Cikksorozatunk első részében azzal foglalkoztunk, hogy milyen eltérések vannak a bérjövedelem adó és járulék kezelését illetően rövid és hosszú távú kiküldetések esetében, amikor eltekintünk a gazdasági munkáltató kérdéskörétől.
Mostani második cikkünkben folytatjuk a külföldi kiküldetések témáját. Áttekintjük szintén adózási oldalról a legjellemzőbb juttatási és egyéb jövedelem típusokat a kék (fizikai dolgozók) és fehér galléros (szellemi dolgozók) munkavállalói csoport mentén, melyeket korábbi cikkeinkben már részletesebben elemeztünk.
Juttatások fizikai dolgozóknak (kékgallérosoknak)
Széles körben elterjedt a fizikai dolgozók esetében is az ún. béren kívüli juttatásokkal történő javadalmazás. Ez 2019-től már gyakorlatilag „csak” az ún. SZÉP-kártyát jelenti. Kérdésként merül fel, hogy ha a fizikai dolgozónk a környező országok valamelyikében 183 napnál hosszabb időre megy külföldre dolgozni, akkor ezek a juttatások hogyan kezelendők esetükben, melyik országnak van joga a juttatást adóztatni. Egyezményes ország esetében például az irányadó OECD értelmezés szerint ezek a juttatások az alapul szolgáló jogviszony (munkaviszony vagy megbízási jogviszony) mentén adókötelesek. Azaz adott esetben ugyanúgy mint a bérjövedelem, a juttatás is csak a munkavégzés külföldi helye szerint adózik, ha a magánszemély illetősége külföldön van.
Hosszú távú kiküldetés esetén minden egyéb természetbeni juttatás (ún. egyes meghatározott juttatás) ugyanígy adózik, mert az OECD értelmezés szerint ha a juttatást a fizikai dolgozó a munkaviszonyára tekintettel kapja – például a korábbi cikkünkben említett önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény előírásai szerint célzott szolgáltatásra befizetett összeget, egészségbiztosítást, életbiztosítást vagy lakhatási hozzájárulást a külföldi tartózkodására – az mind-mind mentesül a magyar adóztatás alól és a külföldi illetőség szerinti ország rendelkezései mentén adóköteles.
Ha a járulékkötelezettség Magyarországon marad, mert a magánszemély a hosszú távú kiküldetése végeztével tervei szerint hazatelepül, akkor a járulékokat a munkavállaló alapbére (munkabére) után kell Magyarországon megfizetni. Míg a SZÉP-kártya juttatás és egyéb természetbeni juttatásokra a juttató magyar társaságnak nem kell szocho teherrel számolnia.
Juttatások szellemi dolgozóknak (fehérgallérosoknak)
A szellemi dolgozók vonatkozásában nincs eltérő kezelés a fizikai dolgozókhoz képest abban az esetben, ha munkaviszonyban kerülnek alkalmazásra és adóügyi illetőségük külföldre helyeződik át.
Ugyanakkor ha például a vezető tisztségviselő megbízási jogviszonyban van az adott vállalkozással és TB biztosítási jogviszonya Magyarországon folytonos marad még hosszabb külföldi kiküldetése alatt is, mert haza kíván térni a kiküldetése lejártával, akkor a járulékalapot képező jövedelme kiküldetése alatt a megbízási szerződésében meghatározott díja lesz.
Végül említsük meg a szellemi dolgozók esetében az értékpapírjuttatási programokat is, hiszen talán ez az egyik legkedveltebb ösztönzési forma nemzetközi vállalatcsoportoknál, de közepes méretű magyar vállalatoknál is. Az ilyen juttatások esetében azt kell megvizsgálni, hogy azt Magyarország adóztatja-e külföldi illetőségűek vonatkozásában vagy sem. Ha van egyezmény az adott külföldi ország és Magyarország között, akkor az egyezmény előírásait, ha nincs egyezmény, akkor pedig a magyar szabályokat kell alapul venni.
Az egyezményeket és a magyar belső szabályozást is megvizsgálva azt találjuk, hogy az értékpapírjuttatások esetben is az alapul szolgáló jogviszony szerint kell megítélni a juttatást (azaz munkavállaló esetében a munkaviszonya, vezető tisztségviselője esetében pedig megbízási jogviszonya alapján) és annak megfelelően meghatározni az adókezelést. Külföldi adóilletőség keletkezésekor, a magyar magánszemélyek által külföldön végzett munka ellenértéke – beleértve az értékpapírjuttatásokat is – a külföldi államban lesz adóköteles.
Összegezve a külföldi kiküldetések témáját, azt lehet elmondani, hogy a kérdéskör több buktatót rejt magában, ha csak adózási oldalról közelítjük meg a kérdést. Javasolt ezért körültekintően áttanulmányozni a vonatkozó magyar és külföldi szabályokat is. Sok esetben a kiküldötteket érintő egy-egy juttatási elemmel kapcsolatban akkor lehet megnyugtató döntést hozni, ha szakértővel konzultálunk.