All posts by : TruTax

Közel 4 évvel ezelőtt kezdtünk bele a TruTax építésébe. Azóta sok minden történt. Többek között számos szakmailag és emberileg értékes munkatárssal bővült a csapat. 1-1,5 év alatt pedig lefejlesztettünk egy, az adózási piacon hiánypótló transzferár dokumentáció készítő szoftvert, a Smart TPD-t.

A szoftver előző év tavaszi bevezetése olyan sikeres volt a piacon és az ügyfelek körében, hogy gondoltuk, megmérettetjük magunkat az International Tax Review felmérésén a transzferár szekcióban.

Az ITR július 25-én tette közzé az ITR EMEA TAX AWARDS 2024 – Transfer Pricing Advisory Firm of the Year kategóriájának szűkített magyar jelöltlistáját, amin a TruTax is szerepel.

Bárki is nyeri el a címet, minket már most nagy büszkeséggel tölt el, és rendkívül hálásak vagyunk minden kollégának és ügyfélnek, hogy első nekifutásra felkerültünk egy ilyen illusztris listára.

2024. július 8-án a Magyar Közlöny 74. számában kihirdetésre került számos rendelet, melyek adó és eljárásügyi területen is beiktatnak módosító rendelkezéseket. Ezek mellett a nyár folyamán a korábbiakban is találhattunk megbújó, de annál jelentősebb változásokat. Cikkünkben bemutatásra kerülnek a változások, összehasonlítva azokat a korábban alkalmazandó szabályokkal.

Az adócsomag részét képező extraprofitadókat érintő módosításokról ebben a cikkünkben írtunk részletesen.

A Magyar Közlöny 74. számában kihirdetett 183/2024. (VII.8.) Kormányrendelet (Rendelet) több területen is módosítja, illetve egészíti ki az extraprofitadókról szóló 197/2022. (VI.4.) Kormányrendeletet.

A kőolajtermék-előállítókat érintő változások

2024. augusztus 1-től növekszik a Brent és az Ural Blend típusú kőolaj hordónkénti ára közötti különbségre kivetett adó alapja. A változás hatálybalépése előtt a 95 százalékos adó alapjának számítása során az árkülönbözetet hordónként 7,5 USD-vel volt jogosult csökkenteni a kőolajtermék-előállító. A módosítás következtében a csökkentő tétel 5 USD-re csökken, mely azt jelenti, hogy a különadó alapja 2,5 USD-vel, a tényleges adóterhelés pedig 2,375 USD-vel növekszik hordónként.

Pénzügyi szervezetek különadóját érintő változások

A hatályos szabályok alapján a pénzügyi szervezetek különadójának alanyai adókedvezményre jogosultak 2024-ben, a december 10-ig teljesítendő különadójuk tekintetében, abban az esetben, ha a tulajdonukban levő állampapírok állományát növelik a bázis időszakhoz (2023.01.01-2023.04.30) képest 2024. év első 11 hónapjában. A hatályba lépő rendelkezések a csökkentés feltételeit pontosítják, bezárva esetleges kiskapukat a kötelezettek előtt.

A szabály értelmében az alkalmazható csökkentés összege az állampapír-állomány növekményének 10 százaléka, de legfeljebb az adóévre fizetendő különadó csökkentés nélkül számított összegének 50 százaléka lehet. A módosítás pontosítja, hogy

• az állampapír szerzések módozatai közül mi nem tekinthető a kedvezmény vonatkozásában szerzésnek, valamint, hogy
• az állampapír-állomány növekményének kiszámítása során az értékpapír mely értéke veendő figyelembe.

Fentiek szerint a csökkentő tétel számítása során nem lehet figyelembe venni majd azokat az állampapírokat sem, melyeket a pénzügyi vállalkozás értékpapír-kölcsönzés keretében szerzett.

Az állampapír-állomány napi átlagos növekményének számítása során pedig kizárólag azok névértéke lesz figyelembe vehető.

A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvényt (Pit. tv.) érintő módosítások

A Rendelet a legtöbb esetben szigorít, míg néhány esetben kedvező változást vezet be a Pit. tv-beli kötelezettségekben, valamint bevezet egy új típusú kiegészítő illetékkötelezettséget is.

A változó illeték- és illetékalap mértékeket táblázatos formában mutatjuk be:

Kiegészítő pénzügyi tranzakciós illeték

2024. október 1-jei hatállyal a konverziót tartalmazó műveletek után bevezetésre kerül új kötelezettségként az ún. kiegészítő pénzügyi tranzakciós illeték, melynek egységes mértéke valamennyi esetben az illeték alapjának 0,45 százaléka, de fizetési műveletenként legfeljebb 20 ezer forint lesz.

A rendelkezés 3 ügylettípust kategorizál, és mindegyik esetben külön rendelkezik a kötelezett személyéről, a kötelezettség alapjáról, és a kötelezettség megállapításnak, bevallásának, megfizetésének módjáról. Amennyiben egy ügylet több kategóriába is besorolható, abban az esetben a 3. kategóriára vonatkozó szabályok lesznek rá alkalmazandók.

1. Pénzügyi tranzakciós illeték alá tartozó fizetési műveletek, ideértve egyes a Rendeletben megnevezett, a pénzügyi tranzakciós illeték alól mentesülő műveleteket is, de ide nem értve a fizető fél által a kedvezményezett útján kedvezményezett illetékfizetési kötelezettséget.

A fizetésre kötelezett személye, az illeték alapja és az egyéb adókötelezettségek megegyeznek a pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettség szabályaiban foglaltakkal.

2. Az értékpapír tranzakciós illeték hatálya alá tartozó pénzügyi eszközök vétele

A fizetésre kötelezett személye, az illeték alapja és az egyéb adókötelezettségek megegyeznek az értékpapír tranzakciós illetékfizetési kötelezettség szabályaiban foglaltakkal.

3. Befektetési szolgáltatást nyújtó által csereügyletre vonatkozó megbízás végrehajtása

A fizetésre kötelezett személye megegyezik az értékpapír tranzakciós illeték fizetésére kötelezett személyi körrel, az illeték alapja az az összeg melyre a megbízás vonatkozik, az egyéb adókötelezettségeket pedig a pénzügyi tranzakciós illeték esetében szabályozott módon kell teljesíteni.

Szakmai cikkek tömkelege foglalkozik a más országból Magyarország területére kiküldött/kirendelt munkavállalók személyi jövedelemadóját és társadalombiztosítási helyzetét érintő kérdésekkel, azonban van egy terület, mely talán kevesebb figyelmet kap; a Magyarországra kiküldött munkavállalók bejelentésével, regisztrációjával kapcsolatos szabályok. Cikkünkben két bejelentési kötelezettséggel ismerkedhetünk meg.

Bejelentési kötelezettség az adóhatóság felé

A kötelezettség nem újkeletű szabályozás, elmulasztása az általános – elmulasztott bejelentésenként akár 500 ezer forintig terjedő – mulasztási bírságtétel kiszabását vonhatja magával. Létjogosultsága abban rejlik, hogy az adóhatóság ennek útján értesül azokról a magánszemélyekről, akik nyilvántartásában még nem szerepelnek, de adókötelezettségük keletkezik. Lássuk a kötelezettség fontosabb részleteit:

Fontos, hogy a bejelentési kötelezettség a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, illetve a rá vonatkozó kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény vagy viszonosság alapján keletkező szja fizetési kötelezettséghez kapcsolódik, így a fogadó felet nem terheli ez a bejelentési kötelezettség azon kiküldöttek esetében, akiknél várhatóan és ténylegesen sem keletkezik majd szja fizetési kötelezettség.

Bejelentési kötelezettség a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság felé

A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében Magyarországra kiküldött munkavállalók esetében a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló 96/71/EK irányelv végrehajtásának, alkalmazásának és érvényesítésének céljából átfogóan megvizsgálja és értékeli a munkavégzés mindazon tényszerű elemét, amelyekből megállapítható, hogy a munkavállaló valóban kiküldött munkavállalónak minősül-e. A bejelentési kötelezettség ezen adatoknak a begyűjtésére irányul.

Fontos, hogy bár az imént kifejtett bejelentési kötelezettség csak EGT államból érkező kiküldöttekre vonatkozik, ez nem jelenti azt, hogy a harmadik országból érkező kiküldetést teljesítő magánszemélyekről ne kellene adatot szolgáltatni. Ilyen esetben a bejelentés regisztráció nélkül megtehető a e-mail címre.

[1] A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány és a felsőoktatási intézmény kötelezettségére jelen cikk nem tér ki.

2024. január 1-jétől új tao kedvezmény került bevezetésre, melyet az adózók villamosenergia-tároló létrehozatalára irányuló beruházás esetén vehetnek igénybe. Hasonlóan a többi tao kedvezményhez, a részletszabályokat ebben az esetben is egy miniszteri rendelet fogja tartalmazni, mely a cikk megírásának időpontjában még nem állt rendelkezésre. Az alábbiakban a főbb szabályokat ismertetjük.

Az igénybevétel feltételei

• az adózó a villamos energiáról szóló törvény szerinti villamosenergia-tárolótárolóba az adott évben betáplált energia legalább 75 százalékát a közcélú hálózatra a villamosenergia-tárolóval azonos ponton csatlakozó, megújuló energiából villamos energiát előállító erőműegységből vételezze;
• az adózó a beruházás tervezett megkezdése előtt megtegye a miniszteri rendeletben foglalt adattartalmú bejelentést az erre a célra kiadott elektronikus nyomtatványon (a minisztérium a honlapján fogja közzétenni a nyomtatványt);
• az adózó az adókedvezmény igénybevétele első adóévére vonatkozó társasági adóbevallása benyújtásáig rendelkezzen érvényes és hatályos hálózati csatlakozási szerződéssel, valamint érvényes és hatályos hálózathasználati szerződéssel;
• az adózó a beruházás részét képező valamennyi eszközt használatba vegye, és ezeket az eszközöket a beruházás üzembe helyezését követő legalább öt évig üzemeltesse, illetve használja.

A feltételek teljesítését a NAV az adókedvezmény első igénybevételét követő harmadik adóév végéig legalább egyszer ellenőrzi majd.

A kedvezmény mértéke

• maximum a beruházás elszámolható költségének – azaz bekerülési értékének – 30 százaléka (a beruházáshoz igényelt összes állami támogatással együttesen, jelenértéken),
• de legfeljebb a 30 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

A kedvezmény mértéke kisvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetén 20 százalékponttal, középvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetében 10 százalékponttal növelhető.

Az igénybevétel módja

• A beruházás üzembe helyezését követő adóévben – vagy az adózó döntése szerint a beruházás üzembe helyezésének adóévében – és az azt követő öt adóévben vehető igénybe.
• Az adózónak a Tao törvényben részletezett, elkülönített nyilvántartást kell vezetnie többek között az üzembe helyezett, és az állományból kikerülő villamosenergia-tárolók adatairól.
• Az adózó a miniszteri rendeletben meghatározott adatokat a társasági adóbevallásában beruházásonként feltünteti.

Nem vehető igénybe adókedvezmény

• ha az adózó nehéz helyzetben van, bíróság által jogerősen elrendelt felszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt áll, vagy végelszámolását bejelentette;
• ha az adózó ugyanazon beruházáshoz fejlesztési adókedvezményt, energiahatékonysági adókedvezményt, vagy az SA.102428 számú bizottsági határozat szerinti támogatást vett igénybe;
• ha a kedvezményt akvakultúra-termékek termelését, feldolgozását és értékesítését szolgáló villamosenergia-tárolóhoz venné igénybe;
• ha az adózóval szemben teljesítetlen visszafizetési felszólítás van érvényben olyan európai bizottsági határozat eredményeként, amely valamely támogatást jogellenesnek és a belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánított.

A Magyar Közlöny 8. számában megjelent két egymást követő rendelet is módosítja az extraprofit adókról szóló szabályokat. Mindkét rendelet a kihirdetését követő napon – 2024. január 26-án – lépett hatályba.

A Kormány 7/2024. (I. 25.) Korm. rendelete az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet módosításáról – gyógyszergyártók különadója

A – látszólag – nagyobb horderejű változások a gyógyszergyártókat érintik. Esetükben a korábbi különadó kötelezettség teljesítése úgymond duplázódni látszik, ugyanis 2024-től külön szabályozás szerint gyógyszergyártói extraprofitadó és gyógyszergyártói különadó is terheli őket.

A gyógyszergyártói extraprofitadó alapját ez évben a HIPA 2024. évi adóalapja adja majd; a fizetendő adó mértéke pedig sávosan:

• az adóalap 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,5 százalék,
• 50 milliárd forintot meghaladó, de 150 milliárd forintot meg nem haladó része után 4 százalék,
• 150 milliárd forintot meghaladó része után 7 százalék lesz.

A gyógyszergyártói különadó alapja és mértéke megegyezik az eddigi szabályok szerinti kötelezettséggel (0,5, 1,5 és 4 százalék), azzal, hogy az adóévre fizetendő gyógyszergyártói különadót lehetősége van a gyógyszergyártónak úgymond kinullázni az adóévre fizetendő gyógyszergyártói extraprofitadó mértékével.

Fontos, hogy azon gyógyszergyártók, melyeknek adóéve az eltérő üzleti év választása miatt 2024. január 26-án még nem zárult le, választhatják, hogy fizetési kötelezettségüket az új szabályok szerint állapítják meg.

Ebben az esetben az extraprofitadójuk mértéke:

• az adóalap 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 1 százalék,
• 50 milliárd forintot meghaladó, de 150 milliárd forintot meg nem haladó része után 8 százalék,
• 150 milliárd forintot meghaladó része után 14 százalék;

míg a különadójuk mértéke:

• az adóalap 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 1 százalék,
• 50 milliárd forintot meghaladó, de 150 milliárd forintot meg nem haladó része után 3 százalék,
• 150 milliárd forintot meghaladó része után 8 százalék lesz.

Bár úgy tűnik magasabb teherrel jár az új szabályok szerinti adómegállapítás, mégis érdemes lehet ebben az esetben átgondolni a választást. Ennek okát a Pénzügyminisztérium a szabály hatálybalépésének napján megjelent közleménye adja, miszerint „a gyógyszergyártók által fizetett extraprofitadó átalakításával… így beszámítható lesz a globális minimumadóba. A megoldással a költségvetés nem veszít bevételt, és a magyar gyógyszergyárak terhei sem növekednek.”

Végezetül megjegyzendő, hogy természetesen az új szabályok is kitérnek az adómegállapítás egyéb részleteire, mint például annak határidejére, bevallásának módjára, illetve az igénybevehető beruházási és K+F kedvezmény feltételeire. Mivel azonban ezen szabályokban nem történt releváns változtatás a korábbiakhoz képest, ezek ismertetésétől jelen cikkben eltekintünk.

A Kormány 8/2024. (I. 25.) Korm. rendelete az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet módosításáról – biztosítási pótadó

A biztosítótársaságokat érintő változás lényege, hogy mind a biztosítási pótadóelőleg, mind a pótadó két egyenlő részletben lesz teljesítendő. Ez a 2024-es év kötelezettségét tekintve azt jelenti, hogy a biztosítótársaságoknak:

• a 2024-es évre megállapított pótadó összegét két egyenlő részletben kell megállapítani, megfizetni és bevallani:
  • január 31-ig és
  • július 31-ig
• a pótadóelőlegeket pedig az előző időpontokban megállapított és bevallott pótadórészletekkel megegyező összegben
  • május 31-ig és
  • november 15-ig kell teljesíteni.

Abban az esetben, ha a megfizetett pótadóelőleg összege meghaladja a pótadó összegét, akkor július 31-től lehetőség lesz a túlfizetés visszautalását kérni az adóhatóságtól.

A rendelet ugyanezen elvet követve már a 2025. évre alkalmazandó szabályokat is beiktatta.

In 2023, we often felt that we were not taking the stairs in threes, but jumping 2-3 floors at a time.

A few major achievements from 2023 that we are proud of:
– We completed the development of Smart TPD software, which enables us to provide one of the highest quality, fastest and cheapest transfer pricing services on the market.
– Thanks to the successful software implementation, our customer base increased by 100+ clients.
– We presented at several tax conferences to large audiences.
– Our professional team was further expanded with two senior transfer pricing specialists, Anna Tóth-Gaál and Zsófia Nagy, who have Big4 experience.

All these achievements set the stage for the start of the year 2024:
– We acquired Transfer Pricing Services Kft, who closed 2023 at least as successfully as we did.
– Dr Gergely Takács (managing director of TPS), who has an outstanding knowledge and experience in transfer pricing, joined our team.
– We started our expansion into the Czech Republic with the Smart TPD software.

We are grateful to our customers for their cooperation and for enabling us to make this journey over the past year.

2023. november 30-án kihirdetésre került az egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIII. törvény, mely több adó és eljárásügyi területen iktat be új vagy módosító rendelkezéseket. Cikkünkben bemutatásra kerülnek a legfontosabb változások, összehasonlítva azokat a korábban alkalmazandó szabályokkal.

Tekintettel arra, hogy az őszi időszakban néhány egyéb adótörvényeket érintő változás is született törvényi szinten (az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő rendelkezésekről szóló 2023. évi LXX. törvény), illetve a 2023. évi LXXXIV. törvénnyel bevezetésre kerültek a globális minimumadóról szóló szabályok is, a táblázatban egyúttal ezekre is kitérünk.

A tavaszi – nyári adócsomag részét képező, 2024. január 1-től hatályba lépő törvényváltozásokról a 2023. évi nyári adócsomag és az Extraprofit adók: ismét módosultak a szabályok című cikkünkben írtunk.

Az Európai Unióban a multinacionális vállalatcsoportokra és a nagy volumenű belföldi vállalatcsoportokra vonatkozó globális minimum-adószint biztosításáról szóló 2022/2523 (2022. december 14.) Tanácsi (EU) Irányelv előírásainak megfelelően 2023. december 31-től megtörténik a globális minimumadóra vonatkozó szabályok implementálása a magyar jogszabályok közé. A Magyar Közlöny 2023. november 30-án megjelent 171. számában kihirdetésre került a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról és ezzel összefüggésben egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIV. törvény (Tv.).  Ezzel egy teljesen új, önálló adótörvény kerül bevezetésre, mely a korábbiakhoz nem hasonlítható, meglehetősen bonyolult adómegállapítási szabályokat hoz a kötelezettséggel érintett adózók életébe.

A Tv. négy + egy részre osztott; az első rész behatárolja a Tv. alkalmazási hatályát és alapelveit, és saját, minden részletre kiterjedő fogalomrendszert vezet be. A második rész ismerteti a kiegészítő adókötelezettség részletszabályait, míg a harmadikban az ettől eltérő, különös szabályok kerülnek bemutatásra. A negyedik részben tisztázásra kerül, hogy a Tv. egyes részei mikortól alkalmazandók, és hogy a Tv. bevezetése milyen egyéb törvények módosítását indukálta. A mellékletek pedig az adók megállapításához szükséges számítások képleteit és egyéb tudnivalóit tartalmazzák.

Cikkünkben nagyvonalakban bemutatjuk a Tv. főbb pontjait, azzal hogy cikkünk írásakor a részletszabályokat taglaló kormányrendelet még nem készült el, így iránymutatásul az OECD modell szabályok és annak kommentárja szolgál.

A globális minimumadó alanya a Magyarországon illetőséggel rendelkező csoporttag, amely olyan multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport tagja, amelynek a végső anyavállalatának összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolója szerinti éves bevétele az adóévet közvetlenül megelőző négy adóév közül legalább kettőben eléri vagy meghaladja a 750 millió eurót. Az egyes évek bevételeit a megelőző évek december 31-én érvényes hivatalos EKB átlag-devizaárfolyamának alapulvételével kell átszámítani és a rövidebb adóévet arányosítani kell.  A globális minimumadó szintet biztosító kötelezettség az ún. kiegészítő-adó kötelezettség.

A Tv. különböző módszereket és sorrendet határoz meg a kiegészítő adó megfizetésére és beszedésére:

• Elismert belföldi kiegészítő adó (QDMTT) és annak beszedése, ha azt az aluladóztatás országa bevezette.
• Jövedelem-hozzászámítási szabály és az IIR-adó, amelyet az anyavállalat illetősége szerinti ország szedi be.
• Aluladóztatott kifizetések szabálya alapján keletkező adókötelezettség, azaz UTPR-adó, amelyet a tagvállalattal kapcsolatban álló más országokban székelő tagvállalatok szednek be.

A globális minimumadó lényege, hogy ha egy vállalatcsoport minden csoporttagját figyelembe véve összességében az elvárt, 15 százalékos minimumadószinttől kevesebb tényleges társasági adót (ETR-t) fizet, akkor a különbözetet főszabály szerint a vállalatcsoport végső anyavállalatának országában kell megfizetnie, mint kiegészítő adót.

Amennyiben az anyavállalat országa nem alkalmaz IIR-adót, akkor a csoporttagok az illetőségük államában kötelesek a rájuk arányosan jutó kiegészítő adót megfizetni.

A fenti általános szabályt figyelembe véve annak érdekében, hogy a magyar költségvetést ne érje hátrány a globális minimumadó bevezetésével olyan esetekben, amikor a magyar csoporttag tényleges adóterhelése nem éri el a 15 százalékot, Magyarország élt azzal a választási lehetőséggel, hogy a QDMTT kivetésével maga szedje be a kiegészítő többlet adót. Az ilyen módon beszedett adót az anyavállalatnak be kell majd számítania a ténylegesen megfizetett adóba.

A 15 százalékos minimumadó-szintbe Magyarországon beszámítható – ún. lefedett adónak minősül – különösen: a társasági adó, a helyi iparűzési adó, az energiaellátók jövedelemadója és az innovációs járulék.

A tényleges adóterhelés (ETR) megállapításához a vállalatcsoportnak először az egyes csoporttagok elismert nettó nyereségét vagy veszteségét kell megállapítani, majd ezt követően azokat  a Tv.-ben meghatározott növelő és csökkentő tételekkel lehet és bizonyos esetekben kell korrigálni.

ETR = Lefedett adók / Globe jövedelem

A nyereséget vagy veszteséget módosító tételek köre rendkívül szerteágazó, azok közül néhány például a nettó adóráfordítások, az adómentes osztalék és egyéb juttatások, az adómentes tőkenyereség és tőkeveszteség vagy a transzferár korrekciók, ha azok több országot érintenek.

Egy adott vállalatcsoport magyar tagvállalata elismert nettó nyereségének vagy veszteségének meghatározására a csoporttag adott évi magyar számviteli szabályok vagy az IFRS alapján készített beszámolója használható.

Léteznek mentesítési lehetőségek is a Globe szabály alkalmazása alól, amelyek közül a legjelentősebbek a következők:

• 5 éves kezdeti (startup) mentesség,
• gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivétel (SBIE), amelynek lényege, hogy az elismert bérköltség és tárgyi eszköz-érték 5-5%-ára eső nyereségrész mentesülhet a minimumadó alól,
• CbCR átmeneti mentesség.

A globális minimumadó alanyának a Tv. eljárási szabályai értelmében

• bejelentési (adóalannyá válás adóévének kezdő napjától számított 12 hónapon belül),
• bevallási és adatszolgáltatási (adóév utolsó napjától számított 15 hónapon belül),
• és adófizetési kötelezettsége keletkezik (adóév utolsó napjától számított 15 hónapon belül).

A Tv. rendelkezéseit első alkalommal a 2023. december 31. napját követően kezdődő adóévben – az UTPR szabályokat pedig a 2024. december 31. napját követően kezdődő adóévben – kell alkalmazni, azonban mivel a Tv. különféle jogcímeken, illetve választáson alapuló mentességeket, késleltetett kötelezettségeket is nevesít, érdemes minden érintettnek ezeket a szabályokat is alaposan szemügyre venni.

Az Európai Bizottság 2023. szeptember 12-én kulcsfontosságú kezdeményezéscsomagot fogadott el az Európai Unióban működő, határokon átnyúló tevékenységet folytató nagyvállalatok adómegfelelési költségeinek csökkentése érdekében. A javaslatok közös szabályrendszert határoznak meg két területet érintően; az egyik a társaságok adóalapja, a másik a transzferárazás.

Közös társasági adóalap

Az európai vállalkozások jövedelemadóztatásának egységes keretrendszerét meghatározó „Business in Europe: Framework for Income Taxation” (BEFIT) elnevezésű javaslat a vállalkozások és az adóhatóságok életét könnyítené meg azáltal, hogy új, egységes szabályrendszert vezetne be a vállalatcsoportok adóalapjának meghatározására.

A BEFIT célja, hogy csökkentse az egynél több tagállamban működő nagyvállalatok adómegfelelési költségeit (az elképzelések szerint akár 65%-kal), továbbá megkönnyítse a nemzeti adóhatóságok számára a jogosan esedékes adónemek megállapítását.

A javaslat alapján az azonos csoporthoz tartozó vállalatok közös szabályok szerint számítanák ki adóalapjukat, és a csoport valamennyi tagjának adóalapja egyetlen adóalapba kerülne összevonásra.

Az új szabályok az EU-ban működő, legalább 750 millió eurós éves összesített bevétellel rendelkező csoportokra vonatkozóan lennének kötelezőek, amennyiben a végső anyavállalat a tulajdonosi jogok vagy a nyereségre jogosító jogok legalább 75%-ával rendelkezik. A kisebb vállalatcsoportok számára a szabályok diszkrecionálisak lennének.

A BEFIT az OECD/G20 globális minimumadó mértékéről szóló nemzetközi adóügyi egyezményre, valamint a 2022 decemberében elfogadott minimumadóztatás uniós szintű végrehajtásáról szóló II. Pillér (Pillar Two) irányelvre épül. A BEFIT a Bizottság CCTB (közös társaságiadó-alap) és CCCTB (közös konszolidált társaságiadó-alap) javaslatainak helyébe lépne.

A közös társasági adóalapra vonatkozó javaslat 2028. július 1-jén lépne hatályba, ha az Európai Tanács elfogadja azt.

Egységes transzferárazási szabályok

A másik javaslat a tagállamok transzferárazási szabályainak harmonizálását és a szokásos piaci ár elvének EU-n belüli egységes alkalmazását tűzte ki célul, ezzel növelve az adóbiztonságot, valamint csökkentve a jogviták és a kettős adóztatás kockázatát.

A javaslat alapján a következő területeket érintően várható egységes szabályozás, ill. változás:

• A transzferárazás szempontjából fontosabb definíciók meghatározása, egységesítése (pl. szokásos piaci árral, kiigazításokkal, transzferár módszerekkel kapcsolatos meghatározások).
• A szokásos piaci ár elvének alkalmazására vonatkozó generális szabály bevezetése.
• Ehhez kapcsolódóan az adóalap-kiigazításokat (elsődleges, kompenzációs) is közös szintre emelnék (elősegítve a MAP folyamatokat is).
• A kapcsolt vállalkozási viszony már a 25%-ot meghaladó szavazati jog vagy tulajdonjog, ill. a legalább 25%-os nyereségrészesedés esetén fennállna (a jelenleg hatályos magyar szabályozás alapján ez az értékhatár 50%, ill. a nyereségrészesedés is új minősítési elem lenne).
• A transzferárazás, transzferár vizsgálat területén a fontosabb elemzési szempontok alkalmazásának és a kapcsolódó szempontrendszerek egységesítése. A javaslat alapján ezek a területek a következők: funkcionális elemzés, transzferár módszerek és a megfelelő módszer kiválasztása, összehasonlító elemzés, interkvartilis tartomány (utóbbi kapcsán érdekesség, hogy a javasolt szabályozás akkor is megengedné a kiigazítást, ha a transzferár a szokásos piaci ártartományon belül található – a jelenleg hatályos magyar transzferár szabályok erre nem adnak lehetőséget).

A transzferárazásra vonatkozó javaslat 2026. január 1-jén lépne hatályba, ha az Európai Tanács elfogadja azt.

Az Európai Unió az elmúlt években nagy hangsúlyt fektetett az adócsalás, adókijátszás, adókikerülés kezelésére; 2011-ben kihirdette, majd évről-évre több alkalommal módosította, bővítette a közigazgatási együttműködésről szóló 2011/16/EU irányelvet. Az erőfeszítések ellenére azonban mindig jelennek meg újabb és újabb szabályozásra váró konstrukciók; egy ilyen terület az alternatív fizetési eszközök, például a kriptoeszközök megjelenése és villámgyors elterjedése.

Való igaz, a legtöbb állam – így Magyarország is – már beépítette a jövedelemadózási szabályai közé a kriptoeszközökből származó bevételek adóztatását, az adóhatóságok azonban még így sem rendelkeznek elegendő információval, különösen a határokon átnyúló kriptoügyletekkel kapcsolatban. Mivel ez idáig nem volt szabályozva a kriptoeszköz-befektetésekből származó jövedelemre vonatkozó adatszolgáltatás, fennállt az átláthatóság hiánya és a pénzmosás kockázata, ami mind jelentős elmaradt adóbevételeket jelentett a tagállamok számára. Elérkezett az idő tehát arra, hogy az Európai Unió határozottabban lépjen fel ez ügyben.

A DAC8 Irányelv megalkotását megelőzte egy, az Európai Bizottság által indított nyilvános konzultáció 2021. márciusában. A konzultáció során mélyen beleásták magukat a kripto-világba, és fontos információkat gyűjtöttek össze, többek között az igénybe vett kriptoeszköz-szolgáltatók típusait, azt, hogy az ilyen szolgáltatók hol vannak bejegyezve vagy engedélyezve, a befektetés összegét és a kriptoeszköz-szolgáltató adóügyi illetőségét.

A konzultáció eredményeként végül a Bizottság 2022. december 8-án közzétette irányelvjavaslatát, mely az információcserére és a közigazgatási együttműködésre vonatkozó meglévő rendelkezések módosításán túl kiterjesztené az Irányelv hatályát az adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltatók által szolgáltatott információkra vonatkozó automatikus információcserére. A tagállamok szakértői elemezték a javaslatot, és 2023. májusára kialakult a javaslat vélhetően már végleges szövege. A Tanács várhatóan a következő hónapokban hivatalosan is elfogadja a javaslatot.

A javaslat szerint a bevezetést követően adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltatónak minősülne minden olyan kriptoeszköz-szolgáltató és kriptoeszköz-üzemeltető, aki egy vagy több olyan kriptoeszköz-szolgáltatást nyújt, amely lehetővé teszi az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó felhasználók számára, hogy átváltási ügyleteket hajtsanak végre.

Kriptoeszköz-szolgáltatónak minősülne az a jogi személy vagy vállalkozás, amelynek foglalkozása vagy üzleti tevékenysége egy vagy több kriptoeszköz-szolgáltatás szakmai alapon harmadik személyek részére történő nyújtása, és aki valamely tagállamban engedéllyel rendelkezik kriptoeszköz-szolgáltatások nyújtására.

A javaslat alapján a kriptoeszköz-üzemeltető pedig olyan természetes személy, jogi személy vagy vállalkozás, akinek, illetve amelynek foglalkozása vagy üzleti tevékenysége egy vagy több kriptoeszköz-szolgáltatás harmadik személyek számára üzletszerűen történő nyújtása, de aki nem tartozik a rendelet hatálya alá. Az Irányelv az európai uniós és nem európai uniós kriptoeszköz-üzemeltetők számára is előírná az adatszolgáltatást, amennyiben az ilyen nem európai uniós üzemeltetőknek az Unióban illetőséggel rendelkező, adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó felhasználói vannak.

Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó ügyleteknek minősülnének az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó belföldi és határon átnyúló kriptoeszközöket érintő átváltási ügyletek és átutalások.

Első lépésként a szabályok előírnák az adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltatók számára az információk összegyűjtését és ellenőrzését a javaslatban meghatározott átvilágítási eljárásokkal összhangban.

Második lépésként az adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltatóknak információkat kellene szolgáltatniuk az érintett hatáskörrel rendelkező hatóságnak a kriptoeszköz-felhasználókról, vagyis azokról, akik a szolgáltatót használják a kriptoeszközeikkel való kereskedéshez és azok cseréjéhez.

A harmadik lépés arra vonatkozna, hogy annak a tagállamnak a hatáskörrel rendelkező hatósága, amely megkapta ezeket az információkat az adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltatótól, közli a szolgáltatott információkat annak az érintett tagállamnak a hatáskörrel rendelkező hatóságával, ahol az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó kriptoeszköz-felhasználó illetőséggel rendelkezik.

A javaslat további fő célkitűzései a kriptoügyletekre vonatkozó információcsere bevezetésén túl:

• a magánszemélyekkel kapcsolatos egyes, határon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapításokra irányuló, és a nem letéti számlán tartott vagy készpénzre nem váltott osztalékjövedelmekre vonatkozó adóügyi vonatkozású információk cseréjére irányulna;
• emellett módosítani kíván meglévő szabályokon is, melyek az adózók adóazonosító számának bejelentésére és közlésére, valamint az Irányelvben szabályozott jelentéstétel elmulasztása miatt a tagállamok által alkalmazandó szankciókra vonatkozik.

A javaslat alapján a tagállamoknak főszabály szerint legkésőbb 2025. december 31-ig kellene elfogadni és kihirdetni azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ezeknek a módosításoknak megfeleljenek; az új szabályokat pedig 2026. január 1-jétől kellene alkalmazni.

2023. július 20-án lépett hatályba a 320/2023. (VII. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) a jelentős térítésmentes kibocsátásiegység-kiosztásban részesülő létesítmény üzemeltetőjét érintő egyes veszélyhelyzeti szabályokról.

Ahogyan az a jogszabály címéből is sejthető, az új kötelezettségek csak a jelentős térítésmentes kibocsátásiegység-kiosztásban részesülő létesítmény üzemeltetőjét érintik. A Korm. rendelet az alábbiak szerint definiálja, pontosan kiket is kell a fogalom alatt érteni:

• akinek a szén-dioxid kibocsátása a tárgyévet megelőző 3 évben átlagosan a 10 ezer tonnát meghaladta, és emellett
• ezen 3 év összkibocsátásának legalább 50%-ával megegyező mértékű térítésmentes kibocsátási kvóta kiosztásban részesült a tárgyévet megelőző évben.

Tranzakciós díj

Abban az esetben, ha a szóban forgó adózó a számára ingyenesen biztosított kvótából tovább értékesít, annak hatályos tőzsdei értéke forintra átszámított összegének 10%-át tranzakciós díjként meg kell fizetnie.

Az új közterhek egyike tehát csak abban az esetben fog felmerülni, ha a célszemély kereskedik a számára ingyenesen kiosztott kvótával.

A jogszabály részletezi a kötelezettség adminisztrációs részét, a fizetési kötelezettség határidejét, módját, és a mulasztás következményeit.

Szén-dioxid kvóta adó

A Korm. rendelet által bevezetett másik kötelezettség a szén-dioxid kvóta adó, mely a gazdálkodók szóban forgó csoportját – ide nem értve azokat, akik az utóbbi egy évben csődeljárással vagy felszámolási eljárással voltak érintettek – főszabály szerint egységesen terheli majd.

Az új adó a szén-dioxid kibocsátás mennyiségén alapul; mértéke 40 EUR/tCO2-vel egyenértékű magyar forintnak megfelelő összeg. A kötelezettség éves elszámolású, de negyedévente előleget kell megállapítani, vallani és megfizetni az arra kötelezettnek.

A Korm.rendelet lehetőséget biztosít az adó alapjának 50%-os csökkentésére. Ennek feltételei az adózó tárgyévi tevékenységén és kibocsátásán alapulnak.

Nagyon fontos, hogy az új adó visszamenőleges hatállyal már a 2022. december 31-ét követően kezdődő adóév vonatkozásában is fizetendő; a hatálybalépésig eltelt két negyedév előlegkötelezettségét a harmadik negyedévet követő második hónap 15. napjáig kell, a harmadik negyedév előlegével együtt teljesíteni.

A Magyar Közlöny 106. számában kihirdetésre került a Kormány 317/2023. (VII. 17.) számú Korm. rendelete az extraprofit adókról szóló kormányrendeletek módosításáról.

Az alábbiakban röviden bemutatjuk a fontosabb változtatásokat azok hatálybalépésének sorrendjében:

2023. 07. 18-án lépett hatályba

• A gyógyszerforgalmazók által fizetendő 40 százalékos mértékű befizetési kötelezettségre csökkentési lehetőségek kerültek bevezetésre beruházásra és K+F tevékenységre tekintettel.
• A csökkentő tételek együttes összege maximum a nélkülük számított kötelezettség 50%-áig terjedhet, és a csökkentés után fizetendő összeg nem lehet kevesebb annál az összegnél, ami 20%-os kötelezettség esetén merülne fel.
• A csökkentési lehetőséget első alkalommal a 2023. július 20. napjáig esedékes befizetési kötelezettségre, utolsó alkalommal a 2025. március 20. napjáig esedékes befizetési kötelezettségre lehet alkalmazni.

2023. 08.01-jén lépett hatályba

• Az izraeli úticél átkerült a kedvezményezett csoportba. Ennek következményeként, abban az esetben, ha az utas végső úticélja Izrael, a légitársaság a hozzájárulás mértékének meghatározása során a következő bevallásnál és hozzájárulás fizetésnél már az alacsonyabb mértéket veheti figyelembe.

2023. 09.01-jétől lép hatályba

• Sávossá válik a bányajáradék mértéke. Az új megállapítási módszert már a szeptemberi bevallás során is alkalmazni kell. A kedvező megállapítási módszert az a bányavállalkozó alkalmazhatja, aki az általa szerződésben vállalt mennyiséget kitermeli. Abban az esetben, ha a kitermelt mennyiség nem éri el a vállalt mennyiséget – ide nem értve a vis maior esetét – a különbözetet a tárgyévet követő év január 20-ig meg kell fizetni.
  Új rendelkezés szabályozza azon bányavállalkozók kötelezettségét, akik nem rendelkeznek hatósági szerződéssel.
• A bányavállalkozó számára előírt szénhidrogén kitermelési kötelezettség mértékének megállapításánál 2023. és 2024. évre már nem a 2021. évi, hanem a 2022. évi kitermelt mennyiséget kell alapul venni.
• Hatályát veszti az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet eltérő alkalmazásáról szóló alcím.

2024. 01. 01-jétől lép hatályba

• Mégsem kerül hatálytalanításra a kőolajtermék-előállító egyszeri, árbevétel szerint megállapított adójára vonatkozó rendelkezés; az meghosszabbításra kerül 2024. évre is. Az adó alapja nem változik, 2024. évben is a 2022. évi nettó árbevétel lesz, a különadó mértéke viszont már csak 1% lesz. A rendelkezés kiegészül a 2024. évi kötelezettség teljesítésének módjával is.
• A gyógyszerforgalmazók számára bevezetett különadó csökkentési lehetőség 2024. évtől megnyílik a gyógyszergyártók számára is, szintén a különadójuk 50%-ának mértékéig. A csökkentést első alkalommal a 2024. évi adókötelezettség megállapítása során vehetik majd figyelembe.

2023. július 14-én kihirdetésre került a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvény, mely több adó és eljárásügyi területen iktat be új vagy módosító rendelkezéseket. Emellett a “salátatörvény” változatlan tartalommal számos veszélyhelyzeti kormányrendelettel megállapított kötelezettséget és könnyítést emelt törvényi szintre. Cikkünkben bemutatásra kerülnek a legfontosabb változások, összehasonlítva azokat a korábban alkalmazandó szabályokkal.

Tekintettel arra, hogy a nyári időszakban néhány egyéb, adótörvényeket érintő változás is született törvényi, illetve rendeleti úton (286/2023. (VI. 30.) Korm. rendelet, 2023. évi XXXIX. törvény, 2023. évi XLI. törvény,2023. évi XLI. törvény), a táblázatban, az “Egyéb változások” rovatban, egyúttal ezekre is kitérünk.

Az elmúlt időszakban az adózók és a tanácsadók figyelme is a beszámoló készítés – bevallás benyújtás köré összpontosult; a jogalkotók azonban még ezen zsúfolt időszakban is elvétve hoztak egy-két módosító szabályt, melyről érdemes pár szót említeni. Ebben a cikkben, azon extraprofitadókat érintő változásokat mutatjuk be, melyek áprilistól léptek hatályba.

A Magyar Közlöny 45. számában kihirdetett 100/2023. (III. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: MódR.1) az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) módosításáról, a kőolajtermék-előállítók esetében vezetett be egy árbevétel arányos különadót. Az adó alapja a kötelezett 2022. évi nettó árbevétele, az adó mértéke 2,8%. A különadó 3 részletben fizetendő – a 2023. adóév hatodik, kilencedik és tizenkettedik hónapjának 20. napjáig – bevallására külön nyomtatvány kerül rendszeresítésre.

A MódR.1 módosít a kőolaj világpiaci árkülönbözet megállapításának módján és a bányajáradék szabályain is.

Ezt követően április 25-ei hatálybalépéssel megjelent a Kormány 144/2023. (IV. 24.) Korm. rendelete (a továbbiakban: MódR.2), mely a 2023. év második felére alapjaiban változtatja meg a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások különadó alapjának megállapítási szabályait.

Míg az év első felében a 2022-re vonatkozó szabályokat követve, a helyi adókról szóló törvény szerinti nettó árbevétel adta a kiindulási alapot – pontosabban annak fél évre arányosított része -, addig júliustól az adó alapjának meghatározásakor a megelőző évi adózás előtti eredmény arányosított részét kell majd figyelembe venni.

Az adó alapjának megállapításakor

• csökkentő tételként kell figyelembe venni:
  • a megelőző adóévben bevételként elszámolt osztalék 50%-át,
  • a megelőző adóévre szóló beszámolóban meghatározott, a nem a szokásos tevékenység keretében keletkezett áruértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származó nyereség 50%-át;
• növelő tételként kell figyelembe venni a megelőző adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt:
  • pénzügyi szervezetek különadójának 50%-át,
  • pénzügyi tranzakciós illeték 50%-át,
  • a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások különadójának 50%-át.

A MódR.2 az év második felére megemeli a különadó mértékét is. Míg június 30-ig, a korábbi szabályok alapján megállapított adóalap 8%-a, addig július 1-jétől sávos adóztatás alapján, az adóalap 10 milliárd forintot meg nem haladó része után 13%, e feletti összegre pedig 30% lesz a különadó mértéke.

A Magyar Közlöny 2023. május 31-én kihirdetett 79. számában a Kormány a Korm. rendelet módosításáról szóló 206/2023 (V. 31.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: MódR.) az extraprofitadó terhek hatályát kiterjeszti a 2024-es adóévre is, ugyanakkor bevezet egy hatálytalanító rendelkezést is, mely szerint a Korm. rendelet 2025. január 1-jétől hatályát veszti. A MódR. rendelkezései – egy kivétellel – június 1-jétől léptek hatályba.

Mi változott?

A változások többsége az extraprofit adók meghosszabbítását és későbbi kivezetését készíti elő; de emellett két esetben szigorítottak a szabályokon.

Kedvező változások:

• a gyógyszergyártókat terhelő adókulcs mértéke a 2024-es adóévben valamennyi adóalap-sávban feleződik majd,
• a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások 2024-ben is a 2023-as adóév második felében alkalmazandó módon fogják – ezúttal a teljes adóévre vonatkozóan – megállapítani adóalapjukat. A MódR. annyiban változtat most a szabályokon, hogy 2024-től a kedvezőbb – 13%-os – adókulcs alkalmazására jogosító adóalap mértéke 10 milliárd forintról 20 milliárd forintra emelkedik, e felett azonban továbbra is marad a 30%-os különadó mérték. Fontos változás az eddigi szabályokhoz képest, hogy kizárólag ezen adózói kör számára megnyílt a lehetőség, hogy akár felére csökkentsék különadójukat. Az adókedvezmény feltétele, hogy növeljék a 2023. január 1. és április 30. között tulajdonolt, a MódR. szerint meghatározott állampapír állományukat a 2024. január 1. és november 30. közötti időszakra, és 2024. december 10-ig nyújtsák be bevallásukat. Az érvényesíthető adócsökkentés mértéke az állampapír állomány értéknövekményének 10%-a, de maximum a kedvezmény nélkül számított, adóévre fizetendő adójuk 50%-a lehet.

Kedvezőtlen változások:

• a gyógyszer forgalomba hozatali engedélyének jogosultjának az általa tb támogatott módon, gyógyszertárban forgalmazott, 10 ezer forintot meghaladó termelői áras gyógyszere után az eddigi 28%-os helyett, 40%-os mértékű befizetési kötelezettsége keletkezik. A megemelt mérték már a 2023. július 20. napjáig esedékes kötelezettség esetében is alkalmazandó lesz.
• a kiskereskedelmi pótadó mértéke 4,1%-ról 4,5%-ra emelkedik a 100 milliárd forintot meghaladó adóalap részre.

A MódR. módosít a bányajáradék szabályokon is, azonban mivel szakmai körökben egymásnak ellentmondó jogértelmezések láttak napvilágot, a szabályokban pontosítást várunk.

Az adókötelezettség teljesítésének szabályaiban készülhetnek némi változásra a feldolgozóipari gyártók; ugyanis míg ezidáig egy becsült érték – a 2023. adóévre várható fizetendő adó – adta a fizetendő adóelőlegek kiszámításának alapját, addig 2024-ben a 2023. adóévi fizetendő adó mértéke alapján kell majd az adóelőlegeket megállapítani, 2024. június 20-ig bevallani, és ezt követő hónaptól hat egyenló részletben megfizetni.

Mi az, ami nem változott?

A MódR.-ben foglalt rendelkezések nagy része csupán kiterjeszti a 2023-ban alkalmazandó adómértékek és adókötelezettségek szabályait a 2024-es adóévre, így bár „megemlítésre” kerülnek a MódR.-ben, de lényegi változás nem érinti:

• a kiegyenlítő szabályozási szolgáltatást terhelő különadóra vonatkozó szabályokat,
• a kőolajtermék-előállítókat terhelő adót, – azaz, az eredetileg őket terhelő különadó megmarad, és az idén tavasszal ez évre megállapított, árbevétel-arányos különadó szabályok nem kerülnek meghosszabbításra 2024-re.
• a távközlési pótadót,
• a biztosítási pótadót,
• az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos minimum értékeit.

Ha tüzetesen megnézzük, láthatjuk, hogy az érintett különadó kör nem teljeskörű; ez azonban nem jelenti azt, hogy a MódR.-ben nem említett más különadóktól (pl. légitársaságok hozzájárulása, kiterjesztett NETA szabályok) elbúcsúzhatunk; azok változatlan tartalommal továbbra is terhelik a kötelezetteket.

A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló, május 31-én kihirdetett, 205/2023. (V. 31.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Korm. rendelet) a Kormány 13% szociális hozzájárulási adókötelezettséggel sújtja a magánszemélyek egyes megtakarításain elért hozamait.

A Korm. rendelet szövege alapján a plusz elvonás egyelőre csak az orosz-ukrán háború okozta veszélyhelyzet időszakát érinti, és csak a július 1-jétől eszközölt befektetésekre, illetve az onnantól megszolgált kamatokra terjed ki, ezzel is lehetőséget adva a magánszemélyeknek, hogy átgondolhassák mibe fektetik ezt követően megtakarításaikat.

Mit terhel július 1-jétől 13% szocho?

Ha röviden akarnánk összefoglalni az új szabályt, azon hozamokat terheli szocho júliustól, melyek:

• az Szja tv. 65. §-ának hatálya alá tartoznak – tehát kamatjövedelemnek minősülnek, és
• az adott szakasz alapján szja-fizetési kötelezettség alá esnek.

Bővebben kifejtve, a 15% szja-n felül 13% szocho is terheli:

• a folyószámlán tartott pénz után július 1-jétől kapott kamatot,
• a június 30. napját követően lekötött betét után járó kamatot,
• a július 1-jétől kezdve megvásárolt bizonyos értékpapírok után járó kamatjövedelmet – abban az esetben is, ha az EGT tagállamában működő elismert tőzsdén bevezetett értékpapírról van szó,

Előbbiek kapcsán a nem pénzben megszerzett kamatjövedelem esetében az szja és így a szocho alapja is a jövedelem 1,18-szorosa!!!

• a július 1-jétől megkötött befektetési célú életbiztosítások kamatjövedelemnek minősülő hozamait,
• a július 1-jétől nyújtott szövetkezeti kölcsön kamatát,
• a foglalkoztatói nyugdíjintézmény tagját – az Szja tv-ben kifejtett esetben – megillető kamatjövedelem július 1-jétől arányosított részét.

A Korm. rendelet egy kivételszabályt említ az adófizetés alól: nem kell szochot fizetni az ingatlanalap befektetési jegyéből származó kamatjövedelem után.

A szociális hozzájárulási adókötelezettség teljesítésének szabályai – ideértve többek között az adó megállapításának, levonásának, bevallásának szabályait – a Korm. rendelet alapján az elkülönülten adózó jövedelmeket terhelő szocho megállapításának szabályaival egyeznek majd meg, így kifizetőtől származó jövedelem esetében a magánszemélynek ezzel nem lesz teendője.

Nagyon fontos azonban, hogy előbbi csoporttól eltérően, a kamatjövedelmeket terhelő szocho-nak – hasonlóan az összevonat adóalapba tartozó jövedelmekhez – nem lesz felső korlátja, emellett viszont, érdekes módon, a jövedelem összege nem is lesz beszámítható a minimálbér 24-szeresébe. Tehát, míg egy összevont adóalapba tartozó, szocho alól mentesített ingatlan bérbeadás jövedelme beszámít a jövedelemhatárba, addig a korlátlan mértékben szocho köteles kamatjövedelem összege nem fogja azt csökkenteni.

Mi az, ami nem változik?

Természetesen továbbra sem terheli majd szocho azokat a kamat / hozam típusú jövedelmeket, melyek mentességet élveznek az Szja tv. 65. §-a, vagy az Szja tv. egyéb rendelkezése alapján, így:

• a magyar állam által kibocsátott kötvény kamatát
• azt a nyereményalapot meg nem haladó összeget, melyet a kifizető a nyereménybetét-számlán már jóváírt nyeremény megváltására fizet a magánszemélynek
• egyszeri díjas befektetési életbiztosítások esetében:
  • a szerződés létrejöttét követő 3. évtől, de az 5. évet megelőzően a kamatjövedelem 50%-át
  • a szerződés létrejöttét követő 5. évtől a kamatjövedelem 100%-át
• rendszeres díjas befektetési életbiztosítások esetében:
  • a szerződés létrejöttét követő 6. évtől, de a 10. évet megelőzően a kamatjövedelem 50%-át
  • a szerződés létrejöttét követő 10. évtől a kamatjövedelem 100%-át
• a nem szünetelő egyéni vállalkozó által elért, a pénzforgalmi számláján jóváírt, és vállalkozói bevételként elszámolt kamatot
• azt a kamatjövedelmet, melyet külföldi illetőségű személynek fizetnek ki,

illetve, melyek nem az Szja tv. 65. §-a alá tartoznak, nevezetesen a(z):

• tartós befektetési szerződésből származó jövedelmet (67/B. §)
• ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelmet (67/A. §)
• kriptoügyletből származó jövedelmet (67/C. §)
• csereügyletből származó jövedelmet (65/B. §).

Fontos megjegyezni, hogy az Szja tv. taxatív felsorolást tartalmaz a 65. § alá tartozó kamatjövedelmek köréről; az ezekhez hasonlóan kamatként megszerzett, de ott nem említett jövedelmek esetében (mint például egy tagi kölcsön után kapott kamat esetében) – amikor is az adókötelezettség a felek közt fennálló jogviszonytól és a szerzés körülményeitől függ – már eddig is kellett szochot fizetni.

A 2023. májusától bevezetésre kerülő újfajta utazási bérletek – nevezetesen a vármegye bérlet és az országbérlet – számos kérdést vetettek fel adózási szempontból a juttatók oldalán. A Magyar Közlöny 42. számában az egyik kérdés tisztázásra került.

A Kormány a 2023. március 24-től hatályos 91/2023. (III. 23.) Korm. rendeletével több közlekedési tárgyú kormányrendeletet is módosított, többek között a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendeletet (továbbiakban: Korm.rendelet).

A módosítás kiegészíti a költségtérítésre jogosító bérletek típusait a helyközi országbérlettel és a helyközi vármegyebérlettel, így munkába járás esetén (ideértve a napi munkába járást és a hazautazást is) – amennyiben a Korm. rendeletben foglalt valamennyi egyéb feltétel is teljesül – a munkáltató köteles lesz megtéríteni az új típusú bérletek árának legalább 86%-át, de döntése alapján adómentesen megtérítheti akár azok 100%-át is.

Fontosnak tartjuk kiemelni ebben az esetben is a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének szem előtt tartását. Abban az esetben ugyanis, ha a választott bérlettípus nem szükséges a napi munkába járáshoz vagy hazautazáshoz – például egy szomszéd településen, 5 km-re fekvő munkahely esetében kérdéseket vethet fel egy országbérlet térítése –, egy esetleges adóellenőrzés keretében az adóhatóság átminősítheti az indokolatlanul nagy hatótávolságú bérlet árát munkaviszonyos jövedelemmé.

Mivel egyre inkább elterjed a tömegközlekedők körében az applikáción keresztül történő jegy- vagy bérletváltás, ezért a Korm. rendelet kiegészül egy újabb ponttal is, mely szerint elektronikusan, papírra nem nyomtatható módon megváltott jegy és bérlet esetében az elszámolás a vásárlásról elektronikusan kiállított számla és a szolgáltató által ahhoz kiadott igazolás alapján történik majd.

Március elején a NAV közzétette a 2023. évre vonatkozó ellenőrzési tervét. Az alábbiakban a főbb irányokat, ellenőrzési területeket foglaltuk össze. A részleteket tartalmazó dokumentum az adóhatóság honlapján olvasható.

MEGKÖZELÍTÉS

Az előző évek gyakorlatához hasonlóan az adóhatóság a jogkövető magatartást tanúsító és együttműködő adózókat támogatja, míg a szándékos adóelkerülést folytató adózókkal szemben minden lehetséges eszközt felhasználva lép fel. A világon jelenleg egyedülálló módon a mesterséges intelligencia segítségével a rendelkezésére álló adatokból mintázatokat alkot, mellyel kiszűri a feltehetően adóelkerülő szereplőket.

A NAV a konkrét fellépést (jogkövetési vizsgálat, adó-, vámellenőrzés, támogató eljárás) a kockázatelemzések alapján a kockázatok súlya és az adózók jogkövetési hajlandósága szerint határozza meg.

FÓKUSZ TERÜLETEK

A 2023-as ellenőrzési terv alapján a NAV ellenőrzési tevékenysége négy fő területre koncentrál.

1. Jelentős költségvetési kockázatot hordozó tevékenységek ellenőrzése

Ebbe a körbe tartoznak az elmúlt évek gyakorlata alapján továbbra is, többek között:

• webhelyeken, portálokon értékesítők,
• élelmiszeripari termékeket előállítók és forgalmazók,
• építőipari- / építőanyag-kereskedelmi tevékenységet folytatók,
• (használt) gépjármű- és gépjármű alkatrész kereskedelmi / gépjárműjavítás tevékenységet végzők,
• számítástechnikai-termékek kereskedelmével foglalkozók,

illetve, a kialakult veszélyhelyzetek (Covid-19 világjárvány és az orosz-ukrán háború) hozadékaként és egyéb kockázati szempontokat alapján fókuszba kerülő piaci szereplők közül:

• az árstopos termékeket forgalmazó adózók,
• étrend-kiegészítőket, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítményeket (különösen immunerősítőket) értékesítők,
• tüzelőanyagot, hűtő-fűtő berendezéseket és alkatrészeiket értékesítők / beszereléssel foglalkozó adózók,
• reklám-, marketing-, médiaszolgáltatási – és filmgyártási tevékenységet folytatók.

2. A rendelkezésre álló adatok alapján költségvetési bevételi szempontból kockázatot hordozó adóalanyok célzott kockázatelemzésen alapuló ellenőrzése

Ebben a körben alapvetően az online adatszolgáltatásból, a nemzetközi információcseréből, valamint a „Foglalkoztatotti riaszt” rendszerből származó adatokat elemzi az adóhatóság és teszi meg adott esetben a szükséges ellenőrzési lépéseket.

Kiemelt területként került megjelölésre:

• a kiutalást és/vagy átvezetést kérő áfa bevallások,
• az adózási szempontból nem együttműködő országokkal kapcsolatban álló és onnan nyereséget szerző adózók kockázatelemzésen – különös tekintettel a transzferárazásra – alapuló ellenőrzése,
• a nemzetközi automatikus információcsere keretében beérkezett (pl. osztalék, kamat, hozam, illetve 2023. évtől a digitális platformüzemeltetőkre vonatkozó) adatok hasznosítása,
• adóminimalizáló, valamint árbevételt tartósan nem realizáló, ennek ellenére adót visszaigénylő vállalkozások ellenőrzése,
• a nagy élőmunkaerő-igényű foglalkoztatással – például munkaerő-kölcsönzéssel, vagyonvédelemmel és takarítással – összefüggő csalárd adózói magatartás feltárása,
• az e-kereskedelem és kifejezetten az import tevékenység átfogó ellenőrzése, valamint
• a Régi Kata tv. megszűnését követően az új katát választók, vagy az átalányadózásra áttérők esetében a jogszabályok helyes alkalmazásának elősegítése, illetve a tevékenyégüket megszüntetők esetében a tevékenységet engedély nélkül tovább folytatók kiszűrése.

3. Kiemelt adózók ellenőrzése

A kiemelt- és legnagyobb adóteljesítményű adózók ellenőrzése továbbra is a NAV ellenőrzési tevékenységének középpontjában áll.

Ezen belül 2023-ban nagyobb hangsúlyt kap

• a multinacionális vállalkozások által igénybe vett adókedvezmények (fejlesztési-, energiahatékonysági beruházási-, felújítási), és a kapcsolt vállalkozásaikkal szemben alkalmazott transzferárak ellenőrzése,
• cégcsoporton belül gyártási tevékenységet végző, veszteséges, vagy igen alacsony nyereséget elérő adózók transzferár szempontú ellenőrzése,
• a nagyszámú munkavállalót foglalkoztató adózók által bevezetett javadalmazási célú MRP rendszerek, illetve a csoportos kockázati személybiztosítások feltételeinek vizsgálata.

4. Önkéntes jogkövetés támogatása

Ezen a területen a NAV egyrészt – az elmúlt év sikereit figyelembe véve – támogató eljárásokat folytat le, aminek a keretében

• folyamatos kockázatelemzés alapján a kockázatok súlya és az érintett adózói kör jogkövetési hajlandósága szerint támogatja az adózókat,
• a beérkezett kontrolladatok alapján az adókötelezettségeiket nem megfelelően teljesítő adózóknak (pl. magán egészségügyi szolgáltatók) segítséget nyújt, és
• új feladatként segíti a régi katából kilépőket a további működésük jogszerű teljesítésében.

Másrészt folyamatosan monitorozza az alapvető devianciákat. Ezen a területen a fókusz a tavalyi évben is már előtérbe kerülő csoportokon kívül, többek között a következőkre terjed ki:

• megalakulást követően egy éven belül kiugró forgalommal rendelkező adózók, adóminimalizáló adózók ellenőrzése,
• tartósan veszteséges adózók ellenőrzése,
• a nagy forgalmat alkalmazottak nélkül bonyolítók ellenőrzése / a nagyszámú foglalkoztatottat alkalmazó, számlaforgalmat nem bonyolítók ellenőrzése,
• a kockázatos adózói múlttal rendelkező, törölt adószámú, elérhetetlen vállalkozások ügyvezetői további vállalkozásainak ellenőrzése.

A fentiek mellett az adóhatóság ellenőrzési terve részletesen tartalmazza:

• a 2023. évben tervezett vám, regisztrációs adó és EMGA ellenőrzések fő irányait,
• a rendészeti szakterület 2023. évi ellenőrzések fő irányait, valamint
• a 2023. évben tervezett ellenőrzések fő irányait (támogató eljárások, folyamatos feladatok, tematikus feladatok).

A témához kapcsolódó korábbi cikkeink:

Mit lát az adóhatóság? – 1. rész – TruTax

Mit lát az adóhatóság? – 2. rész – TruTax

NAV: Mesterséges Intelligencia Munkacsoport – TruTax

Határon átnyúló ügyletek jelentése: gyakorlati kérdések és válaszok – TruTax

Székhelyszolgáltatók: működéssel kapcsolatos előírások és Pmt. szerinti ellenőrzési tapasztalatok – TruTax

KATA: jelentős módosítások a szabályozásban

TruTax cikk a G7.hu-n

A Magyar Közlöny 30. számában megjelent a Kormány 62/2023. (II. 28) számú rendelete, melyben pontosításra kerültek a gyógyszergyártókra és a légitársaságokra vonatkozó szabályok, valamint módosultak a NETA-t, a kiskereskedelmi pótadót és a feldolgozóipari gyártókat érintő egyes rendelkezések is.

A pontosítások és módosítások 2023. március 1-jén hatályba is léptek. Az alábbiakban ezeket foglaltuk össze röviden:

• A gyógyszergyártók fogalmának pontosításával már a 2022. évi kötelezettség tekintetében is szűkítésre került a kötelezettek köre. Ennek következtében azon, a TEÁOR 2110 (Gyógyszeralapanyag-gyártás) és a TEÁOR 2120 (Gyógyszerkészítmény gyártása) szakágazat szerinti tevékenységet végző gyógyszergyártók kötelesek különadó fizetésére, melyek esetében az említett tevékenységekből származó összesített nettó árbevétel meghaladja az adóév első napján rendelkezésre álló legutolsó beszámoló szerinti teljes nettó árbevétel 33,33%-át.
• A légitársaságok hozzájárulásának mértéke finomításra került. Rövid és hosszú távú utak esetében is csökkentésre kerül a legkevesebb kibocsátással működő gépek után fizetendő hozzájárulás mértéke. Ugyanakkor a csökkentés mértékével megegyező összegben növelésre kerül a legmagasabb kibocsátású gépek után fizetendő közteher. Az újonnan megállapított mértékek 2023. január hónapra már alkalmazandók, ezért a Korm. rendelet biztosítja a pótlékmentes önellenőrzés lehetőségét.
• A Korm. rendelet módosít a légitársaságokra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség szabályain is. Az ACI Airport Carbon and Emissions Reporting Tool szerinti szén-dioxid-kibocsátási érték és a motorszám szorzatának egy ülésre jutó értéke helyett a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) hajtómű kibocsátási adatbázisában (ICAO Engine Emissions Databank) meghatározott fel- és leszállási ciklusban átlagosan elégetett üzemanyag mértékének, a hajtóművek számának és a kibocsátási érték (3,16) szorzatának egy ülésre jutó értékét kell megadni.
• március 1-jétől már nem kell NETA-t fizetni azon alapanyagok értékesítése után, melyeket adóköteles termék előállítása során használnak fel, így ismételten csak a végtermék lesz NETA-köteles. A Korm. rendelet kifejti a mentességre jogosító igazolás módját (meghatározott tartalmú vevői nyilatkozat).
• Ugyanezen időponttól az energiaellátók jövedelemadója alá az extraprofit adókról szóló kormányrendelet alapján bekerülő feldolgozóipari gyártói kör (a bioetanol gyártó, a keményítő és keményítőtermék gyártó, valamint a napraforgóolaj gyártó) számára megszűnik a rendelet szerinti arányosítási lehetőség abban az esetben, ha a jövedelemadó-köteles tevékenységen kívül egyéb tevékenységet is ellát.
• Végül, módosulnak a kiskereskedelmi pótadó szabályai a kötelezettség alá tartozó, eltérő adóévet alkalmazó adózók egy csoportja számára, ugyanis esetükben az emelt mértékű kötelezettség a 2022. július 1. napjától kezdődő adóévre vonatkozóan alkalmazandó.

A Magyar Közlöny 14. számában kihirdetett 16/2023. (I. 27.) Korm. rendelettel („Korm. rendelet”) a Kormány – egyelőre csak a veszélyhelyzet idejére – megduplázza a munkába járás során adható/adandó gépkocsi költségtérítés mértékét.

Az előbbi évektől eltérően az adómentesen maximálisan adható költségtérítés mértéke 15 forint/kilométerről 30 forint/kilométerre növekszik. A költségtérítés a továbbiakban is a munkában töltött napokra és/vagy hazautazásra illet(het)i meg a munkavállalót, a munkahely és a lakó- vagy tartózkodási hely között, a közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével.

A Korm. rendelet a megemelt térítési mérték alkalmazásának kezdő időpontját ahhoz köti, hogy az adómentesen adható vagy a kötelezően adandó költségtérítésről van-e szó.

Ezek alapján már 2023. január hónapra is adómentesen adhat a munkáltató munkába járás címén a dolgozójának – döntése szerint – kilométerenként maximum 30 forintot. Ugyanakkor, ha az adott munkáltatónál nem általános a gépkocsi költségtérítés alkalmazása munkába járás esetén, első alkalommal csak február hónapra kell az emelt mérték 60 százalékát (a korábbi 9 forint helyett 18 forintot) kifizetnie kilométerenként azokban az esetekben, amikor köteles ezt a fajta térítési formát alkalmazni. Melyek ezek az esetek?

A munkáltató abban az esetben köteles megtéríteni a gépjárművel történő munkába járást, ha

• a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés,
• a munkavállaló munkarendje miatt nem, vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést,
• ha a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni,
• a munkavállalónak bölcsődei ellátást igénybe vevő vagy tíz év alatti köznevelési intézményben tanuló gyermeke van.

Adótanácsadó csapatunkba keresünk 1-2, ill. 2-6 éves tapasztalattal rendelkező transzferáras szakembert. Ha megfelelsz az alábbi elvárásoknak és tetszenek az általunk biztosított feltételek, akkor mindenképpen vedd fel velünk a kapcsolatot az e-mail címen.

Elvárások

• kezdő esetén 1-2 év, szenior esetén 2-6 év munkatapasztalat transzferárazás területén – transzferár nyilvántartás készítés és/vagy tanácsadás is
• megbízható (legalább haladó középfokú) angol nyelvtudás írásban – szenior esetén elvárás az angol szóbeli nyelvtudás is
• precíz megbízható munkavégzés, monotóniatűrés
• szenior esetén jó menedzseri alapkészségek (munkaszervezés, delegálás, határidők betartása, igényes íráskészség, stb.)

Feladatok

• teljes körű transzferár nyilvántartások elkészítésében történő részvétel az adózásban egyedülálló saját szoftveres, automatizált segítséggel
• adatbázis-kutatások készítése szoftveres, automatizált segítséggel
• vezető tanácsadók segítése a munkában (szakmai kérdésekben nem kell egyedül dönteni)
• szenior pozíció esetén kommunikáció az ügyfelekkel, munkák operatív menedzselése
• szenior pozíció esetén a tanácsadók munkájának ellenőrzése, tanácsadók tanítása, feladatok delegálása

Amit ajánlunk

• a szoftveres háttértámogatás miatt a transzferár munkák érdemi, hozzáadott értéket képező részével és ügyfélkommunikációval lehet többnyire foglalkozni (azaz nem ctrl+c ctrl+v a feladat vagy weblapok egyesével történő tömeges átnézése)
• hosszútávú együttműködési lehetőség
• fiatalos légkör, relatíve kicsi családias csapat
• nemzetközi és hazai vonatkozású ügyekben tanácsadás és innovatív üzleti megoldások kidolgozásában való részvétel
• tényleges munka-magánélet-szakmai fejlődés egyensúlya (tudjuk, ez már szinte közhely, de mi meg is valósítjuk 😊)
• home office lehetőség heti több nappal (jelenleg távmunkában és heti 3-4 nap home office-ban is dolgoznak nálunk kollégák)
• professzionális irodai környezet, jól megközelíthető közlekedéssel
• piacképes fizetés

Mihályi Andrea kolléganőnk a külföldi kiküldetések személyi jövedelemadó aspektusairól tart előadást az Adózóna és a HVG által szervezett webináriumon 2023. január 25-én 10 órai kezdéssel.

Andrea előadása többek között a következő témákat öleli fel, gyakorlati példákat is bemutatva:

• a vállalkozások munkavállalóinak rövid és hosszú távú kiküldetéseinek személyi jövedelemadó kérdései figyelemmel a kettős adózást elkerülő egyezményekre;
• gazdasági munkáltató fogalma és gyakorlati kérdései;
• a rövid, illetve hosszú távú kiküldetések esetében a magánszemélyek adóügyi illetőségének meghatározása;
• a kiküldöttek bérjövedelemének, béren kívüli juttatásainak és egyéb jövedelmének adózása;
• kettős adóztatás elkerülése.

A webináriumot a CLV Partners© Csabai és Papp Ügyvédi Iroda közreműködésével tartjuk meg, így a fenti adózási témák mellett a külföldi kiküldetések munkajogi kérdései, szempontjai is bemutatásra kerülnek.

Az eseményre a HVG honlapján lehet jelentkezni, ahol részletesebb információk is találhatók a webináriumról:

Nemzetközi adózás és munkajog – fókuszban a külföldi kiküldetések (hvg.hu)

2022. év vége nem telt el tétlenségben a jogalkotás terén; több száz rendelet jelent meg a karácsonyi és az azt követő időszakban. Az alábbiakban összefoglaljuk az adózási szempontból releváns új szabályokat.

Minimálbér és garantált bérminimum

Ennek megfelelően:

• a járulékfizetési alsó határ munkaviszony esetében 69.600 forint, vagyis 2023-ban legalább ezen összeg után kell megfizetni a társadalombiztosítási járulékot,
• munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyoknál biztosítotti jogviszonyt keletkeztető összeg 69.600 forint, vagy napi arányosításnál annak 30-ad része, napi 2.320 forint,
• minimum járulékalap főfoglalkozású egyéni és társas vállalkozók esetében 232.000 forint (30-ad része 7.733,33 forint), garantált bérminimum alkalmazása esetében 296.400 forint (30-ad része 9.880 forint),
• minimum szocho alap főfoglalkozású egyéni és társas vállalkozók esetében 261.000 forint (30-ad része 8.700 forint), garantált bérminimum alkalmazása esetében 333.450 forint (30-ad része 11.115 forint),
• átalányadózásra jogosító bevételi értékhatár általános esetben 27.840.000 forint, kiskereskedők esetében 139.200.000 forint,
• adómentes jövedelemrész összege átalányadózó egyéni vállalkozó esetében 1.392.000 forint,
• adóelőleg megállapítási kötelezettség alóli mentesülés átalányadózó egyéni vállalkozóknál 1.392.000 forintot meg nem haladó jövedelem eléréséig,
• egyszerűsített foglalkoztatásban minimálisan fizetendő órabér 1.134 forint, garantált bérminimum alkalmazása esetében 1.483 forint,
• egyszerűsített foglalkoztatás során mentesített napi keretösszeg 13.871 forint, garantált bérminimum alkalmazása esetében 17.719 forint.

Extraprofit adók

• A gyógyszergyártó és 2023. évre vonatkozóan árbevétel arányos, sávosan meghatározott különadó fizetésére kötelezett, melynek mértéke a nettó árbevétel:
  • 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 1%,
  • 50 milliárd forintot meghaladó, de 150 milliárd forintot meg nem haladó része után 3%,
  • 150 milliárd forintot meghaladó része után 8%.
• A 2022. évre vonatkozó különadót (naptári éves adózó esetén) 2023. május 20-ig, a 2023. évre vonatkozó adóelőleget 2023. november 20-ig, a 2023. évre vonatkozó adót pedig 2024. május 20-ig kell egy erre a célra létrehozott nyomtatványon megállapítani és bevallani, majd megfizetni.
• A biztosítótársaságokat terhelő pótadó mértéke az annak alapjaiként meghatározott összegek 36 milliárd forintot meghaladó része után 7%-ról 12%-ra és 3%-ról 5%-ra emelkedik a 2023. évben keletkezett adóalapok esetében.

Egyéb változások

• január 1-jétől a veszélyhelyzet idejére megszüntetésre kerülnek a SZÉP-Kártya alszámlái, ennek megfelelően ezen időszakban az arra vonatkozó egyes keretösszegek sem lesznek alkalmazandóak. A továbbiakban a SZÉP-Kártyára utalt összeg egésze, valamennyi, a korábbiakban is kedvezményezett célokra felhasználható lesz.
• december 31-ét követően magzatra, vér szerinti vagy örökbefogadott gyermekre tekintettel családi kedvezményre jogosulttá váló, 25. életévét betöltött, de 30. életévét még be nem töltött fiatal anyákat új szja kedvezmény illeti meg. A kedvezmény részletszabályairól megjelent NAV tájékoztató itt olvasható.
• január 1-jétől (az onnantól kezdve megszerzett összevont adóalapba tartozó jövedelmek esetében) emelt összegű családi kedvezmény jár a tartós betegségben, vagy súlyos fogyatékosságban szenvedő kedvezményezett eltartottak után. A kedvezmény részletszabályairól megjelent NAV tájékoztató itt olvasható.
• évtől bevezetésre kerül egy újfajta transzferár adatszolgáltatási kötelezettség, mely a kapcsolt vállalkozások egyes, egymás közötti ügyleteit érinti, és pontosításra kerülnek a transzferár-dokumentáció készítési kötelezettség részletszabályai is. A kapcsolódó főbb módosításokról bővebben ebben a cikkünkben olvashat.
• Az adózási szempontból nem együttműködő államok listája 3 taggal bővült az év végén: Anguilla-val, a Bahama-szigetekkel és a Turks- és Coicos-szigetekkel.

2022.12.28-án a Magyar Közlöny 219. számában megjelent a 27/2022. (XII. 28.) PM rendelet, mely több ponton módosítja a transzferár-dokumentáció készítési kötelezettséggel kapcsolatos rendeletet.

A PM rendelet egyrészt beiktatja a transzferár-dokumentáció készítéssel kapcsolatos adatszolgáltatás részletszabályait. Az adatszolgáltatási kötelezettség bevezetésén kívül módosítja a transzferár-nyilvántartás fogalmának értelmezését (külön nyilvántartásnak minősülnek ezt követően a fő- és az ügyletenkénti helyi dokumentumok). Ez, a nyári törvényalkotás során bevezetett megemelkedett mulasztási bírságtételekkel együtt olvasva, jelentős szigorítást jelent a jövőben a dokumentáció készítéssel érintett cégek számára. Könnyítés viszont, hogy már a 2022-es év vonatkozásában sem kell dokumentációt készíteni a 100 millió forint piaci értéket el nem érő kapcsolt ügyletek vonatkozásában (korábban az értékhatár 50 millió forint volt).

A PM rendelet főbb módosításait az alábbi táblázatban foglaltuk össze, összehasonlítva azokat a korábbi szabályozással.

2022. november 23-án kihirdetésre került az Egyes adótörvények módosításáról szóló 2022. évi XLV. törvény, mely megreformálja az átalányadózókat érintő eddig ismert eljárási és közteherfizetési szabályokat, egyszerűsít a helyi iparűzési adó szabályain, illetve számos egyéb területen iktat be új vagy módosító rendelkezéseket. Cikkünkben bemutatásra kerülnek a legfontosabb változások; amennyiben relevánsnak tekinthető, összehasonlítva azokat a korábban alkalmazandó szabályokkal.

Tekintettel arra, hogy az őszi időszakban számos egyéb adótörvényeket érintő változás is született rendeleti úton (441/2022. (XI. 7.) Korm. rendelet, 452/2022. (XI. 9.) Korm. rendelet, 459/2022. (XI. 9.) Korm. rendelet), a táblázatban egyúttal ezekre is kitérünk. Ezek a változások elsősorban a Katát, és az extraprofitadókat érintették.

A régi Kata megszűnésével azok az egyéni vállalkozók, akik nem választották, vagy nem választhatták az új Katát, de mindazok a magánszemélyek is, akik vállalkozás indítása előtt állnak, egy komoly döntés elé kerülnek: milyen adózási mód alatt és milyen formában működjenek, valamint hol, melyik országban (itthon vagy esetleg külföldön) alapítsanak céget?

A rendkívül kedvező adózási környezetet, melyet a régi Kata nyújtott ugyanis Magyarországon nem minden esetben lehet más adózási móddal pótolni. Így sokakban felmerült a külföldön történő vállalkozás indítása, melyre csak ráerősítenek azok a szolgáltató csoportok/kecsegtető ajánlatok, melyek egy alacsonyabb jövedelemadó kulccsal operáló országba csábítják a vállalkozásokat.

Jelen cikkünkben ez utóbbi kérdéskörhöz kapcsolódó azon adózási szempontokat és kockázatokat vizsgáljuk meg röviden, amiket egy magánszemélynek javasolt figyelembe vennie egy külföldi vállalkozás indítása előtt.

• Adóügyi illetőség kérdése

A magánszemélyek adózásának egyik sarkalatos pontja az adóügyi illetőség. Az illetőség azt mutatja meg, hogy a magánszemély melyik állam adórendszerével áll a legszorosabb kapcsolatban. Ahol valaki belföldi illetőségű, ott adókötelezettsége korlátlan. Mit jelent ez?

Ez azt jelenti, hogy belföldön az adókötelezettsége a világjövedelme után áll fenn. Ez alól csak a különböző kétoldalú (két ország által megkötött) ún. kettős adóztatást kizáró egyezmények mentesíthetik vagy adnak bizonyos mértékig kedvezményeket.

Az adóügyi illetőséget első lépésként az érintett államok saját adójogszabálya alapján kell megállapítani. Egy magyar magánszemély esetében tehát az Szja tv. rendelkezéseinek ismeretére mindenképp szükség lesz. Magyar állampolgárként, magyar állandó lakóhellyel vagy Magyarországon maradó családdal, befektetésekkel (ún. létérdeki központtal) jó eséllyel belföldi (azaz magyar) marad az adóügyi illetőség. Egy külföldi lakcím bejelentésével a magánszemély adózása automatikusan nem kerül át egy másik országba, ha az pl. csak „papíron” létezik és a körülmények azt nem támasztják alá (pl. bankszámla vagy bankkártya használati adatok, internethasználat vagy mobiltelefon cellainformáció, hogy csak a legismertebbeket említsük). Így külföldi vállalkozásából származó jövedelmei (például munkabér jövedelem, osztalék), abban az esetben is adókötelesek lesznek (lehetnek) Magyarországon, ha egyébként külföldön is kell azok után adót fizetni, vagy éppen külföldi adókötelezettség nem terheli azokat.

• Telephely kérdése

Egy vállalkozás esetében a vállalkozásból származó jövedelem adóztatásának helyét (országát) nagyban befolyásolja, hogy a vállalkozás hol fejti ki üzleti tevékenységét. A telephelynek betudható jövedelem adóztatási helye ugyanis az az állam lesz, ahol a telephely valójában létrejön és üzletileg működik.

Fontos, hogy telehelynek nemcsak egy ennek kinevezett terület, vagy egy hivatalosan regisztrált iroda minősülhet, hanem minden olyan fizikailag körül határolt helyiség, ami a vállalkozás rendelkezésére áll, amit a vállalkozó a cég érdekében szokásosan és rendszeresen, munkavégzés vagy üzletvezetés helyének használ (pl. irányítja a vállalkozás egészét, mert a fontos döntéseket ott hozzák), és ahol a tárgyi feltételek adottak a feladat ellátásához; így az akár lehet a vállalkozó nappalija is.

Abban az esetben tehát, ha például egy szoftverfejlesztéssel foglalkozó egyéni vállalkozó a vállalkozása székhelyét a napjainkban népszerű lokációk valamelyikébe – például: Dubajba, Svájcba, Luxemburgba, Romániába, Szlovákiába, Horvátországba, Szingapúrba vagy a „Napos-szigetek” valamelyikébe – csak névleg helyezi (át), de magát a tevékenységet valójában Magyarországon fekvő lakásából, irodájából online végzi, nagy valószínűséggel bevétele teljes egészében a magyar telephelynek lesz betudható, így annak adóztatására Magyarország lesz jogosult.

• Nemzetközi és Európai Uniós információcsere

Mivel nemzetközi és uniós szinten is megfigyelhető tendenciává vált a több országban jelenléttel bíró magánszemélyek és vállalkozások jövedelem- és nyereségátcsoportosítása, és így a nemzetközi adóelkerülések számának emelkedése, világszinten fókuszba került az adóelkerülési technikák feltárása és ellehetetlenítése. Ennek érdekében egyre több és szélesebb körű megállapodás születik az országok között az adózást érintő információk megosztásának elősegítése érdekében (ld. korábbi cikksorozatunkat az Európai Uniós szinten történő információcseréről).

Konklúzió: Ahhoz, hogy egy vállalkozó teljes mértékben ki tudja használni egy másik állam kedvezményes adórendszerét, alapvető feltétel, hogy mind magánszemélyként, mind a vállalkozási tevékenységét tekintve „kiköltözzön” az adott országba. Ez pedig innentől már nem csak adóztatási kérdés, hanem komoly szervezést és adminisztrációt igényel, adott esetben költséges procedúra, és nem utolsó sorban hatással lesz (lehet) a magánszemély családi életére, baráti kapcsolataira és pénzügyi helyzetére. A nemzetközi információcsere miatt pedig az adórendszerrel való esetleges visszaélés esetén már nem az lesz a kérdés, hogy az kiderül-e, hanem az, hogy mikor…

Nagy örömünkre szolgál, hogy Laczkó Kitti csatlakozott a csapatunkhoz, és hogy elmélyült tudásával tovább erősíti a szakmai gárdánkat. Kitti szakmai hátteréről az alábbi bemutatkozása ad bővebb információt.

„A közgazdasági diplomám megszerzését követően a Nemzeti Adó- és Vámhivatalba adtam be elsőként a pályázatomat, melynek tájékoztatási részlegén eltöltött 7 évem során sikerült komoly tapasztalatot szereznem elsősorban a magánszemélyek adókötelezettségét érintő problémák megoldásában. Általános adójogi tanácsadást nyújtottam a személyi jövedelemadó, társadalombiztosítási járulék, szocho, vagyonszerzési illeték és KATA adónemek vonatkozásában nagyrészt magánszemély adózóknak, kisvállalkozóknak.

Az adóhivatalban fontosnak tartják, hogy az ügyintézők folyamatos képzésben részesüljenek, mely képzési programokba nagy örömömre, idővel engem is bevontak, és lehetőségem nyílt éveken keresztül szakmai előadások megtatására is.

A NAV-nál megszerzett erős alapokat a Saldo Zrt-nél fejlesztettem tovább, ahol belekóstolhattam a publikálás világába is; számos újságcikk megírásában vettem részt a társaság saját kiadványaiban, és egy szakmai könyv társszerzője is lehettem. Szakterületem továbbra is a magánszemély adózókat érintő adókötelezettégek teljesítése volt, ezúttal leginkább kifizetői/munkáltatói oldalról.

A TruTax-et azért választottam, mert az adótanácsadó szakképesítés megszerzését követően olyan adótanácsadó cégnél képzeltem el a jövőmet, ahol átfogóan kell egy adózási probléma megoldásán gondolkodni, és ahol nem „szakosítják” a tanácsadókat. Fontosnak tartom, hogy egy adótanácsadó amennyire csak lehet, az adóztatás minden ágában elmélyült ismerettel rendelkezzen.

Örülök, hogy a TruTax csapat részévé válhattam, mert elhivatott kollégák körében a jogkövető magatartást szem előtt tartva, mindig a legoptimálisabb – és nem feltétlenül a leggyorsabb – megoldás megtalálása a cél; így tiszta lelkiismerettel tudok az ügyfeleink, és az ellenőrző hatóság szemébe is nézni.”

Az orosz-ukrán háború okozta gazdasági visszaesés hatásainak mérséklése céljából, mint gazdaságélénkítő intézkedés jelent meg 2022. október 6-án a Széchenyi Pihenő Kártya felhasználásának veszélyhelyzeti szabályairól szóló 381/2022 (X. 6.) Korm. rendelet. A szabályok értelmében egyszeri 15%-os mértékű díj kerül felszámításra a SZÉP-kártyán 365 napon belül fel nem használt összegekre. Az újonnan bevezetésre kerülő szabályok a háború okozta válsághelyzet fennállásáig élnek.

A felszámításra kerülő díj legkevesebb összege a szabály értelmében legalább 100 forint lesz, illetve, ha ennél kevesebb összeg áll rendelkezésre a magánszemély alszámláin, akkor a teljes összeget jogosult lesz levonni a szolgáltató.

A 365 napos türelmi idő a 2022. október 15. napját követően jóváírt juttatásokra vonatkozik. Ezen összegek esetében a szankciós díj március 20. és szeptember 20. napján kerül levonásra, így a rendelkezés értelmében leghamarabb 2024. március 20-án (a jelenlegi szabályozás alapján abban az esetben persze, ha a háborús konfliktus még tart akkor is és így ezeket a szabályokat alkalmazni kell).

Ami viszont valószínűbb, hogy érinteni fogja a juttatásban részesülő munkavállalókat, az egy speciális szabály a rendeletben, mely szerint a 15%-os mértékű díj azon összegekre is felszámításra kerül 2023. május 31-én, melyek jóváírása legkésőbb 2022. október 15. napján történt meg, és 2023. május 31-én még nem kerültek felhasználásra.

A 2022. október 15. napjáig jóváírt összegek esetében tehát lerövidül a díjmentes felhasználásra jogosító időtartam (akár 7,5 hónapra). Ennek következtében érdemes megfontolni az október hónapban kifizetésre kerülő béren kívüli juttatások utalását október 15. napját követő időpontra tolni.

Fontos, hogy a pénzforgalmi szolgáltató a díj levonását 90 nappal megelőzően tájékoztatja majd a kártyatulajdonosokat a fel nem használt összegek egyenlegéről, valamint arról, hogy azokat várhatóan mennyi levonás fogja terhelni, ezzel is ösztönözve az összegek felhasználását még a díj levonása előtt.

A 2023-ban esedékes díjról a rendelet különös szabálya értelmében már 2023. január 15-ig meg kell érkezzenek a tájékoztatók az ügyfelek pénzforgalmi szolgáltatónál nyilvántartott elérhetőségére. A tájékoztatókat tehát a magánszemélyek ne az ügyfélkapujukra várják; illetve amennyiben változás történt az elérhetőségükben, célszerű azt minél hamarabb módosítani a SZÉP-kártya szolgáltató rendszerében.

A G7.hu portállal közösen készült cikk a vállalatcsoporton belüli elszámoló árakról.

Szó esett a transzferárazás nehézségeiről, trendjeiről, a hatóságok és multik több évtizedes macska egér harcáról és a várható jogszabály-módosításokról, szigorításokról.

És persze fókuszba került a Smart TPD is…

Szigorodik a szabályozás és a NAV-ellenőrzés is a kapcsolt vállalkozások egymás közötti elszámolására | G7 – Gazdasági sztorik érthetően

2022.09.29-én Laczkó Kitti és Kiss Péter, a TruTax adótanácsadói webináriumot tartottak az Adózónával (HVG) együttműködésben az átalányadózásról és a vállalkozói szja-ról.

Az előadás során bemutatásra kerültek a két adózási formával kapcsolatos főbb tudnivalók, az adózás felépítése / logikája, adminisztrációs kötelezettségek, előnyök, hátrányok és hogy általánosságban kinek melyik adózást érdemes választania a KATA-ból történő kiesést követően.

Az előadás visszanézhető a HVG weboldalán.

Az alábbiakban összegyűjtöttük a NAV honlapján az elmúlt hetekben közzétett fontosabb tájékoztatókat és iránymutatásokat.

A gépjárműadó befizetését támogató link használata (2022.09.01.)

2022/7. Adózási kérdés – A rendezvényszervezés áfamegítélése és számlázása (2022.09.05.)

Adóztatási IBAN számlaszámok és adónemek (2022.09.07.)

Adóztatási számlaszámok és adónemek jegyzéke (2022.09.07.)

Tájékoztató a jegybanki alapkamat változásáról (2022.09.27.)

Jegybanki alapkamat/ Central Bank base rate/ Leitzins der Zentralbank/ Taux de référence de la Banque Centrale (2022.09.27.)

Az alábbiakban összegyűjtöttük a NAV honlapján az elmúlt hetekben közzétett fontosabb tájékoztatókat és iránymutatásokat.

Ekhokönnyítések (2022.08.17.)

Jegybanki alapkamat/ Central Bank base rate/ Leitzins der Zentralbank/ Taux de référence de la Banque Centrale (2022.08.30.)

Tájékoztató a jegybanki alapkamat változásáról (2022.08.30.)

2022. augusztus 9-én új szabályok jelentek meg a 134. számú Magyar Közlönyben a szeptemberi KATA változásokkal összefüggésben.

Ezen szabályok egyrészt megkönnyítik a KATA-ról más adózási formára történő áttérést, másrészt az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) vonatkozásában – egyelőre átmeneti jelleggel – adócsökkentést vezetnek be.

Ezek mellett egy külön kormányrendelet alapján a társasági adó alanyainak lehetőségük lesz USD-ben vagy EUR-ban teljesíteni az adófizetési kötelezettségüket – egyelőre szintén átmeneti jelleggel.

A főbb változások részletesebben a következők:

• Az ekho alkalmazására jogosultakat foglalkoztató kifizető 13%-os mértékű ekho közterhe eltörlésre kerül szeptember 1-jétől – egyelőre átmeneti jelleggel, a 2022. évi VI. törvény hatályvesztéséig, azaz jelen állapot szerint 2022. november 1-jéig.

Ezzel a kifizetők még inkább érdekeltté válnak, hogy ekho-s jogviszonyban foglalkoztassanak például hangmérnököt, grafikust, műfordítót, producert, könyv- és lapszerkesztőt, műsorszerkesztőt, újságírót, képző és előadóművészt, színészt, díszletezőt, színházi fodrászt, sminkest, jelmezkészítőt, edzőt, hivatásos sportolót; a magánszemélyek pedig adott esetben meg is szabadulhatnak attól az adminisztrációs tehertől, ami egy egyéni vállalkozás fenntartásával jár.

• A kormányrendelet módosító rendelkezése az új KATA melletti ekhozást lehetővé teszi átmeneti jelleggel azáltal, hogy ezen adózói kört a 2022. év vonatkozásában mentesíti azon ekho törvénybeli korlátozás alól, miszerint az ekho szerinti adózás nem alkalmazható, ha az egyéni vállalkozó az adóévben a KATA szerinti adózást választotta. A módosító rendelkezés alapján tehát arra is lehetőség nyílik, hogy az érintett személyek a két kedvező adózási formát egyszerre alkalmazzák 2022-ben. Ezzel pedig lehetővé válik (ha csak átmenetileg is), hogy a magánszemélyek felé történő teljesítések kapcsán az új KATA, a kifizetők felé történő teljesítések kapcsán pedig az ekho szerint adózzanak.

(Természetesen az ekho alkalmazásának azon feltétele, hogy az általános szabályok szerint meg legyenek fizetve a közterhek, változatlanul fennáll. Így a módosítás, figyelembe véve az új KATA szabályait is, véleményünk szerint csak akkor lesz alkalmazható, ha a magánszemély megbízási jogviszonyában teljesíti a közteherfizetési kötelezettséget, vagy 36 órát el nem érő munkaviszonnyal is rendelkezik.)

• Az átalányadózásra áttérő kisadózó vállalkozások a kormányrendelet egyszerűsítő szabálya miatt nem kell, hogy napi arányosítást alkalmazva állapítsák meg a 2022. év utolsó 4 hónapjában átalányadózóként még megszerezhető bevételeik nagyságát. Az éves bevételi határ harmadáig, azaz 2022-ben a főszabály szerinti 24 millió forint esetén kereken 8 millió forintig alkalmazhatják a kedvező adózási módot.
• A kormányrendelet módosító rendelkezése a KATA-ról átalányadózásra történő áttérést abban segíti, hogy az egyéni vállalkozókat mentesíti azon Szja törvénybeli korlátozás alól, miszerint az átalányadózás megszűnésének, megszüntetésének évét követően legalább 4 adóévnek el kell telnie ahhoz, hogy az átalányadózás ismét választható legyen. Praktikusan tehát a korábban átalányadózó, de később KATA-t választó és augusztus 31-én még kisadózó egyéni vállalkozások szeptember 1-jétől jogosultak lehetnek újra az átalányadózást alkalmazni, függetlenül attól, hogy nem telt még el a 4 éves várakozási időszak.
• Az augusztus 31-én még KATA-s kkt., bt., egyéni cég, ügyvédi iroda mentesülést kap azon – plusz adminisztrációval és kiadással járó – kötelezettsége alól, hogy KIVA vagy Tao adózásra áttérve a nyitó mérlegét könyvvizsgálóval kelljen ellenőriztetni.
• A régi KATA-s kkt. és bt. kisadózóként bejelentett, korlátlanul felelős tagjai, amennyiben egyéni vállalkozás keretében kívánják folytatni tevékenységüket és emiatt egyszerűsített végelszámolással megszüntetik a gazdasági társaságukat, a már augusztus 10-től hatályos szabályok szerint lehetőséget kapnak arra, hogy az egyszerűsített végelszámolás bejelentésének napjától – tehát akár már augusztus 10-től – felvételt nyerjenek az egyéni vállalkozók nyilvántartásába. Ennek feltétele egy jogvesztő határidő betartása; az egyszerűsített végelszámolást szeptember 30-ig be kell jelenteniük az adóhatósághoz.
• A Tao alanyok számára megnyílik a lehetőség, hogy a NAV-nak történő bejelentés alapján a társasági adó fizetési kötelezettségüket USD-ben vagy EUR-ban teljesítsék – egyelőre átmeneti jelleggel, a 2022. évi VI. törvény hatályvesztéséig, azaz jelen állapot szerint 2022. november 1-jéig. Az adózók erre vonatkozó bejelentést első alkalommal a 2022. szeptember 30-át követően kezdődő adóév tekintetében az adóév első napját megelőző hónap első napjáig tehetnek. A választási lehetőség részletszabályai egy külön kormányrendeletben (298/2022. (VIII. 9.)) jelentek meg a cikk elején említett Közlönyben.

2022. július 27-én a Magyar Közlöny 127. számában megjelent a Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2022. évi XXIV. törvény, mely számos adótörvényt módosít kisebb-nagyobb mértékben.

Korábbi cikkünkben ismertettük a kapcsolódó törvényjavaslat fontosabb tervezett szabályait; ezek mindegyike jelentősebb változtatás nélkül elfogadásra került. Emellett időközben az új lakások kedvezményes 5%-os áfa-kulcsának alkalmazásában, és a kőolajtermék-előállító által fizetendő extraprofit adó mértékében is történtek módosítások.

Cikkünkben a változásokat adónemenként és a hatálybalépésük sorrendjében mutatjuk be.

Személyi jövedelemadó

Hatálybalépés: 2022. július 28.

• A módosítás lehetővé teszi, hogy a NAV a fogyasztási norma szerinti üzemanyagköltség-elszámolással kapcsolatban olyan üzemanyag fogyasztói árát is közzé tegye, amelynek forgalmazását jellemzően csak egy nagy üzemanyagforgalmazó cég végzi (CNG – tömörített gáz) országos hatáskörrel.
• A 25 év alatti fiatalok már nem csak a munkáltató vagy a rendszeres bevételt juttató kifizető részére, hanem minden kifizető vonatkozásában nyilatkozatot tehetnek arra vonatkozóan, hogy nem kérik a rájuk koruknál fogva vonatkozó kedvezmény érvényesítését.
• A módosítások elfogadásával az őstermelők családi gazdasága tagjai részére jelent egyszerűsítést, hogy általános forgalmi adózás tekintetében eltérő adózási módot is alkalmazhatnak. A gyakorlatban ugyanis előfordult például, hogy az egyik adóalany tag átlépte az alanyi mentesség értékhatárát, melyhez a korábbi szigorú szabályok alapján alkalmazkodni kellett a többi áfa alany tagnak is. A módosítás ezen a korlátozáson enyhít áfa tekintetében.
• Külföldi illetőségű magánszemély esetében előírássá vált, hogy illetőségének igazolását legkésőbb az adóévet követő év január 12-ig köteles bemutatni.

Hatálybalépés: 2022. augusztus 26.

• Bekerül a bér definíciójába a keresetpótló juttatás mellé az álláskeresést ösztönző juttatás.

Hatálybalépés: 2022. október 1.

• Bekerül a törvénybe a hibrid és elektromos autókhoz tartozó üzemanyagnormákra és üzemanyagárakra vonatkozó szabályozás, valamint ezzel együtt kiegészülnek a járművek költségelszámolásáról szóló mellékletek.

Társasági adó

Hatálybalépés: 2022. július 28.

• Új korrekciós tétel páros kerül bevezetésre a tulajdoni részesedések értékvesztésével kapcsolatban, melyeket először 2022. adóévi adókötelezettség megállapítása során a 2022. adóévben elszámolt értékvesztésre lehetne alkalmazni.

Hatálybalépés: 2022. augusztus 26.

• Új fogalmi meghatározás kerül bevezetésre a szokásos piaci tartományra.
• A transzferárazással összefüggésben bevezetésre kerül egy új kötelezettség, melyet először 2022. december 31-ét követően benyújtott bevallásban kell teljesíteni. Az előírás értelmében, aki transzferár-nyilvántartás vezetésére kötelezett, annak a szokásos piaci ár meghatározásáról adatot kell szolgáltatnia a tao bevallásában. Ennek részletszabályait külön rendelet fogja tartalmazni (a rendelet tervezete egyelőre nem jelent meg).
• Az interkvartilis tartomány alkalmazására vonatkozó szabályozás megújul, első alkalommal a 2022-ben kezdődő adóév adókötelezettsége megállapítása vonatkozásában. A módosítást követően az interkvartilis tartományt kötelező alkalmazni abban az esetben, ha az adózó a szokásos piaci árat nyilvános vagy a NAV által ellenőrizhető adatbázisok adatai alapján határozza meg. Ugyanakkor továbbra is megmarad a mentesülés az interkvartilis tartomány használata alól abban az esetben, ha az adózó a szokásos piaci árat pl. belső vagy külső (nem adatbázison alapuló) összehasonlítható ügyletek, szerződések alapján határozza meg.
• A módosítás új rendelkezéseket vezet be a szokásos piaci ár meghatározására, és aktualizálja ennek alkalmazásához a vonatkozó rendelkezéseket. Ha a kapcsolt feles ellenérték a szokásos piaci tartományon kívülre esik, akkor főszabály szerint a mediánt kell szokásos piaci árként figyelembe venni, azaz a transzferár kiigazítást erre a pontra kell elvégezni. Ez alól kivételt jelent, ha az adózó igazolja, hogy a tartományon belül egy, a mediántól eltérő érték felel meg a legjobban a vizsgált ügyletnek.
• A fenti módosításokat és a kapcsolódó bírságolásra vonatkozó módosításokat figyelembe véve jelentős változások, szigorítások léptek életbe a transzferárazás területén. Ezt az adóhatóság által kiadott 2022-es ellenőrzési terv is előre vetítette, ill. megerősíti (kapcsolódó cikkünk itt olvasható).
• Az egyre nagyobb és komolyabb adminisztrációt igénylő transzferár dokumentáció elkészítésében a Céginformáció.hu-val közösen kifejlesztett Smart TPD online felület biztosíthat rugalmas, gyors és költséghatékony megoldást. A szoftverről bővebb információ a weboldalunkon található: Smart TPD – TruTax

Általános forgalmi adó

Hatálybalépés: 2022. július 28.

• Egyértelműsíti a módosítás, hogy a csoportos adóalany megszűnését követő időszakban is a csoport idején kijelölt képviselő lesz jogosult érvényes jognyilatkozatot tenni áfa vonatkozásában, pl. önellenőrzést az adott társaság nyújthat be.
• Pénzvisszatérítéses konstrukció szabályait érintően is bevezetésre kerülnek új rendelkezések, melyeknek kiváltója egy, az Európai Unió Bírósága által hozott ítélet (C-717/19. számú előzetes döntéshozatali ügy). A szabályok kitérnek az adóalap-csökkentés tárgyi feltételeire, és arra, hogy hogyan lehet ebben az esetben az adóalap-csökkentést érvényesíteni. Átmeneti rendelkezések alapján az új szabályokat már 2021. december 31-ét követően teljesített pénzvisszatérítések esetében is alkalmazhatják az adóalanyok bizonyos esetekben.

Hatálybalépés: 2023. január 1.

• A 128. számú Magyar Közlönyben jelent meg a módosítás, miszerint az új lakások kedvezményes 5%-os áfa-kulcsának alkalmazására 2024. december 31-ig lesz lehetőség.

Szociális hozzájárulási adó

Hatálybalépés: 2022. július 28.

• Az új rendelkezés a mezőgazdasági őstermelők esetében rendezi azt az esetet, hogy hogyan állapítandó meg az éves kötelezettség akkor, ha az őstermelő tb jogállása év közben változik.

Hatálybalépés: 2022. augusztus 26.

• A hatályos szabályok alapján a társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó esetében naptári napok alapján kerül meghatározásra a közteher arányos mértéke. A módosítás nyomán az arányosítást naptári napok helyett a munkanapok alapján kell elvégezni.

Kiva

Hatálybalépés: 2022. augusztus 26.

• A kisvállalati adóalany a szokásos piaci ár elvének alkalmazása során köteles lesz figyelembe venni az interkvartilis tartományt és a kiigazítási pont meghatározását, összhangban a Tao törvénybeli változásokkal.

Innovációs járulék

Hatálybalépés: 2022. augusztus 26.

• A módosítás bővíti az innovációs járulék fizetésére kötelezettek körét: adófizetésre kötelezetté válnak a külföldi székhelyű társaságok magyarországi telephelyei is, beleértve a fióktelepet.
• Átmeneti rendelkezés alapján a külföldi székhelyű társaságok magyarországi telephelyei a 2022-es adóévre és a 2023-as adóév első két negyedévére innovációs járulék előleg megállapítására kötelezettek.

Adózás rendje

Hatálybalépés: 2022. augusztus 27.

• A transzferár-nyilvántartás elkészítési kötelezettség teljesítését hivatott előmozdítani az annak elmulasztása esetén kiszabható mulasztási bírságok mértékének jelentős emelése (5, ill. 10 millió forint a jelenlegi 2, ill. 4 millió forinthoz képest).

• Megemelkedik a szokásos piaci ár megállapításának eljárási díja. Egyoldalú eljárásért 5, míg többoldalú eljárásban 8 millió forintot kell fizetnie a kérelmezőnek, mely díjak esetében sem részletfizetés, sem halasztás nem engedélyezhető.
• Enyhítésként értelmezhető, hogy pénztárgéppel kapcsolatos mulasztások ismételt előfordulása esetén az üzletlezárás szankciót nem automatikusan alkalmazza majd az adóhatóság, hanem lehetősége lesz mérlegelni a jogsértés súlyosságát.

Cégautóadó

Hatálybalépés: 2023. január 1.

• Korábbi cikkünkben ismertetésre kerülő, az extraprofit adókról szóló kormányrendelet által 2022. év második félévére bevezetett közel kétszeres mértékű adótétel emelések átemelésre kerülnek a gépjármúadóról szóló törvénybe, így a megemelkedett mértékek 2023. évtől is megmaradnak.

Extraprofit adó

Hatálybalépés: 2022. augusztus 1.

• A kőolajtermék-előállító által fizetendő extraprofit adó mértéke 25%-ról 40%-ra emelkedik. Az adómérték emelését a 129. számú Magyar Közlönyben tették közzé.

Az alábbiakban összegyűjtöttük a NAV honlapján az elmúlt hetekben közzétett fontosabb tájékoztatókat és iránymutatásokat.

Az online számlaadat-szolgáltatás gyakori hibái (2022.07.01.)

Az AEO-programról röviden (2022.07.11.)

2022/4. Adózási kérdés – Képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg adómentes juttatása kapcsán a szemészeti szakvizsgálat meghatározása (2022.07.19.)

2022/5. Adózási kérdés – Az import egyablakos rendszer alkalmazhatósága az import azonosítószám megadásának hiányában (2022.07.19.)

2022/6. Adózási kérdés – Egyablakos rendszer alkalmazhatósága a drop-shipping értékesítési modellben (2022.07.19.)

Jegybanki alapkamat/ Central Bank base rate/ Leitzins der Zentralbank/ Taux de référence de la Banque Centrale (2022.07.26.)

Tájékoztató a jegybanki alapkamat változásáról (2022.07.26.)

Információs füzet az új katáról (2022.07.28.)

Az átalányadózás (2022.07.28.)

Vállalkozói kalkulátor

Az új KATA törvényt kihirdető 118. számú Magyar Közlönyben módosításra került az extraprofit adókról szóló 197/2022 (VI. 4.) Korm. rendelet is. Bár a figyelem szinte teljesen az új KATA szabályokra irányult, érdemes kitérni az extraprofit adók módosításaira is.

Korábbi cikkünkben bemutattuk, hogy mely ágazatokat sújtja 2022. július 1-jétől extraprofit adó. A július 18-án kihirdetett módosító rendelet (257/2022 (VII. 18.)) egy része csak stilisztikai pontosításokat tartalmaz, a jelentősebb változásokat az alábbiakban foglaltuk össze:

• Hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások: esetükben a különadó alapját a helyi adókról szóló törvény szerinti nettó árbevétel képezi. A módosítás eredményeként a nettó árbevétel összegébe nem kell beszámítani a helyi adókról szóló törvény szerint meghatározott nem a szokásos tevékenység keretében keletkezett áruértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származó bevételt. Emellett nem képezi részét az adóalapnak a futamidő közben vagy futamidő végén visszavett, majd értékesített eszköz könyv szerinti értéke sem (ide nem értve azt az összeget, amely a pénzügyi lízingbe adott eszköz beszerzési értékeként került elszámolásra).
• Befektetési vállalkozások és hitelintézetek: eredetileg csak a Magyar Államkincstár vagy a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény által nyújtott befektetési szolgáltatások mentesültek a tranzakciós illeték alól. A módosítások következtében az a pénzügyi eszköz vétel is mentesül, amely vállalkozási tevékenységet nem végző magánszemély javára vételenként 20 ezer forintot meg nem haladó értékben történik. Ezen kívül az illeték hatályát kiterjesztik azokra is, akik befektetési szolgáltatásukat a befektetési vállalkozásokról szóló törvény szerinti határon átnyúló szolgáltatásként végzik. Esetükben a módosító rendelet rendezi azt is, hogy mikor és milyen módon kell bejelentkezniük az adóhatósághoz.
• Földi kiszolgálást végző gazdálkodó szervezet (légi személyszállítási tevékenység tekintetében): pontosításra került a kötelezettek köre visszamenőleges hatállyal, 2022. július 1-jétől. A földi kiszolgálást végző gazdálkodó szervezetek közül azoknak keletkezik kötelezettsége, melyek az utas- és poggyászkezelési tevékenységet látják el.
• Biztosítók: a 2022. november 30-ig fizetendő pótadóelőleget a kedvezőbb, 2023. évre előírt pótadó mérték alapján kell kiszámítani és nem a 2022. évivel.
• Népegészségügyi termékadó alanyai: pontosításra került a NETA-köteles termékek köre és meghatározása, valamint a snack-eken belül két, kedvezőbb adómértékkel terhelt termék került megkülönböztetésre.

Bár konkrét jogszabályi alapja nincs még az energiaválság okán hozott intézkedéseknek, és így a részletszabályok sem ismertek, egy szinte biztos, számos család esetében jelentősen meg fognak növekedni augusztus 1-jétől a havi közüzemi kiadások. Cikkünkben sorra vesszük azokat a támogatási formákat, melyekkel a munkáltató segítheti a nehéz helyzetbe került munkavállalóit.

1. Pénzbeli támogatás

Az Szja törvény generális szabálya szerint, amennyiben a foglalkoztató pénzbeli támogatást kíván nyújtani egy magánszemélynek, az a köztük lévő jogviszonyra vonatkozó adózási szabályok szerint viseli az adókötelezettségeket. Tehát, ha a munkáltató például egy egyszeri nagyobb összeggel vagy havonta rendszeresen kíván hozzájárulni a várhatóan megnövekedő rezsikiadások csökkentéséhez, ez az összeg a munkavállaló munkabérével azonos mértékben és módon fogja viselni az adókötelezettségeket.

2. Távmunkavégzés költségtérítése

A koronavírus járvány hozadékaként egyre több munkáltató vezette be és alkalmazza jelenleg is a hibrid munkavégzést vagy a teljes távmunkavégzést. Azóta számos munkajogi, és egyéb – például a költségtérítésre vonatkozó adózási – szabály is átalakításra került, elősegítve a minél szélesebb körben történő alkalmazhatóságot.

Távmunkavégzés esetén két lehetőség merül fel a rezsikiadások adómentes támogatására: tételes költségelszámolás és átalány költségtérítés.

Az első esetben az otthoni munkavégzéssel kapcsolatos rezsikiadások (pl. fűtés, világítás) adómentesen olyan mértékig támogathatók, mely valamilyen arányszám alkalmazásával alátámasztja a költségtérítés jogosságát. Fontos, hogy ha a lakás és a munkavégzési hely műszakilag nem elkülönített, akkor a kiadásokat a távmunkavégzéssel arányosan, az adott költségre jellemző mértékegységek (munkaidő, m2, m3 stb.) alapulvételével lehet figyelembe venni.

Ettől egyszerűbb megoldásként 2022. június 1-jétől az Szja törvénybe bevezetésre került az igazolás nélkül elszámolható, és így adómentesen adható átalány költségtérítés. Ennek maximális mértéke havonta a minimálbér 10%-ának megfelelő összeg, azaz 2022. évben 20.000 forint/hó. Ez az összeg a munkanapok arányában, a távmunkavégzéssel érintett napokra adható adómentesen a munkavállalónak.

Meg kell említeni, hogy az ismertetett kedvező juttatási formák előfeltétele egy távmunkavégzésre szóló munkaszerződés kötése a munkavállalóval, és a költségtérítések adómentességét alátámasztó részletes dokumentáció készítése, az első esetben mindkét, a második esetben leginkább csak munkáltatói oldalon.

3. Közüzemi díjak finanszírozása önkéntes biztosító pénztáron keresztül

Egy másik juttatási forma az önkéntes biztosító pénztárak kiegészítő önsegélyező szolgáltatása lehet. Ezen szolgáltatások között ugyanis megtalálható a közüzemi díjak finanszírozása is, egy maximált, a minimálbér 15%-ának megfelelő havi összegben. Ez az összeg 2022. évben havi 30.000 forintot jelent.

Ebben az esetben a munkáltató szerződést köt azzal a pénztárral, melynek a dolgozói a tagjai, és egy elkülönített számlára meghatározott kiegészítő önsegélyező szolgáltatások nyújtása céljából fizeti be a támogatását. Ezt követően – a befizetést követő 180 nap elteltével – a magánszemély tagok erről az elkülönített számláról tudják lehívni azt a szolgáltatást, melyet a munkáltatójuk támogatott.

Sajnos azonban nem minden pénztártag jogosult ezt az önsegélyező szolgáltatást igénybe venni: a rendelkezés szerint az csak a földgázellátásról és a villamos energiáról szóló törvények szerinti védendő fogyasztónak minősülő pénztártagok által fizetendő közüzemi díjak megtérítésére biztosítható. A vonatkozó különös szabályok szerint védendő fogyasztónak minősül az, aki, vagy akinek a háztartásában élő személy szociálisan rászoruló vagy fogyatékkal élőnek tekintendő. A teljesség igénye nélkül ide tartozik például, aki aktív korúak ellátásában, ápolási díjban, gyermekek otthongondozási díjában, vakok személyi járadékában, fogyatékossági támogatásban részesül, vagy nevelőszülő.

A juttatás a befizetés pillanatában sem a munkáltató, sem a munkavállaló oldalán nem keletkeztet adókötelezettséget; adófizetési kötelezettség akkor keletkezik majd, amikor a magánszemély összeget hív le közüzemi díjak finanszírozására. Ekkor a munkavállaló egyéb összevonás alá eső jövedelmet szerez, mely után az adókötelezettségeket az éves adóbevallása benyújtásakor neki kell teljesíteni. Az igénybe vett összeg 89%-a után 15% személyi jövedelemadó és 13% szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettsége keletkezik.

4. Munkáltatói hitel nyújtása saját lakás korszerűsítéséhez

A felmerülő rezsiköltségek támogatásán kívül a munkáltató kedvezményes kamatozású vagy kamatmentes hitel formájában abban is segítheti dolgozóit, hogy azok otthonuk energetikai korszerűsítésével csökkentsék a havi gáz vagy villamos energia fogyasztásukat. A hitelnyújtás célja lehet például a megújuló energiaforrások (pl. napelem) alkalmazásának bevezetése, az épület, illetve a tető szigetelése, vagy a külső nyílászárók energiatakarékosra cserélése is.

Abban az esetben, ha ugyanazon munkavállalónak a kedvezményes kölcsön összege a folyósítás évét megelőző 4 évben nem haladta meg a 10 millió forintot, és a kölcsönt hitelintézet útján nyújtják, a kamatkedvezmény miatt sem a magánszemélynek, sem a munkáltatónak nem keletkezik adókötelezettsége.

Cikkünk egy rövid áttekintése azon lehetőségeknek, melyekkel a munkáltató segítheti a nehéz helyzetbe kerülő dolgozóit a „rezsiveszélyhelyzet” kapcsán. Az egyes juttatási formák esetében alkalmazandó valamennyi részletszabállyal összefüggésben célszerű szakértő segítségét kikérni.

Nem kis riadalmat keltett a vállalkozások, de az egyszerű hétköznapi emberek körében is, amikor az amerikaiak felmondták július 8-án a több mint 40 éve bebetonozott 1979-es amerikai – magyar kettős adózást elkerülő egyezményt. A kérdések és a találgató cikkek áradata elindult:

• Mi lesz most azokkal a vállalkozásokkal, akiknek van amerikai jelenléte és fordítva?
• Milyen lépéseket kell megtenniük már most a vállalkozásoknak, hogy ne érje őket hátrányosan az egyezmény megszűnése?
• A magánszemélyeknek milyen többlet adóteherrel kell szembenézniük, ha az USA-ból kapnak jövedelmet, vagy kereskednek például amerikai vállalkozások részvényeivel?

Ilyen és számtalan egyéb kérdés merül fel a nem mindennapi hírrel kapcsolatban. Cikkünkben röviden ezeket a kérdésköröket tekintjük át és hívjuk fel a figyelmet az egyezmény megszűnésének egy – egy néhány jelentősebb következményére, hiszen a téma rendkívül szerteágazó és jelen cikk keretei erre szűkösek.

Kit érint, érinthet az 1979-es amerikai – magyar adóegyezmény felmondása?

Mint ismeretes, az amerikai – magyar adóegyezmény célja, hogy elősegítse a két ország vállalkozásainak gazdasági, kereskedelmi együttműködését, valamint a két ország viszonylatában a természetes személy munkavállalását és befektetéseit. Ennek következtében, minden olyan magyar és amerikai vállalkozást és magánembert érint az adóegyezmény felmondása, akinek mindkét országban van valamilyen jelenléte, tevékenysége (vállalkozás vagy munkaviszony, külön adózó vagy egyéb jövedelem) és bevételt, jövedelmet realizál.

Szembe kell-e néznie többlet adóteherrel a magyar vállalkozásoknak az Amerikai Egyesült Államokban és az amerikai vállalkozásoknak Magyarországon?

Természetesen egyes esetekben igen, hiszen az adóegyezményünk célja a vállalkozások szintjén is a kettős adóztatás elkerülése, illetve kezelése, és a különböző jövedelmek például vállalkozásból származó nyereség, osztalékból, kamatból vagy jogdíjból származó jövedelem, stb. adóztatási jogának eldöntése a két ország viszonylatában abból a célból, hogy ugyanarra a jövedelemre kettős adóztatás lehetőség szerint ne történjen.  Azaz, az 1979-es egyezményünk felmondása nemcsak Magyarországnak és a magyar vállalkozásoknak, de adott esetben az Amerikai Egyesült Államoknak és az amerikai vállalkozásoknak is fáj, és többlet adókötelezettséggel és így kettős adóztatással jár(hat).

Egy példán megvilágítva – amennyiben az egyezmény felmondása hatályosul és el kell tőle tekinteni – egy magyar vállalkozás, amelynek amerikai leányvállalata van és Amerikából osztalékot fog kapni, már nem tudja alkalmazni az 1979-es Adóegyezmény osztalék cikkelye szerinti kedvezményes 5%-os vagy 15%-os forrásadó levonást a vonatkozó tulajdoni hányada esetén, hanem az amerikai belső szabályok szerinti 30%-os forrásadó levonásával kell számolnia.

Még fájóbb a helyzet, ha egy magyar vállalkozás az USA-ból kap kamatot vagy jogdíjat, mert ezekben az esetekben az 1979-es Adóegyezmény szerint nincs/nem lenne a forrásországban (USA-ban) 30%-os forrásadó és a kapott bevétel ma még csak a magyar jogosult vállalkozásnál lesz adóköteles. Az egyezmény hiányában, a magyar adóbevallásban a 30%-os forrásadót kezelni kell és részint beszámítani (amerikai forrásadó 90%-át, figyelemmel az átlagadókulcsra).

A másik oldalról már más a helyzet, mert amennyiben egy magyar vállalkozás amerikai anyavállalatának fizet osztalékot, kamatot vagy jogdíjat, az az 1979-es Adóegyezmény hiányában is magyar forrásadó mentes lesz. Ilyen irányba ugyanis a forrásadó mentesség nem az Adóegyezmény kedvező szabályai alapján lehetséges, hanem a magyar adóztatási politikának köszönhető – ami adott esetben egy magyar törvénymódosítással megváltoztatható – hiszen semmilyen ország viszonylatában sem vet ki Magyarország forrásadót, ha a jogosulti oldalon egy vállalkozás és nem egy természetesen személy van. (Természetes személy esetében 15%-os személyi jövedelemadó természetesen van.)

Amerikai vállalkozások magyar adóügyi jelenlétére is hatással lehet az 1979-es Adóegyezmény megszűnése?

Igen, nem is kis mértékben, hiszen a társasági adó szempontú telephelyek létrejöttében az Adóegyezmény engedményeket ad és könnyebbséget jelent, mert célja a két ország gazdasági kapcsolatának erősítése. Építési kivitelezés vagy összeszerelő tevékenység esetén például az 1979-es Adóegyezmény 24 hónapot meghaladó magyar jelenlét esetén írja elő amerikai vállalkozások számára a magyar társasági adó regisztrációt. Az egyezmény hiányában ugyanakkor a magyar belső jogszabály, azaz a Társasági adóról szóló törvényben előírt három hónap lesz az irányadó. Ami azt jelenti, hogy a három hónap magyar jelenlét után ezen amerikai vállalkozásoknak Magyarországon le kell telepedniük valamilyen formában (például fióktelepet kell létrehozniuk Magyarországon) és magyar társasági adózással, illetve számviteli és adóadminisztrációval kell számolniuk. A szolgáltatásnyújtások alapján létrejövő telephelyszabályokat már ne is említsük.

Mi történik a magyar természetes személyek amerikai befektetéseivel és jövedelmeivel?

Adóegyezmény nélkül osztalék, kamat vagy jogdíj jövedelem esetén mindkét érintett országnak van forrás adóztatási joga. Például adott esetben 30%-os amerikai forrásadó automatikus levonásával számolhatnak a magyarok az amerikai részvényeikből származó osztalékon, az eddigi 15% helyett, mely kedvezményeket az 1979-es Adóegyezmény vonatkozó cikkelyei biztosítottak számukra.

Nemzetközi szerződés hiányában az amerikai pénzpiacon kötött ügyletek már nem minősülnek ellenőrzött pénzpiaci ügyletnek (hanem „sima” árfolyamnyerségnek) és emiatt azok nyeresége nemcsak 15% szja, hanem 13% szocho köteles is lenne (korlátos kötelezettség).

Sőt, például az Amerikából származó jövedelmekre a 30%-os forrásadó levonása után még a minimum 5% szja-t is meg kellene fizetni, mert Magyarországon ilyen esetekre a külföldi adó beszámítása esetében is van egy minimális adó, amit meg kell fizetni a magyar költségvetés felé.

Milyen folyamatokat indíthat el az 1979-es Adóegyezmény felmondása és milyen iparágakat érinthet leginkább a hír?

A kezdeti sokk után az érintett magyar és amerikai vállalkozások bizonyára lehetőségeket fognak keresni adóterhük emelkedésének megakadályozására vagy legalábbis csökkentésére. Ennek egyik lehetséges útja az, amikor az amerikai leányvállalattal rendelkező magyar vállalkozások olyan észak-amerikai országba teszik át gazdasági tevékenységüket, amellyel Magyarországnak (még) van adóegyezménye, például Kanadába, akivel Magyarországnak az amerikaihoz hasonló kedvező forrásadó szabályai vannak (például osztalék esetében 5 ill. 15%, tekintettel például a részesedés mértékére).

Egy másik út lehet, amikor ezek a magyar-amerikai érdekeltségű vállalatcsoportok a szerződéses kapcsolataik megváltoztatásával érik el ugyanezt az adóhatást és egy olyan harmadik országot kapcsolnak be megállapodásaikba, tevékenységükbe – gazdasági indokok mentén, hogy ne érje őket az adókijátszás vádja –, amellyel a forrásadó tekintetében az amerikai 30% kedvezőbb lesz a harmadik ország viszonylatában és a harmadik ország pedig rendelkezik adóegyezménnyel Magyarországgal, mely kedvező forrásadó szabályokat ír elő. Azaz egyfajta „treaty shopping” tendencia indulhat újra el.

Úgy látjuk, hogy Magyarországon több szektort is súlyosan érinthet az egyezmény felmondása, de leginkább azokat, akik az egyezmény alapján huzamosabb ideig adómentesen tevékenykedhettek Magyarországon.

Mikortól szűnnek meg az 1979-es Adóegyezmény kedvező rendelkezései mindkét ország viszonylatában?

Diplomáciai úton Magyarország július 8-án kapott értesítést az amerikai féltől a felmondásról, így a 26. cikkely szerint az egyezmény rendelkezései ezt követő 6 hónap elteltével vesztik érvényüket. Ugyanakkor az egyezményben lévő kedvezményekhez való hozzáférés megszűnése nem azonnali lesz, hanem lépcsőzetes (ún. grandfathering periódus szerint fog történni). Forrásadók tekintetében a kedvezmények például a 6 hónapos felmondási idő lejártát követő január 1-jével, azaz 2024. január 1-jével nem lesznek alkalmazhatóak.

A 2010-ben aláírt és Magyarországon már kihirdetett új amerikai – magyar adóegyezmény az 1979-es Adóegyezmény helyett, a felmondás hatályosulása után már használható lesz?

Tekintettel arra, hogy az új amerikai – magyar adóegyezményt az amerikai szenátus még több mint 10 év alatt sem ratifikálta, automatikusan az a jelenlegi állapot szerint nem (lesz) alkalmazható. Ugyanakkor reális annak az esélye, hogy ez az új egyezmény fogja középtávon felváltani a tartalmában túlhaladott 1979-es Adóegyezményünket.

Mint látható, rengeteg adókérdés vetődik fel az 1979-es Adóegyezmény felmondása körül, ha csak a magyar vállalkozások amerikai jelenlétét és a magyar magánszemélyek amerikai ügyleteit vizsgáljuk. Javasoljuk ezért, hogy körültekintően vizsgálják meg olvasóink, hogy adott esetben tevékenységüket milyen módon érinti az Adóegyezmény felmondása és milyen kérdésköröket érdemes már most elemezni, végig gondolni, és ha kell, lépéseket tenni.  

A Magyar Közlönyben július 11-én megjelent a Kata adózás módosítását célzó T/583-as számú javaslat, melyet az Országgyűlés másnap, július 12-én változtatások nélkül meg is szavazott. A várakozásokkal ellentétben alapjaiban rengeti meg a kisadózók életét az új szabályozás.

A kisadózó vállalkozások tételes adóját egy önálló törvény szabályozza, melynek előírásait már szeptember 1-jétől alkalmazni kell, így a piaci szereplőknek 1,5 hónapjuk maradt igazodni a változásokhoz. Cikkünkben a legfontosabb módosításokat ismertetjük, illetve kitérünk arra, hogy a Katás vállalkozásokkal együtt dolgozó, azokat megbízó cégeknek milyen várható teendőik lesznek a következő időszakban.

Az új törvény a jelenlegi előírásokhoz képest többek között módosította az alanyi körrel, az adó mértékével, a kedvező adózással érintett bevétel nagyságával kapcsolatos szabályokat is. Ezek közül a legfontosabbak:

• Az adó alanya a főfoglalkozású, az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállalkozó lehet szeptembertől. Ez azt jelenti, hogy az egyéni cégek, a bt-k, a kkt-k, az ügyvédi irodák, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozók kiesnek a jogosultságból. Emellett nem választhatná az alanyiságot az az egyéni vállalkozó sem, aki nyugdíjas, 36 órát elérő munkaviszonnyal rendelkezik, megváltozott munkaképességű, egyéb vállalkozásában vállalkozó, más tagállamban biztosított, nevelőszülő, vagy nappali tagozaton tanulmányokat folytató személy.
• A Kata adózás alkalmazására a jövőben csak a lakossági fogyasztóktól/megrendelőktől bevételt szerzők lesznek jogosultak. Ha a kisadózó egy kifizetőtől (ideértve a külföldi kifizetőt is) szerez bevételt, a bevétel megszerzését megelőző nappal megszűnik az adóalanyisága. Kivételt képeznének ez alól a taxiszolgáltatást végzők; illetve akkor sem szűnik meg az alanyiság, ha kamatjóváírás miatt szerez bevételt a vállalkozó egy kifizetőtől.
• Mivel csak főállásban lehet végezni a tevékenységet Kata alatt, így értelemszerűen megszűnik a 25 ezer forintos köztehermérték; azonban ezzel együtt megszűnik a választási alapon fizethető magasabb, 75 ezer forintos adómérték is. Az adómérték általánosan 50 ezer forint lesz.
• A tételes adófizetés mellett megszerezhető bevétel éves mértéke 18 millió forintra emelkedik.

De nézzük milyen hatással lesznek, lehetnek ezek a változások a piac többi vállalkozó szereplőjére:

• Első és legszembetűnőbb változás az, hogy megszűnik a kapcsolat a Katás vállalkozások és az őket megbízó cégek között. Abban az esetben ugyanis, ha a kisadózó bevételt realizál egy kifizetőnek minősülő adózótól, elveszti a jogosultságát a Kata alkalmazására.
• Mivel a szabályt szeptember 1-jétől már alkalmazni kell, ez megpecsételi a már folyamatban lévő szerződések sorsát. Ha ugyanis a kisadózó nem kíván kilépni a Kata alól, akkor a hatálybalépés napjától nem szerezhet bevételt más vállalkozástól, így a szerződések felbontásra kerülnek.
• Ebből adódóan érdemes konzultálni a kisadózónak minősülő partnerekkel a jövőbeni terveiket illetően, és előre gondoskodni az esetlegesen kieső szolgáltatók pótlásáról. Gondoljunk például egy irodánk takarítását is ellátó kisadózóra, vagy a munkatársak nyelvi képzését is elvállaló nyelvtanárra.
• Számítani kell arra is, hogy megszokott helyeken esetleg kizárják a vásárlói körből azokat, akik cég nevében vásárolnának.
• Érezhetően megnőhetnek majd a vállalkozások kiadásai, hiszen az általános szabályok szerint adózók, a rájuk nehezedő közterhek miatt magasabb szolgáltatási díjjal nyújthatják majd szolgáltatásaikat.
• Megszűnik ugyanakkor a kifizetők adminisztrációs terhe, ami a kisadózó partnerek miatt állt fenn. A továbbiakban – mivel egyéb adózási formánál ez nem előírás – nem kell számolni mennyi bevételt juttatnak egyes partnereiknek, és adatszolgáltatási kötelezettség sem merül fel annak okán, hogy 1 millió forintot meghaladó összegű bevételt juttatnak egy adott adóévben ugyanannak a vállalkozásnak.
• Végezetül fontos megjegyezni, hogy bár a bújtatott munkaviszony tilalmára vonatkozó konkrét rendelkezés más adózási formánál nem jelenik meg kimondottan a jogszabályban, ez nem jelenti azt, hogy az általános szabályok szerint adózó és más cégek számára bedolgozó vállalkozók esetében a Katától eltérő adózási formára történő áttérést követően erre ne kellene tekintettel lenni. Az adózás rendjéről szóló törvény általános alapelve, mely az ügyletek valós tartalma szerinti minősítést írja elő, ugyanis továbbra is érvényben van.

Az Európai Bizottság 2022. március 24-én az Európai Unió Hivatalos Lapjának C 131/I. számában közzétett közleményében egy ideiglenes válságkezelési keretet fogadott el, tekintettel az Orosz-Ukrán háború az Unió gazdaságára gyakorolt rendkívül káros hatására. A válságkezelési keret elfogadásával lehetővé vált azon uniós vállalkozások támogatása, melyeket – közvetlenül vagy közvetve – hátrányosan érintett a háború okozta válság, vagy a háború során kihirdetett szankciók.

A válságkeret 4 támogatási formát nevez meg:

• korlátozott összegű támogatások
• garanciák formájában nyújtott likviditási támogatás
• kedvezményes hitelek formájában nyújtott likviditási támogatás
• a földgáz- és villamosenergia árak emelkedése miatt felmerülő többletköltségekhez nyújtott támogatás.

A Magyar Közlöny június 30-án megjelent, 2022. évi 106. számában az egyes európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatási szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 240/2022. (VI. 30) számú Korm. rendelettel (a továbbiakban: Rendelet) a Kormány 2022. július 3. napjával olyan támogatási rendszert vezetett be, melynek keretében a Bizottság közleményében ismertetett támogatási formák közül a korlátozott összegű támogatásokat (mint ún. válságtámogatás) nyújtja a háború hatásaival érintett vállalkozásoknak.

A válságtámogatás a támogatási programot jóváhagyó európai bizottsági határozat elfogadását követően nyújtható az érintett vállalkozásoknak. Az érintettségről a vállalkozásnak kell nyilatkozni a támogatás odaítélését megelőzően.

A támogatás részletszabályai megjelennek a 2014-2020 programozási időszakra rendelt források felhasználására vonatkozó uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatási szabályokról szóló 255/2014. (X. 10.) Korm. rendeletben, valamint közel azonos tartalommal az állami sport célú támogatások felhasználásáról és elosztásáról szóló 474/2016. (XII. 27.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Sporttámogatási Korm. rendelet) is. A Rendelet ezzel együtt kiegészíti a 2021-2027 programozási időszakra rendelt források felhasználására vonatkozó uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatási szabályokról szóló 258/2021. (V. 20.) Korm. rendelet, és a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve végrehajtásának alapvető szabályairól és felelős intézményeiről szóló 413/2021. (VII. 13.) Korm. rendelet által szabályozott támogatási programokat az újonnan bevezetett válságtámogatással.

A válságtámogatás az említett kormányrendeletekben szabályozott programok által támogatott legtöbb célra felhasználható.

A támogatás vissza nem térítendő támogatás, hitel és tőke formájában nyújtható, meghatározott keretösszegig, illetve a Sporttámogatási Korm. rendelet hatálya alatt állók esetében vissza nem térítendő támogatás formájában. A szabályok értelmében a hitel formájában nyújtott támogatás esetében lehetőség lesz azt átalakítani más támogatási formává (például hitelt vissza nem térítendő támogatássá). Ez a lehetőség 2023. június 30-ig áll nyitva majd a támogatásban részesült vállalkozásoknak.

A támogatás támogatástartalma mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozások és a halászati és akvakultúra-ágazathoz tartozó vállalkozások esetén a korlátozott összegű támogatások kategóriáján belül nyújtott más támogatásokkal együtt nem haladhatja meg a 35 000 eurónak megfelelő forintösszeget. A keretösszeg vizsgálata során a kapcsolt vállalkozásoknak nyújtott támogatások összegeit össze kell számítani.

Egyéb tevékenységi körbe tartozó vállalkozások esetében 400 000 eurónak megfelelő forintösszegnyi keretösszeg a maximálisan nyújtható támogatás mértéke a kapcsolt vállalkozások támogatásait is figyelembe véve.

Abban az esetben, ha egy vállalkozás mindkét támogatási kategóriába besorolható, biztosítani kell az egyes értékhatároknak való megfelelés ellenőrizhetőségét megfelelően részletezett nyilvántartás vezetésével.

Különös szabályként jelenik meg a mezőgazdasági termékek feldolgozásával vagy forgalmazásával foglalkozó vállalkozások estében, hogy akkor támogatható 400 000 eurónak megfelelő forintösszegig az elszenvedett kár, ha az általuk igényelt támogatás mértékét nem a termék elsődleges termelőjétől történő beszerzések ára vagy mennyisége határozza meg, kivéve, ha az elsődleges termelő egyébként nem élelmiszeripari célokra, vagy egyáltalán nem is hozta volna forgalomba a termékét.

A rendelkezés bizonyos feltételek mellett engedi a különféle jogcím alatt nyújtott támogatások halmozását.

Azon jogalanyok, melyek ellen a bevezetett szankciók irányulnak, illetve az azok meghatározó befolyása alatt álló vállalkozások nem részesülhetnek a támogatásban. Ha az veszélyeztetné a szankciós célt, akkor már maga az a tevékenységi forma sem támogatható, melyet a szankciókkal érintett ágazatokban folytatnak. 

Nem kizáró feltétel azonban, ha a vállalkozás nem Magyarország területén végzi gazdasági tevékenységét, hanem az EGT-n belül más országban; a támogatás igénybevétele miatt nem szükséges áthelyeznie tevékenységét Magyarországra.

Az ismertetett támogatás odaítélésére 2022. december 31-ig van lehetőség.

Végezetül tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a cikk elején említett Közlöny ugyanezen számában megjelent a koronavírus-járvány következtében szükségessé vált versenyképesség-növelő támogatásról szóló 7/2020. (IV. 16.) KKM rendelet módosításáról szóló 10/2022. (VI. 30.) KKM rendelet. Ezen rendeletben a különböző célcsoportok számára nyújtott versenyképesség növelő támogatás nyújtásának feltételeiben meghatározott egyes határidők kerültek kitolásra, melyek például a támogatási okiratban előírt beszámolók benyújtására, a nyilatkozatok megtételére vagy a beruházás megvalósítására vonatkoznak.

Cikkünkben ismertetjük a Kormány Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló T/360. számú törvényjavaslatát.

A várakozásokkal ellentétben ez a javaslat egyelőre még nem változtat a Kata szabályokon, egyéb törvények esetében is inkább hiánypótló rendelkezések kerülnének beiktatásra a szabályozásba. Ugyanakkor a javaslat alapján a transzferárazás területén jelentős módosítások várhatók a szokásos piaci tartomány, az adatszolgáltatás, a transzferár kiigazítás és a piaci ártartomány statisztikai szűkítése területén.

A tervezett változások adónemenként és a hatálybalépésük sorrendjében a következők:

Személyi jövedelemadó

Kihirdetést követő napon lépne hatályba

• A módosítás lehetővé tenné, hogy a NAV a fogyasztási norma szerinti üzemanyagköltség-elszámolással kapcsolatban olyan üzemanyag fogyasztói árát is közzé tegyen, amelynek forgalmazását jellemzően csak egy nagy üzemanyagforgalmazó cég végzi (CNG – tömörített gáz) országos hatáskörrel.
• A 25 év alatti fiatalok már nem csak a munkáltató vagy a rendszeres bevételt juttató kifizető részére, hanem minden kifizető vonatkozásában nyilatkozatot tehetnének arra vonatkozóan, hogy nem kérik a rájuk koruknál fogva vonatkozó kedvezmény érvényesítését.
• A módosítások elfogadása esetén az őstermelők családi gazdasága tagjai részére jelentene egyszerűsítést, hogy általános forgalmi adózás tekintetében eltérő adózási módot is alkalmazhatnának. A gyakorlatban ugyanis előfordult például, hogy az egyik adóalany tag átlépte az alanyi mentesség értékhatárát, melyhez az eddigi szigorú szabályok alapján alkalmazkodni kellett a többi áfa alany tagnak is. A módosítás ezen a korlátozáson enyhít áfa tekintetében.
• Külföldi illetőségű magánszemély esetében előírás lenne, hogy illetőségének igazolását legkésőbb az adóévet követő év január 12-ig köteles bemutatni.

A törvény hatálybalépését követő 30. napon lépne hatályba

• Bekerülne a bér definíciójába a keresetpótló juttatás mellé az álláskeresést ösztönző juttatás.

2022. október 1-jén lépne hatályba

• Bekerülne a törvénybe a hibrid és elektromos autókhoz tartozó üzemanyagnormákra és üzemanyagárakra vonatkozó szabályozás, valamint ezzel együtt kiegészülnének a járművek költségelszámolásáról szóló mellékletek.

Társasági adó

Kihirdetést követő napon lépne hatályba

• Új korrekciós tétel páros kerülne bevezetésre a tulajdoni részesedések értékvesztésével kapcsolatban, melyeket először 2022. adóévi adókötelezettség megállapítása során a 2022. adóévben elszámolt értékvesztésre lehetne alkalmazni.

A törvény hatálybalépését követő 30. napon lépne hatályba

• Új fogalmi meghatározás kerülne bevezetésre a szokásos piaci tartományra.
• A transzferárazással összefüggésben bevezetésre kerülne egy új kötelezettség, melyet először 2022. december 31-ét követően benyújtott bevallásban kellene teljesíteni. Az előírás értelmében, aki transzferár-nyilvántartás vezetésére kötelezett, annak a szokásos piaci ár meghatározásáról adatot kellene szolgáltatnia a tao bevallásában. Ennek részletszabályait külön rendelet tartalmazná (a rendelet tervezete egyelőre nem jelent meg).
• Az interkvartilis tartomány alkalmazására vonatkozó szabályozás megújulna, első alkalommal a 2022-ben kezdődő adóév adókötelezettsége megállapítása vonatkozásában. A módosítást követően az interkvartilis tartományt kötelező lenne alkalmazni abban az esetben, ha az adózó a szokásos piaci árat nyilvános vagy a NAV által ellenőrizhető adatbázisok adatai alapján határozza meg. Ugyanakkor továbbra is megmaradna a mentesülés az interkvartilis tartomány használata alól abban az esetben, ha az adózó a szokásos piaci árat pl. belső vagy külső (nem adatbázison alapuló) összehasonlítható ügyletek, szerződések alapján határozza meg.
• A javaslat új rendelkezéseket vezetne be a szokásos piaci ár meghatározására, és aktualizálná ennek alkalmazásához a vonatkozó rendelkezéseket. Ha a kapcsolt feles ellenérték a szokásos piaci tartományon kívülre esik, akkor főszabály szerint a mediánt kell majd szokásos piaci árként figyelembe venni, azaz a transzferár kiigazítást erre a pontra kell elvégezni. Ez alól kivételt jelent majd, ha az adózó igazolja, hogy a tartományon belül egy, a mediántól eltérő érték felel meg a legjobban a vizsgált ügyletnek.
• A fenti javasolt módosításokat és a kapcsolódó bírságolásra vonatkozó tervezett módosításokat figyelembe véve jelentős változások, szigorítások várhatók a transzferárazás területén. Ezt az adóhatóság által kiadott 2022-es ellenőrzési terv is előre vetítette, ill. megerősíti (kapcsolódó cikkünk itt olvasható).
• Az egyre nagyobb és komolyabb adminisztrációt igénylő transzferár dokumentáció elkészítésében a Céginformáció.hu-val közösen kifejlesztett Smart TPD online felület biztosíthat rugalmas, gyors és költséghatékony megoldást. A szoftverről bővebb információ a weboldalunkon található: Smart TPD – TruTax

Általános forgalmi adó

Kihirdetést követő napon lépne hatályba

• Egyértelműsítené a módosítás, hogy a csoportos adóalany megszűnését követő időszakban is a csoport idején kijelölt képviselő lesz jogosult érvényes jognyilatkozatot tenni áfa vonatkozásában, pl. önellenőrzést az adott társaság nyújthat be.
• Pénzvisszatérítéses konstrukció szabályait érintően is bevezetésre kerülnének új rendelkezések, melyeknek kiváltója egy, az Európai Unió Bírósága által hozott ítélet (C-717/19. számú előzetes döntéshozatali ügy). A szabályok kitérnének az adóalap-csökkentés tárgyi feltételeire, és arra, hogy hogyan lehet ebben az esetben az adóalap-csökkentést érvényesíteni. Átmeneti rendelkezések alapján az új szabályokat már 2021. december 31-ét követően teljesített pénzvisszatérítések esetében is alkalmazhatnák az adóalanyok bizonyos esetekben.

Kata

Kihirdetést követő napon lépne hatályba

• A javaslat új rendelkezéssel egészítené ki az adóalanyiság megszűnésének eseteit, amely szerint az az ügyvédi iroda adóalanyisága jogutód nélküli megszűnés esetén a kamarai nyilvántartásból való törlés napjával szűnne meg.

A törvény hatálybalépését követő 30. napon lépne hatályba

• A kisadózóvá válás feltételrendszerében bezárulna egy kiskapu. A hatályos szabályok arra engedtek következtetni, hogy ha egy adózó adószáma két éven túl került törlésre, akkor jogosult a kedvező adózási szabályok alá bejelentkezni. Ezen változtatna a törvény azzal a kiegészítéssel, hogy nem választhatná a Katá-t az a vállalkozás sem, mely a bejelentés időpontjában adószám törlésének hatálya alatt áll – függetlenül attól, hogy a törlés mikor történt.
• Figyelembe véve a javaslat azon rendelkezéseit, melyek jelenleg nem mutatnak módosítást a hatályos szabályokhoz képest, fennáll annak eshetősége, hogy további változások érintik a Kata alanyiságot választók körét, a Kata mértékét, a kisadózókat megillető ellátások mértékét, valamint akár a munkaviszonytól való elhatárolás szabályait is.

Szociális hozzájárulási adó

Kihirdetést követő napon lépne hatályba

• Az új rendelkezés a mezőgazdasági őstermelők esetében rendezné azt az esetet, hogy hogyan állapítandó meg az éves kötelezettség akkor, ha az őstermelő tb jogállása év közben változik.

A törvény hatálybalépését követő 30. napon lépne hatályba

• A hatályos szabályok alapján a társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó esetében naptári napok alapján kerül meghatározásra a közteher arányos mértéke. A módosítás nyomán az arányosítást naptári napok helyett a munkanapok alapján kellene elvégezni.

Kiva

A törvény hatálybalépését követő 30. napon lépne hatályba

• A kisvállalati adóalany a szokásos piaci ár elvének alkalmazása során köteles lenne figyelembe venni az interkvartilis tartományt és a kiigazítási pont meghatározását, összhangban a Tao törvénybeli változásokkal.

Innovációs járulék

A törvény hatálybalépését követő 30. napon lépne hatályba

• A módosítás bővítené az innovációs járulék fizetésére kötelezettek körét: adófizetésre kötelezetté válnának a külföldi székhelyű társaságok magyarországi telephelyei is, beleértve a fióktelepet.
• Átmeneti rendelkezés alapján a külföldi székhelyű társaságok magyarországi telephelyei a 2022-es adóévre és a 2023-as adóév első két negyedévére innovációs járulék előleg megállapítására lennének kötelezettek.

Az adózás rendje

A törvény hatálybalépését követő 30. napon lépne hatályba

• A transzferár-nyilvántartás elkészítési kötelezettség teljesítését hivatott előmozdítani az annak elmulasztása esetén kiszabható mulasztási bírságok mértékének jelentős emelése (5, ill. 10 millió forint a jelenlegi 2, ill. 4 millió forinthoz képest).

A törvény hatálybalépését követő 31. napon lépne hatályba

• Megemelkedne a szokásos piaci ár megállapításának eljárási díja. Egyoldalú eljárásért 5, míg többoldalú eljárásban 8 millió forintot kellene fizetnie a kérelmezőnek, mely díjak esetében sem részletfizetés, sem halasztás nem engedélyezhető.
• Enyhítésként értelmezhető, hogy pénztárgéppel kapcsolatos mulasztások ismételt előfordulása esetén az üzletlezárás szankciót nem automatikusan alkalmazná az adóhatóság, hanem lehetősége lenne mérlegelni a jogsértés súlyosságát.

Cégautóadó

2023. január 1-jén lépne hatályba

• Korábbi cikkünkben ismertetésre kerülő, az extraprofit adókról szóló kormányrendelet által 2022. év második félévére bevezetett közel kétszeres mértékű adótétel emelések átemelésre kerülnének a gépjármúadóról szóló törvénybe, így a megemelkedett mértékek 2023. évtől is megmaradnak.

Az alábbiakban összegyűjtöttük a NAV honlapján az elmúlt hetekben közzétett fontosabb tájékoztatókat és iránymutatásokat.

2022/3. Adózási kérdés – Felszolgálási díj adómentessége (2022.06.17.)

Júliustól emelkedik a cégautóadó (2022.06.17.)

Júliustól változnak az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai (2022.06.21.)

Adómentes személygépkocsi-használat biztosítása közösségi autómegosztó szolgáltatással (2022.06.22.)

2022.június 30-át követően is marad a fordított adózás a mezőgazdasági és acélipari termékekre, valamint az ÜHG-kibocsátási egységek értékesítésére vonatkozóan (2022.06.24.)

Jegybanki alapkamat/ Central Bank base rate/ Leitzins der Zentralbank/ Taux de référence de la Banque Centrale (2022.06.28.)

Tájékoztató a jegybanki alapkamat változásáról (2022.06.28.)

2022. június 4-én kihirdették az extraprofit adókról szóló Kormányrendeletet. A rendelet az ágazati különadók mellett a cégautóadó, az egyszerűsített foglalkoztatással kapcsolatos adó, a népegészségügyi termékadó és a jövedéki adó növelésével kapcsolatban tartalmaz részletszabályokat.

A rendelkezések 2022. július 1-jén lépnek hatályba, kivéve a bányajáradékkal, illetve az ásványi anyagokkal és geotermikus energiával kapcsolatos szabályokat, melyek 2022. augusztus 1-jétől válnak hatályossá. A Kormány az extraprofit adóktól hozzávetőlegesen évi 900 md Ft adóbevételre számít.

Az alábbiakban a Kormányrendelet főbb rendelkezéseit foglaltuk össze, megjelölve az egyes ágazatokat sújtó adó(k) összesített éves értékét.

* A cégautóadó mértéke:

Az alábbiakban összegyűjtöttük a NAV honlapján az elmúlt hetekben közzétett fontosabb tájékoztatókat és iránymutatásokat.

2022/2. Adózási kérdés – Fejlesztési tartalék feloldása beruházásra (2022.05.03.)

A kriptoügyletek jövedelmének adózása (2022.05.10.)

Adóztatási számlaszámok és adónemek jegyzéke (2022.05.18.)

Adóztatási IBAN számlaszámok és adónemek (2022.05.18.)

Visszatérő hibák az egyszerűsített foglalkoztatásban (2022.05.19.)

Cikksorozatunk első részében azzal foglalkoztunk, hogy milyen eltérések vannak a bérjövedelem adó és járulék kezelését illetően rövid és hosszú távú kiküldetések esetében, amikor eltekintünk a gazdasági munkáltató kérdéskörétől.

Mostani második cikkünkben folytatjuk a külföldi kiküldetések témáját. Áttekintjük szintén adózási oldalról a legjellemzőbb juttatási és egyéb jövedelem típusokat a kék (fizikai dolgozók) és fehér galléros (szellemi dolgozók) munkavállalói csoport mentén, melyeket korábbi cikkeinkben már részletesebben elemeztünk.

Juttatások fizikai dolgozóknak (kékgallérosoknak)

Széles körben elterjedt a fizikai dolgozók esetében is az ún. béren kívüli juttatásokkal történő javadalmazás. Ez 2019-től már gyakorlatilag „csak” az ún. SZÉP-kártyát jelenti.  Kérdésként merül fel, hogy ha a fizikai dolgozónk a környező országok valamelyikében 183 napnál hosszabb időre megy külföldre dolgozni, akkor ezek a juttatások hogyan kezelendők esetükben, melyik országnak van joga a juttatást adóztatni. Egyezményes ország esetében például az irányadó OECD értelmezés szerint ezek a juttatások az alapul szolgáló jogviszony (munkaviszony vagy megbízási jogviszony) mentén adókötelesek. Azaz adott esetben ugyanúgy mint a bérjövedelem, a juttatás is csak a munkavégzés külföldi helye szerint adózik, ha a magánszemély illetősége külföldön van.

Hosszú távú kiküldetés esetén minden egyéb természetbeni juttatás (ún. egyes meghatározott juttatás) ugyanígy adózik, mert az OECD értelmezés szerint ha a juttatást a fizikai dolgozó a munkaviszonyára tekintettel kapja – például a korábbi cikkünkben említett önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény előírásai szerint célzott szolgáltatásra befizetett összeget, egészségbiztosítást, életbiztosítást vagy lakhatási hozzájárulást a külföldi tartózkodására – az mind-mind mentesül a magyar adóztatás alól és a külföldi illetőség szerinti ország rendelkezései mentén adóköteles.

Ha a járulékkötelezettség Magyarországon marad, mert a magánszemély a hosszú távú kiküldetése végeztével tervei szerint hazatelepül, akkor a járulékokat a munkavállaló alapbére (munkabére) után kell Magyarországon megfizetni. Míg a SZÉP-kártya juttatás és egyéb természetbeni juttatásokra a juttató magyar társaságnak nem kell szocho teherrel számolnia.

Juttatások szellemi dolgozóknak (fehérgallérosoknak)

A szellemi dolgozók vonatkozásában nincs eltérő kezelés a fizikai dolgozókhoz képest abban az esetben, ha munkaviszonyban kerülnek alkalmazásra és adóügyi illetőségük külföldre helyeződik át.

Ugyanakkor ha például a vezető tisztségviselő megbízási jogviszonyban van az adott vállalkozással és TB biztosítási jogviszonya Magyarországon folytonos marad még hosszabb külföldi kiküldetése alatt is, mert haza kíván térni a kiküldetése lejártával, akkor a járulékalapot képező jövedelme kiküldetése alatt a megbízási szerződésében meghatározott díja lesz.

Végül említsük meg a szellemi dolgozók esetében az értékpapírjuttatási programokat is, hiszen talán ez az egyik legkedveltebb ösztönzési forma nemzetközi vállalatcsoportoknál, de közepes méretű magyar vállalatoknál is. Az ilyen juttatások esetében azt kell megvizsgálni, hogy azt Magyarország adóztatja-e külföldi illetőségűek vonatkozásában vagy sem. Ha van egyezmény az adott külföldi ország és Magyarország között, akkor az egyezmény előírásait, ha nincs egyezmény, akkor pedig a magyar szabályokat kell alapul venni.

Az egyezményeket és a magyar belső szabályozást is megvizsgálva azt találjuk, hogy az értékpapírjuttatások esetben is az alapul szolgáló jogviszony szerint kell megítélni a juttatást (azaz munkavállaló esetében a munkaviszonya, vezető tisztségviselője esetében pedig megbízási jogviszonya alapján) és annak megfelelően meghatározni az adókezelést. Külföldi adóilletőség keletkezésekor, a magyar magánszemélyek által külföldön végzett munka ellenértéke – beleértve az értékpapírjuttatásokat is – a külföldi államban lesz adóköteles.

Összegezve a külföldi kiküldetések témáját, azt lehet elmondani, hogy a kérdéskör több buktatót rejt magában, ha csak adózási oldalról közelítjük meg a kérdést. Javasolt ezért körültekintően áttanulmányozni a vonatkozó magyar és külföldi szabályokat is. Sok esetben a kiküldötteket érintő egy-egy juttatási elemmel kapcsolatban akkor lehet megnyugtató döntést hozni, ha szakértővel konzultálunk.

Sokszor okoz fejtörést nemcsak magának a kiküldött munkavállalónak, legyen az fizikai vagy szellemi dolgozó, de az adózásért felelős vezetőknek is, hogy a külföldre kiküldött munkavállalónak vagy megbízási jogviszonyban tevékenykedő vezető tisztségviselőnek juttatott jövedelem hogyan adózik. A kérdés azért is érdekes, mert nem mindegy, hogy a nap végén az adott személy mekkora összegű nettó jövedelmet vihet haza, legyen az vezető beosztású vagy sem.

Ha nemcsak pár napos vagy hetes kiküldetésben gondolkodunk – amikor a kérdéskör relatíve egyszerű – hanem huzamosabb időben (több mint fél év, vagy akár évek), javasolt előre tájékozódni nemcsak a magyar, de a kiküldetés szerinti országban lévő adó és járulék következményekről. Bonyolódik a kérdés, ha az adott magánszemély különböző „magyar” juttatásokra is jogosult marad kiküldetése alatt a magyar, kiküldő cégtől, legyen az bér vagy más a munkaviszonyához kapcsolódó rendszeres juttatás (pl. életbiztosítás, nyugdíj előtakarékosság, SZÉP-kártya juttatás). Még érdekesebb a kérdés, ha a kiküldöttnek magának is van más, ún. külön adózó jövedelme például tőzsdei jövedelme (osztalék, árfolyamnyereség, stb.), más értékpapírból származó jövedelme vagy akár magyar ingatlan bérbeadásából származó jövedelme, hogy csak néhányat említsünk.

Cikksorozatunk első részében a bérkifizetések adóvonzatait tekintjük át a külföldi kiküldetés szempontjából. A következő részben a legjellemzőbb kedvező adózású juttatási és az egyéb jövedelem típusokkal fogunk foglalkozni a kék (fizikai dolgozók) és fehér galléros (szellemi dolgozók) munkavállalói csoport mentén, melyeket korábbi cikkeinkben vettünk szemügyre részletesebben.

Nem önálló tevékenységből származó jövedelem

Ha eltekintünk a gazdasági munkáltató kérdéskörétől, akkor a külföldi kiküldetés sarkalatos pontja, hogy az adott személy hány napot tölt külföldön. Ha a munkavégzés helye eltér a magánszemély adóügyi illetőségének országától, akkor alapesetben a munkavégzés helye szerinti állam rendelkezik adóztatási joggal a külföldi munkajövedelemre. Bizonyos feltételek teljesülése esetén ugyanakkor az adóztatás joga marad Magyarországon.

Amikor a kiküldetés a sokat emlegetett 183 napot nem haladja meg és a dolgozó visszatér Magyarországra a kiküldetése végeztével (családja is Magyarországon tartózkodik a kiküldetése alatt), a külföldi munkavégzése ellenére a külföldön megszerzett bérjövedelem Magyarországon adóköteles (rövid távú kiküldetés esete). Ebben az esetben a dolgozónk illetősége nem változik, belföldi marad, azaz Magyarországon kell minden jövedelmét (bér, juttatások, külön adózó jövedelmek) bevallani (világjövedelme belföldön adózik). Esetében ez az az ún. teljes körű adókötelezettség.

Más a helyzet ugyanakkor, ha a magánszemély kiküldetése meghaladja a 183 napot (hosszú távú kiküldetés esete) vagy a külföldi cég ahol dolgozik, ún. gazdasági munkáltatónak minősül, mert ezekben az esetekben a magánszemély adózási helyzete megváltozhat. Ekkor az adóügyi illetőség kérdését kell alaposan megvizsgálni az érintett két ország belső szabályai és ha van, akkor a vonatkozó kettős adóztatást kizáró egyezmény alapján is, mert utóbbiak felülírják a belső szabályokat. Mindezeken felül Magyarország és az adott ország között lévő TB egyezmény vagy EU-s TB rendelkezéseket is javasolt áttekinteni.

Ha a magánszemélynek az illetősége külföldre kerül át és ezt igazolni is tudja egy hivatalos (külföldi hatóság által kiállított) illetőségigazolással, mert több évre utazik kiküldetésbe és például a családja is vele utazik, akkor bérjövedelme és a munkaviszonyához köthető juttatásai már nem esnek magyar adóztatás alá. Ez esetben „csak” a belföldről (Mo-ról) származó jövedelmei, mint a fent említett magyar ingatlan bérbeadásából származó jövedelme után kell Magyarországon adóznia.

Mint látható eltérő lehet az adó és járulék, szocho kezelés abban az esetben, ha valaki rövidtávú kiküldetésben vesz részt vagy évekre települ át családjával munkát végezni, ha munkaviszonya ez idő alatt marad a magyar vállalkozásnál. Javasolt ezért körültekintően áttanulmányozni a vonatkozó magyar és külföldi szabályokat is, adott esetben szakértő bevonásával.

Az alábbiakban összegyűjtöttük a NAV honlapján az elmúlt hetekben közzétett fontosabb tájékoztatókat és iránymutatásokat.

Adóztatási számlaszámok és adónemek jegyzéke (2022.04.07.)

Adóztatási IBAN számlaszámok és adónemek (2022.04.07.)

Mi a teendője az üzemeltetőnek, ha pénztárgépét az adatkapcsolat szüneteltetése vagy korlátozása miatt blokkolta a NAV? (2022.04.12.)

Közlemény a 2021. évben szja 1%-os kiutalásban részesült technikai számos kedvezményezettekről (2022.04.26.)

Tájékoztató a jegybanki alapkamat változásáról (2022.04.26.)

Jegybanki alapkamat/ Central Bank base rate/ Leitzins der Zentralbank/ Taux de référence de la Banque Centrale (2022.04.26.)

Április elején a NAV közzétette a 2022. évre vonatkozó ellenőrzési tervét. Az alábbiakban a főbb irányokat, ellenőrzési területeket foglaltuk össze. A részleteket tartalmazó dokumentum az adóhatóság honlapján olvasható.

MEGKÖZELÍTÉS

Az előző évek gyakorlatához hasonlóan az adóhatóság a jogkövető magatartást tanúsító és együttműködő adózókat támogatja, míg a szándékos adóelkerülést folytató adózókkal szemben minden lehetséges eszközt felhasználva lép fel.

A NAV a konkrét fellépést (jogkövetési vizsgálat, adó-, vámellenőrzés, támogató eljárás) a kockázatelemzések alapján a kockázatok súlya és az adózók jogkövetési hajlandósága szerint határozza meg.

FÓKUSZ TERÜLETEK

A 2022-es ellenőrzési terv alapján a NAV ellenőrzési tevékenysége négy fő területre koncentrál.

1. Jelentős költségvetési kockázatot hordozó tevékenységek ellenőrzése

Ebbe a körbe tartoznak többek között:

• webhelyeken, portálokon értékesítők,
• élelmiszeripari termékeket előállítók és forgalmazók; építőipari- / építőanyag-kereskedelmi tevékenységet folytatók,
• (használt) gépjármű- és gépjármű alkatrész kereskedelmi / gépjárműjavítás tevékenységet végzők,
• ingatlanközvetítői tevékenységet végzők; számítástechnikai-termékek kereskedelmével foglalkozók.

2. A rendelkezésre álló adatok alapján költségvetési bevételi szempontból kockázatot hordozó adóalanyok célzott kockázatelemzésen alapuló ellenőrzése

Ebben a körben alapvetően az online adatszolgáltatásból, a nemzetközi információcseréből, valamint a „Foglalkoztatotti riaszt” rendszerből származó adatokat elemzi az adóhatóság és teszi meg adott esetben a szükséges ellenőrzési lépéseket.

Kiemelt területként került megjelölésre:

• a számlázási láncok feltárása,
• az adózási szempontból nem együttműködő országokkal kapcsolatban álló és onnan nyereséget szerző adózók kockázatelemzésen – különös tekintettel a transzferárazásra – alapuló ellenőrzése,
• a nagy élőmunkaerő-igényű foglalkoztatással – például munkaerő-kölcsönzéssel, vagyonvédelemmel és takarítással – összefüggő csalárd adózói magatartás feltárása, valamint
• az e-kereskedelem és kifejezetten az import tevékenység átfogó ellenőrzése.

3. Kiemelt adózók ellenőrzése

A kiemelt- és legnagyobb adóteljesítményű adózók ellenőrzése továbbra is a NAV ellenőrzési tevékenységének középpontjában áll.

Ezen belül a nemzetközi információcsere alapján fogadott adatok (országonkénti jelentések, határon átnyúló konstrukciók) kockázatelemzésével 2022-ben nagyobb hangsúlyt kap a határon átnyúló ügyletek ellenőrzése.

4. Önkéntes jogkövetés támogatása

Ezen a területen a NAV egyrészt támogató eljárásokat folytat le folyamatos kockázatelemzés alapján a kockázatok súlya és az érintett adózói kör jogkövetési hajlandósága szerint.

Másrész folyamatosan monitorozza az alapvető devianciákat. Ezen a területen a fókusz többek között a következőkre terjed ki:

• újonnan alakult és személyi változással érintett vállalkozások,
• Online Számla rendszer adatai, valamint Online pénztárgéppel kapcsolatos kötelezettségek,
• az áfabevallást be nem nyújtó, vagy nullás adókötelezettséget valló, de kontroll alapján tevékenységet folytató, áfakontroll-eltéréssel rendelkező, illetve az „alvó státuszból feléledő” társaságok,
• a személyi jövedelemadó visszaigénylést, visszatérítést tartalmazó bevallások.

A fentiek mellett az adóhatóság ellenőrzési terve részletesen tartalmazza a 2022. évben tervezett ellenőrzések fő irányait (támogató eljárások, folyamatos feladatok, tematikus feladatok).

A témához kapcsolódó korábbi cikkeink:

Mit lát az adóhatóság? – 1. rész – TruTax

Mit lát az adóhatóság? – 2. rész – TruTax

NAV: Mesterséges Intelligencia Munkacsoport – TruTax

Határon átnyúló ügyletek jelentése: gyakorlati kérdések és válaszok – TruTax

Székhelyszolgáltatók: működéssel kapcsolatos előírások és Pmt. szerinti ellenőrzési tapasztalatok – TruTax

Cikksorozatunk első részében az igazságügyi adószakértők tevékenységével foglalkoztunk és azzal, hogy mi a szerepük jogrendszerünkben, legyen az közigazgatási, polgári vagy büntetőügy, vagy egy egyszerű vita két fél között. Áttekintettük mi a különbség a kirendelt és a megbízási szerződés keretében működő szakértői munka között.

Cikksorozatunk második részében a szakértői munka gyakorlati oldalát tekintjük át egy-egy példán keresztül. Olyan kérdésekkel és jogesetekkel foglalkozunk, amelyek során igazságügyi adószakértő bevonása segítette az ügy szakszerű és összességében költséghatékony megoldását, elkerülendő a jogvita időbeli elhúzódását.

Különleges szakértelem példája adóalap becslésekor

Több élethelyzetben fordul elő a gazdasági életben, hogy az adóhatóság olyan tevékenységet végző adózónál folytat vizsgálatot, akinek speciális a szakmai vagy üzleti tevékenysége. Ha az egyediség figyelembevétele nem elhanyagolható, akkor azt például az adóalap becslésénél figyelembe kell venni. Ennek tisztázása különleges szakértelmet igényelhet, emiatt az adott adózási szakterületen jártas szakértő kirendelése szükségessé válhat, legyen az áfa, társasági adó vagy személyi jövedelemadó terület. Több esetben előfordult, hogy szakértő segített például egy bonyolult áfa arányosítási kérdés módszertanának vizsgálatában.

Transzferár, mint különleges szakterület

Azt is jó tudni, hogy a szakértő bevonását egy eljárásban kezdeményezheti az adóhatóság, de maga az adózó is. Sőt, a szakértő személyére az adózó is tehet például egy transzferár ügyben javaslatot, ha azon a véleményen van, hogy különleges transzferárat érintő szakértelemre van szükség. Jó oka lehet az adózónak erre – amely több bírósági esetben már előfordult – ha például kapcsolt vállalkozások közötti bonyolult tranzakciót vizsgál az adóhatóság, legyen az jogdíj vagy kölcsönügylet, termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás.

Ilyen esetekben ugyanis nemzetközi adatbáziskutatással lehet megalapozottan álláspontokat képviselni és például összehasonlítható szerződéseket vagy adott esetben összehasonlítható társaságokat találni, melynek segítségével az adóhatóság vagy a szemben álló fél meggyőzhető a társasági vagy iparűzési adóalap, valamint az innovációs járulék alapjának helyességéről, ezzel megelőzve adóhiány és jelentős összegű bírságtételek megállapítását.

Cégérték, haszon vagy kár meghatározása

Számos esetben előfordul, hogy adószakértő vagy könyvszakértő kirendelésére kerül sor abban az esetben, amikor egy társaság üzletrészének, részesedésének vagy egy eszköznek a piaci értékét kell meghatározni. Ennek célja egyrészről lehet az, hogy megállapítást nyerjen vállalkozások vagy akár magánszemélyek viszonylatában, hogy történt-e adóelkerülés. Az ilyen esetekben a szakértő mérlegeli az adott vállalkozás vagy eszköz sajátosságait és az eset összes körülménye alapján állapítja meg azt a cég ill. eszköz értékelési módszert vagy módszerek összességét (például több módszer súlyozásával), amellyel a piaci ár meghatározható.

Másrészről, igen gyakori hogy házassági vagyonmegosztási ügyekben rendelnek ki szakértőt, hogy a bíróság dönteni tudjon az érintett vagyon helyes megosztásáról. Az ilyen esetekben a szakértő a bíróság segítségére tud lenni abban, hogy a felek közötti vitát tényekkel, adatokkal alátámasztva, szakmai berkekben jól ismert számítások alapján tudja “eldönteni” (ténybíró szerep).

Olyan is előfordul, hogy kártérítési ügyben segít a szakértő jól ismert közgazdasági módszer(ek) alkalmazásával meghatározni elmaradt haszon vagy kár összegét például egy tevékenységhez kapcsolódóan.

Összegzés

Mint látható rendkívül széles lehet azon esetek köre, amelyben igazságügyi adószakértő bevonása hasznos lehet egy-egy vitás kérdés megoldásában. Érdemes lehet ezért szakértőhöz fordulni, ha más a véleményünk egy adózási kérdésben mint a szemben álló félnek, legyen az vállalkozás, magánszemély vagy az adóhatóság.

Végezetül felhívjuk olvasóink figyelmét arra, hogy a bíróság nem mellőzheti a szakértő kirendelését, ha az a jogvita elbírálása szempontjából szükséges, és annak törvényi feltételei fennállnak.

Az alábbiakban összegyűjtöttük a NAV honlapján az elmúlt hetekben közzétett fontosabb tájékoztatókat és iránymutatásokat.

Ukrajna – Behozatali korlátozás (2022.03.01.)

Fizetési nehézségek kezelése például a Sberbank ügyfelei számára (2022.03.03.)

Felhívás az orosz-ukrán konfliktus miatt elrendelt uniós szankciókról (2022.03.03.)

Adózási könnyítések a kisbenzinkutaknak (2022.03.08.)

7004/2022. felhívás a belarusz helyzetre tekintettel elrendelt uniós szankciókról (2022.03.08.)

Jövedéki adó fajtakódok (2022.03.11.)

Tájékoztatás az Oroszországgal és Belarusszal szemben elrendelt kiviteli szankciók módosításáról (2022.03.11.)

A Sberbank végelszámolásával kapcsolatos adózási kérdések (2022.03.12.)

Tájékoztató a jegybanki alapkamat változásáról (2022.03.22.)

Jegybanki alapkamat/ Central Bank base rate/ Leitzins der Zentralbank/ Taux de référence de la Banque Centrale (2022.03.22.)

Tájékoztatás az Oroszországgal és Belarusszal szemben elrendelt újabb szankciókról (2022.03.22.)

7007/2022. felhívás az Oroszországgal szemben elrendelt új uniós szankciókról (2022.03.23.)

Támogatja az online hitelkérelmezési folyamatot a NAV elektronikus keresetkimutatása (2022.03.29.)

Márciusban új törvénymódosítás (2022. évi I. törvény) jelent meg, amely a Tao tv. szerinti fejlesztési és energiahatékonysági adókedvezményt érintő módosításokat is tartalmaz. Ezen módosítások következményeként a fejlesztési adókedvezményről szóló kormányrendelet előírásai is változtatásra kerültek.

A módosításokat az indukálta, hogy 2022. január 1-jétől megváltozott a regionális támogatási térkép. Ennek eredményeként nagyvállalkozásoknál Pest, Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld és Dél-Dunántúl régiókban 50% lehet a maximális támogatási intenzitás, míg Közép-Dunántúl és Nyugat-Dunántúl régiókban 30% (további részletek a korábban írt cikkünkben találhatók).

A regionális támogatási térkép változásával a fejlesztési és energiahatékonysági adókedvezmény szabályai a következők szerint módosultak.

Fejlesztési adókedvezmény

• A jelenértéken legalább 6 milliárd forint értékű beruházás, valamint a jelenértéken legalább 3 milliárd forint értékű munkahelyteremtést szolgáló beruházás megszűnt önálló támogatási jogcímként.

(Korábban ezen jogcímeken nagyvállalkozás abban az esetben vehetett igénybe adókedvezményt, ha a beruházás termék-diverzifikációt eredményező induló beruházásnak vagy új eljárási innovációt eredményező induló beruházásnak minősült, és a Közép-Magyarország régió támogatható településein valósult meg.)

• A korábbi előírásokkal ellentétben egyik régióban sem feltétel, hogy a beruházásnak új gazdasági tevékenységre irányuló induló beruházásnak kell lennie. Az induló beruházás kitételnek azonban továbbra is meg kell felelni.
• Az előbbi módosítások eredményeként a következő fogalmak kivezetésre kerültek a szabályozásból: termék-diverzifikációt eredményező induló beruházás, új eljárási innovációt eredményező induló beruházás, új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházás.
• További változás, hogy kis- és közepvállalkozás általi fejlesztési adókedvezmény igénybevételéhez akkor kell a Kormány – Európai Bizottság engedélyén alapuló – határozata, ha a beruházás Budapesten kerül megvalósításra, és a beruházáshoz igényelt összes állami támogatás jelenértéken, adózónként meghaladja a 7,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget.

(Korábban a régióval kapcsolatos kitétel Közép-Magyarországra vonatkozott (kivéve a Közép-Magyarország régió támogatható településeit).)

• A kapcsolódó kormányrendeleten alapvetően a fenti módosítások kerültek átvezetésre: a Közép-Magyarország régió támogatható településeire vonatkozó fogalom kivezetésre került, valamint az említett támogatási jogcímekre történő hivatkozások és kapcsolódó szabályokat törölték.
• Az előbbiek mellett a kormányrendeletben a nehéz helyzetben lévő társaságként történő minősítés feltételei is változtak. Ennek megfelelően, ha az adózó 2020. január 1-je és 2021. december 31-e között nehéz helyzetbe került, de 2019. december 31-én nem volt nehéz helyzetben, akkor nem minősül nehéz helyzetben lévő társaságnak és így jogosult lehet adókedvezményre.

(A korábbi szabályok a 2020. január 1-je és 2021. június 30-a közötti időszak vonatkozásában fogalmaztak meg ezeket a feltételeket.)

• A Tao tv. fenti módosításai 2022. március 21-től, míg a kormányrendelet kapcsolódó változásai 2022. március 22-től hatályosak, melyeket – főszabály szerint – a 2022. év tekintetében kell először alkalmazni. Ugyanakkor az átmeneti szabályok értelmében a módosításokat már a 2021. december 31-ét követően benyújtott, de a módosítások hatálybalépéséig nyilvántartásba nem vett bejelentések, nem engedélyezett kérelmek esetében is alkalmazni kell.

Energiahatékonysági adókedvezmény

• A regionális támogatási térkép módosulásának eredményeként a támogatási intenzitások a következők szerint változtak az energiahatékonysági adókedvezmény esetén.
• Nagyvállalkozásoknál Budapest régióban 30% lehet a maximális támogatási intenzitás (korábban ez a Közép-Magyarország régió nem támogatható településeire vonatkozott).
• Az összes többi régióban 45% a maximális támogatási intenzitás.
• A fenti módosításokat első alkalommal a 2021. december 31-ét követően megkezdett, energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások, felújítások tekintetében lehet alkalmazni.
• A nehéz helyzetben lévő társaság fogalma is módosult (ezzel a fejlesztési adókedvezménnyel megegyező szabályok kerültek bevezetésre). Ennek megfelelően nem minősül nehéz helyzetben lévő társaságnak az az adózó (és így adókedvezményre lehet jogosult), ha 2019. december 31-én nem volt nehéz helyzetben, de 2020. január 1-je és 2021. december 31-e között nehéz helyzetbe került. Ezt a kivételt az adózó akkor is figyelembe veheti, ha beruházásának, felújításának megkezdésekor e kivétel nem volt hatályos.

Cikksorozatunk első részében azt foglaltuk össze, hogy a munkáltatók a jelenlegi adózási szabályok mellett milyen adóhatékony juttatási elemekben és rendszerekben gondolkodhatnak a fizikai dolgozók (ún. kékgallérosok) vonatkozásában.

A cikksorozat második részében arra térünk ki, hogy a szellemi dolgozók (ún. fehérgallérosok) esetében milyen lehetőségei vannak a cégeknek, ha a munkavállalók motivációját és elkötelezettségét adóhatékony juttatási rendszerrel szeretnék növelni.

1. „Klasszikus” juttatások

Az előző cikkünkben felsorolt egyes meghatározott juttatások, a SZÉP-kártya és az adómentes juttatások a fehérgallérosok számára is megfelelő és egyben adóhatékony juttatási formát jelenthetnek.

Ezek mellett a szellemi dolgozók esetében egyéb juttatási elemek is fel szoktak merülne alternatívaként. Adómentes juttatási körben többek között a következő népszerűbb példák szoktak megjelenni:

• magáncélú használatra adott céges autó, valamint a céges autó fenntartásához és használatához kapcsolódó termékek és szolgáltatások (pl. autópálya-matrica, üzemanyag);
• autómegosztó (vagy ismertebb angol nevén car sharing) szolgáltatás díjának megtérítése;
• meghatározott feltételek teljesülése esetén lakáscélú hitel biztosítása (akár kamatmentesen is) 5 éves időszakot tekintve max. 10 millió forint összegig saját lakás építéséhez, vásárlásához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, akadálymentesítéséhez, vagy bármely említett célra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez.

Az előbbiek mellett természetesen egyéb juttatási formák is bevezetésre szoktak kerülni a szellemi munkavállalók igényei alapján. Ugyanakkor ezekben az esetekben javasolt körültekintően eljárni és az adózási következményeket a juttatás tényleges körülményei, feltételei, érintett személyek, stb. alapján meghatározni.

Például nem mindegy, hogy a munkáltató a manapság népszerű coaching, pszichológiai vagy mentálhigiéniás szolgáltatások, vagy akár angol nyelvtanfolyam vagy más ún. soft skill tréning ingyenes igénybevételét melyik munkavállaló (vagy akár annak családtagja) számára és milyen körülmények mellett teszi lehetővé, és így az adott esetben mondjuk bérként vagy egyes meghatározott juttatásként válik adókötelessé.

2. Értékpapír juttatások

Elsősorban nemzetközi hátterű társaságoknál, cégcsoportoknál találkozhatunk ún. értékpapírjuttatási rendszerekkel a szellemi munkavállalók, azon belül is elsősorban a kulcsemberek vonatkozásában. Tapasztalatunk szerint az utóbbi időben egyre több magyar hátterű cég, cégcsoport is felismeri az ilyen típusú juttatási formában rejlő nemcsak motivációs, de más előnyöket, és így él is ezzel a lehetőséggel.

Ebben az esetben a juttatási programban résztvevő munkavállalók jellemzően meghatározott jogokkal bíró értékpapírt kapnak az adott cégtől, cégcsoporttól, amivel a cég, cégcsoport hatékony működésében, pénzügyi növekedésében, stb. közvetlenül is érdekeltté válnak.

Erre a juttatási formára is igaz, hogy az értékpapírok fehérgallérosok számára történő juttatásának adókövetkezményei a juttatás körülményeitől és feltételeitől nagyban függnek. Vannak olyan juttatási formák, melyeket az adózási szabályok kedvezően kezelnek és a bérkifizetéshez képest nagyságrendileg alacsonyabb adókötelezettséget társítanak. Emiatt az értékpapírjuttatások esetében is jelentőséggel bír adózási szempontból, hogy a cég, cégcsoport milyen módon alakítja ki és működteti ezeket a motivációs rendszereket.

Az alábbiakban összegyűjtöttük a NAV honlapján az elmúlt hetekben közzétett fontosabb tájékoztatókat és iránymutatásokat.

Újdonságok a katások bevallási szabályaiban (2022.02.11.)

Szja-visszatérítés: utalási információ (2022.02.11.)

2022/1. Adózási kérdés – Egészségpénztári számláról fizetett ügylet számlázása (2022.02.11.)

Tájékoztatás üzemanyagtöltő állomás üzemszünetének bejelentéséről (2022.02.14.)

Tudnivalók az szja-visszatérítés februári kiutalásáról (2022.02.15.)

SMS-ben is lehet csekket kérni a gépjárműadó befizetéséhez február 15-től (2022.02.16.)

Jegybanki alapkamat/ Central Bank base rate/ Leitzins der Zentralbank/ Taux de référence de la Banque Centrale (2022.02.22.)

Tájékoztató a jegybanki alapkamat változásáról (2022.02.22.)

Nem kell megállapítani, bevallani és megfizetni a turizmusfejlesztési hozzájárulást a 2021. évre vonatkozóan (2022.02.24.)

2019. január 1-jével drasztikusan átalakításra került a munkavállalók részére adható, kedvező adózású juttatások rendszere. Olyan népszerű juttatási elemek kerültek ki a kedvező adózás alól, mint pl. az adómenetes lakáscélú munkáltatói támogatás, az iskolakezdési támogatás vagy az egyes meghatározott juttatásként adóköteles, azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás.

Ezzel együtt a munkáltatóknak továbbra is van lehetőségük színesebb, több igényt kielégítő és egyben adóhatékony juttatási rendszer kialakítására. Cikksorozatunk első részében ezzel kapcsolatban gyűjtöttünk össze pár olyan juttatási formát (pl. SZÉP-kártya, mobilitás elősegítése, munkavállalók és családtagjaik támogatása speciális helyzetekben), melyek a fizikai dolgozók (ún. kékgallérosok) számára jelenthetnek alternatívát azzal a többlet előnnyel, hogy a munkáltató a bérkifizetésnél kedvezőbb adózás mellett tudja ezeket nyújtani.

1. Egyes meghatározott juttatások

Az ún. béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások közül többek között a következő juttatási elemek lehetnek relevánsak a kékgalléros munkavállalók számára:

• az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény előírásai szerint célzott szolgáltatásra befizetett összegek (ez alól kivételt képeznek a kiegészítő önsegélyező szolgáltatások);
• a vendéglátásra vagy szabadidőprogramra irányuló (pl. céges családi nap, karácsonyi vacsora) ingyenes vagy kedvezményes rendezvények, események (ide értendők az ilyen rendezvényeken a résztvevőknek adott, személyenként a minimálbér 25%-át (2022-ben 50.000 forint) meg nem haladó egyedi értékű ajándéktárgyak is);
• az évente egy alkalommal adható csekély értékű (minimálbér 10%-át (2022-ben 20.000 forint) meg nem haladó értékű) ajándékok (pl. nőnapi meglepetés).

Általános esetben az egyes meghatározott juttatások kapcsán a munkáltatónak az ingyenesen juttatott érték 1,18-szorosa után 15% szja-t és 13% szocho-t kell fizetnie, azaz a kifizetőt terhelő összes adóteher az ingyenesen juttatott érték 33,04%-a. KIVA szerinti adózás esetén azonban a munkáltatót terhelő összes adóteher 27,7%.

2. Béren kívüli juttatások – SZÉP-kártya

A béren kívüli juttatások között (két, kevésbé alkalmazott juttatási elemet leszámítva) gyakorlatilag csak a SZÉP-kártya szerepel, mely a fizikai dolgozók számára is megfelelő juttatási formát jelenthet.

A SZÉP-kártya juttatások vonatkozásában a következők a főbb tudnivalók, figyelembe véve a 2022. január 1-jétől hatályos változásokat is:

• kedvező adózás mellett a munkáltató a szálláshely alszámlára legfeljebb évi 225.000 forintot, a vendéglátás alszámlára legfeljebb évi 150.000 forintot és szabadidő alszámlára legfeljebb évi 75.000 forintot utalhat a munkavállaló részére;
• az ún. éves rekreációs keretösszeg (tehát amekkora összegig béren kívüli juttatásként kezelhető adózási szempontból az alszámlákra összesen befizetett összeg) munkavállalónként 450.000 forint;
• az alszámlák kapcsán említett összegeket, valamint az éves rekreációs keretösszeget meghaladó befizetések (juttatások) a fentiek szerint, egyes meghatározott juttatásként adókötelesek;
• a SZÉP-kártya egyes alszámlái közötti átjárás december 31-ig meghosszabbításra került, azaz a kártya bármelyik zsebéből lehet fizetni a szolgáltatásokért;
• az alszámlákon lévő összeg 2022. február 1. és 2022. május 31. között élelemiszer vásárlására is felhasználható (kivéve az alkohol-, illetve dohányterméket).

Általános esetben a SZÉP-kártya juttatások kapcsán (figyelembevéve az említett keretösszegeket) a munkáltatónak az ingyenesen juttatott érték után 15% szja-t és 13% szocho-t kell fizetnie, azaz a kifizetőt terhelő összes adóteher az ingyenesen juttatott érték 28%-a. KIVA szerinti adózás esetén azonban a munkáltatót terhelő összes adóteher 25%.

3. Adómentes juttatások

Az elmúlt években az adómentes juttatások köre jócskán leszűkült és átalakult. Az adómentes juttatások közül, többek között, a következő kifizetéseket / támogatásokat fogadhatják szívesen a kékgalléros munkavállalók:

• meghatározott feltételek teljesülése esetén a munkába járással kapcsolatos bérlet, jegy biztosítása, vagy legfeljebb 15 forint/km-es költségtérítés;
• kizárólag emberi erővel hajtott vagy legfeljebb 300 W teljesítményű elektromos motorral segített, magáncélú használatra adott kerékpár (ideértve a szervizköltségeket is);
• sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet évente legfeljebb a minimálbért (2022-ben 200.000 forint) meg nem haladó értékben;
• kulturális szolgáltatás igénybevételére szóló belépőjegy, bérlet (pl. múzeumi kiállítás, színház-, tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadás, Fővárosi Állatkertbe belépés), továbbá könyvtári beiratkozási díj évente legfeljebb a minimálbért (2022-ben 200.000 forint) meg nem haladó értékben;
• bölcsődei, óvodai szolgáltatás, bölcsődei, óvodai ellátás biztosítása, megtérítése;
• védőoltás, járványügyi szűrővizsgálat biztosítása;
• munkavállalók és családtagjaik támogatása speciális helyzetekben közérdekű kötelezettségvállalás keretében vagy (céges) alapítványon keresztül.

A 2022. február 23-án megjelent 1080/2022. (II. 23.) Korm. határozat alapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatalon (NAV) belül Mesterséges Intelligencia Munkacsoport jön létre.

A munkacsoport létrehozásának célja a NAV adatvagyonában meglévő értékek kiaknázása és ennek révén a tudományos módszertanok és az adózási, adóztatási tapasztalatok szinergiájának kihasználása.

A NAV MI Munkacsoport konkrét feladatai a következők lesznek a NAV adatvagyonával kapcsolatban:

• javaslat kidolgozása a szemantikus adatvagyon kataszterre, valamint a gépi tanuláshoz szükséges címkézés módszertanára,
• vizsgálat végzése a tanító algoritmusok vonatkozásában,
• javaslat kidolgozása a validálási módszertanra,
• a nem kontrollált gépi tanulás fejlesztése,
• az eredmények prezentálása, publikálása, népszerűsítése.

Az MI Munkacsoportban a NAV mellett többek között a Pénzügyminisztérium, az Innovációs és Technológiai Minisztérium, a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség, a Központi Statisztikai Hivatal, a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium, valamint a Nemzeti Adatgazdasági Tudásközpont képviselteti magát. A munkacsoport tevékenységében külső szakértők is részt vehetnek az MI Munkacsoport elnökének meghívása alapján.

Az alábbiakban összegyűjtöttük a NAV honlapján az elmúlt hetekben közzétett fontosabb tájékoztatókat és iránymutatásokat.

Adóztatási IBAN számlaszámok és adónemek (2022.01.01.)

Adóztatási számlaszámok és adónemek jegyzéke (2022.01.01.)

Szociális hozzájárulási adó (2022.01.03.)

Mikor adómentes a dolgozók poszt-COVID szűrővizsgálata? (2022.01.12.)

Tájékoztató a késedelmi pótlék kalkulátor működéséről (2022.01.18.)

Adótartozással rendelkező adózók (nem magánszemélyek) (2022.01.25.)

Adótartozással rendelkező magánszemélyek (2022.01.25.)

Tájékoztató a jegybanki alapkamat változásáról (2022.01.25.)

Jegybanki alapkamat/ Central Bank base rate/ Leitzins der Zentralbank/ Taux de référence de la Banque Centrale (2022.01.25.)

Cikksorozatunk első részében az igazságügyi adószakértők tevékenységét, jogrendszerünkben való szerepét és a magánszakértői véleménnyel történő bizonyítást tekintjük át. Cikksorozatunk következő részében egy – egy gyakorlati példán keresztül szemléltetjük a magánszakértői vélemények jelentőségét.

Kik az igazságügyi adószakértők?

Igazságügyi szakértők azok a személyek, akiknek tevékenységére a 2016. évi XXIX. törvény (Szakértői törvény) vonatkozik legyen az hatóság (NAV, bíróság, közjegyző, rendőrség, stb.) által történő kirendelés vagy magánmegbízás (jogi személyek vagy természetes személyek megbízásából).

A 9/2006. IM rendelet szerint az igazságügyi szakértők különböző szakterületeken tevékenykedhetnek. A közgazdasági, vám és egyes pénzügyi területeken belül találjuk az adó- és járulék, a jövedék vagy a vám szakterületeket. Azt a személyt, aki megfelelő végzettséggel és szakértelemmel rendelkezik, az Igazságügyi Minisztérium (IM) nyilvántartásba veszi mint igazságügyi adószakértőt.

Közhiteles nyilvántartás

A szakértőkről az IM nyilvántartást, ún. névjegyzéket vezet. Ha adószakértőt keresünk, a névjegyzékben tájékozódhatunk a különböző adónemek szerint. Például kereshetünk szakértőt társasági adó, áfa személyi jövedelemadó vagy transzferár szakértelemmel. Aszerint is szűrhetünk a névjegyzékben, hogy az adott szakértő Budapesten vagy valamelyik vidéki megyében tevékenykedik, milyen nyelvismerettel rendelkezik vagy hogy elektronikus kapcsolattartást vállal-e vagy sem.

Mi az igazságügyi adószakértő szerepe a jogrendszerben?

Az igazságügyi szakértőkre (beleértve a magánszakértőt is) több területen is szükség lehet, legyen az magánmegbízás vagy kirendeléses közigazgatási, bírósági, stb. eljárás.

A magyar jogrendszer és igazságszolgáltatás egyre aktívabban alkalmazza a szakértői bizonyítás intézményét. Ugyanis az igazságügyi szakértő egy személyi bizonyítási eszköz (pl. egy peres vagy nemperes polgári vagy büntetőügyben), a szakértő szakvéleménye pedig egy okirati bizonyítéknak minősül.

Megkülönböztetünk közigazgatási és egyéb hatósági eljárást, polgári és büntetőeljárást, amelyek mindegyikében közreműködhet az igazságügyi szakértő és így egy adószakértő. Mindhárom eljárás egymástól eltérő szabályrendszerrel rendelkezik. Az igazságügyi szakértőknek mindhárom eljárási rendben van/lehet szerepe.

A különböző eljárásokban akkor vonják be például az adószakértőt (a bíróság, a közjegyző vagy a perben álló fél/felek), ha a bizonyítandó tény megállapításához vagy megítéléséhez különleges adózási szakértelem szükséges. A köznyelv ezért is szokta ténybírónak hívni az igazságügyi szakértőt.

Mire „használható” egy magánszakértői vélemény?

Ha magánmegbízásról van szó, akkor az igazságügyi adószakértő megbízási szerződés alapján jár el és a megbízó által feltett kérdésekre válaszol adózási szempontból, ún. magánszakértői véleményt készít. Véleménye készítésekor be kell tartania a Szakértői törvény rendelkezéseit, azaz független és pártatlan véleményt kell készítenie.

Magánszakértői vélemény többek között azért készül, mert egy vállalkozás vagy magánszemély bizonyítani kíván egy tényt és erre megbíz egy pártatlan, tőle független és megfelelő szakértelemmel rendelkező személyt, hogy válaszolja meg az általa feltett adószakmai kérdést/kérdéseket.

Magánszakértői vélemény abból a célból is készülhet, mert a megbízó egy adózási kérdés tisztázására peres eljárást kíván indítani a későbbiekben és ehhez kívánja felhasználni a megelőzően készített magánszakértői véleményt.

Sok esetben előfordul az is, hogy a megbízó a magánszakértői véleményt azért készítteti, mert a szerződéses partnerével kapcsolatban valamilyen követelése van és a követelés összegét kívánja meghatározni egy független, pártatlan és megfelelő szakértelemmel rendelkező személy bevonásával.

Mi a szakértő feladata?

Az igazságügyi szakértő feladata, hogy a tudomány és a műszaki fejlődés eredményeinek felhasználásával szakszerű, közérthető és jól használható szakvéleményt készítsen, valamint a függetlenség és pártatlanság követelményének megtartásával segítse a tényállás megállapítását (ténybíró) és a szakkérdés eldöntését.

A szakvélemény a szakkérdés eldöntésére irányul és nem terjedhet ki semmilyen jogkérdés megválaszolására.

Cikksorozatunk következő részében olyan bírósági eseteket tekintünk át, amelyek során egy – egy adószakmai kérdés megválaszolása igazságügyi adószakértő bevonásával történt.

Az alábbiakban összegyűjtöttük a NAV honlapján az elmúlt hetekben közzétett fontosabb tájékoztatókat és iránymutatásokat.

Szja-visszatérítés (2021.11.22.)

Változnak a jövedéki termékek KN-kódjai (2021.12.01.)

NAV adóztatási számlaszámok és adónemek érvényes jegyzéke (2021.12.09.)

NAV adóztatási IBAN számlaszámok és adónemek érvényes jegyzéke (2021.12.09.)

A bírságolási gyakorlatról szóló útmutató (2021.12.10.)

Az EK kedvezményes származási szabályrendszere (2021.12.11.)

A NAV IBAN végrehajtói letéti számlaszáma (2021.12.13.)

Kedvező változások 2022-től az egyéni vállalkozók átalányadózásában (2021.12.14.)

Tájékoztató a jegybanki alapkamat változásáról (2021.12.14.)

Tájékoztató a 22HIPAK jelű helyi iparűzési adóbevallás nyomtatványképéről (2021.12.16.)

Év végéig kedvezményesen adhatók a SZÉP-kártya-juttatások (2021.12.17.)

Négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét érintő változások (2021.12.21.)

25 év alatti fiatalok kedvezménye (2021.12.21.)

Új szabályok alapján adóznak a kriptovaluta-ügyletek (2021.12.21.)

BREXIT információk (2021.12.22.)

A sós snackek netakötelezettsége (2021.12.22.)

A NAV 2022. évi intézkedési terve az integritási és korrupciós kockázatok kezelésére (2021.12.22.)

3008/2021. útmutató az egységes vámokmány kitöltéséről (2021.12.23.)

Minimálbér, garantált bérminimum (2021.12.27.)

Az alkoholtartalmú italok kedvezményes jövedéki adójához szükséges független kisüzemi termelői tanúsítvány (2021.12.27.)

Adóelőleg-nyilatkozatok 2022 (2021.12.29.)

Igazolás a magánszemély által a 2021. évi szja-bevallásban tehető nyugdíjbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó rendelkező nyilatkozat megtételéhez (2021.12.29.)

Új űrlap az adószámla-túlfizetés kiutalására és átvezetésére (2021.12.30.)

2021. december 15-én elfogadásra került a legújabb adózást érintő téli adócsomag (T/17668., T/17882.), amely 2022. január 1-jével megemeli a minimálbért 200.000 Ft-ra, a garantált bérminimumot pedig 260.000 Ft-ra. Ezzel párhuzamosan a cégek terhei 2022-től csökkenek oly módon, hogy 2,5 százalékponttal kevesebb szociális hozzájárulási adót fizetnek majd és eltörlésre kerül a 1,5%-os szakképzési hozzájárulás. Mindezeken felül a 2022-es adóévre is meghosszabbodik a mikro-, kis- és közepes vállalkozások csökkentett 1%-os iparűzési adóterhe ott, ahol alapesetben ennél magasabb az iparűzési adó. Továbbá az év végi hajrá részeként a kormány még számos kormányrendeletet adott ki december végén, többek között a SZÉP-kártya kapcsán kedvező szabályokat fogadott el.

Emellett december 15-én ugyancsak elfogadásra került a T/17671. számú törvényjavaslat, amely a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény hatályát 2022. június 1-jéig kitolja. Ez a módosítás a veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdéseket rendezi és – a 2021. évi XCIX. törvénnyel együtt – a meglévő adózási könnyítéseket hosszabbítja meg vagy terjeszti ki.

Az ez év nyarán elfogadott, szintén jövő évre vonatkozó adójogszabályi változásokról korábbi cikkünkben tájékoztattuk Önöket. A 2022. január 1-jén vagy azt követően hatályba lépő korábban elfogadott módosításokat dőlt szöveggel jelöltük a jobb átláthatóság érdekében.

Hírlevelünkben a legfontosabb változásokat főbb adónemenkénti bontásban foglaltuk össze.

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓZÁS ÉS KAPCSOLÓDÓ ADÓK

Növekszik a minimálbér és a garantált bérminimum

• A legnagyobb horderejű változás a minimálbér és a garantált bérminimum növekedése 2022. január 1-jétől. Hogy miként változik a nettó bér, a táppénz, a gyermekgondozási díj, illetve a közterhek mértéke, az alábbi táblázat szemlélteti.

• A táblázatból látható, hogy 2022-ben egy minimálbért kereső munkavállaló havi nettó jövedelme 21.679 Ft-al növekszik, míg ez egy garantált bérminimumot kereső munkavállaló esetén 27.265 Ft növekedést jelent.
• Ugyanakkor megjegyezzük, hogy összességében a közterhek is növekednek a szocho csökkentés és a szakho eltörlés ellenére.
• Egyéni- és társas vállalkozóként a társadalombiztosítási járulék alapja legalább a minimálbér, szakképzettséget igénylő tevékenység esetén a garantált bérminimum. Ez alapján egy vállalkozó társadalombiztosítási járulék befizetése megegyezik a munkavállaló táblázatban ismertetett befizetéseivel.

A szociális hozzájárulási adó csökkentése és a szakképzési hozzájárulás beépítése a szocho-ba

• A szociális hozzájárulási adó mértéke – a korábban tervezett 2022. július 1-jei módosítás helyett – már 2022. január 1-jétől 15,5%-ról 13%-ra csökken.
• A 1,5%-os szakképzési hozzájárulás, mint önálló adónem 2022. január 1-jével megszűnik (korábban ezt a változást is 2022. július 1-jére ütemezték volna) és a kapcsolódó szabályok (például kedvezmények, részben átdolgozva) beépülnek a Szocho törvénybe.
• A hatályvesztéssel összefüggésben azonban 2021. december hónapra még be kell vallani és meg kell fizetni a szakhot, amelynek határideje 2022. január 12-e. A 2021. adóévben befizetett előleg és a 2021. adóévre vonatkozó nettó kötelezettség adózó javára mutatkozó különbözetét a vállalkozás 2022-ben visszaigényelheti.
• A minimálbér növekedésével a szocho plafon is növekszik 2022. évtől 4.800.000 Ft-ra (2021-re vonatkozólag ez kb. 4 millió Ft).

Jövedelemadó és szocho alap változása magánszemélyek adómegállapításakor 89%-ra növekszik

• Minden olyan jövedelem után, amivel kapcsolatban a magánszemély az szja és a szocho megfizetésére kötelezett (pl. nem kifizetőtől származó egyéb jövedelem) a megállapított jövedelem 87%-át kell tényleges adóalapnak tekinteni 2021-ben. Ez a mérték (adóelőleg-alap tekintetében is) 2022. január 1-jétől 89%-ra növekszik a szocho-kulcs csökkenés eredményeként.

Távmunkavégzés költségtérítése szja-mentes marad

• A veszélyhelyzet meghosszabbításával továbbra is szja-mentes marad a munkáltató költségtérítése, amit a munkavállaló a távmunkában (home-office-ban) töltött napokra kap, amelynek maximuma a minimálbér 10%-a.

Adóvisszatérítés gyermeket nevelők részére

• A gyermeket nevelő családok személyi jövedelemadó visszatérítésre jogosultak 2022-ben a 2021. adóévre befizetett szja-juk tekintetében.
• Az adóvisszatérítés a családi kedvezményre jogosultaknak, azaz a családi pótlékra jogosultaknak (házastárs, bejegyzett élettárs, szülőtárs) és a gyermeket váró szülőknek jár, ha a magzat élettartama elérte 2021. december 31-ig a 91. napot.
• A visszatérítés a kisadózókra (KATA-nál 25%-os mértékben) és az EKHO szerint adózókra is vonatkozik.
• Egyes magánszemélyeknek az ún. VISSZADÓ nyomtatványt kell még 2021. december 31-ig kitölteniük és benyújtaniuk az adóhatóság felé. Ez az ügyfélkapun könnyen megtehető. A visszatérítést 2022. február 15-ig az adóhatóság a megadott bankszámlára vagy postai címre teljesíti.
• A témában az alábbi linken olvashat részletszabályokat.

Kriptojövedelem

• A kripto ügyletekből származó jövedelmek (nyereségek) adózása rendkívül kedvezően változik 2022-től, amelyről itt olvashat részletesebben. A módosítások lényege, hogy 15% szja mellett adózik a kriptoműveletek profitja, mint külön adózó jövedelem, emellett ún. adókiegyenlítésre is van lehetőség. Továbbá egyfajta amnesztia is érvényesíthető a korábbi kripto ügyletek vonatkozásában elévülési időn belül.

Négy gyermekes anyák szja kedvezménye

• 2022-től bentlakásos szociális intézményben élő gyermekre is érvényesíteni lehet a teljes szja mentességet az anyának, ha gyermekével tartja a kapcsolatot és szülői felügyeleti joga fennáll gyermekével.
• Az anyának nem kell minden évben nyilatkozatot tennie, ha a feltételekben nincs változás és 2021-ben már tett nyilatkozatot.

25 év alattiak kedvezménye

• 2022. január 1-jétől meghatározott jövedelemtípusokra (pl. nem önálló tevékenység többsége) és maximált összegben a 25 év alattiak szja kedvezményre jogosultak, melyről részletesebben itt olvashat.

Cafetéria – a SZÉP-kártya alszámlái átjárhatók maradnak

• 2022-től ugyan már nem lesz szocho-mentes a SZÉP-kártyára juttatott összeg, de a kártya egyes alszámlái közötti átjárás 2022. december 31-ig meghosszabbításra került, azaz a kártya bármelyik zsebéből lehet fizetni a szolgáltatásokért.
• Szintén változás a SZÉP-kártyával kapcsolatban, hogy az alszámlákon lévő összeg 2022. február 1. és 2022. május 31. között élelemiszer vásárlására is felhasználható (kivéve az alkohol-, illetve dohányterméket).
• A SZÉP-kártyához hasonlóan a reprezentáció és üzleti ajándék vonatkozásában is megszűnik a szocho-mentesség 2022. január 1-jével. A kedvezményes szocho-kezelés megszűnésére vonatkozó adóhatósági tájékoztató ezen a linken található.

Kerékpár magáncélra

• A kifizetőtől kizárólag emberi erővel hajtott vagy legfeljebb 300 W teljesítményű elektromos motorral segített magáncélú használatára kapott kerékpár 2022-től teljesen adómentes juttatásnak tekintendő magánszemély esetében. Ebbe nemcsak a kerékpár, hanem az azzal kapcsolatos szervízköltségek is beletartoznak.

TAO, KATA, KIVA és átalányadó

A TAO főbb változásai

• 2022-től a hibrid gazdálkodó szervezet is belföldi adózónak minősül. A szabályról korábbi cikkünkben
• A KKV-k beruházásai esetén tovább csökken a fejlesztési adókedvezményre jogosító értékhatár 2022. január 1-jétől. Kisvállalkozás esetén 200 millió Ft helyett 50 millió Ft-tól, középvállalkozás esetén pedig 300 millió Ft helyett 100 millió Ft-tól lehet igénybe venni az adókedvezményt.
• 2022-től szűkül a csoportos társasági adóalanyiságot választó adóalanyok köre, azaz nem választhatja ezt az adóalanyiságot a nonprofit gazdasági társaság, a szociális szövetkezet, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet és az iskolaszövetkezet.
• Szűkül az adóparadicsomoknak tekintett országok köre az Európai Unió Tanácsa által vezetett feketelista alapján elfogadott kormányrendelet szerint. 2021. december 31-től már csak 9 ország tartozik ebbe a körbe (például az Amerikai Virgin-szigetek, Panama vagy a Fidzsi-szigetek), miután Anguilla, a Dominikai Közösség és a Seychelle-szigetek kikerültek a feketelistáról. A feketelistán szereplő országokban adóügyi illetőséggel rendelkező külföldi személyek és telephelyek nem mentesülhetnek az ún. ellenőrzött külföldi társaságokra vonatkozó korlátozások alól.

KATA ellátási alap növekedése

• A főállású kisadózó e jogállásának időtartama alatt biztosítottnak minősül és valamennyi ellátásra jogosult. Az ellátások számításának alapja jelenleg havi 102.000 Ft (50.000 Ft-os KATA fizetése esetén), magasabb összegű tételes adó (75.000 Ft-os KATA) fizetése esetén 170.000 Ft, amely 2022. január 1-jétől 108.000, illetve 179.000 Ft-ra növekszik.

KIVA adómérték 1 százalékpontos csökkenése

• A kisvállalati adó, illetve adóelőleg alapja 2022. január 1-jétől 11%-ról 10%-ra csökken.

Kedvező átalányadózási szabályok és költséghányadok egyéni vállalkozóknál

• 2022. január 1-jétől kedvezőbbek lesznek az átalányadózás szabályai, mivel az átalányadózó egyéni vállalkozók jövedelme adómentes lesz az éves minimálbér összegének feléig, azaz 2022-ben 1.200.000 Ft-ig.
• Az átalányadózó egyéni vállalkozók fő szabály szerint 40%-os mértékű költségátalányt érvényesíthetnek a bevételükkel szemben. Ha figyelembe vesszük a fent említett adómentes határt, akkor 2 millió Ft bevételig nem kell szja-t fizetniük.
• Bizonyos tevékenységek esetén (pl. fodrász, fényképész, számítógép-javító, taxis) ez a mérték 80%, kizárólag kiskereskedelmi tevékenység esetében pedig 90%. Így az adómentes bevételi határ az első esetben 6 millió Ft, míg a kiskereskedőknél 12 millió Ft lesz.
• Az átalányadózás változásairól részletesebben itt olvashatnak.

EKHO

13%-ra csökken az ekho

• A szocho mértékének változásával összefüggésben változik az ekho mértéke is. Az ekhoalap összege után 15,5% helyett 2022. január 1-jétől 13% ekhót kell fizetni.

ÁFA

• Adómentességet vezetnek be az Európai Bizottság vagy az uniós jog által létrehozott ügynökség és szerv általi olyan beszerzésekre, melyek a Covid19-világjárványra való reagálás érdekében, ezen intézményekre ruházott feladatok ellátásához szükséges. Az adómentességi előírásokat a hatálybalépést megelőzően 2020. december 31-ét követően teljesített ügyletekre is alkalmazni kell.
• A fordított adózás szabályai fognak továbbra is érvényesülni egyes gabona-, illetve acélipari termékek értékesítése, illetve az üvegházhatású gáz kibocsátására jogosító forgalomképes vagyoni értékű jog (kibocsátási egység) átruházása esetén 2022. január 1-jétől 2022. június 30-ig. Annak érdekében, hogy ez a szabály a későbbiekben meghosszabbítható legyen a 2022. július 1-jétől esedékes erre a szektorra vonatkozó fordított adózás megszüntetésére irányuló szabályt hatályon kívül helyezték.
• Szintén hatályon kívül helyezik az eÁfa bevallástervezettel kapcsolatos rendelkezéseket (amelyek első körben 2021 júliusában léptek volna hatályba). Azaz bizonytalan időre az áfa bevallások adózói kiajánlása elhalasztódik.
• Nem kell nyugtát adni abban az esetben, ha az ellenértéket automataberendezéssel szedik be.

HELYI ADÓK

Marad az 1%-os iparűzési adó a KKV-nak 2022-re és helyi adó moratórium is lesz

• A KKV-k számára a korábbi feltételekkel azonosan az iparűzési adó (HIPA) mértéke a 2022. adóévben továbbra is legfeljebb 1% lehet, ahogy 2021-ben.
• A kedvezmény igénybevételéhez nyilatkozatot kell tenni 2022. február 25-ig (ha korábban nem tettek az érintettek) az adóhatóságnak, amelyben a vállalkozó rögzíti, hogy KKV-nak minősült a 2021. évben vagy a 2022. évben várhatóan annak fog minősülni, továbbá vállalni kell, hogy a helyi adótörvény szerinti telephelyének címét bejelenti, ha nem tette meg korábban.
• Korábban új helyi és települési adó bevezetési, valamint adóemelési moratóriumot állapítottak meg a 2021. évre a települési önkormányzatok számára, amelynek hatályát a 2022. évben is fenntartják.

KISKERESKEDELMI ADÓ

Emelkedik a kiskereskedelmi adó mértéke

• Gyorsított eljárásban fogadták el az élelmiszerláncokat és kiskereskedelmi adót érintő módosításokat annak érdekében, hogy az élelmiszerpazarlás környezeti, gazdasági és társadalmi hatásait mérsékeljék és az élelmiszerhulladék nagyságát csökkentésék.
• A módosítás kitér a kiskereskedelmi adóra, amelynek mértéke az adóalap 100 milliárd Ft-ot meghaladó része után 2,5% helyett február 1-jétől 2,7%-ra növekszik.

ADÓZÁS RENDJE

Adminisztrációs kötelezettség az adóvisszatérítés megkönnyítésére

• A gyermeket nevelő családok számára 2022-ben járó adóvisszatérítés gyors és hatékony, az érintett jogosultaktól a lehető legkisebb adminisztrációs közreműködést igénylő végrehajtása érdekében rendszeres adatszolgáltatási kötelezettséget írt elő a családi pótlékot folyósító kincstár, illetve a családtámogatási kifizetőhelyként működő, a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium számára az adóhatóság felé.
• Az adatszolgáltatás tartalmazza a jogosult gyermek, házastárs, bejegyzett élettárs vagy élettárs személyes adatait, családi állapotát, gyermek tanulói jogviszonyának tényét, számlaszámot, várandósság tényét, házassági/élettársi kapcsolattal összefüggő adatokat.

Fizetési kedvezményre vonatkozó veszélyhelyzeti szabályok

• Fizetési kedvezményekre vonatkozó kérelem 2022. június 30-ig terjeszthető elő a veszélyhelyzetre tekintettel.
• Ennek keretében természetes személynek az adóhatóságnál nyilvántartott, legfeljebb 5 millió Ft összegű adóra, egy alkalommal, legfeljebb 6 havi pótlékmentes fizetési halasztást vagy legfeljebb 12 havi pótlékmentes részletfizetést engedélyezhető.
• Lehetőség van nem természetes személy adózónak az őt terhelő adótartozást egy alkalommal, legfeljebb 20%-kal, de 5 millió Ft-ot meg nem haladó összegben mérsékelni. Az adómérséklés csak egy adónem tekintetében kérelmezhető.

EGYÉB VÁLTOZÁSOK

Regionális támogatási térkép

• Az Európai Bizottság elfogadta a 2022. január 1. és 2027. december 31. között alkalmazandó regionális támogatási térképet. Az előző időszakhoz képest változás, hogy Pest megye „a” régióként 0%/20%/35% helyett 50%-os (nagyvállalkozásokra vonatkozó) maximális intenzitással szerepel a térképen, azonban Budapest továbbra sem támogatható. A támogatási intenzitás Közép-Dunántúl esetén 35%-ról 30%-ra csökken, míg a Nyugat-Dunántúl térsége esetén 25%-ról 30%-ra emelkedik. A többi régió támogatási intenzitása változatlan, azaz 50% az Észak-Magyarország, az Észak-Alföld, a Dél-Alföld és a Dél-Dunántúl régiókban. Változatlan továbbá az is, hogy az említett támogatási intenzitások a kisvállalkozások beruházásai esetében 20 százalékponttal, a középvállalkozások beruházásai esetében 10 százalékponttal növelhetők. Bővebb tájékoztatás a TVI honlapján található.

Pénzügyi szervezetek különadója

• A tőzsdei, árutőzsdei és kockázati tőkealapkezelők pénzügyi szervezetek különadó-kötelezettsége 2022-től megszűnik.

A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló tv. módosítása

• 2022-ben 6.000 Ft-ról 12.000 Ft-ra nő a Start számlára (közismertebb nevén a babakötvényhez kapcsolódóan) befizetett összeg utáni támogatás maximuma, illetve 12.000 Ft-ról 24.000 Ft-ra nő a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermeket és a Magyarországon nevelésbe vett gyermeket a Start számlára történő befizetéstől függetlenül is megillető támogatás.

A víziónknak és az általunk képviselt értékeknek megfelelően minden ügyfél és ügy esetében különös jelentőséggel bír számunkra, hogy valódi segítséget nyújtsunk szakmai és emberi értelemben is. Tudatában vagyunk annak, hogy adótanácsadóként nem csak száraz jogszabályokkal és számokkal dolgozunk, hanem hús-vér emberekkel, konkrét élethelyzetekkel és megoldásra váró problémákkal.

Emiatt is fontos számunkra, hogy olyan projektek és ügyek mögé tudjunk beállni, ami a csapatunk tagjainak személyiségével és értékeivel összeegyeztethető. Így amikor felmerült annak lehetősége, hogy az UNICEF Magyarország mindennapi működését támogathatjuk adózási oldalról, gondolkodás nélkül igent mondtunk.

Mivel az UNICEF küldetésével és tevékenységével maximálisan azonosulni tud az egész TruTax csapat, ezért úgy döntöttünk, hogy mindezt pro bono alapon tesszük, természetesen továbbra is a tőlünk megszokott megbízható és magas szintű szakértelem mellett. Ugyanakkor azt is gondoljuk, hogy ez az együttműködés mindkét oldal számára win-win szituáció lesz. Ugyanis mi ugyanúgy növekedni, gyarapodni fogunk további élményekkel, tudással és tapasztalatokkal, amiket az életben és a szakmánkban is kamatoztatni tudunk.

Ezt a tevékenységünket pedig tovább szeretnénk majd bővíteni a jövőben. Így ahogy növekszik a csapatunk, annál több időt és energiát szeretnénk fordítani ehhez hasonló együttműködésekre és projektekre.

Az ünnepek alkalmával sok cégnél előtérbe kerül, hogy adományokkal, felajánlásokkal támogassák a számukra fontos kezdeményezéseket, célokat és szervezeteket. Az adózási törvények speciális előírásokat fogalmaznak meg ezekkel a jó cselekedetekkel kapcsolatban. Az adományok és felajánlások alapvetően adómentesek a juttató társaság oldalán, de ahhoz, hogy a kedvező adózási szabályok érvényesülni tudjanak, a juttatás körülményeire és a kapcsolódó adminisztrációra különös figyelmet kell fordítani. Cikkünkben röviden összefoglaltuk, hogy a támogatást nyújtó cégeknek milyen adózási aspektusokra szükséges odafigyelniük a különböző szervezetek számára történő, adókockázatoktól mentes adakozás érdekében társasági adó, KIVA és általános forgalmi adó szempontból.

Az adományozó cégeknek első körben azt szükséges felmérniük, hogy milyen szervezet részére és milyen célból nyújtják a támogatást, legyen szó termékről, szolgáltatásról vagy pénzbeli adakozásról. Az adózási szabályok e tekintetben megkülönböztetik az adomány céljából (az általános forgalmi adó terminológiájának megfelelően közcélú adomány) és a nem adomány céljából nyújtott támogatásokat. Nézzük meg, hogy mi a különbség a két adakozási forma között.

Adomány, közcélú adomány

A Tao tv. az adomány fogalmát, míg az Áfa tv. a közcélú adomány fogalmát használja. Ezek a meghatározások kisebb különbséggel gyakorlatilag megegyeznek.

Társasági adó szempontból adománynak a közhasznú szervezet és az egyházi jogi személy részére, valamint a közérdekű kötelezettségvállalás céljára visszafizetési kötelezettség nélkül nyújtott támogatás minősül. Fontos, hogy a támogatás célhoz kötött legyen és tartalmilag (ténylegesen) is szolgálja az adott célt (tehát például közhasznú szervezet esetében annak alapító okiratában rögzített és a vonatkozó törvényben meghatározott közhasznú tevékenységet, egyházi jogi személy esetén pedig a törvényben meghatározott hitéleti tevékenységet).

Az adományként történő kezelésnek további feltétele, hogy a támogatás ne jelentsen vagyoni előnyt a támogatást nyújtó társaságnak és a társasághoz kapcsolódó meghatározott személyi körnek (pl. tag, részvényes, vezető tisztségviselő, könyvvizsgáló, mindezek közeli hozzátartozói). Ugyanakkor arra van lehetőség, hogy a támogatásban részesülő szervezet az adományozó nevét és tevékenységét megemlítse, feltüntesse a kommunikációjában. Az is fontos, hogy az adományozás valós tartalma alapján se legyen csak látszólagosan közhasznú vagy közérdekű, mert ez esetben fennáll annak a veszélye, hogy az ügylet tényleges körülményei alapján átminősítsék azt ingyenes / ellenérték fejében történt termékátadásnak, szolgáltatásnyújtásnak vagy pénzátadásnak.

Az előbbiekben leírtak az irányadók általános forgalmi adó szempontból is, azzal az eltéréssel, hogy az Áfa tv. közcélú adományra vonatkozó meghatározása a közérdekű kötelezettségvállalás helyett az oktatási intézmény támogatását tartalmazza.

A kedvező adózási szabályok alkalmazása érdekében társasági adó és általános forgalmi adó szempontból is szükség van egy, a támogatott szervezet által kiállított igazolásra. Ennek az igazolásnak a következőket kell tartalmaznia: az adományozó és az adományozott nevét, székhelyét vagy állandó lakóhelyét, adószámát, adószám hiányában egyedi azonosítására szolgáló jelét, az adomány összegét és a támogatott célt (ahogy már írtuk, ez utóbbinak illeszkednie kell az adományban részesülő szervezet alapító okirata szerinti tevékenységéhez).

Amennyiben ez az igazolás rendelkezésre áll és a fentiekben felvázolt feltételek teljesülnek, akkor az adomány a támogatást nyújtó szervezetnél elismert költségnek minősül a társasági adóalap meghatározásakor, valamint az adomány juttatása nem keletkeztet áfa-fizetési kötelezettséget sem. Sőt, amennyiben a juttatott termék vagy szolgáltatás közcélú adománynak tekintendő általános forgalmi adó szempontból, a korábban a beszerzéséhez kapcsolódó és levonásba helyezett (input) áfát sem szükséges korrigálni/helyesbíteni. Megjegyezzük, hogy a KIVA tv. nem tartalmaz speciális előírásokat az adománnyal kapcsolatban, ugyanakkor meglátásunk szerint a KIVA szerint adózó társaságok esetében is teljesíteni kell az előbbi feltételeket ahhoz, hogy az adomány után ne kelljen KIVA-t fizetni.

Jelen cikkünkben nem részletezzük, de fontosnak tartjuk kiemelni, hogy az adományokhoz, illetve meghatározott személyi körnek (pl. Magyar Kármentő Alap, Nemzeti Kulturális Alap, felsőoktatási intézmény, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány) nyújtott támogatásokhoz bizonyos feltételek teljesülése esetén kedvezmény (további adóalap-csökkentés) is kapcsolódik társasági adóban. Az ezekre vonatkozó szabályokat adott esetben célszerű részleteiben megvizsgálni és a kedvezménnyel élni.

Adománynak nem minősülő támogatás

Amennyiben nem a fentiekben felvázolt feltételek mellett történik az adakozás, vagy az említett igazolás nem áll rendelkezésre vagy tartalma hiányos, akkor a támogatás nem tekinthető (közcélú) adománynak és így arra eltérő adózási szabályok vonatkoznak.

Társasági adóban és KIVA-ban ilyenkor a nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségekre, ráfordításokra vonatkozó szabályokat kell vizsgálni. Ezen előírások értelmében a külföldi személy részére nem adomány céljából, visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás nem minősül elismert költségnek, így annak összegével a támogatást nyújtó cégnek meg kell növelnie az adóalapját.

Amennyiben a támogatásban részesülő belföldi személy, akkor a támogatás támogató cégnél történő társasági adó és KIVA szempontú elszámolhatóságát az fogja meghatározni, hogy a Tao tv. által meghatározott tartalmú nyilatkozatok kiállíthatók-e és rendelkezésre állnak-e. Ennek megfelelően a támogatás az alábbi esetekben minősül elismert költségnek:

• a támogatást nyújtó társaság rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében a juttatást az eredményében bevételként elszámolta és az adózás előtti eredménye, adóalapja e juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, továbbá az e bevételre jutó társasági adót megfizeti, amelyet a társasági adóbevallás elkészítését követően nyilatkozat útján igazol;
• amennyiben a juttatásban részesülő vállalkozási tevékenységet nem végez, a nyilatkozatra vonatkozó feltételt teljesítettnek kell tekinteni, amennyiben a juttatásban részesülő arról nyilatkozik, hogy a juttatás adóévében vállalkozási tevékenységet nem végzett, vagy, hogy a támogatást nem a vállalkozási tevékenységéhez kapta, vagy a vállalkozási tevékenysége után adófizetési kötelezettsége nem keletkezik (civil szervezetekre jellemzően ezen esetek valamelyike vonatkozik).

Pénzbeli támogatás esetén általános forgalmi adó érintettségről nem beszélhetünk. Ugyanakkor, ha természetben adott támogatásról (termék és/vagy szolgáltatás) van szó és az nem minősül közcélú adománynak, akkor ezen támogatás kapcsán a következők szerint kell eljárni.

Ha a támogatást nyújtó társaság már a termék, szolgáltatás beszerzésekor, előállításakor tudja, hogy azt támogatásként fogja továbbadni, akkor a kapcsolódó általános forgalmi adót nem helyezheti levonásba, ugyanakkor a termék, szolgáltatás támogatásként történő átadásakor nem merül fel áfa-kötelezettsége. Abban az esetben viszont, ha a társaság eredetileg nem támogatás céljából szerezte be, állította elő a terméket, szolgáltatást és így az ahhoz kapcsolódó áfa-levonási jogával élt, akkor a támogatás nyújtásakor áfa-kötelezettség (pl. számlakiállítás, áfa-fizetés) terheli. Természetesen az áfát a támogatást nyújtó társaságnak nem kell megfizettetnie a támogatásban részesülővel, ugyanakkor be kell vallania mint kötelezettséget az átadás napját magába foglaló áfa fizetési időszakban.

A fentiek kapcsán fontos kiemelni, hogy a pandémia időtartama alatt, a Covid veszélyhelyzet okozta károk elhárítása, mérséklése érdekében a veszélyhelyzetben lévőnek ingyenesen adott juttatásra speciális előírások vonatkoznak. Ezzel kapcsolatban még az előző évben a Pénzügyminisztérium és a NAV Központi Irányítása egy közösen megfogalmazott részletes tájékoztatót adott ki, ami a következő linken érhető el: A koronavírus-járvány elleni védekezéssel összefüggő ingyenes termékátadások, ingyenes szolgáltatásnyújtások adózási szempontú megítélése – Nemzeti Adó- és Vámhivatal (gov.hu)

Az alábbiakban összegyűjtöttük a NAV honlapján az elmúlt hetekben közzétett fontosabb tájékoztatókat és iránymutatásokat.

Szja-visszatérítés (2021.11.22.)

Kombinált Nómenklatúra 2022 (2021.11.03.)

Tájékoztató a jegybanki alapkamat változásáról (2021.11.16.)

Az EK kedvezményes származási szabályrendszere (2021.11.22.)

2021/7. Adózási kérdés – Vevői készlet kis értékű hiányának mértéke (2021.11.26.)

2021/8. Adózási kérdés – A rozsdaövezeti lakások értékesítésének adómértéke (2021.11.29.)

2021. július 1-jével módosításra került a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény („Szakho tv.”). A törvénymódosítás során egyrészt a 2021. január 1-jén hatályba léptetett 105. § (3) bekezdést (ami tartalmában gyakorlatilag a korábbi, 2020. december 31-ig hatályos előírással egyezett meg) pontosították („régi kedvezmény”). Másrészt a 107. § (3b) és (4) bekezdéssel új kedvezmény szabályok kerültek bevezetésre („új kedvezmény”).

A régi és az új kedvezmény egymáshoz való viszonyával, valamint alkalmazhatóságával kapcsolatban számos bizonytalanság merült fel az elmúlt időszakban, amit egy korábbi, Adózóna.hu-n megjelent cikk is taglal. Mivel gyakorlatilag minden gazdálkodó szervezetet érint a jogszabály-módosítás, utánamentünk ezeknek a bizonytalanságoknak és állásfoglalás-kérést nyújtottunk be a NAV Központi Ügyfélszolgálatához. A kérdéseinkre egy héten belül megérkeztek a válaszok, melyek között vannak meglepőek pozitív és negatív értelemben is. Az alábbiakban röviden bemutatjuk a hátteret, a feltett kérdéseinket és az arra kapott válaszokat.

Mi is változott 2021. július 1-jével?

2020. december 31-ével a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény megszűnt, ezzel együtt a kapcsolódó szabályok beépültek a Szakho tv-be. A szabályok folytonosságát biztosítandó a régi előírások (2011. évi CLV. törvény 4. § (1a) bekezdés) tartalmával megegyezően a Szakho tv. is lehetővé tette szakho-kedvezmény igénybevételét, ha szocho-ban 15,5%-os, azaz 100%-os mértékű kedvezményre volt jogosult a kötelezett (Szakho tv. 105. § (3) bekezdés). Ebben az előírásban július 1-jén kizárólag szövegszerű pontosítás történt, amiből arra lehetett következtetni, hogy tartalmában és gyakorlati alkalmazásában nem változott a szabály.

Emellett új kedvezmény szabályok kerültek bevezetésre (107. § (3b) és (4) bekezdés). Röviden összefoglalva ezek lényege az, hogy ha bizonyos feltételek teljesülnek ((4) bekezdés szerinti előírások), akkor a szakho-kötelezett gyakorlatilag ugyanazon a jogcímen és mértékben érvényesíthet szakho-kedvezményt, mint azt szocho-ban teszi. (Másként megfogalmazva: 15,5%-os, azaz 100% mértékű szocho-kedvezmény esetén 1,5%, azaz szintén 100% mértékű az érvényesíthető szakho-kedvezmény. Amennyiben 50% mértékű a szocho-kedvezmény, akkor szintén 50% mértékű, azaz 0,75%-os a szakho-kedvezmény.)

Felmerült kérdések

A régi és az új kedvezmény vonatkozásában többek között kérdésként merült fel, hogy az új kedvezményre tekintettel a régi kedvezmény továbbra is alkalmazható-e és ha igen, akkor milyen feltételek mellett?

Továbbá az is kérdéses volt, hogy az új kedvezmény érvényesítésének feltételrendszerét pontosan hogyan kell értelmezni: az csak az érintett tanulókra, hallgatókra vonatkozik, vagy más módon, tágabban kell/lehet értelmezni a kedvezményeket?

NAV válaszok

Az első kérdéskör kapcsán az adóhatóság megerősítette, hogy a régi kedvezmény 2021. július 1-je után is él, és ennek érvényesítéséhez nem kell teljesíteni az új kedvezménnyel kapcsolatos feltételrendszert, azaz nem kell személyenként szakképzési munkaszerződéssel, hallgatói munkaszerződéssel, vagy együttműködési megállapodással rendelkezni.

Ugyanakkor a NAV állásfoglalása alapján az új kedvezmény bevezetésével a régi kedvezmény gyakorlati alkalmazhatóságában, annak értelmezésében változás történt (annak ellenére, hogy a régi kedvezménnyel kapcsolatos előírás megfogalmazása lényegét tekintve a módosítást követően nem változott).

Ezt a változást leginkább a következő példán keresztül lehet jól érzékeltetni. A foglalkoztatás első évében a munkaerőpiacra lépő munkavállaló teljes munkaidőben kerül foglalkoztatásra, bruttó bére 150.000 Ft. Ebben az esetben sem szocho-, sem pedig szakho-kötelezettség nem keletkezik, hiszen a kedvezmény alapját, azaz a minimálbért (167.400 Ft) nem haladja meg a munkavállaló bruttó bére.

Ugyanakkor, ha ugyanennek a munkavállalónak bruttó 200.000 Ft munkabért fizetnek, akkor az új értelmezés alapján már más eredményre jutunk. Szocho-kötelezettség a minimálbér összegéig továbbra sem merül fel, szakho-t azonban a teljes bruttó bér után köteles fizetni a munkáltató (feltéve, hogy egy hallgatót, tanulót sem foglalkoztat, lásd következő kérdéskör), mert a bruttó bér meghaladja a szocho-kedvezmény alapját.

Ez elég fontos értelmezésbeli változás, mert a 2021. június 30-ig hatályos szabályok/értelmezés alapján (az adóhatóság ezt is megerősítette számunkra) a bruttó fizetés mértékének nem volt hatása a kedvezmény érvényesítésére, azaz mind az első, mind a második esetben érvényesíthető volt a szakho-kedvezmény. Megjegyezzük, hogy 2021. július 1-jétől a példa szerinti második esetben a munkáltató kizárólag akkor mentesülhet a szakho-kötelezettség alól a szocho-kedvezmény alapjának erejéig, ha hallgatót, tanulót foglalkoztat, azaz jogosult az új kedvezmény szabályt alkalmazni.

A második kérdéskör vonatkozásában arra voltunk kíváncsiak, hogy az új kedvezménnyel kapcsolatos előírások kizárólag a szocho-kedvezménnyel érintett hallgató, tanuló kapcsán érvényesíthetők, vagy ha a szakho-kötelezett foglalkoztat legalább egy hallgatót, tanulót, akkor minden szocho-kedvezménnyel érintett munkavállalóra alkalmazható az új kedvezmény?

Mi a második esetre adtunk részletes érvelést és levezetést. Ezt pedig egyértelműen megerősítette az adóhatóság, azaz: az új kedvezmény abban az esetben is alkalmazható az adókötelezett minden szocho-kedvezménnyel érintett munkavállalója tekintetében, ha a szakképzési munkaszerződésre, a hallgatói munkaszerződésre, vagy az együttműködési megállapodásra vonatkozó feltétel csak egy munkavállaló vonatkozásában teljesül.

A végső kérdés

Mivel sem a jogszabály-módosítások indokolása, sem a NAV információs füzetek, sem pedig a 08-as bevallás kitöltési útmutatója nem tartalmaz az előzőekben leírtakhoz hasonló tájékoztatást, joggal merül fel a kérdés, hogy mennyire vehetőek komolyan az adóhatóság állásfoglalásában leírtak.

Ahogy a fentiekben utaltunk arra, a NAV válaszai kifejezetten gyorsan (egy héten belül) érkeztek meg több bonyolult kérdés kapcsán. Emellett szakmai fórumokon is hasonló adóhatósági visszajelzésekről lehet olvasni, valamint tudomásunk szerint az első kérdéskör kapcsán a bérszámfejtő szoftvereket a fentiekben leírtak alapján módosították július 1-jével.

Mindez arra enged következtetni, hogy egy kiforrott szakmai álláspontot kaptunk válaszként a NAV-tól. A kérdés eldöntésében azonban sokat segítene, ha valamilyen formában (információs füzetben és/vagy kitöltési útmutatóban) ezt az adóhatóság széles körben is megerősítené és nyilvánossá tenné, mert a fenti megállapítások egyrészt jelentős mértékben módosítják a korábbi gyakorlatot/értelmezést, másrészt nem olvashatók ki egykönnyen a jogszabály-módosításokból.

Külföldi vállalkozások sok esetben letelepedés nélkül vannak jelen Magyarországon. Egyes esetekben letelepedésre nincs is szükség, más esetekben meg igenis van! Cikkünkben erre a kérdéskörre kísérlünk meg választ adni, vagy legalábbis orientálni az olvasót, hogy mely szempontokat javasolt megvizsgálni és fontolóra venni a kérdés eldöntéséhez.

A mindennapi életünk során gyakran találkozunk a telephely kifejezéssel, ugyanakkor nem feltétlenül tudjuk mit is jelent pontosan ez a kifejezés adózási szempontból. Egy külföldi vállalkozásnak azért fontos eldöntenie, hogy Magyarországon van-e telephelye, mert annak megléte esetén adófizetés kötelezettsége lehet hazánkban.

A telephely még adózási szempontból is többrétű fogalom, hiszen az nemcsak társasági adó, hanem általános forgalmi adó vagy iparűzési adó szempontból is keletkezhet. Írásunkban a társasági adó szempontú telephely jelentését vesszük górcső alá, amelynek során röviden bemutatjuk annak főbb típusait.

A telephely fogalmának meghatározásakor kiindulópont, hogy a külföldi vállalkozás adójogi illetősége szerinti országgal Magyarországnak van-e kettős adózást kizáró egyezménye („Egyezmény”). Amennyiben nincs Egyezmény, a magyar társasági adóról szóló törvény („Tao. törvény”) telephely szabályozása az irányadó a külföldi vállalkozás magyar jelenlétének vizsgálatakor. Egyezmény megléte esetében pedig az adott egyezmény rendelkezései az irányadóak. Egyezményeink döntő többségükben az ún. OECD Adózási Modellegyezmény szövegét és gondolatiságát követik, így annak hivatalos Kommentára is vizsgálandó egy kérdéses esetben. Nem is beszélve az ún. Multilaterális Egyezmény (rövidített nevén MLI) rendelkezéseiről, hiszen előfordulhat, hogy az a hatályban lévő Egyezményt módosítja.

Az értelmezési nehézségek ellenére a telephely keletkeztető tényállásokkal mindenképpen szükséges tisztában lennünk, hiszen egy vállalkozás külföldi telephelyének betudható jövedelem a telephely országában adóköteles. Alapvetően négy típusú telephely meglétét fontos ismerni külföldi vállalkozás magyar jelenlétekor.

1. Önálló üzleti létesítmény, mint fix bázisú telephely

Telephelynek minősül az olyan állandó üzleti létesítmény (néhány kivétellel, mint például a raktár, az információgyűjtésre vagy előkészítő vagy kisegítő tevékenységre létrehozott létesítmény), berendezés, felszerelés, ahol és/vagy amellyel az adózó részben, vagy egészben vállalkozási tevékenységet folytat, függetlenül attól, hogy az adózó milyen jogcímen használja. Ilyen tipikusan, ha a külföldi vállalkozás Magyarországon irodát vagy gyárat létesít és üzemeltet. Ugyanakkor az üzletvezetés helyének Magyarországra telepítése is jelenthet társasági adó szempontú jelenlétet és így adózást.

Általánosan igaz, hogy három kritérium fennállása esetén beszélhetünk önálló üzleti létesítményről. Egyrészről annak helyhez kötötten állandónak kell lennie és a vállalkozásnak erről a helyről kell a tevékenységét végeznie. Másrészről ennek a helynek a vállalkozás rendelkezésére kell állnia, például bérlet, tulajdonjog jogcímén vagy más helyzetből adódóan. Végül pedig fontos, hogy az térben és időben is állandó legyen.

Ebből következően alapesetben az időszakos jelenlét (például a világjárványra tekintettel bevezetett home office) nem keletkeztet telephelyet, hiszen alapesetben ideiglenesnek tekintendő. Ugyanakkor előfordulhat olyan eset, amikor a home office a világjárvány után is megmarad és így telephely lesz, vagy például amikor a külföldi vállalkozás a járvány befejeztével iroda biztosítása helyett utasítja munkavállalóját, hogy otthonában folytassa munkáját és emiatt keletkezik telephely.

2. Függő ügynök típusú telephely

A külföldi vállalkozás számára telephelyet keletkeztet az a személy, legyen az magánszemély vagy vállalkozás Magyarországon, aki a nevében beföldön rendszeresen tevékenységet végez és szerződést köt.

Ahhoz, hogy egy személy ún. függő ügynöknek minősüljön és ezáltal a külföldi vállalkozás számára telephelyet keletkeztessen, három konjunktív kritériumnak szükséges teljesülnie. Az ügynök

• tevékenységvégzésének rendszeresnek kell lennie;
• megfelelő jogosultsággal kell rendelkezzen, hogy a külföldi cég képviseletében eljárhasson;
• a tevékenység végzésében (például utasítási jogkör) nem független a külföldi vállalkozástól.

Például a telephely megléte nem lehet kétséges egy olyan esetben, amikor valaki egy termék megrendelésével kapcsolatos szerződések minden lényeges elemét és részletét oly módon letárgyalja Magyarországon, hogy az kötelezze a külföldi vállalkozást, még akkor is, ha a szerződést ténylegesen a külföldi vállalkozás írja alá és hitelesíti.

3. Építkezéshez köthető telephely

Az építkezés helye is telephelyet keletkeztet, feltéve, hogy az – akár folyamatosan, akár megszakításokkal – meghatározott ideig (Tao törvény szerint 3 hónap, ENSZ Modellegyezmény alapján 6 hónap, OECD Adózási Modellegyezmény szerint 12 hónap hosszan) tart. Látható, hogy az építkezés folytatása esetén elsősorban annak időtartamának van meghatározó szerepe.

Tekintettel arra, hogy a hazai szabályozás, a modellegyezmények és a kétoldalú adózást kizáró egyezmények eltérő időtartamokat tartalmaznak, mindig nagy gondossággal szükséges megállapítani, hogy az adott tényállás esetében milyen szabályozás, és így milyen időtartam bír jelentőséggel.

4. Szolgáltatásnyújtás kapcsán létrejövő telephely

A 2021-től bevezetett új magyar telephely kategória szerint egy külföldi vállalkozás számára Magyarországon telephelyet keletkeztet az a munkavállaló, vagy azzal más jogviszonyban álló személy, aki 12 hónapon belül 183 napot meghaladóan nyújt szolgáltatást Magyarországon. Ez az új telephely kategória nem Egyezményes országok tekintetében bír relevanciával. Ilyenre lehet példa Libanon vagy több dél-amerikai ország.

Bár a szabályozás a Tao törvény szempontjából új kategória, néhány egyezményünk már régóta szabályozza a kérdéskört (például a hongkongi, a fülöp-szigeteki vagy a román kettős adózást kizáró egyezmény).

Tekintettel arra, hogy a kettős adóztatást elkerülő egyezményeink alkalmazása prioritást élvez a Tao törvényhez képest, Egyezmény megléte esetén a külföldi vállalkozás magyarországi szolgáltatásnyújtása kizárólag abban az esetben keletkeztet telephelyet, amennyiben azt az alkalmazandó egyezmény elismeri. A legtöbb bilaterális egyezményünk egyelőre nem rendelkezik ezen esetről, ugyanakkor például a Romániával kötött egyezményünk értelmében a 9 hónapot meghaladó szolgáltatásnyújtás kimeríti a telephely fogalmát. Így, ha pl. egy magánszemély egy román vállalkozás megbízásából szolgáltatást nyújt Magyarországon és ennek időtartama meghaladja a 9 hónapot, a román vállalkozásnak hazánkban telephelye keletkezik és a telephelynek betudható jövedelem Magyarországon adóköteles lesz.

Záró gondolatok

Annak megállapítása, hogy egy külföldi vállalkozásnak más országban keletkezik-e társasági adó szempontú telephelye, javasolt a jelenlét összes lényeges elemét és körülményét alaposan megvizsgálni. Ez igaz mind a tényállás és a releváns körülmények pontos feltárására és beazonosítására, mind az irányadó magyar és nemzetközi jogszabályok és értelmezések vizsgálatára. Javasolt tehát a körültekintő társasági adó szempontú telephely meghatározás egy külföldi vállalkozás magyarországi jelenlétének tervezési fázisában is, annak érdekében, hogy a külföldi vállalkozás nem várt adókötelezettséggel vagy esetleges hátrányos jogkövetkezményekkel nézzen szembe pár év távlatában.

Olvassa tovább:

Külföldi munkáltató, magyarországi munkavégzés; az irányadó jog és a munkahelyre vonatkozó rendelkezések meghatározása

Munkaerő külföldről – mire figyeljen a belföldi foglalkoztató?

Az alábbiakban összegyűjtöttük a NAV honlapján az elmúlt hetekben közzétett fontosabb tájékoztatókat és iránymutatásokat.

Szja-visszatérítés (2021.10.05.)

A hibás számlaadat-szolgáltatásról októbertől levelet küld a NAV (2021.10.05.)

2021/6. Adózási kérdés – Képzéshez kapcsolódó kedvezmény a kisvállalati adó alanyainál (2021.10.11.)

Értesítést kap, aki elmulasztotta a környezetvédelmi termékdíj bevallását (2021.10.12.)

Adatlapok fizetési könnyítésre és/vagy mérséklésre irányuló kérelmek elbírálásához (2021.10.12.)

Segédlet gépjárműadó-lekérdezéshez (2021.10.12.)

Tájékoztató a jegybanki alapkamat változásáról (2021.10.19.)

E-kereskedelem – Gyakori kérdések-válaszok (2021.10.21.)

Az EK kedvezményes származási szabályrendszere (2021.10.21.)

Mátrix – diagonális kumulációt lehetővé tévő átmeneti származási szabályok (2021.10.21.)

Közeledik az OSS-bevallás határideje (2021.10.28.)

Megjelent a nyilatkozat a gyermeket nevelők adó-visszatérítéséhez (2021.10.31.)

VISSZADO-nyomtatvány: 2021. december 31-ig nyilatkozhat az adó-visszatérítéshez (2021.10.31.)

Szja-visszatérítés

2021. szeptember 30-án megjelent a Magyar Közlönyben a gyermeket nevelő magánszemélyek adóvisszítérítésének részletszabályaival kapcsolatos kormányrendelet. Október 1-jén a NAV ki is adott egy tájékoztatót, ami egy rövid összefoglalót, egy részletes információkat tartalmazó leírást és egy GYIK-ot is tartalmaz.

A tájékoztató az alábbi linken érhető el:

NAV – Szja-visszatérítés (gov.hu)

Kétrészes cikksorozatunk első részében összefoglaltuk, hogy az elmúlt évek fejlesztései eredményeképpen a magyar adóhatóság milyen adatokat lát a magánszemélyek és a vállalkozások vagyonával és jövedelmi helyzetével kapcsolatban. Jelenlegi, második cikkünkben azt ismertetjük, hogy az ún. DAC (Directive on Administrative Cooperation) irányelvek alapján az Európai Unió (adó)hatóságai mely adózást érintő adatainkat osztják meg egymás között és hogy erre mióta van lehetőségük, kötelezettségük.

DAC 1: a spontán, a megkeresésre történő és az automatikus információcsere bevezetése

A DAC 1 alapján alapvetően európai uniós személyek, illetve egyes speciális esetekben harmadik országbeli illetőségűek bizonyos jövedelmei vonatkozásában történik az adóhatóságok között adatszolgáltatás.

Ennek keretében például automatikusan kerülnek továbbításra a vezető tisztségviselők díjára, a munkaviszonyból, az életbiztosításokból, a nyugdíjból és az ingatlan hasznosításból származó jövedelemre vonatkozó adatok. Az automatikus információcsere kapcsán az információk átadására évente legalább egyszer kerül sor, a tagállam azon adóévének végét követő 6 hónapon belül, amelyben az információk hozzáférhetővé váltak.

Emellett megkeresés alapján egy konkrét adózót vagy tranzakciót érintő valamennyi információt kötelesek egymás között megosztani a tagállamok. Ezt meghaladóan a hatóságok olyan adatokat is továbbítanak egymásnak, amelyek vélhetően szükségesek vagy hasznosak lehetnek egy másik tagállam hatósága számára.

A magyar szabályozás 2013. január 1-jén lépett hatályba a spontán és a megkeresésre induló információcsere tekintetében. Az automatikus információcsere vonatkozásában a magyar adóhatóság a gyakorlatban 2015. július 1-jétől szolgáltat adatot. Ugyanakkor 2015. június 30-áig a NAV visszamenőlegesen is rendelkezésre bocsátotta a fenti jövedelem- és tőkeadatokat a 2014. január 1-jével kezdődő adómegállapítási időszakra.

DAC 2: automatikus információcsere a pénzügyi számlákról és kapcsolódó bevételekről

A DAC 2 eredményeként a magánszemélyek és a jogi személyek pénzügyi számláival kapcsolatos adatok (pl. pénzügyi számla tulajdonosának neve, a pénzügyi számla száma, adóév utolsó napján fennálló egyenleg) kerülnek megosztásra.

Az információkat minden évben egyszer közlik az adóhatóságok, az adott naptári évet követő 9 hónapon belül. Az első adatátadásra 2017. szeptember 30-áig került sor.

A pénzügyi intézmények a fenti adatokat 2016. január 1-jétől gyűjtik a magánszemélyekre és a jogi személyekre vonatkozóan, és adják át azokat az adóhatóság részére, valamint végzik el az általuk vezetett pénzügyi számlák átvilágítását.

DAC 3: feltételes adómegállapításhoz, valamint előzetes transzferármegállapításhoz kapcsolódó adatcsere

A DAC 3 életbelépésével az adóhatóságok a feltételes adómegállapításokat, valamint az előzetes szokásos piaci ármegállapítási (Advance Pricing Arrangement) döntéseket érintő adatokról küldenek információkat egymás számára, ha van érintett határon átnyúló tranzakció az adott kérelemben.

Ebben az esetben például nemcsak az adózó azonosító adatait, az adómegállapítás típusát, érvényességi idejét, az érintett tagállamok megnevezését és a vizsgált ügylet értékét osztják meg egymással, hanem a hatósági döntés lényegi részét is, mint a gazdasági tevékenység leírását, az ügylet adókezelését és az alkalmazott transzferár módszert, ha APA-ről van szó.

Bár az irányelv csupán 2017. január 1-jével alkalmazandó, a tagállamok adatszolgáltatási kötelezettsége visszamenőlegesen, egészen 2012-től kezdődően fennáll(t).

DAC 4: multinacionális vállalatcsoportok főbb adatainak cseréje

A 750 millió euró összevont (konszolidált) bevételt elérő multinacionális vállalatcsoportok adatszolgáltatásra kötelezettek a főbb pénzügyi adatok (pl. bevétel, adózás előtti eredmény, megfizetett és fizetendő nyereségadó, jegyzett tőke, eredménytartalék, foglalkoztatottak száma, tárgyi eszközök), valamint a tagvállalatok által végzett tevékenységek (pl. beszerzés, értékesítés, gyártás, termelés, forgalmazás, kutatás-fejlesztés, adminisztrációs / menedzsment szolgáltatások, finanszírozás, stb.) vonatkozásában.

Az adatszolgáltatásra kötelezett csoporttagnak az adott pénzügyi évet követő 12 hónapon belül kell adatot szolgáltatnia a multinacionális vállalatcsoportról (első alkalommal a 2016-as évre vonatkozóan történt ez meg). Az adóhatóságok az adatszolgáltatásra kötelezett csoporttagoktól kapott információkat az adott pénzügyi évet követő 15 hónapon belül osztják meg egymás között.

DAC 5: tényleges tulajdonosokra vonatkozó információcsere

A DAC 5 alapján a tagállamok jogosultak lesznek a gazdasági társaságok, egyéb jogi entitások és a bizalmi vagyonkezelésben kezelt vagyon tényleges tulajdonosaira vonatkozó, központi nyilvántartásban szereplő adatai (pl. tényleges tulajdonos neve, lakcíme, állampolgársága, tulajdonosi érdekeltségének jellege, mértéke) vonatkozásában adatot igényelni, valamint azokhoz hozzáférni.

A nyilvántartás adataihoz való hozzáférés magyar viszonylatban lépcsőzetesen kerül bevezetésre: 2021. szeptember 1-jétől a tényleges tulajdonosok (magánszemélyek), 2022. február 1-jétől a pénzmosás elleni felügyeletek, a nyomozóhatóságok, az ügyészség, a bíróság, a pénzügyi információs egységként működő hatóság (a NAV egyik szervezeti egysége) és a különböző szolgáltatók (pl. könyvelők, székhelyszolgáltatók, adótanácsadók), valamint 2023. február 1-jétől az Európai Unió más tagállamainak adatigénylői férhetnek hozzá a nyilvántartott adatokhoz.

DAC 6: határon átnyúló adótervezési konstrukciók jelentése

A DAC 6 következményeként a pénzügyi közvetítőket (pl. pénzügyi intézmények, biztosítók, pénzügyi és befektetési tanácsadók), az adótervezésben közreműködőket (pl. könyvvizsgálók, adó- és jogi tanácsadók, szolgáltató központokat – SSC-k), és végső soron az adózókat terheli jelentési kötelezettség a határon átnyúló, azaz legalább két országot érintő speciális konstrukciók és ügyletek tekintetében.

Nehézséget okozhat azonban annak megállapítása, hogy egy adott ügyletet jelenteni szükséges-e az irányelv hatálya alatt. Ezen kérdés eldöntését segítik az ún. általános és speciális ismertetőjegyek, illetve a fő előny vizsgálatára irányuló teszt (Principle Purpose Test – PPT). Ezekről részletesebben korábban megjelent cikkünkben olvashat (kapcsolódó link az összefoglaló végén található).

Az adatszolgáltatási kötelezettség 2020. július 1-jétől indult az ezen időpontot követően kialakított struktúrákra, konstrukciókra vonatkozóan. Ugyanakkor azokról az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó határokon átnyúló konstrukciókról, amelyek végrehajtásának első lépése 2018. június 25. és 2020. június 30. közé esett a jelentést visszamenőlegesen is meg kellett tenni 2021. február 28-ig.

DAC 7: online piactereken folytatott ügyletekkel kapcsolatos EU-s információcsere

2023. január 1. napjától kezdődően adatszolgáltatási kötelezettség terheli a digitális platformokat üzemeltető vállalkozásokat. Ennek keretében az online piacterek adatot szolgáltatnak majd többek között az adatszolgáltatással érintett értékesítők neve, címe, adószáma, születési dátuma, pénzforgalmi jelzőszáma, pénzügyi számlája tulajdonosának neve, kifizetett vagy jóváírt ellenérték teljes összege, visszatartott vagy kivetett díjak, jutalékok, adók, valamint a közvetített ingatlan címe és földhivatali nyilvántartási száma tekintetében.

Jelentendő tevékenység például a személyi szolgáltatás (feladat alapú online és személyes offline munka), a közlekedési eszköz bérbeadása, vagy bizonyos volumen esetében az ingatlan bérbeadása és az áruértékesítés. Fontos kiemelni, hogy a kötelezettség EU-n kívüli platformüzemeltetőkre is kiterjed, amennyiben azok kereskedelmi tevékenysége érinti az EU területét.

Összefoglalás

Látható tehát, hogy az első DAC irányelv elfogadása óta eltelt egy évtized alatt az adózók adatszolgáltatási kötelezettsége egyre több információra terjed ki, míg az adóhatóságok közötti információcsere lehetővé teszi azok mind szélesebb körű átláthatóságát, ezzel csökkentve az adóelkerülés veszélyét. Fontos azonban leszögezni, hogy az adatszolgáltatással és információcserével érintett adatok köre folyamatosan bővül, minthogy további irányelvek kidolgozása jelenleg is folyamatban van. Erre példa a DAC 8, amely a kriptoeszközökkel és az elektronikus pénzzel kapcsolatos információk cseréjére fog vonatkozni.

Az egyes irányelvekről részletesebb információkat korábbi cikkeinkben olvashat.

Európai uniós információcsere: amit a DAC 1-ről érdemes tudni

Pénzügyi számlaadatok cseréje: harc az adócsalás, adókijátszás ellen

Egyre szűkül a nemzetközi adórendszer kiskapuinak kihasználási lehetősége

DAC 4: a multinacionális vállalatcsoportok főbb adatainak cseréje

DAC 5: tényleges tulajdonosokra vonatkozó információk megosztása

Határon átnyúló ügyletek jelentése: gyakorlati kérdések és válaszok

Online piactereken folytatott ügyletekkel kapcsolatos EU-s információcsere

Az alábbiakban összegyűjtöttük a NAV honlapján az elmúlt hetekben közzétett fontosabb tájékoztatókat és iránymutatásokat.

Szja 1%! Letölthető a civilszervezetek 21EGYREG-adatlapja (2021.09.01.)

Fontos változás az ÁNYK-ban 2021. október 01-től! (2021.09.21.)

Tájékoztató a jegybanki alapkamat változásáról (2021.09.21.)

Az EK kedvezményes származási szabályrendszere (2021.09.27.)

Érkeznek az adószámla-értesítők (2021.09.28.)

Adatlapok fizetési könnyítésre és/vagy mérséklésre irányuló kérelmek elbírálásához (2021.09.29.)

A startupokkal kapcsolatos előző cikkünkben arra tértünk ki, hogy milyen adózási szempontokat célszerű mérlegelni ezen vállalkozásoknak (és akár más típusú induló vállalkozásoknak is) a kezdeti szakaszban, valamint a működés során.

Az említett szempontok közül az egyik legfontosabb talán annak vizsgálata, hogy a létrehozott termék, szolgáltatás mennyiben bír újdonsággal, újszerűséggel az ügyfelek/fogyasztók számára, mennyiben szabadalmaztatható, vonható oltalom alá vagy részesíthető szerzői jogi védelemben, és ezáltal milyen adókedvezmények érvényesíthetők a fejlesztése, hasznosítása és értékesítése kapcsán.

Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül összegyűjtöttünk pár kedvezmény típust, melyek jól érzékeltetik, hogy miért érdemes foglalkozni ezzel a kérdéskörrel részleteiben is.

Társasági adó

Társasági adóban számos olyan kedvezmény van, amely újdonsággal, újszerűséggel bíró termék, szolgáltatás, illetve immateriális jószág fejlesztéséhez, hasznosításához és értékesítéséhez kapcsolódik. Ezen kedvezmények között vannak olyanok, amelyek a társasági adóalapot és olyanok, amelyek a fizetendő társasági adót csökkentik. Egy közös bennük: a kapcsolódó szabályok körültekintő alkalmazásával a társaságnak az adott évben, vagy a későbbi években kevesebb társasági adót kell fizetnie.

Az alábbiak kapcsán fontos megjegyezni (ahogy arról korábbi cikkünkben is írtunk), hogy sok esetben egy IT fejlesztés vagy egy új eljárási mód, módszertan kidolgozása, illetve egy meglévő ismeretanyag újszerű alkalmazása is minősíthető adókedvezményre jogosító kutatás-fejlesztésnek.

A kedvezmények közül párat kiemelve:

• kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó adóalap-kedvezmény: saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztés közvetlen költségével csökkenthető az adóalap, aminek következtében gyakorlatilag az érintett költségek kétszerese kerülhet levonásra (amennyiben ugyanis elismert költség, akkor az adózás előtti eredményt is csökkenti). Meghatározott feltételek teljesülése esetén cégcsoporton belüli kutatás-fejlesztés, valamint belföldi társaságtól igénybe vett kutatás-fejlesztési szolgáltatások kapcsán is érvényesíthető kedvezmény. További előnyökkel jár az, ha a társaság valamely elismert kutatási hellyel (pl. felsőoktatási intézmény, Magyar Tudományos Akadémia, központi költségvetési szervként működő kutatóintézet) közösen végez kutatás-fejlesztési tevékenységet.
• fejlesztési adókedvezmény kutatás-fejlesztési tevékenységre: jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, kutatás-fejlesztést szolgáló beruházással kapcsolatban adókedvezmény igényelhető, ha a projekt új gazdasági tevékenység végzésére irányuló / induló beruházás. Az adókedvezmény feltételei differenciáltak attól függően, hogy nagyvállalkozás vagy KKV valósítja meg, illetve hogy melyik régióban kerül sor a beruházásra.
• immateriális javakhoz kapcsolódó kedvezmények: egyes meghatározott, az ún. jogdíjra jogosító immateriális javak értékesítéséből, illetve az ilyen típusú eszközök más vállalkozásba való apportjából vagy más típusú hasznosításából származó nyereség bizonyos feltételek teljesülése esetén csökkenti a társasági adó alapját.

Személyi jövedelemadó

Az egyéni vállalkozó szja-kötelezettségének megállapítása során (hasonlóan a társasági adónál leírtakhoz) meghatározott feltételek fennállása esetén a kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos kiadásokkal csökkenthető a vállalkozói bevétel. Ez a csökkentés a kutatás-fejlesztési kiadások költségként történő elszámolása mellett is alkalmazható, így gyakorlatilag az érintett költségek kétszeres levonását teszi lehetővé.

Szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás

Szocho-ban több lehetőség is rendelkezésre áll kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos adókedvezmény igénybevételére.

Egyrészt meghatározott feltételek teljesülése esetén munkaviszonyban doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal/címmel rendelkező kutató, fejlesztő, vagy doktori képzésben részt vevő hallgató vagy doktorjelölt foglalkoztatására tekintettel érvényesíthető adókedvezmény.

A kedvezmény mértéke a munkavállalót terhelő közterhekkel nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 500 ezer forint 15,5%-a az első, magasabb képzettségű munkavállaló esetében. Míg a második esetre vonatkozóan a kedvezmény a munkavállalót terhelő közterhekkel nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 200 ezer forint 7,75%-ával egyezik meg.

Az előbbiek mellett abban az esetben is érvényesíthető adókedvezmény, ha a társaság munkaviszonyban kutató-fejlesztő munkavállalót foglalkoztat és kutatás-fejlesztési tevékenységet folytat. Az adókedvezmény összege a kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségeként elszámolt bérköltség 7,75%-a.

Ez utóbbi kedvezmény igénybevétele esetén a társaság a fentiekben említett, a kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó társasági adóalap-kedvezmény számításakor nem vonhatja le kutatás-fejlesztés közvetlen költségeként a kutató-fejlesztő munkavállaló azon munkabérének a hozzá kapcsolódó szociális hozzájárulási adóval és szakképzési hozzájárulással növelt összegét, amelyre szocho kedvezményt érvényesít.

Mivel főszabály szerint a szakképzési hozzájárulás alapja a szocho alapjával azonos, a fentiekben említett adóalap-kedvezmények a szakképzési hozzájárulásban is érvényesíthetők meghatározott feltételek teljesítése esetén.

Helyi iparűzési adó és innovációs járulék 

A helyi iparűzési adó alapja csökkenthető az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költségével.

Ezen túlmenően az önkormányzat rendeletében – valamennyi vállalkozóra egységesen – határozhatja meg, hogy a vállalkozó az alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költsége 10%-ának megfelelő összeggel csökkentheti az adóját.

Mivel az innovációs járulék alapja a helyi iparűzési adó alapjával azonos, a fentiekben említett adóalap-kedvezmény ebben az adónemben is érvényesíthető.

Manapság egy cég megalapítása rövid idő alatt és relatíve könnyen megtehető. Az erre szakosodott szolgáltatóknál ehhez rendelkezésre állnak dokumentum minták és maga a folyamat is standardizált, technikailag jól szabályozott és a legtöbb esetben gördülékeny.

A cégalapítás, illetve az azt megelőző és követő időszak sokszor turbulens, érthető módon a fókusz főként a termékfejlesztésre, az üzleti folyamatok kialakítására, a marketingre, stb. helyeződik. Ebből kifolyólag a tervezésben, valamint a cég működésének első időszakában gyakran elsikkad, vagy csak minimális mértékben jelenik meg az adózási szempontok és kérdések körültekintő átgondolása, mérlegelése, és ezáltal az esetleges lehetőségek kihasználása és később költséges cégváltoztatások, „átalakulások” elkerülése.

Az adózási kérdéskör minden újonnan alapított cégnél jelentőséggel bír, ugyanakkor az ún. startupok esetében különösen hangsúlyos ez a terület, amivel érdemes proaktívan foglalkozni, tervezni és körültekintően dönteni.

Az alábbiakban összeszedtünk pár olyan szempontot, melyeket a startupoknál (és akár más típusú induló vállalkozásoknál is) célszerű lehet megvizsgálni adózási oldalról. Ezek alapos átgondolása és implementálása akár versenyelőnyt is jelenthet, vagy a későbbiekben, egy esetleges cégeladás kapcsán adómegtakarítást eredményezhet.

Tulajdonosi és cégstruktúra: a legtöbb esetben kézenfekvő, hogy a startup tevékenysége és az ahhoz kapcsolódó eszközök (legyen az tárgyi eszköz, vagy valamilyen szellemi tulajdon) egy társaságba kerüljenek, és ez a társaság közvetlenül az alapító magánszemély(ek) tulajdonában legyen. A működésből fakadó kockázatok kezelése, a startupban létrejött szellemi termék(ek), kialakított üzletág(ak) vagy akár az egész cég későbbi adóhatékony értékesítése szempontjából azonban már az alapításkor érdemes lehet egyéb tulajdonosi és céges struktúrákat is megvizsgálni (pl. holding vagy működés/eszközök szerinti felépítés).

Adózási forma: a jelenlegi magyar adórendszer számos társasági (bt, kft, zrt) és adózási formát biztosít a kisebb vállalkozások számára. Ezen adózási formák (vállalkozói Szja, KATA, KIVA, Tao) és az egyéb adózási lehetőségek (áfában pl. az alanyi adómentesség vagy a pénzforgalmi elszámolás) előnyeit, hátrányait, alkalmazhatóságát, stb. szakértő bevonásával célszerű megvizsgálni. Az adózási forma kiválasztását számos tényező befolyásolhatja (pl. vállalkozói/társasági forma, tervezett árbevétel, tervezett létszám, tevékenység jellege, későbbi működés és növekedési potenciál), így az azzal kapcsolatos döntést mindenképpen a konkrét körülmények és tervek figyelembevétele és alapos elemzése alapján szükséges meghozni. Ha a startup növekszik és egy vállalatcsoport része lesz, érdemes lehet a csoportos társasági adóalanyiság és az áfa csoport előnyeit is számba venni, mert ezekkel nemcsak adózási, hanem például likviditási, adminisztrációs és költségcsökkentés is elérhető cégcsoport szinten.

Korai fázisú vállalkozási státusz: startupok esetében a befektetők, és ezáltal az elinduláshoz, működéshez és fejlődéshez szükséges tőke „bevonzása” mindig kardinális kérdés. Ezen kérdéskör kezelésének egyik összetevője lehet a cég ún. korai fázisú vállalkozásként történő nyilvántartásba vétele. Az ilyen típusú vállalkozásba történő befektetés esetén ugyanis a befektető társaság (meghatározott feltételek teljesülése esetén) társasági adóalap-kedvezményt érvényesíthet, ezáltal a befektetését rentábilisabbá teheti.

Kutatás-fejlesztés: számos startupnak az a célja, hogy az ügyfelek/fogyasztók számára valamilyen újdonsággal, újszerűséggel bíró terméket, szolgáltatást hozzon létre, amivel ki tud tűnni a piacon, illetve be tud tölteni egy piaci rést. A termék, szolgáltatás kidolgozása, valamint adott esetben a cég tevékenységének végzése kapcsán érdemes megvizsgálni, hogy az minősíthető-e adózási szempontból kutatás-fejlesztésnek. Itt nem csak a klasszikus értelemben vett „kémcsöves”, „fehér köpenyes” kutatásokra kell gondolni, mert adózási szempontból kutatás-fejlesztés akár egy IT fejlesztés vagy új eljárási mód, módszertan kidolgozása, illetve egy meglévő ismeretanyag újszerű alkalmazása is lehet. Ezt a témakört azon okból célszerű alaposabban is megvizsgálni a konkrét körülmények tükrében, mert a kutatás-fejlesztési tevékenységhez számos kedvezmény kapcsolódik adózási szempontból, pl. társasági adóban, vállalkozói személyi jövedelemadóban, szociális hozzájárulási adóban, helyi iparűzési adóban, innovációs járulékban.

Szellemi tulajdon: az előző témakörhöz kapcsolódóan javasolt azt is megvizsgálni, hogy a cég által fejlesztett termék/eszköz mennyiben szabadalmaztatható, vonható oltalom alá vagy részesíthető szerzői jogi védelemben. Ezen esetekben ugyanis a termék/eszköz hasznosításához, valamint esetleges későbbi értékesítéséhez jelentős kedvezmények köthetők társasági adóban. Körültekintő tervezéssel a startup sikerének eredménye, ha az egy szellemi termékben valósul meg, annak értékesítése akár társasági adómentes is lehet.

Értékesítés: a startupoknak a kezdeti időszakban gyakran nehézséget okoz a termékük, szolgáltatásuk értékesítése és az is, hogy mindezek a potenciális vevők számára árazás, árképzés szempontjából vonzók legyenek. Ebben nyújthat segítséget az a megközelítés, ha a startup megvizsgálja, hogy az általa értékesített termék, nyújtott szolgáltatás megvásárlásával a vevő érvényesíthet-e valamilyen adókedvezményt. Amennyiben igen, akkor célszerű ezt az információt is a marketing és az ügyfélkommunikáció részévé tenni, hiszen az adókedvezmény érvényesítésével a vevő beruházása is gyorsabban megtérül, megtérülhet, ezzel is növelve a potenciális vevő vásárlási hajlandóságát.

Munkavállalók motiválása: nem utolsó sorban egy startup életében több szempontból is kiemelt jelentősége van a munkavállalók motiválásának, valamint a kulcsemberek megtartásának, lojalitásuk növelésének és megfelelő premizálásának. Ezzel kapcsolatban korábbi cikkünkben foglaltunk össze néhány adóhatékony megoldást.

Az alábbiakban összegyűjtöttük a NAV honlapján az elmúlt hetekben közzétett fontosabb tájékoztatókat és iránymutatásokat.

EKÁER bejelentésköteles termékkör változása (2021.08.06.)

Kérdőív a kkv-k határokon átnyúló adóügyeiről (2021.08.24.)

Tájékoztató a jegybanki alapkamat változásáról (2021.08.24.)

Augusztus 26-ától változik az Online Számla rendszer (2021.08.26.)

Az Online Számlázó mobilalkalmazás változásai (2021.08.26.)

A kormány júniusban elfogadta a 2022. évre szóló adócsomagot, mely több területen hoz újdonságot. 2022 közepétől megszűnik az 1,5%-os szakképzési hozzájárulás, mint külön adónem és 15%-ra csökken a szociális hozzájárulási adó. Ezzel a kormányzat beváltja ígéretét, hogy a munkát terhelő adókat ismét csökkenti egy év alatt 2 százalékpontos mértékben, ezzel is elősegítve a foglalkoztatási szint növekedését. Megszűnik továbbá a kockázati-tőkealap-kezelők, a tőzsde és az árutőzsdei szolgáltatók különadója. Lényeges újítás a kriptoeszközökre (például Bitcoin-ra, Ethereumra, Tetherre, stb.) vonatkozó ellenőrzött tőkepiaci ügyletekhez hasonló újszerű szabályozás, amely rendkívül kedvező, 15%-os személyi jövedelemadózást vezet be ezekre az eszközökre. Sőt, egyfajta amnesztiát adva, a korábbi (2021 előtti) években keletkezett és be nem vallott jövedelmekre is élhetnek a magánszemélyek a kedvező 15%-os adózással. Az adócsomag elfogadása mellett egyéb adózási módosítások is történtek a gazdaság élénkítése érdekében. Cikkünkben a fontosabb 2022-es és 2021. évközi változásokat tekintjük át.

Személyi jövedelemadó

A kriptoeszközökre, mint tőkejövedelemre vonatkozó szabályok:

• Régóta várt és nyugodtan mondhatjuk, hogy európai viszonylatban is újszerű megközelítésű részletszabályokkal került megalkotásra a kriptoeszközök fogalma és az azokból származó jövedelmek személyi jövedelemadózása. Az ilyen eszközből realizált nyereség már nem az ún. egyéb jövedelem szabályai szerint lesz 2021-től adóköteles (külföldi kifizető esetén jelenleg a jövedelem 87%-a után 15% személyi jövedelemadó és 15,5% szociális hozzájárulási adót kell fizetni), hanem külön adózó jövedelemnek és azon belül is tőkejövedelemnek tekintendő és csupán 15% szja fogja terhelni. A szabályozás a tőzsdei ügyletből származó jövedelmekhez hasonló.
• Kriptoeszköznek kell tekinteni azon értéket vagy jogok digitális megjelenítését, amely megosztott főkönyvi technológia vagy hasonló technológia alkalmazásával elektronikusan átruházható és tárolható. Ha egy magánszemély kriptoeszközökkel végrehajtott ügylet során egy adóévben nyereséget ér el, szja-t kell fizetnie.
• Kriptoeszközzel végrehajtott ügyletnek tekintendő az az ügylet, amely során egy magánszemély bárki számára elérhető (vagyis nem zártkörű) kriptoeszközt ruház át vagy enged át és ezért nem kriptoeszköz formájában szerez valamilyen vagyoni értéket (pl. forintot, devizát, valutát, ingatlan, gépkocsi stb.). Tehát adóköteles ügylet csak akkor keletkezik, ha a kriptoeszköz kikerül a kriptovilágból.
• Ügyleti nyereség keletkezik a kriptoeszközből, ha a tárgyévben az ügyletek révén megszerzett bevételek összege meghaladja a kriptoeszköz megszerzésére fordított összeget és az ügyletekhez járulékosan kapcsoló díjaknak, jutalékoknak, egyéb költségeknek az összegét. Kedvezményes az a szabályozás is, hogy nem kell ügyleti bevételt megállapítani és leadózni a bevétel megszerzésének napjára, ha a bevétel összege nem haladja meg a mindenkori minimálbér 10%-át (ez jelenleg 16.740 forint), továbbá az adóévben e bevételek összege a minimálbért nem haladja meg.
• Kriptoeszközre fordított kiadásnak tekintendő például az adóévben az eszközök vásárlásának, bányászatának vagy az ahhoz kapcsolódó rendszerek működtetésének költsége.
• A korábbi szabályozással ellentétben lehetőség lesz adókiegyenlítésre is, amellyel az adóévek közötti veszteség egy hároméves viszonylatban figyelembe vehető. Ha például a magánszemély az adóévet megelőző egy vagy két évben kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből veszteséget ér el és a veszteséget az adott adóévi szja bevallásában fel is tünteti, akkor az aktuális évi kriptoügyletekből származó jövedelem adóját csökkentheti a korábbi évek veszteségeinek adótartalmával.
• Fontos kiemelni, hogy 2021-től a kriptoeszköz értékesítése után származó jövedelem (nyereség) után nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni.
• Rendkívül kedvező az adózók számára az az átmeneti rendelkezés is, miszerint azok, akik 2021. év előtt kriptoeszköz átruházása, átengedése útján jövedelmet nem vallottak be és adót nem fizettek (sem szja-t, sem szocho-t), pótolhatják ezen elmaradásukat az új, kedvező 15%-os adózás mellett. Ez azt jelenti, hogy a 2022. évről szóló adóbevallásukban számot adhatnak minden elmaradt kriptojövedelmükről legyen az 2020. évi vagy az előtti. A hátrányos jogkövetkezményektől sem kell tartaniuk, amennyiben minden elmaradt kriptojövedelem bekerül az adóbevallásukba és azt leadózzák a kedvező 15% mellett.

SZÉP-kártya:

• A 2021. évben adott SZÉP-kártya juttatások mentesek a szocho fizetés alól, csupán szja-t kell utánuk fizetni. Ugyanakkor e tekintetben KIVA mentesítés továbbra sincs.
• Értékhatár emelése révén a versenyszférában 800.000 Ft a 2021-es éves határ, a közszférában pedig 400.000 Ft. Jó hír az is, hogy az alszámlák között (szálláshely, vendéglátás és szabadidő) teljes az átjárhatóság 2021 év végéig.
• 2022-től a közszférában a rekreációs keretösszeg 450.000 Ft-ra növekszik. A meghaladó rész – ahogy eddig is – egyes meghatározott juttatásként adóköteles.

Reprezentáció, üzleti ajándék

• Kedvezően változott évközben a reprezentációs és üzleti ajándék révén adott juttatás adózása. Az év első felében – ahogy a korábbi években is – az adó alapja a juttatás értkének 1,18-szorosa, adóterhe pedig 15% szja és 15,5% szocho.
• 2021. június 10-től 2021. december 31-ig csak 15% szja kötelezettség van ezen juttatások után, az adó alapja viszont változatlanul a juttatás 1,18-szorosa. KIVA-s adózóknál ebben az esetben sincs mentesítés.

Átalányadózással kapcsolatos módosítások:

• Az átalányadózás szabályainak egyszerűsítésével és az átalányban meghatározott jövedelem egy részének adómentessé tételével összefüggésben módosulnak az átalányadózás szabályai 2022. január 1-jével.
• Főszabály szerint a költséghányad 40%, meghatározott tevékenységek esetében 80% (pl. taxis, fodrász, mezőgazdasági szolgáltatást végző, vendéglátó), valamint 90% (kizárólag kiskereskedelmi tevékenység) lesz.
• A módosítások értelmében adót csak az adómentes részt meghaladó jövedelem után kell fizetnie az egyéni vállalkozónak. Adómentes lesz az éves minimálbér 50%-áig (jelenleg 167.400 Ft havi minimálbérrel számolva kb. 1 millió forintig) az átalányadózó egyéni vállalkozó jövedelme.
• Növekszik az átalányadózás feltételeként megszabott bevételi értékhatár is 15 millió forintról az éves minimálbér tízszeresére, ami jelenleg több mint 20 millió forint.
• Kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozó esetében a bevételi értékhatár az éves minimálbér ötvenszerese, ami több mint 100,2 millió forintnak felel meg.

25 év alatti fiatalok szja-mentessége 2022-től:

• A 25 év alatti fiatalok szja-mentessége alapvetően a munkaviszonyból származó jövedelemre, az adóköteles TB ellátásra (pl. táppénz, CSED, GYES), valamint más, nem önálló tevékenységből származó jövedelmekre (pl. iskolaszövetkezetben végzett munka) terjed ki, de összege maximált (a tárgyévet megelőző július havi nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset összege (2020. júliusra 401.847 Ft) és csak a jogosultsági hónapokra alkalmazható).
• Nem terjed ki az szja-mentesség a végkielégítésre, ingatlanból származó jövedelemre, egyéb jövedelemre és az elkülönülten adózó jövedelmekre (pl. kamatra, osztalékra, árfolyamnyereségre, ingó- és ingatlanértékesítésre), juttatásokra, vállalkozói osztalékalapba tartozó jövedelemre.

Négy- vagy többgyermekes anyák adókedvezménye:

• 2022. január 1-jétől kiegészül a négy vagy több gyermeket nevelő anyák személyi jövedelemadó alóli mentesülésének szabálya is. Jelenleg a kedvezményre az a nő jogosult, aki vér szerinti vagy örökbefogadó szülőként az általa nevelt gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult, vagy családi pótlékra már nem jogosult, de ez a jogosultsága legalább 12 éven keresztül fennállt, vagy a családi pótlékra jogosultsága a gyermek elhunyta miatt szűnt meg.
• Kedvezően módosul az adókedvezmény, mert az az anya is igénybe veheti ezt az szja kedvezményt, akinek gyermeke fogyatékossága miatt bentlakásos szociális intézményben él, de akinek szülői felügyeleti joga fennáll és tartja is a kapcsolatot gyermekével.

Adómentes:

• A háztartási méretű kiserőműből származó bevétel 12.000 kWh mennyiségig. A felett pedig adóköteles (2021. június 10-től).
• Álláskereső részére mobilitási és lakhatási támogatás (2021. június 10-től).
• Súlyosan hátrányos munkavállaló részére adott munkavállalást ösztönző bértámogatás, melynek maximuma a minimálbér 30%-a havonta max. 6 hónapig (2021. június 10-től).
• Rozsdaövezeti területen létesített lakóingatlanban kialakított lakás vásárlásához kapott adó-visszatérítés (2021. június 10-től).
• A köztársasági elnök által alapított „COVID-19 árvák”-at segítő alapítvány juttatása (2021. június 10-től).
• A kifizető által biztosított kerékpár magáncélú használata. Feltétel, hogy a kerékpár vagy kizárólag emberi erővel hajtható vagy max. 300 W teljesítményű elektromos motorral van felszerelve (2022. január 1-jétől).

Társasági adó

Csoportos társasági adóalanyiságot választhatók köre:

• 2021. július 10-től nem lehet csoportos társasági adóalany tagja nonprofit gazdasági társaság, szociális szövetkezet, közérdekű nyugdíjas szövetkezet és iskolaszövetkezet.
• Az átmeneti szabályok szerint ugyanakkor a 2021. adóév végéig még fennáll ezen szervezetek már meglévő csoporttagsága.

Közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány:

• 2021. június 10-től társasági adóalanyok kedvező feltételekkel nyújthatnak támogatást közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványnak vagy egyházi fenntartású egyetemnek ill. fenntartójának, ha felsőoktatási támogatási megállapodást kötnek az adott intézménnyel.
• Ilyen támogatások esetén a tao alap csökkentés a támogatás 300%-a; a támogatási megállapodásokat pedig 5 helyett 3 évre lehet kötni.

Hibrid gazdasági társaság:

• 2022-től az adókijátszás, adóelkerülés visszaszorítására belföldi illetőségű adózónak fog minősülni a Magyarországon bejegyzett vagy székhellyel rendelkező hibrid gazdálkodó szervezet, ha annak belföldi illetőséggel nem rendelkező többségi tulajdonosa olyan adójogrendszer hatálya alá tartozik, amely ezt a hibrid gazdálkodó szervezetet is a helyi társasági adó vagy annak megfelelő adó alanyaként kezeli.
• Az újonnan adóalannyá tett hibrid gazdálkodó szervezet jövedelme olyan mértékig adózik, amilyen mértékig ezt a jövedelmet nem adóztatja meg a magyar vagy más ország adójogszabálya.

Idegenforgalmi adó

• A hatályos szabályok szerint idegenforgalmi adómentesség illeti meg azt a magánszemélyt, aki az önkormányzat illetékességi területén közszolgálati kötelezettség teljesítése miatt tölt el legalább egy vendégéjszakát. Mivel az egészségügyi szolgálati jogviszony eddig nem szerepelt a közszolgálati kötelezettség fogalmában, ezt a hiányosságot pótolja a jogszabályváltozás. A kedvező szabály 2021. június 10-től kezdődően hatályos.

Szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás

• A szocho mértéke 2022. július 1-jétől 15%-ra csökken.
• Ezzel párhuzamosan a szakképzési hozzájárulás megszűnik, tulajdonképpen beépül a szociális hozzájárulási adóba.
• A hozzájárulás kivezetésével a szakirányú oktatás és duális képzésre vonatkozó adókedvezmény szintén 2022. július 1-jétől a szociális hozzájárulási adóból lesz biztosítva.
• A fizetendő szociális hozzájárulási adót meghaladó kedvezmény, illetve a szociális hozzájárulási adó fizetésére törvény alapján nem köteles adóalanyok esetén az adókedvezmény visszaigénylés keretében érvényesíthető.

Általános forgalmi adó

Behajthatatlan követelések jogcímén történő utólagos áfa alap csökkentése:

• Kedvezően változik már 2021. június 10-től a behajthatatlan követelések alapján történő áfa alap csökkentés. Ezentúl nem automatikusan kizáró ok a csökkentésénél az, ha a vevő az eredeti ügylet teljesítésének időpontjában fizetésképtelenségi eljárás hatálya alatt állt, szerepelt a nagy összegű adóhiánnyal vagy nagy összegű adótartozással rendelkezők adatbázisában, ha adószáma törölve volt vagy ha az adóhatóság tájékoztatást adott az adóalany részére a vevő adókötelezettsége teljesítésének megkerüléséről. Természetesen az adóhatóság az áfa alap csökkentés vizsgálatakor mérlegelheti ezen körülményeket.

E-kereskedelem:

• 2021. július 1-jétől eltörlésre került a kisértékű az unión kívülről érkező 22 euró alatti áruk áfamentessége.
• A 150 euró alatti áruk továbbra is vámmentesek maradnak, az alkoholtartalmú termékeket, a parfümöket és a kölnivizeket, továbbá a dohányt és a dohánytermékeket kivéve.

Áfa visszatérítés az Egyesült Királysággal kapcsolatban:

• Az Egyesült Királyságban letelepedett adóalanyokat a 2020. december 31-ét követően teljesített ügyletek esetében viszonossági alapon illeti meg a belföldön felszámított áfa visszatérítése (harmadik országnak minősül). Ezen időpontot megelőzően ezen adóalanyok tekintetében az uniós jog alapján volt biztosított az áfa-visszatérítése. Az áfa-visszatérítés lehetősége addig áll fenn, amíg a két állam viszonossági alapon biztosítja ezt a lehetőséget.

A pénzforgalmi szolgáltatók nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettsége:

• A 2021. július 1-jével életbe lépett elektronikus kereskedelemre vonatkozó új áfa szabályok szükségessé teszik egy új ellenőrzési eszköz bevezetését.
• Ennek következtében 2024-től a pénzforgalmi szolgáltatóknak nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettsége merül fel az általuk teljesített pénzforgalmi szolgáltatásokhoz kapcsolódóan a határon átnyúlóan nyújtott fizetésekkel kapcsolatban.
• Adatszolgáltatásra főszabály szerint a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója kötelezett, amennyiben az adott naptári negyedévben határon átnyúlóan eszközölt fizetések száma eléri a meghatározott küszöbértéket (25 db).

Illeték

• 2021. július 10-től a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságra vonatkozó fogalom némiképp szigorodik, megváltozik. A módosítás lényege az, hogy egy társaság státusza e tekintetben megváltozhat, ha a mérleg fordulónapja és az illetékkötelezettség keletkezése közötti időszakban megszerzett, illetve elidegenített ingatlanok és nem pénzügyi eszközök értéke módosul. Ekkor ugyanis a mérlegértékeket mind az ingatlanokra, mind az összes eszközre korrigálni kell.
• A kapott támogatás visszafizetése (vagy visszafizetésének elrendelése) nemcsak a megelőlegezett, hanem valamennyi CSOK esetén feléleszti a vagyonszerző illetékkötelezettségét. Az utólagos illetékfizetési kötelezettség azonban csakis akkor éled fel, ha a támogatott vagyonszerző a CSOK teljes összegét visszafizeti, azaz, ha a vagyonszerző a támogatást „csak” részben (pl. a gyermekvállalási határidő lejártának időpontjában meglévő gyermekek után járó CSOK összegével csökkentett összegben) fizeti vissza, az állami adóhatóság nem szabhatja ki utólag az illetéket.
• Teljes személyi illetékmentesség vonatkozik a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra.

Adózás rendje

Jogkörváltozás a szokásos piaci ármegállapítások (ún. APA megállapodások), az európai uniós kölcsönös egyeztető eljárások, a Választottbírósági Egyezmény szerinti, illetve az adóegyezmények szerinti kölcsönös egyeztető eljárások esetében:

• A 2021. szeptember 30-tól folyamatban lévő fenti eljárások 2021. október 1-jétől az adópolitikáért felelős miniszterhez kerülnek.

Részletfizetési, halasztási és mérséklési kérelem:

• A NAV az adózó (illetve adó megfizetésére kötelezett) kérelmére, az adóhatóságnál nyilvántartott, legfeljebb 5 millió forint összegű adóra, egy alkalommal, legfeljebb 6 havi pótlékmentes fizetési halasztást vagy legfeljebb 12 havi pótlékmentes részletfizetést engedélyez. Ennek feltétele, hogy a kérelmező valószínűsíti, hogy a fizetési nehézség a veszélyhelyzetre vezethető vissza.
• A NAV a nem természetes személy adózó (illetve az adó megfizetésére kötelezett) kérelmére, adótartozását egy alkalommal, legfeljebb 20%-kal, de 5 millió forintot meg nem haladó összegben mérsékli. Ebben az esetben az adózónak bizonyítania kell, hogy az adótartozás megfizetése a gazdálkodási tevékenységét a veszélyhelyzetre visszavezethető okból ellehetetlenítené. Az adómérséklés csak egy adónem esetében történhet meg.
• A kérelemről az adóhatóság mindkét esetben 15 napon belül dönt.
• Kérelmet előterjeszteni 2021. június 10-től 2021. december 31-ig van lehetőség.

Az állam a rozsdaövezetek fejlesztése céljából lakások vásárlásához kapcsolódó áfa-visszatérítési támogatás lehetőségét vezeti be 2021. szeptember 1-jétől kezdődően. Az ezzel kapcsolatos részletszabályokat a 444/2021. (VII. 23.) korm. rendelet tartalmazza.

Hogy milyen lakásra vehető igénybe az adó-visszatérítés, azt az Áfa tv. 3. sz. melléklete határozza meg, azaz: rozsdaövezeti akcióterületen található földrészleten létesített többlakásos lakóingatlanban kialakítandó vagy kialakított, 150 négyzetmétert meg nem haladó összes hasznos alapterülettel rendelkező lakás esetén, ha:

• az első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg, vagy
• az első rendeltetésszerű használatbavétele ugyan megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély véglegessé válása (vagy a használatbavétel hallgatással történő tudomásulvétele) és az értékesítés között még nem telt el 2 év, vagy az ún. egyszerű bejelentés esetén a beépítés tényét igazoló hatósági bizonyítvány kiállítása és az értékesítés között még nem telt el 2 év.

Rozsdaövezeti területnek jellemzően a használaton kívül került, leromlott fizikai állapotban lévő és/vagy környezetszennyezéssel terhelt egykori ipari/gazdasági terület vagy elhagyatott laktanyaterület minősül (a pontos meghatározást az 1997. évi LXXVIII. törvény tartalmazza).

Az előbbiek mellett a támogatás olyan lakás vásárlása esetén igényelhető, amelyet gazdálkodó szervezet természetes személy részére való értékesítés céljából épített vagy építtetett, és az igénylő részére értékesített.

A támogatás feltételeként került meghatározásra, hogy a lakás vásárlójának

• magyar állampolgárnak kell lennie, vagy
• olyan személynek, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja, vagy
• bevándorolt, letelepedett jogállással rendelkező, vagy
• hontalan jogállású.

További feltétel, hogy a támogatást igénylőnek nem lehet a NAV-nál nyilvántartott köztartozása, a lakást az ingatlannyilvántartásban lakás megnevezéssel feltüntették, illetve bejegyzésre került a nyilvántartásba az igénylő tulajdonjoga.

A támogatás összege megegyezik a lakás vásárlásáról kiállított számla vagy számlák szerint megfizetett, 5%-os áfa összegével.

A támogatás az adásvételi szerződés megkötését és a teljes vételár kiegyenlítését követően az igénylő tulajdonjoga ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésének és a lakás teljes vételáráról kiállított számla vagy a vételár utolsó részletéről kiállított részszámla megfizetésének évét követő naptári év szeptember 30. napjáig igényelhető (a határidő jogvesztő). Ha az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés és a vételár kiegyenlítése eltérő évben történik, akkor az időben későbbi időpontot kell figyelembe venni a határidő számításánál.

Fontos, hogy a támogatás a lakás elhelyezkedése szerinti rozsdaövezeti akcióterületet lehatároló kormányrendelet hatálybalépésének napján vagy azt követően kiállított számla alapján igényelhető.

A támogatás iránti kérelem a Magyar Államkincstár (MÁK) által rendszeresített és a honlapján közzétett formanyomtatványon nyújtható be elektronikusan, postai úton vagy személyesen is. A támogatás iránti kérelmeket a beérkezést követő 30 napon belül bírálják el.

A kérelemhez a következő dokumentumokat kell csatolni:

• adásvételi szerződés,
• a lakás teljes vételárát és az 5%-os áfát tartalmazó számla vagy részszámlák,
• az eladótól származó nyilatkozat a teljes vételár kiegyenlítésére vonatkozóan,
• végleges használatbavételi engedély, használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány vagy a lakóépület megépültét igazoló hatósági bizonyítvány.

Amennyiben a kérelem hibásan vagy hiányosan került benyújtásra, úgy legfeljebb 30 napos határidővel hiánypótlásra van lehetőség. Ez az idő a kérelem elbírálásába nem tartozik bele, tehát akár egy hónappal is kitolódhat a döntés megszületése (támogatói okirat kiállítása vagy elutasítás).

A kérelem kedvező elbírálása esetén, a támogatói okirat kiállítását követő 5 napon belül a MÁK folyósítja a támogatást az igénylő belföldi fizetési számlájára.

Adótanácsadóként sokszor teszik fel nekünk a kérdést, hogy mit lát a magánszemélyek és a vállalkozások vagyonáról és jövedelmi helyzetéről az adóhivatal? Ezt a kérdést járjuk most körbe kétrészes cikksorozatunkban. Az első cikkben a magyar helyzetet, azaz az utóbbi évek fejlesztéseit tekintjük át, a második cikkben pedig az európai uniós információcserét vesszük górcső alá.

Az adóelkerülés megakadályozása és az adózási kötelezettségek nyomon követésének jobb átláthatósága érdekében az utóbbi években számtalan újítást vezettek be Magyarországon. Az újításokat két csoportra lehet osztani. Az első csoport azokat az információ technológiai (IT) megoldásokat és a digitalizáció adta lehetőségeket öleli fel, amelyek többnyire magyar indíttatásra / fejlesztés révén jöttek létre és amelyekkel az adóhatóság nemzetgazdasági szinten adatokat tud gyűjteni és azt elemezni tudja. A másik csoport azokat a nemzetközi folyamatokat öleli fel, amelyek lehetővé teszik az államok hatóságai közötti adózást érintő információk cseréjét.

Az elmúlt évek magyar újításai elsősorban a legnagyobb adóbevételt jelentő áfa adónemre irányultak. Ezen fejlesztések hatására – az Európai Bizottság 2020. szeptemberben készített felmérése alapján – az áfarés hazánkban jelentősen csökkent, amelyet a következő ábra is szemléltet. Mint ismeretes az áfarés az az áfa összeg, amelyről az adóhatóságok úgy vélik, nem került befizetésre az adott ország költségvetésébe.

(forrás: Study and Reports on the VAT Gap in the EU-28 Member States, 41. oldal)

A magyar gazdaság áfa szempontú fehérítése nagy lépésekkel haladt előre az elmúlt pár évben. Sőt megfigyelhető, hogy a javulás ezen adónem tekintetében 2018-ban volt a legnagyobb európai uniós szinten is (13,5%-ról 8,4%-ra).

Nézzük most meg, hogy a javulás hátterében milyen adózást érintő fejlesztések és rendszer-bevezetések állnak hazánkban, valamint milyen egyéb újítások történtek, illetve várhatóak.

2014 – Pénztárgépek online bekötése

Az online pénztárgépek bevezetésével és a kötelezetti kör kiszélesítésével lényegében minden érintett vállalkozás értékesítési (nyugta és egyszerűsített számla) információja valós időben az adóhatóság számára követhető. Például, ha egy adott üzletet vagy vendéglátóipari egységet néznek, napról napra látható a forgalom változása és így célirányosan ellenőrizhető a vállalkozás bevétele.

2015 – EKÁER bevezetése

Az áfacsalások visszaszorítására megalkotott EKÁER rendszernek köszönhetően 2015-től ellenőrizhetővé vált mind a belföldön szállított, mind az EU bármely tagállamából Magyarországra érkező, vagy innen kiszállított termék közúton való fuvarozásával összefüggő adókötelezettségek teljesítése, ha a fuvarozás 7,5 tonnás vagy azt meghaladó tehergépkocsival történt. A pénzügyőrök számára láthatóak nemcsak a termékek mennyiségi (tömeg), hanem értékbeni adatai is. Sőt, arról is rendelkeznek információval a hatóságok, hogy hol történik egy adott rendszámú gépjárműre a termékek ki- és berakodása és hogy azokat kik végzik, ezzel is biztosítva a hatékonyabb adóbeszedést és nem utolsó sorban a bűnüldözést, az adócsalások megelőzését.

2017 – eSzja kiajánlása

A 2017-es év kétségkívül legnagyobb vívmánya a magyar adóhátóság részéről a magánszemélyek számára készített bevallási tervezet kiajánlása, melynek célja az szja bevallás megtételével kapcsolatos adminisztráció minimalizálása és a jogkövetésre ösztönzés. Az érintettek köre azóta folyamatosan bővült. Mára az szja bevallás tervezetben a magánszemélyek minden olyan jövedelmi adatai szerepelnek, amelyekkel kapcsolatosan magyar munkáltatók, kifizetők adatot szolgáltatnak a havi adó- és járulékbevallásokban. Tehát külföldi személyektől, vállalkozásoktól vagy nem kifizetőtől kapott jövedelmek nem.

Ennek megfelelően a NAV lát minden magyar kifizetőtől származó munkaviszonyos jövedelmet (munkabér, táppénz, stb.), ingatlanhasznosítással kapcsolatos jövedelmet (bérbeadás) vagy tőkejövedelmet (például ellenőrzött tőkepiaci ügyletet). Nem szerepelnek a tervezetben ugyanakkor például a magánszemélyektől realizált ingó és ingatlan értékesítésből vagy a magánszemélyek részére történő ingatlan bérbeadásból származó jövedelmek. Nem fogjuk megtalálni a bevallástervezetben azokat az elkülönülten adózó (pl. osztalék, árfolyamnyereség, az ingó és ingatlanértékesítésből származó jövedelem) és egyéb jövedelmeket sem (pl. kriptovaluta ügyletek), amelyeket külföldről vagy külföldi bankszámlán realizálunk.

Fontos tudni, hogy ezeket a jövedelmeket is jórészt látja az adóhivatal (a külföldi jövedelmek egy része ez alól kivétel), csupán nem áll még rendelkezésére az informatikai háttér ahhoz, hogy összekapcsolhassa ezeket az adatokat az eSzja bevallással. Önkéntes alapon tehát ezeket a jövedelmeket nekünk magunknak kell feltüntetni bevallásainkban, hogy elkerüljük a szankcionálást.

2018 – Online számla bevezetése

Az online számla adatszolgáltatás lépcsőzetesen került bevezetésre 2018. július 1-jétől. Jelenleg az adóhatóság lát az (adó)értékhatárra tekintet nélkül minden, a belföldi számlázási szabályok szerint kiállított számlát. Mindez érvényes a módosító, érvénytelenítő számlákra és a számlával egy tekintet alá eső okiratokra is néhány kivétellel.

2021 – BIREG, Tényleges tulajdonosok központi nyilvántartása (TTKNY) és eÁFA

2021-től elindításra került a BIREG rendszer, amely a fent említett EKÁER rendszert hivatott részben kiváltani. Alapvetően minden 3,5 tonna feletti össztömegű tehergépkocsival végzett közúti áru fuvarozását látni fogja az adóhatóság és ellenőrizheti, amely nemcsak a magyar, az EU-s, de a harmadik országból érkező szállítmányokra is kiterjed. A regisztráció során a pénzügyőrök valós időben kapnak adatokat egy-egy szállítmányról, mindkét érintett féltől, így a hibás regisztráció vagy vélhetően illegális rakomány esetén előre megtervezett ellenőrzéseket hajthatnak végre.

2021. évközi újdonsága a TTKNY, melynek lényege a gazdasági szereplők tulajdoni viszonyainak átláthatóvá tétele, illetve a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni fellépés hatékonyságának elősegítése. A rendszerrel, amely szintén lépcsőzetesen lép életbe 2021. júniusi kezdettel, a fizetési számlákat vezető pénzintézetek és széfszolgáltatók többek között a tulajdonosi érdekeltség jellegére és mértékére vonatkozóan adnak át az adóhatóság részére információkat. Erről a témáról korábban megjelent cikkünkben olvashatók részletek.

A másik 2021-es újdonság az eÁFA lesz, amely – hasonlóan az eSzja bevalláshoz – a vállalkozások részére tervezetben fog elkészülni és a NAV fogja részükre kiajánlani. Néhány kivételtől eltekintve 2021. november 12-től október hónapra vonatkozóan lesz elérhető a tervezet. Így az eÁFA-nak köszönhetően a magyar vállalkozások által kiállított összes számla és nyugta adatából bevallás tervezetre számíthatnak a vállalkozások.  Sőt áfa egyenlegük is naprakészen figyelhető.

2022/2023 – SAF-T, a NAV legújabb gazdaságfehérítő eszköze

Az adóhivatal 2019-ben kezdte meg az ún. Standard Audit File – Tax vagy közismertebb nevén SAF-T bevezetésének előkészítését. A rendszer az adóellenőrzések hatékonyabbá tételét hivatott megvalósítani. A SAF-T rendszer lényege ugyanis az, hogy egy kiterjesztett és egységesített adatátadási kötelezettséget fog jelenteni majd a magyar cégek számára, azzal, hogy nemcsak könyvelésüket, számlaforgalmukat, törzsadataikat, de egyes egyéb gazdálkodási adataikat, például tárgyi eszközökre vagy készletmozgásokra vonatkozó adataikat is látni fogja az adóhatóság.

A következő ábra szemlélteti a fent összefoglalt újonnan bevezetett, illetve bevezetni tervezett adózást érintő fejlesztések időrendjét:

Összefoglalva azt mondhatjuk, hogy a magyar adóhivatal több olyan nagy horderejű IT fejlesztést hajtott végre hazánkban 2014-től a pénztárgépek online bekötésétől kezdve, az EKÁER-en (2015), az elektronikusan kiajánlott szja bevallásokon (2017) keresztül a folyamatosan, egyre szélesebb adózói körben bevezetett online számlaadat szolgáltatásig (2018), amely az adózókat az önkéntes jogkövetés irányába tereli.

Sőt, a folyamat azóta sem állt meg hazánkban, hiszen az EKÁER részben átalakulóban van a BIREG rendszerbe, az Áfa bevallásokat idén – ugyan halasztva, de hamarosan –kiajánlja az adóhatóság a vállalkozások számára és a 2022-2023-as SAF-T rendszer bevezetésére is látszik már a hatósági elköteleződés, hiszen az IT fejlesztések már 2019-től zajlanak.

Ha mindezen újdonságok bevezetésre kerülnek és az adóhatóság informatikai rendszere is fejlesztésre kerül, akkor a NAV szakemberei képesek lesznek még hatékonyabban elemezni és ellenőrizni a potenciálisan adókijátszásra okot adó folyamatokat. Ennek eredményeképpen pedig számíthatunk az adórés további javulására (nemcsak az áfa tekintetében) és az adókijátszás csökkenő ütemére is.

Cikksorozatunk második részében azt tekintjük át, hogy az EU tagállamai milyen adózást érintő információkat osztanak meg a magyar hatóságokkal az Európai Uniós információcsere keretében.

Az alábbiakban összegyűjtöttük a NAV honlapján az elmúlt hetekben közzétett fontosabb tájékoztatókat és iránymutatásokat.

Változik a vállalkozók után fizetendő szocho alapja (2021.07.05.)

A megváltozott munkaképességű személyek szochokedvezmény-alapjának megállapítása (2021.07.05.)

Változtak a behajthatatlan követelésekkel kapcsolatos áfaszabályok (2021.07.13.)

Meddig vagyok jogosult ingyenes orvosi ellátásra, ha befejeztem a tanulmányaimat? (2021.07.13.)

Augusztus 1-jén megszűnik az 5 százalékos áfa az elviteles és házhoz szállított ételre, italra (2021.07.14.)

Adómentessé vált a háztartási kiserőművet üzemeltetők bevétele (2021.07.14.)

Az Egyesült Királyságban letelepedett adóalanyok az IAFAK-nyomtatványon igényelhetik vissza a Magyarországon megfizetett áfát (2021.07.15.)

Foglalkoztatással, álláskereséssel kapcsolatos adómentes juttatások (2021.07.16.)

A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének adózási szabályai (2021.07.27.)

Tájékoztató a jegybanki alapkamat változásáról (2021.07.27.)

A tényleges főtevékenység meghatározása (2021.07.28.)

A távmunka költségtérítése a veszélyhelyzetben (2021.07.30.)

A munkáltatók számára mindig is kihívást jelentett a tehetséges közép- és felsővezetői réteg megtartása, a társaság prosperálásában való érdekeltté tétele. Ugyanakkor álláspontunk szerint akkor működik jól a motivációs rendszer, ha a cégvezetők is értékként tekintenek ezen kollégákra és hajlandóak akár a saját „szelet tortájukból is adni” a vállalkozás eredményességéhez nagyban hozzájáruló vezetőknek.

„Nem úgy tekint a cégre, mint a sajátjára.” „Éveken keresztül fizettem neki a magas bért, mégis itt hagyott minket és elment a konkurenciához.” Számtalan ilyen és hasonló kijelentéssel találkozhatunk tanácsadóként. De miért is várja el egy – akár nemzetközi háttérrel rendelkező, akár családi vállalkozást működtető – tulajdonos, hogy közép- és felsővezetői szívüket-lelküket a cég működéséért adják és háttérbe szorítsák a magánéletüket és szabadidejüket, ha nem részesülnek a sikerekből sem arányosan? Természetesen az igazi tulajdonosi kihívás feltérképezése nem pusztán jogi feladat. De számos társasági, kereskedelmi és munkajogi megállapodás létezik a vezetői réteg motiválására, amit a cégtulajdonosokon kívül a szervezetet fejlesztő, HR-ért felelős vagy coachinggal támogató személyeknek, valamint a cég adózásért vagy pénzügyeiért felelős vezetőjének is érdemes ismerniük.

A következőkben felsorolt pár példa átláthatóvá teszi a juttatási rendszert, ezáltal kiszámítható és munkáltatói brandet erősítő jelleggel bír, növeli a lojalitást a cégen belül és magasabb teljesítményre ösztönöz.

Üzletrész / Részvény

Akár korlátolt felelősségű társasági formában, akár részvénytársaságként működik egy jogi személy, lehetősége van arra, hogy a (közép)vezetői vagy bizonyos munkavállalói réteg részére egy speciális jogosultságokat biztosító részesedést adjon. Az eltérő jogokat biztosító üzletrészek és dolgozói részvények éppen azt a célt szolgálják, hogy a társaságok eredményességében kulcsfontosságú szerepet betöltő kollégák elismerésre kerüljenek. Ezen részesedések nem kell, hogy azonos vagy arányos jogokat biztosítsanak (például szavazat vagy osztalékra való jogosultság tekintetében) és határozott, az adott vállalattal fennálló kapcsolat (munkaviszony) idejére szólhatnak. A változásokat át kell vezetni a társaság cégjogi dokumentációján és be kell jelenteni a cégbíróságnak, részvénytársaság esetén pedig további értékpapírvezetési feladatokkal kell számolni.

Hasonló a célja a törvény által szabályozott Munkavállalói Résztulajdonosi Programnak (MRP) is, amely alapján munkavállalók szervezett formában és kedvezményes módon szerezhetnek tulajdonosi részesedést.

Megfelelő tervezés és dokumentáció mellett ezen juttatási rendszerek bevezetése és lezárása, azaz a kulcs munkavállalók számára történő részesedések biztosítása és megvonása adóhatékony módon megvalósítható, ellenkező esetben nem várt adókötelezettségek is felmerülhetnek.

A programmal való hosszú távú tervezés esetén azonban a legnagyobb előnyt az jelenti (ami egyben elősegíti a fentiekben említett tulajdonosi elvárások és célok teljesülését is), hogy az érintett munkavállalók osztalékágon és ezáltal kedvezőbb adózás mellett juthatnak jövedelemhez.

Vagyonkezelő

Amennyiben egy cég tulajdonosa honorálni kívánja vezetői lojalitását, de mégsem akar (még ha nem is teljes értékű) tulajdonosi pozíciót biztosítani, lehetősége van egy egyszerűbb operációs teherrel járó, szintén kedvező adózású vagyonkezelői konstrukció kialakítására. Ennek keretében definiálhat bizonyos munkaköröket, szinteket, szenioritást, ami alapján a juttatásokat meghatározza – szintén a társaság adott évben elért eredményéhez viszonyítva, ezáltal is ösztönözve tehetséges munkavállalóit a még jobb teljesítményre.

Ebben az esetben tehát kialakítható akár olyan juttatási rendszer is, ahol a preferált, például közép és felsővezető pozícióban lévő munkavállalók a gyakorlatban nem kerülnek a részesedések birtokába, ezáltal elkerülve egyrészt sok tulajdonos félelmét és bizalmatlanságát a munkavállalói tulajdonosi programokkal kapcsolatban, másrészt a részesedések adás-vételével, juttatásával kapcsolatos teendőket és kérdéseket. Ugyanakkor ilyen esetekben is biztosítható az osztalékágon történő, kedvezőbb adózású jövedelem juttatása megfelelő tervezéssel és dokumentálással.

Egyéb kedvezmények

Akár munkaviszonyban, akár megbízás keretében látja el valaki a feladatát, a foglalkoztatónak minden esetben lehetősége van a foglalkoztatással összefüggésben az általánostól kedvezőbb szabályok megfogalmazására és így adóhatékony teljesítményösztönzésre, ideértve például az alábbiakat:

• szenioritással arányosan növekvő vagy éppen alacsonyabb felmondási idő
• biztosítások, egészségpénztári, magánegészségügyi csomagok
• magasabb összegű, akár a cégnél eltöltött évek száma alapján növekvő mértékű végkielégítés
• munkaviszony megszűnése esetére vállalt „alumni” juttatások (akár közvetlenül, akár pénztáron, biztosítón keresztül)
• a munkavállaló családja részére nyújtott juttatások
• hosszabb fizetés nélküli szabadság (angolul: sabbatical leave) biztosítása

A résztulajdonosi programokhoz hasonlóan a fentiekben felsorolt egyes kedvezmények juttatásának megtervezése, rendszerbe foglalásának módja hatással lehet az adókezelésre és ezáltal a juttatások összköltségére. Érdemes tehát ezekben az esetekben is megfontoltan, az adott körülményeket figyelembe véve felépíteni a juttatási programot.

Egy közép- vagy felsővezető elvesztése és pótlása jelentős anyagi terhet ró a vállalkozásokra. Ugyanis nem csak a megfelelő személy toborzásával kapcsolatos időráfordítást és költségeket kell figyelembe venni, hanem a folyamatok átadásával, az új kolléga integrálásával, a cég reputációjának újjáépítésével, a cég know-how-jának vagy akár ügyfélkörének „elvitelével”, a hosszú távú lojalitás megteremtésével kapcsolatos alternatív költségeket is. A vállalkozásoknak tehát elemi érdeke átgondolni, milyen módon tudják értékes kollégáik munkáját honorálni, hűségüket átlátható és kiszámítható javadalmazási rendszerekkel is támogatni.

(A cikk az Opus Legal közreműködésével készült. Köszönjük a segítséget!)

Olvassa tovább:

A premizálás munkajogi szempontjai

Az alábbiakban összegyűjtöttük a NAV honlapján az elmúlt hetekben közzétett fontosabb tájékoztatókat és iránymutatásokat.

Az OSS/IOSS egyablakos e-kereskedelmi rendszer, beleértve a kisértékű import küldemények adózása 2021. július 1-jétől (2021.06.02.)

2021/5. Adózási kérdés – Munkahelyi, üzemi étkeztetés adómértéke (2021.06.02.)

Adólevonás az adószámos magánszemélyek bevételei után (2021.06.02.)

3004/2021. útmutató az általános forgalmi adó bevallás általános szabályairól, valamint a gyakorított elszámolási lehetőségének engedélyezéséről szóló 3011/2018. útmutató módosításáról (2021.06.02.)

Továbbra is 5 százalék az elviteles, illetve házhoz szállított étel- és italértékesítés áfája (2021.06.07.)

Adatlapok fizetési könnyítésre és/vagy mérséklésre irányuló kérelmek elbírálásához (2021.06.11.)

Nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni a tanulószerződés alapján kifizetett díj után (2021.06.14.)

Idén nem kell turizmusfejlesztési hozzájárulást fizetni (2021.06.14.)

Változik a háztartási alkalmazott utáni regisztrációs díj kezelése (2021.06.15.)

Fizetési kedvezmények 2021. június 10-től 2021. december 31-ig (2021.06.16.)

Állandó tartózkodási helynek harmadik országból az Európai Unió területére való áthelyezése során igénybe vehető kedvezmény (2021.06.18.)

Bővült a munkaerőpiacra lépőnek számító, adókedvezménnyel foglalkoztathatók köre (2021.06.18.)

Június 30-ig a járvány miatti igazolási kérelmet különösen méltányosan bírálja el a NAV (2021.06.18.)

Tájékoztató a jegybanki alapkamat változásáról (2021.06.22.)

Változások a CSOK-kal vásárolt lakás illetékmentességében (2021.06.28.)

E-kereskedelem (2021.06.30.)

Nemrég létrehoztak egy új központi nyilvántartást, amelynek célja a vállalkozások tényleges tulajdonosának nyilvántartása. A nyilvántartáshoz tartozó adatszolgáltatási kötelezettség – nyilvántartás hiányában – több alkalommal is eltolódott, ahogy azt egy korábbi cikkünkben is írtuk. Azonban az ez év áprilisában beadásra került törvénytervezetet 2021. májusában elfogadták.  Nézzük meg, hogy milyen feladatai lehetnek a gazdálkodó szervezeteknek és azon belül a különböző szolgáltatóknak (könyvelőknek, székhelyszolgáltatóknak, adótanácsadóknak, stb.) az új központi nyilvántartás kapcsán.

Kik lesznek adatszolgáltatásra kötelezettek?

A tényleges tulajdonosi nyilvántartásba adatszolgáltatásra kötelezettek (az ún. adatszolgáltatók):

• a Magyarország területén nyilvántartásba vett gazdálkodó szervezetek,
• a Magyarország területén nyilvántartásba vett civil szervezetek,
• a bizalmi vagyonkezelési jogviszony esetén a bizalmi vagyonkezelők,
• a részben állami tulajdonú szervezetek, amelyek legalább 25% nem állami tulajdoni hányaddal rendelkeznek.

Mikortól és kinek kell az adatokat szolgáltatni?

Maga a törvény, amely elrendeli az adatbázis felállítását 2021. május 21-én lépett hatályba.

A fizetési számlákat vezető pénzintézeteknek és széfszolgáltatóknak (jellemzően bankoknak, pénzügyi vállalkozásoknak) pedig 2021. június 6-ig kellett átadniuk a tényleges tulajdonosi nyilvántartásnak azon adatszolgáltatók adatait, amelyekkel 2021. január 1-től üzleti kapcsolatban állnak. Ezt követően pedig az új ügyfeleik adatait 2021. október 1-jétől kell majd megküldeniük a központi nyilvántartás felé.

Tehát mivel az adatszolgáltatók bankszámlanyitásra kötelezettek, tényleges tulajdonosi adataikat a pénzintézetek, széfszolgáltatók be kell, hogy szerezzék, majd azt továbbítaniuk kell a központi nyilvántartásba.  A nyilvántartást az adóhatóság (NAV) hozza létre és kezeli.

A szolgáltatóknak – mint például a könyvelőknek, székhelyszolgáltatóknak, adótanácsadóknak – mivel adatellenőrzési kötelezettségük van az ügyfél-átvilágítási feladataik teljesítése miatt, amennyiben eltérést tapasztalnak a saját nyilvántartásukban lévő adatokhoz képest, azt jelezniük kell a NAV felé 5 munkanapon belül.

Van-e további teendő a szolgáltatók szempontjából?

A szolgáltatóknak belső szabályzatukat az e törvény szerinti feladataik teljesítése mentén módosítaniuk kell (pl. az ügyfél-átvilágítási feladataik kapcsán) a törvény hatályba lépését követő 90 napon belül.

Miért van szükség az adatbázisra?

A nyilvántartás létrehozásának célja egyrészről:

• a pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtése,
• a gazdaság szereplői tulajdoni viszonyainak átláthatóvá tétele és
• a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni fellépés hatékonyságának elősegítése.

A magyarországi központi nyilvántartások, mint pl. a cégnyilvántartás, nem tartalmaznak a tényleges tulajdonosokra vonatkozó adatokat. Ennek kiküszöbölésére, valamint az EU 4. és 5. pénzmosás elleni irányelveiben (EU Pmt Irányelvek) foglalt rendelkezéseinek teljesítésére született meg a tényleges tulajdonosi információk központi nyilvántartása bár a nyilvántartás nem tekinthető közhitelesnek.

Mi az a TT index?

Az első adatszolgáltatást követően az érintett szervezet nemzeti nyilvántartási számot, illetve TT indexet kap az adóhatóságtól (NAV). A TT index a nyilvántartásban az adatszolgáltató tényleges tulajdonosi adatához rendelt megbízhatósági szintet jelöli. A megbízhatóság szintje 1-10 közötti értékű lehet. Az első adatrögzítés alkalmával minden nyilvántartott személy 10 pontot kap.

Amennyiben az adatszolgáltatásra kötelezettek vagy a hatóságok eltérést találnak a nyilvántartás adataiban, ez a megbízhatósági érték csökkenhet. Ha a TT index értéke 8 pont alá csökken, a tényleges tulajdonos „bizonytalan” minősítést kap, ha 6 pont alá csökken, akkor pedig „megbízhatatlan” minősítést.

Megbízhatatlan minősítés esetén 5 munkanapon belül tájékoztatni kell az adatszolgáltatásra kötelezettet, hogy a tényleges tulajdonosi nyilvántartásban tárolt tényleges tulajdonosi adatokat erősítése meg, vagy módosítsa. Ha az adatszolgáltató megerősíti vagy módosítja a tényleges tulajdonos adatait, a nyilvántartást vezető szerv a TT index értékét újra 10 pontra módosítja.

Vannak-e jogkövetkezmények az adatszolgáltatás elmulasztásával vagy a tényleges tulajdonos minősítésével kapcsolatban?

Ha egy tényleges tulajdonos 180 napot meghaladó ideig „bizonytalan” minősítésű, a NAV közzéteszi az érintett szervezet nevét, adószámát és minősítését. „Megbízhatatlan” minősítés eseten a közzététel azonnali hatállyal bekövetkezik.

Ezen felül a „megbízhatatlan” minősítésű szervezetet magas kockázatú ügyfélként kell kezelni, ami a továbbiakban fokozott ügyfél-átvilágítással jár. Emellett a szolgáltatók a 4,5 millió forintot elérő ügyletek végrehajtását számukra nem teljesíthetik.

Egyebekben pedig a felügyeletet ellátó szervek a felügyeleti tevékenységük gyakorlása során a Pmt.-ben meghatározott eljárást és intézkedéseket (szankciókat) alkalmazzák, amelynek bírságtételei elrettentően nagyok is lehetnek.

Lehet-e panasszal élni a jogkövetkezményekkel szemben?

A jogkövetkezményekkel kapcsolatosan az adatszolgáltató és a tényleges tulajdonos (magánszemély) is panasszal fordulhat az illetékes miniszterhez. A panasz benyújtásának feltétele az adatszolgáltató számlavezetőjénél végrehajtott adatszolgáltatás vagy adat-megerősítés eredménytelensége.

Kik és mikortól férhetnek hozzá a nyilvántartás adataihoz?

A hatálybalépés lépcsőzetes lesz. A tényleges tulajdonosok (magánszemélyek) már 2021. szeptember 1-jétől jogosultak lesznek díjmentesen a saját adataik megismerésére, amelynek tartalma a következő:

• név, születési hely és idő,
• lakcím, ennek hiányában tartózkodási hely,
• állampolgárság
• tulajdonosi érdekeltség jellege és mértéke.

Feladataik teljesítése végett a tulajdonosi adatokhoz korlátozás nélkül a pénzmosás elleni felügyeletek, a nyomozóhatóságok, az ügyészség, a bíróság és a pénzügyi információs egységek férhetnek hozzá 2022. február 1-jétől.

A különböző szolgáltatók (pl. könyvelők, székhelyszolgáltatók, adótanácsadók) az ügyfél-átvilágítási kötelezettségük teljesítése érdekében szintén díjmentesen hozzáférhetnek a nyilvántartáshoz 2022. február 1-jétől.

Az adatlekérések célja a hatóságok és a szolgáltatók esetében is a náluk lévő adatok valódiságának és helyességének ellenőrzése.

Harmadik személyek csak 2022. július 1-jétől férhetnek hozzá a nyilvántartott adatokhoz. Az eljárás díjköteles lesz és az adatigénylést indokolni kell majd (pl. vagyonjogi per vagy szoros üzleti kapcsolat fennállása miatt van szükség az adatokra).

Fontos kiemelni, hogy a magyar központi nyilvántartáshoz az Európai Unió más tagállamainak adatigénylői csak 2023. február 1-jétől férhetnek majd hozzá.

2021. június 9-én megjelent a kormányrendelet, amely számos adókedvezményt, adókönnyítést vezet be az év második felére vonatkozóan is. Alábbi cikkünkben összegyűjtöttük a lényegesebb tudnivalókat, határidőket.

Szociális hozzájárulási adóhoz kapcsolódó szabályok:

• A 2021. évben a Széchenyi Pihenő Kártya kártyaszámlájára utalt béren kívüli juttatásnak minősülő összeget nem terheli adókötelezettség.
• Nem kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót a 2021. június 10. és 2021. december 31. közötti időszakban juttatott reprezentáció és üzleti ajándék után.
• 2021. június 10. és 2021. december 31. között létrejött munkaviszony esetében munkaerőpiacra lépő az is, aki az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére álló adatok szerint a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 183 (eredeti előírások szerint ez 275) napon belül legfeljebb 92 napig rendelkezett biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal, egyéni, társas vállalkozói jogviszonnyal (tehát ezen személyek esetében is érvényesíthető a kapcsolódó szocho-kedvezmény).

SZÉP-kártyával kapcsolatos változások:

• A 2021. évben az alábbi összegekig minősül béren kívüli juttatásnak a SZÉP-kártyára kapott összeg:
  • szálláshely alszámlára utalt támogatás legfeljebb évi 400 ezer forintig,
  • vendéglátás alszámlára utalt támogatás legfeljebb évi 265 ezer forintig,
  • szabadidő alszámlára utal utalt támogatás legfeljebb évi 135 ezer forintig.
• A 2021. évben az éves rekreációs keretösszeg költségvetési szerv munkáltató esetén évi 400 ezer forint (illetve bizonyos esetekben ennek arányos része), más munkáltató esetében évi 800 ezer forint (illetve bizonyos esetekben ennek arányos része).

Részletfizetési, halasztási és mérséklési kérelem:

• A NAV az adózó (illetve adó megfizetésére kötelezett) kérelmére, az adóhatóságnál nyilvántartott, legfeljebb 5 millió forint összegű adóra, egy alkalommal, legfeljebb 6 havi pótlékmentes fizetési halasztást vagy legfeljebb 12 havi pótlékmentes részletfizetést engedélyez. Ennek feltétele, hogy a kérelmező valószínűsíti, hogy a fizetési nehézség a veszélyhelyzetre vezethető vissza.
• A NAV a nem természetes személy adózó (illetve az adó megfizetésére kötelezett) kérelmére, adótartozását egy alkalommal, legfeljebb 20%-kal, de 5 millió forintot meg nem haladó összegben mérsékli. Ebben az esetben az adózónak bizonyítania kell, hogy az adótartozás megfizetése a gazdálkodási tevékenységét a veszélyhelyzetre visszavezethető okból ellehetetlenítené. Az adómérséklés csak egy adónem esetében történhet meg.
• A kérelemről az adóhatóság mindkét esetben 15 napon belül dönt.
• Kérelmet előterjeszteni 2021. december 31-ig van lehetőség.

Turisztikai ágazathoz kapcsolódó köztehercsökkentés:

• Nem kell megállapítani, bevallani és megfizetni a turizmusfejlesztési hozzájárulást a 2021. január 1. és 2021. december 31. közötti időszakra.

Az alábbiakban összegyűjtöttük a NAV honlapján az elmúlt hetekben közzétett fontosabb tájékoztatókat és iránymutatásokat.

Kérdések és válaszok a katás vállalkozások tájékoztatási kötelezettségéről (2021.05.03.)

Változások a hipabevallással kapcsolatban (2021.05.05.)

Májusra is érvényesíthető kedvezmények (2021.05.06.)

Tájékoztató típusszabályzatok közzétételéről (2021.05.07.)

A sportcélú taofelajánláshoz szükséges igazolás (2021.05.14.)

Vállalati szintű adatokat tartalmazó nemzetközi üzleti adatbázisok alkalmazása a transzferárazásban (2021.05.28.)

Korábbi cikkünkben a székhelyszolgáltatók működésével kapcsolatos előírásokról, valamint a Pmt. szerinti ellenőrzési tapasztalatokról írtunk részletesebben. A cikk megjelenését követően a NAV közzétette a 2/2021. (II. 2.) PM rendelet előírásai alapján és a korábbi Pmt. változásokkal is aktualizált, a különböző szolgáltatókra vonatkozó típusszabályzatokat. Ezen szabályzatok az érintett szolgáltatók belső szabályzatának elkészítését, frissítését hivatottak segíteni. Az alábbiakban a módosított típusszabályzatokkal kapcsolatos főbb tudnivalókat tekintjük át röviden.

Kiket érint a típusszabályzatok változása?

• a megbízási vagy vállalkozási jogviszony keretében tevékenységet végző:
  • könyvviteli szakembert (könyvelőt)
  • adószakértőt, okleveles adószakértőt, adótanácsadót
• az ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet végzőt
• a virtuális és törvényes fizetőeszközök, illetve virtuális fizetőeszközök közötti átváltási szolgáltatásokat nyújtót
• a letétkezelő pénztárca-szolgáltatót és a
• a székhelyszolgáltatót

Milyen területeket érintenek a változtatások?

A 2021. március 19-től hatályos PM rendelet előírásai a következő területeket érintik:

• a belső kockázatértékelés elkészítésének szabályrendszere
• a belső ellenőrző és információs rendszer működtetése
• az egyszerűsített és a fokozott ügyfél-átvilágítás esetkörei és azok felügyeleti jóváhagyásának szabályai
• az auditált elektronikus hírközlő eszköz és működtetésének minimum követelményei, auditálásának módja, valamint az ilyen eszköz útján végzett ügyfél-átvilágítás végrehajtása
• a megerősített eljárás esetkörei és feltételrendszere
• a kockázatérzékenységi megközelítés alapján üzleti kapcsolat létesítéséhez vagy ügyleti megbízás teljesítéséhez vezetői döntést igénylő esetek meghatározása
• képzési program
• ügylet felfüggesztése
• az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtása érdekében működtetett szűrőrendszer kidolgozása és működtetésének minimumkövetelményei

Az érintett szolgáltatók teendői

• Aktualizálni kell a belső szabályzatokat – ennek határideje 2021. április 18-a volt.
• Az aktualizáláshoz javasolt a NAV által közzétett típusszabályzatokat használni, már csak azért is, mert ezek az elmúlt időszak jogszabálymódosításait is tartalmazzák.
• Az átdolgozott belső szabályzatot nem kell megküldeni a NAV Pénzmosás Elleni Irodája részére, de egy esetleges NAV ellenőrzéskor elérhető kell legyen.

Szankcionálható a belső szabályzat átdolgozásának elmulasztása?

Igen, a Pmt. kötelezettségek megsértése – így például a belső szabályzat aktualizálásának elmulasztása – vagy nem megfelelő teljesítése szankcionálható. A szankciót az határozza meg, hogy a jogsértés mennyire súlyos. Előfordulhat, hogy csak figyelmeztetik, illetve határidő tűzésével kötelezik a szolgáltatót a jogsértés megszüntetésére, vagy akár bírságot vetnek ki, amelynek összege a jogsértés súlyával arányosan változik és 100 ezer forinttól akár 400 millió forintig is terjedhet.

Számtalan esetben előfordulhat, hogy egy vállalat alkalmazottja ezt-azt elvisz a munkahelyéről. Jobb esetben ezek csak kisebb tárgyak (pl. irodaszer vagy kávé), de rosszabb esetben lehet ez az ügyfélkör vagy a szellemi tőke, ami már nagy problémát okoz a jövőre nézve. Az is előfordulhat, hogy az eladásra szánt árukészlettel trükköznek a munkavállalók, vagy egyéb módokon kurtítják meg a vállalkozást.

A munkahelyi csalásokkal kapcsolatos visszaélés-bejelentési (ún. whistleblowing – füttyentés) rendszerek kiépítése mellett célszerű megfontolni olyan megoldások bevezetését is, amelyek arra ösztönzik a munkavállalókat, hogy hosszú távon elkötelezettek legyenek a vállalkozással szemben, és meg se forduljon a fejükben az önkéntes „fizetéskiegészítés”. Cikkünkben néhány erre vonatkozó adóhatékony alternatívát foglalunk össze.

1. Béren kívüli juttatás, a SZÉP-kártya

Ennek a kategóriának a legismertebb formája a széles körben elterjedt ún. SZÉP-kártya juttatás, benne a különböző alszámlákkal (szállás, vendéglátás és szabadidő). Azért is nagyon aktuális ez a juttatási forma, mert jelenleg 2021. első félévében csupán 15% személyi jövedelemadót (szja) kell fizetnie a munkáltatónak ezen juttatások után. 2021. június 30. napját követően – hacsak a gazdasági helyet nem hoz hosszabbítást – 15,5% szociális hozzájárulási adót (szocho) is kell majd fizetni ezen juttatások kapcsán. Ráadásul a SZÉP-kártyákra juttatható rekreációs keretösszege 2021. január 1. és június 30. közötti időszakban 800.000 Ft-ra emelkedett, így már egy igen jelentős összeg juttatása válik elérhetővé sokak számára. Fontos azonban, hogy a SZÉP-kártya juttatási keretösszeg 2021. július 1-től 450.000 Ft.

Alapesetben minden alszámlához tartozik egy összeghatár (2021. június 30-ig a szálláshely alszámlán 400.000 Ft, vendéglátás alszámlán 265.000 Ft, szabadidő alszámlán 135.000 Ft, 2021. július 1-től pedig rendre 225.000 Ft, 150.000 Ft és 75.000 Ft). Ugyanakkor 2021-ben az alszámlák között biztosított az átjárhatóság. Az összeghatárok fölött pedig ún. „egyes meghatározott juttatásnak” minősül a munkáltatói juttatás. Ebben a témakörben és az adózók részéről felmerült kapcsolódó kérdésekre vonatkozóan az adóhatóság korábban kiadott egy részletes tájékoztatót, amit érdemes átolvasni.

2. Egyes meghatározott juttatás

Ha a munkaadó a SZÉP-kártya keretösszegén túl további támogatást nyújt munkavállalójának, akkor az egyes meghatározott juttatásnak minősül. Például, ha a munkáltató a 2021-es év első felében egymillió forintnyi juttatást szeretne adni a munkavállaló hosszú távú elköteleződését támogatandó, akkor ebből az összegből 800.000 Ft lehet SZÉP-kártya juttatás, míg 200.000 Ft béren kívüli juttatás. A 800.000 Ft-on 15% a teljes adóteher (15% szja), ugyanakkor a 200.000 Ft-on a 15% szja-t és a 15,5% szocho-t kell megfizetni, amelyek alapja a 200.000 Ft 1,18-szorosa (ezzel a kumulált adóteher a 200.000 Ft-on 35,99%).

Az egyes meghatározott juttatások körébe tartoznak még többek között az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény előírásai szerint célzott szolgáltatásra – kivéve a kiegészítő önsegélyező szolgáltatásra – befizetett összegek, a vendéglátásra vagy szabadidőprogramra irányuló ingyenes vagy kedvezményes rendezvények, események – ideértve az ilyen rendezvényeken a résztvevőknek adott, személyenként a minimálbér 25%-át meg nem haladó egyedi értékű ajándéktárgyakat is -, valamint az évente egy alkalommal adható csekély értékű – minimálbér 10%-át meg nem haladó értékű – ajándékok.

3. Értékpapírjuttatás

Elsősorban nemzetközi hátterű társaságoknál szintén széles körben elterjedt módja a munkavállalók és főként a cégen belüli kulcsemberek ösztönzésének, ha bevonják őket a vállalkozásba oly módon, hogy értékpapírt kapnak az adott cégcsoportból, jellemzően az anyavállalat részvényeiből. Ugyanakkor ez a lehetőség a magyar hátterű cégek számára is nyitott és megfontolandó, hiszen ilyen esetben a munkavállalónak már közvetlen anyagi érdeke fűződik ahhoz, hogy a vállalkozás minél jobban teljesítsen. Az ún. értékpapírjuttatásnak különböző módjai lehetnek attól függően, hogy Kft-ről vagy részvénytársaságról van szó.

Az ilyen értékpapírjuttatások esetében általános esetben akkor keletkezik a munkavállalói oldalon adófizetési kötelezettség, amikor a munkavállaló jövedelmet realizál az értékpapírral kapcsolatban. Azaz például, ha értékesíti azt, vagy ha az értékpapíron osztalékot realizál. Az adókötelezettség az elidegenítés vagy osztalékrealizáció esetében nem a munkáltatót, hanem a foglalkoztatottat terheli, főszabály szerint 15% szja és az ún. adófizetési felső határig 15,5% szocho megfizetése mellett.

4. CSR Pro munkavállalói támogatási program

Az ösztönzésnek egy akár teljes mértékben adó- és járulékmentes módja lehet adott esetben, ha a vállalkozás egy olyan támogatási programot dolgoz ki, amely objektív keretrendszerben nyújt alternatívát a munkavállalók és családtagjaik támogatásához. A munkáltató ilyen programon keresztül hatékonyan támogathatja az egészségmegőrzést, különböző szűrővizsgálatokon való részvételt, önkéntes pénztári befizetéseket, iskolakezdést, üzemi étkezést vagy sportolást, kulturális programokat, hogy csak a legismertebbeket említsük. A CSR Pro munkavállalói támogatási programról bővebb információ ezen az oldalon található.

A fentiekből látható, hogy számos adóhatékony módja létezik annak, hogy a foglalkoztatottjainknak olyan juttatásokat ajánljunk, amelyek meggyőzik őket arról, hogy munkájukat és a céggel szembeni lojalitásukat megbecsülik. Ez pedig egy olyan ösztönző erőként hat, ami nagyobb teljesítmény elérésére sarkalja őket és remélhetőleg a lopásokat, a céges know-how, szellemi tőke „elvitelét” és más trükközéseket is visszaszorít. Tehát amennyiben a vállalat üzleti céljainak elérését szeretnénk elősegíteni, vagy fontosnak tartjuk a munkaerő megtartását, érdemes a hagyományos munkabér mellett különböző juttatási alternatívákban, programokban is gondolkodni, akár több juttatási formát párhuzamosan alkalmazni.

Olvassa tovább:

Mit ér a füttyszó a vállalaton belül?

A leltári készlet kezelésének szabályozása

Leltártrükkök – lopják a készleteket, de mégis stimmel a leltár?

A székhelyszolgáltatók az ügyfeleik számára nemcsak székhelyet biztosítanak, hanem a cégiratok és egyéb adminisztratív teendők elvégzését is vállalják. Éppen ezért számos vállalkozás költségtakarékossági és hatékonysági megfontolásból vagy üzleti tevékenységének jellege miatt úgy dönt, hogy állandó iroda és személyzet fenntartása helyett egy erre specializálódott társaság segítségét veszi igénybe. A téma aktualitását ezért egyrészt a terület népszerűsége, másrészt viszont az elmúlt években bevezetett szigorú szabályok adják, amelyek nem titkolt célja, hogy gátat szabjanak a lehetséges adóelkerülésnek és visszaéléseknek.

A Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) kiemelt ellenőrzési területei közé tartozott 2020-ban a székhelyszolgáltatással foglalkozó, valamint az azt igénybe vevő cégek jogkövetésének ellenőrzése. Idén ugyan ezek a cégek nem kaptak kiemelt fókuszt az általános NAV ellenőrzések szempontjából, azonban a szolgáltatási területre vonatkozó szabályok további szigorításával már a NAV-on belül működő Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda („NAV Pénzmosás Elleni Iroda”) is egyre fokozódó intenzitással és szigorral folytat ellenőrzéseket a tevékenység végzőivel szemben. Sőt, számos esetben bírságot is kivet a székhelyszolgáltatási tevékenységgel foglalkozó vállalkozásokra, amennyiben hiányosságot talál.

Az átláthatatlan és jogszerűtlen működés mára már nem kifizetődő, ugyanis súlyos következményekkel nézhetnek szembe azok, akik nem felelnek meg az előírásoknak. Az alábbiakban általános jelleggel áttekintjük a vonatkozó szabályok alakulását és azt, hogy milyen követelményeknek kell megfelelniük a székhelyszolgáltatóknak, ha jogszerűen akarnak működni. Cikkünk végén a NAV Pénzmosás Elleni Irodájának ellenőrzési megállapításait és bírságolási irányait tekintjük át.

I. A székhelyszolgáltatásra vonatkozó rendelet

A visszaéléseket követően 2017-ben sor került az intézmény részletes jogi szabályozására. A szabályozás keretét a székhelyszolgáltatásról szóló 7/2017. (VI. 1.) IM rendelet („Rendelet”) adja, amely az alábbiak szerint rögzíti a tevékenység megkezdéséhez szükséges feltételeket.

1. Székhelyszolgáltatóval kapcsolatos követelmények

Főszabályként székhelyül olyan ingatlan szolgálhat, amely a szolgáltató kizárólagos tulajdonában áll, vagy amelyre a használati jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték. Ha fentiek nem teljesülnek, a tevékenység csak akkor végezhető, ha az ingatlan tulajdonosa ehhez írásban hozzájárul és az alábbi feltételek valamelyike fennáll:

• a megbízó és a megbízott kapcsolt, jelentős tulajdoni részesedésű vagy egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozások,
• székhelyszolgáltató a cégjegyzék adatai között mint kézbesítési megbízott van bejegyezve, vagy
• a felek között a székhelyszolgáltatáson túlmenően tartós könyvvezetési megbízási jogviszony is fennáll.

2. Székhely biztosítására irányuló megbízási szerződés megkötése

A Rendelet szerint az érintett társaságoknak székhely biztosítására irányuló megbízási szerződést kell kötniük egymással. A megállapodás csak határozatlan időre jöhet létre (kivéve, ha a megbízó működése határozott időre szóló) és a felek a szerződéskötést követő egy éven belül a rendes felmondás jogát sem gyakorolhatják.

A megállapodás kötelező tartalmi elemei az alábbiak:

• azoknak az iratoknak a megnevezése, amelyet a vállalkozás a székhelyen kíván őrizni, rendelkezésre tartani,
• a megbízott székhelyszolgáltató kötelezettségvállalása arra vonatkozóan, hogy az érintett társaság cégtábláját az ingatlanon jól látható módon elhelyezi, valamint iratait és ingóságait a többi irattól és ingóságtól elkülönítve tárolja, továbbá a megbízó iratjegyzékéről és ingóságainak jegyzékéről naprakész nyilvántartást vezet.

3. Megbízó cég kötelezettségei

A megbízó cég köteles az adóhatóság felé bejelentést tenni székhelyszolgáltatás igénybevételéről, vagy a szerződés változásáról. A bejelentés megtétele a létesítéstől vagy a változástól számított 15 napon belül esedékes.

4. Székhelyszolgáltató további kötelezettségei

A Rendelet alapján a megbízottat további kötelezettségek is terhelik; ezek közé tartozik a megbízónak címzett postai küldemények átvétele, valamint a társaság erről való értesítése. Az értesítési kötelezettség a megbízót érintő hatósági kényszerintézkedésekkel kapcsolatban is fennáll.

II. Új kötelezettségek a Pmt. alapján

A szolgáltatóknak tehát 2017 óta feladatuk, hogy a fenti szabályoknak megfeleljenek, azonban a tevékenységüket üzletszerűen folytató vállalkozások 2020. január 10-től a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény („Pmt.”) hatálya alá is tartoznak. A Pmt. alapján a tevékenység végzésére vonatkozó szándékot a NAV Pénzmosás Elleni Irodájának is be kell jelenteni, csatolva a belső szabályozó dokumentumokat is.

A fentiek mellett a székhelyszolgáltatóknak a bankokhoz és a könyvelőkhöz hasonló ügyfél-azonosítási és átvilágítási eljárást kell végezniük ügyfeleik, vagyis a megbízó társaságok vonatozásában. Ennek keretében többek között ügyfeleik tényleges tulajdonosát is be kell azonosítaniuk. Tényleges tulajdonos többek között az a végső természetes személy, aki az adott vállalkozásban közvetlenül vagy közvetve legalább 25%-os szavazati joggal vagy részesedéssel rendelkezik (a pontos meghatározás a Pmt-ben található).

III. NAV felügyeleti tevékenysége, ellenőrzési tapasztalatok

A Pmt. előírásainak való megfelelés felügyeletét a székhelyszolgáltatóknál is – ahogy például a könyvelőknél, adószakértőknél – a NAV Pénzmosás Elleni Irodája biztosítja. Az elmúlt időszakban több ellenőrzés történt az ország egész területén, melyekkel kapcsolatban a tipikus ellenőrzési megállapítások a következők voltak:

– Pmt. szerinti nyilvántartásbavételi kötelezettségét nem teljesítette,

– nem jelentette be azt a személyt, aki az ún. kijelölt személy (aki a Pmt. szerinti belső szabályzatnak megfelelően a bejelentési kötelezettséget teljesíti) vagy a bejelentés hiányos volt,

– nem működött együtt a székhelyszolgáltató az ellenőrzési irodával,

– hibás volt a székhelyszolgáltató belső kockázatértékelése, vagy az ügyfél-átvilágítási gyakorlata, vagy

– a székhelyszolgáltató a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedésekről szóló 2017. évi LII. törvény egyéb rendelkezéseit sértette meg.

A NAV Pénzmosás Elleni Irodája a fenti hiányosságok kapcsán az esetek túlnyomó többségében kizárólag figyelmeztette a székhelyszolgáltatót, azonban előfordult több olyan eset is, amikor pár százezer forintos bírságot szabott ki.

Az előbbiek alapján tehát amikor egy cég megbízható székhelyszolgáltatót keres, érdemes a fenti feltételekről egyeztetnie és akár a NAV Pénzmosás Elleni Irodájának határozatait is ellenőriznie, hiszen egy esetleges adóellenőrzés keretében is nagyobb eséllyel lehet számítani egy egyébként is magas színvonalú szolgáltatást nyújtó társaság segítségére, támogatására.

(A cikk az Opus Legal közreműködésével készült. Köszönjük a segítséget!)

Az alábbiakban összegyűjtöttük a NAV honlapján az elmúlt hetekben közzétett fontosabb tájékoztatókat és iránymutatásokat.

A NAV-hoz benyújtott hipa-bevallások kezelése (2021.04.06.)

A tőzsdei értékpapír osztaléka utáni szociális hozzájárulási adó a 20SZJA bevallásban (2021.04.07.)

A fordított áfa hatálya alá tartozó ügyletkör szűkítése a munkaerő-kölcsönzés szektorban 2021. április 1-jétől (2021.04.08.)

Megszűnik a 22 eurós áfamentességi értékhatár (2021.04.08.)

Hasznos tanácsok az szja-bevallási tervezethez (2021.04.09.)

Áprilisra is érvényesek a kedvező szabályok (2021.04.12.)

3002/2021. útmutató a méltányossági jogkör gyakorlásáról (2021.04.14.)

Ingatlan bérbeadásból származó jövedelem figyelembevétele a szociális hozzájárulási adó felső határának számításánál magánszemélyek esetében (2021.04.20.)

Szankciómentesség a külföldi adóalanyok távértékesítés utáni számlaadat-szolgáltatására (2021.04.22.)

Változtak a rendezett munkaügyi kapcsolat feltételrendszerének szabályai (2021.04.27.)

Hogyan adózik az online sportfogadás nyereménye? (2021.04.30.)

Az Európai Unió egyik legfontosabb célkitűzése a pénzmosás és terrorizmus megakadályozása. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (Pmt.) a különböző szolgáltatókra ügyfél átvilágítási és tényleges tulajdonos adatgyűjtési kötelezettséget ír elő. Az ügyfél tényleges tulajdonosának adatait továbbítani szükséges majd egy központi nyilvántartásba. A nyilvántartás létrehozását és a kapcsolódó adatszolgáltatást ugyan elhalasztották, de a Pénzügyminisztérium tájékoztatása alapján a nyilvántartás 2021 közepén élesedni fog.

Kik minősülnek tényleges tulajdonosnak?

Mint ismeretes a különböző szolgáltatóknak ügyfeleik tényleges tulajdonosát azonosítaniuk kell. A tényleges tulajdonost a Pmt. határozza meg, kiegészítő jogszabályként a Polgári törvénykönyv előírásait is figyelembe kell venni. A szabályozás elég összetett, de az mindig egy konkrét, létező magánszemélyt jelent.

Röviden és általános jelleggel megfogalmazva a tényleges tulajdonos az a természetes személy, aki egy adott jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben közvetlenül vagy közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább 25%-val rendelkezik, vagy egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol, vagy meghatározó befolyással bír (alapítványok és bizalmi vagyonkezelési szerződés esetén a tényleges tulajdonos meghatározására speciális előírások vonatkoznak).

Kinek kell majd az adatokat szolgáltatnia a központi nyilvántartásba?

A Pmt. szerinti szolgáltatóknak (szolgáltató), azaz a könyvelőknek, a székhelyszolgáltatóknak, könyvvizsgálóknak, adótanácsadóknak, ügyvédeknek, hitelintézeteknek, pénzügyi szolgáltatóknak, ingatlanforgalmazóknak, stb. kell a központi nyilvántartásba bejelentést tenniük a tényleges tulajdonos adatairól.

Szolgáltatóként mikor és hogyan kell a tényleges tulajdonost meghatározni?

A legtöbb szolgáltató esetében az üzleti kapcsolat létrejöttekor kell meghatározni az ügyfél tényleges tulajdonosát, valamint folyamatosan figyelemmel kell kísérni az adatváltozást. Mindezt írásban dokumentálni kell a szolgáltatónál.

Milyen adatokat kell szolgáltatnia a szolgáltatónak a tényleges tulajdonosról?

A szolgáltatónak többek között a következő adatokat kell továbbítania a tényleges tulajdonosról a központi nyilvántartás számára:

• családi és utónév,
• születési családi és utónév,
• állampolgárság,
• születési hely, idő,
• lakcím (ennek hiányában tartózkodási hely),
• a tulajdonosi érdekeltség jellege és mértéke,
• kiemelt közszereplő vagy sem.

Kik és milyen mértékben férhetnek hozzá a tényleges tulajdonosok központi nyilvántartásához?

A pénzügyi információs egység, a nyomozó hatóság, a terrorizmust elhárító szerv, a nemzetbiztonsági szolgálatok, az ügyészség és a bíróság korlátozás nélkül igényelhet adatot a központi nyilvántartásból.

A Pmt. által meghatározott felügyeletet ellátó szerv (pl. MNB, Magyar Könyvvizsgálói Kamara, területi ügyvédi kamara) a Pmt-ben foglalt feladatai ellátása érdekében, a szolgáltató a Pmt. által meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedések végrehajtása céljából igényelhet adatot a nyilvántartásból.

Mikortól lép életbe az adatszolgáltatási kötelezettség?

Ugyan az adatszolgáltatási kötelezettséget legkésőbb 2021. március 1-ig teljesíteni kellett volna, az ehhez szükséges központi nyilvántartás hiánya következtében a gyakorlatban erre nem kerülhetett sor. A nyilvántartás felállítása a tervek szerint 2021. június 1-jével valósulhat meg. A Pénzügyminisztérium tájékoztatása alapján az adatszolgáltatás végleges módjáról döntés és törvényjavaslat a közeljövőben várható.

Az Európai Unió Tanácsa 2021. március 22-én új irányelvet fogadott el, amely az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről szóló 2011/16/EU tanácsi irányelvnek (Directive on Administrative Cooperation, DAC 1) egy újabb módosítása.

A módosítás a digitális platformokat üzemeltető vállalkozások számára ír elő adatszolgáltatási kötelezettséget, illetve az Európai Unió tagállamainak adóhatóságai között automatikus információcserét biztosít 2023. január 1-től. A 2021/514/EU irányelvet Magyarországnak, ahogy minden uniós tagállamnak, 2022. december 31-ig kell a hazai jogrendbe átültetnie.

A DAC 7 a korábbi DAC irányelvekhez hasonlóan az OECD által elindított BEPS Akciótervének mentén kidolgozott adócsalás, adókijátszás és adóelkerülés kiküszöbölése érdekében kíván lépéseket tenni. A DAC 7 irányelv létrejöttét több kérdéskör indukálta.

Egyrészt a gazdaság digitalizációja felgyorsult, aminek következtében a be nem vallott és így adózatlan jövedelmek szintje jelentős. A tagállami adóhatóságok pedig nem rendelkeznek kellő információval ahhoz, hogy például a digitális platformok közvetítésével végzett kereskedelmi tevékenységekből országukban szerzett bruttó jövedelmet pontosan megállapítsák és ellenőrizzék.

Másrészt az európai uniós és az unión kívüli digitális platformokat üzemeltetők számára kíván az Európai Unió egységes szabályozást bevezetni annak érdekében, hogy az ezeken a csatornákon szerzett jövedelem részévé váljon a jövedelmekkel kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségnek, illetve a tisztességtelen verseny megakadályozásával egyenlő versenyfeltételeket biztosításon a különböző vállalkozások számára.

Nézzük, hogy melyek a DAC 7 irányelvvel kapcsolatos legfontosabb szabályok:

• Az adatszolgáltatási kötelezettség a digitális platformok üzemeltetőire, az adatszolgáltatással érintett aktív értékesítők és az általuk végzett ún. érintett tevékenységek tekintetében terjed ki.
• Adatszolgáltatással érintett az az értékesítő, aki valamely EU-s tagállamban illetőséggel rendelkezik vagy valamely tagállamban található ingatlant adott bérbe, és az alábbi tevékenységek kapcsán bevételt realizált az adott évben.
• Érintett tevékenység amennyiben ellenérték fejében végzik a következő tevékenység(ek)et: ingatlan bérbeadása, személyi szolgáltatás (minden feladatalapú online vagy személyes offline munka), áruk értékesítése és közlekedési eszköz bérbeadása.
• A fentiek alapján adatszolgáltatás alá esnek, eshetnek például az Amazon-on, az eBay-en, az Alibaba-n, az Airbnb-n és a Booking.com-on történő értékesítések, bérbeadások is.
• Az adatszolgáltatásra kötelezett digitális platform üzemeltetőjének többek között a következő adatokat kell szolgáltatnia az értékesítővel kapcsolatban az illetékes hatóságnak: név, cím, adószám, születési dátum, pénzforgalmi jelzőszám, pénzügyi számla tulajdonosának neve, kifizetett vagy jóváírt ellenérték teljes összege, visszatartott vagy kivetett díjak, jutalékok, illetve adók, közvetített ingatlan címe és földhivatali nyilvántartási száma.
• Az ingatlanok bérbeadásával foglalkozó értékesítők (például szállodaláncok vagy utazásszervezők) esetében külön szabályok kerülnek megállapításra, amelynek lényege az, hogy csak bizonyos volumen alatt keletkezik adatszolgáltatási kötelezettség.
• Az irányelv alapján az áruértékesítésre szintén speciális szabályok fognak vonatkozni, így ezekben az esetekben meghatározott tranzakciószám és árbevétel értékhatár felett merül fel adatszolgáltatási kötelezettség.
• Az irányelvet 2022. december 31-ig kell átültetni a nemzeti jogba, amit 2023. január 1-től kell alkalmazni. Ez alapján az első adatszolgáltatást 2024. január 31-ig kell megtenni.
• Az adatszolgáltatási kötelezettség kiterjed a határokon átnyúló és a nem határokon átnyúló tevékenységekre is.
• Elég egyetlen európai uniós tagállamban adatot szolgáltatnia az érintetteknek, hisz a tagállamok adóhatóságai automatikusan továbbítják a többi érintett ország adóhatósága felé az információkat.
• Az adatszolgáltatási kötelezettség azokat is érinteni fogja, akik ugyan kereskedelmi tevékenységet folytatnak az Unióban, de egyetlen tagállamban sem rendelkeznek adóügyi illetőséggel (harmadik országban jegyezték be őket), valamint üzletvezetésük helye vagy állandó telephelyük sem valamely tagállamban található. Ilyen külföldi platformüzemeltetőnek egy uniós tagállamban regisztráltatnia kell magát, majd ebben az országban kell adatot szolgáltatnia.
• A szankciók megválasztása tagállami hatáskörbe fog tartozni – azoknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.
• Adatvédelmi szabályok is feltüntetésre kerülnek, amelyek alapján a platformüzemeltetőknek tájékoztatniuk kell az érintett magánszemélyeket egyebek mellett arról, hogy az irányelvvel összhangban rájuk vonatkozó információkat gyűjtenek és továbbítanak.

A DAC 7 elfogadásával a Tanács munkája még nem ért véget. Már megkezdődött a következő irányelv, a DAC 8 kidolgozása, amely az új alternatív fizetési és befektetési eszközökkel kapcsolatos információcsere szabályait kívánja lefektetni, többek között érintve a kriptoeszközöket és az elektronikus pénzt.

A napokban megjelent a Magyar Közlöny 51. és 52. száma, melyek a járványügyi helyzettel összefüggő védelmi intézkedések meghosszabbításáról, illetve azok fokozatos feloldásáról szólnak.

A védelmi intézkedések 2021. április 8. napjáig fennmaradnak. Ez alól kivételt képeznek az oktatásra vonatkozó intézkedések, melyek 2021. április 19-ig maradnak hatályban.

Korábbi cikkünkben írtunk az intézkedésekkel kapcsolatos adókedvezményekről,  bérjellegű és egyéb támogatásokról. A legújabb veszélyhelyzeti módosításokat az alábbiakban foglaltuk össze.

2.500.000. COVID-19 oltóanyag első dózisának beadását követően életbe lépő legfontosabb intézkedések:

• Kijárási tilalom időszaka 22:00-5:00 közé tolódik ki.
• A szolgáltatásokkal kapcsolatos ideiglenes védelmi intézkedések megszüntetésre kerülnek.
• A személyes megjelenést igénylő szolgáltatás céljára szolgáló helyiség vagy helyszín nem köteles zárva tartani.
• Az üzletek 5:00 és 21:30 között nyitva tarthatnak és vásárlókat fogadhatnak.
• Vendéglátó üzletben az elvitelre alkalmas étel kiadásáig megengedett a benntartózkodás.
• 10 nm²-es, vagy ennél kisebb üzlethelyiségben 1 fő vásárló tartózkodhat. 10 nm²-nél nagyobb üzlethelyiségben 10 nm²-ként átlagosan 1 fő tartózkodhat. A megengedett létszámba nem kell beleszámolni a 14. életévét be nem töltött kiskorút, 65. életévét meghaladott személy segítőjét, illetve a fogyatékossággal elő személy segítőjét. Ha nincs üzlethelyiség, akkor a vásárlóknak egymástól 1,5 méteres távolságot kell tartaniuk.
• A szabályok be nem tartása 100.000,-Ft-tól 1.000.000,-Ft-ig terjedő bírságot vonhat maga után, illetve a kötelezettségszegő helyiséget, területet legalább 1 napra, de legfeljebb 1 évre ideiglenesen bezárhatják. Lehetőség van a jogkövetkezmények alóli mentesülésre, ha az üzemeltető/vezető a jogsértő személyt felszólította a távozásra vagy – ha a jogsértő személy a felszólítás ellenére sem távozott – a rendőrséget értesítette.

Meghosszabbításra került 2021. május 1-ig a 147/2021. (III. 27.) Korm. rendelet, ami a veszélyhelyzet ideje alatti egyes gazdaságvédelmi intézkedésekről szól.

• A bértámogatás külön kérelem benyújtása nélkül meghosszabbodik 2021. április hónappal azon munkáltatók esetében, akik 2021.03.27. (e rendelet hatálybalépése) napja előtt már benyújtottak bértámogatási kérelmet. Automatikusan kiterjed a kérelem április hónapra abban az esetben, ha a munkaadó nem nyilatkozik akként, hogy nem kívánja igénybe venni a bértámogatást.
• Ezen felül, azon tevékenységek esetében, amelyek adókedvezményt vagy bértámogatást vontak maguk után, 2021. április hónapra is megkapják a korábbi cikkünkben említett segítségeket (azaz a szocho kedvezményt 2021. március és április hónapra, szakképzési hozzájárulás mentességet 2021. januártól áprilisig, rehabilitációs hozzájárulás mentességet 2021-ben négy hónapra, KATA tételes adó mentességet 2021. március és április hónapokra, KIVA mentességet a személyi jellegű kifizetések tekintetében pedig 2021. januártól áprilisig).

Széchenyi Pihenő Kártyán lévő pénzösszegek felhasználásáról:

• A veszélyhelyzet lejártát követő 60. napig bezárólag a pénzforgalmi szolgáltató a Pihenő Kártyán lévő fel nem használt pénzösszegre díjat nem számíthat fel.
• Az ezt követő periódusra vonatkozó díjról pedig tájékoztatót küld a kártyabirtokosnak.

A digitális oktatással érintett családokat segítő támogatás a következőképpen módosult:

• A helyhez kötött internet-hozzáférési szolgáltatás nem négyszer, hanem ötször 30 napra vehető igénybe.
• Ez a kedvezmény március és április hónap tekintetében az alapfokú nevelés-oktatást folytató köznevelési intézménnyel fennálló jogviszonyra tekintettel is igénybe vehető, kétszer 30 napra.

A bérletidíj-fizetési mentesség kapcsán a következők változtak:

• Korábban csak 2021. március hónapra nem kérhette az állam vagy helyi önkormányzat, vagy a befolyásuk alatt álló gazdasági társaság a bérleti díjat. Ez a bérleti díjfizetési mentesség 2021. április hónapra is érvényesül.
• Ezen felül a bérbeadó a rendelet alapján mentesített tevékenységet végző bérlőnek a bérleti díjat köteles 2021. április 16-ig visszafizetni, ha azt a bérlő 2021. április hónapra már megfizette.

Összefoglalva a veszélyhelyzeti legújabb rendelkezéseket:

• A Kormány 2021. április hónapra meghosszabbította a különböző adókedvezményeket és bértámogatásokat az érintett tevékenységet főtevékenységként folytató vállalkozásoknál, vállalkozóknál.
• Ugyanakkor a korábbi tevékenységi kivételekben nincs változás.
• A digitális oktatás 2021. április 19-ig tartó meghosszabbodásával az internet előfizetési támogatás plusz 30 napra igénybevehető az érintett diákokra tekintettel.
• A bérleti díjfizetési mentesség is meghosszabbodott 2021. április hónapra tekintettel.

Az előző hírlevelünkben is említett pénzminisztériumi tájékoztató közérthetően járja körül a DAC 6 ismertetőjegyek jórészét és több egyértelmű helyzetet is példaként vizsgál meg a jelentéstétel szempontjából.

Tapasztalatunk szerint azonban számos olyan, a gyakorlati életből hozott szituáció merül(het) fel, melyekkel összefüggésben nem kézenfekvő, hogy miként kell eljárnia az adózónak vagy az adózó képviselőjének (pl. adótanácsadó, ügyvéd, könyvelő, székhelyszolgáltató, pénzügyi tanácsadó, hogy csak néhány szolgáltatót említsünk), illetve hogy az adott eset kapcsán egyáltalán mi a célja és következménye a jelentéstételnek. Az alábbiakban két példát említünk ezekre vonatkozóan.

Építőipari tevékenység

Mi a teendő DAC 6 jelentéstételi szempontból például egy magyarországi székhelyű, építőipari vállalkozás esetében, ahol határon átnyúló szolgáltatás keretében teljesítenek építőipari kivitelezési munkákat Németországban?

Az ún. EU posting szabályok következményeként a magyar munkavállalók ugyanazt a minimális bérszintet kapják, amelyet a németországi vállalkozó lenne köteles fizetni a saját munkavállalóinak. Ugyanakkor a 2020. június 30-ig hatályos társadalombiztosítási szabályok alapján ezen bértömegből elegendő volt csak a minimálbér/garantált bérminimum után megfizetni a társadalombiztosítási közterheket. Ez végeredményben a német megrendelő oldalán váltott ki olyan adóelőnyt/költségmegtakarítást, ami a struktúra kialakításánál és a megbízás odaítélésénél döntő jelentőséggel bírt.

Kell-e ilyen esetben adatot szolgáltatni a NAV irányába DAC 6 szempontból, és a NAV vajon tájékoztatja-e a német adóhivatalt, ha az ügylet bejelentésre kerül?

Tevékenység áttelepítése

További kérdésként merül fel, hogy miként viszonyuljanak ezek után a vállalkozások az országok által biztosított számos, a letelepedést ösztönző állami támogatásokhoz, mint pl. zöldmezős beruházások támogatásához, fejlesztési adókedvezményekhez vagy egyéb munkahelyteremtő beruházásokhoz a DAC 6 jelentéstételi szabályok kapcsán?

Hiszen az országok között e tekintetben nagy a verseny; megannyi eszközzel próbálják elérni, hogy egy-egy cég náluk telepedjen le (helyezze át tevékenységét) és hozzon létre például szolgáltató vagy K+F központot és ezzel fejlessze a gazdaságot, foglalkoztasson munkavállalókat és végső soron jelentős adóbevételeket és vásárlóerőt generáljon. Gazdaságpolitikailag ezek a fent említett ösztönzők azt üzenik, hogy ha az adott országba telepíti valaki az üzletágát, K+F tevékenységét, termelő üzemét, stb., kedvezőbb adózási és támogatási szabályokkal számolhat az áttelepítés és akár a működtetés során is, mint más országokban tenné, tehetné.

Meglátásunk szerint ebből a szempontból ambivalensnek mondható a DAC 6 irányelv, aminek célja, hogy kiszűrje azokat a vállalkozásokat és technikákat, amelyek csupán adóelkerülési céllal visznek be egy külföldi elemet tevékenységükbe, miközben számos állam sokrétű adóoptimalizációs és támogatási eszközzel is kecsegtet, ha a befektető az adott országban telepedik le, helyezi át oda tevékenységét.

Hol húzódik tehát a határ, ami alapján eldönthető, hogy egy konstrukció fő előnye az adóelőny vagy a fő előnyök egyike a konstrukció megvalósításával az elért adóelőny és így már jelentéstételi kötelezettséget von maga után? Illetve ha jelentést kell tenni, akkor mi ennek a célja és következménye ezekben az esetekben?

A fent említett néhány kiragadott példán keresztül látható, hogy számos kérdés merül fel a határon átnyúló konstrukciókra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség tekintetében. A pénzügyminisztériumi tájékoztatóban ismertetetteken túl belefuthatunk olyan ügyletekbe, amelyekkel érdemes és szükséges is foglalkozni, hiszen komoly szankciókat vonhat maga után a bejelentés elmulasztása, de akár annak késedelme vagy hibás teljesítése is. Ezek alapján elmondható, hogy mindenképpen tájékozódni szükséges a DAC 6 adatszolgáltatási szabályokról, amennyiben valamilyen külföldi eleme van vállalkozásunk vagy ügyfelünk tevékenységének.

Az internet terjedésével több olyan online (tőzsdei) platform létezik, amely kis befektetés mellett nagy nyereséggel kecsegtet, de vajon ismerjük-e azok adózási konzekvenciáit és hogy magánszemélyek esetében van-e bevallandó jövedelem, amire személyi jövedelemadót vagy más közterhet kell fizetni? Cikkünk erre a kérdésre keresi a választ néhány tipikus kérdéskört érintve.

eToro, Revolut, PayPal sokak számára ismert portálok és lehetőségek könnyűnek tűnő jövedelemszerzésre, befektetésre. Ezeken a jól ismert online portálokon nemcsak klasszikus vállalati részvények, kötvények, áruk, arany, devizák, befektetési jegyek adás-vétele történik (sokszor pillanatok leforgása alatt), hanem egyéb ügyletek is bonyolódnak, pl. származtatott pénzügyi instrumentumok, kriptovaluták, bitcoin részvények, CFD-k, ETF-k vagy más hasonlóan izgalmas instrumentumok is gazdát cserélnek olykor nagy nyereséggel. De olyan is előfordul, hogy a magánszemély veszteséget realizál egy-egy befektetése kapcsán, noha összességében nyereséggel zár egy évet.

Mivel Magyarországon ezek az online felületek jellemzően nem magyar vállalkozásként vannak jelen és sok esetben csak az interneten találhatóak meg (nincsenek fizikai szolgáltató fiókok, valamint jellemző, hogy amerikai, luxemburgi, ír, hongkongi, ciprusi, stb. bejegyzésű vállalkozásokról van szó), a hétköznapi ember hajlamos úgy gondolkodni, hogy ezek a magyar hatóságok számára „láthatatlanok” és így az általuk realizált jövedelem után nem kell adót fizetni. Nohát, ez koránt sincs így. Ki kell ábrándítsuk az érdeklődő olvasót.

A széleskörű, egész világot átfogó információcsere szabályok miatt – gondoljunk csak az amerikai FATCA szabályozásra vagy az Európai Unió DAC irányelveire – ezen jövedelmek egy része a nemzeti adóhatóságok között már most automatikusan vagy kérésre időről időre megosztódik és gazdát cserél. A megosztott információk és jövedelmek köre pedig egyre inkább bővül, bővülni fog (ebbe az irányba mutat a kidolgozás alatt lévő DAC 8 Irányelv is a kriptoeszközökkel és az elektronikus pénzzel kapcsolatos információk cseréjéről), így csak idő kérdése, hogy egyeseknél NAV vizsgálódás tárgyát képezzék a jelenleg láthatatlannak gondolt befektetések.

Magyar magánszemélyek esetében miért bír jelentőséggel ez a témakör?

Magyar illetőségű magánszemélyek Magyarországon korlátlan adókötelezettséggel rendelkeznek, ami azt jelenti, hogy világjövedelmükről kell számot adniuk éves adóbevallásukban. Másként megfogalmazva: minden önálló és nem önálló, valamint elkülönülten adózó és egyéb jövedelmet be kell vallaniuk, függetlenül attól, hogy azt Magyarországon vagy külföldön realizálták. Az már egy másik kérdés, hogy ezekre kell-e adót fizetniük, tekintettel például a kettős adózást kizáró egyezmények „mentesítő” szabályaira, és pontosan mennyit.

Elképzelhető természetesen az is, hogy valamilyen jövedelemre külföldön már vontak le adót, de ez nem jelenti azt, hogy azt nem kell bevallani vagy nem kell rá magyar személyi jövedelemadót vagy más közterhet fizetni (pl. szociális hozzájárulási adót).

Milyen adókötelezettség merülhet fel egyik-másik befektetés kapcsán?

Itt elsősorban a magánszemélyeket terhelő 15%-os személyi jövedelemadóra és a 15,5%-os szociális hozzájárulási adóra kell gondolnunk. Az adó alapja sok esetben nem a jövedelem 100%-a, hanem annál alacsonyabb szinten van (jelenleg 87%, de korábbi években ez alacsonyabb, 85% volt), azonban az összes adóterhelés akár egy jelentős összeg is lehet. Elképzelhető, hogy ezeket a vonatkozó negyedévet követően kell adóelőlegként megfizetnünk és az éves adókötelezettségünkkel együtt kell a teljes összegre kipótolnunk, ha van a befizetett előleghez képest pótlólag fizetendő adónk.

Ha tartós befektetésről beszélünk (ún. portfolió típusú TBSZ számláról), akkor persze az is elképzelhető, hogy a nyereségre nincs semmilyen adóteher, ugyanakkor ehhez több szigorú feltételt kell teljesítenie a magánszemély befektetőnek (pl. jellemzően 5 évig kell a befektetést tartania).

Hogyan kell ezeket a jövedelmeket bevallani?

Függetlenül attól, hogy ezeket a jövedelmeket magyar vagy külföldi forrásból szerezzük, azokat a magánszemélynek kell bevallania személyi jövedelemadó és szociális hozzájárulási adó szempontból is (önadózás szabályai szerint). Az esetek többségében a magyar szolgáltatóknak (pl. befektetési szolgáltatónak vagy hitelintézetnek) sem kell a vonatkozó szja és egyéb közterheket levonnia – külföldi online (tőzsdei) platformnak meg pláne nincs ilyen kötelezettsége Magyarországon.

Fontos, hogy be kell kategorizálni az adott jövedelmeket és ez alapján kell megállapítani az adókötelezettséget. Lehet például, hogy ellenőrzött tőkepiaci ügyletről (Stock vagy ETF-ek (Exchange Trading Fund)), tőzsdei értékpapír után fizetett osztalékról (Dividend on Real) vagy árfolyamnyereségről beszélünk, de az is előfordul, hogy egyéb jövedelemről. Ilyen utóbbi jövedelemkategóriába eshetnek például a származékos ügyletek (CFD-k (Contract for Difference)) vagy a kriptovaluta ügyletek. Mindezeknek más és más lehet az adózása, olykor még az adóalapja is.

Általánosságban elmondható például, hogy amennyiben van a magánszemélynek a minimálbér 24-szeresét meghaladó jövedelme, akkor szociális hozzájárulási adót csak az ún. egyéb jövedelem kategóriába eső pénzügyi instrumentumokon kell megfizetni, mint például az értékpapírnak nem minősülő kriptovalutákon, bitcoinokon vagy a származtatott ügyleteken, mint pl. a CFD-éken.

Mi alapján lehet a jövedelmet meghatározni?

Az online (tőzsdei) platformoknál elérhetőek részletes kimutatások, amelyek napról napra követik az akár éves szinten ezernyi ügylet nyereségét és veszteségét is. Ezeket a kimutatásokat mindenképpen érdemes ellenőrizni adózási szempontból is, mert korántsem biztos, hogy ha az adott évben összességében veszteséggel zártuk az online kereskedéseinket, nem merül fel személyi jövedelemadó vagy szociális hozzájárulási adó kötelezettségünk.

A nyereség a veszteséggel korlátlanul szembeállítható?

Erre nincs egy egyértelmű igenlő válasz, hiszen ez attól függ, hogy milyen pénzügyi instrumentumról van szó és hogy a kereskedés az adott instrumentummal például milyen platformon pl. hivatalos tőzsdén folyik vagy sem. Ha tőzsdén kereskedett értékpapírról beszélünk, akkor ún. ellenőrzött tőkepiaci ügyletekről van szó, és egyértelmű igen a válasz. Ez azokat a kereskedéseket jelenti, amelyek hivatalos tőzsdéken bonyolódnak, mint pl. a Budapesti Értéktőzsdén, a frankfurti, a londoni vagy más hivatalos értéktőzsdéken. Ilyen ellenőrzött tőkepiaci ügyletek nyereségeinek és veszteségeinek együttes összege adóköteles csak egy adott adóéven belül. Sőt ismert ezen értékpapírok esetében az adókiegyenlítés intézménye, ami azt jelenti, hogy összesen 3 adóév tekintetében például a korábbi két év veszteségeit is figyelembe lehet venni az adott 3. év nyereségének csökkentésére. Ezért is lehet fontos például egy-egy adóév tekintetében a veszteségeket is feltüntetni az szja bevallásban.

Hogyan kell forintra átszámítani a külföldi devizában lévő pénzügyi instrumentumok nyereségét?

A (tőzsdei) platform igazolása alapján a magánszemélynek főszabály szerint az MNB által közzétett hivatalos napi devizaárfolyamai használatával kell napi szinten forintra átszámítania az online számlán napi szinten realizált nyereséget és veszteséget. Ez sok esetben nem szokott könnyű feladat lenni, főleg ha napi szinten több száz ügylet is realizálódik egy online számlán.

A NAV által kiajánlott eSZJA bevallásban szerepelnek ezek a „modern” jövedelmek?

Néhány kivételtől eltekintve alapvetően nem szerepelnek ezek a jövedelmek a NAV által kiajánlott eSZJA bevallásban sem a személyi jövedelemadó, sem a szociális hozzájárulási adó kötelezettségek között. Mivel önadózásról van szó, a magánszemélynek saját magának kell adatot szolgáltatnia az adóév során realizált jövedelmeiről, amelyet a jövedelem konkrét típusától függően kell feltüntetnie az szja bevallásában legyen az ellenőrzött tőzsdei ügylet, osztalék, árfolyamnyereség vagy akár egyéb jövedelem.

Mint látható sok olyan kérdéskör merül fel az online (tőzsdei) platformokon zajló ügyletek kapcsán, ami nem egyszerű feladat elé állítja az adózásban tapasztalatlan magánszemélyeket. Javasolt ezért körültekintően tájékozódni a helyes adókötelezettség meghatározásához, főleg a közeledő éves szja bevallások elkészítése kapcsán.

Az alábbiakban összegyűjtöttük a NAV honlapján az elmúlt hetekben közzétett fontosabb tájékoztatókat és iránymutatásokat.

Minimálbér, garantált bérminimum (2021.03.01.)

Katás vállalkozások és partnereik: mikor és kinek kell a 40 százalékos mértékű adót megfizetnie? (2021.03.02.)

Márciusra is érvényesek a kedvező szabályok (2021.03.02.)

Mezőgazdasági őstermelői tevékenység 2021-ben Gyakran ismételt kérdések (2021.03.02.)

NAV-ajánlás a számlázó programok fejlesztőinek (2021.03.03.)

Szankciómentesség a külföldi adóalanyok távértékesítés utáni számlaadat-szolgáltatására (2021.03.03.)

Gépjárműadóval kapcsolatos gyakran ismételt kérdések (2021.03.03.)

Pénzügyi képviselet a brexit után (2021.03.03.)

Megszűnik a fordított áfa a munkaerő-kölcsönzés szektorban (2021.03.05.)

Mezőgazdasági őstermelői tevékenység 2021-ben Gyakran ismételt kérdések (2021.03.08.)

Magánszemélyek, egyéni vállalkozók fizetési kedvezménye (2021.03.08.)

Gazdálkodó szervezetek, egyéni vállalkozók fizetési kedvezményei (2021.03.08.)

Márciusra nem kell katát fizetni (2021.03.12.)

Újabb kedvezmény az adózási könnyítéseket igénybe vevő egyéni és társas vállalkozásoknak (2021.03.12.)

Március hónapra újabb ágazatokban érvényesíthetők a veszélyhelyzeti adózási könnyítések (2021.03.12.)

Gyakori kérdések és válaszok az szja-bevallásról 2021 (2021.03.12.)

Az elektronikus kereskedelemre vonatkozó új áfaszabályok (2021.03.16.)

Családi kedvezmény érvényesítése egyedülállók családi pótlékának folyósítása esetén (2021.03.26.)

Nem minden energiahatékonysági beruházáshoz társul adókedvezmény (2021.03.31.)

2021. márciusában a súlyosbodó járványügyi helyzet, valamint a bekövetkezett szigorítások miatt a vállalkozások egy újabb köre vehet igénybe adókedvezményeket és bértámogatást a már támogatott vállalkozások mellett. Ezen felül az ún. internet-hozzáférési szolgáltatási kedvezmény és a bérletidíj-fizetési mentesség is meghosszabbításra került.

Az alábbiakban az ezekkel kapcsolatos főbb tudnivalókat foglaltuk össze.

Milyen adókedvezmények érhetők el?

* Jelen esetben az általános szabályok szerinti jogosultsági időszakokat tüntettük fel kizárólag a 2021-es év tekintetében. Az alábbiakban kifejtettek alapján meghatározott tevékenységi körökre speciális előírások vonatkoznak.

Mekkora összegű bértámogatás kapható?

A bértámogatás (vissza nem térítendő állami támogatásként adott) összege a bruttó munkabér 50%-a, de legfeljebb havi 241.500 Ft, 2021. február 1-től pedig 251.100 Ft (a megemelt minimálbér miatt). Itt fontos kritérium, hogy a munkaviszony minimum 2021. április 30-ig fenn kell, hogy álljon.

Mely tevékenységek jogosítanak kedvezményekre és bértámogatásra, és milyen időszakra vonatkozóan?

A kormányrendelet tételesen felsorolja azokat a tevékenységeket, melyek alapján jogosult lehet egy vállalkozás az említett adókedvezményekre és bértámogatásra. Azonban fontos figyelemmel lenni arra, hogy ezen tevékenységek az alábbi csoportokra kerültek felosztásra:

1. Az 1-25. pontban felsorolt (fő)tevékenységet végzők 2021. I. negyedévre vonatkozóan jogosultak a kedvezmények igénybevételére, bértámogatásra pedig a 2020. november 11-től 2021. április 10-ig terjedő időszakban lehet kérelmet benyújtani (figyelemmel a 3. pontban említett szálláshely-szolgáltatókra vonatkozó kivételekre is).
2. A 26-56. pontban szereplő (fő)tevékenységet végzők esetében a rendelkezés csak 2021. március 8-31. napja között hatályos, mivel ezen vállalkozásoknak csak március 8. napjától kellett bezárniuk. Így ők csak március hónapjára igényelhetik a kedvezményeket és a bértámogatást.
3. Szálláshely-szolgáltatási főtevékenységet végzők (19-22. pontok) 2020. december 10. és 2021. április 10-ig terjedő időszakban nyújthatják be bértámogatási igényüket.

Megjegyezzük, hogy a kedvezmények és a bértámogatás igénybevételének feltétele, hogy a vállalkozás minimum 6 hónapja túlnyomórészt a megjelölt tevékenységet (tényleges főtevékenységként) végzi és az abból származó bevétele az összes bevétel minimum 30%-a vagy ennél magasabb arány. Az is fontos szempont, hogy a bértámogatást saját jogon nem veheti igénybe egy egyéni vállalkozó vagy társas vállalkozó, hanem csak az általa foglalkoztatott után.

Az említett tevékenységek tehát a következők:

1. Éttermi, mozgó vendéglátás (TEÁOR 5610) tevékenység,
2. Rendezvényi étkeztetés (TEÁOR 5621) tevékenység,
3. Italszolgáltatás (TEÁOR 5630) tevékenység,
4. Filmvetítés (TEÁOR 5914) tevékenység,
5. Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése (TEÁOR 8230) tevékenység,
6. Sport és szabadidős képzés (TEÁOR 8551) tevékenység,
7. Előadó-művészet (TEÁOR 9001) tevékenység,
8. Előadó-művészetet kiegészítő (TEÁOR 9002) tevékenység,
9. Művészeti létesítmények működtetése (TEÁOR 9004) tevékenység,
10. Múzeumi tevékenység (TEÁOR 9102) tevékenység,
11. Növény-, állatkert, természetvédelmi terület működtetése (TEÁOR 9104) tevékenység,
12. Sportlétesítmény működtetése (TEÁOR 9311) tevékenység,
13. Sportegyesületi tevékenység (TEÁOR 9312),
14. Testedzési szolgáltatás (TEÁOR 9313) tevékenység,
15. Egyéb sporttevékenység (TEÁOR 9319) tevékenység,
16. Vidámparki, szórakoztatóparki (TEÁOR 9321) tevékenység,
17. Fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR 9604) tevékenység,
18. n.s. egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység (TEÁOR 9329)
19. Szállodai szolgáltatás (TEÁOR 5510) tevékenység,
20. Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR 5520) tevékenység,
21. Kempingszolgáltatás (TEÁOR 5530) tevékenység,
22. Egyéb szálláshely szolgáltatás (TEÁOR 5590) tevékenység,
23. Utazásközvetítés (TEÁOR 7911) tevékenység vagy
24. Utazásszervezés (TEÁOR 7912) tevékenység
25. n.s. egyéb szárazföldi személyszállítás (TEÁOR 4939) tevékenység
26. Iparcikk jellegű bolti vegyes kiskereskedelem (TEÁOR 4719) tevékenység,
27. Audio-, videoberendezés kiskereskedelme (TEÁOR 4743) tevékenység,
28. Textil-kiskereskedelem (TEÁOR 4751) tevékenység,
29. Villamos háztartási készülék kiskereskedelme (TEÁOR 4754) tevékenység,
30. Bútor, világítási eszköz, egyéb háztartási cikk kiskereskedelme (TEÁOR 4759) tevékenység,
31. Könyv-kiskereskedelem (TEÁOR 4761) tevékenység,
32. Papír-, írószer-, irodaszer- és nyomtatvány-kiskereskedelem (TEÁOR 476203) tevékenység,
33. Zene-, videofelvétel kiskereskedelme (TEÁOR 4763) tevékenység,
34. Sportszer-kiskereskedelem (TEÁOR 4764) tevékenység,
35. Játék-kiskereskedelem (TEÁOR 4765) tevékenység,
36. Ruházat kiskereskedelem (TEÁOR 4771) tevékenység,
37. Lábbeli-, bőráru-kiskereskedelem (TEÁOR 4772) tevékenység,
38. Óra-, ékszer-kiskereskedelem (TEÁOR 4777) tevékenység,
39. Egyéb m.n.s. új áru kiskereskedelme (TEÁOR 4778) tevékenység,
40. Használtcikk bolti kiskereskedelme (TEÁOR 4779) tevékenység,
41. Videokazetta, lemez kölcsönzése (TEÁOR 7722) tevékenység,
42. Egyéb személyi használatú, háztartási cikk kölcsönzése (TEÁOR 7729) tevékenység,
43. Egyéb foglalás (TEÁOR 7990) tevékenység,
44. Szerencsejáték, fogadás (TEÁOR 9200) tevékenység, kivéve a totózó és lottózó,
45. Szórakoztatóelektronikai cikk javítása (TEÁOR 9521) tevékenység,
46. Lábbeli, egyéb bőráru javítása (TEÁOR 9523) tevékenység,
47. Bútor, lakberendezési tárgy javítása (TEÁOR 9524) tevékenység,
48. Óra-, ékszerjavítás (TEÁOR 9525) tevékenység,
49. Egyéb személyi, háztartási cikk javítása (TEÁOR 9529) tevékenység,
50. Fodrászat, szépségápolás (TEÁOR 9602) tevékenység,
51. n.s. egyéb személyi szolgáltatás (TEÁOR 9609) tevékenység,
52. Virág-, koszorú- és dísznövény-kiskereskedelem (TEÁOR 477601) tevékenység,
53. Oktatási intézményben működő vállalkozások esetén Egyéb vendéglátás (TEÁOR 5629) tevékenység,
54. Járművezetés oktatás (TEÁOR 8553) tevékenység,
55. n.s. egyéb oktatás (TEÁOR 8559) tevékenység vagy
56. Oktatást kiegészítő (TEÁOR 8560) tevékenység

Ugyanakkor a felsorolt tevékenységekre vonatkozik pár kivétel szabály, amikor az adott tevékenységet végző nem válik jogosulttá sem adókedvezményre, sem bértámogatásra.

A digitális oktatással kapcsolatban elérhető bármilyen kedvezmény?

Igen, elérhető. Az ún. internet-hozzáférési szolgáltatási kedvezmény a veszélyhelyzet ideje alatt 2021. március hónapra is jár azon családoknak, akiknek van olyan gyermeke, aki alapfokú oktatásban vesz részt.

Bérletidíj-fizetési mentesség

Az előzőeken túlmenően a bérletidíj-fizetési mentességről szóló kormányrendelet is módosításra került. Ez alapján a bérbeadó a bérleti díj 2021. március hónapra eső részét nem követelheti a bérlőtől

• az állam vagy a helyi önkormányzat, valamint
• az állam vagy a helyi önkormányzat többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság
  tulajdonában lévő helyiség tekintetében fennálló bérleti szerződés alapján.

A bérleti díjat olyan esetekben nem lehet követelni (a megfizetett díjat pedig vissza kell fizetni március 16-ig), amikor a bérlő az adott helyiségben az alább felsorolt tevékenységek valamelyikét 2021. március 3. napján már végezte és a bérleti szerződés a rendelet hatályba lépése előtt már fennállt.

1. iparcikk jellegű bolti vegyes kiskereskedelem,
2. audio-, videoberendezés kiskereskedelem,
3. textil-kiskereskedelem,
4. villamos háztartási készülék kiskereskedelem,
5. bútor, világítási eszköz, egyéb háztartási cikk kiskereskedelem,
6. könyv-kiskereskedelem,
7. papíráru-kiskereskedelem,
8. zene-, videofelvétel kiskereskedelem,
9. sportszer-kiskereskedelem,
10. játék-kiskereskedelem,
11. ruházat kiskereskedelem,
12. lábbeli-, bőráru-kiskereskedelem,
13. óra-, ékszer-kiskereskedelem,
14. egyéb m.n.s. új áru kiskereskedelem,
15. használtcikk bolti kiskereskedelem,
16. videokazetta, lemez kölcsönzése,
17. egyéb személyi használatú, háztartási cikk kölcsönzése,
18. egyéb foglalás,
19. szerencsejáték, fogadás tevékenységet, kivéve a totózó és lottózó,
20. szórakoztatóelektronikai cikk javítása,
21. lábbeli, egyéb bőráru javítása,
22. bútor, lakberendezési tárgy javítása,
23. óra-, ékszerjavítás,
24. egyéb személyi, háztartási cikk javítása,
25. fodrászat, szépségápolás,
26. n.s. egyéb személyi szolgáltatás,
27. virág-, koszorú- és dísznövény-kiskereskedelem,
28. oktatási intézményben működő vállalkozások esetén egyéb vendéglátás,
29. járművezetés oktatás,
30. n.s. egyéb oktatás,
31. oktatást kiegészítő tevékenységet végzett.

Ugyanakkor a felsorolt tevékenységekre vonatkozik pár kivétel szabály, amikor a bérletidíj-fizetési mentesség nem alkalmazható. Ezek a kivételek megegyeznek az adókedvezményeknél és bértámogatásnál megadottakkal (pl. egyéb m.n.s. új áru kiskereskedelme, ha a tevékenységet végző az optikai és a mezőgazdasági tevékenységet tényleges főtevékenységként folytatja).

Összegzés

• A rendelettel érintett kötelezettségek és ennek megfelelően adókedvezmények: SZOCHO, szakképzési hozzájárulás, rehabilitációs hozzájárulás, KATA, valamint KIVA (személyi jellegű ráfordítások tekintetében) esetében jellemzően azon vállalkozásoknál, ahol a mentesített tevékenységet főtevékenységként folytatják (vannak kivételek is ez alól).
• Az 1-25. pontban szereplő tevékenységek esetén a kedvezmények és a bértámogatás 2021. első negyedévében igénybe vehetők, míg a 26-56. pontban lévők csak 2021. március hónapjában. Itt a szálláshely-szolgáltatásokra vannak kivételek.
• A megjelölt tevékenységeken belül is akad néhány kivétel, melyek nem jogosítanak a kedvezmények és a bértámogatás igénybevételére.
• A digitális oktatással kapcsolatban 2021. március hónapra internet előfizetési támogatás kérhető.
• Egyes esetekben a rendelkezés bérletidíj-mentességet biztosít olyan helyiségek bérlése kapcsán, melyekben a felsorolt, járványügyi helyzettel súlyosan érintett tevékenységek valamelyikét végzik.

Egy régóta húzódó, munkaerő-kölcsönzési szolgáltatásokkal kapcsolatos áfa kérdésben döntött a minap az Európai Bizottság. A döntés következtében 2021. április 1. napjától a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó magyar áfa szabályok szűkebb körben teszik lehetővé az ún. fordított adózást, a legtöbb esetben egyenesen fognak adózni ezek a szolgáltatások.

A módosításhoz nem kapcsolódik az Áfa törvényben átmeneti szabály, ugyanakkor az elmúlt héten pénteken a Pénzügyminisztérium és a NAV kiadott egy közös tájékoztatót, ami több gyakorlati kérdést is tisztáz a hatálybalépéssel és az új előírások alkalmazásával kapcsolatban.

A következőkben ismertetünk néhány kérdéskört, ami meglátásunk szerint tipikusan felmerülhet a munkaerő-kölcsönzési szolgáltatásban érintett adózóknál (akár a szolgáltatást nyújtó, akár az igénybevevő oldalán). Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy átmeneti szabály hiányában az esetek minden körülményének és tényének ismeretében lehet egy munkaerő-kölcsönzési szolgáltatást áfa szempontból megítélni és arról véleményt mondani az átmeneti időszak tekintetében.

Mely szolgáltatások adóznak továbbra is fordítottan?

A módosítás eredményeként kizárólag a következő ún. „építőipari” munkaerő-kölcsönzési szolgáltatások maradnak továbbra is a fordított adózás hatálya alatt:

• az építési-szerelési munkával létrehozott, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzendő ingatlan átadásával (termékértékesítéssel) kapcsolatos szolgáltatások, valamint
• az ingatlan létrehozására, bővítésére, átalakítására, megváltoztatására irányuló építési, szerelési munkával kapcsolatos szolgáltatások.

Ezekben az esetekben természetesen a fordított adózás egyéb feltételeinek is meg kell felelniük az adózóknak (pl. a szolgáltatás nyújtója és igénybevevője is rendelkezik magyar adószámmal, azaz áfa alanynak minősül, nem élvez alanyi adómentességet, stb.) ahhoz, hogy ténylegesen fordított adózást alkalmazhassanak.

A fentiekben nem említett esetekben a munkaerő-kölcsönzési szolgáltatások 2021. április 1-jétől egyenesen adóznak áfa szempontból.

Mi a rendező elv az átmeneti időszak számlázásaival kapcsolatban?

Átmeneti szabályok hiányában a fordított adózás alól kieső munkaerő-kölcsönzési szolgáltatások áfa terhére az adott ügylet Áfa törvény szerinti teljesítésének időpontja az irányadó.

Ennek következtében amennyiben az áfa szerinti teljesítésre 2021. április 1-jét megelőzően kerül sor, úgy arra az ügyletre még a fordított adózás szabályait kell alkalmazni. Ugyanakkor amennyiben a szolgáltatásnyújtás Áfa törvény szerinti teljesítése április 1-jére vagy azt követő időpontra esik, abban az esetben már az egyenes adózás szabályai szerint szükséges eljárni.

A munkaerő-kölcsönzési iparágban gyakori az ún. időszakos elszámolás. Ilyen esetekben az Áfa törvény speciális teljesítési szabályai mentén kell eljárni. Itt lényeges szempont például, hogy egy adott időszakról utólag vagy előre számol el partnerével a szolgáltatás nyújtója. Az Áfa törvény ugyanis ezekhez az elszámolási módokhoz eltérő teljesítési szabályt határoz meg. Mindazonáltal egységes rendező elv ezekben az esetekben is az, hogy fordított adózású számlát kell kiállítani, ha az időszakos elszámolású ügylet áfa szerinti teljesítése április 1. előtti, és egyenes adózású számlát, ha a teljesítés április 1-jére vagy azt követő időpontra esik.

Ha a számlázandó időszak áthúzódik április 1-jén, például az elszámolás kéthavonta történik (március-április), akkor sem kell megbontani a vonatkozó számlát. Az ilyen esetekben is az Áfa törvény szerinti teljesítés lesz az irányadó rendező elv.

Van tisztázatlan kérdés a szabályozással kapcsolatban áfa szempontból?

Tekintettel arra, hogy az Áfa törvény nem tartalmaz átmeneti előírásokat, példának okáért értelmezés kérdése, hogy kell eljárni előleg fizetése esetén. Ha például április 1-jét követően történik a végszámla kiállítása, de előleget a szolgáltatásnyújtó már kapott ezt megelőzően partnerétől, amit fordított adózásúként kezelt áfa szempontból, kérdéses, hogy ezt hogyan kell beszámítani a végszámlába.

A munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatos 2015-ös áfa módosítás (amikor egyenesből lett fordított adózás) ezt a kérdéskört megnyugtatóan rendezte az átmeneti szabályozással és a kapcsolódó 2015/2. Adózási kérdéssel. Ugyanakkor jelenleg erre a kérdéskörre vonatkozóan egyelőre nincs konkrét előírás vagy iránymutatás.

Milyen feladatok merülnek fel az „átállással” kapcsolatban?

Az érintett adózóknak többek között számolnia kell azzal, hogy a számlázási rendszert, illetve a folyamataikat hozzá kell igazítani a módosításhoz és az átmenettel kapcsolatos rendező elvhez. E tekintetben például a számlázási programot lehet szükséges módosítani, ami adott esetben bonyolult lehet tekintettel az évközi változásra.

A programnak ugyanis kezelnie kell a különböző munkaerő-kölcsönzési tevékenységeket (építőipari vagy egyéb munkaerő-kölcsönzési szolgáltatás), valamint az átmeneti időszak tekintetében azt, hogy időszakos elszámolásról van szó vagy a főszabály alkalmazandó (pl. egy egyszeri teljesítésre), és ezek alapján egyenesen vagy fordítottan adózik az ügylet.

Az is elképzelhető, hogy már egy kiállított számlát kell módosítani és ennek megfelelően arról tájékoztatni szükséges a partnert többek között azon okból is, mert jelentős áfa finanszírozási kérdés merülhet fel.

Az Európai Unió nemzeti adóhatóságai egyre több információhoz jutnak a közvetett adók területén. Magyar viszonylatban gondoljunk csak az online pénztárgépekre, az online számlaadat-szolgáltatási kötelezettségre vagy az EKAER-re (amit 2021. január 1-től az ún. BIREG vált ki, egészít ki).

Az Európai Unió információ éhsége a közvetlen adók területét sem kímélte sokáig. 2011-től megszülettek sorra az Adómegállapítási és Jogsegély Irányelvek (Directive on Administrative Cooperation, DAC), immáron a hatodik, a sokat emlegetett DAC 6 (2018/82/EU Irányelv), és azok magyar jogszabálya az Aktv. (2013. évi XXXVII. tv.) A DAC irányelvek szabályai az OECD Adóalap Erózió és Nyereség-átcsoportosítási (Base Erosion and Profit Shifting, BEPS) akciópontjainak mentén szabályozzák a kisebb-nagyobb vállalatcsoporttal rendelkező adózók és szolgáltatóik adatszolgáltatási kötelezettségét.

A témakör aktualitását jelenleg az adja, hogy 2021. február 28-áig jelentést kell tenni azokról az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó határokon átnyúló konstrukciókról, amelyek végrehajtásának első lépése 2018. június 25. és 2020. június 30. közé esett. Ennek apropóján cikksorozatunk első részében a DAC 6 és a magyar szabályozás lényegét foglaljuk össze, rámutatva egy-egy gyakorlati kérdéskörre.

Mi áll az adatszolgáltatási kötelezettség fókuszában?

Az adóhatóságnak benyújtandó adatszolgáltatás célja, hogy olyan ügyletekről, konstrukciókról, struktúrákról szerezzenek az adóhatóságok tartalmi információkat, amelyek rendelkeznek valamilyen határon átnyúló elemmel, azaz két vagy több országot érintenek. Ebben a körben például olyan vállalatcsoportokra kell gondolni, akik több országban (Európai Unióban vagy akár azon kívül is) rendelkeznek gazdasági jelenléttel.

Az adatgyűjtés tágan vett célja az, hogy olyan adóoptimalizációs „termékekkel”, konstrukciókkal, struktúrákkal kapcsolatban gyűjtsenek adatokat, amelyek végső soron jövedelmeket „offshore” területekre helyeznek ki vagy egy vállalatcsoport teljes adókötelezettségét csökkentik. További célja az adatgyűjtésnek, hogy az adóhatóságok olyan ügyletekről, lépésekről kapjanak információkat, melyek kapcsán a pénzügyi számlákra és a tényleges tulajdonosokra vonatkozó információcserét próbálják kijátszani.

Kikre vonatkozik az adatszolgáltatás?

Az adatszolgáltatás a pénzügyi közvetítőkre (például pénzügyi intézményekre, biztosítókra, befektetési- és pénzügyi tanácsadókra), az adótervezésben közreműködő személyekre (például adó- és jogi tanácsadókra, könyvvizsgálókra, könyveléssel, bérszámfejtéssel foglalkozó szolgáltatókra, az említett szolgáltatásokat nyújtó szolgáltató központokra (angolul Shared Service Center, SSC)) és végső soron az adózókra vonatkozik.

A gyakorlatban nemcsak azokra az adózókra és közreműködőkre terjed ki az adatszolgáltatás, akik „megrendelik”, megveszik vagy kitalálják (utóbbiakat hívjuk aktív közreműködőknek) a határon átnyúló adótervezési ötletet, konstrukciót, hanem azokra az ún. passzív közreműködőkre vagy résztvevőkre is, akik az adótervezési konstrukció vagy struktúra megvalósításában segítenek vagy valamilyen módon érintettek.

Az adatszolgáltatás jellemzően vonatkozhat például arra a könyvelési szolgáltatóra, aki jelentendő adótervezési ügyletet könyvel le, illetve arra a könyvvizsgálóra is, aki egy immateriális jószág könyvértékét hagyja jóvá mielőtt azt Magyarországról áthelyezik vagy eladják egy másik Európai Uniós csoportvállalathoz.

Bizonyos esetekben anya- és leányvállalatok viszonylatában, illetve leányvállalatok egymás közötti viszonylatában is alkalmazni kell a DAC 6 irányelvet, ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy például telephelyek egymás közötti ügyleteiben vagy a központi iroda (angolul head office) és egy másik országában lévő telephely (angolul permanent establishment) eszköz allokációja jelentésköteles-e.

Milyen adónemeket érint az adatszolgáltatás?

Az érintett közvetlen adók körét az irányelv és a magyar szabály sem határozza meg. Ugyanakkor egy negatív felsorolást adnak a jogszabályok, hogy melyek azok az adónemek, amelyek az alkalmazási körön kívül esnek. Ezek az adatszolgáltatás alá nem eső adónemek pedig az általános forgalmi adó, a vámok, a jövedéki adók és a kötelező társadalombiztosítási járulékok.

Mit jelent a „határon átnyúló konstrukció”?

Ez a kifejezés olyan, egy vagy több szakaszból álló jogügylet vagy jogügylet sorozatot takar, amikor több adójogrendszer érintett (Európai Unión belül és kívül is lehet ilyen) és nem feltétlenül több jogi entitás vesz részt a tranzakcióban, hanem például egyik oldalon a társaság központi irodája van, másik oldalon pedig pusztán társasági adó szempontú jelenlét van (telephely). Konstrukció lehet például egy vállalatfelvásárlási tranzakció, egy csoporton belüli átstrukturálás, társasági adó szempontú telephely létrejötte, szerződés, csoportfinanszírozással kapcsolatos kifizetések is.

Olyan ügyletek is beletartoznak a jelentendő körbe, amelyek hatással lehetnek az államok közötti információcserére (például pénzügyi számlák tekintetében) vagy vállalatok, pénzügyi számlák tényleges tulajdonosának azonosítására.

Milyen ügyletek érintettek? Hogyan lehet felismerni a jelentendő konstrukciókat?

A DAC 6 irányelv több ismertetőjegyet (angolul hallmark) sorol fel, amelyet teljes egészében átvett a magyar Aktv-ben lévő szabályozás is. Vannak általános és speciális ismertetőjegyek, amelyek a jogalkotók szerint arra adhatnak okot, hogy a határon átnyúló konstrukcióknak, struktúráknak adóelkerülési céljuk van, és egy jövedelem egyik érintett országban sem adóköteles vagy az adókötelezettség jelentősen kisebb, mint a határon átnyúló tranzakció végrehajtása előtt.

Általános ismertetőjegy az, ha az adózó vagy a konstrukcióban résztvevő titoktartást vállal, hogy nem fedi fel sem az adóhatóságnak, sem másnak a konstrukciót, vagy ha a közreműködő sikerdíjas megállapodást köt az adóelőny összegéhez kapcsolódóan, illetve ha a konstrukcióban standard megállapodásokat („dobozos” termékeket) használnak.

Különös ismertetőjegy négy alapvető kategóriát foglal magában: a fő előny vizsgálatára vonatkozó ismertetőjegyeket, a határon átnyúló ügyletekhez kapcsolódó ismertetőjegyeket, az automatikus információcserére és tényleges tulajdonosokra vonatkozó ismertetőjegyeket, valamint a transzferárazással kapcsolatos ismertetőjegyeket.

Véleményünk szerint, amit a Pénzügyminisztérium tájékoztatója (Tájékoztató) is megerősít, az ismertetőjegyeket szűken kell értelmezni. Tehát nem alkalmazandó a jelentéstételi kötelezettség például a transzferárakra vonatkozó megállapítások esetében, ha azok előzetes ármegállapítási megállapodással (Advanced Pricing Agreement, APA) lefedettek bevonva két vagy több adóhatóságot is. Nem vonatkozik továbbá az adatszolgáltatás olyan alacsony értékű csoporton belüli szolgáltatásokra, ahol egyszerűsített ármegállapítási módszert alkalmaznak, anélkül, hogy konkrét funkcióelemzés eredményeként határoznák meg a szokásos piaci árat.

Fontos kiemelni, hogy végső soron nem biztos, hogy adóelkerülés áll fenn egyik vagy másik érintett ország viszonylatában az adott konstrukcióban, azonban felmerülhet, hogy az adókijátszás veszélye potenciálisan fennáll. Ez azt jelenti, hogy ha tudomásunk van arról, hogy nincs adókijátszás az ügyletben, akkor is jelenteni kell az ügyletet, ha felismerjük az ismertetőjegyek valamelyikét (és ehhez kapcsolódóan bizonyos esetekben a főelőny teszt is teljesül) és van határon átnyúló elem.

Egyes ismertetőjegyek felismerése önmagában nem jelenti azt, hogy az ügyletet jelenteni kellene. Bizonyos ismertetőjegyek esetében ugyanis az adatszolgáltatási kötelezettség kizárólag abban az esetben áll fenn, ha az adott konstrukció, struktúra átmegy az ún. főelőny teszten is (angolul main benefit test). Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a határon átnyúló konstrukció, struktúra kapcsán az állapítható meg, hogy a fő előny vagy a fő előnyök egyike adózási természetű.

Meglátásunk szerint az ismertetőjegyek úgy kerültek meghatározásra, hogy kellőképpen tág teret biztosítsanak a jelentéstételnek és végső soron az adóhatósági vizsgálódásnak. Az már egy másik kérdés, hogy vajon az adóhatóság milyen szempontok alapján választja ki a kapott adattömegből azokat a konkrét eseteket, ahol behatóbb vizsgálatot végez egyik vagy másik vállalatcsoportnál, közreműködőnél vagy érintettnél.

Mikor kell adatot szolgáltatni meglévő és múltbeli ügyletekre?

Felismerése esetén a konstrukciót főszabály szerint a közreműködőnek kell jelentenie az adóhatósághoz a tanácsadást követő 30 napon belül az erre rendszeresített nyomtatványon elektronikus úton (KONSTR nyomtatvány).

Amennyiben nincs közreműködő tanácsadó a konstrukcióban vagy a közreműködő értesítette az érintett adózót, hogy a jelentésre az adózó köteles (például titoktartásra hivatkozva), akkor az adózónak magának kell adatot szolgáltatnia az adóhatóság felé a fenti határidőn belül.

Kérdésként merül fel, hogy mikortól számítódik a 30 nap. Itt rendező elv az, hogy attól a naptól számítódik a 30 nap, amikor a konstrukció az érintett adózó számára ismert és elérhető (meglátásunk szerint például az adótanácsadó egy összefoglaló dokumentumban részletesen bemutatja a konstrukció lépéseit és emailben elküldi azt az adózónak) vagy ha a konstrukció végrehajtásának első lépése már ennél korábbi időpontra tehető, akkor ez utóbbi naptól kell számítani a 30 napot.

Az adatszolgáltatási kötelezettség 2020. július 1-től indult az ezen időpontot követően kialakított struktúrákra, konstrukciókra vonatkozóan. Ugyanakkor azokról az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó határokon átnyúló konstrukciókról, amelyek végrehajtásának első lépése 2018. június 25. és 2020. június 30. közé esett a jelentést visszamenőlegesen is meg kell tenni 2021. február 28-áig.

Van-e bírság amivel számolni kell, ha nem kerül jelentésre a határon átnyúló egyébként jelentendő ügylet?

Az adatszolgáltatási, valamint értesítési kötelezettség elmulasztása, késedelmes, hibás, valótlan tartalmú vagy hiányos teljesítése esetén az adóhatóság az adatszolgáltatásra vagy értesítésre kötelezettet 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja.

Az adóhatóság 5 millió forintig terjedő mulasztási bírságot állapíthat meg, ha az adatszolgáltatásra vagy értesítésre kötelezett az adókötelezettség jogszerű teljesítésére való adóhatósági felhívás határidején belül nem, vagy nem jogszerűen teljesíti kötelezettségét.

Természetesen a bírság kivetését az érintett kimentheti, ha gondosan járt el az adott ügyletben, illetve hivatkozhat arra is például, hogy a jelentés alól fel van mentve, mert ügyvédi titok vagy banktitok köti és erről tájékoztatta ügyfelét. Ez utóbbi esetben azonban az adózónak kell az adatszolgáltatást teljesítenie.

Mint látható, a határon átnyúló ügyletekkel kapcsolatos jelentéstételi kötelezettség a közvetlen adók területén számos adózót és szolgáltatót érinthet. Sok az értelmezési kérdés is, főleg az ismertetőjegyekkel kapcsolatban, amelyre következő cikkünkben próbálunk meg válaszokat adni.

Előző hét hétfőn megjelent egy cikkünk az Adózónán a hipa-csökkentéssel kapcsolatos gyakran ismételt kérdésekről (az összefoglaló a TruTax honlapján is olvasható). Cikkünkben a leggyakrabban felmerült kérdésekkel kapcsolatban az összefoglaló megírásáig elérhető adóhatósági és jogalkotói jogértelmezéseket, álláspontokat is bemutattuk.

Ezt követően előző hét pénteken a Pénzügyminisztérium kiadott egy sajtóközleményt, amelyben számos kérdésre konkrét és rövid válaszokat adtak a 21NYHIPA nyilatkozattal, az adómérték csökkentésével és a KKV minősítés meghatározásával kapcsolatban.

Ugyanezen a napon este az adóhatóság is közzétett egy tájékoztatót a honlapján a témával összefüggésben gyakran ismételt kérdésekről (amit aztán 2021. február 26-án frissített). Ebben az anyagban részletes válaszok és iránymutatások olvashatók a KATA-alanyok tételes iparűzési adókötelezettsége esetével, a telephely bejelentésével, a 21NYHIPA nyilatkozat benyújtásával, valamint a KKV minősítéssel kapcsolatban.

Emellett a NAV pótólt egy korábbi hiányosságot is, és készített egy külön hipaelőleg-kedvezmény nyilatkozatot az adószámmal nem rendelkező mezőgazdasági őstermelőkre.

Számos nyitott kérdés tehát megválaszolásra került, és a bizonytalanságok egy része megszűnt. Javasoljuk minden ügyfelünknek és partnerünknek, hogy a NAV tájékoztatóját figyelemmel olvassák át, és a hipa könnyítéssel kapcsolatos teendőket az abban foglaltaknak megfelelően végezzék el.

Fontos információ, hogy az a vállalkozó sem veszíti el jogát a kisebb összegű adóelőleg fizetésére, aki nyilatkozatát nem tudja (tudta) határidőben (2021. február 25-ig) elküldeni. Ez igazolási kérelemmel később is pótolható, ám érdemes legkésőbb az adóelőleg megfizetésének az időpontjáig kimenteni a késedelmet, és pótolni a mulasztást.

Az alábbiakban összegyűjtöttük a NAV honlapján az elmúlt hetekben közzétett fontosabb tájékoztatókat és iránymutatásokat.

Februárra is érvényesek a kedvező szabályok (2021.02.08.)

BREXIT információk (2021.02.11.)

Megemelt minimálbér és garantált bérminimum az adójogviszonyokban – gyakorlati kérdések és válaszok (2021.02.12.)

2021/1. Adózási kérdés – Az új lakások, lakóingatlanok értékesítésének adómértéke (2021.02.15.)

Adatlapok fizetési könnyítésre és/vagy mérséklésre irányuló kérelmek elbírálásához (2021.02.19.)

Az “Adószámmal nem rendelkező mezőgazdasági őstermelő nyilatkozata hipaelőleg-kedvezmény érvényesítéséről” elnevezésű nyilatkozat elérhetősége (2021.02.19.)

A személyi kedvezmény (2021.02.25.)

Gyakran ismételt kérdések a hipa-kedvezménnyel kapcsolatban (2021.02.26.)

Gépjárműadóval kapcsolatos gyakran ismételt kérdések (2021.02.27.)

Az előző év decemberében megalkotott rendeletek alapján a meghatározott előírásoknak megfelelő mikro-, kis- és középvállalkozások jelentős helyi iparűzési adó- és adóelőleg csökkentést vehetnek igénybe. Esetükben a helyi iparűzési adó mértéke 1%-ra, az adóelőleg pedig 50%-kal csökkenhet.

A szabályozással és a kedvezmény igénybevételével kapcsolatban számos kérdés és bizonytalanság merült fel az elmúlt hetekben. Az alábbiakban ezekre a tipikus, és bizonyára sokakat foglalkoztató kérdésekre igyekszünk részben választ adni, részben lényeges szempontokra rámutatni.

Az összefoglalóval kapcsolatban fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy az az elmúlt időszakban az adóhatóságok és a jogalkotó által kiadott tájékoztatásokon és iránymutatásokon alapul, ezáltal a jelenlegi jogértelmezést mutatja. Ugyanakkor számos esetben vannak még nyitott kérdések, valamint egyes esetekben ellentmondások, melyek alapján feltételezhető, hogy az adóhatóság és/vagy a jogalkotó további iránymutatást, tájékoztatót ad ki. Emellett megjegyezzük, hogy az alábbiakban tárgyalt kérdéskörökön kívül is van jó pár értelmezési kérdés, amellyel kapcsolatban javasoljuk a körültekintő eljárást, a speciális helyzetek, kérdéskörök tekintetében pedig az érintett hatóságok véleményének kikérését.

Mely vállalkozók jogosultak igénybe venni az adó mértékének 1%-ra történő csökkentését, valamint az 50%-os adóelőleg kedvezményt?

A 639/2020. kormányrendelet alapján mindkét könnyítést a KKV törvény (2004. évi XXXIV. törvény) által meghatározott mikro-, kis- és középvállalati (KKV) méretnek megfelelő Helyi adókról szóló törvény (1990. évi C. törvény) szerinti vállalkozások azon része jogosult igénybe venni, akiknek az éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 4 milliárd forint.

Első körben tehát a helyi iparűzési adó kötelezetteknek a KKV törvény által meghatározott valamennyi KKV „méret” szabálynak meg kell felelniük, azzal az eltéréssel, hogy a nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg legfeljebb 4 milliárd forint lehet. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy például egy 250 fős, vagy e feletti foglalkoztatotti létszámmal rendelkező vállalkozás árbevétele és/vagy mérlegfőösszege hiába van 4 milliárd forint alatt, nem tudja igénybe venni az iparűzési adó könnyítést.

Értelmezésünk szerint a kormányrendelet szerinti KKV minősítés meghatározása kapcsán is érvénnyel bír az állami adóhatóság által kiadott 2017/49. Adózási kérdés. Ennek megfelelően a foglalkoztatottak létszámára vonatkozó feltételnek minden esetben teljesülnie kell, míg az éves nettó árbevételre, illetve a mérlegfőösszegre előírt vagylagos kritériumok közül elegendő az egyik teljesülése a KKV minősítéshez.

Mely év adatai alapján kell megállapítani a KKV minőségnek való megfelelést?

Az adóelőleg 50%-kal történő csökkentésével kapcsolatban a 639/2020. kormányrendelet 2. § (3) bekezdése konkrétan meghatározza, hogy melyik év adataival szükséges kalkulálni a kormányrendelet szerinti KKV minősítés megállapítása során.

A beszámoló készítésére kötelezett vállalkozónak a 2021. évben kezdődő adóév első napján rendelkezésre álló utolsó, a Számviteli törvény (2000. évi C. törvény) szerint készített és elfogadott beszámolót (a naptári éves adózó esetén ez a 2019. évi beszámoló), vagy elfogadott beszámoló hiányában a becsült mérlegfőösszeg, árbevétel- és létszámadatokat kell figyelembe vennie. A beszámoló készítésére nem kötelezett vállalkozó a 2020. évben végződő adóév árbevétel- és létszámadatai, a 2021. évben tevékenységét kezdő vállalkozó pedig a becsült árbevétel- és létszámadatok alapján kalkulál.

Az adó mértékének 1%-ra történő csökkentésével kapcsolatban a kormányrendelet nem állapít meg ilyen konkrét előírásokat. Ezek alapján arra lehetne következtetni, hogy az adócsökkentés esetén is az adóelőleg kapcsán használt adatokból szükséges kiindulni. Ugyanakkor ismeretes számunkra olyan jogértelmezés is a Pénzügyminisztérium részéről, mely szerint az adócsökkentés kapcsán a 4 milliárd forintos értékhatár a 2021-ben végződő adóév nettó árbevételére vagy mérlegfőösszegére vonatkozik. Ebből pedig az a következtetés is levonható, hogy az adócsökkentés esetében a 2021-ben végződő adóév adataival kell kalkulálni.

Meglátásunk szerint ez az értelmezés nem olvasható ki a kormányrendeletből, illetve ha a kormányrendelet 1. §-át valóban így kell értelmezni, akkor az számos további kérdést vet(het) fel (pl. mi történik abban az esetben, ha a 2019. évi beszámoló alapján a vállalkozó jogosult az adóelőleg csökkentésre, míg a 2021-ben végződő adóév adatai alapján az adó mértékének csökkentésére nem?).

A KKV minőség megállapítása során a kapcsolódó és partnervállalkozások adatait szükséges figyelembe venni?

Az általunk ismert pénzügyminisztériumi álláspont, valamint a NAV honlapján elérhető 21HIPA nyomtatvány kitöltési útmutatója alapján a kormányrendelet szerinti KKV minősítés meghatározása során a KKV tv. szerinti kapcsolódó és partnervállalkozások adataival is szükséges számolni.

A KKV minőség megállapítása során a KKV tv. szerinti ún. kétéves szabályt is alkalmazni kell?

Amennyiben a 639/2020. kormányrendelet adóelőleg csökkentéssel kapcsolatos előírásait nézzük, akkor meglátásunk szerint mivel ebben az esetben a jogszabály konkrétan megjelöli azt az évet (éveket), mely alapján a KKV minősítést el kell végezni, így a „kétéves szabályt” (KKV tv. 5. § (3) bekezdés) nem kell alkalmazni.

Ahogy a fentiekben utaltunk arra, az adócsökkentés esetében ilyen, konkrét évre történő utalás nem történik. Emellett értelmezésünk szerint a kormányrendelet 1. §-a kizárólag az árbevétel és mérlegfőösszeg adatokra ad megszorító szabályt a KKV kritériumok tekintetében (lásd a fenti 4 milliárdos küszöböt). Mindezekből az következne, hogy az adócsökkentés kapcsán szükséges alkalmazni a „kétéves szabályt”.

Ezt látszik megerősíteni a már említett 21HIPA nyomtatvány kitöltési útmutatója is. Az útmutató konkrétan nem említi az adott előírást, ugyanakkor az a következők szerint fogalmaz: „egyebekben a KKV törvény szerinti KKV mikro-, kis- és középvállalkozásra vonatkozó egyéb előírásai (pl.: létszámkritérium, partnervállalkozásokra vonatkozó összeszámítási szabály) változatlanul alkalmazandóak”.

Ezzel szemben ismeretes számunkra olyan jogértelmezés is a Pénzügyminisztérium részéről, mely szerint a „kétéves szabály” azért nem alkalmazandó, mert a kormányrendeletben lévő 4 milliárdos küszöbérték szabály kontextusa kizárja annak alkalmazhatóságát. E tekintetben tehát szükséges lenne az előírások pontosítása és/vagy az egységes jogértelmezés kialakítása.

Telephelyek bejelentésének kérdése az önkormányzati adóhatóságok részére

Fontos kiemelni, hogy az érintett vállalkozók csak akkor tudnak az 50%-os adóelőleg csökkentéssel élni, ha azzal kapcsolatban legkésőbb 2021. február 25-éig a 639/2020. kormányrendelet 2. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozatot nyújtanak be a székhelyük, telephelyük szerinti önkormányzati adóhatóságnak. A nyilatkozatot a 21NYHIPA nyomtatványon az állami adóhatósághoz, elektronikus módon kell beadni. Meglátásunk szerint a 2021. adóév tekintetében az év végi adókönnyítés érvényesítésétől a fenti nyilatkozat hiányában sem esnek el a vállalkozók, hiszen azt majd az éves adóbevallásukban tudják érvényesíteni.

E tekintetben tipikus gyakorlati kérdésként merül fel, hogy az önkormányzati adóhatóság rendelkezik-e adatokkal a vállalkozások Helyi adókról szóló törvény szerinti telephelyeit illetően. Véleményünk szerint – és ezt erősíti meg például a Fővárosi Önkormányzat honlapján megjelent tájékoztató is – amennyiben korábban ez a bejelentés megtörtént az állami adóhatósághoz (az Art. 1. melléklete erre lehetőséget ad, ugyanakkor nem teszi kötelezővé a Htv. szerinti telephely bejelentését) akkor igen, mert a Helyi adókról szóló törvény 42/E. §-a alapján az állami adóhatóság naponta, elektronikus úton továbbítja a nála meglévő Htv. szerinti székhely, telephely és egyéb meghatározott adatokat az önkormányzati adóhatóságok részére.

Természetesen, ha egy vállalkozás ezeket a bejelentéseket nem tette meg, akkor azt pótolnia kell az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványokon (ezt az Adótanácsadók egyesületének közleménye is megerősíti). Ennek a mulasztásnak a pótlása nemcsak az itt tárgyalt helyi iparűzési adóelőleg kedvezmény igénybevétele miatt, hanem más hátrányos jogkövetkezmények elkerülése miatt is fontos. Ilyen elmaradások tipikusan például, amikor egy vállalkozás egy, a székhelyétől eltérő önkormányzat területén bérel egy raktárat, vagy amikor egy őstermelő a lakóhelyétől eltérő önkormányzat területén bérel egy földterületet és azon gazdálkodik, következésképpen a Htv. szerint telephelye keletkezik.

Végezetül megjegyezzük, hogy a Helyi adókról szóló törvénynek külön definíciója van a vállalkozások telephelyére vonatkozóan. Így ezeket nem lehet megfeleltetni a cégnyilvánosságról, a társasági adóról, az általános forgalmi adóról, az adózás rendjéről szóló törvényekben, stb. vagy akár a kettős adózást elkerülő egyezményekben lévő telephely fogalmaknak.

A tételes hipa adóalapot választó KATA-s vállalkozóknak is nyilatkozniuk kell az 50%-os adóelőleg csökkentés igénybevételéről?

A Helyi adókról szóló törvény 39/B. §-a alapján azokat a kisadózó vállalkozásokat nem terheli adóelőleg bejelentési kötelezettség, akik adóalapjuknak önkormányzatonként a 2,5 millió forintot választották (ez egy döntési lehetőség). Azaz ezek a vállalkozások, amennyiben így döntöttek korábban, a fentiekben említett, adóelőleg csökkentéssel kapcsolatos nyilatkozatot nem kell megtenniük az önkormányzati adóhatóság felé. Tudomásunk szerint a Fővárosi Önkormányzat már meg is kezdte ezeknek a kisadózóknak az adófolyószámláján az adóelőlegek előírásának felére csökkentését (azaz összesen 25.000 Ft összegben jóváírtak csökkentést).

A Pénzügyminisztérium az elmúlt héten kiadott egy tájékoztatót a határon átnyúló konstrukciókra vonatkozó adatszolgáltatási szabályokról (DAC6).

A tájékoztató többek között részletes útmutatást, és számos esetben szemléltető példát ad az adatszolgáltatással kapcsolatos információkról, valamint az egyes fogalmak (pl. konstrukció, közreműködő, érintett adózó) és ismertetőjegyek (pl. főelőny vizsgálatára irányuló teszthez kapcsolódó általános és különös ismertetőjegyek, határokon átnyúló ügyletekhez kapcsolódó különös ismertetőjegyek) értelmezéséről.

A nemzetközi ügyletekben résztvevő adózóknak és a közreműködőknek (pl. adótanácsadók, ügyvédek, könyvvizsgálók, könyvelők) mindenképpen érdemes átolvasni a tájékoztatót.

A Pénzügyminisztérium tájékoztatója a következő linken érhető el: PM tájékoztató

2021. január 29-én megjelent a Magyar Közlönyben a 27/2021. Korm. rendelet. A rendelet egyrészt 2021. február 8-tól a gyakorlatban meghosszabbítja a veszélyhelyzetet, másrészt (szintén február 8-tól) számos kormányrendeletet újból hatályba léptet a 2021. február 7-én hatályos szöveggel.

Ezen, újból hatályba léptetésre kerülő kormányrendeletek közé tartoznak többek között az alábbiak:

• az egyes veszélyeztetett ágazatok, tevékenységek (pl. éttermi, mozgó vendéglátás, filmvetítés, előadó-művészet, testedzési szolgáltatás) adófizetési kedvezményével és bértámogatásával, valamint a szálláshely-szolgáltatók foglalásaik kieséséből származó költségeinek megtérítésével kapcsolatos kormányrendelet (485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet)
• elvitelre vagy házhoz szállítással értékesített étel- és ital 5%-os áfájával, valamint a turizmusfejlesztési hozzájárulás és az idegenforgalmi adó kedvezménnyel kapcsolatos kormányrendelet (498/2020. (XI. 13.) Korm. rendelet)
• a digitális oktatással érintett családok támogatásával kapcsolatos kormányrendelet (501/2020. (XI. 14.) Korm. rendelet)
• a helyi adó és a települési adó mértékének növelését, valamint új helyi adó, új települési adó bevezetését megtiltó kormányrendelet (535/2020. (XII. 1.) Korm. rendelet)
• a helyi iparűzési adó mértékének 1%-ban történő maximalizálásával kapcsolatos kormányrendelet (639/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet)
• a K+F tevékenységet végző munkavállalók foglalkoztatásának támogatásával kapcsolatos kormányrendelet (693/2020. (XII. 29.) Korm. rendelet)
• a minimálbérhez kapcsolódó jogosultságok felülvizsgálatával kapcsolatos kormányrendelet (21/2021. (I. 28.) Korm. rendelet)
• a veszélyhelyzet ideje alatt igénybe vehető szakképzésihozzájárulás-fizetési kedvezménnyel kapcsolatos kormányrendelet (22/2021. (I. 28.) Korm. rendelet)

A fentiek kapcsán az egyes veszélyeztetett ágazatok, tevékenységek adófizetési kedvezményével és bértámogatásával kapcsolatos kormányrendelet 2021. január 30-i hatállyal módosításra került. Ennek következményeként az érintett ágazatok, tevékenységek 2021. február hónapban is szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulási, rehabilitációs hozzájárulási és KIVA kedvezményben részesülnek a rendeletben meghatározott feltételek teljesülése esetén. Továbbá ezen ágazatokban működő vállalkozások 2021. február hónapban is igényelhetnek bértámogatást, szintén a rendeletben megadott feltételek mellett.

2021. január 28-án megjelent a veszélyhelyzet ideje alatt igénybe vehető szakképzésihozzájárulás-fizetési kedvezményről szóló 22/2021. Korm. rendelet a Magyar Közlönyben. A Korm. rendelet szerinti előírások 2021. január 29-én léptek hatályba (a Korm. rendelet alapján ezek az előírások 2021. február 8-án hatályukat vesztették volna, ugyanakkor a 2021. január 29-én megjelent 27/2021. Korm. rendelet ezt felülírta, aminek következményeként ezek az előírások február 7-ét követően is hatályban maradnak).

A veszélyhelyzeti előírások két területet érintenek: egyrészt a szakképzési hozzájárulás alanyainak körét, másrészt a szakképzési hozzájárulás alapját.

Hozzájárulásra kötelezett

A Szakképzési törvény értelmében szakképzési hozzájárulásra kötelezett a gazdálkodó szervezet, ha belföldön székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel rendelkezik vagy üzletvezetésének helye belföld.

Ettől eltérően a Korm. rendelet alapján a szakképzési hozzájárulásra kötelezettek köre a következő:

• a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet (az egyéni vállalkozó kivételével),
• az Szja tv. szerinti egyéni vállalkozó és
• a belföldön vállalkozási tevékenységet folytató külföldi adóügyi illetőségű személy, ha belföldön székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel rendelkezik, vagy üzletvezetésének helye belföld.

Hozzájárulás alapja

A Szakképzési törvény alapján a szakképzési hozzájárulás alapja a szakképzési hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapja.

Ehhez képest a Korm. rendelet annyiban tartalmaz eltérő szabályokat, hogy 2021. január 1-jétől a szakképzési hozzájárulás alapjába nem tartoznak bele a következő jövedelmek:

• béren kívüli juttatások (pl. SZÉP-kártya alszámlák keretösszegeit, valamint a rekreációs keretösszeget meg nem haladó juttatás)
• béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások (pl. SZÉP-kártya alszámlák keretösszegeit, valamint a rekreációs keretösszeget meghaladó juttatás, reprezentáció, üzleti ajándék, csekély értékű ajándék)
• kamatkedvezményből származó jövedelem
• a vállalkozásból kivont jövedelem
• az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem
• az osztalék, vállalkozói osztalékalap
• az árfolyamnyereségből származó jövedelem
• az Szja tv. 1/B. § hatálya alá tartozó természetes személy e tevékenységből származó jövedelme