A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló, május 31-én kihirdetett, 205/2023. (V. 31.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Korm. rendelet) a Kormány 13% szociális hozzájárulási adókötelezettséggel sújtja a magánszemélyek egyes megtakarításain elért hozamait.
A Korm. rendelet szövege alapján a plusz elvonás egyelőre csak az orosz-ukrán háború okozta veszélyhelyzet időszakát érinti, és csak a július 1-jétől eszközölt befektetésekre, illetve az onnantól megszolgált kamatokra terjed ki, ezzel is lehetőséget adva a magánszemélyeknek, hogy átgondolhassák mibe fektetik ezt követően megtakarításaikat.
Mit terhel július 1-jétől 13% szocho?
Ha röviden akarnánk összefoglalni az új szabályt, azon hozamokat terheli szocho júliustól, melyek:
- az Szja tv. 65. §-ának hatálya alá tartoznak – tehát kamatjövedelemnek minősülnek, and
- az adott szakasz alapján szja-fizetési kötelezettség alá esnek.
Bővebben kifejtve, a 15% szja-n felül 13% szocho is terheli:
- a folyószámlán tartott pénz után július 1-jétől kapott kamatot,
- a június 30. napját követően lekötött betét után járó kamatot,
- a július 1-jétől kezdve megvásárolt bizonyos értékpapírok után járó kamatjövedelmet – abban az esetben is, ha az EGT tagállamában működő elismert tőzsdén bevezetett értékpapírról van szó,
Előbbiek kapcsán a nem pénzben megszerzett kamatjövedelem esetében az szja és így a szocho alapja is a jövedelem 1,18-szorosa!!!
- a július 1-jétől megkötött befektetési célú életbiztosítások kamatjövedelemnek minősülő hozamait,
- a július 1-jétől nyújtott szövetkezeti kölcsön kamatát,
- a foglalkoztatói nyugdíjintézmény tagját – az Szja tv-ben kifejtett esetben – megillető kamatjövedelem július 1-jétől arányosított részét.
A Korm. rendelet egy kivételszabályt említ az adófizetés alól: nem kell szochot fizetni az ingatlanalap befektetési jegyéből származó kamatjövedelem után.
A szociális hozzájárulási adókötelezettség teljesítésének szabályai – ideértve többek között az adó megállapításának, levonásának, bevallásának szabályait – a Korm. rendelet alapján az elkülönülten adózó jövedelmeket terhelő szocho megállapításának szabályaival egyeznek majd meg, így kifizetőtől származó jövedelem esetében a magánszemélynek ezzel nem lesz teendője.
Nagyon fontos azonban, hogy előbbi csoporttól eltérően, a kamatjövedelmeket terhelő szocho-nak – hasonlóan az összevonat adóalapba tartozó jövedelmekhez – nem lesz felső korlátja, emellett viszont, érdekes módon, a jövedelem összege nem is lesz beszámítható a minimálbér 24-szeresébe. Tehát, míg egy összevont adóalapba tartozó, szocho alól mentesített ingatlan bérbeadás jövedelme beszámít a jövedelemhatárba, addig a korlátlan mértékben szocho köteles kamatjövedelem összege nem fogja azt csökkenteni.
Mi az, ami nem változik?
Természetesen továbbra sem terheli majd szocho azokat a kamat / hozam típusú jövedelmeket, melyek mentességet élveznek az Szja tv. 65. §-a, vagy az Szja tv. egyéb rendelkezése alapján, így:
- a magyar állam által kibocsátott kötvény kamatát
- azt a nyereményalapot meg nem haladó összeget, melyet a kifizető a nyereménybetét-számlán már jóváírt nyeremény megváltására fizet a magánszemélynek
- egyszeri díjas befektetési életbiztosítások esetében:
- a szerződés létrejöttét követő 3. évtől, de az 5. évet megelőzően a kamatjövedelem 50%-át
- a szerződés létrejöttét követő 5. évtől a kamatjövedelem 100%-át
- rendszeres díjas befektetési életbiztosítások esetében:
- a szerződés létrejöttét követő 6. évtől, de a 10. évet megelőzően a kamatjövedelem 50%-át
- a szerződés létrejöttét követő 10. évtől a kamatjövedelem 100%-át
- a nem szünetelő egyéni vállalkozó által elért, a pénzforgalmi számláján jóváírt, és vállalkozói bevételként elszámolt kamatot
- azt a kamatjövedelmet, melyet külföldi illetőségű személynek fizetnek ki,
illetve, melyek nem az Szja tv. 65. §-a alá tartoznak, nevezetesen a(z):
- tartós befektetési szerződésből származó jövedelmet (67/B. §)
- ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelmet (67/A. §)
- kriptoügyletből származó jövedelmet (67/C. §)
- csereügyletből származó jövedelmet (65/B. §).
Fontos megjegyezni, hogy az Szja tv. taxatív felsorolást tartalmaz a 65. § alá tartozó kamatjövedelmek köréről; az ezekhez hasonlóan kamatként megszerzett, de ott nem említett jövedelmek esetében (mint például egy tagi kölcsön után kapott kamat esetében) – amikor is az adókötelezettség a felek közt fennálló jogviszonytól és a szerzés körülményeitől függ – már eddig is kellett szochot fizetni.