Nem kis riadalmat keltett a vállalkozások, de az egyszerű hétköznapi emberek körében is, amikor az amerikaiak felmondták július 8-án a több mint 40 éve bebetonozott 1979-es amerikai – magyar kettős adózást elkerülő egyezményt. A kérdések és a találgató cikkek áradata elindult:
- Mi lesz most azokkal a vállalkozásokkal, akiknek van amerikai jelenléte és fordítva?
- Milyen lépéseket kell megtenniük már most a vállalkozásoknak, hogy ne érje őket hátrányosan az egyezmény megszűnése?
- A magánszemélyeknek milyen többlet adóteherrel kell szembenézniük, ha az USA-ból kapnak jövedelmet, vagy kereskednek például amerikai vállalkozások részvényeivel?
Ilyen és számtalan egyéb kérdés merül fel a nem mindennapi hírrel kapcsolatban. Cikkünkben röviden ezeket a kérdésköröket tekintjük át és hívjuk fel a figyelmet az egyezmény megszűnésének egy – egy néhány jelentősebb következményére, hiszen a téma rendkívül szerteágazó és jelen cikk keretei erre szűkösek.
Kit érint, érinthet az 1979-es amerikai – magyar adóegyezmény felmondása?
Mint ismeretes, az amerikai – magyar adóegyezmény célja, hogy elősegítse a két ország vállalkozásainak gazdasági, kereskedelmi együttműködését, valamint a két ország viszonylatában a természetes személy munkavállalását és befektetéseit. Ennek következtében, minden olyan magyar és amerikai vállalkozást és magánembert érint az adóegyezmény felmondása, akinek mindkét országban van valamilyen jelenléte, tevékenysége (vállalkozás vagy munkaviszony, külön adózó vagy egyéb jövedelem) és bevételt, jövedelmet realizál.
Szembe kell-e néznie többlet adóteherrel a magyar vállalkozásoknak az Amerikai Egyesült Államokban és az amerikai vállalkozásoknak Magyarországon?
Természetesen egyes esetekben igen, hiszen az adóegyezményünk célja a vállalkozások szintjén is a kettős adóztatás elkerülése, illetve kezelése, és a különböző jövedelmek például vállalkozásból származó nyereség, osztalékból, kamatból vagy jogdíjból származó jövedelem, stb. adóztatási jogának eldöntése a két ország viszonylatában abból a célból, hogy ugyanarra a jövedelemre kettős adóztatás lehetőség szerint ne történjen. Azaz, az 1979-es egyezményünk felmondása nemcsak Magyarországnak és a magyar vállalkozásoknak, de adott esetben az Amerikai Egyesült Államoknak és az amerikai vállalkozásoknak is fáj, és többlet adókötelezettséggel és így kettős adóztatással jár(hat).
Egy példán megvilágítva – amennyiben az egyezmény felmondása hatályosul és el kell tőle tekinteni – egy magyar vállalkozás, amelynek amerikai leányvállalata van és Amerikából osztalékot fog kapni, már nem tudja alkalmazni az 1979-es Adóegyezmény osztalék cikkelye szerinti kedvezményes 5%-os vagy 15%-os forrásadó levonást a vonatkozó tulajdoni hányada esetén, hanem az amerikai belső szabályok szerinti 30%-os forrásadó levonásával kell számolnia.
Még fájóbb a helyzet, ha egy magyar vállalkozás az USA-ból kap kamatot vagy jogdíjat, mert ezekben az esetekben az 1979-es Adóegyezmény szerint nincs/nem lenne a forrásországban (USA-ban) 30%-os forrásadó és a kapott bevétel ma még csak a magyar jogosult vállalkozásnál lesz adóköteles. Az egyezmény hiányában, a magyar adóbevallásban a 30%-os forrásadót kezelni kell és részint beszámítani (amerikai forrásadó 90%-át, figyelemmel az átlagadókulcsra).
A másik oldalról már más a helyzet, mert amennyiben egy magyar vállalkozás amerikai anyavállalatának fizet osztalékot, kamatot vagy jogdíjat, az az 1979-es Adóegyezmény hiányában is magyar forrásadó mentes lesz. Ilyen irányba ugyanis a forrásadó mentesség nem az Adóegyezmény kedvező szabályai alapján lehetséges, hanem a magyar adóztatási politikának köszönhető – ami adott esetben egy magyar törvénymódosítással megváltoztatható – hiszen semmilyen ország viszonylatában sem vet ki Magyarország forrásadót, ha a jogosulti oldalon egy vállalkozás és nem egy természetesen személy van. (Természetes személy esetében 15%-os személyi jövedelemadó természetesen van.)
Amerikai vállalkozások magyar adóügyi jelenlétére is hatással lehet az 1979-es Adóegyezmény megszűnése?
Igen, nem is kis mértékben, hiszen a társasági adó szempontú telephelyek létrejöttében az Adóegyezmény engedményeket ad és könnyebbséget jelent, mert célja a két ország gazdasági kapcsolatának erősítése. Építési kivitelezés vagy összeszerelő tevékenység esetén például az 1979-es Adóegyezmény 24 hónapot meghaladó magyar jelenlét esetén írja elő amerikai vállalkozások számára a magyar társasági adó regisztrációt. Az egyezmény hiányában ugyanakkor a magyar belső jogszabály, azaz a Társasági adóról szóló törvényben előírt három hónap lesz az irányadó. Ami azt jelenti, hogy a három hónap magyar jelenlét után ezen amerikai vállalkozásoknak Magyarországon le kell telepedniük valamilyen formában (például fióktelepet kell létrehozniuk Magyarországon) és magyar társasági adózással, illetve számviteli és adóadminisztrációval kell számolniuk. A szolgáltatásnyújtások alapján létrejövő telephelyszabályokat már ne is említsük.
Mi történik a magyar természetes személyek amerikai befektetéseivel és jövedelmeivel?
Adóegyezmény nélkül osztalék, kamat vagy jogdíj jövedelem esetén mindkét érintett országnak van forrás adóztatási joga. Például adott esetben 30%-os amerikai forrásadó automatikus levonásával számolhatnak a magyarok az amerikai részvényeikből származó osztalékon, az eddigi 15% helyett, mely kedvezményeket az 1979-es Adóegyezmény vonatkozó cikkelyei biztosítottak számukra.
Nemzetközi szerződés hiányában az amerikai pénzpiacon kötött ügyletek már nem minősülnek ellenőrzött pénzpiaci ügyletnek (hanem „sima” árfolyamnyerségnek) és emiatt azok nyeresége nemcsak 15% szja, hanem 13% szocho köteles is lenne (korlátos kötelezettség).
Sőt, például az Amerikából származó jövedelmekre a 30%-os forrásadó levonása után még a minimum 5% szja-t is meg kellene fizetni, mert Magyarországon ilyen esetekre a külföldi adó beszámítása esetében is van egy minimális adó, amit meg kell fizetni a magyar költségvetés felé.
Milyen folyamatokat indíthat el az 1979-es Adóegyezmény felmondása és milyen iparágakat érinthet leginkább a hír?
A kezdeti sokk után az érintett magyar és amerikai vállalkozások bizonyára lehetőségeket fognak keresni adóterhük emelkedésének megakadályozására vagy legalábbis csökkentésére. Ennek egyik lehetséges útja az, amikor az amerikai leányvállalattal rendelkező magyar vállalkozások olyan észak-amerikai országba teszik át gazdasági tevékenységüket, amellyel Magyarországnak (még) van adóegyezménye, például Kanadába, akivel Magyarországnak az amerikaihoz hasonló kedvező forrásadó szabályai vannak (például osztalék esetében 5 ill. 15%, tekintettel például a részesedés mértékére).
Egy másik út lehet, amikor ezek a magyar-amerikai érdekeltségű vállalatcsoportok a szerződéses kapcsolataik megváltoztatásával érik el ugyanezt az adóhatást és egy olyan harmadik országot kapcsolnak be megállapodásaikba, tevékenységükbe – gazdasági indokok mentén, hogy ne érje őket az adókijátszás vádja –, amellyel a forrásadó tekintetében az amerikai 30% kedvezőbb lesz a harmadik ország viszonylatában és a harmadik ország pedig rendelkezik adóegyezménnyel Magyarországgal, mely kedvező forrásadó szabályokat ír elő. Azaz egyfajta „treaty shopping” tendencia indulhat újra el.
Úgy látjuk, hogy Magyarországon több szektort is súlyosan érinthet az egyezmény felmondása, de leginkább azokat, akik az egyezmény alapján huzamosabb ideig adómentesen tevékenykedhettek Magyarországon.
Mikortól szűnnek meg az 1979-es Adóegyezmény kedvező rendelkezései mindkét ország viszonylatában?
Diplomáciai úton Magyarország július 8-án kapott értesítést az amerikai féltől a felmondásról, így a 26. cikkely szerint az egyezmény rendelkezései ezt követő 6 hónap elteltével vesztik érvényüket. Ugyanakkor az egyezményben lévő kedvezményekhez való hozzáférés megszűnése nem azonnali lesz, hanem lépcsőzetes (ún. grandfathering periódus szerint fog történni). Forrásadók tekintetében a kedvezmények például a 6 hónapos felmondási idő lejártát követő január 1-jével, azaz 2024. január 1-jével nem lesznek alkalmazhatóak.
A 2010-ben aláírt és Magyarországon már kihirdetett új amerikai – magyar adóegyezmény az 1979-es Adóegyezmény helyett, a felmondás hatályosulása után már használható lesz?
Tekintettel arra, hogy az új amerikai – magyar adóegyezményt az amerikai szenátus még több mint 10 év alatt sem ratifikálta, automatikusan az a jelenlegi állapot szerint nem (lesz) alkalmazható. Ugyanakkor reális annak az esélye, hogy ez az új egyezmény fogja középtávon felváltani a tartalmában túlhaladott 1979-es Adóegyezményünket.
Mint látható, rengeteg adókérdés vetődik fel az 1979-es Adóegyezmény felmondása körül, ha csak a magyar vállalkozások amerikai jelenlétét és a magyar magánszemélyek amerikai ügyleteit vizsgáljuk. Javasoljuk ezért, hogy körültekintően vizsgálják meg olvasóink, hogy adott esetben tevékenységüket milyen módon érinti az Adóegyezmény felmondása és milyen kérdésköröket érdemes már most elemezni, végig gondolni, és ha kell, lépéseket tenni.