszegén túl további támogatást nyújt munkavállalójának, akkor az egyes meghatározott juttatásnak minősül. Például, ha a munkáltató a 2021-es év első felében egymillió forintnyi juttatást szeretne adni a munkavállaló hosszú távú elköteleződését támogatandó, akkor ebből az összegből 800.000 Ft lehet SZÉP-kártya juttatás, míg 200.000 Ft béren kívüli juttatás. A 800.000 Ft-on 15% a teljes adóteher (15% szja), ugyanakkor a 200.000 Ft-on a 15% szja-t és a 15,5% szocho-t kell megfizetni, amelyek alapja a 200.000 Ft 1,18-szorosa (ezzel a kumulált adóteher a 200.000 Ft-on 35,99%).

Az egyes meghatározott juttatások körébe tartoznak még többek között az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény előírásai szerint célzott szolgáltatásra – kivéve a kiegészítő önsegélyező szolgáltatásra – befizetett összegek, a vendéglátásra vagy szabadidőprogramra irányuló ingyenes vagy kedvezményes rendezvények, események – ideértve az ilyen rendezvényeken a résztvevőknek adott, személyenként a minimálbér 25%-át meg nem haladó egyedi értékű ajándéktárgyakat is -, valamint az évente egy alkalommal adható csekély értékű – minimálbér 10%-át meg nem haladó értékű – ajándékok.

  1. Értékpapírjuttatás

Elsősorban nemzetközi hátterű társaságoknál szintén széles körben elterjedt módja a munkavállalók és főként a cégen belüli kulcsemberek ösztönzésének, ha bevonják őket a vállalkozásba oly módon, hogy értékpapírt kapnak az adott cégcsoportból, jellemzően az anyavállalat részvényeiből. Ugyanakkor ez a lehetőség a magyar hátterű cégek számára is nyitott és megfontolandó, hiszen ilyen esetben a munkavállalónak már közvetlen anyagi érdeke fűződik ahhoz, hogy a vállalkozás minél jobban teljesítsen. Az ún. értékpapírjuttatásnak különböző módjai lehetnek attól függően, hogy Kft-ről vagy részvénytársaságról van szó.

Az ilyen értékpapírjuttatások esetében általános esetben akkor keletkezik a munkavállalói oldalon adófizetési kötelezettség, amikor a munkavállaló jövedelmet realizál az értékpapírral kapcsolatban. Azaz például, ha értékesíti azt, vagy ha az értékpapíron osztalékot realizál. Az adókötelezettség az elidegenítés vagy osztalékrealizáció esetében nem a munkáltatót, hanem a foglalkoztatottat terheli, főszabály szerint 15% szja és az ún. adófizetési felső határig 15,5% szocho megfizetése mellett.

  1. CSR Pro munkavállalói támogatási program

Az ösztönzésnek egy akár teljes mértékben adó- és járulékmentes módja lehet adott esetben, ha a vállalkozás egy olyan támogatási programot dolgoz ki, amely objektív keretrendszerben nyújt alternatívát a munkavállalók és családtagjaik támogatásához. A munkáltató ilyen programon keresztül hatékonyan támogathatja az egészségmegőrzést, különböző szűrővizsgálatokon való részvételt, önkéntes pénztári befizetéseket, iskolakezdést, üzemi étkezést vagy sportolást, kulturális programokat, hogy csak a legismertebbeket említsük. A CSR Pro munkavállalói támogatási programról bővebb információ ezen az oldalon található.

A fentiekből látható, hogy számos adóhatékony módja létezik annak, hogy a foglalkoztatottjainknak olyan juttatásokat ajánljunk, amelyek meggyőzik őket arról, hogy munkájukat és a céggel szembeni lojalitásukat megbecsülik. Ez pedig egy olyan ösztönző erőként hat, ami nagyobb teljesítmény elérésére sarkalja őket és remélhetőleg a lopásokat, a céges know-how, szellemi tőke „elvitelét” és más trükközéseket is visszaszorít. Tehát amennyiben a vállalat üzleti céljainak elérését szeretnénk elősegíteni, vagy fontosnak tartjuk a munkaerő megtartását, érdemes a hagyományos munkabér mellett különböző juttatási alternatívákban, programokban is gondolkodni, akár több juttatási formát párhuzamosan alkalmazni.

 

Olvassa tovább:

Mit ér a füttyszó a vállalaton belül?

A leltári készlet kezelésének szabályozása

Leltártrükkök – lopják a készleteket, de mégis stimmel a leltár?

székhelyszolgáltató

Székhelyszolgáltatók: működéssel kapcsolatos előírások és Pmt. szerinti ellenőrzési tapasztalatok

A székhelyszolgáltatók az ügyfeleik számára nemcsak székhelyet biztosítanak, hanem a cégiratok és egyéb adminisztratív teendők elvégzését is vállalják. Éppen ezért számos vállalkozás költségtakarékossági és hatékonysági megfontolásból vagy üzleti tevékenységének jellege miatt úgy dönt, hogy állandó iroda és személyzet fenntartása helyett egy erre specializálódott társaság segítségét veszi igénybe. A téma aktualitását ezért egyrészt a terület népszerűsége, másrészt viszont az elmúlt években bevezetett szigorú szabályok adják, amelyek nem titkolt célja, hogy gátat szabjanak a lehetséges adóelkerülésnek és visszaéléseknek.

A Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) kiemelt ellenőrzési területei közé tartozott 2020-ban a székhelyszolgáltatással foglalkozó, valamint az azt igénybe vevő cégek jogkövetésének ellenőrzése. Idén ugyan ezek a cégek nem kaptak kiemelt fókuszt az általános NAV ellenőrzések szempontjából, azonban a szolgáltatási területre vonatkozó szabályok további szigorításával már a NAV-on belül működő Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda („NAV Pénzmosás Elleni Iroda”) is egyre fokozódó intenzitással és szigorral folytat ellenőrzéseket a tevékenység végzőivel szemben. Sőt, számos esetben bírságot is kivet a székhelyszolgáltatási tevékenységgel foglalkozó vállalkozásokra, amennyiben hiányosságot talál.

Az átláthatatlan és jogszerűtlen működés mára már nem kifizetődő, ugyanis súlyos következményekkel nézhetnek szembe azok, akik nem felelnek meg az előírásoknak. Az alábbiakban általános jelleggel áttekintjük a vonatkozó szabályok alakulását és azt, hogy milyen követelményeknek kell megfelelniük a székhelyszolgáltatóknak, ha jogszerűen akarnak működni. Cikkünk végén a NAV Pénzmosás Elleni Irodájának ellenőrzési megállapításait és bírságolási irányait tekintjük át.

I. A székhelyszolgáltatásra vonatkozó rendelet

A visszaéléseket követően 2017-ben sor került az intézmény részletes jogi szabályozására. A szabályozás keretét a székhelyszolgáltatásról szóló 7/2017. (VI. 1.) IM rendelet („Rendelet”) adja, amely az alábbiak szerint rögzíti a tevékenység megkezdéséhez szükséges feltételeket.

  1. Székhelyszolgáltatóval kapcsolatos követelmények

Főszabályként székhelyül olyan ingatlan szolgálhat, amely a szolgáltató kizárólagos tulajdonában áll, vagy amelyre a használati jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték. Ha fentiek nem teljesülnek, a tevékenység csak akkor végezhető, ha az ingatlan tulajdonosa ehhez írásban hozzájárul és az alábbi feltételek valamelyike fennáll:

  • a megbízó és a megbízott kapcsolt, jelentős tulajdoni részesedésű vagy egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozások,
  • székhelyszolgáltató a cégjegyzék adatai között mint kézbesítési megbízott van bejegyezve, vagy
  • a felek között a székhelyszolgáltatáson túlmenően tartós könyvvezetési megbízási jogviszony is fennáll.
  1. Székhely biztosítására irányuló megbízási szerződés megkötése

A Rendelet szerint az érintett társaságoknak székhely biztosítására irányuló megbízási szerződést kell kötniük egymással. A megállapodás csak határozatlan időre jöhet létre (kivéve, ha a megbízó működése határozott időre szóló) és a felek a szerződéskötést követő egy éven belül a rendes felmondás jogát sem gyakorolhatják.

A megállapodás kötelező tartalmi elemei az alábbiak:

  • azoknak az iratoknak a megnevezése, amelyet a vállalkozás a székhelyen kíván őrizni, rendelkezésre tartani,
  • a megbízott székhelyszolgáltató kötelezettségvállalása arra vonatkozóan, hogy az érintett társaság cégtábláját az ingatlanon jól látható módon elhelyezi, valamint iratait és ingóságait a többi irattól és ingóságtól elkülönítve tárolja, továbbá a megbízó iratjegyzékéről és ingóságainak jegyzékéről naprakész nyilvántartást vezet.
  1. Megbízó cég kötelezettségei

A megbízó cég köteles az adóhatóság felé bejelentést tenni székhelyszolgáltatás igénybevételéről, vagy a szerződés változásáról. A bejelentés megtétele a létesítéstől vagy a változástól számított 15 napon belül esedékes.

  1. Székhelyszolgáltató további kötelezettségei

A Rendelet alapján a megbízottat további kötelezettségek is terhelik; ezek közé tartozik a megbízónak címzett postai küldemények átvétele, valamint a társaság erről való értesítése. Az értesítési kötelezettség a megbízót érintő hatósági kényszerintézkedésekkel kapcsolatban is fennáll.

II. Új kötelezettségek a Pmt. alapján

A szolgáltatóknak tehát 2017 óta feladatuk, hogy a fenti szabályoknak megfeleljenek, azonban a tevékenységüket üzletszerűen folytató vállalkozások 2020. január 10-től a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény („Pmt.”) hatálya alá is tartoznak. A Pmt. alapján a tevékenység végzésére vonatkozó szándékot a NAV Pénzmosás Elleni Irodájának is be kell jelenteni, csatolva a belső szabályozó dokumentumokat is.

A fentiek mellett a székhelyszolgáltatóknak a bankokhoz és a könyvelőkhöz hasonló ügyfél-azonosítási és átvilágítási eljárást kell végezniük ügyfeleik, vagyis a megbízó társaságok vonatozásában. Ennek keretében többek között ügyfeleik tényleges tulajdonosát is be kell azonosítaniuk. Tényleges tulajdonos többek között az a végső természetes személy, aki az adott vállalkozásban közvetlenül vagy közvetve legalább 25%-os szavazati joggal vagy részesedéssel rendelkezik (a pontos meghatározás a Pmt-ben található).

III. NAV felügyeleti tevékenysége, ellenőrzési tapasztalatok

A Pmt. előírásainak való megfelelés felügyeletét a székhelyszolgáltatóknál is – ahogy például a könyvelőknél, adószakértőknél – a NAV Pénzmosás Elleni Irodája biztosítja. Az elmúlt időszakban több ellenőrzés történt az ország egész területén, melyekkel kapcsolatban a tipikus ellenőrzési megállapítások a következők voltak:

– Pmt. szerinti nyilvántartásbavételi kötelezettségét nem teljesítette,

– nem jelentette be azt a személyt, aki az ún. kijelölt személy (aki a Pmt. szerinti belső szabályzatnak megfelelően a bejelentési kötelezettséget teljesíti) vagy a bejelentés hiányos volt,

– nem működött együtt a székhelyszolgáltató az ellenőrzési irodával,

– hibás volt a székhelyszolgáltató belső kockázatértékelése, vagy az ügyfél-átvilágítási gyakorlata, vagy

– a székhelyszolgáltató a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedésekről szóló 2017. évi LII. törvény egyéb rendelkezéseit sértette meg.

A NAV Pénzmosás Elleni Irodája a fenti hiányosságok kapcsán az esetek túlnyomó többségében kizárólag figyelmeztette a székhelyszolgáltatót, azonban előfordult több olyan eset is, amikor pár százezer forintos bírságot szabott ki.

Az előbbiek alapján tehát amikor egy cég megbízható székhelyszolgáltatót keres, érdemes a fenti feltételekről egyeztetnie és akár a NAV Pénzmosás Elleni Irodájának határozatait is ellenőriznie, hiszen egy esetleges adóellenőrzés keretében is nagyobb eséllyel lehet számítani egy egyébként is magas színvonalú szolgáltatást nyújtó társaság segítségére, támogatására.

(A cikk az Opus Legal közreműködésével készült. Köszönjük a segítséget!)

NAV figyelő

Áprilisi NAV figyelő

Az alábbiakban összegyűjtöttük a NAV honlapján az elmúlt hetekben közzétett fontosabb tájékoztatókat és iránymutatásokat.

A NAV-hoz benyújtott hipa-bevallások kezelése (2021.04.06.)

A tőzsdei értékpapír osztaléka utáni szociális hozzájárulási adó a 20SZJA bevallásban (2021.04.07.)

A fordított áfa hatálya alá tartozó ügyletkör szűkítése a munkaerő-kölcsönzés szektorban 2021. április 1-jétől (2021.04.08.)

Megszűnik a 22 eurós áfamentességi értékhatár (2021.04.08.)

Hasznos tanácsok az szja-bevallási tervezethez (2021.04.09.)

Áprilisra is érvényesek a kedvező szabályok (2021.04.12.)

3002/2021. útmutató a méltányossági jogkör gyakorlásáról (2021.04.14.)

Ingatlan bérbeadásból származó jövedelem figyelembevétele a szociális hozzájárulási adó felső határának számításánál magánszemélyek esetében (2021.04.20.)

Szankciómentesség a külföldi adóalanyok távértékesítés utáni számlaadat-szolgáltatására (2021.04.22.)

Változtak a rendezett munkaügyi kapcsolat feltételrendszerének szabályai (2021.04.27.)

Hogyan adózik az online sportfogadás nyereménye? (2021.04.30.)

tényleges tulajdonos nyilvántartás

Tényleges tulajdonosok központi nyilvántartása

Az Európai Unió egyik legfontosabb célkitűzése a pénzmosás és terrorizmus megakadályozása. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (Pmt.) a különböző szolgáltatókra ügyfél átvilágítási és tényleges tulajdonos adatgyűjtési kötelezettséget ír elő. Az ügyfél tényleges tulajdonosának adatait továbbítani szükséges majd egy központi nyilvántartásba. A nyilvántartás létrehozását és a kapcsolódó adatszolgáltatást ugyan elhalasztották, de a Pénzügyminisztérium tájékoztatása alapján a nyilvántartás 2021 közepén élesedni fog.

Kik minősülnek tényleges tulajdonosnak?

Mint ismeretes a különböző szolgáltatóknak ügyfeleik tényleges tulajdonosát azonosítaniuk kell. A tényleges tulajdonost a Pmt. határozza meg, kiegészítő jogszabályként a Polgári törvénykönyv előírásait is figyelembe kell venni. A szabályozás elég összetett, de az mindig egy konkrét, létező magánszemélyt jelent.

Röviden és általános jelleggel megfogalmazva a tényleges tulajdonos az a természetes személy, aki egy adott jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben közvetlenül vagy közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább 25%-val rendelkezik, vagy egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol, vagy meghatározó befolyással bír (alapítványok és bizalmi vagyonkezelési szerződés esetén a tényleges tulajdonos meghatározására speciális előírások vonatkoznak).

Kinek kell majd az adatokat szolgáltatnia a központi nyilvántartásba?

A Pmt. szerinti szolgáltatóknak (szolgáltató), azaz a könyvelőknek, a székhelyszolgáltatóknak, könyvvizsgálóknak, adótanácsadóknak, ügyvédeknek, hitelintézeteknek, pénzügyi szolgáltatóknak, ingatlanforgalmazóknak, stb. kell a központi nyilvántartásba bejelentést tenniük a tényleges tulajdonos adatairól.

Szolgáltatóként mikor és hogyan kell a tényleges tulajdonost meghatározni?

A legtöbb szolgáltató esetében az üzleti kapcsolat létrejöttekor kell meghatározni az ügyfél tényleges tulajdonosát, valamint folyamatosan figyelemmel kell kísérni az adatváltozást. Mindezt írásban dokumentálni kell a szolgáltatónál.

Milyen adatokat kell szolgáltatnia a szolgáltatónak a tényleges tulajdonosról?

A szolgáltatónak többek között a következő adatokat kell továbbítania a tényleges tulajdonosról a központi nyilvántartás számára:

  • családi és utónév,
  • születési családi és utónév,
  • állampolgárság,
  • születési hely, idő,
  • lakcím (ennek hiányában tartózkodási hely),
  • a tulajdonosi érdekeltség jellege és mértéke,
  • kiemelt közszereplő vagy sem.

Kik és milyen mértékben férhetnek hozzá a tényleges tulajdonosok központi nyilvántartásához?

A pénzügyi információs egység, a nyomozó hatóság, a terrorizmust elhárító szerv, a nemzetbiztonsági szolgálatok, az ügyészség és a bíróság korlátozás nélkül igényelhet adatot a központi nyilvántartásból.

A Pmt. által meghatározott felügyeletet ellátó szerv (pl. MNB, Magyar Könyvvizsgálói Kamara, területi ügyvédi kamara) a Pmt-ben foglalt feladatai ellátása érdekében, a szolgáltató a Pmt. által meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedések végrehajtása céljából igényelhet adatot a nyilvántartásból.

Mikortól lép életbe az adatszolgáltatási kötelezettség?

Ugyan az adatszolgáltatási kötelezettséget legkésőbb 2021. március 1-ig teljesíteni kellett volna, az ehhez szükséges központi nyilvántartás hiánya következtében a gyakorlatban erre nem kerülhetett sor. A nyilvántartás felállítása a tervek szerint 2021. június 1-jével valósulhat meg. A Pénzügyminisztérium tájékoztatása alapján az adatszolgáltatás végleges módjáról döntés és törvényjavaslat a közeljövőben várható.

DAC7

Online piactereken folytatott ügyletekkel kapcsolatos EU-s információcsere

Az Európai Unió Tanácsa 2021. március 22-én új irányelvet fogadott el, amely az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről szóló 2011/16/EU tanácsi irányelvnek (Directive on Administrative Cooperation, DAC 1) egy újabb módosítása.

A módosítás a digitális platformokat üzemeltető vállalkozások számára ír elő adatszolgáltatási kötelezettséget, illetve az Európai Unió tagállamainak adóhatóságai között automatikus információcserét biztosít 2023. január 1-től. A 2021/514/EU irányelvet Magyarországnak, ahogy minden uniós tagállamnak, 2022. december 31-ig kell a hazai jogrendbe átültetnie.

A DAC 7 a korábbi DAC irányelvekhez hasonlóan az OECD által elindított BEPS Akciótervének mentén kidolgozott adócsalás, adókijátszás és adóelkerülés kiküszöbölése érdekében kíván lépéseket tenni. A DAC 7 irányelv létrejöttét több kérdéskör indukálta.

Egyrészt a gazdaság digitalizációja felgyorsult, aminek következtében a be nem vallott és így adózatlan jövedelmek szintje jelentős. A tagállami adóhatóságok pedig nem rendelkeznek kellő információval ahhoz, hogy például a digitális platformok közvetítésével végzett kereskedelmi tevékenységekből országukban szerzett bruttó jövedelmet pontosan megállapítsák és ellenőrizzék.

Másrészt az európai uniós és az unión kívüli digitális platformokat üzemeltetők számára kíván az Európai Unió egységes szabályozást bevezetni annak érdekében, hogy az ezeken a csatornákon szerzett jövedelem részévé váljon a jövedelmekkel kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségnek, illetve a tisztességtelen verseny megakadályozásával egyenlő versenyfeltételeket biztosításon a különböző vállalkozások számára.

Nézzük, hogy melyek a DAC 7 irányelvvel kapcsolatos legfontosabb szabályok:

  • Az adatszolgáltatási kötelezettség a digitális platformok üzemeltetőire, az adatszolgáltatással érintett aktív értékesítők és az általuk végzett ún. érintett tevékenységek tekintetében terjed ki.
  • Adatszolgáltatással érintett az az értékesítő, aki valamely EU-s tagállamban illetőséggel rendelkezik vagy valamely tagállamban található ingatlant adott bérbe, és az alábbi tevékenységek kapcsán bevételt realizált az adott évben.
  • Érintett tevékenység amennyiben ellenérték fejében végzik a következő tevékenység(ek)et: ingatlan bérbeadása, személyi szolgáltatás (minden feladatalapú online vagy személyes offline munka), áruk értékesítése és közlekedési eszköz bérbeadása.
  • A fentiek alapján adatszolgáltatás alá esnek, eshetnek például az Amazon-on, az eBay-en, az Alibaba-n, az Airbnb-n és a Booking.com-on történő értékesítések, bérbeadások is.
  • Az adatszolgáltatásra kötelezett digitális platform üzemeltetőjének többek között a következő adatokat kell szolgáltatnia az értékesítővel kapcsolatban az illetékes hatóságnak: név, cím, adószám, születési dátum, pénzforgalmi jelzőszám, pénzügyi számla tulajdonosának neve, kifizetett vagy jóváírt ellenérték teljes összege, visszatartott vagy kivetett díjak, jutalékok, illetve adók, közvetített ingatlan címe és földhivatali nyilvántartási száma.
  • Az ingatlanok bérbeadásával foglalkozó értékesítők (például szállodaláncok vagy utazásszervezők) esetében külön szabályok kerülnek megállapításra, amelynek lényege az, hogy csak bizonyos volumen alatt keletkezik adatszolgáltatási kötelezettség.
  • Az irányelv alapján az áruértékesítésre szintén speciális szabályok fognak vonatkozni, így ezekben az esetekben meghatározott tranzakciószám és árbevétel értékhatár felett merül fel adatszolgáltatási kötelezettség.
  • Az irányelvet 2022. december 31-ig kell átültetni a nemzeti jogba, amit 2023. január 1-től kell alkalmazni. Ez alapján az első adatszolgáltatást 2024. január 31-ig kell megtenni.
  • Az adatszolgáltatási kötelezettség kiterjed a határokon átnyúló és a nem határokon átnyúló tevékenységekre is.
  • Elég egyetlen európai uniós tagállamban adatot szolgáltatnia az érintetteknek, hisz a tagállamok adóhatóságai automatikusan továbbítják a többi érintett ország adóhatósága felé az információkat.
  • Az adatszolgáltatási kötelezettség azokat is érinteni fogja, akik ugyan kereskedelmi tevékenységet folytatnak az Unióban, de egyetlen tagállamban sem rendelkeznek adóügyi illetőséggel (harmadik országban jegyezték be őket), valamint üzletvezetésük helye vagy állandó telephelyük sem valamely tagállamban található. Ilyen külföldi platformüzemeltetőnek egy uniós tagállamban regisztráltatnia kell magát, majd ebben az országban kell adatot szolgáltatnia.
  • A szankciók megválasztása tagállami hatáskörbe fog tartozni – azoknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.
  • Adatvédelmi szabályok is feltüntetésre kerülnek, amelyek alapján a platformüzemeltetőknek tájékoztatniuk kell az érintett magánszemélyeket egyebek mellett arról, hogy az irányelvvel összhangban rájuk vonatkozó információkat gyűjtenek és továbbítanak.

A DAC 7 elfogadásával a Tanács munkája még nem ért véget. Már megkezdődött a következő irányelv, a DAC 8 kidolgozása, amely az új alternatív fizetési és befektetési eszközökkel kapcsolatos információcsere szabályait kívánja lefektetni, többek között érintve a kriptoeszközöket és az elektronikus pénzt.

veszélyhelyzet meghosszabbítása_2

Covid-19-el kapcsolatos intézkedések aktuális módosításai

A napokban megjelent a Magyar Közlöny 51. és 52. száma, melyek a járványügyi helyzettel összefüggő védelmi intézkedések meghosszabbításáról, illetve azok fokozatos feloldásáról szólnak.

A védelmi intézkedések 2021. április 8. napjáig fennmaradnak. Ez alól kivételt képeznek az oktatásra vonatkozó intézkedések, melyek 2021. április 19-ig maradnak hatályban.

Korábbi cikkünkben írtunk az intézkedésekkel kapcsolatos adókedvezményekről,  bérjellegű és egyéb támogatásokról. A legújabb veszélyhelyzeti módosításokat az alábbiakban foglaltuk össze.

2.500.000. COVID-19 oltóanyag első dózisának beadását követően életbe lépő legfontosabb intézkedések:

  • Kijárási tilalom időszaka 22:00-5:00 közé tolódik ki.
  • szolgáltatásokkal kapcsolatos ideiglenes védelmi intézkedések megszüntetésre kerülnek.
  • A személyes megjelenést igénylő szolgáltatás céljára szolgáló helyiség vagy helyszín nem köteles zárva tartani.
  • Az üzletek 5:00 és 21:30 között nyitva tarthatnak és vásárlókat fogadhatnak.
  • Vendéglátó üzletben az elvitelre alkalmas étel kiadásáig megengedett a benntartózkodás.
  • 10 nm2-es, vagy ennél kisebb üzlethelyiségben 1 fő vásárló tartózkodhat. 10 nm2-nél nagyobb üzlethelyiségben 10 nm2-ként átlagosan 1 fő tartózkodhat. A megengedett létszámba nem kell beleszámolni a 14. életévét be nem töltött kiskorút, 65. életévét meghaladott személy segítőjét, illetve a fogyatékossággal elő személy segítőjét. Ha nincs üzlethelyiség, akkor a vásárlóknak egymástól 1,5 méteres távolságot kell tartaniuk.
  • A szabályok be nem tartása 100.000,-Ft-tól 1.000.000,-Ft-ig terjedő bírságot vonhat maga után, illetve a kötelezettségszegő helyiséget, területet legalább 1 napra, de legfeljebb 1 évre ideiglenesen bezárhatják. Lehetőség van a jogkövetkezmények alóli mentesülésre, ha az üzemeltető/vezető a jogsértő személyt felszólította a távozásra vagy – ha a jogsértő személy a felszólítás ellenére sem távozott – a rendőrséget értesítette.

Meghosszabbításra került 2021. május 1-ig a 147/2021. (III. 27.) Korm. rendelet, ami a veszélyhelyzet ideje alatti egyes gazdaságvédelmi intézkedésekről szól.

  • A bértámogatás külön kérelem benyújtása nélkül meghosszabbodik 2021. április hónappal azon munkáltatók esetében, akik 2021.03.27. (e rendelet hatálybalépése) napja előtt már benyújtottak bértámogatási kérelmet. Automatikusan kiterjed a kérelem április hónapra abban az esetben, ha a munkaadó nem nyilatkozik akként, hogy nem kívánja igénybe venni a bértámogatást.
  • Ezen felül, azon tevékenységek esetében, amelyek adókedvezményt vagy bértámogatást vontak maguk után, 2021. április hónapra is megkapják a korábbi cikkünkben említett segítségeket (azaz a szocho kedvezményt 2021. március és április hónapra, szakképzési hozzájárulás mentességet 2021. januártól áprilisig, rehabilitációs hozzájárulás mentességet 2021-ben négy hónapra, KATA tételes adó mentességet 2021. március és április hónapokra, KIVA mentességet a személyi jellegű kifizetések tekintetében pedig 2021. januártól áprilisig).

Széchenyi Pihenő Kártyán lévő pénzösszegek felhasználásáról:

  • A veszélyhelyzet lejártát követő 60. napig bezárólag a pénzforgalmi szolgáltató a Pihenő Kártyán lévő fel nem használt pénzösszegre díjat nem számíthat fel.
  • Az ezt követő periódusra vonatkozó díjról pedig tájékoztatót küld a kártyabirtokosnak.

A digitális oktatással érintett családokat segítő támogatás a következőképpen módosult:

  • A helyhez kötött internet-hozzáférési szolgáltatás nem négyszer, hanem ötször 30 napra vehető igénybe.
  • Ez a kedvezmény március és április hónap tekintetében az alapfokú nevelés-oktatást folytató köznevelési intézménnyel fennálló jogviszonyra tekintettel is igénybe vehető, kétszer 30 napra.

A bérletidíj-fizetési mentesség kapcsán a következők változtak:

  • Korábban csak 2021. március hónapra nem kérhette az állam vagy helyi önkormányzat, vagy a befolyásuk alatt álló gazdasági társaság a bérleti díjat. Ez a bérleti díjfizetési mentesség 2021. április hónapra is érvényesül.
  • Ezen felül a bérbeadó a rendelet alapján mentesített tevékenységet végző bérlőnek a bérleti díjat köteles 2021. április 16-ig visszafizetni, ha azt a bérlő 2021. április hónapra már megfizette.

Összefoglalva a veszélyhelyzeti legújabb rendelkezéseket:

  • A Kormány 2021. április hónapra meghosszabbította a különböző adókedvezményeket és bértámogatásokat az érintett tevékenységet főtevékenységként folytató vállalkozásoknál, vállalkozóknál.
  • Ugyanakkor a korábbi tevékenységi kivételekben nincs változás.
  • A digitális oktatás 2021. április 19-ig tartó meghosszabbodásával az internet előfizetési támogatás plusz 30 napra igénybevehető az érintett diákokra tekintettel.
  • A bérleti díjfizetési mentesség is meghosszabbodott 2021. április hónapra tekintettel.
DAC_2cikk

Határon átnyúló ügyletek jelentése: hol húzódik a határ?

Az előző hírlevelünkben is említett pénzminisztériumi tájékoztató közérthetően járja körül a DAC 6 ismertetőjegyek jórészét és több egyértelmű helyzetet is példaként vizsgál meg a jelentéstétel szempontjából.

Tapasztalatunk szerint azonban számos olyan, a gyakorlati életből hozott szituáció merül(het) fel, melyekkel összefüggésben nem kézenfekvő, hogy miként kell eljárnia az adózónak vagy az adózó képviselőjének (pl. adótanácsadó, ügyvéd, könyvelő, székhelyszolgáltató, pénzügyi tanácsadó, hogy csak néhány szolgáltatót említsünk), illetve hogy az adott eset kapcsán egyáltalán mi a célja és következménye a jelentéstételnek. Az alábbiakban két példát említünk ezekre vonatkozóan.

Építőipari tevékenység

Mi a teendő DAC 6 jelentéstételi szempontból például egy magyarországi székhelyű, építőipari vállalkozás esetében, ahol határon átnyúló szolgáltatás keretében teljesítenek építőipari kivitelezési munkákat Németországban?

Az ún. EU posting szabályok következményeként a magyar munkavállalók ugyanazt a minimális bérszintet kapják, amelyet a németországi vállalkozó lenne köteles fizetni a saját munkavállalóinak. Ugyanakkor a 2020. június 30-ig hatályos társadalombiztosítási szabályok alapján ezen bértömegből elegendő volt csak a minimálbér/garantált bérminimum után megfizetni a társadalombiztosítási közterheket. Ez végeredményben a német megrendelő oldalán váltott ki olyan adóelőnyt/költségmegtakarítást, ami a struktúra kialakításánál és a megbízás odaítélésénél döntő jelentőséggel bírt.

Kell-e ilyen esetben adatot szolgáltatni a NAV irányába DAC 6 szempontból, és a NAV vajon tájékoztatja-e a német adóhivatalt, ha az ügylet bejelentésre kerül?

Tevékenység áttelepítése

További kérdésként merül fel, hogy miként viszonyuljanak ezek után a vállalkozások az országok által biztosított számos, a letelepedést ösztönző állami támogatásokhoz, mint pl. zöldmezős beruházások támogatásához, fejlesztési adókedvezményekhez vagy egyéb munkahelyteremtő beruházásokhoz a DAC 6 jelentéstételi szabályok kapcsán?

Hiszen az országok között e tekintetben nagy a verseny; megannyi eszközzel próbálják elérni, hogy egy-egy cég náluk telepedjen le (helyezze át tevékenységét) és hozzon létre például szolgáltató vagy K+F központot és ezzel fejlessze a gazdaságot, foglalkoztasson munkavállalókat és végső soron jelentős adóbevételeket és vásárlóerőt generáljon. Gazdaságpolitikailag ezek a fent említett ösztönzők azt üzenik, hogy ha az adott országba telepíti valaki az üzletágát, K+F tevékenységét, termelő üzemét, stb., kedvezőbb adózási és támogatási szabályokkal számolhat az áttelepítés és akár a működtetés során is, mint más országokban tenné, tehetné.

Meglátásunk szerint ebből a szempontból ambivalensnek mondható a DAC 6 irányelv, aminek célja, hogy kiszűrje azokat a vállalkozásokat és technikákat, amelyek csupán adóelkerülési céllal visznek be egy külföldi elemet tevékenységükbe, miközben számos állam sokrétű adóoptimalizációs és támogatási eszközzel is kecsegtet, ha a befektető az adott országban telepedik le, helyezi át oda tevékenységét.

Hol húzódik tehát a határ, ami alapján eldönthető, hogy egy konstrukció fő előnye az adóelőny vagy a fő előnyök egyike a konstrukció megvalósításával az elért adóelőny és így már jelentéstételi kötelezettséget von maga után? Illetve ha jelentést kell tenni, akkor mi ennek a célja és következménye ezekben az esetekben?

A fent említett néhány kiragadott példán keresztül látható, hogy számos kérdés merül fel a határon átnyúló konstrukciókra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség tekintetében. A pénzügyminisztériumi tájékoztatóban ismertetetteken túl belefuthatunk olyan ügyletekbe, amelyekkel érdemes és szükséges is foglalkozni, hiszen komoly szankciókat vonhat maga után a bejelentés elmulasztása, de akár annak késedelme vagy hibás teljesítése is. Ezek alapján elmondható, hogy mindenképpen tájékozódni szükséges a DAC 6 adatszolgáltatási szabályokról, amennyiben valamilyen külföldi eleme van vállalkozásunk vagy ügyfelünk tevékenységének.

Kriptovaluta

Kriptovaluták és egyéb modern jövedelmek adózása

Az internet terjedésével több olyan online (tőzsdei) platform létezik, amely kis befektetés mellett nagy nyereséggel kecsegtet, de vajon ismerjük-e azok adózási konzekvenciáit és hogy magánszemélyek esetében van-e bevallandó jövedelem, amire személyi jövedelemadót vagy más közterhet kell fizetni? Cikkünk erre a kérdésre keresi a választ néhány tipikus kérdéskört érintve.

eToro, Revolut, PayPal sokak számára ismert portálok és lehetőségek könnyűnek tűnő jövedelemszerzésre, befektetésre. Ezeken a jól ismert online portálokon nemcsak klasszikus vállalati részvények, kötvények, áruk, arany, devizák, befektetési jegyek adás-vétele történik (sokszor pillanatok leforgása alatt), hanem egyéb ügyletek is bonyolódnak, pl. származtatott pénzügyi instrumentumok, kriptovaluták, bitcoin részvények, CFD-k, ETF-k vagy más hasonlóan izgalmas instrumentumok is gazdát cserélnek olykor nagy nyereséggel. De olyan is előfordul, hogy a magánszemély veszteséget realizál egy-egy befektetése kapcsán, noha összességében nyereséggel zár egy évet.

Mivel Magyarországon ezek az online felületek jellemzően nem magyar vállalkozásként vannak jelen és sok esetben csak az interneten találhatóak meg (nincsenek fizikai szolgáltató fiókok, valamint jellemző, hogy amerikai, luxemburgi, ír, hongkongi, ciprusi, stb. bejegyzésű vállalkozásokról van szó), a hétköznapi ember hajlamos úgy gondolkodni, hogy ezek a magyar hatóságok számára „láthatatlanok” és így az általuk realizált jövedelem után nem kell adót fizetni. Nohát, ez koránt sincs így. Ki kell ábrándítsuk az érdeklődő olvasót.

A széleskörű, egész világot átfogó információcsere szabályok miatt – gondoljunk csak az amerikai FATCA szabályozásra vagy az Európai Unió DAC irányelveire – ezen jövedelmek egy része a nemzeti adóhatóságok között már most automatikusan vagy kérésre időről időre megosztódik és gazdát cserél. A megosztott információk és jövedelmek köre pedig egyre inkább bővül, bővülni fog (ebbe az irányba mutat a kidolgozás alatt lévő DAC 8 Irányelv is a kriptoeszközökkel és az elektronikus pénzzel kapcsolatos információk cseréjéről), így csak idő kérdése, hogy egyeseknél NAV vizsgálódás tárgyát képezzék a jelenleg láthatatlannak gondolt befektetések.

Magyar magánszemélyek esetében miért bír jelentőséggel ez a témakör?

Magyar illetőségű magánszemélyek Magyarországon korlátlan adókötelezettséggel rendelkeznek, ami azt jelenti, hogy világjövedelmükről kell számot adniuk éves adóbevallásukban. Másként megfogalmazva: minden önálló és nem önálló, valamint elkülönülten adózó és egyéb jövedelmet be kell vallaniuk, függetlenül attól, hogy azt Magyarországon vagy külföldön realizálták. Az már egy másik kérdés, hogy ezekre kell-e adót fizetniük, tekintettel például a kettős adózást kizáró egyezmények „mentesítő” szabályaira, és pontosan mennyit.

Elképzelhető természetesen az is, hogy valamilyen jövedelemre külföldön már vontak le adót, de ez nem jelenti azt, hogy azt nem kell bevallani vagy nem kell rá magyar személyi jövedelemadót vagy más közterhet fizetni (pl. szociális hozzájárulási adót).

Milyen adókötelezettség merülhet fel egyik-másik befektetés kapcsán?

Itt elsősorban a magánszemélyeket terhelő 15%-os személyi jövedelemadóra és a 15,5%-os szociális hozzájárulási adóra kell gondolnunk. Az adó alapja sok esetben nem a jövedelem 100%-a, hanem annál alacsonyabb szinten van (jelenleg 87%, de korábbi években ez alacsonyabb, 85% volt), azonban az összes adóterhelés akár egy jelentős összeg is lehet. Elképzelhető, hogy ezeket a vonatkozó negyedévet követően kell adóelőlegként megfizetnünk és az éves adókötelezettségünkkel együtt kell a teljes összegre kipótolnunk, ha van a befizetett előleghez képest pótlólag fizetendő adónk.

Ha tartós befektetésről beszélünk (ún. portfolió típusú TBSZ számláról), akkor persze az is elképzelhető, hogy a nyereségre nincs semmilyen adóteher, ugyanakkor ehhez több szigorú feltételt kell teljesítenie a magánszemély befektetőnek (pl. jellemzően 5 évig kell a befektetést tartania).

Hogyan kell ezeket a jövedelmeket bevallani?

Függetlenül attól, hogy ezeket a jövedelmeket magyar vagy külföldi forrásból szerezzük, azokat a magánszemélynek kell bevallania személyi jövedelemadó és szociális hozzájárulási adó szempontból is (önadózás szabályai szerint). Az esetek többségében a magyar szolgáltatóknak (pl. befektetési szolgáltatónak vagy hitelintézetnek) sem kell a vonatkozó szja és egyéb közterheket levonnia – külföldi online (tőzsdei) platformnak meg pláne nincs ilyen kötelezettsége Magyarországon.

Fontos, hogy be kell kategorizálni az adott jövedelmeket és ez alapján kell megállapítani az adókötelezettséget. Lehet például, hogy ellenőrzött tőkepiaci ügyletről (Stock vagy ETF-ek (Exchange Trading Fund)), tőzsdei értékpapír után fizetett osztalékról (Dividend on Real) vagy árfolyamnyereségről beszélünk, de az is előfordul, hogy egyéb jövedelemről. Ilyen utóbbi jövedelemkategóriába eshetnek például a származékos ügyletek (CFD-k (Contract for Difference)) vagy a kriptovaluta ügyletek. Mindezeknek más és más lehet az adózása, olykor még az adóalapja is.

Általánosságban elmondható például, hogy amennyiben van a magánszemélynek a minimálbér 24-szeresét meghaladó jövedelme, akkor szociális hozzájárulási adót csak az ún. egyéb jövedelem kategóriába eső pénzügyi instrumentumokon kell megfizetni, mint például az értékpapírnak nem minősülő kriptovalutákon, bitcoinokon vagy a származtatott ügyleteken, mint pl. a CFD-éken.

Mi alapján lehet a jövedelmet meghatározni?

Az online (tőzsdei) platformoknál elérhetőek részletes kimutatások, amelyek napról napra követik az akár éves szinten ezernyi ügylet nyereségét és veszteségét is. Ezeket a kimutatásokat mindenképpen érdemes ellenőrizni adózási szempontból is, mert korántsem biztos, hogy ha az adott évben összességében veszteséggel zártuk az online kereskedéseinket, nem merül fel személyi jövedelemadó vagy szociális hozzájárulási adó kötelezettségünk.

A nyereség a veszteséggel korlátlanul szembeállítható?

Erre nincs egy egyértelmű igenlő válasz, hiszen ez attól függ, hogy milyen pénzügyi instrumentumról van szó és hogy a kereskedés az adott instrumentummal például milyen platformon pl. hivatalos tőzsdén folyik vagy sem. Ha tőzsdén kereskedett értékpapírról beszélünk, akkor ún. ellenőrzött tőkepiaci ügyletekről van szó, és egyértelmű igen a válasz. Ez azokat a kereskedéseket jelenti, amelyek hivatalos tőzsdéken bonyolódnak, mint pl. a Budapesti Értéktőzsdén, a frankfurti, a londoni vagy más hivatalos értéktőzsdéken. Ilyen ellenőrzött tőkepiaci ügyletek nyereségeinek és veszteségeinek együttes összege adóköteles csak egy adott adóéven belül. Sőt ismert ezen értékpapírok esetében az adókiegyenlítés intézménye, ami azt jelenti, hogy összesen 3 adóév tekintetében például a korábbi két év veszteségeit is figyelembe lehet venni az adott 3. év nyereségének csökkentésére. Ezért is lehet fontos például egy-egy adóév tekintetében a veszteségeket is feltüntetni az szja bevallásban.

Hogyan kell forintra átszámítani a külföldi devizában lévő pénzügyi instrumentumok nyereségét?

A (tőzsdei) platform igazolása alapján a magánszemélynek főszabály szerint az MNB által közzétett hivatalos napi devizaárfolyamai használatával kell napi szinten forintra átszámítania az online számlán napi szinten realizált nyereséget és veszteséget. Ez sok esetben nem szokott könnyű feladat lenni, főleg ha napi szinten több száz ügylet is realizálódik egy online számlán.

A NAV által kiajánlott eSZJA bevallásban szerepelnek ezek a „modern” jövedelmek?

Néhány kivételtől eltekintve alapvetően nem szerepelnek ezek a jövedelmek a NAV által kiajánlott eSZJA bevallásban sem a személyi jövedelemadó, sem a szociális hozzájárulási adó kötelezettségek között. Mivel önadózásról van szó, a magánszemélynek saját magának kell adatot szolgáltatnia az adóév során realizált jövedelmeiről, amelyet a jövedelem konkrét típusától függően kell feltüntetnie az szja bevallásában legyen az ellenőrzött tőzsdei ügylet, osztalék, árfolyamnyereség vagy akár egyéb jövedelem.

Mint látható sok olyan kérdéskör merül fel az online (tőzsdei) platformokon zajló ügyletek kapcsán, ami nem egyszerű feladat elé állítja az adózásban tapasztalatlan magánszemélyeket. Javasolt ezért körültekintően tájékozódni a helyes adókötelezettség meghatározásához, főleg a közeledő éves szja bevallások elkészítése kapcsán.

NAV figyelő

Márciusi NAV figyelő

Az alábbiakban összegyűjtöttük a NAV honlapján az elmúlt hetekben közzétett fontosabb tájékoztatókat és iránymutatásokat.

Minimálbér, garantált bérminimum (2021.03.01.)

Katás vállalkozások és partnereik: mikor és kinek kell a 40 százalékos mértékű adót megfizetnie? (2021.03.02.)

Márciusra is érvényesek a kedvező szabályok (2021.03.02.)

Mezőgazdasági őstermelői tevékenység 2021-ben Gyakran ismételt kérdések (2021.03.02.)

NAV-ajánlás a számlázó programok fejlesztőinek (2021.03.03.)

Szankciómentesség a külföldi adóalanyok távértékesítés utáni számlaadat-szolgáltatására (2021.03.03.)

Gépjárműadóval kapcsolatos gyakran ismételt kérdések (2021.03.03.)

Pénzügyi képviselet a brexit után (2021.03.03.)

Megszűnik a fordított áfa a munkaerő-kölcsönzés szektorban (2021.03.05.)

Mezőgazdasági őstermelői tevékenység 2021-ben Gyakran ismételt kérdések (2021.03.08.)

Magánszemélyek, egyéni vállalkozók fizetési kedvezménye (2021.03.08.)

Gazdálkodó szervezetek, egyéni vállalkozók fizetési kedvezményei (2021.03.08.)

Márciusra nem kell katát fizetni (2021.03.12.)

Újabb kedvezmény az adózási könnyítéseket igénybe vevő egyéni és társas vállalkozásoknak (2021.03.12.)

Március hónapra újabb ágazatokban érvényesíthetők a veszélyhelyzeti adózási könnyítések (2021.03.12.)

Gyakori kérdések és válaszok az szja-bevallásról 2021 (2021.03.12.)

Az elektronikus kereskedelemre vonatkozó új áfaszabályok (2021.03.16.)

Családi kedvezmény érvényesítése egyedülállók családi pótlékának folyósítása esetén (2021.03.26.)

Nem minden energiahatékonysági beruházáshoz társul adókedvezmény (2021.03.31.)

Covid_támogatás_kedvezmény

Veszélyhelyzet: kedvezmények és bértámogatás

2021. márciusában a súlyosbodó járványügyi helyzet, valamint a bekövetkezett szigorítások miatt a vállalkozások egy újabb köre vehet igénybe adókedvezményeket és bértámogatást a már támogatott vállalkozások mellett. Ezen felül az ún. internet-hozzáférési szolgáltatási kedvezmény és a bérletidíj-fizetési mentesség is meghosszabbításra került.

Az alábbiakban az ezekkel kapcsolatos főbb tudnivalókat foglaltuk össze.

Milyen adókedvezmények érhetők el?

* Jelen esetben az általános szabályok szerinti jogosultsági időszakokat tüntettük fel kizárólag a 2021-es év tekintetében. Az alábbiakban kifejtettek alapján meghatározott tevékenységi körökre speciális előírások vonatkoznak.

Mekkora összegű bértámogatás kapható?

A bértámogatás (vissza nem térítendő állami támogatásként adott) összege a bruttó munkabér 50%-a, de legfeljebb havi 241.500 Ft, 2021. február 1-től pedig 251.100 Ft (a megemelt minimálbér miatt). Itt fontos kritérium, hogy a munkaviszony minimum 2021. április 30-ig fenn kell, hogy álljon.

Mely tevékenységek jogosítanak kedvezményekre és bértámogatásra, és milyen időszakra vonatkozóan?

A kormányrendelet tételesen felsorolja azokat a tevékenységeket, melyek alapján jogosult lehet egy vállalkozás az említett adókedvezményekre és bértámogatásra. Azonban fontos figyelemmel lenni arra, hogy ezen tevékenységek az alábbi csoportokra kerültek felosztásra:

  1. Az 1-25. pontban felsorolt (fő)tevékenységet végzők 2021. I. negyedévre vonatkozóan jogosultak a kedvezmények igénybevételére, bértámogatásra pedig a 2020. november 11-től 2021. április 10-ig terjedő időszakban lehet kérelmet benyújtani (figyelemmel a 3. pontban említett szálláshely-szolgáltatókra vonatkozó kivételekre is).
  2. A 26-56. pontban szereplő (fő)tevékenységet végzők esetében a rendelkezés csak 2021. március 8-31. napja között hatályos, mivel ezen vállalkozásoknak csak március 8. napjától kellett bezárniuk. Így ők csak március hónapjára igényelhetik a kedvezményeket és a bértámogatást.
  3. Szálláshely-szolgáltatási főtevékenységet végzők (19-22. pontok) 2020. december 10. és 2021. április 10-ig terjedő időszakban nyújthatják be bértámogatási igényüket.

Megjegyezzük, hogy a kedvezmények és a bértámogatás igénybevételének feltétele, hogy a vállalkozás minimum 6 hónapja túlnyomórészt a megjelölt tevékenységet (tényleges főtevékenységként) végzi és az abból származó bevétele az összes bevétel minimum 30%-a vagy ennél magasabb arány. Az is fontos szempont, hogy a bértámogatást saját jogon nem veheti igénybe egy egyéni vállalkozó vagy társas vállalkozó, hanem csak az általa foglalkoztatott után.

Az említett tevékenységek tehát a következők:

  1. Éttermi, mozgó vendéglátás (TEÁOR 5610) tevékenység,
  2. Rendezvényi étkeztetés (TEÁOR 5621) tevékenység,
  3. Italszolgáltatás (TEÁOR 5630) tevékenység,
  4. Filmvetítés (TEÁOR 5914) tevékenység,
  5. Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése (TEÁOR 8230) tevékenység,
  6. Sport és szabadidős képzés (TEÁOR 8551) tevékenység,
  7. Előadó-művészet (TEÁOR 9001) tevékenység,
  8. Előadó-művészetet kiegészítő (TEÁOR 9002) tevékenység,
  9. Művészeti létesítmények működtetése (TEÁOR 9004) tevékenység,
  10. Múzeumi tevékenység (TEÁOR 9102) tevékenység,
  11. Növény-, állatkert, természetvédelmi terület működtetése (TEÁOR 9104) tevékenység,
  12. Sportlétesítmény működtetése (TEÁOR 9311) tevékenység,
  13. Sportegyesületi tevékenység (TEÁOR 9312),
  14. Testedzési szolgáltatás (TEÁOR 9313) tevékenység,
  15. Egyéb sporttevékenység (TEÁOR 9319) tevékenység,
  16. Vidámparki, szórakoztatóparki (TEÁOR 9321) tevékenység,
  17. Fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR 9604) tevékenység,
  18. n.s. egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység (TEÁOR 9329)
  19. Szállodai szolgáltatás (TEÁOR 5510) tevékenység,
  20. Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR 5520) tevékenység,
  21. Kempingszolgáltatás (TEÁOR 5530) tevékenység,
  22. Egyéb szálláshely szolgáltatás (TEÁOR 5590) tevékenység,
  23. Utazásközvetítés (TEÁOR 7911) tevékenység vagy
  24. Utazásszervezés (TEÁOR 7912) tevékenység
  25. n.s. egyéb szárazföldi személyszállítás (TEÁOR 4939) tevékenység
  26. Iparcikk jellegű bolti vegyes kiskereskedelem (TEÁOR 4719) tevékenység,
  27. Audio-, videoberendezés kiskereskedelme (TEÁOR 4743) tevékenység,
  28. Textil-kiskereskedelem (TEÁOR 4751) tevékenység,
  29. Villamos háztartási készülék kiskereskedelme (TEÁOR 4754) tevékenység,
  30. Bútor, világítási eszköz, egyéb háztartási cikk kiskereskedelme (TEÁOR 4759) tevékenység,
  31. Könyv-kiskereskedelem (TEÁOR 4761) tevékenység,
  32. Papír-, írószer-, irodaszer- és nyomtatvány-kiskereskedelem (TEÁOR 476203) tevékenység,
  33. Zene-, videofelvétel kiskereskedelme (TEÁOR 4763) tevékenység,
  34. Sportszer-kiskereskedelem (TEÁOR 4764) tevékenység,
  35. Játék-kiskereskedelem (TEÁOR 4765) tevékenység,
  36. Ruházat kiskereskedelem (TEÁOR 4771) tevékenység,
  37. Lábbeli-, bőráru-kiskereskedelem (TEÁOR 4772) tevékenység,
  38. Óra-, ékszer-kiskereskedelem (TEÁOR 4777) tevékenység,
  39. Egyéb m.n.s. új áru kiskereskedelme (TEÁOR 4778) tevékenység,
  40. Használtcikk bolti kiskereskedelme (TEÁOR 4779) tevékenység,
  41. Videokazetta, lemez kölcsönzése (TEÁOR 7722) tevékenység,
  42. Egyéb személyi használatú, háztartási cikk kölcsönzése (TEÁOR 7729) tevékenység,
  43. Egyéb foglalás (TEÁOR 7990) tevékenység,
  44. Szerencsejáték, fogadás (TEÁOR 9200) tevékenység, kivéve a totózó és lottózó,
  45. Szórakoztatóelektronikai cikk javítása (TEÁOR 9521) tevékenység,
  46. Lábbeli, egyéb bőráru javítása (TEÁOR 9523) tevékenység,
  47. Bútor, lakberendezési tárgy javítása (TEÁOR 9524) tevékenység,
  48. Óra-, ékszerjavítás (TEÁOR 9525) tevékenység,
  49. Egyéb személyi, háztartási cikk javítása (TEÁOR 9529) tevékenység,
  50. Fodrászat, szépségápolás (TEÁOR 9602) tevékenység,
  51. n.s. egyéb személyi szolgáltatás (TEÁOR 9609) tevékenység,
  52. Virág-, koszorú- és dísznövény-kiskereskedelem (TEÁOR 477601) tevékenység,
  53. Oktatási intézményben működő vállalkozások esetén Egyéb vendéglátás (TEÁOR 5629) tevékenység,
  54. Járművezetés oktatás (TEÁOR 8553) tevékenység,
  55. n.s. egyéb oktatás (TEÁOR 8559) tevékenység vagy
  56. Oktatást kiegészítő (TEÁOR 8560) tevékenység

Ugyanakkor a felsorolt tevékenységekre vonatkozik pár kivétel szabály, amikor az adott tevékenységet végző nem válik jogosulttá sem adókedvezményre, sem bértámogatásra.

A digitális oktatással kapcsolatban elérhető bármilyen kedvezmény?

Igen, elérhető. Az ún. internet-hozzáférési szolgáltatási kedvezmény a veszélyhelyzet ideje alatt 2021. március hónapra is jár azon családoknak, akiknek van olyan gyermeke, aki alapfokú oktatásban vesz részt.

Bérletidíj-fizetési mentesség

Az előzőeken túlmenően a bérletidíj-fizetési mentességről szóló kormányrendelet is módosításra került. Ez alapján a bérbeadó a bérleti díj 2021. március hónapra eső részét nem követelheti a bérlőtől

  • az állam vagy a helyi önkormányzat, valamint
  • az állam vagy a helyi önkormányzat többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság
    tulajdonában lévő helyiség tekintetében fennálló bérleti szerződés alapján.

A bérleti díjat olyan esetekben nem lehet követelni (a megfizetett díjat pedig vissza kell fizetni március 16-ig), amikor a bérlő az adott helyiségben az alább felsorolt tevékenységek valamelyikét 2021. március 3. napján már végezte és a bérleti szerződés a rendelet hatályba lépése előtt már fennállt.

  1. iparcikk jellegű bolti vegyes kiskereskedelem,
  2. audio-, videoberendezés kiskereskedelem,
  3. textil-kiskereskedelem,
  4. villamos háztartási készülék kiskereskedelem,
  5. bútor, világítási eszköz, egyéb háztartási cikk kiskereskedelem,
  6. könyv-kiskereskedelem,
  7. papíráru-kiskereskedelem,
  8. zene-, videofelvétel kiskereskedelem,
  9. sportszer-kiskereskedelem,
  10. játék-kiskereskedelem,
  11. ruházat kiskereskedelem,
  12. lábbeli-, bőráru-kiskereskedelem,
  13. óra-, ékszer-kiskereskedelem,
  14. egyéb m.n.s. új áru kiskereskedelem,
  15. használtcikk bolti kiskereskedelem,
  16. videokazetta, lemez kölcsönzése,
  17. egyéb személyi használatú, háztartási cikk kölcsönzése,
  18. egyéb foglalás,
  19. szerencsejáték, fogadás tevékenységet, kivéve a totózó és lottózó,
  20. szórakoztatóelektronikai cikk javítása,
  21. lábbeli, egyéb bőráru javítása,
  22. bútor, lakberendezési tárgy javítása,
  23. óra-, ékszerjavítás,
  24. egyéb személyi, háztartási cikk javítása,
  25. fodrászat, szépségápolás,
  26. n.s. egyéb személyi szolgáltatás,
  27. virág-, koszorú- és dísznövény-kiskereskedelem,
  28. oktatási intézményben működő vállalkozások esetén egyéb vendéglátás,
  29. járművezetés oktatás,
  30. n.s. egyéb oktatás,
  31. oktatást kiegészítő tevékenységet végzett.

Ugyanakkor a felsorolt tevékenységekre vonatkozik pár kivétel szabály, amikor a bérletidíj-fizetési mentesség nem alkalmazható. Ezek a kivételek megegyeznek az adókedvezményeknél és bértámogatásnál megadottakkal (pl. egyéb m.n.s. új áru kiskereskedelme, ha a tevékenységet végző az optikai és a mezőgazdasági tevékenységet tényleges főtevékenységként folytatja).

Összegzés

  • A rendelettel érintett kötelezettségek és ennek megfelelően adókedvezmények: SZOCHO, szakképzési hozzájárulás, rehabilitációs hozzájárulás, KATA, valamint KIVA (személyi jellegű ráfordítások tekintetében) esetében jellemzően azon vállalkozásoknál, ahol a mentesített tevékenységet főtevékenységként folytatják (vannak kivételek is ez alól).
  • Az 1-25. pontban szereplő tevékenységek esetén a kedvezmények és a bértámogatás 2021. első negyedévében igénybe vehetők, míg a 26-56. pontban lévők csak 2021. március hónapjában. Itt a szálláshely-szolgáltatásokra vannak kivételek.
  • A megjelölt tevékenységeken belül is akad néhány kivétel, melyek nem jogosítanak a kedvezmények és a bértámogatás igénybevételére.
  • A digitális oktatással kapcsolatban 2021. március hónapra internet előfizetési támogatás kérhető.
  • Egyes esetekben a rendelkezés bérletidíj-mentességet biztosít olyan helyiségek bérlése kapcsán, melyekben a felsorolt, járványügyi helyzettel súlyosan érintett tevékenységek valamelyikét végzik.
Fordított áfa

Munkaerő-kölcsönzés áfája: fordítottból egyenes

Egy régóta húzódó, munkaerő-kölcsönzési szolgáltatásokkal kapcsolatos áfa kérdésben döntött a minap az Európai Bizottság. A döntés következtében 2021. április 1. napjától a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó magyar áfa szabályok szűkebb körben teszik lehetővé az ún. fordított adózást, a legtöbb esetben egyenesen fognak adózni ezek a szolgáltatások.

A módosításhoz nem kapcsolódik az Áfa törvényben átmeneti szabály, ugyanakkor az elmúlt héten pénteken a Pénzügyminisztérium és a NAV kiadott egy közös tájékoztatót, ami több gyakorlati kérdést is tisztáz a hatálybalépéssel és az új előírások alkalmazásával kapcsolatban.

A következőkben ismertetünk néhány kérdéskört, ami meglátásunk szerint tipikusan felmerülhet a munkaerő-kölcsönzési szolgáltatásban érintett adózóknál (akár a szolgáltatást nyújtó, akár az igénybevevő oldalán). Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy átmeneti szabály hiányában az esetek minden körülményének és tényének ismeretében lehet egy munkaerő-kölcsönzési szolgáltatást áfa szempontból megítélni és arról véleményt mondani az átmeneti időszak tekintetében.

Mely szolgáltatások adóznak továbbra is fordítottan?

A módosítás eredményeként kizárólag a következő ún. „építőiparimunkaerő-kölcsönzési szolgáltatások maradnak továbbra is a fordított adózás hatálya alatt:

  • az építési-szerelési munkával létrehozott, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzendő ingatlan átadásával (termékértékesítéssel) kapcsolatos szolgáltatások, valamint
  • az ingatlan létrehozására, bővítésére, átalakítására, megváltoztatására irányuló építési, szerelési munkával kapcsolatos szolgáltatások.

Ezekben az esetekben természetesen a fordított adózás egyéb feltételeinek is meg kell felelniük az adózóknak (pl. a szolgáltatás nyújtója és igénybevevője is rendelkezik magyar adószámmal, azaz áfa alanynak minősül, nem élvez alanyi adómentességet, stb.) ahhoz, hogy ténylegesen fordított adózást alkalmazhassanak.

A fentiekben nem említett esetekben a munkaerő-kölcsönzési szolgáltatások 2021. április 1-jétől egyenesen adóznak áfa szempontból.

Mi a rendező elv az átmeneti időszak számlázásaival kapcsolatban?

Átmeneti szabályok hiányában a fordított adózás alól kieső munkaerő-kölcsönzési szolgáltatások áfa terhére az adott ügylet Áfa törvény szerinti teljesítésének időpontja az irányadó.

Ennek következtében amennyiben az áfa szerinti teljesítésre 2021. április 1-jét megelőzően kerül sor, úgy arra az ügyletre még a fordított adózás szabályait kell alkalmazni. Ugyanakkor amennyiben a szolgáltatásnyújtás Áfa törvény szerinti teljesítése április 1-jére vagy azt követő időpontra esik, abban az esetben már az egyenes adózás szabályai szerint szükséges eljárni.

A munkaerő-kölcsönzési iparágban gyakori az ún. időszakos elszámolás. Ilyen esetekben az Áfa törvény speciális teljesítési szabályai mentén kell eljárni. Itt lényeges szempont például, hogy egy adott időszakról utólag vagy előre számol el partnerével a szolgáltatás nyújtója. Az Áfa törvény ugyanis ezekhez az elszámolási módokhoz eltérő teljesítési szabályt határoz meg. Mindazonáltal egységes rendező elv ezekben az esetekben is az, hogy fordított adózású számlát kell kiállítani, ha az időszakos elszámolású ügylet áfa szerinti teljesítése április 1. előtti, és egyenes adózású számlát, ha a teljesítés április 1-jére vagy azt követő időpontra esik.

Ha a számlázandó időszak áthúzódik április 1-jén, például az elszámolás kéthavonta történik (március-április), akkor sem kell megbontani a vonatkozó számlát. Az ilyen esetekben is az Áfa törvény szerinti teljesítés lesz az irányadó rendező elv.

Van tisztázatlan kérdés a szabályozással kapcsolatban áfa szempontból?

Tekintettel arra, hogy az Áfa törvény nem tartalmaz átmeneti előírásokat, példának okáért értelmezés kérdése, hogy kell eljárni előleg fizetése esetén. Ha például április 1-jét követően történik a végszámla kiállítása, de előleget a szolgáltatásnyújtó már kapott ezt megelőzően partnerétől, amit fordított adózásúként kezelt áfa szempontból, kérdéses, hogy ezt hogyan kell beszámítani a végszámlába.

A munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatos 2015-ös áfa módosítás (amikor egyenesből lett fordított adózás) ezt a kérdéskört megnyugtatóan rendezte az átmeneti szabályozással és a kapcsolódó 2015/2. Adózási kérdéssel. Ugyanakkor jelenleg erre a kérdéskörre vonatkozóan egyelőre nincs konkrét előírás vagy iránymutatás.

Milyen feladatok merülnek fel az „átállással” kapcsolatban?

Az érintett adózóknak többek között számolnia kell azzal, hogy a számlázási rendszert, illetve a folyamataikat hozzá kell igazítani a módosításhoz és az átmenettel kapcsolatos rendező elvhez. E tekintetben például a számlázási programot lehet szükséges módosítani, ami adott esetben bonyolult lehet tekintettel az évközi változásra.

A programnak ugyanis kezelnie kell a különböző munkaerő-kölcsönzési tevékenységeket (építőipari vagy egyéb munkaerő-kölcsönzési szolgáltatás), valamint az átmeneti időszak tekintetében azt, hogy időszakos elszámolásról van szó vagy a főszabály alkalmazandó (pl. egy egyszeri teljesítésre), és ezek alapján egyenesen vagy fordítottan adózik az ügylet.

Az is elképzelhető, hogy már egy kiállított számlát kell módosítani és ennek megfelelően arról tájékoztatni szükséges a partnert többek között azon okból is, mert jelentős áfa finanszírozási kérdés merülhet fel.

DAC 6

Határon átnyúló ügyletek jelentése: gyakorlati kérdések és válaszok

Az Európai Unió nemzeti adóhatóságai egyre több információhoz jutnak a közvetett adók területén. Magyar viszonylatban gondoljunk csak az online pénztárgépekre, az online számlaadat-szolgáltatási kötelezettségre vagy az EKAER-re (amit 2021. január 1-től az ún. BIREG vált ki, egészít ki).

Az Európai Unió információ éhsége a közvetlen adók területét sem kímélte sokáig. 2011-től megszülettek sorra az Adómegállapítási és Jogsegély Irányelvek (Directive on Administrative Cooperation, DAC), immáron a hatodik, a sokat emlegetett DAC 6 (2018/82/EU Irányelv), és azok magyar jogszabálya az Aktv. (2013. évi XXXVII. tv.) A DAC irányelvek szabályai az OECD Adóalap Erózió és Nyereség-átcsoportosítási (Base Erosion and Profit Shifting, BEPS) akciópontjainak mentén szabályozzák a kisebb-nagyobb vállalatcsoporttal rendelkező adózók és szolgáltatóik adatszolgáltatási kötelezettségét.

A témakör aktualitását jelenleg az adja, hogy 2021. február 28-áig jelentést kell tenni azokról az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó határokon átnyúló konstrukciókról, amelyek végrehajtásának első lépése 2018. június 25. és 2020. június 30. közé esett. Ennek apropóján cikksorozatunk első részében a DAC 6 és a magyar szabályozás lényegét foglaljuk össze, rámutatva egy-egy gyakorlati kérdéskörre.

Mi áll az adatszolgáltatási kötelezettség fókuszában?

Az adóhatóságnak benyújtandó adatszolgáltatás célja, hogy olyan ügyletekről, konstrukciókról, struktúrákról szerezzenek az adóhatóságok tartalmi információkat, amelyek rendelkeznek valamilyen határon átnyúló elemmel, azaz két vagy több országot érintenek. Ebben a körben például olyan vállalatcsoportokra kell gondolni, akik több országban (Európai Unióban vagy akár azon kívül is) rendelkeznek gazdasági jelenléttel.

Az adatgyűjtés tágan vett célja az, hogy olyan adóoptimalizációs „termékekkel”, konstrukciókkal, struktúrákkal kapcsolatban gyűjtsenek adatokat, amelyek végső soron jövedelmeket „offshore” területekre helyeznek ki vagy egy vállalatcsoport teljes adókötelezettségét csökkentik. További célja az adatgyűjtésnek, hogy az adóhatóságok olyan ügyletekről, lépésekről kapjanak információkat, melyek kapcsán a pénzügyi számlákra és a tényleges tulajdonosokra vonatkozó információcserét próbálják kijátszani.

Kikre vonatkozik az adatszolgáltatás?

Az adatszolgáltatás a pénzügyi közvetítőkre (például pénzügyi intézményekre, biztosítókra, befektetési- és pénzügyi tanácsadókra), az adótervezésben közreműködő személyekre (például adó- és jogi tanácsadókra, könyvvizsgálókra, könyveléssel, bérszámfejtéssel foglalkozó szolgáltatókra, az említett szolgáltatásokat nyújtó szolgáltató központokra (angolul Shared Service Center, SSC)) és végső soron az adózókra vonatkozik.

A gyakorlatban nemcsak azokra az adózókra és közreműködőkre terjed ki az adatszolgáltatás, akik „megrendelik”, megveszik vagy kitalálják (utóbbiakat hívjuk aktív közreműködőknek) a határon átnyúló adótervezési ötletet, konstrukciót, hanem azokra az ún. passzív közreműködőkre vagy résztvevőkre is, akik az adótervezési konstrukció vagy struktúra megvalósításában segítenek vagy valamilyen módon érintettek.

Az adatszolgáltatás jellemzően vonatkozhat például arra a könyvelési szolgáltatóra, aki jelentendő adótervezési ügyletet könyvel le, illetve arra a könyvvizsgálóra is, aki egy immateriális jószág könyvértékét hagyja jóvá mielőtt azt Magyarországról áthelyezik vagy eladják egy másik Európai Uniós csoportvállalathoz.

Bizonyos esetekben anya- és leányvállalatok viszonylatában, illetve leányvállalatok egymás közötti viszonylatában is alkalmazni kell a DAC 6 irányelvet, ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy például telephelyek egymás közötti ügyleteiben vagy a központi iroda (angolul head office) és egy másik országában lévő telephely (angolul permanent establishment) eszköz allokációja jelentésköteles-e.

Milyen adónemeket érint az adatszolgáltatás?

Az érintett közvetlen adók körét az irányelv és a magyar szabály sem határozza meg. Ugyanakkor egy negatív felsorolást adnak a jogszabályok, hogy melyek azok az adónemek, amelyek az alkalmazási körön kívül esnek. Ezek az adatszolgáltatás alá nem eső adónemek pedig az általános forgalmi adó, a vámok, a jövedéki adók és a kötelező társadalombiztosítási járulékok.

Mit jelent a „határon átnyúló konstrukció”?

Ez a kifejezés olyan, egy vagy több szakaszból álló jogügylet vagy jogügylet sorozatot takar, amikor több adójogrendszer érintett (Európai Unión belül és kívül is lehet ilyen) és nem feltétlenül több jogi entitás vesz részt a tranzakcióban, hanem például egyik oldalon a társaság központi irodája van, másik oldalon pedig pusztán társasági adó szempontú jelenlét van (telephely). Konstrukció lehet például egy vállalatfelvásárlási tranzakció, egy csoporton belüli átstrukturálás, társasági adó szempontú telephely létrejötte, szerződés, csoportfinanszírozással kapcsolatos kifizetések is.

Olyan ügyletek is beletartoznak a jelentendő körbe, amelyek hatással lehetnek az államok közötti információcserére (például pénzügyi számlák tekintetében) vagy vállalatok, pénzügyi számlák tényleges tulajdonosának azonosítására.

Milyen ügyletek érintettek? Hogyan lehet felismerni a jelentendő konstrukciókat?

A DAC 6 irányelv több ismertetőjegyet (angolul hallmark) sorol fel, amelyet teljes egészében átvett a magyar Aktv-ben lévő szabályozás is. Vannak általános és speciális ismertetőjegyek, amelyek a jogalkotók szerint arra adhatnak okot, hogy a határon átnyúló konstrukcióknak, struktúráknak adóelkerülési céljuk van, és egy jövedelem egyik érintett országban sem adóköteles vagy az adókötelezettség jelentősen kisebb, mint a határon átnyúló tranzakció végrehajtása előtt.

Általános ismertetőjegy az, ha az adózó vagy a konstrukcióban résztvevő titoktartást vállal, hogy nem fedi fel sem az adóhatóságnak, sem másnak a konstrukciót, vagy ha a közreműködő sikerdíjas megállapodást köt az adóelőny összegéhez kapcsolódóan, illetve ha a konstrukcióban standard megállapodásokat („dobozos” termékeket) használnak.

Különös ismertetőjegy négy alapvető kategóriát foglal magában: a fő előny vizsgálatára vonatkozó ismertetőjegyeket, a határon átnyúló ügyletekhez kapcsolódó ismertetőjegyeket, az automatikus információcserére és tényleges tulajdonosokra vonatkozó ismertetőjegyeket, valamint a transzferárazással kapcsolatos ismertetőjegyeket.

Véleményünk szerint, amit a Pénzügyminisztérium tájékoztatója (Tájékoztató) is megerősít, az ismertetőjegyeket szűken kell értelmezni. Tehát nem alkalmazandó a jelentéstételi kötelezettség például a transzferárakra vonatkozó megállapítások esetében, ha azok előzetes ármegállapítási megállapodással (Advanced Pricing Agreement, APA) lefedettek bevonva két vagy több adóhatóságot is. Nem vonatkozik továbbá az adatszolgáltatás olyan alacsony értékű csoporton belüli szolgáltatásokra, ahol egyszerűsített ármegállapítási módszert alkalmaznak, anélkül, hogy konkrét funkcióelemzés eredményeként határoznák meg a szokásos piaci árat.

Fontos kiemelni, hogy végső soron nem biztos, hogy adóelkerülés áll fenn egyik vagy másik érintett ország viszonylatában az adott konstrukcióban, azonban felmerülhet, hogy az adókijátszás veszélye potenciálisan fennáll. Ez azt jelenti, hogy ha tudomásunk van arról, hogy nincs adókijátszás az ügyletben, akkor is jelenteni kell az ügyletet, ha felismerjük az ismertetőjegyek valamelyikét (és ehhez kapcsolódóan bizonyos esetekben a főelőny teszt is teljesül) és van határon átnyúló elem.

Egyes ismertetőjegyek felismerése önmagában nem jelenti azt, hogy az ügyletet jelenteni kellene. Bizonyos ismertetőjegyek esetében ugyanis az adatszolgáltatási kötelezettség kizárólag abban az esetben áll fenn, ha az adott konstrukció, struktúra átmegy az ún. főelőny teszten is (angolul main benefit test). Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a határon átnyúló konstrukció, struktúra kapcsán az állapítható meg, hogy a fő előny vagy a fő előnyök egyike adózási természetű.

Meglátásunk szerint az ismertetőjegyek úgy kerültek meghatározásra, hogy kellőképpen tág teret biztosítsanak a jelentéstételnek és végső soron az adóhatósági vizsgálódásnak. Az már egy másik kérdés, hogy vajon az adóhatóság milyen szempontok alapján választja ki a kapott adattömegből azokat a konkrét eseteket, ahol behatóbb vizsgálatot végez egyik vagy másik vállalatcsoportnál, közreműködőnél vagy érintettnél.

Mikor kell adatot szolgáltatni meglévő és múltbeli ügyletekre?

Felismerése esetén a konstrukciót főszabály szerint a közreműködőnek kell jelentenie az adóhatósághoz a tanácsadást követő 30 napon belül az erre rendszeresített nyomtatványon elektronikus úton (KONSTR nyomtatvány).

Amennyiben nincs közreműködő tanácsadó a konstrukcióban vagy a közreműködő értesítette az érintett adózót, hogy a jelentésre az adózó köteles (például titoktartásra hivatkozva), akkor az adózónak magának kell adatot szolgáltatnia az adóhatóság felé a fenti határidőn belül.

Kérdésként merül fel, hogy mikortól számítódik a 30 nap. Itt rendező elv az, hogy attól a naptól számítódik a 30 nap, amikor a konstrukció az érintett adózó számára ismert és elérhető (meglátásunk szerint például az adótanácsadó egy összefoglaló dokumentumban részletesen bemutatja a konstrukció lépéseit és emailben elküldi azt az adózónak) vagy ha a konstrukció végrehajtásának első lépése már ennél korábbi időpontra tehető, akkor ez utóbbi naptól kell számítani a 30 napot.

Az adatszolgáltatási kötelezettség 2020. július 1-től indult az ezen időpontot követően kialakított struktúrákra, konstrukciókra vonatkozóan. Ugyanakkor azokról az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó határokon átnyúló konstrukciókról, amelyek végrehajtásának első lépése 2018. június 25. és 2020. június 30. közé esett a jelentést visszamenőlegesen is meg kell tenni 2021. február 28-áig.

Van-e bírság amivel számolni kell, ha nem kerül jelentésre a határon átnyúló egyébként jelentendő ügylet?

Az adatszolgáltatási, valamint értesítési kötelezettség elmulasztása, késedelmes, hibás, valótlan tartalmú vagy hiányos teljesítése esetén az adóhatóság az adatszolgáltatásra vagy értesítésre kötelezettet 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja.

Az adóhatóság 5 millió forintig terjedő mulasztási bírságot állapíthat meg, ha az adatszolgáltatásra vagy értesítésre kötelezett az adókötelezettség jogszerű teljesítésére való adóhatósági felhívás határidején belül nem, vagy nem jogszerűen teljesíti kötelezettségét.

Természetesen a bírság kivetését az érintett kimentheti, ha gondosan járt el az adott ügyletben, illetve hivatkozhat arra is például, hogy a jelentés alól fel van mentve, mert ügyvédi titok vagy banktitok köti és erről tájékoztatta ügyfelét. Ez utóbbi esetben azonban az adózónak kell az adatszolgáltatást teljesítenie.

 

Mint látható, a határon átnyúló ügyletekkel kapcsolatos jelentéstételi kötelezettség a közvetlen adók területén számos adózót és szolgáltatót érinthet. Sok az értelmezési kérdés is, főleg az ismertetőjegyekkel kapcsolatban, amelyre következő cikkünkben próbálunk meg válaszokat adni.

hipa-csökkentés_tisztult a kép

Hipa-csökkentés: tovább tisztult a kép

Előző hét hétfőn megjelent egy cikkünk az Adózónán a hipa-csökkentéssel kapcsolatos gyakran ismételt kérdésekről (az összefoglaló a TruTax honlapján is olvasható). Cikkünkben a leggyakrabban felmerült kérdésekkel kapcsolatban az összefoglaló megírásáig elérhető adóhatósági és jogalkotói jogértelmezéseket, álláspontokat is bemutattuk.

Ezt követően előző hét pénteken a Pénzügyminisztérium kiadott egy sajtóközleményt, amelyben számos kérdésre konkrét és rövid válaszokat adtak a 21NYHIPA nyilatkozattal, az adómérték csökkentésével és a KKV minősítés meghatározásával kapcsolatban.

Ugyanezen a napon este az adóhatóság is közzétett egy tájékoztatót a honlapján a témával összefüggésben gyakran ismételt kérdésekről (amit aztán 2021. február 26-án frissített). Ebben az anyagban részletes válaszok és iránymutatások olvashatók a KATA-alanyok tételes iparűzési adókötelezettsége esetével, a telephely bejelentésével, a 21NYHIPA nyilatkozat benyújtásával, valamint a KKV minősítéssel kapcsolatban.

Emellett a NAV pótólt egy korábbi hiányosságot is, és készített egy külön hipaelőleg-kedvezmény nyilatkozatot az adószámmal nem rendelkező mezőgazdasági őstermelőkre.

Számos nyitott kérdés tehát megválaszolásra került, és a bizonytalanságok egy része megszűnt. Javasoljuk minden ügyfelünknek és partnerünknek, hogy a NAV tájékoztatóját figyelemmel olvassák át, és a hipa könnyítéssel kapcsolatos teendőket az abban foglaltaknak megfelelően végezzék el.

Fontos információ, hogy az a vállalkozó sem veszíti el jogát a kisebb összegű adóelőleg fizetésére, aki nyilatkozatát nem tudja (tudta) határidőben (2021. február 25-ig) elküldeni. Ez igazolási kérelemmel később is pótolható, ám érdemes legkésőbb az adóelőleg megfizetésének az időpontjáig kimenteni a késedelmet, és pótolni a mulasztást.

NAV figyelő

Februári NAV figyelő

Az alábbiakban összegyűjtöttük a NAV honlapján az elmúlt hetekben közzétett fontosabb tájékoztatókat és iránymutatásokat.

Februárra is érvényesek a kedvező szabályok (2021.02.08.)

BREXIT információk (2021.02.11.)

Megemelt minimálbér és garantált bérminimum az adójogviszonyokban – gyakorlati kérdések és válaszok (2021.02.12.)

2021/1. Adózási kérdés – Az új lakások, lakóingatlanok értékesítésének adómértéke (2021.02.15.)

Adatlapok fizetési könnyítésre és/vagy mérséklésre irányuló kérelmek elbírálásához (2021.02.19.)

Az “Adószámmal nem rendelkező mezőgazdasági őstermelő nyilatkozata hipaelőleg-kedvezmény érvényesítéséről” elnevezésű nyilatkozat elérhetősége (2021.02.19.)

A személyi kedvezmény (2021.02.25.)

Gyakran ismételt kérdések a hipa-kedvezménnyel kapcsolatban (2021.02.26.)

Gépjárműadóval kapcsolatos gyakran ismételt kérdések (2021.02.27.)

hipa-csökkentés

Hipa-csökkentés: gyakran ismételt kérdések

Az előző év decemberében megalkotott rendeletek alapján a meghatározott előírásoknak megfelelő mikro-, kis- és középvállalkozások jelentős helyi iparűzési adó- és adóelőleg csökkentést vehetnek igénybe. Esetükben a helyi iparűzési adó mértéke 1%-ra, az adóelőleg pedig 50%-kal csökkenhet.

A szabályozással és a kedvezmény igénybevételével kapcsolatban számos kérdés és bizonytalanság merült fel az elmúlt hetekben. Az alábbiakban ezekre a tipikus, és bizonyára sokakat foglalkoztató kérdésekre igyekszünk részben választ adni, részben lényeges szempontokra rámutatni.

Az összefoglalóval kapcsolatban fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy az az elmúlt időszakban az adóhatóságok és a jogalkotó által kiadott tájékoztatásokon és iránymutatásokon alapul, ezáltal a jelenlegi jogértelmezést mutatja. Ugyanakkor számos esetben vannak még nyitott kérdések, valamint egyes esetekben ellentmondások, melyek alapján feltételezhető, hogy az adóhatóság és/vagy a jogalkotó további iránymutatást, tájékoztatót ad ki. Emellett megjegyezzük, hogy az alábbiakban tárgyalt kérdéskörökön kívül is van jó pár értelmezési kérdés, amellyel kapcsolatban javasoljuk a körültekintő eljárást, a speciális helyzetek, kérdéskörök tekintetében pedig az érintett hatóságok véleményének kikérését.

Mely vállalkozók jogosultak igénybe venni az adó mértékének 1%-ra történő csökkentését, valamint az 50%-os adóelőleg kedvezményt?

A 639/2020. kormányrendelet alapján mindkét könnyítést a KKV törvény (2004. évi XXXIV. törvény) által meghatározott mikro-, kis- és középvállalati (KKV) méretnek megfelelő Helyi adókról szóló törvény (1990. évi C. törvény) szerinti vállalkozások azon része jogosult igénybe venni, akiknek az éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 4 milliárd forint.

Első körben tehát a helyi iparűzési adó kötelezetteknek a KKV törvény által meghatározott valamennyi KKV „méret” szabálynak meg kell felelniük, azzal az eltéréssel, hogy a nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg legfeljebb 4 milliárd forint lehet. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy például egy 250 fős, vagy e feletti foglalkoztatotti létszámmal rendelkező vállalkozás árbevétele és/vagy mérlegfőösszege hiába van 4 milliárd forint alatt, nem tudja igénybe venni az iparűzési adó könnyítést.

Értelmezésünk szerint a kormányrendelet szerinti KKV minősítés meghatározása kapcsán is érvénnyel bír az állami adóhatóság által kiadott 2017/49. Adózási kérdés. Ennek megfelelően a foglalkoztatottak létszámára vonatkozó feltételnek minden esetben teljesülnie kell, míg az éves nettó árbevételre, illetve a mérlegfőösszegre előírt vagylagos kritériumok közül elegendő az egyik teljesülése a KKV minősítéshez.

Mely év adatai alapján kell megállapítani a KKV minőségnek való megfelelést?

Az adóelőleg 50%-kal történő csökkentésével kapcsolatban a 639/2020. kormányrendelet 2. § (3) bekezdése konkrétan meghatározza, hogy melyik év adataival szükséges kalkulálni a kormányrendelet szerinti KKV minősítés megállapítása során.

A beszámoló készítésére kötelezett vállalkozónak a 2021. évben kezdődő adóév első napján rendelkezésre álló utolsó, a Számviteli törvény (2000. évi C. törvény) szerint készített és elfogadott beszámolót (a naptári éves adózó esetén ez a 2019. évi beszámoló), vagy elfogadott beszámoló hiányában a becsült mérlegfőösszeg, árbevétel- és létszámadatokat kell figyelembe vennie. A beszámoló készítésére nem kötelezett vállalkozó a 2020. évben végződő adóév árbevétel- és létszámadatai, a 2021. évben tevékenységét kezdő vállalkozó pedig a becsült árbevétel- és létszámadatok alapján kalkulál.

Az adó mértékének 1%-ra történő csökkentésével kapcsolatban a kormányrendelet nem állapít meg ilyen konkrét előírásokat. Ezek alapján arra lehetne következtetni, hogy az adócsökkentés esetén is az adóelőleg kapcsán használt adatokból szükséges kiindulni. Ugyanakkor ismeretes számunkra olyan jogértelmezés is a Pénzügyminisztérium részéről, mely szerint az adócsökkentés kapcsán a 4 milliárd forintos értékhatár a 2021-ben végződő adóév nettó árbevételére vagy mérlegfőösszegére vonatkozik. Ebből pedig az a következtetés is levonható, hogy az adócsökkentés esetében a 2021-ben végződő adóév adataival kell kalkulálni.

Meglátásunk szerint ez az értelmezés nem olvasható ki a kormányrendeletből, illetve ha a kormányrendelet 1. §-át valóban így kell értelmezni, akkor az számos további kérdést vet(het) fel (pl. mi történik abban az esetben, ha a 2019. évi beszámoló alapján a vállalkozó jogosult az adóelőleg csökkentésre, míg a 2021-ben végződő adóév adatai alapján az adó mértékének csökkentésére nem?).

A KKV minőség megállapítása során a kapcsolódó és partnervállalkozások adatait szükséges figyelembe venni?

Az általunk ismert pénzügyminisztériumi álláspont, valamint a NAV honlapján elérhető 21HIPA nyomtatvány kitöltési útmutatója alapján a kormányrendelet szerinti KKV minősítés meghatározása során a KKV tv. szerinti kapcsolódó és partnervállalkozások adataival is szükséges számolni.

A KKV minőség megállapítása során a KKV tv. szerinti ún. kétéves szabályt is alkalmazni kell?

Amennyiben a 639/2020. kormányrendelet adóelőleg csökkentéssel kapcsolatos előírásait nézzük, akkor meglátásunk szerint mivel ebben az esetben a jogszabály konkrétan megjelöli azt az évet (éveket), mely alapján a KKV minősítést el kell végezni, így a „kétéves szabályt” (KKV tv. 5. § (3) bekezdés) nem kell alkalmazni.

Ahogy a fentiekben utaltunk arra, az adócsökkentés esetében ilyen, konkrét évre történő utalás nem történik. Emellett értelmezésünk szerint a kormányrendelet 1. §-a kizárólag az árbevétel és mérlegfőösszeg adatokra ad megszorító szabályt a KKV kritériumok tekintetében (lásd a fenti 4 milliárdos küszöböt). Mindezekből az következne, hogy az adócsökkentés kapcsán szükséges alkalmazni a „kétéves szabályt”.

Ezt látszik megerősíteni a már említett 21HIPA nyomtatvány kitöltési útmutatója is. Az útmutató konkrétan nem említi az adott előírást, ugyanakkor az a következők szerint fogalmaz: „egyebekben a KKV törvény szerinti KKV mikro-, kis- és középvállalkozásra vonatkozó egyéb előírásai (pl.: létszámkritérium, partnervállalkozásokra vonatkozó összeszámítási szabály) változatlanul alkalmazandóak”.

Ezzel szemben ismeretes számunkra olyan jogértelmezés is a Pénzügyminisztérium részéről, mely szerint a „kétéves szabály” azért nem alkalmazandó, mert a kormányrendeletben lévő 4 milliárdos küszöbérték szabály kontextusa kizárja annak alkalmazhatóságát. E tekintetben tehát szükséges lenne az előírások pontosítása és/vagy az egységes jogértelmezés kialakítása.

Telephelyek bejelentésének kérdése az önkormányzati adóhatóságok részére

Fontos kiemelni, hogy az érintett vállalkozók csak akkor tudnak az 50%-os adóelőleg csökkentéssel élni, ha azzal kapcsolatban legkésőbb 2021. február 25-éig a 639/2020. kormányrendelet 2. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozatot nyújtanak be a székhelyük, telephelyük szerinti önkormányzati adóhatóságnak. A nyilatkozatot a 21NYHIPA nyomtatványon az állami adóhatósághoz, elektronikus módon kell beadni. Meglátásunk szerint a 2021. adóév tekintetében az év végi adókönnyítés érvényesítésétől a fenti nyilatkozat hiányában sem esnek el a vállalkozók, hiszen azt majd az éves adóbevallásukban tudják érvényesíteni.

E tekintetben tipikus gyakorlati kérdésként merül fel, hogy az önkormányzati adóhatóság rendelkezik-e adatokkal a vállalkozások Helyi adókról szóló törvény szerinti telephelyeit illetően. Véleményünk szerint – és ezt erősíti meg például a Fővárosi Önkormányzat honlapján megjelent tájékoztató is – amennyiben korábban ez a bejelentés megtörtént az állami adóhatósághoz (az Art. 1. melléklete erre lehetőséget ad, ugyanakkor nem teszi kötelezővé a Htv. szerinti telephely bejelentését) akkor igen, mert a Helyi adókról szóló törvény 42/E. §-a alapján az állami adóhatóság naponta, elektronikus úton továbbítja a nála meglévő Htv. szerinti székhely, telephely és egyéb meghatározott adatokat az önkormányzati adóhatóságok részére.

Természetesen, ha egy vállalkozás ezeket a bejelentéseket nem tette meg, akkor azt pótolnia kell az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványokon (ezt az Adótanácsadók egyesületének közleménye is megerősíti). Ennek a mulasztásnak a pótlása nemcsak az itt tárgyalt helyi iparűzési adóelőleg kedvezmény igénybevétele miatt, hanem más hátrányos jogkövetkezmények elkerülése miatt is fontos. Ilyen elmaradások tipikusan például, amikor egy vállalkozás egy, a székhelyétől eltérő önkormányzat területén bérel egy raktárat, vagy amikor egy őstermelő a lakóhelyétől eltérő önkormányzat területén bérel egy földterületet és azon gazdálkodik, következésképpen a Htv. szerint telephelye keletkezik.

Végezetül megjegyezzük, hogy a Helyi adókról szóló törvénynek külön definíciója van a vállalkozások telephelyére vonatkozóan. Így ezeket nem lehet megfeleltetni a cégnyilvánosságról, a társasági adóról, az általános forgalmi adóról, az adózás rendjéről szóló törvényekben, stb. vagy akár a kettős adózást elkerülő egyezményekben lévő telephely fogalmaknak.

A tételes hipa adóalapot választó KATA-s vállalkozóknak is nyilatkozniuk kell az 50%-os adóelőleg csökkentés igénybevételéről?

A Helyi adókról szóló törvény 39/B. §-a alapján azokat a kisadózó vállalkozásokat nem terheli adóelőleg bejelentési kötelezettség, akik adóalapjuknak önkormányzatonként a 2,5 millió forintot választották (ez egy döntési lehetőség). Azaz ezek a vállalkozások, amennyiben így döntöttek korábban, a fentiekben említett, adóelőleg csökkentéssel kapcsolatos nyilatkozatot nem kell megtenniük az önkormányzati adóhatóság felé. Tudomásunk szerint a Fővárosi Önkormányzat már meg is kezdte ezeknek a kisadózóknak az adófolyószámláján az adóelőlegek előírásának felére csökkentését (azaz összesen 25.000 Ft összegben jóváírtak csökkentést).

DAC6

Elérhető a PM tájékoztatója a DAC6 szabályokról

A Pénzügyminisztérium az elmúlt héten kiadott egy tájékoztatót a határon átnyúló konstrukciókra vonatkozó adatszolgáltatási szabályokról (DAC6).

A tájékoztató többek között részletes útmutatást, és számos esetben szemléltető példát ad az adatszolgáltatással kapcsolatos információkról, valamint az egyes fogalmak (pl. konstrukció, közreműködő, érintett adózó) és ismertetőjegyek (pl. főelőny vizsgálatára irányuló teszthez kapcsolódó általános és különös ismertetőjegyek, határokon átnyúló ügyletekhez kapcsolódó különös ismertetőjegyek) értelmezéséről.

A nemzetközi ügyletekben résztvevő adózóknak és a közreműködőknek (pl. adótanácsadók, ügyvédek, könyvvizsgálók, könyvelők) mindenképpen érdemes átolvasni a tájékoztatót.

A Pénzügyminisztérium tájékoztatója a következő linken érhető el: PM tájékoztató

veszélyhelyzet meghosszabbítása

Meghosszabbították a veszélyhelyzetet

2021. január 29-én megjelent a Magyar Közlönyben a 27/2021. Korm. rendelet. A rendelet egyrészt 2021. február 8-tól a gyakorlatban meghosszabbítja a veszélyhelyzetet, másrészt (szintén február 8-tól) számos kormányrendeletet újból hatályba léptet a 2021. február 7-én hatályos szöveggel.

Ezen, újból hatályba léptetésre kerülő kormányrendeletek közé tartoznak többek között az alábbiak:

  • az egyes veszélyeztetett ágazatok, tevékenységek (pl. éttermi, mozgó vendéglátás, filmvetítés, előadó-művészet, testedzési szolgáltatás) adófizetési kedvezményével és bértámogatásával, valamint a szálláshely-szolgáltatók foglalásaik kieséséből származó költségeinek megtérítésével kapcsolatos kormányrendelet (485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet)
  • elvitelre vagy házhoz szállítással értékesített étel- és ital 5%-os áfájával, valamint a turizmusfejlesztési hozzájárulás és az idegenforgalmi adó kedvezménnyel kapcsolatos kormányrendelet (498/2020. (XI. 13.) Korm. rendelet)
  • a digitális oktatással érintett családok támogatásával kapcsolatos kormányrendelet (501/2020. (XI. 14.) Korm. rendelet)
  • a helyi adó és a települési adó mértékének növelését, valamint új helyi adó, új települési adó bevezetését megtiltó kormányrendelet (535/2020. (XII. 1.) Korm. rendelet)
  • a helyi iparűzési adó mértékének 1%-ban történő maximalizálásával kapcsolatos kormányrendelet (639/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet)
  • a K+F tevékenységet végző munkavállalók foglalkoztatásának támogatásával kapcsolatos kormányrendelet (693/2020. (XII. 29.) Korm. rendelet)
  • a minimálbérhez kapcsolódó jogosultságok felülvizsgálatával kapcsolatos kormányrendelet (21/2021. (I. 28.) Korm. rendelet)
  • a veszélyhelyzet ideje alatt igénybe vehető szakképzésihozzájárulás-fizetési kedvezménnyel kapcsolatos kormányrendelet (22/2021. (I. 28.) Korm. rendelet)

A fentiek kapcsán az egyes veszélyeztetett ágazatok, tevékenységek adófizetési kedvezményével és bértámogatásával kapcsolatos kormányrendelet 2021. január 30-i hatállyal módosításra került. Ennek következményeként az érintett ágazatok, tevékenységek 2021. február hónapban is szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulási, rehabilitációs hozzájárulási és KIVA kedvezményben részesülnek a rendeletben meghatározott feltételek teljesülése esetén. Továbbá ezen ágazatokban működő vállalkozások 2021. február hónapban is igényelhetnek bértámogatást, szintén a rendeletben megadott feltételek mellett.

2-box

Szakho: veszélyhelyzeti szabályok

2021. január 28-án megjelent a veszélyhelyzet ideje alatt igénybe vehető szakképzésihozzájárulás-fizetési kedvezményről szóló 22/2021. Korm. rendelet a Magyar Közlönyben. A Korm. rendelet szerinti előírások 2021. január 29-én léptek hatályba (a Korm. rendelet alapján ezek az előírások 2021. február 8-án hatályukat vesztették volna, ugyanakkor a 2021. január 29-én megjelent 27/2021. Korm. rendelet ezt felülírta, aminek következményeként ezek az előírások február 7-ét követően is hatályban maradnak).

A veszélyhelyzeti előírások két területet érintenek: egyrészt a szakképzési hozzájárulás alanyainak körét, másrészt a szakképzési hozzájárulás alapját.

Hozzájárulásra kötelezett

A Szakképzési törvény értelmében szakképzési hozzájárulásra kötelezett a gazdálkodó szervezet, ha belföldön székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel rendelkezik vagy üzletvezetésének helye belföld.

Ettől eltérően a Korm. rendelet alapján a szakképzési hozzájárulásra kötelezettek köre a következő:

  • a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet (az egyéni vállalkozó kivételével),
  • az Szja tv. szerinti egyéni vállalkozó és
  • a belföldön vállalkozási tevékenységet folytató külföldi adóügyi illetőségű személy, ha belföldön székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel rendelkezik, vagy üzletvezetésének helye belföld.

Hozzájárulás alapja

A Szakképzési törvény alapján a szakképzési hozzájárulás alapja a szakképzési hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapja.

Ehhez képest a Korm. rendelet annyiban tartalmaz eltérő szabályokat, hogy 2021. január 1-jétől a szakképzési hozzájárulás alapjába nem tartoznak bele a következő jövedelmek:

  • béren kívüli juttatások (pl. SZÉP-kártya alszámlák keretösszegeit, valamint a rekreációs keretösszeget meg nem haladó juttatás)
  • béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások (pl. SZÉP-kártya alszámlák keretösszegeit, valamint a rekreációs keretösszeget meghaladó juttatás, reprezentáció, üzleti ajándék, csekély értékű ajándék)
  • kamatkedvezményből származó jövedelem
  • a vállalkozásból kivont jövedelem
  • az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem
  • az osztalék, vállalkozói osztalékalap
  • az árfolyamnyereségből származó jövedelem
  • az Szja tv. 1/B. § hatálya alá tartozó természetes személy e tevékenységből származó jövedelme
minimálbér

Minimálbér és garantált bérminimum

2021. január 28-án a minimálbérrel és a garantált bérminimummal kapcsolatban két kormányrendelet is megjelent a Magyar Közlönyben: az egyik a konkrét összegek megállapításáról, a másik a minimálbérhez kapcsolódó jogosultságok felülvizsgálatáról.

A 20/2021. Korm. rendelet alapján 2021. február 1-jétől a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló havi minimálbére 167.400 forint, míg a havi garantált bérminimum összege 219.000 forint. Ugyanez a havi bér illeti meg a teljesítménybérben foglalkoztatottakat is a teljesítménykövetelmények 100%-os és a teljes munkaidő teljesítése esetén.

Az előbbiek szerinti összegeket, valamint a Korm. rendelet egyéb előírásait első alkalommal a 2021. február hónapra járó munkabérek megállapításánál kell alkalmazni. Ugyanakkor ezzel kapcsolatban a 21/2021. Korm. rendelet további előírásokat tartalmaz.

Ezek alapján, ahol jogszabály rendelkezése szerint valamely jogosultság megállapításának vagy felülvizsgálatának a tárgyév januárjában érvényes kötelező legkisebb munkabér vagy a garantált bérminimum az alapja, ott a fentiekben megadott minimálbér vagy garantált bérminimum alapján a jogosultságot 2021. február 28. napjáig ismételten meg kell állapítani vagy felül kell vizsgálni.

K+F bértámogatás

Kutató-fejlesztők: újra elérhető a bértámogatás

2020. december 30-ától újra igényelhető bértámogatás a kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalókkal kapcsolatban. Az alábbiakban a támogatással kapcsolatos főbb tudnivalókat foglaltuk össze.

Támogatásban részesíthetők köre

A vissza nem térítendő támogatást azon munkaadó igényelheti, aki az Innovációs törvény szerinti kutató-fejlesztőt foglalkoztat vagy foglalkoztatni kíván (kutató-fejlesztőnek az a természetes személy minősül, aki új ismeret, szellemi alkotás, termék, szolgáltatás, eljárás, módszer, rendszer létrehozásával, fejlesztésével vagy ezt célzó projektek megvalósításának irányításával foglalkozik).

A támogatás összege

A támogatás összege a következők szerint alakul:

  • ha a munkavállaló bruttó munkabére 670.000 forint, vagy ezt meghaladó összeg, akkor a támogatás havi összege 318.920 forint,
  • ha a munkavállaló bruttó munkabére a 670.000 forintot nem éri el, akkor a támogatás havi összege a 318.920 forintnak a munkavállaló bruttó munkabére és a 670.000 forint arányával számított összege.

A támogatás a támogatási kérelem benyújtását követően legfeljebb három hónapra vehető igénybe.

A támogatás igénybevételének feltételei

A munkaadónak támogatás iránti kérelmet kell benyújtania a székhelye, illetve telephelye szerint illetékes kormányhivatalhoz.

A munkaadó a támogatás igénybevételekor a következőket vállalja:

  • a munkavállalót legalább a támogatás időtartamával megegyező időtartamig továbbfoglalkoztatja,
  • a munkavállaló munkabérét nem csökkenti a támogatás és továbbfoglalkoztatás időtartama alatt.

A támogatással kapcsolatos egyéb részletszabályokat a 693/2020. (XII. 29.) Korm. rendelet tartalmazza.

ipa csökkentés

Hipa-csökkentés: megjelentek a részletszabályok

2020. december 22-én megjelentek a helyi iparűzési adó könnyítéssel (gyakran ún. iparűzési adó felezésként említett intézkedéssel) kapcsolatos részletszabályok a Magyar Közlönyben. A kezdeti bejelentésekhez és hírekhez képest így pontosan meghatározásra került, hogy mely vállalkozók és milyen feltételek teljesülése esetén érintettek a hipa-csökkentéssel. Az alábbiakban a főbb tudnivalókat foglaltuk össze.

Az adócsökkentéssel érintett vállalkozók köre

A 639/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet alapján az adócsökkentésben az a helyi adókról szóló törvény szerinti vállalkozó érintett, amely „azzal felel meg a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: KKV törvény) szerinti mikro-, kis- és középvállalkozássá minősítés feltételeinek, hogy esetében a KKV törvény 3.  § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg értékhatár legfeljebb 4 milliárd forint”.

A Korm. rendelet 2. § (3) bekezdése részletezi, hogy milyen adatok alapján kell megállapítani a mikro-, kis- és középvállalkozás minőségnek való megfelelést. A beszámoló készítésére kötelezett vállalkozónak a 2021. évben kezdődő adóév első napján rendelkezésre álló utolsó, a számvitelről szóló törvény szerint készített és elfogadott beszámolót, vagy elfogadott beszámoló hiányában a becsült mérlegfőösszeg, árbevétel- és létszámadatokat kell figyelembe vennie. A beszámoló készítésére nem kötelezett vállalkozó a 2020. évben végződő adóév árbevétel- és létszámadatai, a 2021. évben tevékenységét kezdő vállalkozó pedig a becsült árbevétel- és létszámadatok alapján kalkulál.

Az adócsökkentés mértéke

A Korm. rendelet előírásai értelmében ha a 2021. évben végződő adóévben az önkormányzat rendelete alapján a helyi iparűzési adó mértéke meghaladja az 1%-ot, akkor a kedvezményezett körbe tartozó vállalkozók esetében a 2021. évben végződő adóévben a ténylegesen alkalmazandó adómérték 1% (felezés a gyakorlatban tehát csak akkor valósul meg, ha az adó mértéke 2%).

Ez az adócsökkentés állami támogatásnak minősül, így az igénybevétele során az uniós jogi állami támogatási szabályokkal való összeegyeztethetőségre is tekintettel kell lenni. Az ezzel kapcsolatos részletszabályokat a 640/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet tartalmazza.

Az adócsökkentés eredményeként az érintett vállalkozóknak a 2021. évben, az adott előleg-fizetési időpontban esedékes – a helyi adókról szóló törvény szerint bevallott és a 2021. évben az önkormányzati adórendelet szerinti adómértékkel bevallandó – adóelőleg 50%-át kell az egyes esedékességi időpontokban megfizetni.

Az adóelőleg felezésének feltétele, hogy a vállalkozó 2021. február 25-ig a székhelye, telephelye szerinti önkormányzati adóhatóság számára nyilatkozatot tesz, valamint bejelenti a telephelyének címét az állami adó- és vámhatósághoz (ha azt az adózás rendjéről szóló törvény alapján még nem tette meg).

A nyilatkozat kizárólag az állami adó- és vámhatóságon keresztül, elektronikus úton, az állami adó- és vámhatóság által rendszeresített elektronikus nyomtatványon nyújtható be, és abban a vállalkozó az alábbiakról nyilatkozik:

  • mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősül,
  • az adócsökkentés 640/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet szerinti támogatástartalmának megfelelő összeget jogosult igénybe venni átmeneti támogatásként,
  • 2019. december 31-én nem minősült a 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 6.  § (4a)–(4b)  bekezdése szerinti nehéz helyzetű vállalkozásnak.

Az állami adó- és vámhatóság a fentiek szerinti nyilatkozatot elektronikus úton megküldi a vállalkozó székhelye és az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott telephelye szerinti önkormányzati adóhatóság számára.

tax changes 2021

Év végi adótörvény módosítások

Az év végével több adótörvény módosítást is elfogadott az Országgyűlés. Az alábbiakban a főbb változtatásokat, módosításokat foglaltuk össze adónemenként és témakörönként.

 

Személyi jövedelemadó

Személyi kedvezmény

A jelenlegi előírások értelmében a súlyosan fogyatékosnak minősülő magánszemély az összevont adóalapját terhelő adót csökkentheti havonta a minimálbér 5 százalékának megfelelő összeggel (jelenleg 8050 forinttal).

A 2021. január 1-jétől hatályba lépő módosítás – a jogosultságot megalapozó feltételeket változatlanul hagyva – adóalapból érvényesíthető kedvezménnyé alakítja át a személyi kedvezményt. Az új előírás alapján a jogosult magánszemély havonta a minimálbér egyharmadával (száz forintra kerekítve) csökkentheti az összevont adóalapját.

A személyi kedvezmény a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét követő, de az első házasok kedvezményét és a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető.

Rekreációs keretösszeg

A 2021. január 1-jétől hatályos szabályok eredményeként a költségvetési szférába tartozó munkáltatók is nettó 450 ezer forintig terjedő összegben adhatnak béren kívüli juttatást (a jelenlegi 200 ezer forintos értékhatár helyett) munkavállalóiknak kedvező adózási feltételek mellett.

Az egyéb előírások változatlan formában maradnak (a keretösszeg arányosítása, ha a munkaviszony nem egész évben áll fenn; keretösszeg felett juttatott rész egyes meghatározott juttatásként adózik; átmeneti szabályok 2021. június 30-ig a keretösszeg és a szocho tekintetében).

Adómentes lakáscélú támogatás

A Kormány által elfogadott Otthonteremtési Akcióterv keretében 2021. január 1-jétől bevezetésre kerül a gyermeket nevelő családok otthonfelújítási támogatása. A 2020. november 27-től hatályos módosítás a kormányrendelet szerinti támogatással egészíti ki az Szja tv. egyes lakáscélú támogatások adómentességéről rendelkező pontját.

Védőoltás, járványügyi szűrővizsgálat adómentessége

A kialakult járványhelyzetre tekintettel a 2020. november 27-től hatályos módosítások alapján adómentes bevételnek minősül az az eset is, amikor a kifizető bármilyen formában védőoltást, járványügyi szűrővizsgálatot biztosít a magánszemély számára.

Az adómentesség a juttatás időpontjától függetlenül fennáll, tehát akkor sem kell adóköteles jövedelmet megállapítani, ha az új típusú koronavírus járvány első hullámának időszakában végeztek szűrővizsgálatot a kifizető finanszírozása mellett.

 

Társasági adó

Ellenőrzött külföldi társaság

2021. január 1-jei hatállyal a nem együttműködő állambeli külföldi személy vagy telephely – a jövedelmére vonatkozó adóalap-növelő tétel szempontjából – nem alkalmazhatja az ellenőrzött külföldi társasággá minősülés alóli kivételeket. A nem együttműködő államok listáját miniszteri rendelet fogja meghatározni.

Az ellenőrzött külföldi társasági minőséggel összefüggő osztalékra, tőkekivonásra vonatkozó társasági-adóalap módosító tétel 2020. november 27-i hatállyal kiegészítésre került annak érdekében, hogy a valódi jogügyletekhez kapcsolódó osztalék-rész, tőkenyereségrész mentesülhessen az adózás alól. Ezáltal a valódi és nem valódi jogügylettel egyaránt rendelkező ellenőrzött külföldi társaságra vonatkozóan csak a nem valódi jogügylet esik magyar társasági adókötelezettség alá.

Telephely keletkezése

2021. január 1-jétől a nyújtott szolgáltatások telephelyet keletkeztetnek, ha a magyar jelenlétet – fizikai dologhoz kötődő hely hiányában – csak a munkavállalók vagy természetes személyek általi szolgáltatásnyújtás jelenti, feltéve, hogy a szolgáltatás időtartama a 183 napot meghaladja. A kapcsolódó projekteket együttesen kell vizsgálni az időintervallumra vonatkozó jogszabályi előírás vizsgálatakor.

Az előbbiek mellett további változás, hogy jövő év elejétől egyezményes helyzetben minden esetben telephely keletkezik, ha az egyezményi telephely fogalomnak való megfelelés fennáll, következésképpen az egyezmény akkor is elsődleges lesz a Tao. törvényhez képest, ha a Tao. törvény alapján nem keletkezne telephely.

Kapcsolt vállalkozással szembeni behajthatatlan követelés

A 2021. január 1-jétől hatályos módosításnak megfelelően a kapcsolt vállalkozással szembeni behajthatatlan követelésre vonatkozó külön nyomtatványon történő bejelentés helyett az adózónak az adóalap-csökkentési jogcím érvényesítéséhez az érintett kapcsolt vállalkozásról, továbbá az ügyletet megalapozó, valós gazdasági okokról külön nyilvántartást kell vezetnie.

Kamatlevonás korlátozása

2020. november 27-i hatállyal módosításra került a kamatlevonás korlátozásával összefüggően a csoportszinten megállapított adóalap-növelési kötelezettség egyes csoporttagokra figyelembe veendő részaránya. Az egyedi adóalapokban a le nem vonható tétel nettó finanszírozási költség arányos összegét kell figyelembe venni (a korábbi szabályok alapján adózási EBITDA arányosan kellett számolni). Az adóalap-növelési kötelezettség csoportszintű összegét (939.810.000 forint) a módosítás nem érint. Az új előírást a 2020-ban kezdődő adóévben az adózó választása szerint alkalmazza.

Tőkekivonási adó

2021. január 1-jétől hatályos módosítás értelmében a tőkekivonási adó (exit tax) részletekben történő megfizetése nemcsak az üzletvezetési hely áthelyezése, hanem az eszközök vagy a belföldi telephely által folytatott üzleti tevékenység áthelyezése esetén is alkalmazható.

Energiahatékonysági beruházás, felújítás adókedvezménye

A 2020. december 28-án hatályba lépő módosítás alapján a személygépkocsi és elektromos személygépkocsi vásárlása esetén az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezményét nem lehet igénybe venni, kivéve a jogszabályban meghatározottak szerinti nagy rakodóterű személygépkocsi esetében. A pályázati úton történő támogatás lehívást e szigorítás nem befolyásolja, csak vállalati adókedvezmény nem lesz igénybe vehető.

Az új előírásokat első alkalommal a 2020. december 28-át követően megkezdett, energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások, felújítások tekintetében kell alkalmazni.

Fejlesztési tartalékképzés

A módosítások alapján 2021. január 1-jétől a fejlesztési tartalékképzés alapján igénybe vehető társasági adóalap-csökkentő tétel az adóévi adózás előtti nyereség összegéig vehető igénybe. A 10 milliárd forintos korlát megszűnik.

Megállapított, de ki nem fizetett osztalék elengedése

A számviteli törvény módosítására tekintettel 2021. január 1-jétől hatályon kívül helyezésre kerül az a rendelkezés, amely a társasági adóalap csökkentését írja elő a megállapított, ki nem fizetett osztalék elengedése esetén.

 

KIVA

Belépési és kilépési értékhatár

A módosítások következtében 2020. december 1-jével a kisvállalati adóban a belépési értékhatárok közül a bevételi értékhatár és a mérlegfőösszeg szerinti értékhatár 3 milliárd forintra emelkedett. Emellett 2021. január 1-jei hatállyal a kisvállalati adóalanyiság megszűnésének értékhatára 6 milliárd forintra emelkedik.

Adóalanyiság megszűnése

A jelenleg hatályos szabályok értelmében a kisvállalati adóalanyiság megszűnik az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válásának napját magában foglaló negyedév utolsó napjával, ha az adóalany állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása a naptári év utolsó napján meghaladja az 1 millió forintot.

2021. január 1-jei hatállyal annyibán változik ez az előírás, hogy az adóalanyiság mégsem szűnik meg, ha az adóalany az adótartozását az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válásáig megfizeti.

 

KATA

A módosítások 2021. január 1-jei hatállyal kiegyenlítő szorzót iktatnak be a kisadózó vállalkozással kapcsolt vállalkozási jogviszonyban álló külföldi jogi személytől származó bevétel, illetve a külföldi kifizetőtől származó 3 millió forintot meghaladó összegű bevétel esetében, tekintettel arra, hogy ezekben az esetekben a 40%-os mértékű adó nem a kifizetőt, hanem a kisadózó vállalkozást terheli: az adó alapja ezen esetekben az adott bevétel(rész) 71,42%-a.

 

Általános forgalmi adó

Csoportos adóalanyiság

2020. november 27-i módosításnak megfelelően az adózók az adóhatóság számára benyújtott kérelemben – meghatározott keretek mellett – megjelölhetik, hogy az áfa-csoport létrehozása, megszüntetése, áfa-csoporthoz történő csatlakozás, illetve abból történő kiválás mely jövőbeli időponttal történjen meg.

A gazdasági életben történő akvizíciók, egyesülések következtében előfordulhat, hogy olyan, vállalkozások válnak egymással kapcsolttá, amelyek különböző áfa-csoport tagjai. A korábbi előírások következtében azonban többnyire nem volt lehetséges, hogy a megszűnő áfa-csoport tagja rögtön a fennmaradó áfa-csoport tagjává váljon.

Ezt a problémakört kezelendő a 2020. november 27-én hatályba lépő módosítások átmeneti időszakot állapítanak meg, amíg az egymással kapcsolt vállalkozások fenntarthatják a kapcsolttá válás előtti áfa-csoportjaikat. Ez az átmeneti időszak áll rendelkezésre ahhoz, hogy a vállalkozások megtehessék a szükséges lépéseket arra vonatkozóan, hogy a korábbi több áfa-csoport tagjai az egyetlen fennmaradó áfa-csoport tagjaivá válhassanak anélkül, hogy létrejönne olyan időszak, amikor nem tagjai sem a megszűnő, sem a fennmaradó áfa-csoportnak. Az átmeneti időszak 8 hónap, melyet a megszüntetendő csoportos adóalany indokolt kérelmére az adóhatóság egyszer 8 hónappal meghosszabbíthat.

Elektronikus kereskedelem

Az uniós jogharmonizáció eredményeként az elektronikus kereskedelmet szabályozó új rendelkezések, valamint kapcsolódó törvénymódosítások kerülnek bevezetésre 2021. július 1-jétől.

Távértékesítés

A módosítások részeként a következő évtől az Áfa tv. meghatározza, hogy mi minősül Közösségen belüli távértékesítésnek, valamint harmadik államból vagy harmadik állam területével egy tekintet alá eső területről importált termék távértékesítésének.

A Közösségen belüli távértékesítések esetében a főszabály alapján a termék annak rendeltetési helye szerint adóztatandó, azaz abban a tagállamban, ahol a termék a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor van. Ugyanakkor a távolról is nyújtható szolgáltatásokkal kapcsolatos szabályokhoz hasonlóan a 10.000 eurós értékhatárt meg nem haladó Közösségen belüli távértékesítések esetén teljesítési helynek a letelepedés szerinti tagállam minősül, azzal, hogy az adózónak lehetősége van az értékhatár alatt is választani a főszabály szerinti adózást (az értékhatár felett a főszabály alkalmazása kötelező).

Egyablakos rendszer

Az ún. egyablakos rendszer alkalmazhatósága kibővítésre kerül, így a távolról is nyújtható szolgáltatások mellett a Közösség más tagállamában letelepedett nem adóalany részére nyújtott egyéb szolgáltatások, a Közösségen belüli távértékesítés, és a harmadik államból importált, a 150 eurónak megfelelő pénzösszeg belső értéket meg nem haladó termék távértékesítése kapcsán is használható a rendszer.

Ezzel párhuzamosan az Áfa törvénybe kerülnek át az egyablakos rendszer részletszabályai, azaz 2021. július 1-jétől az Art. helyett az Áfa törvény tartalmazza az egyablakos rendszerekbe történő nyilvántartásba vételre, változás bejelentésre, bevallásra, adófizetésre, nyilvántartási kötelezettségre, valamint az egyablakos rendszerből történő kilépésre, illetve kizárásra vonatkozó előírásokat (azzal, hogy ezeket a szabályokat a vonatkozó európai uniós közvetlenül alkalmazandó jogi aktusokra tekintettel kell alkalmazni).

Az adózókat segíti az a kapcsolódó szabály, miszerint ha az adóalany 2021. április 1-jei hatállyal szerepel az adóhatóság ezen különös szabályozást alkalmazó adózókra vonatkozó nyilvántartásában, akkor automatikusan nyilvántartásba vételre kerül a kiterjesztett egyablakos rendszerben (ez alól kivételt képez az az eset, ha a Közösség területén nem letelepedett adóalany a Közösségen belüli távértékesítés utáni áfa-fizetési kötelezettségének az egyablakos rendszer alkalmazásával kíván eleget tenni).

Ezzel összefüggésben fontos kiemelni, hogy az automatikus nyilvántartásba vételtől függetlenül ezen adóalanyoknak 2021. június 15-ig be kell jelenteniük azokat az adatokat, amelyek az egyablakos rendszer módosításával kapcsolatban pótlólagos adatnak minősülnek a korábbi szabályokhoz képest. Ezen bejelentés elmulasztása esetén az adóhatóság úgy tekinti, mintha az adóalany nem kívánná az egyablakos rendszert a továbbiakban alkalmazni, így törli ezen adóalanyokat az egyablakos rendszerre vonatkozó nyilvántartásából.

Elektronikus felületek

A módosítások az elektronikus kereskedelem adótisztaságának elősegítése érdekében adófizetésre kötelezetté teszik azokat az adóalany elektronikus felületeket (platform), amelyek más adóalany (értékesítő) által történő termék értékesítését segítik elő az elektronikus felület használatával. A platformok adófizetésre kötelezetté tételéhez a törvény fikcióval két ügyletre bontja a termékértékesítést, és úgy tekinti, mintha az adott terméket az értékesítő a platformnak, a platform pedig a megrendelőnek értékesítette volna.

Az új törvényi előírásokban meghatározott eset magában foglalja azt a helyzetet, amikor a platform 150 EUR-t meg nem haladó belső értékű import küldemény távértékesítését, valamint a Közösség területén nem letelepedett adóalany által, a Közösség területén már szabadforgalomban lévő termék értékesítését segíti elő a Közösség területén belül (ide kell érteni azt az esetet is, amikor a termék feladási és rendeltetési helye ugyanaz a tagállam).

Az adóalany által a platform részére történő értékesítés után a főszabály alapján nem keletkezik áfa-fizetési kötelezettség, míg a platformnak a megrendelő tagállamában adót kell fizetni. Ezzel összefüggésben fontos megjegyezni, hogy a platform alkalmazhatja a kiterjesztett egyablakos rendszert is, amennyiben az alkalmazás feltételei teljesülnek.

Kis értékű import küldemények

A Közösségi vámszabályokkal összhangban a harmadik országból érkező, 22 EUR értékhatárt meg nem haladó import küldemények áfa mentessége megszűnik.

Behajthatatlan követelés

A 2021. január 1-jétől hatályos módosítások lehetővé teszik a behajthatatlan követelés címen történő utólagos adóalapcsökkentést abban az esetben is, ha a behajthatatlan követelés alapjául szolgáló ügylet vevője (termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője), vagyis az adós nem minősül általános forgalmi adóalanynak. Ennek következményeként az értelmező rendelkezések is kiegészítésre kerülnek: behajthatatlannak tekinthető azon követelésösszeg is, amelynek megfizetése alól a természetes személyek adósságrendezési eljárása során a bíróság által hozott döntés alapján mentesül a vevő (adós).

Az adóalany vevő esetén az adóalap-csökkentéshez alkalmazandó feltételrendszer megfelelően alkalmazandó nem adóalany vevő esetén is. Ez alól két kivétel van: egyrészt nem adóalany vevővel szemben fennálló követelés esetén nincs szükség előzetes írásbeli értesítésre; másrészt az adóalap-csökkentésnek nem feltétele az esedékességtől számított egy év eltelte olyan követelések esetén, amelyek vonatkozásában a polgári jogi elévülési idő nem haladja meg az egy évet.

Továbbá átmeneti rendelkezés rögzíti, hogy a nem adóalany vevőkkel szemben fennálló, behajthatatlannak minősülő követelés jogcímén történő adóalap-csökkentési szabályok a 2021. január 1. előtt, de 2015. december 31. után teljesített ügyletek esetében is alkalmazhatóak.

Személygépkocsi értékesítése

A hatályos szabályozás értelmében mentes a személygépkocsi értékesítése, amennyiben annak beszerzésekor az előzetesen felszámított áfát nem lehetett volna levonni a levonási tilalom miatt, illetve akkor, ha ilyen tilalom vonatkozott volna az előzetesen felszámított adóra, ha a beszerzést terhelte volna adó. A 2021. január 1-jétől hatályba lépő módosítások egyértelművé teszik, hogy abban az esetben, ha a személygépkocsi beszerzésére vonatkozó levonási tilalmat a továbbértékesítési céllal történt beszerzés egyébként feloldotta volna, a mentesség nem alkalmazható.

Adólevonási jog

A 2020. november 27-től hatályos módosítások megteremtik annak a lehetőségét, hogy amennyiben az adóalany adószámának törlését követően az adóalany adószámát az adóhatóság ismételten megállapítja, az adóalany – a levonási jog feltételeinek sérelme nélkül – éljen az adószám törlését megelőzően keletkezett, előzetesen felszámított adó tekintetében a levonási jogával.

Átmeneti előírás rögzíti, hogy az új szabályokat alkalmazni kell abban az esetben is, ha az adószámot az állami adó- és vámhatóság az új szabályokat bevezető törvénymódosítás hatálybelépését megelőzően, az adó megállapításához való jog elévülési idején belül állapította meg ismételten.

Bevallási tervezet

2021. július 1-jétől hatályos módosítások értelmében az adóalany a bevallási kötelezettségének az adóhatóság által készített bevallás-tervezet felhasználásával (szükség esetén annak módosításával, kiegészítésével) is eleget tehet. Amennyiben az adóalany a tervezetet így kiegészíti, elfogadja, majd benyújtja, úgy kell tekinteni, hogy ezzel teljesíti az általa befogadott számlákra előírt összesítő jelentéstételi kötelezettséget is.

Az adóhatóság első alkalommal a 2021. július 1-jét magában foglaló adómegállapítási időszakról teljesítendő bevallási kötelezettségre vonatkozóan készít bevallás-tervezet. Ugyanakkor egyes speciális esetekben (jogutódlás, bevallás gyakoriság váltás, felszámolási, végelszámolási, kényszertörlési eljárás hatálya alá kerülés vagy az Art. szerinti soron kívüli adóbevallás esetén) ez az új lehetőség csak később, 2022. január 1-jétől vagy 2022. július 1-jétől válik elérhetővé.

Különös adóvisszatérítés

A 2021. január 1-jétől hatályos módosítások bővítik, hogy mely esetekben kérheti vissza az adóalany az áfa összegét különös adó-visszatérítési eljárásban. Ennek megfelelően, ha az adóalanyt fizetendő adó az adósemlegesség elvébe ütközően terheli, és egyéb módon nincs lehetőség ezen adóösszeg rendezésére, akkor megfelelő garanciális feltételek mellett az új előírás biztosít lehetőséget arra, hogy az adóalanyt ért sérelem rendezhető legyen.

Az eljárás az adóalany kérelmére indul, legkésőbb 6 hónappal az adómegállapításhoz való jog elévülését megelőzően (a határidő jogvesztő). A kérelemről az állami adóhatóság a kérelem beérkezésétől számított 6 hónapon belül dönt.

Online számlaadat-szolgáltatás

Egy korábbi módosítás alapján 2021. január 1-jétől kiterjesztésre kerül az online számlaadat-szolgáltatás rendszere a magánszemélyek és a külföldiek felé kiállított számlákra is. Emellett 2021. január 4-i hatállyal további módosítások kerülnek bevezetésre az ingyenes ügyletekkel, a belföldön kívül teljesített tranzakciókkal és az előlegszámlákkal kapcsolatos adatszolgáltatás tekintetében.

Új lakóingatlan értékesítése

A módosítások értelmében a Kormány otthonteremtési és családvédelmi programjába illeszkedően az új lakóingatlanok értékesítésére 2021. január 1-jétől ismét az 5%-os kedvezményes adómérték alkalmazandó. Az új előírásokat a 2021. január 1-jén vagy azt követően teljesített ügyletekre kell alkalmazni.

A kedvezményes áfa-kulcsot kizárólag olyan új lakóingatlan értékesítése esetén lehet alkalmazni, ahol az összes hasznos alapterület többlakásos lakóingatlan esetében a 150 négyzetmétert, egylakásos családi ház esetében pedig a 300 négyzetmétert nem haladja meg. Az áfa szabályok értelmében újnak minősül az ingatlan, ha annak használatbavétele még nem történt meg, vagy a használatbavétele megtörtént, de a használatbavétel és az értékesítés között még nem telt el két év.

Az 5%-os áfakulcs 2022. december 31-ével kivezetésre kerül, azzal, hogy átmeneti szabály rendezi, hogy mely feltételek esetén alkalmazandó a kedvezményes adómérték 2026. december 31-ig: ha az építési engedély legkésőbb 2022. december 31. napján véglegessé vált, vagy a lakóingatlan építését ezen időpontig bejelentették az egyszerű bejelentés szabályai szerint.

Munkaerő-kölcsönzés

Egy korábbi módosítás alapján a munkaerő-kölcsönzés (kivéve az építőipari tevékenységhez kapcsolódó munkaerő-kölcsönzést) 2021. január 1-jével kikerült volna a fordított adózás alól. A 2020. november 27-i módosítások ezt a hatálybaléptetési időpontot felülírták.

Ennek következményeként a fordított adózás hatálya abban az esetben kerül szűkítésre, ha a vonatkozó tanácsi végrehajtási határozatban adott derogációs felhatalmazás Magyarország kérelme ellenére nem kerül meghosszabbításra. Erről az adópolitikáért felelős miniszter a Magyar Közlönyben határozatot tesz közzé. A fordított adózás alá tartozó munkaerő-kölcsönzési szolgáltatási kör szűkítéséről szóló rendelkezés ezen határozat közzétételét követő 30. napon lép hatályba.

 

Helyi adók

Transzferár-kiigazítás

Az adózás rendjéről szóló törvény hatályos szabályaiból jelenleg is következik, hogy az egyes iparűzési adóalap-komponensek számításakor a kapcsolt vállalkozásoknak figyelembe kell venni azt, ha az iparűzési adóalap-elem összege olyan ügyletből ered, amelynek során a szerződés szerinti ár a szokásos piaci ártól eltér.

A Tao. törvénnyel ellentétben azonban a jelenleg hatályos helyi adókról szóló törvény nem tartalmaz konkrét előírásokat a transzferár-kiigazítás kapcsán. A 2021. január 1-jétől hatályos módosítások ezt a hiányt orvosolják azzal, hogy a Tao. törvényhez hasonló szabályokat építenek be a helyi adókról szóló törvénybe.

Ennek megfelelően csak akkor lehetséges a helyi iparűzési adó alapjának csökkentését eredményező korrekció, ha a vállalkozó rendelkezik üzleti partnere azon nyilatkozatával, miszerint az üzleti partner is azonos összegű, ellentétes irányú iparűzési adóalap-korrekciót végez. A szokásos piaci ár miatti kiigazítást az egyes adóalap-komponensek korrekciójával, vagy összevontan (az adóbevallás külön sorában feltüntetve) is el lehet végezni.

Számviteli hiba

A helyi adókról szóló törvény hatályos szövege nem tartalmaz a számviteli hiba iparűzési adóalapra gyakorolt hatásának korrigálására vonatkozó rendelkezést, ami sok esetben félreértéshez és ezáltal nem egységes joggyakorlathoz vezetett. A 2021. január 1-jétől hatályos módosítások egyértelműsítik a jogalkalmazást, és lehetővé teszik, hogy az adózó két opció közül válasszon: (1) ha a hiba korrekciója a hibával érintett évben figyelembevételre kerül, akkor a hibafeltárás évének adóalapját ennek megfelelően kell módosítani; (2) a feltárt hiba hatása a feltárás adóévéről szóló adómegállapítás során kerül figyelembevételre, azaz az adózó nem tér el a főkönyvi könyvelésben szereplő adóalap-elemek összegétől (ebben az esetben nincs szükség továbbra sem önellenőrzésre).

Adóbevallás

A 2021. január 1-jétől hatályos előírások értelmében egyszerűsödik a helyi iparűzési adó bevallásának folyamata azáltal, hogy az adóalanyok (kivéve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély iparűzési adóalanyt (vállalkozót)) a jövőben nem az önkormányzati adóhatósághoz, hanem kizárólag az állami adóhatóságon keresztül kötelesek benyújtani helyi iparűzési adóbevallásukat.

Ideiglenes iparűzési tevékenység

2021. január 21-i hatállyal megszűnik az építőipari tevékenység után fennálló ideiglenes helyi iparűzési adókötelezettség, valamint a Magyarországon székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozásokat terhelő ideiglenes adókötelezettség is. Fennmarad ugyanakkor a rendelkezés, mely szerint azon vállalkozásnak, amely valamely településen adóéven belül 180 napot meghaladóan végez építőipari tevékenységet, az adott településen állandó jellegű iparűzési adókötelezettséget eredményező telephelye jön létre.

Adóalap megosztása

A 2021. január 1-jétől hatályos előírások értelmében a gépkocsit bérbe-, lízingbe adók esetén az iparűzési adóalapmegosztásnál a bérbe-, lízingbe adott gépkocsik eszközértékét a székhelyen, telephelyen felmerült személyi jellegű ráfordítás arányában kell kimutatni (jelenleg a gépkocsik eszközértékét annál a településnél kell figyelembe venni, ahol a járműveket jellemzően tárolják).

 

Gépjárműadó

Adóhatósági jogkör

A módosítások következményeként az adóhatósági feladatokat a belföldi gépjárművek utáni gépjárműadóban 2021. január 1-jétől az állami adóhatóság látja el az önkormányzatok helyett. A módosítások az átmeneti rendelkezéseket részletesen szabályozzák.

Környezetkímélő motorkerékpár

2021. január 1-jétől bevezetésre kerül a környezetkímélő motorkerékpár fogalma. Gépjárműadó szempontból ezen motorkerékpárok környezetkímélő gépkocsinak minősülnek, és így mentesülnek a gépjárműadó alól.

 

Turizmusfejlesztési hozzájárulás

2021. január 1-jei hatállyal a módosítások kiemelik a hozzájárulás-köteles szolgáltatások közül azokat az 5%-os áfa-mértékkel adózó éttermi, valamint szálláshely-szolgáltatásokat, amelyeket az Áfa törvény szerinti közvetített szolgáltatásként – de nem az árrés adózás szabályai szerint – nyújtanak (jelenleg ezeket a szolgáltatásokat kettős adóztatás terheli).

 

Illetékek

Közigazgatási hatósági eljárások illetékkötelezettsége

2021. január 1-jei hatállyal megszűnik az első fokú közigazgatási hatósági eljárás megindításához kapcsolódó eljárási illetékkötelezettség. A változtatás a külön jogszabályokban meghatározott eljárások kezdeményezésekor fennálló igazgatási szolgáltatási díjkötelezettséget nem érinti, ezekhez továbbra is kapcsolódhat díjfizetési kötelezettség.

Az illetéktörvény módosuló rendelkezései nyomán tehát a közigazgatási hatósági eljárási illeték tárgyi hatálya alá az 1. számú melléklet szerinti elsőfokú közigazgatási hatósági eljárások és a jogorvoslati eljárások esnek. Az említett eljárásokhoz kapcsolódó eljárási illetékmértékek változatlanok.

A fentiek mellett fontos kiemelni, hogy a jelenleg tárgyuknál fogva illetékmentes eljárások, valamint ezen eljárások jogorvoslata után továbbra sem kell illetéket vagy igazgatási szolgáltatási díjat fizetni. Ezen eljárásokat a törvénybe épülő 2. számú melléklet rögzíti.

Családi otthonteremtés illetékmentessége

A 2021. január 1-jétől hatályos módosítások a családi otthonteremtési kedvezményt igénybevevő, gyermekes családok számára mind új, mind használt lakás vásárlása esetén a forgalmi értéktől függetlenül teljes illetékmentességet biztosítanak. A módosításokat a 2021. január 1-jét követően kelt adásvételi szerződés alapján megvásárolt ingatlanokra vonatkozó vagyonszerzési ügyekben kell alkalmazni, míg a korábban kötött szerződésekre az akkor hatályos rendelkezés továbbra is alkalmazandó marad.

 

Adózás rendje

Adózói minősítés

A módosítások értelmében, ha újonnan alapított tag kerül a csoportba, és ez a csoporttag nem minősül megbízható adózónak, a csoport nem veszíti el csoportos megbízható adóalanyiságát (ez alól kivételt képez az az eset, ha egy-két éve működő társaság kerül a csoport tagjai közé, és ez a társaság nem minősül megbízható adózónak). Az új szabályt első alkalommal a 2020. negyedik negyedévet követő minősítés tekintetében kell alkalmazni.

2021. január 1-jétől hatályos módosítás alapján a 2020. július 18. napját magában foglaló negyedévet követő minősítések során az adózó megbízható adózói minősítése nem szüntethető meg a 2020. március 11. napja és 2020. július 18. napja között megindított végrehajtási eljárásra való hivatkozással.

Fizetési kedvezmények

  1. január 1-jétől az alábbiak szerint módosulnak a fizetési kedvezményekre vonatkozó előírások.

A megbízható adózók által évente egy alkalommal legfeljebb 12 havi automatikus részletfizetési lehetőséget a jelenleg legfeljebb 1,5 millió forint összegű adótartozás helyett legfeljebb 3 millió forintos tartozás esetén vehetik igénybe az adózók.

Nem csak az Áfa törvény szerinti csoportos adóalanyokat zárja ki a jogszabály a fizetési könnyítés engedélyezéséből, hanem a Tao. törvény szerinti csoportos adóalanyokat is.

A természetes személyek 500 ezer forint összegű adótartozás helyett 1 millió forintra vehetnek igénybe évente egy alkalommal legfeljebb 12 havi pótlékmentes részletfizetést.

A vállalkozási tevékenységet nem folytató, általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett természetes személyek az általuk eddig 6 hónapra igénybe vehető automatikus részletfizetést 200 ezer forint helyett, 12 hónapra 500 ezer forintos összegre kérhetik a személyi jövedelemadó bevallásukban.

Tartós feltételes adómegállapítás

A jelenleg hatályos szabályok alapján meghatározott adózói kör a jövőbeni ügylettel összefüggésben a feltételes adómegállapítás társasági adót érintő részeinek jövőbeni jogszabályváltozásra tekintet nélküli alkalmazhatóságának megállapítását kérheti 3 adóévre vonatkozóan.

A tartós feltételes adómegállapítás egyfelől az elmúlt évek tapasztalatai alapján kiüresedett, másfelől – az európai bírósági gyakorlatra is figyelemmel – tiltott állami támogatás nyújtása megállapításának kockázatát hordozza magában, ezért hatályon kívül helyezésre kerül a szabályozás 2021. január 1-jétől.

 

Adóigazgatási rendtartás

Felügyeleti intézkedés iránti kérelem

2021. január 1-jétől hatályos módosítás alapján a fellebbezéshez hasonlóan felügyeleti intézkedés iránti kérelemben sem lehet – semmisségi okon kívül – olyan új tényt állítani, illetve olyan új bizonyítékra hivatkozni, amelyről a jogorvoslati kérelem benyújtására jogosultnak az elsőfokú döntés meghozatala, ellenőrzés esetén az észrevétel benyújtására nyitva álló határidő letelte előtt tudomása volt, azonban a bizonyítékot az adóhatóság felhívása ellenére nem terjesztette elő, a tényre nem hivatkozott. Átmeneti előírás rögzíti, hogy az új szabályt a 2021. január 1-jén vagy azt követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

Súlyosítási tilalom

2021. január 1-jétől hatályos módosítás értelmében a 2021. január 1-jén vagy azt követően indult és a megismételt eljárások esetében a felettes szerv által elrendelt új eljárásra nem vonatkozik a súlyosítási tilalom.

 

Végrehajtási eljárás

A hatályos szabályozás a végrehajtási kifogás előterjesztésére nyitva álló 15 napos határidő kezdő időpontját a sérelmezett intézkedéstől, illetve annak elmaradásától számítja, és igazolási kérelem előterjesztésére csak abban az esetben ad lehetőséget, ha ezen 15 napos határidőn túl jut az érintett tudomására a számára sérelmes intézkedés vagy mulasztás. Ebből adódóan előfordulhat olyan eset, hogy az adós a 14. napon értesül a végrehajtási intézkedésről, így csak egy napja marad a végrehajtási kifogás előterjesztésére.

A 2021. január 1-jétől hatályos módosítás ezt az esetkört orvosolja oly módon, hogy a jogorvoslati határidő számításának kezdő időpontját a tudomásra jutáshoz köti (ennek megfelelően módosul az igazolási kérelemre vonatkozó szabály is).

wearehiring

Keressük a jövő trusted advisorjait!

Adótanácsadó cégünk dinamikus fejlődésnek indult, így ha megfelelsz az alábbi elvárásoknak és tetszenek az általunk biztosított feltételek, akkor mindenképpen vedd fel velünk a kapcsolatot az e-mail címen.

Téged keresünk, ha

  • van legalább 1 év munkatapasztalatod adójogi és/vagy gazdasági jogi területen (gyakornoki pozícióban végzett munka is megfelel)
  • meg akarod érteni az adótanácsadás mögötti, sokszor nem csak adózási, hanem számviteli, jogi, pénzügyi és HR logikát is
  • komplex adózási kérdésekkel szeretnél foglalkozni egyszerre több adónemet is érintve
  • legalább középfokú aktív angol nyelvtudásod van írásban (az olasz nyelvismeret további előnyt jelent)
  • problémamegoldó személyiség vagy, és szeretnél az ügyfeleink különböző adózási kérdéseinek megoldásában aktívan részt venni

Ha mindezen elvárásoknak megfelelsz, akkor a következő típusú projektekbe tudunk bevonni

  • céggel, cégcsoporttal kapcsolatos különböző átstrukturálások teljes körű adózási támogatása
  • munkavállalói juttatási rendszerek tervezésének és kialakításának adózási szempontú segítése
  • magánszemélyek vagyontervezésének támogatása adózási oldalról
  • az ügyfél segítése a beruházásaival kapcsolatos lehetséges adókedvezmények és állami támogatások azonosításában és kihasználásában
  • transzferár tanácsadás és teljes körű transzferár dokumentáció készítése
  • gazdasági, társasági és munkajogi tanácsadás (nem kötelező, de ha van affinitásod, akkor megnyitjuk a lehetőséget ebbe az irányba is)
  • szakmai cikkek és hírlevelek írása

Az értékes munkádért és a kiváló hozzáállásodért az alábbiakat tudjuk biztosítani Neked

  • átfogó képzés (munka közben és tanfolyam keretében is)
  • hosszútávú együttműködési lehetőség (az ügyfeleink következő trusted advisorját szeretnénk kinevelni belőled)
  • fiatalos légkör és innovatív üzleti megoldások kidolgozásában való részvétel
  • nemzetközi és hazai vonatkozású ügyekben tanácsadás
  • tényleges munka-magánélet-szakmai fejlődés egyensúlya (tudjuk, ez már szinte közhely, de mi meg is valósítjuk)
  • teljesítmény alapú, piacképes fizetés
képzés

Képzési támogatás: régi lehetőség új köntösben

Az elmúlt években egyes meghatározott vállalati képzések kapcsán vissza nem térítendő pénzbeli támogatást lehetett igényelni a Pénzügyminisztériumtól. A gyakorlatban ezzel a támogatási formával azok a vállalkozások tudtak élni, akik jelentős létszámbővülés előtt álltak, és a bővüléssel párhuzamosan a munkavállalók készségeinek és kompetenciáinak fejlesztésével kapcsolatos képzésekre volt szükségük.

2020 év elején a képzési támogatással kapcsolatos szabályok kivezetésre kerültek, ugyanakkor 2020. október 22-től ez a támogatási forma ismét elérhető. Az új előírások és az átdolgozott feltételrendszer számos helyen jobban alkalmazkodik a jelenlegi körülményekhez és a vállalatok elvárásaihoz.

Az új szabályozás bemutatásával kapcsolatos cikkünk az Adózónán olvasható, az alábbiakban pedig egy rövid összefoglalót készítettünk a támogatási rendszerről.

Kik igényelhetnek képzési támogatást?

Képzési támogatást vállalatmérettől függetlenül a Magyarországon székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel rendelkező gazdasági társaság, európai részvénytársaság, valamint európai szövetkezet igényelhet üzemfejlesztéssel, vagy regionális szolgáltató központ (shared service center) létrehozásával, illetve bővítésével kapcsolatban.

Milyen képzések kapcsán vehető igénybe támogatás?

Támogatás olyan belső (vállalaton / cégcsoporton belüli) és külső (harmadik fél által tartott) képzéshez igényelhető, amely a munkavállaló versenyképességének, foglalkoztathatóságának, munkahelyi készségeinek és kompetenciáinak növeléséhez járul hozzá (pl. nyelvi képzés, IT képzés, konfliktuskezelési tréning, új belépők megismertetése a rendszerekkel).

Milyen költségek számolhatók el a támogatás terhére?

A képzési támogatás szempontjából az elszámolható költségek közé tartozik pl. a képzést tartó oktató költsége, a működési költségek (képzéshez használt tárgyi eszköz, utazás és szállás indokolt esetben), valamint a képzés résztvevőinek személyi jellegű ráfordításai és az általános közvetett költségek (adminisztrációs költségek, bérleti díj, rezsiköltségek) azokra az órákra vonatkozóan, amikor a képzés résztvevői részt vesznek a képzésen.

Mekkora összegű támogatással lehet számolni?

Képzési támogatás esetén a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át azzal, hogy a támogatás mértéke személyenként legfeljebb 5.000 eurónak megfelelő forintösszeg lehet. További feltétel, hogy a támogatás mértéke nem haladhatja meg képzési projektenként a 2 millió eurónak megfelelő forintösszeget.

Milyen feltételeket kell teljesíteni a támogatás igénybevételéhez?

A főbb feltételek a következők:

  • A támogatást igénylőnek a képzés és az üzemfejlesztés megkezdése előtt támogatási kérelmet kell benyújtania a Nemzeti Befektetési Ügynökséghez – megkezdett projektre nem lehet támogatást igénybe venni.
  • Üzemfejlesztés esetén a beruházás összértékének el kell érnie az 5 millió eurónak megfelelő forintösszeget.
  • A képzési projekt hossza nem haladhatja meg a 24 hónapot az első képzés megkezdésétől az utolsó képzés befejezéséig.
  • Az olyan regionális szolgáltató központok esetében, ahol a képzési támogatás kedvezményezettje nem vesz igénybe egyedi kormánydöntésen alapuló más regionális támogatást, a létszámot legalább 25 fővel kell növelni. Az egyéb projektek esetén nincs létszámnövelési kritérium.
  • A létszámot (projekttől függően a beruházás megkezdését megelőző 12 hónap átlagos statisztikai állományi létszáma, vagy az újonnan létesített munkahelyekkel növelt összes munkahely) a képzési projekt / üzemfejlesztés befejezését követően legalább 18 hónapon keresztül fenn kell tartani.
  • A támogatás legalább 120%-ának megfelelő értékű biztosíték rendelkezésre bocsátása szükséges.
EUB ítélet - behajt követ

Behajthatatlan követelések áfája: újabb EUB ítélet született

Az EUB az elmúlt héten döntést hozott egy, a behajthatatlan követelések áfájával kapcsolatos lengyel ügy vonatkozásában. Az ítélet következményeként a 2020. január 1-jétől életbe lépett magyar előírások is módosulhatnak.

Kapcsolódó részletes cikkünk az Adózónán olvasható, az alábbiakban pedig röviden összefoglaltuk az ítélet hátterét, megállapításait és a magyar vonatkozásokat.

Milyen ügyet vizsgált az EUB?
A Bíróság egy lengyel adóalany szolgáltatásnyújtása során keletkezett behajthatatlan követelés kapcsán folytatott vizsgálatot. A konkrét ügyben az adóalany (azaz a hitelező) ügyfele (azaz az adós) az érintett szolgáltatásnyújtás teljesítését követően felszámolás alá került, ennek következményeként pedig a hitelező nem volt jogosult a behajthatatlan követeléssel kapcsolatos áfát visszaigényelni a lengyel szabályok alapján. A Bíróság nem csak az adott esettel kapcsolatos lengyel előírás uniós jognak való megfelelését vizsgálta, hanem az egyéb kapcsolódó rendelkezéseket is.

Melyek az ítélet megállapításai?

A vizsgált ügy kapcsán a Bíróság egyrészt azt állapította meg, hogy a behajthatatlan követeléssel kapcsolatos adóalap-csökkentés feltételeként nem köthetők ki olyan feltételek, miszerint a termékértékesítés vagy a szolgáltatásnyújtás időpontjában, valamint a behajthatatlan követeléssel összefüggő adócsökkentés érvényesítésére irányuló adóbevallás helyesbítésének a benyújtását megelőző napon az adós aktív áfa alanyként legyen nyilvántartva, és ne álljon fizetésképtelenségi vagy felszámolási eljárás alatt.

Másrészt a Bíróság rögzítette, hogy az adóalap-csökkentésnek nem lehet feltétele az sem, hogy az érintett adóbevallás helyesbítésének a benyújtását megelőző napon maga a hitelező továbbra is aktív áfa alanyként legyen nyilvántartva.

Milyen hatása lehet az ítéletnek a magyar szabályozásra?

Az Áfa törvényben nem kerül direkt módon rögzítésre, de a behajthatatlan követelésekkel kapcsolatos adóalap-csökkentés jelenleg csak adóalany adós esetén megengedett, ami ellentétes az EUB-ítélet következtetéseivel.

A kormány által az elmúlt héten előterjesztett adótörvény módosítások alapján ugyanakkor ez az előírás várhatóan pozitív irányba fog változni visszamenőleg és a jövőre tekintettel is. A módosítások ugyanis lehetővé tennék a behajthatatlan követelés címén történő utólagos adóalap-csökkentést abban az esetben is, ha a behajthatatlan követelés alapjául szolgáló ügylet vevője nem minősül áfa alanynak.

Az Áfa törvény hatályos előírásai alapján a behajthatatlan követelés címén történő utólagos adóalap-csökkentés egyik feltétele, hogy az adós nem áll csőd-, felszámolási, vagy kényszertörlési eljárás hatálya alatt a behajthatatlan követelésként történő elszámolás alapjául szolgáló termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítésének időpontjában.

A lengyel ügyre vonatkozó EUB-ítélet alapján ez a magyar előírás is – hasonlóan az adós áfa alanyiságára vonatkozó jelenlegi feltételhez – ellentétes a közösségi joggal. Ezen szabályra vonatkozóan azonban az adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat egyelőre nem tartalmaz módosításokat, így e tekintetben feltehetőleg további pontosítások várhatók a magyar szabályozásban.

kep

Transfer pricing challenges in 2020

Due to the rescheduled corporate income tax return liability deadline, which was moved to 30 September 2020, many taxpayers have recently completed the review of transfer prices and the preparation of the related documentation for 2019. There seems to be plenty of time to meet the transfer pricing obligations for 2020, but it is already worth dealing with this issue regarding this year.

The economic effects caused by Covid-19 and the consequences of these effects on the group of companies may have caused significant changes. These changes can be quite complex: from changes in functions, processes and risks between related parties to the development and implementation of new transactions (e.g. risk management).

In most cases, the changed circumstances have an influence on the preparation of transfer pricing documentation, on the determination and review of the related parties’ transfer prices and on the identification of the market price. In this respect, the practice and methods applied over the last few years are in any case subject to review and this review could face significant challenges for the related companies.

The practice of recent years, the challenges of 2020

According to the relevant legal requirements, related parties are required to prepare transfer pricing documentation on prices applied in controlled transactions. In practice, in very simple terms, this means that the related company has to present in one of the main parts of the documentation the group of companies, the main activities within the group, itself, its role within the group, its controlled transactions subject to documentation obligations, as well as the activities carried out in connection with the controlled transactions, the resources used, the risks borne.

Regarding the other main part of the documentation, the related company has to prepare a comprehensive and well-documented comparability analysis to examine whether or not the transfer prices applied in its controlled transactions are in line with the market prices. This part is practically the soul and essence of the documentation: in this analysis, the company compares the transfer price applied in its controlled transaction with the market price and, depending on the result of the comparison, adjust or does not adjust the transfer price to the market price. (For the sake of simplicity, the first part of the documentation is called the description of transactions and the second part is called comparability analysis.)

Based on changes in international and domestic legislation and guidance in recent years, there should be a close logical link and cohesion between the two parts of the documentation. The description of transactions shall explain why the related parties apply the given transfer price in their transaction and describe the relationship between the transfer price and the market price determined in the comparability analysis. In practice, this is most important when the transfer price applied differs from the market price.

Given the potential impact of the Covid-19 pandemic on the group of companies, the description of transactions will play a prominent role. In this section, it will be worth describing exactly every small detail that has had an impact on the operation of the group and the company, whether it is market trends or changes within the group, e.g. functional reallocation. Tracking these changes and presenting them in an appropriate manner can be a challenge for related companies. However, if the companies concerned document in a timely and continuous manner the effects and consequences emerged within the group and the publicly available information and statistics, this task cannot be considered unattainable.

This is not necessarily the case with comparability analysis: based on the practice of the last few years, in most cases comparability analysis is based on historical data extracted from different databases. The use of historical data is justified by the fact that independent data only become public later, even after one year. As a result, the thumb rule generally accepted in database searches is that for related parties the financial data of the given year are used in the analysis (e.g. 2019 data for year 2019), while for independent companies the data of the previous 3-5 years (in the given example, data between 2014 and 2018).

In recent years, in many cases, no major adjustment was needed between related and independent data, as differences between years were generally not significant and the differences were reduced using multi-year data and statistical methods. As regards 2020, this practice is certainly not applicable, as the figures for 2020 cannot be compared with data from recent years without adjustments.

It would be an obvious solution to overcome this problem if, for this exceptional year, the 2020 fact figures could be used and compared both for related and independent data. However, this is not possible under the current Hungarian transfer pricing regulations. For example, calendar year taxpayers have to prepare their transfer pricing documentation, including the comparability analysis and adjust their tax base with regard to the transfer pricing rules by the 2020 corporate income tax return, i.e. by 31 May 2021 at the latest, while independent data for 2020 will certainly not be available in databases at that time. Based on the experience of recent years, Hungarian data for 2020 are expected to be added to databases at the end of summer 2021, while foreign data are expected to be added at the end of 2021.

It is therefore clearly apparent that the related companies concerned face significant challenges in determining, reviewing and documenting their transfer prices. But who exactly are affected by these challenges and how seriously should these challenges be taken?

Companies concerned by the challenges and the importance of the issue

The problem outlined above is essentially relates to related companies which are obliged to prepare transfer pricing documentation. In Hungary, these taxpayers include companies which are medium and large enterprises. Practical experience has shown that these companies mostly need external databases to determine or examine transfer prices.

However, it should be borne in mind that while the transfer pricing documentation obligation affects a specific group of taxpayers among related companies, the Hungarian rules on transfer pricing adjustment apply to all related parties regardless of company size, so to small enterprises as well. It has not been the case in recent years that the Hungarian tax authority examined small enterprises from a transfer pricing perspective, however, it cannot be excluded that for 2020, the larger intercompany transactions of this group of taxpayers will also be in focus. Consequently, it can be beneficial for these companies to prepare a comparability analysis for 2020 to be prepared for possible tax audits.

Together with the above, it may appear that the transfer pricing challenges of 2020 concern only few taxpayers and thus relate to an insignificant tax issue. This is countered by the tendency that in recent years the Hungarian tax authority has focused more on auditing transfer prices, and the focus of these investigations has increasingly shifted from formal checks and findings to in-depth technical analysis and thus to larger findings.

All this is underpinned by the Hungarian tax authority’s 2019 yearbook. According to the yearbook, the tax authority carried out a total of 183,575 audits in 2019, of which 255 investigations also examined the transfer prices and the related obligations – that means a rate of 0.14%. At the same time, if we look at the net tax difference established, we get a different result: the Hungarian tax authority revealed a total tax difference of HUF 232.5 billion in 2019, of which HUF 10.2 billion was related to transfer pricing issues – from this point of view the ratio is 4.39%.

On this basis, the proportion of transfer pricing related audits can be considered relatively low, however, the proportion of the tax authority’s findings on transfer pricing issues is particularly high. As a result, an inadequately determined transfer price and prepared transfer pricing documentation may pose a significant risk. This risk is not only limited to corporate income tax, but may also cover local business tax, innovation contribution and, in some cases (e.g. for insurance and financial institutions) value added tax. The extent of this risk is increased by the fact that the tax authority will subsequently examine 2020, normally years later, when probably more experience and knowledge is available for the given year.

Possible alternatives to handle the challenges

The Hungarian tax authority has set up a separate section on its website to support the related companies on transfer pricing issues arising from Covid-19. However, specific guidelines are not yet available on the possible methods to determine and review transfer prices and to identify market prices. In the context of such a special year, these guidelines would be necessary and hopefully the tax authority will prepare and publish such materials.

Amendment of the legislation

In addition to the tax authority’s guidelines, as already referred to in the first part of the article, one of the simplest and most effective solutions would be to use the 2020 fact numbers to determine and compare the transfer price and the market price extracted from databases. In the case of intercompany financial transactions, this may even be possible, as the Hungarian Development Bank has announced a number of loan, equity and guarantee programmes during 2020. It is therefore appropriate to examine whether the conditions of these programmes are comparable with the conditions of the intercompany financial transactions and thus, whether or not these uncontrolled transactions can be used to determine the comparable market price.

However, in the case of other transactions (e.g. management services, manufacturing services, sales services), related companies are unable to use the 2020 independent database records under the current Hungarian legal requirements. In this case, as detailed in the above section of the article, the databases will be updated with independent financial data long after the deadline for the submission of the 2020 corporate income tax return and the preparation of the transfer pricing documentation.

In that regard, legislative amendments would therefore be needed to allow related companies to prepare their transfer pricing documentation for 2020 at a later date (i.e. not at the same time as their corporate income tax return) when the 2020 independent database records are available. Transfer pricing regulations in many European countries (e.g. Germany, Poland, Portugal, Czech Republic, Romania, Croatia, Estonia, Finland) already include similar possibility (not specifically for Covid-19, but on a general basis), so such Hungarian legislation would not be unprecedented.

Adjustment of independent data

If this legislative amendment is not going to be introduced, the approaches currently available and used less frequently so far can be taken as a basis. One of these approaches may be to apply a regression analysis. This analysis could examine the correlation between the independent data used for comparability analysis (e.g. financial data of independent enterprises) and the indicators of the national economy (e.g. GDP, inflation, employment, consumption) in recent years (taking into account a longer period of time). These long-term past correlations could be projected over 2020 with an appropriate analysis, i.e. an estimation could be given of the evolution of previous years’ independent data used for comparability analysis for 2020. Of course, this requires the development of an appropriate methodology that can be defended upon a tax audit and which can involve a lot of work and challenges.

Another approach could be to use trends and experiences from previous economic crises. Although the Hungarian tax authority clearly states on its website that the global crisis of 2008-2009 is not comparable to the effects of the pandemic on the economy, it may be worth examining in more detail whether parallels can be draw between the two crises with regard to the industry, group of companies and intercompany transactions in question. Indeed, the nature and graduality of the global crisis and the pandemic do differ, but there could be some similarities between their effects on the industry, the group of companies and the controlled transaction under review.

Request for an Advance Pricing Agreement

In addition, an alternative could be for the related companies to submit a request for an Advance Pricing Agreement on their controlled transaction(s) to the Hungarian tax authority. It is important to note that, subject to certain conditions, it is also possible to submit such a request in relation to ongoing intercompany transactions.

This procedure has the following advantages:
the taxpayer can consult the pricing of the transaction in question with the tax authority,
the tax authority has to examine the intercompany transaction and the transfer price corresponding to the market price,
during the procedure, the tax authority is not allowed to initiate transfer pricing audit on the controlled transaction(s) concerned by the request,
the tax authority issues a binding ruling on its decision on the market price, valid for at least three years and maximum for five years,
during the period of validity of the Advance Pricing Agreement, the related company does not have to prepare transfer pricing documentation on the intercompany transaction(s) in question.

In practice, the related company can therefore initiate a dialogue with the tax authority on the Covid-19 pandemic’s effects on the intercompany transaction and the pricing and obtain an official tax authority confirmation on the determination of the transfer price under the present circumstances. However, this procedure can be expensive and therefore, is not an applicable solution for all the companies concerned. In the case of transactions that are large in amount, involve significant risks or are complex, it is still worth considering taking advantage of this possibility.

Takeaway

In the context of 2020, the preparation of transfer pricing documentation, the determination and review of transfer price and the identification of the market price can be a major challenge for related companies. These challenges may concern not only related parties that are medium and large enterprises, but also related companies that are small enterprises.

Compared to previous years, it will take much more work and effort to prepare the appropriate transfer pricing documentation. Given the current Hungarian legislative environment, perhaps one of the biggest challenges will be the identification of the market price and, in this connection, the preparation of database searches and comparability analysis.

On the basis of previous practice, there are potential solutions to address the difficulties associated with transfer pricing issues in 2020 (both methodologically and strategically), but these should be applied carefully and always taking into account the characteristics of the controlled transaction under review.

At the same time, it would be of significant help to related companies in addressing the transfer pricing challenges of 2020 if, contrary to the Hungarian rules currently in force, the transfer pricing documentation could be prepared after the corporate income tax return deadline and the Hungarian tax authority would provide with specific guidelines on comparability analysis methods to meet the documentation obligation.

áfa

Fontos EUB ítélet született a beruházások ÁFÁ-ja kapcsán

Fontos EUB ítélet született a beruházások kapcsán az önkormányzat részére ingyenesen átadott fejlesztések áfájával összefüggésben.

Milyen ügyletekre vonatkozik az ítélet?
Beruházásoknál gyakran előfordul, hogy a beruházó társaságnak olyan fejlesztést is végre kell hajtania, amit az önkormányzat kötelezően ír elő számára és a fejlesztés megvalósításával azt az önkormányzat részére ingyenesen át kell adnia (pl. út, csatornarendszer, vezetékhálózat).

Mi a jelenlegi gyakorlata ezen ügyletek áfa kezelésének?
Áfában ez idáig az volt az általános értelmezés és gyakorlat, hogy az ezen fejlesztésekkel kapcsolatos beszerzéseken felmerülő áfát a beruházó társaság (1) nem helyezte levonásba és így az ingyenes átadáskor nem fizetett áfát, vagy (2) levonásba helyezte, majd az adott fejlesztés ingyenes átadásakor áfát fizetett. Bármelyik esetről is volt szó, az önkormányzat az esetek túlnyomó többségében nem térítette meg az áfát, így annak összege gyakorlatilag a beruházó társaság költsége volt.

Mit mond az EUB ítélete?
A mostani EUB ítélet ezt az értelmezést / gyakorlatot a beruházó társaság szempontjából pozitívan változtatja, változtathatja meg. Az ítélet ugyanis kimondja, hogy bizonyos feltételek teljesülése esetén az ezen fejlesztések kapcsán bejövő áfát a beruházó társaság levonásba helyezheti, azzal, hogy a fejlesztés önkormányzat részére történő ingyenes átadásával sem kell áfát fizetnie.

Kinek érdemes foglalkoznia a kérdéssel?
Az elmúlt évek ilyen típusú fejlesztéseinél, vagy a folyamatban lévő, illetve a tervezett beruházásoknál érdemes megvizsgálni, hogy az EUB ítéletében leírtak mennyiben alkalmazhatók az adott fejlesztésre, és ezáltal a „beragadt” áfa milyen mértékben helyezhető levonásba.