Mit lát az adóhatóság_2

Mit lát az adóhatóság? – 2. rész

Kétrészes cikksorozatunk first article összefoglaltuk, hogy az elmúlt évek fejlesztései eredményeképpen a magyar adóhatóság milyen adatokat lát a magánszemélyek és a vállalkozások vagyonával és jövedelmi helyzetével kapcsolatban. Jelenlegi, második cikkünkben azt ismertetjük, hogy az ún. DAC (Directive on Administrative Cooperation) irányelvek alapján az Európai Unió (adó)hatóságai mely adózást érintő adatainkat osztják meg egymás között és hogy erre mióta van lehetőségük, kötelezettségük.

DAC 1: a spontán, a megkeresésre történő és az automatikus információcsere bevezetése

A DAC 1 alapján alapvetően európai uniós személyek, illetve egyes speciális esetekben harmadik országbeli illetőségűek bizonyos jövedelmei vonatkozásában történik az adóhatóságok között adatszolgáltatás.

Ennek keretében például automatikusan kerülnek továbbításra a vezető tisztségviselők díjára, a munkaviszonyból, az életbiztosításokból, a nyugdíjból és az ingatlan hasznosításból származó jövedelemre vonatkozó adatok. Az automatikus információcsere kapcsán az információk átadására évente legalább egyszer kerül sor, a tagállam azon adóévének végét követő 6 hónapon belül, amelyben az információk hozzáférhetővé váltak.

Emellett megkeresés alapján egy konkrét adózót vagy tranzakciót érintő valamennyi információt kötelesek egymás között megosztani a tagállamok. Ezt meghaladóan a hatóságok olyan adatokat is továbbítanak egymásnak, amelyek vélhetően szükségesek vagy hasznosak lehetnek egy másik tagállam hatósága számára.

A magyar szabályozás 2013. január 1-jén lépett hatályba a spontán és a megkeresésre induló információcsere tekintetében. Az automatikus információcsere vonatkozásában a magyar adóhatóság a gyakorlatban 2015. július 1-jétől szolgáltat adatot. Ugyanakkor 2015. június 30-áig a NAV visszamenőlegesen is rendelkezésre bocsátotta a fenti jövedelem- és tőkeadatokat a 2014. január 1-jével kezdődő adómegállapítási időszakra.

DAC 2: automatikus információcsere a pénzügyi számlákról és kapcsolódó bevételekről

A DAC 2 eredményeként a magánszemélyek és a jogi személyek pénzügyi számláival kapcsolatos adatok (pl. pénzügyi számla tulajdonosának neve, a pénzügyi számla száma, adóév utolsó napján fennálló egyenleg) kerülnek megosztásra.

Az információkat minden évben egyszer közlik az adóhatóságok, az adott naptári évet követő 9 hónapon belül. Az első adatátadásra 2017. szeptember 30-áig került sor.

A pénzügyi intézmények a fenti adatokat 2016. január 1-jétől gyűjtik a magánszemélyekre és a jogi személyekre vonatkozóan, és adják át azokat az adóhatóság részére, valamint végzik el az általuk vezetett pénzügyi számlák átvilágítását.

DAC 3: feltételes adómegállapításhoz, valamint előzetes transzferármegállapításhoz kapcsolódó adatcsere

A DAC 3 életbelépésével az adóhatóságok a feltételes adómegállapításokat, valamint az előzetes szokásos piaci ármegállapítási (Advance Pricing Arrangement) döntéseket érintő adatokról küldenek információkat egymás számára, ha van érintett határon átnyúló tranzakció az adott kérelemben.

Ebben az esetben például nemcsak az adózó azonosító adatait, az adómegállapítás típusát, érvényességi idejét, az érintett tagállamok megnevezését és a vizsgált ügylet értékét osztják meg egymással, hanem a hatósági döntés lényegi részét is, mint a gazdasági tevékenység leírását, az ügylet adókezelését és az alkalmazott transzferár módszert, ha APA-ről van szó.

Bár az irányelv csupán 2017. január 1-jével alkalmazandó, a tagállamok adatszolgáltatási kötelezettsége visszamenőlegesen, egészen 2012-től kezdődően fennáll(t).

DAC 4: multinacionális vállalatcsoportok főbb adatainak cseréje

A 750 millió euró összevont (konszolidált) bevételt elérő multinacionális vállalatcsoportok adatszolgáltatásra kötelezettek a főbb pénzügyi adatok (pl. bevétel, adózás előtti eredmény, megfizetett és fizetendő nyereségadó, jegyzett tőke, eredménytartalék, foglalkoztatottak száma, tárgyi eszközök), valamint a tagvállalatok által végzett tevékenységek (pl. beszerzés, értékesítés, gyártás, termelés, forgalmazás, kutatás-fejlesztés, adminisztrációs / menedzsment szolgáltatások, finanszírozás, stb.) vonatkozásában.

Az adatszolgáltatásra kötelezett csoporttagnak az adott pénzügyi évet követő 12 hónapon belül kell adatot szolgáltatnia a multinacionális vállalatcsoportról (első alkalommal a 2016-as évre vonatkozóan történt ez meg). Az adóhatóságok az adatszolgáltatásra kötelezett csoporttagoktól kapott információkat az adott pénzügyi évet követő 15 hónapon belül osztják meg egymás között.

DAC 5: tényleges tulajdonosokra vonatkozó információcsere

A DAC 5 alapján a tagállamok jogosultak lesznek a gazdasági társaságok, egyéb jogi entitások és a bizalmi vagyonkezelésben kezelt vagyon tényleges tulajdonosaira vonatkozó, központi nyilvántartásban szereplő adatai (pl. tényleges tulajdonos neve, lakcíme, állampolgársága, tulajdonosi érdekeltségének jellege, mértéke) vonatkozásában adatot igényelni, valamint azokhoz hozzáférni.

A nyilvántartás adataihoz való hozzáférés magyar viszonylatban lépcsőzetesen kerül bevezetésre: 2021. szeptember 1-jétől a tényleges tulajdonosok (magánszemélyek), 2022. február 1-jétől a pénzmosás elleni felügyeletek, a nyomozóhatóságok, az ügyészség, a bíróság, a pénzügyi információs egységként működő hatóság (a NAV egyik szervezeti egysége) és a különböző szolgáltatók (pl. könyvelők, székhelyszolgáltatók, adótanácsadók), valamint 2023. február 1-jétől az Európai Unió más tagállamainak adatigénylői férhetnek hozzá a nyilvántartott adatokhoz.

DAC 6: határon átnyúló adótervezési konstrukciók jelentése

A DAC 6 következményeként a pénzügyi közvetítőket (pl. pénzügyi intézmények, biztosítók, pénzügyi és befektetési tanácsadók), az adótervezésben közreműködőket (pl. könyvvizsgálók, adó- és jogi tanácsadók, szolgáltató központokat – SSC-k), és végső soron az adózókat terheli jelentési kötelezettség a határon átnyúló, azaz legalább két országot érintő speciális konstrukciók és ügyletek tekintetében.

Nehézséget okozhat azonban annak megállapítása, hogy egy adott ügyletet jelenteni szükséges-e az irányelv hatálya alatt. Ezen kérdés eldöntését segítik az ún. általános és speciális ismertetőjegyek, illetve a fő előny vizsgálatára irányuló teszt (Principle Purpose Test – PPT). Ezekről részletesebben korábban megjelent cikkünkben olvashat (kapcsolódó link az összefoglaló végén található).

Az adatszolgáltatási kötelezettség 2020. július 1-jétől indult az ezen időpontot követően kialakított struktúrákra, konstrukciókra vonatkozóan. Ugyanakkor azokról az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó határokon átnyúló konstrukciókról, amelyek végrehajtásának első lépése 2018. június 25. és 2020. június 30. közé esett a jelentést visszamenőlegesen is meg kellett tenni 2021. február 28-ig.

DAC 7: online piactereken folytatott ügyletekkel kapcsolatos EU-s információcsere

2023. január 1. napjától kezdődően adatszolgáltatási kötelezettség terheli a digitális platformokat üzemeltető vállalkozásokat. Ennek keretében az online piacterek adatot szolgáltatnak majd többek között az adatszolgáltatással érintett értékesítők neve, címe, adószáma, születési dátuma, pénzforgalmi jelzőszáma, pénzügyi számlája tulajdonosának neve, kifizetett vagy jóváírt ellenérték teljes összege, visszatartott vagy kivetett díjak, jutalékok, adók, valamint a közvetített ingatlan címe és földhivatali nyilvántartási száma tekintetében.

Jelentendő tevékenység például a személyi szolgáltatás (feladat alapú online és személyes offline munka), a közlekedési eszköz bérbeadása, vagy bizonyos volumen esetében az ingatlan bérbeadása és az áruértékesítés. Fontos kiemelni, hogy a kötelezettség EU-n kívüli platformüzemeltetőkre is kiterjed, amennyiben azok kereskedelmi tevékenysége érinti az EU területét.

Összefoglalás

Látható tehát, hogy az első DAC irányelv elfogadása óta eltelt egy évtized alatt az adózók adatszolgáltatási kötelezettsége egyre több információra terjed ki, míg az adóhatóságok közötti információcsere lehetővé teszi azok mind szélesebb körű átláthatóságát, ezzel csökkentve az adóelkerülés veszélyét. Fontos azonban leszögezni, hogy az adatszolgáltatással és információcserével érintett adatok köre folyamatosan bővül, minthogy további irányelvek kidolgozása jelenleg is folyamatban van. Erre példa a DAC 8, amely a kriptoeszközökkel és az elektronikus pénzzel kapcsolatos információk cseréjére fog vonatkozni.

 

blankblank

 

Az egyes irányelvekről részletesebb információkat korábbi cikkeinkben olvashat.

Európai uniós információcsere: amit a DAC 1-ről érdemes tudni

Pénzügyi számlaadatok cseréje: harc az adócsalás, adókijátszás ellen

Egyre szűkül a nemzetközi adórendszer kiskapuinak kihasználási lehetősége

DAC 4: a multinacionális vállalatcsoportok főbb adatainak cseréje

DAC 5: tényleges tulajdonosokra vonatkozó információk megosztása

Határon átnyúló ügyletek jelentése: gyakorlati kérdések és válaszok

Online piactereken folytatott ügyletekkel kapcsolatos EU-s információcsere

Tags: No tags